• Nem Talált Eredményt

A mezőgazdasági termelés alakulása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A mezőgazdasági termelés alakulása"

Copied!
13
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZIKSZAI ISTVÁNNÉ:

A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULÁSA

A mezőgazdasági termelésben az elmúlt évtizedek alatt jelentős válto—

zások mentek végbe. Elsősorban —— a társadalmi átalakulás következtében f- a termelési viszonyok változtak meg, de a termelés szerkezete és növekedési üteme is különbözőképpen alakult.

Abból a célból, hogy hosszabb időszakra vonatkozóan erről a változás- ról, a termelés volumenének és szerkezetének alakulásáról képet nyerjünk, néhány jellemző adat és számítás felhasználásávalVösszehasonlitottam a há- ború előtti és a felszabadulás utáni évek mezőgazdasági eredményeit. Hang- súlyozni szeretném, hogy nem annyira a termelés mennyiségi adatainak részletes elemzésére törekedtem, inkább az összefoglaló értékszámítások felhasználását helyeztem előtérbe.

Az összehasonlítás alapjául tízéves időszakokat vettem: a második világ—- háború előtt 1929—től 1938—ig és a helyreállítás után 1949-től 1958-ig eltelt éveket. A háború előtti szakaszban az 1938. év, az utolsó békeév zárja be az idősort. A felszabadulás utáni időszak kiválasztását szinte meghatározta az _a körülmény, hogy csak 1949 óta rendelkezünk részletesebb és megbízhatóbb statisztikai adatokkal. Érdekessége az utóbbi időszaknak, hogy az 1958. év, az idősor záró éve úgy is tekinthető, mint a mezőgazdasági termelési viszo—

nyok változásának másik határköve. A felszabadulástól 1958—ig ugyanis a mezőgazdaságban a kisárutermelő szektor volt túlsúlyban. 1959—ben megvál—

tozott'a helyzet. Az egyéni gazdálkodók tömegesen léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára, és a szocialista szektor aránya erősen megnövekedett.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni időszak még igen rövid, eredményei az alapvető változások megállapítására nem alkalmasak. Ezért e cikk keretében csupán az 1958—ig bekövetkezett fejlődést vizsgálom.

*

A mezőgazdasági termelés volumenének meghatározására általában a bruttó termelési érték mutatóját használják. E mutató meghatározása a két évtizedben hasonló, de nem teljesen azonos módszerrel történt.1 Mivel a tar—

talmi különbség nem jelentős, és a két vizsgált időszakon (10 éven) belül a módszer nem változott, a két idősor volumenindexe jól szemlélteti a mező- gazdasági bruttó termelés alakulását.

' A felszabadulás előtti évekre vonatkozó adatokat részben a Magyar Gazdaságkutató Intézet 11. sz. különkiadványábóI (dr. Matolcsy Mátyás—dr. Varga István: Magyarország nemzeti jövedelme 1924/25—1934/35. Budapest, 1936.), részben az Intézet irattárában megtalálható nyilvan—

tartásokból vettem.

Az 1949—1958. évi adatok a Központi Statisztikai Hivatal adatai.

4 Statisztikai Szemle

(2)

1010 ; i' T' " smszm sem?

1. tábla

A bruttó termelési érték alakulása a vizsgált két időszakban

(százalék)

Index: 1 . Index: ineáz

ÉV lfgbgv $$$]; ÉV lgi'l-Ogv- trlendértigk

1929 ... 100 97 1949. . . . 100 101

1930 ... 99 98 1950. . . . 106 104

1931 ... 97 99 1951. . . . 123 107

1932 ... 94 100 1952. . . . 93 110

1933 ... 98 101 1953. . . . 112 113

1934 ... 106 102 1.954. . . . 114 116

1935 ... 97 103 1955. . . . 128 119

1936 ... 110 104 1956. . . . ' 112 122

1937 ... 104 105 1957. . . . 127 125

1938 ... 106 106 1958. . . . 134 128

I'LMin'dkét időszak alatt a tartós irányzat növekvő tendenciát mutat. A li?

neáris trendegyenlet segítségével megállapított [növekedés átlagos mértéke az—_1929—1938. években 1, az 1949—1958. időszakban pedig 3 százalék.

1. ábra., A mezőgazdasági bruttó termelési érték indexe és a lineáris trendérték

(Index: 1929. év eze mo) (Index! 1949. év :: 100) '

180" * * N

100 "

150 /

j',

na * A ,,

_ / ,/

1 is ,.

