Az 1961. évi belga háztartás-költségvetési ankét

216

got (esetleg a minta optimális periodici- tását vagy optimális rotációját) megha—

tározni? E vizsgálatnál számításba lehet venni a nem válaszolási arány és az adat—

bevallás pontosságának összefüggését az összeírások számával, a szomszédos idő—

pontokra vonatkozó adatok kornelációjái—

nak az intervallum hosszától való függé—

sét stb. is. Az így meghatározott minta- nagyság minden bizonnyal a megfigyelés költségeinek csökkenéséhez vezet ,

(Ism.: Tekae Kálmán)

ÁR _— ÉLETSZrlNVONAL

AZ 1961. ÉVI BELGA

HÁZTARTÁS—KÖLTSÉGVETÉSI ANKÉT

(Enguéte sur les budgets des méneges 1981.)

—- Etudes statistigues et Econométrigues, 1963.

I. sz. 3--18. p.

Á.kiadvány Belgiumban 1961 folyamán végzett reprezentatív adatgyűjtés mód-.

szerét és eredményeit ismerteti. Beveze—

tésében foglalkozik a háztartási költség—

vetések ismeretének közgazdasági jel- lentőségével és felhasználhatóságával.

w Ezután a vizsgálat körét —— amely munkás, alkalmazott és inaktív rétegek- re terjedt ki —, valamint a vizsgálatba bevont háztartások véletlenszerű kivá—

lasztásánál alkalmazott eljárást ismerteti.

Kitér itt a kapott eredmények meg-biz- hatóságának bírálatára is, ami azért nem volt kifogástalan, mert a vizsgálatban részvételre kiválasztott

háztartások egy része az egy évig tartó munkából közben kikapcsolódott, az egész munkában végig résztvevők száma pedig az induló létszámnak csak 795' százaléka volt.

Az adatszolgáltató háztartások két—he—

tettként cserélődő pénztár füzetekbe je—

gyezték kászpénzbevételeiket és —kiadá- saikat, igen részletes előírások alapján.

A füzetbe a háztartások természetbeni bevételének és saját termelésből származó fogyasztásának mennyiségi adatait is be kellett jegyezni. Kiterjedt az adatgyűjtés a háztartások hitelintézeti tantozásaiban és követeléseiben bekövetkezett változá—

sok számbavételére is. Ezeken kívül ter—

mészetesen általános adatokat (családlét—

szám, életkor, foglalkozás stb.) is szol—

gáltatta.—k ;; háztartások,

A kéthetenként egyenlegezett füzetek adatait a belga Statisztikai Hivatal ellen- őrzés után a háztartásonként vezetett nyilvántartó könyvekbe jegyezte át, me—

lyekben a bevételek és a kiadások rész—

letezesenek megfelelő oszlopokba kerül- tek 'az egyes tételek. Az összes tételek átvezetése, ismételt ellenőrzése és kódo—

lása után lezárták a könyveket. a fel—

dolgozás a továbbiakban lyukkártyákon történt. Úgyszintén a Hivatal végezte ' a természetbeni bevételek és *kiadások és vállalkozott .

mennyisegének, valamint a saját tulaj-,—

,donben levő, továbbá ingyen vagy kede vezményes áron bérelt lakások használa-_,—

tának értékelését.

Tekintettel arra, hogy a családok ösz—

szetétele tág határok között változott, a különböző összetétel hatásának semlege- sítése végett, és hogy az adatok kivett/t- hetők legyenek, az ún. fogyasztási egysé—

gekre jutó átlagokat is kiszámították.

Az adatfelvétellel végeredményben si—

került a háztartási költségvetések 3 fő elemének megvilágítása, ezek:

a) a jövedelem, forrásai, illetve össze—

tevői Szerint;

, b) a fogyasztás, a javak és szolgáltatá——

Sok széleskörű részletezésben;

e) a megtakarítások és hitelügyletek alakulása.

A felsorolt elemek egyes tényezőinek fogalmi meghatározásával is foglalkozik a kiadvány, melynek függeléke az adat—

felvételében használt kérdőívek és egyéb!

nyomtatványok mintáit, továbbá az elsö eredmények bőséges számanyagát tartal- mazza.

(Ism.: Juhász László)

MAUREL, EDMOND:

A FRANCIA MEGYÉK eAzoasAm STRUKTÚRÁJA És JÖVEDELMÉNEK SZINVONALA

(Structure économigue et niveau de ravenni des départements francais.) —- Centers de l'lmttmt de Science Economiatbe Appliguée.

1963. január, 105—127. p.

Számos statisztikai munka tette úiab—

ban vizsgálat tárgyává a nemzeti jöve—- delem növekedésének és az egyes gazda—

sági ágazatok fejlődésének összefüggését.

Ez a tanulmány 90 francia megye egy főre eső személyes rendelkezésű jövedel—

mét hasonlítja össze az egyes gazdasági ágazatokban foglalkoztatott munkaerővel, 1954—es adatok alapján.

Három gazdasági ágazatot különböztet-"

meg. Az elsőhöz sorolja a halászatot, a .mező- és erdőgazdaságot; a másodikhoz

tartozik a bányászat. az építkezés, a köz-*- munkák, a továbbfeldolgozó iparok es a közlekedés; a harmadik ágazat a keres——