Rottier, G.: A háztatások élelmiszer-fogyasztásának előrejelzése, 1960–1970

260

lyet az európai Oroszország 50 kormány- zóságára vonatkozóan számítottak, magas.

V Az első világháború idején a születési arányszám rohamosan csökkent, az 1913.

_évi 45,5 ezrelékről 1915—ben 39,'7, 1916-ban

29,9 és 1917-ben 23,9 ezrelékre esett.

*A szovjet hatalom első éveiben kissé

javult a születési arányszám, majd a helyreállítás időszakában fokozatosan emelkedve elérte nagyjából az 1913. évi színvonalat. (1927—ben 44,8 ezrelék volt.) Ettől kezdve az ország iparosítása és a falusi lakosság városba áramlása követ- keztében csökkenni kezdett. Ezt a fo- lyamatot erősítette az abortuszok elter—

jf'edése is. 1920—ban ugyanis a nők egész—

ségének védelmében engedélyezték az

abortuszokat. 1936—ban a megváltozott gazdasági, politikai, kulturális és egész- ségügyi helyzetben a nem orvosi javas—

latra történő abortuszokat megtiltották.

Ezt követően a születési arányszám ismét növekedési tendenciát mutatott, amit csak a második világháború szakított meg. A háború alatt a születési arány- szám jelentősen csökkent, és növekedése a háború után csak lassan indult meg,

a maximumot —- 27 ezrelék —— 1951-ben érte el. A hatvanas évek elején megint

csökkenés volt tapasztalható, ami a há—

ború utóhatásaként jelentkezett. A há—

ború miatt elmaradt születések ugyanis

Csökkent/ették a hatvanas években háza--

sodó fiatalok számát. Az ötvenes évek- ben a születési arányszám szinvonala mintegy fele volt a forradalom előttinek, de minthogy a halálozási arányszám kb.

negyedére csökkent, a természetes sza- porodás arányszáma csak jelentéktelenül

esett.

Szerző a továbbiakban a házas termé- kenység vizsgálata alapján rámutat arra,

STATISZTIKAI monALMIf merem "

hogy e területen az elmúlt 20, év alatt lényeges változások következtek be. A

ázas termékenység valamennyi korcso-

portban csökkent, legjelentősebben a 35——

39 éves nőké (majdnem felére) és a 45—- 49 éveseké (majdnem harmadára).

A születési arányszám ismertetett ala-

kulásában szerepet játszó szociális ténye—

zők között legfontosabb szerző véleménye szerint a nők társadalmi helyzetének meg—

változása volt. A Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom a nők számára minden területen teljes egyenjogúságot hozott.

Jelenleg például az orvosok 79, a peda—

gógusok 70, a tudományos dolgozók 38 százaléka nő. A munkaképes korú nők

mindössze 17 százaléka háztartásbeli (az

Egyesült Államokban több mint 50 szá- zalék). A nők ilyen széles körű bevonása

a társadalmi munkába természetesen erő—

sen befolyásolta a születési arányszám alakulását.

Komplex tényezőnek tekinthető a Vá—

rosiasodási folyamat, amely több hatóté-

nyezőt hoz mozgásba, növeli a nők fog—

lalkoztatottságát, elősegíti a lakosság

egészségügyi—kulturális ellátásának kiter- jesztését stb.

Hatást gyakorol a születések számára a családtervezés, a fogamzásgátló szerek

alkalmazása, a terhesség művi megsza-

kítása.

Jelentős szerepe van a házasságkötési

kor emelkedésének, a házasságban élő

nők arányának stb.

Szerző végül összefoglaló táblázatban tünteti fel azokat a tényezőket és közvet—

len okokat, melyek valamely országban meghatározzák a születési arányszámot.

(Ism.: Hrubos Ildikó)

HÁZTARTÁSSTATISZTI KA

ROTTIER, G.:

A HÁZTARTÁSOK ÉLELMISZER- FOGYASZTÁSÁNAK ELÓREJELZÉSE,

1960—1970

(Projection de la consommation alimentaire des ménages de 1960 a 1970.) —— Etudes et

Conjoncture. 1966. 5. sz. 61—110. p.

A tanulmány Franciaország ötödik gazdasági tervének előkészítése során az

INSEE (Statisztikai és Gazdaságkutató

Intézet) által a CREDOC—kal (Fogyasz- tási Dokumentációs és Kutató Központ-

tal) szoros együttműködésben végzett vizsgálat eredményeit ismerteti. A tanul-

mány három főrésze közül az első fő—

ként általános elvi kérdésekkel, a máso—

dik az 1952. és 1960. évek között megfi—

gyelt fogyasztás elemzésével foglalkozxk, a harmadik pedig a jövőre vonatkozó előrejelzéseket tárgyalja.