70? __va _j— V/

90

aa ,

s a. is A eo 'v—TN' 'a- 'ol'o'n'

§3n§§,i§§ggg§gm§§n,ggg$z

§'%3_3Z'ans33í'ha3n_ag

!)!ny mamák/éli!!! .. _ _ _. [l'/minis- Menü/trák

A növekedés azonban —— amint az 1. ábrán is látható ——-— nem egyenletes"

Különösen a—íelszabadulás utáni időszakokban mutatkozik nagy eltérés az:

egyes évek termelési értékei között. *

A háború előtti félfeudális nagybirtokrendszer nem kedvezett a mező—

gazdasági termelőerők fejlődésének. Az ország ipari termelése nem volt szá- mottevő, egyedül a malomipar dolgozott fel nagyobb mennyiségű mező—

gazdasági—terméket. Állandó volt a munkanélküliség, a lakosság jelentős része rosszul táplálkozott, tehát az élelmiszerek belföldi kereslete sem nötte—

kedett. Ezek a tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy a termelés volumene nem emelkedett nagyobb mértékben. A termelés alakulására ebben azidő—

szakban nagy hatással volt az 1930—as évek elején bekövetkezett gazdasági

válság is, amikor a termelők külföldön sem tudták termékeiket értékesíteni,

ezért—csökkentették a termelést. A válság évei után a mezőgazdasági terme——

lesben lassú emelkedés következett be.

(3)

A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULASA _ ' 1011

ágú/193 az? nyi—amarra

A felszabadulás utáni években a fejlődés üteme sokkal nagyobb volt.

Különösen számottevő a fejlődés, ha figyelembe vesszük azt a körülményt,

hogy a háborús károk a mezőgaZdaságban igen jelentősek voltak. így pél— '

dául a sertés— és a juhállománynak mintegy 80, a szarvasmarhaállománynak több, mint 50 százaléka kiesett a termelésből, az épületeknek és felszerelé—

seknek pedig nagy része elpusztult. A felszabadulás után a földhözjutott dolgozó parasztok nagy erőfeszítéseket tettek a mezőgazdasági tennelés

megindítása érdekében. '

Az ország újjáépítése után az ipari termelés egyre fokozódó fellendü—

lése mind több munkaerő foglalkoztatását tette lehetővé. így megszűnt a munkanélküliség. Ennek a folyamatnak természetes velejárója volt az élel- miszerszükséglet állandó emelkedése. Ugyanakkor az ipar is egyre több nyersanyagot várt a mezőgazdaságtól. Nem mondhattunk le a mezőgazdasági cikkek exportálásáról sem, így tehát a mezőgazdasági termelés emelése nép- gazdasági szempontból igen—fontos volt. Különböző központi intézkedések váltak szükségessé, hogy a termelés a népgazdasági igényeknek megfelelően alakuljon. Ezek a gazdaságpolitikai intézkedések általában helyesek voltak, néhány esetben azonban nem eléggé megalapozottnak, sőt helytelennek bi- zonyultak. így például a beszolgáltatás túlzott előírásai már nem a termelés emelkedését, hanem sok esetben visszaesését idézték elő. Ehhez hasonlóan az 1951—1952. években a szocialista átszervezés erőltetése és a tagosítások . sem *aíkívántlirányb'an hatottak a termelésre. * ' * *

A felszabadulás utáni évek mezőgazdasági termelésének növekedésében mutatkozó nagyobb fokú ingadozás két okra vezethető vissza. Elsősorban ——

mivel a kapásnövények vetésterületi aránya erősen megnövekedett, de a kisüzemi gazdaságok nem tudták a korszerű agrotechnikai eljárásokat alkal—

mazni —— a növénytermelés hozamait az időjárási viszonyok erősen befolyá—

solták. A termésátlagok ingadozása a felszabadulás utáni időszakban na—

gyobb volt, mint a háború előtti 10 évben. Az egyenetlen fejlődést az emlí-—

tett gazdaságpolitikai intézkedések is befolyásolták. A mezőgazdaság terme—

lési terveit ebben az időben többször módosították. ,

A termelés alakulására ható tényezők közül az időjárás befolyása mér—

hető a legkönnyebben. Ezért ezzel részletesebben kívánok foglalkozni. Az időjárási tényezők közül a legjellemzőbbet: a vegetációs időszak alatt lehul- lott csapadék mennyiségét emeltem ki. Az elemzés megkönnyítése érdeké—

ben mindkét tényezőnek: a növénytermelés bruttó termelési értékének és a lehullott csapadék mennyiségének indexszámait használtam.

A növényi hozamok és az időjárási tényezők összefüggésének vizsgálata figyelemre méltó képet mutatott. (Lásd a 2. táblát és ábrát.)

A 2. ábra görbéi alapján is megállapítható a két jelenség szoros kapcso—

lata. Emellett kiszámítottam a korrelációs együtthatót is. A számítás szerint a két tényező között pozitív irányú kapcsolat áll fenn, és a korrelációs együttható O,7 75.

