Társadalmi jelzőszámok. Fogalmak és kutatások

STATlSZTiKAl lRODALMl FIGYELÖ

553

Az egyes jelzőszámok normáinál felső ha- tárnak (img) a teljes kielégitettséget, illetve bizonyos luxusszintet, alsó határnak (ig) a létfenntartáshoz, illetve az elfogadható kul—

turálís szint eléréséhez szükséges minimális kielégitettséget tekintették.

A jelzőszámok kialakításánál nehézséget jelentett a szóródás mértékének figyelembe- vétele. Szociális területen az átlagok haszná- lota még megtévesztőbb lehet, mint az élet egyéb területein. Ezért ahol lehetséges volt, az indexszámok kialakításánál bevezettek egy olyan e szóródási együtthatót, ahol e:

:1—K, és K a Lorenz-görbe koncentrációs koefficiense. A mutatószámok (l) kiszámítása végül is az alábbi formulával történt:

[__100-(i—i0)oe

itoo—io

ahol i a szóban forgó országra vonatkozó tényszám. ami esetenként img-nál magasabb is lehet. Ha i)i100, akkor a képletbe i he—

lyett az img értéket helyettesítették be.

Egyes jelzőszámoknál, főként az élelmezés területén, az egy főre jutó értékek helyett céiszerű az egy fogyasztási egységre jutó ér- téket figyelembe venni, hogy így kiküszöbö- lődjék az egyes országok népességének el—

térő kormegoszlása.

A jelzőszámok szintetizálásához szükséges súlyszámok kialakítása a dolgok természetéből eredően _csak szubjektív megítélés alapján lehetséges. Emiatt sokan vitatják is ilyen in- dex kialakításának lehetőségét. Drewnowski azzal érvel indexének létjogosultsága mellett, hogy az indexszel szemben felhozott ellenve- tések jórészt a fogyasztóiár—indexszel szem—

ben is érvényesek. Mégis mindenütt számi—

tanak ilyen indexeket, minthogy ,,tökéletlen—

ségük" ellenére is szükség van rájuk.

Az életszínvonal-index egyes főcsoportjain belüli mutatókat szakértői bizottság által ki- alakított, nagyságrendeket jelző súlyarányok—

kal vonták össze, majd a főcsoportok indexeit súlyozatlanul átlagoltak.

A fentiekben ismertetett indexformulával 1960. évi adatok alapján készültek számítá- sok. A várttól némileg eltérő eredményeket elsősorban nem az életszinvonal-index formu- lájának. hanem a mutatók országonként el- térő tartalmának tulajdonították. A számítá—

sok 1970. évi adatokkal való megismétlését tervezték, de erre személyi változások miatt nem került sor.

Az UNRISD új igazgatója, McGranaham elképzeléseiben új törekvések érvényesültek.

A fejlettséget tükröző mutatók kiválasztása kevésbé önkényesnek tűnő eljárás alapján történt: 73 mutató 115 országra vonatkozó adataiból korrelációs matrixokat állítottak össze. és ennek alapján választottak ki végső

soron 18 mutatót.

A jelzőszámok között a kifejezetten tár- sadalmi fejlettséget tükröző mutatók (a vá—

roslakók aránya, a népsűrűség, a tanulók száma, az ezer lakosra jutó újságpéldány—

szám, az egy lakószobára jutó személyek szá—

ma stb.) mellett itt már a gazdasági fejlett- ségre utalókat is találunk (a villany—. gáz— és vízellátásban részesülők aránya, az egy főre jutó villamosáram-, acél— és energiafelhasz- nálás, az egy főre jutó külkereskedelmi vo- lumen stb.).

Az ellenőrző számítások azt mutatják, hogy a jelzőszámok számának csökkenése nem be—

folyásolja számottevően a társadalmi—gazda- sági fejlettséget kifejező indexszámokat. Ez azért is kedvező, mert a fejlődő országokra vonatkozóan gyakran nem minden mutató áll rendelkezésre.

Az egyes jelzőszámok országok szerinti alakulásának megfelelő grafikus ábrázolása jól jellemzi az országok társadalmi—gazda—

sági fejlettségének ,,profilját".

A mutatók összevonásához szükséges súly—

rendszer McGranaham az egyes mutatók át—

logos korrelációs koefficiense alapján tartot-' ta meghotározhatónak. Az egyes mutatószá- mok súlya nem sokban tér el egymástól: a kilenc társadalmi fejlettségi mutató együtte—

sen 10wO-as súlyán belül az egyes tételek sú—

lya 11,9 és 10,7 között változik.

