Jugoszlávia háború utáni fejlődésének harminc éve

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

JUGOSZLÁVIA HÁBORÚ UTÁNI FEJLÓDÉSÉNEK HARMINC ÉVE

IIBRAHJIM LATIIFIIC

H'olrminc év nem hosszú időszalk ahhoz. hogy egy ország társadalmi. gazda—

sági életében jelentős eredmenyek szülessenek. Egyáltalán nem nagy Jugoszlávia háború utáni fejlődés—ének feltételei között, amikor közismert. hogy országunk a háború előtt elmaradott agráirország volt fejletlen iparral, és hogy a második világháború folyamán hwoto'lmwo's emberi és anyagi veszteségeket szenvedett. amikor Jugoszlávia népei nregy esztendeig tartó harcot folytattak (: túlerőben levő ellen- séggel.

Jugoszlávia nem megfelelő gazdasági struktúrája, számos megoixdzaftlovn nem-

zetiségi és társadalmi problémája a háború előtt lényegileg nem változott, mivel a gazdas-ági fejllő—dés üteme túlságosan lassú volt. Jugoszlávia fejlettségi foikáit te-

kintve évi lab. 1940 clinfár egy főre eső nemzeti jövedelmével (1966. évi árakon szá—

mítva) (: legutolsó országok közé tartozott Európában, és a növekedés évi átlagos

üteme az urtoiisó 15 évben 2.5 százalékot tett ki. ami jelentektelen mertekben votli magasabb a lakosság számának 1.5 százalékos növekedési rátájáená'l. A Ikaíkesság számának növekedése egyike volt a legsnvowgyoíbbalkrn'alk Eu-rólpáibna n.

Ez a gazdaságilag elmaradott ország a fasiszta megszállás és a népfelszro- baditó harc folyamán. amelyet több mint négy évig viselt saját területén, hatot!—

mrcrs anyagi és emlbervesztestégellaet szenvedett. Abból a 27 millió emberből. ame- lyet a szövetségesek veszítettek a második világháborúban a taisi'szta Nemetor- szággal és szövetségeseivel vívott európai harcok során (az adatok az 1945-ben Párizsban tartott jóvátételi konterencuiáfról származnak), Jugoszlávia 1,7 millió főt veszitett, vagyis minden tizedik I-alkwosát. A közvetlen fegyveres hzordbavn 305000 harcos esett el, ami azt jelenti, hogy cu háború minden hatodik jugoszláv áldozat-a

ci ntévpfellsz'a'badító h—olrc aktív Ihvaircosa volt. A hadműveletek közvetlen következmé—

nyein kívül a megszállók terrorjálnuaek volt kitéve. és az olktív életből kizárva kb. 'I,6 millió ember. vagyis az összlakosság 102 százaléka Gh-oditoglyolk, ilnternófltaik, erő- szalklkol áttelepített szemelyek, kényszermunkára elhurcoltak. kenyszenmozgásítot—

tok). Ezek szerint az Összes emberveszteség és álldoza't, amit J'ugloszllwávic elszenve—

dett (a második világháború alatt, mintegy egynegyede az ország háború kitörése előtti Italkowsságáwnfalk.

A szabadság—ent vívott négyéves küzdelem során elviselt emlbeweszte'se'gekkel arányosak voltak a gazdasá-gi veszteségek is. A katonai megszállás után a meg- szállók azonnal megllcezcltélk az ország tervszerű kifosztását és gazdasági kizsák—

mányolását. A nemzeti vagyont hfadizxsák'má—nxnyá nyilvánították, a megszállók gaz-

dasági szervezetei és vá'llialI—o'toi, amelyek a hadsereggel együtt jöttek országunkba

774 lfBRAlHiM LAiiaRiC

kíméletlenül kiz—sállamányoltátk vagyonunkat és természeti Jki'neseívnke't. Ama irányuló

terveik azonban, hogy Jugoszlávia gazdag éllé'SlkOmlr'OllOélnllZ, valamint álsvásny- és

nyersanyagforrásként szolgáljon hódító és kizsákmányoló hóborúj—uvk továbiblolyla—

tásához, Jugoszlávia népeinek fegyveres hema következtében csak részben waló- sul—hattalk meg.