Az időszak legkirívóbb éve a rendkívüli aszályos 1952. év, amikor leg—

nagyobb mértékben esett vissza a termelés. Az utolsó 2—3 év adata Viszont arra enged következtetni, hogy a belterjesebb művelési módra való áttérés—

sel némileg sikerült az időjárási tényezőknek a termelésre gyakorolt hatását

csökkenteni. _, x a —, ,, a. ,— L

1_W*" H 4*'

(4)

1012

szmszu mm

' ' % anna

A uövénytérmelés bruttó termelési értéke

*' * és a csapadék mennyisége

_ , Avegetá—

A növé, - ciós idöszak bermels ohm lehul- É volume— lott csapa-

V nőnek dél; mennyi aégének

"indexe (1949;- év— 100)

1949 e ... 100 100

1950 ... 106 - 78 1951 ... 143 132 1952 ... 87 ,64 1953 ... 135 120 1954 ... 119 128 1955 ... 138 137 1956 ... 115 _ 103 1957, ... 139 _ 107

* 1958; ... 136 100

, 2. ábra. A növénytermelés bruttó termelési értéke és a. csapadék mennyisége

750 ;

[vaa_

150 ' 120

710

100

90

80

70

50

(Index: 1949. év a 100)

A ,./A

,,

, _ , "

_ ".

/ A. :

1 — :

! !

i I J'

1 :

* ! lnirápy/enmeűs

', ,: farm/áriák? !

'-. : --- Iwwfmww

! , '

!

n' 11

!

794917950 ! 7957 ! 7952 Iwa 17954 !7955 Iwa [7.957 ! 7956

A két időézak bruttó termelési volumenének összehasonlításánál felvető- dik az a kérdés is, hogy —— mivel 1949-ben, a felszabadulás után vizsgált idő—

szak kezdőpontjában lényegesen alacsonyabb szinten volt a termelés, mint

(5)

A MEZOGAZDASAGI TERMELÉS ALAKULASA ' 1013

1929-ben —— a nagyobb ütemű fejlődéssel elértük-e, illetve hogyan haladtuk

meg a háború előtti szinvonalat. ' *

Minthogy az 1938. évi bruttó termelési érték mindkét számítási * mód——

szerrel rendelkezésre áll, a volumenindexek láncolásával lehetőség nyílik hosszabb idősor összeállítására és ezzel a felvetett kérdés megválaszolására.

(Természetesen az indexek láncolásával nem tudjuk kiküszöbölni az egyes

időszakok termelési volumenének mérésére használt változatlan árakban be—

következett arányeltolódásokat, a két időszak bruttó termelési értékének esetleges kisebb tartalmi különbségeit stb. Ennek ellenére ez a módszer al- kalmasnak látszik arra, hogy a termelés alakulását hosszabb időszakra vonat—

kozóan megállapítsuk.)

A mezőgazdasági bruttó termelés volumenének alakulása (Index: 1929. év a mo)

Év Százalék Ev Százalék

1929 ... 100 1 949 ... 89

1930 ... 99 1950 ... 94

1931 ... 97 1951 ... 109

1932 ... . ... 94 1952 ... ; '... 83

1933 ... 98 1953 ... 100

1934 ... 106 1954 ... 102

. 1935 ... 97 1955 ... 114

1936 ... 110 1956 ... 100

1937 ... 104 1957 ... 113

1938 ... 106 1958 ... 120

3. ábra. A mezőgazdasági bruttó termelés volumenének alakulása

(Index: 1929. év :— 100)

140 X,

80

vga _ ! /

1 m A

Mo'-WV

,, /X/

' V

"

70 N

lllllllll lrlllllll

§§NN § % '*N § N

Naah33333§§ *Éa—áagáaÉ

Éa—Ssx3333jaka3—sÉu—kn

Az első időszakban, az 1929—1938. években 5 év termelési eredménye volt alacsonyabb a bázisévinél, és a legkedvezőbb év ——- 1936 —— termelési volumene is mindössze 10 százalékkal volt magasabb az 1929. évinél. 1949— _ ben, a felszabadulás utáni időszak első évében a mezőgazdasági bruttó ter- melés volumene 11 százalékkal volt kevesebb az 1929. évinél. A vizsgált 10 év közül azonban ebben az időszakban 3 év kivételével minden évben maga- sabb volt a termelés színvonala, mint 1929-ben, 1958—ban pedig már kereken 20 százalékkal haladta meg az 1929. évit. A felszabadulás utáni 10 év mező—

gazdasági bruttó termelési értékének átlaga mintegy 1,5 százalékkal maga-—

sabb a háború előtti 10 év átlagánál.

(6)

si; ' sms m***fm

A mezogazdasagi termekek iránti belfoldi kereslet azonbanjobbanmo—

vekedeit, mint a termelés, és a lakosság élelmiszerfogyasztása általában az élettanilag kedvezőbb fogyasztási cikkek irányába tolódott el.

* * " 3 tábla

Az egy főre jutó évi átlagos élelmiszerfogyasztás

(kilogramm)

1934—1938. 1954—1958. Index.