Az 58 országra vonatkozó. 1960. évi ada- tok alapján — a társadalmi—gazdasági fej- lettség sorrendjében — az élen az Egyesült Államok áll 111 ponttal, a sort Thaiföld zárja 10 ponttal, a Német Szövetségi Köztársaság 94 ponttal a 12. helyen áll. Ugyanebben az időben az egy főre jutó bruttó társadalmi termék alapján a Német Szövetségi Köztár-

saság a 8. helyen állt.

(Ism.: Nádas Magdolna)

TÁRSADALMI JELZÖSZÁMOK.

FOGALMAK ES KUTATÁSOK

(Soziale Indikatoren. Konzepte und Forschungsan- sötze. Szerk.: W. Zapf.) Frankfurt a/M. 1974—1976.

1—3. köt. 283—l—298—l—349 p.

A Német Szociológiai Társaság a társadal- mi jelzőszámokkal foglalkozó szakcsoportot alakított. Az ismertetett három kötet e szak- csoport öt konferenciáján (1972—1974) meg- vitatott tanulmányokat és hozzászólásokat tartalmazza. A nagyszámú és széles téma—

kört felölelő tanulmányok közül most csak néhány, számunkra különösen érdekeset eme-

lünk ki.

W. Zapf — a kiadvány szerkesztője — a be- vezető. első konferencián bemutatott tanul—

mányában áttekinti a társadami jelzőszámok—

kal kapcsolatos kutatások állását 1972—ben.

Ezeknek két kiindulópontját különbözteti meg.

554

Az egyik az ún, ..új politikai gazdaságtan", amely a gazdasági növekedés társadalmi költségeivel (az ún. ,,külső költségekkel"), a magán- és a közületi szektor viszonyával, az infrastruktúra elméletével foglalkozik, továbbá a népgazdasági elszámolások kiterjesztésé- nek lehetőségeit vizsgálja. A másik kiinduló- pont a ,,társadalmi elszámolás" irányzata, amely a társadalomstatisztika rendszerét kí- vánja kiépíteni.

R. Batholomöi dolgozatában leírja hogy a kormányzatnak milyen céljai vannak egy tár- sadalmijelzőszám-rendszer kialakításával. Ki—

emeli. hogy ezek a jelzőszámok nem ráfor—

dítások. hanem az eredmény oldaláról vizs- gálják a társadalmi folyamatokat, vagyis azt próbálják kimutatni, hogy mennyiben része- sülnek az egyes állampblgárok a különböző társadalmi ráfordításokból. E tanulmány vitá- jában K. U. Mayer azt a kérdést veti fel, hogy vajon mennyire érdekelt a kormányzat abban.

hogy tevékenységéről esetleg kritikus statisz—

tikai képet hozzanak nyilvánosságra.

H. Schubnell a hivatalos statisztika lehető- ségeit ismerteti tanulmányában. Rámutot ar- ra, hogy a társadalomstatisztika fejletlensége a gazdaságstatisztikához viszonyitva egész Európára jellemző. l.. Herberger a mikrocen—

zusok alapján vizsgált témákat ismerteti.

Megállapítja, hogy 1972-től 1974-ig 1 ezre- lékes, illetve 1 százalékos mintákon igen sok—

féle társadalomstatisztikaí felvételt végeztek, például a továbbtanulási szándékokról. a morbiditásról, a balesetekről, a testi és szel—

lemi fogyatékos gyermekekről, a társadalmi mobilitásról. a környezet állapotáról.

P. Heintz javaslatot tesz a világrendszer állapotát és változásait leíró statisztikai adat- gyűjtemény és elemzés összeállítására és

közzétételére.

A második konferencia három fő témával foglalkozott, ezek a magánszemélyek gaz- dagsága és a közületek szegénysége közötti ellentmondás, az OECD társadalmijelzőszám- rendszere és az 1970. és 1972. évi társadal-

mi ielentés értékelése.

W. Zapf — Galbraithra hivatkozva — fejti ki, hogy a gazdasági fejlődés különleges el- lentmondást hozott létre, nevezetesen, hogy míg az egyéni fogyasztás terén nagy a bő—

ség. a közületi szolgáltatások terén növeked- nek a hiányosságok. Ezért lehet közületi sze- génységről beszélni. Megvizsgálja, milyen társadalmi jelzőszámokkal lehet ezt a közü- leti szolgáltatási hiányt mérni. Rámutat a népesség megelégedettségének mérésére szolgáló adatfelvételek lehetőségeire, melye—

ket az ,,élet minősége adatfelvételnek" nevez.

H. P. Widmaier ezzel összefüggésben a jó—

léti állam válságára mutat rá. Többek között kiemeli. hogy ebben nem a fogyasztónak, hanem a termelőnek a szuverenitása, érde—

keinek elsőbbsége a jellemző.