Számítások szerint Jugoszlávia nemzeti jövedellmlében a megszállók mm'bolő'sdi

és kizsákmányolása következtében a háború folyamán mintegy 9 milliárd dollár (1938—es árakon) veszteség követükezebt be, és ez a veszteség egyhatoda a lasiszha Németország és európai csellóscli ellen vívott háborúkban részt vett 18 szövetséges ország összes veszteségének, Jugoszlávia anyagi kána 1.4-szer nagyobb Negy—Brünn- ni-a veszteségei—nél, kétszerese Hollandia veszteségeinek és 7,2—*szer nagyobb. mint

az Egyesült Államok veszteségei valtak.

Minden gazdasági és gazdaságon kívüli terület nagy veszbeségeíket szenve—

dett a háború folyamán. Nem pontos becslések szerinft a társadalmi vagyon—ban

és az állampolgárok vagyo—nában elszenvedett háborús kár területek és gazdasági ágak szerint a kövelkezőlképpen oszlott meg.

Jugoszlávia második világháborús veszteségei

Gazdasági ág Ezer dol/Irár'

Összesen . . , . . . " . . . 9144 889

lvpa—r . . . . . . . . . . . . . , , , . 428 077

Bányászat . . . , 271741

Kis- és házili—par . . . 85 057 Kereskedelem . . . 236 974 Vasúti közlekedés . . . 432 413 Nyílt tengeri és parti hajózás . . . 69 688 Folyamri közlekedés . . . . . . . . . . . . . 441 329

Polgári légi közlekedés . . . 3385 Gépkocsí-lközlekedés . l. . . 46 553 Utak, hidak és vízi létesímményelk. . . 142711 Posiza-i, iáviró- és támbeszélő-Összdköbbeles . . . 25623 Földlműveles és állíla'cbenyesztéls . . . 1 659 387 Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . 11987 Erdőgazdaság . . . 243154

Közl—nmézmenyek. . . , 190 930

Kulturális és művelődési intezmenyek. . . 359 508 Meglasemsmifsített műalkotások. . . 3613 637 Egeszségfügyi inibezmenyek . . . 60650 Nemeslétmelk, készpénz . . . 145159 Magá—nwtullaudanibarn levő épületek . . . 764 915 Bútorok és szemelyes tárgyaik . . . 312 011

' 1938—05 USA-dollárban.

A háborús pusztílá—sok sújtották a gazdaságot. (: közszolgálhcftácst és az ál-

lampolgárok vagyonát. Különösen nagy veszteségeket szenvedett a mezőgazdaság;

amely a háborúig az ország legrlontozsabb gazdasági ága volt. Teljesen megsem—

misült 289000 földművelő gazdaság teljes felszerelésével együtt. Elég—ett. meg—

semmisült vagy kárt szenvedett 430 000 lakó- és gazdasági épület, a gyümölcsöt:—

ál'lomuárny 24, a szőlőskertek 39 százaléka. Elpusztult a lőá-llomátny 62, a szarvas- marha-állomány 56, a juh— és kecskeá'llomány 63 százaléka. Blnaibol'baik k1b.2mxillfió, vagon mezőgazdasági termeket. M-egrsemxmrisüfllt 300000 helktár erdő és ezzel együtt az erdei vafsu—t'alk (81. az erdei utak 55 százaléka. Negy károlk keletkezhetk az ipar- ban is. Megsemlmis'ült az ipari épüllebek és berendezések 37 százaléka. Különösen

JUGOSZLAVIA FEJLooEsE 775

súlyos károkat szenvedett a vegyipar, a textil— és a fémlipar. amelyek vagyonoknak több mint felét vesztették el. Úgy—szintén nagy károk érték a bányászatot is. egyet—

len bánya sem maradt meg sértetlen állapotban. A közlekedés különös mértékben megrongálódott. Meg/semmisült a mozdonyok 58. a vagonok 57, a hajók és egyéb vízi járművek 62, a parti hajózás hajólinalk 67 százaléka, elveszett a légi és az országúti közlekedés egész járműpankja. Megrongálódott vagy megsemmisült közel 11000 kilométer modern út, 13 acélfhid, 1685 kiisebb acél—. beton- vagy kőlhíd.

megsemmisült a te'lefonx'központo'k kétharmada, a telefon- és táviróoszlopolk 63 százaléka stb. Blhurcolták az egész aranytartalékot, a műlkinwcseket és nemesféme—

ket (több mint 10 tonna aranyat és 82 tonna ezüstöt), az ország devizatarta'lélkai't.