1934—1938 Termék

- ,, évek átlaga években átlagosan " 100

Liszt ... 145 142 98

Bűrgonya ... 130 107 82

Cukor ... 11 25 227

Zöldség és gyümölcsfélék. 95 115 121

Szárazbab ... 4 3 75

Sertéshús ... 15 20 133

Marhahús ... 6 6 _ 100

Baromfi ... 7 9 129

J— Tej és tejtermékek ... 102 97 95

; Tojás ... "5 7 140

Sertészsir ... 13 17 131

Bor* ...

35 23 66

* Literben.

Az 1950—es évek Végén a növekvő igényeket a kisüzemi termelési mód már mind kevésbé tudta kielégíteni. Egyre inkább előtérbe került tehát a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdése, amelyet azóta 'sikeresen megoldottunk.

A mezőgazdasági termelés volumenének alakulását elsősorban a társa—

dalmi átalakulás befolyásolta. A társadalmi—gazdasági rendszer változása következtében megszüntekfa régi feudális nagybirtokok, a párasztság föld—

höz jutott. A megváltozottbirtokviszonyokat jól jellemzik a 4. táblában kö—

_zölt, a Vizsgált időszakok egy-egy évére vonatkozó arányok.

/ " * ' * , 4": tábla

A különböző birtokkdiegűriákfwtermelési- értékének aránya a mezőgazdasági bruttó termelésben

(százalék)

1938. [ 1949. ! 1958.

Birtokkategória

_; ! ,? évben

—' í. , _ W" ne WW"

25 kat. holdnál kiSebb gazdaságok 57 82* 76*

25—200 kat. holdas gazdaságok . ! 10 13** 0 200 kat. holdnál nagyobb gazdasá-

gok*** ... ,. . . . 24 5 24

Összesen 100 100 100

* Az egyéni, a termelőszövetkezeti háztáji és a kisegítő gazdaságok együtt.

** A kulákgazdaságok.

*" 1938—ban a tőkés, 1949—ben és 1958-ban a szocialista nagyüzemek.

(7)

JA MEZÖGAZDASAGI TERMELÉS ALAKULASA 1015

4. ábra. Az egyes bittókketegóríák termelési. értékének aránya a mezőgazdasági bruttó termelésben

25 kal lja/dná/ 25-200Ia/f holdas 200191? fla/o'ná/

Iris-9515 gazdasagat gazdasáyaú pay/oááyá'zo'amyvl'

A birtokviszonyok változásával hozható összefüggésbe a termelés szer—

kezetében végbement változás is. Ennek szemléltetésére a főbb növények termésmennyiségének, valamint az állatállománynak az adatait hasonlítot—

tam össze a két évtized átlagszámai alapján.

5. tábla

A főbb növények termésmennyiségének* és az állatállománynak alakulása

1929 __ 1938. 1949 —--1958. Index:

. . ) 1929—1938.

Megnewems -—————————4——————————— évek átlaga években átlagosan : 100

Ezer tonna

Búza- ... 2 178 1 923 88,3

Rozs ... 728 590 81,0

Árpa ... 636 , 706 nm

Zab ... . ... 293 186 63,5 Kukorica ... 2 060 2 388 115,9 Napraforgó és olajlen ... 50 220 440,0

Mék ... 7 13 185,7

Hüvelyesek ... 100 89 S9,0

Burgonya ... 2 300 2 273 98,8

Cukorrépa ... 1 062 1 948 183,4

Dohány ... 27 , 25 92,6

Rostnövények ... 62** 121 1952

Lucemaszéna ...* ... 7 23 949 131,3 Zöldség, főzelékfélék és dinnyefélék . . . . 722 1 150 159,3

Gyümölcs ... 380 506 133,2

Box-*** ... 345 305 88,4 Ezer darab

Szarvasmarha ... 1 932,5**** 2 078,3 107;5 Sertés ... 3 810,3**** 4 953,5 130,0 . . . ... 911,1**** 695,5 76,3 Juh ... 1 596,9**** 1 579,9 98',9 Baromfi ___;— . . . § . . . ._;. ; ., . . . ; . 1'7,600,0***** 20 OO0,0 113,6 _, _

—* A szántóföldi fő—,,köztes— és szegélyvetésű, valamint a kertben termelt növények

termésmennyisége. , ;

** lam—1940. évek átlaga.

***?Ezer hektoliter. ,, , ,, * ' *"!

" ***WA Földművelésügyi Minisztérium tavaszi állatállomány—becslésének adatai az 1935.

évi mezőgazdasági összeírás alapján korrigálva.

""" 1938. évi becsült adat.

