Vangrevelinghe, G.: A háztartások fogyasztásának előrebecslése 1970-re

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ —1 —1 CD

A regressziós egyenlet a következő alakban került alkalmazásra:

log A : alogl—i—b log—É;- 4—0, ahol

2

A -— az évi alumínium—felhasz—

nálás,

Pl —— az alumínium ára,

P2 — a figyelembe vett termékek

súlyozott átlaga,

01, b, 0 —— a megbecsülendő

nek.

ismeretle-

A két bázismodellnek az összes alumi—

niumszükségletre vonatkozó ötéves elő- rejelzése mindössze 5 százalékkal tért el egymástól. 1962-ben 1961—hez viszo- nyitva az összes alumíniumszükséglet előrejelzése 6 százalékos, az új módszer—

rel pedig 115 százalékos növekedés volt a 13 százalék tényleges növekedéssel szemben, ami kétségtelenül igazolja a módszer alkalmazhatóságát.

Szerzők ismertetik Spanyolország mű—

anyagszükségletének 5 év távlatában va—

ló előrejelzésével kapcsolatos vizsgála—

tukat, amelynek során meg kellett becsül—

niük azt, hogy milyen mértékben kell növelni az érintett országban a műanyag—

termelést. A megoldás hasonlított az alu—

míniufrnmal kapcsolatos franciaországi vizsgálatokhoz, a különbség azonban az volt, hogy Spanyolország esetében nem álltak rendelkezésre megbízható adatok.

Ezt a hiányt úgy próbálták áthidalni.

hogy más országok adatait dolgozták át

a spanyol viszonyoknak megfelelően.

A műanyagszükséglet megbecsülésénél a becsült bruttó termelési értékből in—

dultak ki, a következő formula szerint:

P [

108 f: : a log RT %— b log t—l— 0, ahol

A A

P —- a műanyagige'ny,

I —— a bruttó termelési érték

1960-as árakon,

t —— az idő, N ——- a lakosság,

a, b, c —— a megbecsülendő ismeretle—

nek.

Szerzők befejezésül hangsúlyozzák, hogy módszereik helyességét a tények minden esetben igazolták. Erre számos példa van.

A helyettesítő modellek alkalmazása, a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsola—

tos előrejelzésekben, így különösen az angol autóipar esetében bizonyult hasz—

nosnak.

(Ism.: Gyöngyösi György)

VANGREVELINGHE, G.:

A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSÁNAK ELÓREBECSLÉSE 1970-es

(Projection de la consommation des mena—

ges pour 1970.) —' Etudes et Conjoncture. 1964.

9. sz. 16—49. 9. '

A francia Statisztikai és Gazdaságku—

tató Intézet számításokat végzett a ház- tartások fogyasztásának 1970—re vonat—

kozó előrebecslésére. Az előrebecslés módszerének alapját a közelmúlt fejlő—

dési tendenciáinak extrapolációja képezte.

A számításokat meglehetősen nagy rész—

letességgel, mintegy 300 tételre való bon—

tásban végezték. A fogyasztási tételeket több al— és Végül 7 főcsoportba vonták össze: élelmiszer, ruházat, lakás (lak- bér, lakásfelszerelés, háztartási felszere—

lés, energia stb.), testápolás—egészségügy, közlekedés—hírközlés, kultúra—szórakozás,

valamint szállodák— éttermek, egyéb.

A háztartások fogyasztása magában foglalja a háztartások által vásárolt ja—

vakat és szolgáltatásokat, az önfogyasz—

tást (piaci áron értékelve) és a termé—

szetbeni béreket.

Az előrebecslés során szükségképpen

néhány alapvető feltételezéssel kellett

élni. Mindenekelőtt feltételezték —— más

számítások alapján -—- hogy a lakosság száma 1970—ben 51 millió, és hogy 1960 és

1970 között az összfogyasztás évi növe—

kedése 5,4% lesz. További kiinduló fel- tételezésekkel éltek a mezőgazdasági la—

kosság számának alakulására, a jövedel- mek eloszlására, az új lakásépítések

mennyiségére, valamint az árarányok alakulására vonatkozóan. Ezekre a fel-

tételezésekre egy—egy fogyasztási csoport

előrebecslése során volt szükség. Végül

mintegy hallgatólagosan feltételezték bi—

zonyos institucionális keretek változat—

lanságát, az egyes társadalmi rétegek

egymáshoz való viszonyának, a piaci fogyasztás alapvető voltának fennmara—

dását stb.

A becslés statisztikai forrásait minde—

nekelőtt a nemzetgazdasági mérleg alap—

ján számított sorok képezték. Ezeknek nagy előnye, hogy a fogyasztással össze—

függő valamennyi tényező (lakosság szá—

mának változása, árak, jövedelmek, tech—

nikai fejlődés stb.) hatását kifejezésre

juttatják. Ugyanakkor, azonban nem te-

szik lehetővé e tényezők hatásának elem—

zését. Másrészt ezekből az adatokból csak viszonylag rövid sorok számíthatók. To—

vábbi forrásként háztartásstatisztikai fel—

vételek adatait használták. Ezek alkal—

masak "egyes" demográfiai, jövedelemel—

oszlási stb. tényezők hatásának feltárásá—

ra. Ezenkívül felhasználták néhány más

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

780

ország hasonló jellegű számításainak eredményeit.