Nagy károkat szenvedtek az egészségügyi, kulturális és szociális intézmények.

valamint a történelmi emlékművek. Leé'gett. romba dőlt vagy súlyosan megron- gálódott minden ötödik lakóház, úgyhogy fedél nélkül maradt 3,3 millió lalkos.

Nehéz volt megállapítani az összes rombolásokat és károkat. amelyeket Ju- goszlávia a második világháború alatt elszenvedett. A nyilvántartott és becsült értékek azon/ban meggyőző képet adnak a pusztulás mértékéről.

Közvetlenül Jugoszlávia népeinek felszabadulása után a néphatalom és annak szervei igen nehéz és nem irigylésre méltó helyzetben voltak. A termelési kapaci—

tások és a közlekedési útvonalak elpusztulása, az alapvető nyers-. üzem- és egyéb anyagok hiánya, a kevés élelem, valamint a lakáshiány, a városok és falvak le-

rombolása. az islkolai. kórházi és egyéb férőhelyek elégtelensége különösen ked-

vezőtlen feltételeket teremtett a gazdasági tevékenység meglind—ulás—áihoz és a lakos- ság legalapvetőbb szükségleteinek kielégítéséhez éppen akkor, amikor minden- fajta jelentős külföldi segítség is hiányzott. Egyetlen biztos támpont az ország e kivételesen súlyos helyzetében a néptömegeknek az az erkölcsi ereje és lelkese- dése volt. amellyel a legnehezebb körülmények között csaknem puszta kézzel hoz—

zálkezdett az ország helyreállitás'ához és felépítéséhez.

Az ország helyreállítása már 1945 első napjaiban elkezdődött annak ellenére, hogy még nem szabadult fel az ország egész területe. Dolgozó emberek milliói.

minden munkaképes férfi és nő, ifjú és öreg aktívan részt vett a négy évig tartó

háború romjainak eltakarítávsában és a gazdasági objektumok újjáépítésére szer- vezett önkéntes társadalmi munkában. Elsősorban a közlekedés, különösen a vasúti közlekedés helyreállításálhoz kezdtek hozzá, mivel ez volt az alapvető felté- tele an-nak. hogy összeköttetést hozzanak létre az egyes országrészek között, és így segélyt és élelmet tudjanak szállítani a sokat szenvedett lakosságnak. A köz-

lekedés segítette azt is, hogy felkutassák és felhasználhatóvá tegyék azt a sok

kis gazdasági erőforrást. amely az egyes országrész-ekben rendelkezésre áll. Gyors ütemben helyreállították a megrongált bányákat, valamint valamennyi fontos ipari objektumot. Ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tettek a lakosság legalapvetőbb lalkáskörülményeine'k megoldására és a lakások elpusztult felszereléseinek biztosí- tására. Különösen nagy erőfeszítésekkel járult hozzá az ország ujjáépítéséhez az

ifjúság. önkéntes társadalmi alkoiólk szervezésével. Számítások szerint az ifjúság a

felszabadulás utáni első években az ország helyreállltására és felépítésére több mint 60 millió munkanapot áldozott. és ezekben az okciólkban több mint 1.3 millió fiatal vett részt. Amellett az ifjúság jelentős munka—akciókat indított az iskolai oktatás. a szakmai képzés, a kulturális felemelkedés, valamint Jugoszlávia nemze- tei testvériségének és egységének fejlesztése céljából.

Azon a txör—ekfvlésen kívül. hogy a legrövidebb idő alatt felszámoljulk a háború következményeit, közvetlenül a háború utáni időszakban rátértünk a szocializmus építésének útjára.

776 lBRAHlM LAT-MC

Már 1945-ben törvényt hoztak a telepítésről és az agrzálrreforfmról. 1,5 mil- lió hektárt vettek el a nagybi—rtokosoktól, az egyházaktól. ko—lostoroilrtől, a nép el—

leoségeitől. Ennek egy részét felosztották a szegényparasztolk és a földművesek

között (SW/o). a földterület mlásixk részéből pedig állami mezőgazdasági birtokokat

és vállal-atokat, valamint általános földművesszövetkezeteket hoztok létre.