(8)

1016 . szmszm ISTVANNl—ít

A háború előtti években a külterjesebb gazdálkodási módnak megfele—

lően több kenyérgabonát termeltek, és több juhot tartottak, mint az 1949——

1958. években. A felszabadulás utáni időszakban elsősorban a kisüzemi, kereteknek és a paraszti gazdaságok szükségleteinek megfelelő cikkek ter—

melése lépett előtérbe, ezenkívül a népgazdaság igényeinek megfelelően.

nagyarányban növekedett az ipari nyersanyagok termelése. A lakosság élelmiszerfogyasztásának összetételében bekövetkezett Változás hatása pedig

a termelésben a zöldség és a gyümölcsfélék, valamint a vágóállatok és az ál- lati termékek nagyobb mértékű növekedésében mutatkozott.

Az egyes növények termésmennyiségének növelését a felszabadulás utáni években részben a termésátlagok emelésével, részben a vetésszerke—

zet összetételének megváltoztatásával érték el. így például a zöldségfélék termésmennyiségének növekedését a termésátlag és a vetésterület együttes emelkedése segítette elő, a kenyérgabonánál a vetésterület csökkent, de a

termésátlag javult, az ipari növényeknek a termésátlaga (a napraforgó kivá——

telével) nem érte el a háború előtti szintet, vetésterületük azonban erősen.

gyarapodott.

a. tábla A fontosabb növények vetésterülete (ezer kat. hold)

és termésátlaga (mázsa/kat. hold)

Vetésterület Termésútlap Vetésterület !Termésátlasz Növény az 1931—1940. az 1949—1958.

években átlagosan

Búza ... 2791 7,9 2339 8,2

Rozs ... 1 102 6,5 864 6,7

Öszi árpa. ... 146 s,4 258 10,1

Tavaszi árpa . . 661 7,7 521 8,5

Zab ... 401 7,1 260 7,2

Kukorica ... 2028 10,8 2080 ll,2

Burgonya ... 505 39,5 410 50,0

Cukorrépa. ... 82 117,1 191 102,1

Napraforgó . . . . 11 5,4 331 6,0

Rostkender ... 20 26,9 50 2l,6

Rostlen ... 6 14,7 14 N,?

Dohány ... 29 7,8 37 6,5

Lucemaszéna . . 356 23,3 424 22,5

Vöröshereszéna. . 212 18,7 185 22,0

Csalamádé ... 129 140,5 117 115,2

Fejeskáposzta . . 10 80,7 12 85,6

Vöröshagyma . . 9 53,1 10 57,4

Paradicsom . . . . 8 61,6 21 68,7

A 6.

táblában felsorolt növények termésátlagai közül úgyszólván csak az ipari növények termésátlaga csökkent. Ennek oka részben az, hogy míg;

a háború előtti években ezeket a növényeket elsősorban a nagyüzemekben termelték, a háború után a kisüzemek nem tudták mindazokat a termelési feltételeket biztosítani, amelyek nélkülözhetetlenek az ipari növények ered—

ményesebb termeléséhez A szocialista nagyüzemek ugyan területük növeke—

désével egyidejűleg növelték e növények vetésterületét, de még 1958—ban sem érték el a kívánt arányt. így például 1938—ban a cukorrépa vetésterüle—

tének 86, a dohányénak 94, a rostkenderének 68, a rostlenének pedig 90 szá—

(9)

A MEZÖGAZDASAGI TERMELÉS ALAKULÁSA . 1017 ( zaléka a nagyüzemekben volt, ezzel szemben 1958-ban a felsorolt növények vetésterületének csak 31, 22, 52 és 60 százaléka jutott a szocialista nagy——

üzemekre. .

A gyümölcstermelés mennyiségi emelkedésében fontos szerepe volt az—

üzemi gyümölcsösök területe növekedésének, a telepítések kedvező alakulá—

sának. Nem mondhatjuk ugyanezt a szőlőtermelésről. A szőlőterületek fel-—

újítására ugyanis nem fordítottak gondot és az új területeken való telepítés csak az utóbbi években volt nagyobb arányú. Többek között ez az oka, hogy szőlőből, illetve borból a felszabadulás utáni tíz évben alacsonyabb volt a, termés, mint a háború előtt.

Az állattenyésztésben a sertés— és a baromfiállomány nagyobb arányú emelkedése elsősorban a felszabadulás után kialakult birtokviszonyokkal hozható összefüggésbe. A kisüzemi gazdálkodás kereteibe ui. a sertés— és a baromfitenyésztés illeszkedik be leginkább.

Lényeges változást jelentett az állattenyésztésben, hogy míg a háború:

előtti években a külterjes tenyésztési és tartási mód uralkodott, addig a fel——

szabadulás után, különösen az állami gazdaságok megszilárdulása óta foko—

zatosan javul a tenyésztési munka. _

A két időszak utolsó éveinek adatai alapján elmondhatjuk, hogy ha nem.

is a kívánt, a szükségletek emelkedésének megfelelő mértékben, de mégis emelkedett a tej— és a tojáshozam, míg a gyapjúhozam 1958—ban kisebb volt, mint 1938—ban: a tehenenkénti átlagos tejhozam 1586 literről 2105 li- terre, a tyúkonkénti átlagos tojáshozam 66 darabról 82 darabra emelkedett, a jukhonkénti átlagos gyapjúhozam Viszont 4,9 kilogrammról 3,8 kilogrammra csö kent.

