Társadalmi jelzőszámok, 1976

STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÓ

777

Az eredmények azonban szóródnak. Egyes ob- jektumokban van javítanivaló, a kimagasló tejtermelés főként a Baltikum körzetét jel-

lemzi.

A társadalmi munkamegosztás nemcsak a mezőgazdaság szakosodásában bontakozik ki. Legfőbb formája a kooperációk fejlődése, amelyek a mezőgazdasági termelést szolgál—

ják. 1978-ban 1.6 millió főt foglalkoztattak.

Ilyenek az építkezés, az építőanyag-gyártás, az erdőgazdálkodás, az áramellátás, a gép- javitás, a keveréktakarmány—gyártás feladatát ellátók, a mezőgazdasági termelésben pedig a keltető— és megtermékenyítő állomások. A társulások tevékenysége kiterjed a falusi la- kosság ellátására, üzletek, szórakoztató.

üdülő és szolgáltató létesítmények létrehozá- sára és üzemeltetésére is. A gazdaságközi építőipar 1971 és 1977 között 11,3 millió szarvasmarha—, 10,6 millió sertés-, 9.5 millió juh- és 63,5 millió baromfi—férőhelyet épített.

Ezenkivül 14,3 millió négyzetméter lakóépü- letet, 1862 diák elhelyezésére alkalmas isko- lákat.

Új szervezeti formája a termelésnek az ág- ráripari egyesülések tevékenysége. 1974- ben 43 működött, ma 124, amelyek 661 vál—

lalatot tömörítenek, 5.1 millió hektár földte- rületen 1,2 millió dolgozóval és közel 10 mil- liárd rubel termelőeszközzel rendelkeznek.

Szervezetükben a végtermék előállítása a fel-

adat, a mezőgazdasági termelés technológiá- ját és szervezetét is ez határozza meg. Mé- reteik nagyok. több mint 5000 főt foglalkoz- tatnak átlagosan, a termelés szervezettsége magas fokú, az ipari követelményeket köze- lítő, és igen gyors ütemben fejlődik. Termés- hozamaik is magasak, az Ukrán SZSZK—ban működőké például a gyümölcs— és zöldség- ágazatokban kétszerese az ottani szovhozo- kénak. A termelésen kívül ellátják a társult gazdaságokat termelőeszközökkel, intézik be- ruházásaikat, a felvásárlást és a szállítást.

A saját termelésű mezőgazdasági termé—

kek feldolgozása mind nagyobb arányú: a bortermés 66, (: konzervgyártás 35 százaléka az egyesületektől származik. Az alapanyagok begyűjtése esetenként igen nagy távolságról

történik, 150—400 kilométer átmérőjű körze- tek is vannak, ami a költséggazdálkodás szempontjából nagyon hátrányos. Az új egye—

süléseket már a gyümölcs-, zöldség-, szőlő—

és olajosnövény—termelő övezetekben létesí- tik. Az irányítási rendszernek számolnia kell az egyesülések létével, a termelés és felvá—

sárlás feladatait egyeztetni kell (: közigazga—

tási beosztástól eltérő szervezetükkel. Vala—

mennyi termelési szervezeti egység -— brigád, üzem. farm, gazdaság, vállalat — munkáját javítani lehet a hatékonyság érdekében.

(Ism.: Molnár István)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

TÁRSADALMI JELZÓSZAMOK, 1976

(Social lndicators 1976.) US Department of Com—

merce. Govt. Print. Washington. 1977. LXXXIII, 564 p.

Napjainkban mindinkább tért hódít az a nézet, mely szerint az elemzések gyakran fi- gyelmen kívül hagyják a társadalmi élet szá- mos lényeges vonását. Ennek következtében :! társadalomtudományi ismeretek kimarad- nak az országos kormánypolitika kialakitásá- ból. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy a társadalmi ismeretek felhasználása javít—

hatja a kormányok politikai intézkedéseinek hatékonyságát.

