Az osztrák ipari termelés új indexe

462

kapcsolatban a beszámoló megállapítja,

hogy Nyugat—Európában csökkent az álla-

milag támogatott építkezés, növekedett a magánerőből épülő házak száma. Több or-

szágban. növekedett a lakásépítési kölcsö—

nök kamata. A nyomortanyák felszámolása

lassan folyik. ,

A lakásépítkezések pénzügyi forrása a

szocialista országokban is nagyobbrészt az

állam, kisebbrészt, főképpen városi terü—

leteken, az iparvállalatok. Növelik a ma—

gánosok részére nyújtott állami hiteleket, javítják az anyagellátást és házhelyeket

juttatnak;

Több országban támogatják az öregek

elhelyezését célzó építkezéseket, növelik a

kölcsönök visszafizetési idejét és tatarozás- hoz is nyújtanak kölcsönt. Magyarországon és Lengyelországban az állami hitelek nö—

velésével mozdítják elő az egyéni és szö—

vetkezeti építkezéseket. A Szovjetunióban

továbbra is növekedtek a közületi építkee

Zések, főleg városi területeken.

A lakbérpolitika terén Nyugat—Európá—

ban nem volt jelentős változás. Az irányzat továbbra is a lakbérellenőrzés fokozatos megszüntetése. Ezzel kívánják előmozdí—

tani a szükséges karbantartások végzését.

Kelet—Európában sem változott az alap—

vető lakbérpolitika. A bérek általában el—

lenőrzés alatt állnak. A lakással kapcsola-

tos szolgáltatások költségei, például a köz—

ponti fűtés, valamelyest emelkedtek.

Egész Európában egyre többet foglalkoz—

nak városrendezési —— sokszor tágabb ér—

telemben területi —— tervezéssel. Igyekez—

nek csökkenteni a városi és falusi lakás-

helyzet közötti különbséget. Új törvény—

javaslatokkal kívánják megoldani az épí—

tési és Városrendezési kérdések decentrali—

zálását, egyre nagyobb szerepet szánnak a

helyi hatóságoknak. Csehszlovákia 1959—

ben kormányrendelettel szabályozta a vá—

rosrendezési és fejlesztési programot. A Szovjetunióban is több terület fejlesztésx terveit dolgozták ki. A nagyvárosok növe—

kedését csökkenteni, a kis- és középnagy—

ságú városokat viszont fejleszteni akarják.

A cél városias jellegű, vidéki települések létrehozása.

Nyugat—Európában is próbálkoznak táv—

lati tervek készítésével. A lakás'kérdéseket

a rokon problémákkal együtt szélesebb te—

rületeken, így város— és tájrendezésekkel kapcsolatban vizsgálják. Több

igyekszik lakásgazdálkodását szorosabb

kapcsolatba hozni az általánosabb gazda—

ságpolitikával. Megoldandő kérdések: kü—

lönleges kategóriákba tartozó népcsopor- tok lakásügveit rendezni. így elsősorban

kisjövedelmű nagy családokét, idős egyé—

ország '

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

nel—rét. Fel kell számolni a nyomortanyákat, városfelújítást kell végrehajtani. Javítani kell a meglevő lakásállomány színvona-

lát.

Táblázat mutatja be a kelet—európai

Országok távlati lakásépítési terveit, ame—_

lyek az utóbbi évek lakásépítkezéseit lé—

nyegesen meghaladják. CsehszloVákia a szövetkezeti lakásépítkezés megkétszere- ződését tervezi, amely 1965—ig az összes lakásépítkezés 25 százalékát képviseli majd. Hasonló irányzat tapasztalható

Magyarországon és Lengyelországban is.

A Szovjetunióban a lakásépítkezés to- vábbra is növekszik, korszerűsítik az épí- tőipart és az építőanyagipart, növelik a

közműellátást.

(Ism.: Szentes Vidor)

AZ OSZTRÁK IPARI TERMELÉS ÚJ INDEXE (Der neue Index der österreichischen In- dustrieproduktion.) ———- Monatsbertchte des Öster- retchtschen Institutes für Wirtschaftaforschung, 1961. december, 69. p. Melléklet. 8—37. p.

Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet 1932 óta publikálja az ipari termelés in—

dexét. Ezt az indexet az eltelt időszak

alatt többször korrigálták, a számítás módszerét többször finomitották. Az új index közzététele előtt utoljára 1949-ben számították át az indexet 1937-es bázison.

Ez a termelési index kezdetben 114,

majd kibővítése után 128 terméksorból állt, 15 iparág csoportosításában készült

és iparáganként a termelés 55—100 száza-

lékát, összipari szinten pedig a termelés 70—80 százalékát reprezentálta. Új index- számításra való áttérés szükségességét

részben az indokolta, hogy az elöző index

bázisa még a háború előtti év volt, azóta

az ipar termelése igen sok új termékkel

bővült, megváltozott az ipar szerkezete és

maga az iparstatisztika is jelentős fejlődé-

sen ment át. ,

Az újonnan kiszámított index az ipari termelésre vonatkozik, a magánkisipar,

az építőipar, valamint a film—, a fűrész—

és a gázipar nélkül. Ezt az indexet 420 termék természetes mértékegységben mért termelési adatai alapján számítják

E termékeket az osztrák iparstatisztiká—

ban rendszeresen begyűjtött 1600 termék-

csoportból választották ki, illetve számos

esetben e termékcsoportok adataiból megfelelő összevonás útján nyerték. A ki- választást homogenitási próba előzte meg:

az utolsó 4 évhavonkénti mennyiségi és értékadatait termékcsoportonként grafi—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

463

kusan ábrázolták és a grafikonok alap—

ján vizsgálták a mennyiségi és az értéki

adatok görbéinek eltérését. Ott, ahol a különbséget nem árváltozás okozta, a ki- jelölésre szánt termékcsoportot tovább

bontották homogénebb csoportokra.