A termelés szerkezetének változását igazolja a két fő termelési ágazat irányának alakulása.

7. tábla A mezőgazdasági bruttó termelési érték főágazatonkénti megoszlása

a különböző bírtokkategóriákban*

(százalék)

1988. 1949. 1958.

Megnevezés

évben

A 25 kat. holdnál kisebb gazdaságokban:

növénytermelés ... 52 51 56 állattenyésztés ... 48 49 44

Összesen 100 100 100 A 200 kat. holdnál nagyobb gazdaságokban:

növénytermelés ... 65 50 70 állattenyésztés ... 35 50 30

Összesen

100 100 100

* Lásd a 4. tábla jegyzeteit.

*

A mezőgazdasági termelés alakulását nemcsak a bruttó termelési érték,, hanem egy másik összefoglaló mutató, a nettó termelés volumene (vagyis a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása) alapján is;

vizsgálhatjuk. '

(10)

1018 szmSZAz laws

— * E.tábla

A mezőgazdasági nettó termelési érték alakulása a felszabadulás előtti és utáni 10 évben

(százalék)

_ Index: L'ne' * Indeaz s

ÉV 12391-e? trelndéárrégk ÉV 133313" $$$):

1929 ... 100 95,6 1949. . . . 100 104,9

1930 ... 99 96,5 1950. . . . 112 106,9

1931 ... 96 97,4 1951. . . . 133 108,9

1932 ... 90 98,3 , 1952. . . . 83 110,8

1933 ... 99 99,2 1953. . . . 115 112,8

1934 ... 98 100,0 1954. . . . 110 114,8

1935 ... 100 100,9 1955. . . . 127 116,8 1936 ... 108 101,8 1956. . . . 106 118,S 1937 ... 182 102,7 1957. . , . 124. 120,7 1938 ... 104 103,6 1958. . . . 128 122,7

3. ábra. A mezőgazdasági, nettó termelési érték indexe és a lineáris trendérték

(Index: 1929. év : 100) , (Index: 1949. év :: 100)

wa , ' x

140

150 *

__

120 ' A 'A , __

119 , / _l --N/"X / _

m,, ___ _" —/'" 1 / V

az _ "Év V

80—

(

90 ! :: IRI'ÉIII'I

392

1.929 1.950 7.9!1 7952 7935 7.954 "'7935

%

?: ?793 .9587 1.949 'o

33

5079 1.951 1.952 R

§

795? 1958

Nem; fvwm/Hi ÉP/ll' _____ [Main/ir Napján/á?

Az 1. és a 8. táblában összefoglalt adatok szerint a nettó termelési érték mindkét időszakban kisebb mértékben emelkedett, mint a bruttó termelési érték, és növekedésének évenkénti átlagos üteme is alacsonyabb volt: az 1929—1938. években 0,88 százalék, az 1949—1958. időszak alatt pedig 1,98 százalék. A mezőgazdasági nettó termelés volumene azonban a vizsgált idő- szakokban lényegében a bruttó termeléshez hasonlóan alakult, így annak

részletesebb elemzésével nem kívánok foglalkozni.

*

A mezőgazdasági termelés vizsgálatánál elengedhetetlen, hogy a mező- gazdaságíárutermelésévelfoglalkozzunk. :Az árutermelés mértéke ugyanis a mezőgazdasági termelőerők fejlettségének egyik fokmérője.— Ez a ,mutatd al—

kalmaswarraáe—hogy leméxjük, milyenxésvmen—nyi terméketaad a mezőgaadaság ,a városi népesség ellátására, az ipar nyersanyagszükségletének fedezésére

"és a külkereskedelem igényeinek kielégítésére. ' '

(11)

,— t'; av

A MEZÓGAZDASAGI TERMELÉS ALAKULASA 1019

_ Az! árutermelésre íáVOIlatkOZÓ adatokkal azonban zznern—gremlelkezünk,

ehelyett az áruforgalom? értékben összesített volumenére—vonatkozó szárm—

tásokat használjuk. A háború előtti időszakból csak az 1938. évi áruforgalom értékösszegét ismerjük, így hoszabb időszakra vonatkozó összehasonlitásra csak a mennyiségi adatok segítségével,,termékenként van lehetőség.

A rendelkezésre álló értékadatok alapján megállapítottam, hogyan ala—

kult az áruforgalom aránya az egyes birtoknagyság—kategóriákban.

9. tábla

Az áruforgalom aránya

a mezőgazdasági bruttó termelési érték százalékában-*

I 1938. ; 1949. ; 1958.