Az első részben mindenekelőtt fogalmi meghatározásokról és az élelmiszer-fo—

gyasztásban megfigyelt négy főterület el-

határolásáről van szó: a háztartások

beszerzéseiről az élelmiszer—kereskede-

lemtől, a mezőgazdasági üzémek és a

családi kertek termékeinek termelői ön—

STATISZTIKAI. IRODALMI _ FIGYELÓ

261

fogyasztásáról, az intézetek (iskolák, menhelyek, kórházak, hadsereg stb.) élel-

miszer—fogyasztásáról, végül a vendég—

látóipari fogyasztásról. E rész nagy vo—

násokban leírja az itt felmerülő problé—

mákat, feltételezéseket és a megfigyelés—

nél alkalmazott eljárásokat. Ezután az élelmiszer—fogyasztás mennyiségi és ér—

tékbeni fejlődésében megfigyelt fő vo- násokat ismerteti; kiemeli a volumenét- ték és a változatlan áron számított ér—

ték értelmezésében alkalmazott megkü—

lönböztetést, valamint azt a jelenséget,

—- hogy más fejlett országokhoz hason—

lóan — Franeiaországban is gyorsabban fejlődik az élelmiszer-fogyasztás volu—

mene, mint a fizikai mennyisége, amit főként az értékesebb-költségesebb fo—

gvasztási szokások fokozatos térnyerésé-

vel, továbbá az élelmiszerek fogyasztás- ra előkészitésének—feldolgozásának fejlő—

désével és bizonyos mértékig az elosztási költségek növekedésével magyaráz. Ebben az első részben találhatók a rendelke—

zésre álló statisztikai adatforrások ismer—

tetése és bírálata, ezenkívül az 1952—1962.

évek közötti fogyasztás adatszerű alaku—

lására vonatkozó idősorok mennyiségben, értékben, fejenkénti hányadban (nemzet—

közi összehasonlítással) cikkek (illetve cikkcsoportok) szerint részletezve, vala—

mint az áralakulás mutatószámai.

A második részben az 1950—1960. évek

közötti élelmiszer—fogyasztás részletes

elemzése található. Ennek bevezetése fel- sorolja a fogyasztás alakulásának irányí—

tó tényezőit: a fogyasztók száma, a né—

pesség társadalmi-gazdasági rétegződése, az áralakulás, egy bizonyos fogyasztási

alapirányzat (mely egymagában több szét nem választott tényezőt tartalmaz: így a fogyasztói ízlés változását, a termelés—

feldolgozás—elosztás körülményeinek fej—

lődését, az élelmiszerek természetének

módosulását) és beszámol ezek hatása

elkülöníthetőségének —— főként a sta—

tisztikai adatforrások hiányossága miatti -—- nehézségeiről. Ezeknek következtében nem lehetett az egyes tényezők fogyasz- tásra gyakorolt hatásának mérésére al—

kalmazni a klasszikus többszörös korre—

lációs vizsgálatot, hanem bonyolultabb

eljáráshoz kellett folyamodni. A tanul—

mány részletesen leírja az egyes ténye—

zők vizsgálata esetében alkalmazott el—

járások módszerét, melyek közös alapja

lényegében az a feltételezés volt, hogy fogyasztási ankétek megállapításaival ki—

igazított — külön—külön a mezőgazdasági

és nem mezőgazdasági népességre vonat-

kozólag kiszámított —— Engel görbék se-

gítségével jól megbecsülhető az életszín- vonal hatása a fejenkénti fogyasztásra.

Ennek mértéke ismeretében azután a

feltételes regressziós analízis alkalma—

zása szolgáltatta a reálárakhoz viszonyí—

tott rugalmasságok nagyságrendjeit. Is—

merteti a hosszú távú előrejelzések ese-

tében az Engel görbék paramétereinek

kiszámításához szükséges megfelelő függ—

vénytípus kiválasztásának problémáit és azt a típust, melynek alkalmazása mellett az adott esetben végül is döntöttek, a választás indokolásával együtt. Az alap—

irányzat által a fogyasztásra gyakorolt szisztematikus módosító hatás megközelí—

tése exponenciális függvény útján tör- tént. Ez a rész bemutatja élelmiszer-fő—

csoportonként a kiszámított árrugalmas—

sági mutatókat, az Engel görbék para—

métereit, valamint a fejenkénti fogyasz—

tás megfigyelt és korrigált tételeit.

Szerző a következőkben azokkal a fel—

tételezésekkel foglalkozik, amelyekre az_

1960. és 1970. évek közötti fogyasztás elő- rejelzéseit alapozták. Bemutatja ez a rész a fenti feltételezések alapján kivetí—

tett élelmiszer—fogyasztás adatait cikk—

csoportonként részletezve a kereskedelmi forgalom és a termelői önfogyasztás kö—

rében, állandó és Változó árak esetén.

E részben külön fejezetet szentel a ta—

nulmány a tápanyagmérleg felállításá—

nak. A mérleg felállításánál alkalmazott

módszer használatának alapjául az a fel—

tevés szolgált, hogy a különböző élel- miszerek tápanyagtartalma — kevés ki—

vételtől eltekintve -— nem változik az 1970—ig tartó időszakban.. A fejezet élel—

miszercsoportonként közli azokat az egyenérték-kulcsszámokat, amelyek segít—- ségével történt a megfigyelt korábbi és az előrejelzett későbbi élelmiszer—fogyasz—

tás átszámítása összehasonlítható táp—

anyagtartalomra, valamint bemutatja 3 időpontban az így felállitott tápanyag—

mérlegeket.

A tanulmány befejező része a kiszá—

mított eredmények 'megbízhatóságának bírálatát tartalmazza és azzal a végkö—

vetkeztetéssel zárul, hogy 1970-ben a franciaországi élelmiszerfogyasztás már annyira közel lesz a telitettséghez, hogy

a francia mezőgazdasági termelés tovább-

fejlődésének csak újabb külföldi piacok megnyitása, a belső fogyasztásban pedig az olcsóbb termékeknek drágábbakkal he—

lyettesítése biztosíthat lehetőséget.

(Ism. : Juhász László)