1052
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓúgy szervezték meg, hogy azok a végleges feldolgozás menetét ne késleltessék. Vég-
eredményben viszonylag nem nagy erő—feszítés révén az állami és pártszervek röviddel a népszámlálás időpontja után rendkívül bőséges és értékes számanyag
birtokába jutottak.
(Ism.: Kenessey Zoltán)
Tarver, J. D.:
A halandóság alakulásának előrebocslése
az Egyesült Államokban 1970-ig
(Projections ol mortality in the United States
to 1970.) ——- The Míllmnk Memorial Fund Ozzarterlg.
1959. 2. sz. lila—143. p.
A szerző cikkében két célt tűz maga elé,
az egyik a kor és nemek szerint csoporto—sított várható halálozási arányszámok
megállapítása 1960—ra, 1965—re és 1970-re,
a másik pedig a várható átlagos élettartam megállapítása egyes kiemelt korévekre, a színes és a fehérbőrű népességre nemek szerint. Ez utóbbi számításokat hipote—tikus halandósági táblák segítségével végzi el, amelyeket az előrebecsült halálozási arányszámok alapján számít ki.
Az 1960.,* az 1965. és az 1970. évi, szín
és nemek szerint bontott halálozási arány—szám kiszámítása azon a feltételezésen alapult, hogy a korspecifíkus halálozási arányszámok az 1955—1970 időszakban asszimptotikusan csökkennek. Az előre- becslés során az 1930—1954 közötti kor- specifikus halálozási arányszámok 1970—ig
történő előrevetítése lineáris, illetve pa—
rabolikus extrapoláció segítségével tör- tént. A megfelelő exponenciális görbe ki- választása, valamint az egyes korévekben szükségessé vált kiegyenlítések elvégzése után 1960—ra, 1965—re és 1970—re becsült, rövidített halandósági tábla készült.
A számítások eredményei azt mutatják, hogy a halálozási arányszám csökkenése 1955—1970 között főleg a csecsemőkorban és a gyermekkorban lesz jelentős. A fel- nőtt és az öregkorban a nők halálozási arányszáma nagyobb mértékben javul, mint a férfiaké. Mindez arra vezet, hogy a nemek aránya a férfiak hátrányára to-
vább módosul, és megnövekszik az őz—
vegy nők száma. A számítások szerint a fehérbőrű férfi népességben az 1970—es év—
járat minden 100000 újszülöttjéből 70 000—
en érik meg a 65. életévet, szemben az 1955. évi 66 OOO—rel. Ez azt eredményezi, hogy ebben az időszakban mind a nyug—
díjasok száma, mind pedig a nyugdíjak
összege emelkedni fog.Ami a várható átlagos élettartamot il- leti, a színesbőrű népességnél a várható
átlagos élettartam növekedése jóval na- gyobb arányú lesz, mint a fehér népesség esetében. A 70. életév utáni korévekben ez a különbség még erőteljesebbé válik. Leg—nagyobb mértékben a színes nők (szüle—
téskor) várható élettartama növekszik, a
legkisebb mértékben pedig a fehér fér—fiaké, Előbbieknél a növekedés abszolút mennyisége 6,9, az utóbbiaknál pedig
3,0 év. *
A szerző az adatok értékelése során
megjegyzi, hogy a halálozási arányszám
csökkentése terén különösen az idősebb korcsoportokban 'vannak még lehetőségek.Mindamellett nem valószínű, hogy a
vizsgált időszak folyamán ezekben a kor—csoportokban a halálozás jelentős mértékű csökkenése következzék be, mert a fiata—
labb korcsoportok halandósági viszonyai—
nak várható javulása szükségképpen az idősebb korra tolja el az eddig fiatalabb korban bekövetkezett halálozásokat. Az pedig, hogy az idősebb korra jellemző
halálokok (keringési rendszer betegségei.
a légzőszervek betegségei, daganatok) therápiájában az elkövetkező évtizedek—
ben jelentős változás következzék be, nem nagyon valószínű. Az öregkorúak halandó—
sága tehát csak kismértékben javítható.
és jelenleg a halandósági arányszám csök—
kenése csak időleges, mert a halál idő—
pontja az egyre növekvő súlyú idősebb korcsoportokra tolódik el, ami az arány—
szám stagnálását, majd esetleg lassú nö—
vekedését is eredményezheti.
A szerző véleménye szerint a kor-speci—
fikus halálozási arányszámok pontos elő—
revetítése —— éppen a vázolt. okok miatt ——
eléggé kétséges. Ezért az előrebecslések is csak korlátolt pontosságúak, és annál ke—
vésbé pontosak, minél hosszabb időszakra vonatkoznak.
(Ism.: Vukovich György)