Birtokkntogóría

. § évben

25 kat; holdnál kisebb

gazdaságok ... 37 34 38 200 kat. holdnál nagyobb

gazdaságok ... 56 33 61 iMczőgazdaság összesen 43 ' 34 ! 4u

* Lásd a 4. tábla jegyzeteit.

Az árutermelés aránya legmagasabbnak 1958—ban a szocialista nagyüze—

mekben mutatkozott. Alszocialista szektor árutermelésének'aránya —- a ter— , melés volumenének emelkedésével párhuzamosan —— a későbbi években fel—

tehetően továbbkag növekedni. - ,

A kisüzemek (25 kat. holdnál kisebb gazdaságok) 1938-ban és 1958-ban ugyanúgy elsősorban önellátásra törekedtek. Ezért a munkás-alkalmazotti népesség és a szocialista ipar ellátása érdekében, az áruforgalom fokozására a helyreállítás után az állam különböző intézkedéseket vezetettvbe. Ilyen volt a beszolgáltatási kötelezettség,! majd a termelési és értékesítési szerző—

dések, a hizlalási, nevelési akciók stb. Ezen intézkedések hatására a felszaba—

dulás utáni években a mezőgazdasági termékek áruforgalma a háború előtti évekhez képest általában növekedett. A forgalomba került mezőgazdasági termékek mennyiségének emelkedése azonban nem volt kielégítő mértékű, a nagyobb árumennyiség elsősorban a növekvő belföldi igényeket elégítette ki, az exportra kerülő termékek volumene nem alakult kedvezően. (Lásd a 10. táblát.)

A termelés és az áruforgalom alakulása szorosan összefügg: a legtöbb mezőgazdasági cikk áruforgalmának növekedését a termelés emelkedése tette lehetővé. A növényi termékek áruforgalmában jelentősen növekedett a takarmányfélék, a gyümölcs és zöldségfélék, valamint az ipari ;_növények aránya. Azállati termékek közül kiemelkedő a tej, a tojás és a méz,-(valamint a sertésláruforgalmának emelkedése a háború előtti évekéhez képest.

_ A felszabadulás utáni időszakban a mezőgazdasági termékek felvásárlá—

sának mind nagyobb—. hányadát akülönböző állami felvásárlási és kereske- delmi szervek bonyolították le. 1958—ban a mezőgazdaság összes áruforgal—

csatot; tarkítjáétiíiiáawoááaéfááf §á§5a$$i§§§kÉOÉSÉÉÉÉféíÉlltgiáfgálálááfá; $$$;

benne szerepelnek mindazok a termékek, amelyeket állami felvásárló vállalatok; valamint anem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság vásárol meg. Az itt közölt adatok csupán a mező—

gazdaság körét elhagyó árutermékeket foglalják magukban, a szektorok egymás közti, valamint

szektoron belüli forgalmát nem tartalmazzák. '

(12)

1020 - , ' _ _ .! ) es www _

mának már közel 80 százaléka került állami felvásárlásra. A központi áru——

alapból elsősürba'n a belföldi lakósság és az ipar igényeit" elégítették ki, de egyes cikkekből jelentős mennyiségetekportáltak is. _ ,. ,

_ 10. tábla

Az áruforgalomba került főbb mezőgazdasági termények

és termékek mennyisége

(ezer tonna)

1929—l938.' 1949—1958. 1949—1958-

—_.__.__.________ évek átlaga

Termény, termék 19293z1938.

évek átlaga évek átla- gának szá- zalékában

Búza. ... 102,0 lOl,8 99,8 Rozs ... 21,5 31,6 l47,0 Árpa ... 15,0 19,1 1273 Zab ... 3,0 4,3 l43,3 Kukorica ... 12,8 33,0 258,8 Napraforgó és olajlen ... 4,0 18,7 4615

Mák ... O,3 O,2 66,6

Hüvelyesek ... 5,2 4,3 82,7

Burgonya ... 65,0 63,5 97,7

Cukorrépa ... lO3,0 181,7 ' 176,4

Dohány ... 2,9 2,4 82,8

Rostnövények . . ... 6,5 9,9 15253 Fűszerpaprika ... 0,4 0,4 _ 100,0 Zöldségfélék ... 37,5 66,8 l78,1 Gyümölcs ... * 18,0 31,3 l73,9 Bor" ... 15,0 19,1 1273

Szarvasmarha***. ... '. . ( 18,4 17,0 92,4 Serbés*** ... 13,0 23,0 l76,9 Baromfi*** ... ; 6,6 5,6 8448

Tej ... 6100 7500 123,0 Tojús**** ...' ... v 490 580 118,4 Gyapjú ... 0,6 0,5 833 Toll ... O,3 0,1 33,3 Méz ... 0,1 0,3 300,0

* Forrás: Magyar Statisztikai szemle. 1947. évi 7—8. szám, 228. old.

" Ezer hektoliter.

tn mósúlyban.