Ezt a felismerést, illetve a felismerés gya—

korlati konzekvenciájának levonását tükrözi az itt ismertetésre kerülő kiadvány, amely már második alkalommal jelenik meg az Egyesült Államok Kereskedelemügyi Minisz—

tériumának égisze alatt. (Az előző kötet 50- cial lndicators 1973. címmel jelent meg.) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kiad- vány az Egyesült Államok Szövetségi Statisz- tikai Rendszere tevékenységének eredménye.

A fenti két kiadvány összeállítása során nyert tapasztalatok alapján olyan döntés született, hogy a társadalmi jelzőszámok ki- dolgozását az Egyesült Államokban állandó

programnak tekintik, amelynek a ,,gazdája"

az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala (US Bureau of the Census) lesz.

A kiadvány a társadalmi és társadalomsta—

tisztikai információk sajátos ötvözetét adja közre. Ugyanis a társadalmi jelzőszámok statisztikai idősorai mellett színes grafikonok.

valamint alapos szöveges elemzés is talál- ható a jelzőszámok segítségével bemutatott társadalmi jelenségekről. Ezen túlmenően az egyes fejezeteket a statisztikus szakemberek számára hasznos információt nyújtó módszer- tani megjegyzések, valamint az adott jelen—

ségcsoport további tanulmányozásához szük- séges legfontosabb publikációk jegyzéke egé-

szíti ki.

A kiadvány az alábbi 11 fejezetre bontva mutatja be az amerikai társadalom főbb te-

rületeit:

1. népesség, 2. család,

3. lakásviszonyok,

44 társadalombiztositás és jólét.

5. egészségügy és táplálkozás.

6. közbiztonság.

7. oktatás és szakképzés.

8. munkafeltételek,

9. jövedelmek. vagyon és felhasználás.

0

1 . kultúra, pihenés és időfelhasználás,

778

11. társadalmi mobilitás és a lakosság részvétele a társadalmi életben.

A bevezetőben részletes képet kaphatunk az amerikai társadalom főbb jellemzőiről: a népesség etnikai megoszlásáról, a bevándor—

lásokról, a jövedelmi és iskolázottsági viszo- nyokról.

igen érdekes információt tartalmaz a be- vezetőnek az a része, amely bizonyos társa- dalmi jelenségek megközelítését (public per—

ception) elemzi. Ez a vizsgálat a következő kérdéscsoportokra terjed ki: elégedettség az élettel általában, az életkörülmények válto- zásával (jövedelmi, lakás, egészségügyi. po—

litikai viszonyok alapján). a politikai és egyéb intézményekkel szembeni bizalom stb.

Úgyszintén a bevezetőben a kiadvány szer- zői néhány alapvető mutató (a népesség. az egy főre jutó GDP, a fogyasztói árak és bé- rek növekedési üteme, valamint a fogyasztói kiadások struktúrája) segitségével nemzetkö- zi összehasonlitásban mutatják be az am'e- rikai társadalmat. ltt Lengyelországra, Szov—

jetunióra. Magyarországra és Jugoszláviára vonatkozó adatok is találhatók.

A kiadványban felhasznált mutatószámok általában három nagy csoportra bonthatók.

A mutatószámok első csoportja azt vázol—

ja. hogyan funkcionálnak az egyes kormány—

programok és kormányszervek, amelyek ha—

tással vannak a lakosság életszinvonalának, életminőségének alakulására. ilyen mutatók például a különböző szociális programokra ezen belül az egészségügyre. az oktatásra, a közbiztonságra stb. fordított kiadások.

A második csoportba tartozó mutatók a lakosság életszinvonalának mennyiségi és mi-

nőségi aspektusait mérik.

A mutatószámok harmadik csoportja a la- kosság véleményét tükrözi azokról a társa- dalmi jelenségekről, amelyeket az első két mutatószámcsoport hivatott jellemezni. lgy a kiadvány szerkesztői tulajdonképpen az egyes kormányprogramok hatékonyságát ki- vánták meghatározni.