Ami az előrebecslés konkrét módsze—

reit illeti négyféle, az egyes fogyasztási tételek szerint differenciált modelt al—

kalmaztak;

1. Az ún. ,,közvetlenül fogyasztható ja—

vak és szolgáltatások" (élelmiszer, ener-

gia, tömegközlekedés, ruházat, valameny—

nyi szolgáltatás stb.) esetében logaritmi—

kus, vagy kettős logaritmikus függvényt

használtak, aszerint, hogy melyik felelt

meg inkább a korábbi fejlődési tenden—

ciáknak.

2. A nagy értékű fogyasztási cikkek

előrebecslésénél különbséget kellett ten- ni az elhasznált javak pótlását és az

állomány növelését szolgáló kereslet kö—

zött. Előbbinek megállapításához az egyes tartós cikkek átlagos élettartamából in—

dultak ki, utóbbiak meghatározásánál pedig az 1970—re feltételezett jövedelem-

elosztásból, valamint abból a feltétele—

zésből, hogy azok a háztartások vásárol—

nak pl. gépkocsit, amelyek egy bizonyos jövedelmi szinvonalat elértek.

3. A tartós fogyasztási cikkek haszná—

latával kapcsolatos fogyasztás (pl. ben—

zin) kérdése szorosan kapcsolódik a meg—

felelő tartós jószágállomány előrebecs—

léséhez. Megjegyzendő azonban, hogy a 2. csoportba tartozó cikkek fogyasztásá—

nak alakulása nem határozza meg egy—

értelműen a 3. csoport fogyasztását. Pél—

dául a benzinfogyasztás függ a gépkocsi—

tulajdonosok jövedelmének növekedésé—

től, a közlekedési körülményektől, külön—

böző műszaki feltételektől stb.

4. A lakással és egészséggel összefüggő kiadások esetében olyan kínálati ténye—

zőkből kellett kiindulni, mint az orvosok, a kórházi ágyak száma stb. továbbá a lakásépítés üteme.

A számításokat különböző ellenőrzési módszereknek vetették alá. Ezek közül egyik legfontosabb, hogy a becsléseket többféle részletességben végezték el ésa részletesebb számítások aggregált ered—

ményeit egybevetették az összevont cso—

portok közvetlen extrapolációjának ered—

ményeivel. Ezenkívül becsléseket végez—

tek arra vonatkozóan, hogy a fogyasztás szerkezete milyen érzékenyen reagál az előzetes feltételezések megváltoztatására.

(Ism.: Szilágyi György)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

Annuario statistico italiano 1963. Roma. 1964.

Ist. Centr. di Statistica. XXIII, 468 p., 40 t.

Olaszország statisztikai évkönyve, 7963.

[32 C 113/1963 Moszkva v cifrah. (1959—1962 gg.) Kratkij sztatiszticseszkij szbornik. lzd. Sztatiszticseszkoe

Upravlenie. Moszkva. 1964. Sztatisztika. 158 p.

Moszkva számokban, 7950 — 1962.

1 42 D 49 Statistisches Handbuch für die Republik Öster—

reich 1964. Hrsg. v. Österreichischen Statistíschen Zentraiamt. Wien. 1964. Österr. Staatsdruck. XX, 503 p.

Ausztria statisztikai zsebkönyve, 7964.

1 2 C 12/1964 statistisk árbok 1964. —Statistical yearbook of Nor—

way 1964. 83rd issue. Oslo. 1964. stat. Sentralbyra.

372 p.

Norvégia statisztikai évkönyve, 7964.

l 40 C 3/l964 ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK

Andersen, K. W.—Hall, D. W.: Sets, seauences and mappings: the basic concepts of analysis.

New York—London. l963. Wiley. X, 191 p.

Halmazok, sorozatok és leképezések. Az analizis

alapvető fogalmai. 6130

Berkeley Symposium on Mathematical Statistics and Probability. 4th, held at the statistical Labor—

atory, University of California, June 20 —July 30.

1960. Proceedings of the -— Vol. 3. Contributions to astronomy, meteorology and physics. Ed. by J. Neyman. Berkeley —— Los Angeles, 1961. Univ.

of California Press. Xll, 335 p.

Bibliogr. a tanulmányok végén.

4. Symposion a matematikai statisztika és valá—

szinűségszámítás köréből, Berkeley, 7960. jún. 20——

júl. 30. 9483

Consfatuirea stiintifica cu tema anchete selective.

Org. de Directia Centrala de Statistica din 28—

30 mai 1964. Bucuresti. 1964. Prind. Grafica Noua.

105 p.

A Revista de Statistica melléklete.

Tudományos értekezlet a mintavétel kérdéséről.

9508 Davis, H. T.: The analysis of economic time series. Reissued ed. San Antorio, Texas. 1963.

Principia Press of Trinity Univ. XIV, 620 p.

Gazdasági idősorok elemzése.

8681 Del Chiaro, A.: Analisi delle distribuzioni statis- tiche. Torino. 1960. Borlnghieri. 161 p.

Bibliogr.: 161. p.

A statisztikai eloszlás elemzései.

8838