***. Millió darab.

A mezőgazdasági termékek külkereskedelmi forgalmában a vizsgált idő—

szakokon belül szintén jelentős különbségek mutatkoznak. A külöanég első—

sorban abban nyilvánul meg, hogy míg a háború előtti években a mezőgaz-

dasági termékeket főleg feldolgozatlan állapotban, addig az utóbbi években

egyre inkább feldolgozott állapotban exPortálták, így például erősen csök—

kent a kenyergabonaéexport, ugyanakkor növekedett a száraztészta—export.

cukorból jelenleg behozatali többlet van, de a gyümölcsízek és, a konzervek, valaminta cukórkafélék kivitele erősen megnőtt.

! ( Több cikkből ——- például aprómagvakból ——f a háború utáni időszakban

kivitelünk erősen csökkent, a gyümölcs és Izöldségfélék exportja viszont

jelentősen növekedett. * '

(13)

A MEZÖGAZDASAGI mumus ALAKULASA _ s _ 1021

A mezőgazdasági termékek exportjának alakulásáról néhány kiemelt cikk mennyiségi adatai alapján nyerhetünk képet.

11. tábla

Egyes mezőgazdasági termékek kivitelének alakulása*

(ezer tonna)

1938. ! 1958. Index:

Termék M 1938. év

évben : 100

Étkezési bab l ... 15,1 21,0 139,1

Burgonya ... * 21,8 48,1 220,6 Friss gyümölcs . , . . . 12,2 46,9 384,4 Friss főzelékféle . . . . 30,6 57,2 186,9

Hordós bor** ... 328 232 70,7

Szálastakarmánymag 20,3 9,3 45,S

Konyhakerti meg . . l,l O,4 36,4

Vágósertés ... 32,7 16,8 51,4 Friss tojás*** ... 219 148 67,6 Vaj ... 3,5 7,2 205,'7

* A behozatali tételekkel csökkentett kiviteli egyenleg.

** Ezer hektoliter.

*** Millió darab.

A táblában csupán a két időszak utolsó évének adatai szerepelnek, de ha a két kiemelt év termelési és export-adatait összehasonlítjuk, megállapít—

hatjuk, hogy mig a zöldség és gyümölcsfélék termelésének emelkedése a megnövekedett belföldi szükségletek ellenére jelentős, az 1938. évinél ma—

gasabb kivitelt is lehetővé tett, addig a vágósertés- és a tojástermelés emel- kedése a lakosság fogyasztásának növekedését nem fedezte. A különböző aprómagvak termelésénél a felszabadulás utáni években nem használtuk ki eléggé természeti adottságainkat, így a termelés és ennek következtében a kivitel is erősen csökkent a háború előtti évekhez képest. '

*

A vizsgált két évtized felsorolt adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás utáni években — az egyenetlen fejlődés ellenére — jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztése terén is. Természeti adottságaink alapján azonban a gyorsabb fejlődés lehetőségei is _megvan—

nak. A lehetőségek kihasználását gátolta az erre az időszakra jellemző kis- üzemi gazdálkodási mód. A kisüzemek a háború utáni mélypontról a háború előtti színvonalra viszonylag rövid idő alatt emelték fel a mezőgazdasági termelést, de a további fejlődést már nem tették lehetővé. A kialakult új szo'cialista nagyüzemekre vár az a feladat, hogy a még fennálló elmaradást rövid idő alatt megszüntessék, és a mezőgazdasági termelést megfelelő szintre emeljék.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

rint —— a következő: ,,A nettó termelés közelítő mutatója egyenlő a termelői ára—- kon kifejezett teljes termelési érték, valamint a közvetlen anyagköltségek és

A mezőgazdasági termelés üteme a második ötéves terv első négy évében nem növekedett a tervezett mértékben, és a négy év termelési adatai alapján megállapíthatjuk, hogy

A ,,IV. A munkatermelékenységi mu- tatók alakulása" című fejezetben először a növénytermelés és az állattenyésztés együttes bruttó termelési értéke és —-

január 1 között több mint kétszeresére emelkedett az állami ipar (termelési rendeltetésű) állóeszköz-állományának bruttó értéke..

daságossági vagy egyéb okokból nem _tex'meljük, import útján történő felhasz—' nálásukkal a mezőgazdaság egyéb ágazatainak kibocsátását növeljük. A követ—s

A bruttótermelési érték alapján csoportosított termelőszövetkezetek adatai azt mutatják, hogy a magas bruttó termelési érték altalaban a műszaki fejlesztés elemeinek,

vezőbben alakult a mezőgazdaságban, mint az iparban. Az egy aktív keresőre jutó bruttó termelési érték a mezőgazdaságban valamivel nagyobb mértékben növekedett, mint az

A mezőgazdaság halmozatlan termelési értéke a mezőgazdaság kibocsátását jelenti, amit úgy kapunk meg, hogy a bruttó termelési értékből levonjuk a mezőgazdasági