• Nem Talált Eredményt

Tarver, J. D.: A halandóság alakulásának előrebecslése az Egyesült Államokban 1970-ig

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tarver, J. D.: A halandóság alakulásának előrebecslése az Egyesült Államokban 1970-ig"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

1052

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

úgy szervezték meg, hogy azok a végleges feldolgozás menetét ne késleltessék. Vég-

eredményben viszonylag nem nagy erő—

feszítés révén az állami és pártszervek röviddel a népszámlálás időpontja után rendkívül bőséges és értékes számanyag

birtokába jutottak.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

Tarver, J. D.:

A halandóság alakulásának előrebocslése

az Egyesült Államokban 1970-ig

(Projections ol mortality in the United States

to 1970.) ——- The Míllmnk Memorial Fund Ozzarterlg.

1959. 2. sz. lila—143. p.

A szerző cikkében két célt tűz maga elé,

az egyik a kor és nemek szerint csoporto—

sított várható halálozási arányszámok

megállapítása 1960—ra, 1965—re és 1970-re,

a másik pedig a várható átlagos élettartam megállapítása egyes kiemelt korévekre, a színes és a fehérbőrű népességre nemek szerint. Ez utóbbi számításokat hipote—

tikus halandósági táblák segítségével végzi el, amelyeket az előrebecsült halálozási arányszámok alapján számít ki.

Az 1960.,* az 1965. és az 1970. évi, szín

és nemek szerint bontott halálozási arány—

szám kiszámítása azon a feltételezésen alapult, hogy a korspecifíkus halálozási arányszámok az 1955—1970 időszakban asszimptotikusan csökkennek. Az előre- becslés során az 1930—1954 közötti kor- specifikus halálozási arányszámok 1970—ig

történő előrevetítése lineáris, illetve pa—

rabolikus extrapoláció segítségével tör- tént. A megfelelő exponenciális görbe ki- választása, valamint az egyes korévekben szükségessé vált kiegyenlítések elvégzése után 1960—ra, 1965—re és 1970—re becsült, rövidített halandósági tábla készült.

A számítások eredményei azt mutatják, hogy a halálozási arányszám csökkenése 1955—1970 között főleg a csecsemőkorban és a gyermekkorban lesz jelentős. A fel- nőtt és az öregkorban a nők halálozási arányszáma nagyobb mértékben javul, mint a férfiaké. Mindez arra vezet, hogy a nemek aránya a férfiak hátrányára to-

vább módosul, és megnövekszik az őz—

vegy nők száma. A számítások szerint a fehérbőrű férfi népességben az 1970—es év—

járat minden 100000 újszülöttjéből 70 000—

en érik meg a 65. életévet, szemben az 1955. évi 66 OOO—rel. Ez azt eredményezi, hogy ebben az időszakban mind a nyug—

díjasok száma, mind pedig a nyugdíjak

összege emelkedni fog.

Ami a várható átlagos élettartamot il- leti, a színesbőrű népességnél a várható

átlagos élettartam növekedése jóval na- gyobb arányú lesz, mint a fehér népesség esetében. A 70. életév utáni korévekben ez a különbség még erőteljesebbé válik. Leg—

nagyobb mértékben a színes nők (szüle—

téskor) várható élettartama növekszik, a

legkisebb mértékben pedig a fehér fér—

fiaké, Előbbieknél a növekedés abszolút mennyisége 6,9, az utóbbiaknál pedig

3,0 év. *

A szerző az adatok értékelése során

megjegyzi, hogy a halálozási arányszám

csökkentése terén különösen az idősebb korcsoportokban 'vannak még lehetőségek.

Mindamellett nem valószínű, hogy a

vizsgált időszak folyamán ezekben a kor—

csoportokban a halálozás jelentős mértékű csökkenése következzék be, mert a fiata—

labb korcsoportok halandósági viszonyai—

nak várható javulása szükségképpen az idősebb korra tolja el az eddig fiatalabb korban bekövetkezett halálozásokat. Az pedig, hogy az idősebb korra jellemző

halálokok (keringési rendszer betegségei.

a légzőszervek betegségei, daganatok) therápiájában az elkövetkező évtizedek—

ben jelentős változás következzék be, nem nagyon valószínű. Az öregkorúak halandó—

sága tehát csak kismértékben javítható.

és jelenleg a halandósági arányszám csök—

kenése csak időleges, mert a halál idő—

pontja az egyre növekvő súlyú idősebb korcsoportokra tolódik el, ami az arány—

szám stagnálását, majd esetleg lassú nö—

vekedését is eredményezheti.

A szerző véleménye szerint a kor-speci—

fikus halálozási arányszámok pontos elő—

revetítése —— éppen a vázolt. okok miatt ——

eléggé kétséges. Ezért az előrebecslések is csak korlátolt pontosságúak, és annál ke—

vésbé pontosak, minél hosszabb időszakra vonatkoznak.

(Ism.: Vukovich György)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A leggyakrabban alkalmazott várható élettartam mutató a születéskor várható átlagos élettartam: azon évek átlagos száma, amelyet az adott évben élveszülöttek

Ezzel szemben Kanadában és az Egyesült-Államokban az előző évinél jóval gyengébb termés

A bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy a népszámlálások során eddig használt becslési módszerek (a Várható átlagos élettartam reciproka és az ún. differencia—módszer),

sított várható halálozási arányszámok megállapítása 1960—ra, 1965—re és 1970-re, a másik pedig a várható átlagos élettartam megállapítása egyes kiemelt korévekre, a

Több olyan javaslat is elhangzott, hogy a mezőgazdasági statisztikát be kellene olvasztani az általános célú reprezentatív háztartási megfigyelésbe, illetve olyan el-

A nagy értékű fogyasztási cikkek előrebecslésénél különbséget kellett ten- ni az elhasznált javak pótlását és az állomány növelését szolgáló kereslet

A halandóság tendenciáinak és sajátosságainak elemzése a halandósági táb- lák mutatói és a születéskor vánható átlagos élettartam alapján történik.. Az első

A tizenegyedik fejezet az egyes halálokok sze- rinti halandóság alakulásának a születéskor várható átlagos élettartamra gyakorolt hatását részletezi. a tizenkettedik pedig a