A harmadik konferencia fő témái a Ne'-*

'met Szövetségi Köztársaságra vonatkozó tár- sadalomstatisztikai kézikönyvek kidolgozása, e politikai javak elmélete, továbbá különböző folyamatban levő kutatások ismertetése vol- tak. A politikai javakon, —- Ch. S. Siara vito—

összetoglalója szerint —— azokat a javakat ér—

tik. amelyeknek előállítása vagy elő nem ál- lítása politikai döntésektől függ, és amelyek a közjólétet emelhetik.

Ebben a témakörben a gazdasági és a po- litikai rendszer működését. a piacgazdaság és a demokrácia mechanizmusát tárgyalták a konferencián. H. P. Widmaier többek kö- zött rámutat, hogy a gazdasági hatalom és a gazdasági kondicionálás milyen erősen befo- lyásolja a politikai döntéseket. A demokrá- cia — annak gazdasági elmélete szerint — módszer az uralkodó elit megválasztására.

Az elitcsoportok egymással versengnek az állampolgárok szavazataiért. Ebben a kon- kurrenciaharcban messzemenő szerepe van a manipulációnak. Kérdés, hogy ebben a helyzetben a társadalom hosszú távú érdekei mennyire érvényesülhetnek a hatalmi elit döntéseinél.

G. Schmid a ,,társadalmijelzőszám-mozga- lom" látszólagos elméletnélküliségét bírálja.

E. M. Gross amerikai politológusnak az el- mélet kidolgozására irányuló kísérletét alap—

vetően kudarcnak tekinti. Az amerikai ,,The State of the Nation" (A nemzet állapota) ielentések kidolgozásánál alapul vett elmé—

leti keret a strukturális—funkcionális szocioló- giai elmélet lényegbevágó hibáit tükrözi.

A jelzőszámok kidolgozásánál hasznosnak tartja a K. Mannheim által bevezetett meg- különböztetést a ,,funkcionális" és a ..szub- sztanciális racionalitás" között. Ez ugyanis megfelel a társadalmi rendszer állapotának leírása és lényegének ismertetése közötti megkülönböztetésnek. A lényeg leirása növel- heti a társadalmi rendszer szubsztanciális racionalitásának megközelítését, az állapot leirása viszont csak a jobb funkcionálást se- gíti elő. Schmid véleménye szerint eddig csak a társadalmijelzőszám—rendszer állapotának leírására és ezzel működésének javítására tö-

rekedtek.

A lényeg megismerésének elősegítése ér- dekében javasolja, hogy a társadalmijelző—

szám-rendszerek ne csak ,,eredményt (out- put) jellegű mutatókat, hanem ,,ráforditás"

(input) jellegűeket is tartalmazzanak, és mu—

tassák ki a kapcsolatokat a különböző ráfor- dítós- és eredményjellegű mutatók között.

A negyedik konferencia a következő két konkrét társadalmi jelenségkör jelzőszámai- val foglalkozott: az egészségügy és a mun- kakörülmények jelzőszámaival. Az egészségi állapot társadalmi jelzőszámai a viszonylag problémamentes területek közé tartoznak.

mert mindenki egyetért a várható élettartam

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÓ 555

növekedésének és a betegségektől való men- tességnek kívánatos voltával. és ehhez a tár- sadalomstatisztika elég jó adatokat tud már most is szolgáltatni. Ennek ellenére sok meg- oldatlan kérdést említettek az előadásokban és a vitában. lgy például kívánatos volna nemcsak a várható átlagos élettartamot. ha—

nem az egészséges élettartamot istársadalmi jelzőszámként alkalmazni. ltt felmerül a kér—

dés: hogyan definiáljuk az egészséget (szer- vi—fiziológai elernek. lelki egészség, a tár- sadalom jó közérzete); csak két állapotot (egészség—betegség) különböztessünk—e meg, vagy pedig az egészségnek, illetve hiányának több fokozatát vegyük figyelembe; ki (az or—

vos vagy a vizsgált személy) határozza meg az egészségi állapotot?

Számos egyéb jelzőszám mellett javasoltak egy ,,elmebetegség" indexet, amely — jobb adatok hiányában — az öngyilkossági arány- szám, az emberölési arányszám és az elme- zavarok okozta halandóság alapján követ- keztet a mentális egészségi állapot alakulá—

sára. Ez a jelzőszám azonban csak a ten- denciákat mutatja. az elmebetegek számá- nak becslésére nem alkalmas.

A munkakörülmények jelzőszámait tárgyaló dolgozatok részletesen foglalkoznak a repre- zentativ felvételekből nyert különböző megelé—

gedettségi mutatókkal.