A kiválasztott 420 terméksor az ipar

nettó termelési értékének 93,5 százalékát reprezentálja. E terméksorokból a nettó indexet 23 iparágra bontva számítják ki,

a sorok száma iparáganként 1—53 között változik. (1 a villamosenergia iparban és 53 a fémtömegcikkiparban.) A reprezen- táció mértéke iparáganként 82—100 szá—

zalék között ingadozik. A 23 iparág nettó indexét a rendeltetési elv alapján 4 fő—

és ezen belül 9 alcsoportra összegezik.

Az új nettó index számítása a Laspeyres formula alapján a következő módon tör-

ténik:

ml

2 —— wo

m$

Ewa

ahol a m —— az egyes termékcsoportok természetes mértékegységében mért

mennyiségét és

w —— az ezekhez tartozó termelési ér-

téket jelenti.

Az így nyert iparágankéntl indexet a

következő formula alapján összegezik:

EI,— wo

Zwo '

ahol az I, az egyes iparágankénti indexe-

ket jelöli. Az összegezés a következő al- csoportokra történik: 1. bányászati termé—

kek és magnezit, 2. alapanyagok, 3. villa—

mosenergia, 4. félkésztermékek beruhá—

zási javakhoz, 5. építőanyagok, 6. kész be—

ruházási javak, 7. élelmiszer és élvezeti

cikkek, 8. ruházati cikkek, 9. fogyasztás

cikkek és 10. tartós fogyasztási cikkek, E 10 ágazat indexét a következő 4 fő cso—

portra összegezik, szintén a megadott

képlet alapján: bányászat és alapanyag—

gyártás, Villamosenergia—termelés, beru—

házási javak gyártása és fogyasztási ja—

vak gyártása.

Az új index bázisévének kiválasztásá- nál gazdaságpolitikai és statisztikai szem—

pontok figyelembevételével, az 1956. évet

tartották a legalkalmasabbnak. A súlyo- záshoz szükséges adatok azonban erre az évre közvetlenül nem álltak rendelke—

zésre. A súlyozás ugyanis az egyes ter—

mékcsoportokra jutó nettó termelési érték

alapján történik. A nettó termelési érték adatokat az 1954. szeptember 1—én végre—

hajtott cenzus adataiból állapították meg:

ez a cenzus az összes nem mezőgazdasági jellegű vállalatokra vonatkozott. A cenzus

adatai az 1953. tárgyévi adatokat tartal—

mazták. A cenzus alapján meg tudták ál—

lapítani az egyes termékcsoportokra vo-

natkozóan a nettó érték hányadát, tehát a nettó termelési érték arányát a bruttó

termelési értékhez képest. Egyes termék- sorokra vonatkozóan, amelyeknek bon- tása részletesebb volt a jelenlegi össze-

állítás alkalmával, mint a cenzus idején,

a cenzus adatait tovább kellett bontani.

Ilyen esetekben önköltség-számításból

vagy más forrásból származó becsléseket

alkalmaztak. Az így nyert termékcsopor—

tonkénti nettó értékhányadok alapján ál—

lapították meg az egyes termékcsoportok

1956. évi közvetlenül mért bruttó terme—

lési értékéből a nettó termelés értékét.

Az iparágankénti indexek összesúlyozásá—

nál súlyként szintén a nettó termelési ér—

téket veszik figyelembe, illetve a számí—

tásoknál már az egyes iparágak nettó ter—

melési értékének arányát számítják ki az összipari nettó termelési értékhez képest és ezzel az aránnyal mérlegelik az ipar—

ágankénti indexet.

Az új termelési indexeket havonként

számítják ki, az Osztrák Statisztikai Hi-

vatal termelésstatisztikai adatainak fel- használásával. A havi adatokat előzetes-

ként teszik közzé, az előzetes adatok vál—

tozása esetén korrekciót csak az éves át—

lagos index kiszámításánál alkalmaznak.

A havonként közzétett adatokat "nem korrigálják a hónapok hosszának és a munkaidőnek különbözőségei miatt, azon—

ban a Gazdaságkutató Intézetben végez—

tek számításokat a munkaidő különböző hosszából adódó eltérések kiküszöbölésére.

E torzító hatás felmérése érdekében repre—

zentatív vizsgálatot folytattak le az ipar- ban, ennek alapján megállapították, hogy

a munkaidő tartama iparágak között is,

de iparágakon belül is igen eltérő. Az In—

tézet véleménye szerint e téren a válto-

zésok mértéke olyan erős, hogy a repre—

zentatív felvételt kétévenként meg kell ismételni. Szükségesnek látják a továb- biakban a termelési indexet a szezonális hatásoktól is megtisztítani, erre vonatko—

zólag azonban még csak előkészítő vizs—

gálatokat végeznek, számításaik még

nincsenek készen. , - , ,

Az új nettó indexet 1954—ig visszamenő- leg kiszámították és megvizsgálták a régi

és az új indexek közti eltérést az 1954——

1960. évek között. Összipari szinten az új index nagyobb mértékű növekedést

mutat, mint a régi, egyes ágazatokban az eltérés az átlagosnál lényegesen maga- sabbnak mutatkozott. Az eltérések okait a Gazdaságkutató Intézet elemzi.

(Ism.: Nyitrai Ferencné)