Ebben a részben jelentős mennyiségű köz- vélemény-kutatási adat kerül bemutatásra.

amelyek bizonyos hányada magánkézben le- vő intézményektől származik.

A társadalmi folyamatok jellemzésénél el- méletileg mind a három mutatócsoport egy—

formán fontos. Ebben a kiadványban az elő—

ző kiadványhoz hasonlóan főként azok a mu- tatók szerepelnek, amelyek egyrészt a lakos- ság életszínvonalát. életminőségét mutatják be, másrészt pedig ezen jelenségről alkotott lakossági véleményeket.

Az Egyesült Államok Szövetségi Statisztikai Rendszere által készített kiadvány rendkívül gazdag és sokrétű információt ad közre az amerikai társadalom főbb területeiről. A ki- advány számos megállapításával azonban vi- tatkozni kell. Az ellenvetések alapját gyak-

ran statisztikai módszertani megfontolások képezik, máskor az adatösszeállítás során alkalmazott elvi, ideológiai álláspont. Ugyan- akkor figyelemre méltó, hogy a kiadvány fel- építése, a statisztikai táblák, a grafikus áb- rázolás és a szöveges elemzés hatékony kombinációja milyen eredményesen biztosit—

ja a társadalmi élet elmélyült elemzését és az elemzés eredményeinek közérthető tálalá- sát. Ezért úgy véljük, hogy a kiadvány a tár—

sadalomstatisztikai információs rendszer ki- alakításán dolgozó hazai szakemberek szá- mára — elsősorban módszertani vonatkozás—

ban —- igen hasznos lehet.

(ism; Nagy Sándor)

*

ALLARDT, E.:

AZ OBJEKTlV ÉS A SZUBJEKTlV NEHÉZ HELYZETEK KAPCSOLATÁRÓL

(On the relationship between objective and sub—

jective predicaments.) Research Group for Com- parative Sociology. University of Helsinki. Research

Report. No. 16. 22 p.

A ,,nehéz helyzet" (predicament) kifejezést Himmelstrand svéd szociológus vezette be.

Ebbe a forgalomba Allardt beleérti a sze- génységen. a más tényezők, például a beteg- ség okozta objektív nyomoron kivül a pszi—

chés. más szóval szubjektiv jellegű szükség—

helyzeteket, például a magányosságot, az el—

idegenedést stb. is. A tanulmány azt vizs- gálja. hogy az objektiven nehéz helyzetek, például az alacsony jövedelem, a rossz egészségi állapot, mennyire függenek össze azzal, hogy az egyes emberek saját helyze—

tüket szubjektiven nehéznek látják, más szó- val hogy az objektiv mutatókkal mért sze—

génység milyen szoros korrelációban van a szegénység szubjektív érzésével.

A szociológiában régi vitatéma, hogy az objektiv társadalmi helyzet és a társadalmi tudat között milyen szoros a kapcsolat. Mi- óta néhány éve elkezdtek a társadalmi jelző—

számok kidolgozásával foglalkozni, kétirány—

zat áll szemben egymással. Az első képvi- selői objektiv mutatókkal, például a család egy főre jutó jövedelmével, az egyes embe—

rek iskolai végzettségével, egészségi állapo- tának orvosi vizsgálatokon alapuló mutatói—

val kívánják a társadalmi helyzetet jelle- mezni. A másik irányzatba tartozók ehelyett reprezentatív minták alapján a szubjektív megelégedettséget, sőt a boldogságot akar- ják a társadalmi jelzőszámokkal mérni.

Ezzel párhuzamosan folyik arról is vita, hogy a jólétet vagy az élet minőségét, vagy mind a kettőt kell—e a társadalmi jelzőszá- mokkal vizsgálni, miközben sem a jólét, sem az életminőség fogalmát, sem egyéb rokon fogalmakat nem definiáltak pontosan.