Az ötödik konferencia a társadalmi jelző- számokból felépített rendszerekkel foglalko—

zott. W. Zapf definíciója szerint társadalmi—

ielzőszám—rendszernek tekinthető minden olyan kísérlet, amely egy többdimenziós jó- létfogalom operacionalízálását és alkotó—

elemeinek mérését kíséreli meg. Ez a jólét- fogalom kiterjedhet a .,teljes fogyasztásra"

(vagyis a nem piacon keresztül megvalósuló fogyasztásra is) a társadalmi célok megkö- zelítésére. az életkörülményekkel való meg- elégedettségre. Mindegyik fogalom szemben-

áll a bruttó nemzeti termék egydimenziós fo- galmóval.

Az ilyen társadalmijelzőszám—rendszerek- ben a következő kérdések merülnek fel:

1. hogyan definiálják a jólét fogalmát;

2. milyen elemei legyenek a jólétnek és azokat hogyan súlyozzák;

3. milyen jelzőszámokat válasszanak, működtessék azokat:

4. hogyan biztosítsák a statisztikai adatbázist.

és hogyan

Zapf tíz társadalmijelzőszám-rendszert is- mertet. Ezek:

1. a Japánban kidolgozott ..nettó nemzeti jólét"

számítás. amely a népgazdasági elszámolásokat bő—

víti ki és fejleszti tovább;

2. a Drewnowskí lengyel közgazdász által javasolt életszínvonal—index;

3. a Wilson és Flax — faktoranalízis segítségével

— kidolgozott rendszer, amellyel amerikai városok és tagállamok adatait elemezték:

4. az N. E. Ter/eckii javasolta rendszer az Egye—

sült Államok tórsadalompolitikaí céljainak és java- solt ráfordításprogramjainak mérésére;

5, az OECD elgondolása a társadalmi célok meg- közelítésének méréséről:

6. az ENSZ tórsadalomstatisztlkai és demográfiai rendszere;

7. E, Allardt finn szociológus jólétmodellje. amely—

lyel a skandinóv'országokat hasonlította össze:

8. H. Cantril pszichológiai sémája az emberi szük- ségletekről;

9. F. Andrews és S. Withey szubiektiv életminő—

ség-vizsgálati módszere (Michigani Egyetem), 10, M. Abrams angliai életminőség—vizsgálata.

B. von Rosenbladt egy 1968. és egy 1974.

évi adatfelvétel adatai alapján vizsgálta a bekövetkezett változásokat a Német Szövet—

ségi Köztársaságban. A jólét következő di- menzióit hasonlította össze: egészség, iskolai végzettség, munka, szabadidő, anyagi hely—

zet, lakás. Ezekből meghatározta egyes né- pességcsoportok jóléti profilját és —- egysze- rű összeadással — egy aggregált jólétmutatót

is számított.

(lsm.: Andorka Rudolf)

BlBLlOGRÁFlA

A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATlSZTlKAl ÉVKUNYVEK

ANNUAL abstract of statistics 1975. Ed. by the Central Statistical Organization. Baghdad. 1975.

Central Statist. Org. 438 p.

Irak statisztikai évkönyve, 1975,

1 110 B 1/1975 ANNUARIO statistico italiana 1976. Roma. 1976.

lst. Centrale di Statist. XXlll. 480 p., 13 t.. 1 térk.

Olaszország statisztikai évkönyve, 1976.

l 32 C 113/1976 ANUARUL statistic al Republicii Socialiste Roma- nia 1976. Bucuiresti. 1976. Directia Centrala de Sta- tist. XV. 543 p.. 14 t.. 1. mell.: XVll, 186 p.

Románia statisztikai évkönyve, 1976.

l 44 C 2/1976

BNMAU—ÚN ulsz apdün azs ahuj 1974. and. (Szta- tisztikijn émhtgél). Red. Bnmau-ün Szaid Narün Zövlölijn Dérgedéh Sztatisztikijn Töv Gazar. Ulaan- baatar 1975. Ulszün hévlélijn gazar. 282, (2) p.

A Mongol Népköztársaság népgazdasága, 1974.

1 109 C 2/1974 CISLA pro kazdého 1976. Vyd. 2 Federálni statis—

tícky urad —- Cesky statisticky urad —- Slovensky sta- tisticky urad. Praha. 1975. SNTL-ALFA 281 p.

Számok mindenki számára, 1976. Csehszlovákia.

l 2 D 10/1976 ETHIOPIA. Statistical abstract of Ethiopia. 1975.

Ed. by the Central Statistical Office. Addis Ababa.

1975. Central Statist. Off. XV. 231 p., 1 térk.

Etiópia statisztikai évkönyve, 1975.

l 69 B 11/1975