A népfelszobadítő háború folyamán és közvetlenül a felszabadulás után a

megszállókkal együttmű'ködőlk, valamint a háborús bűnösök vagyonát államosítot—

ták. és ezek a szocialista társadalmi szektor kialakításának alapjául szolgáltok

(: gazdaságban.

Állami tulajdonába vették az ipart is. A megszállókkal együttműlleödőlktől és

háborús bűlniösöllatől elvett vállalatokon kivül naaiona'lizáltálk a megmaradt ipari vállalatokat. Az egész ipar társadalmi tulajdonba ment át. sor került az ipar átszervezésére, és kialakultak a főbb termelési egységek. Ezután hajtották végre a

ba-nlko'k államosítását.

Rövid idő alatt felújították és üzembe helyeztek a rendelkezésre álló gazda- sági potenciált. és ugyanakkor megteremtették a tervgazdaság létrehozásának fel- tételeit is.

A tervgazdaság felépítése külső és belső nehézségekkel járt. A bekövetke-

zett gazdasági csapások, szárazság. árvíz (majd később néhány földrengés) csülk-

kente'tték a termelést. és a nemzeti vagyonában veszteségeket okoztak. E csapások

következményeinek enyhítése különleges emberi és anyagi erőfeszítéseket köve- telt a közösségektől. A külpolitikai helyzet sem volt mindig megfelelő fejlődésünk

számára. Gazdasági blokád miatti külső nyomások nem—csok nagy összegeknek az ország védelmi képességei erősítésére való fordítását követelték meg. hanem építélSürnlk átszervezését is. új partnereket keresve külföldön, és nagyon gyailcrarn

rendkívül nehéz és nem megfelelő feltételeik elfogadását a más országokkal való

gazdasági kapcsolatokban, ami a külföldi kölcsönök magas 'komataifban, rövid

visszafizetési hafáridőlkben, az árucsere nem megfelelő feltételeiben és hasonlók—

bon nyilvánult meg.

Döntő jelentősége volt a nehézségek feletti győzelem szempontjából mind az újjáépítésben. mind pedig később az ország fel-építésében Jugoszlávia szocialista

társadalmi—lpolitiukai rendszerének, amelyet az (: néphatalom irányít, amely még (:

népfelsza'badító harc folyamán alalkult meg. A forradalmi néphatalom és a ter-

melőeszközök társadalmi tulajdona fontos tényezők a termelésben: megtartot-

ták a nép nagy lelkesedését, amely még a népi forradalomban támadt fel, és

amely segített úrrá lenni az emlitett nehézségeken. valamint jelentős eredmények elérésében. A meggyorsult fejlődés és a gazdasági szerkezet változásának folya- mata alacsony fejlettségi szintű termelőerőiník feltételei mellett az első években a társadalmi javaik összegyűjtésének és elosztásának centralizált rendszerét köve- telte meg. A gdzdaságirálnyítá's oentralizált rendszerével hamarosan felhagytu'nik, mivel megvalósítottuk annak gazdasági feltételeit. hogy önigazgatása-n alapuló társadalmi—politikai rend—szerrel helyettesítsük. amikor megkezdődött az új viszo- nyok kialakítása a társadalmi új—ratermelés alapvető hordozái között. Az államnak

(: termelésírátnyítás, a forgalom, valamint a javak mobilizá-I—ásánaik és elosztásának

folyamatában betöltött korábbi monopolhelyzete csökkent, és a társadalmi újra- termelés folyamatának mindezen fő fun'kciój—át fokozatosan a közvetlen termelők

foglalták el.

Jugoszlavia - mint ahogy ezt már említettük — a második világháborúig Európa gazdaságilag legfejletlenebb országai közé tartozott. Lakosainak több mint háromnegyed része a mezőgazdaságban dolgozott. és nagyobbik felét az

JUGOSZLAVIA FEJ LÖ DÉSE 777

inaktívak — eltartottak - tették ki. Az egy lakosra jutó társadalmi tenmélk a háború előtti Jugoszláviában (az 1966. évi árakon számítva) 1939-ben" mindössze 1940 dixnrárt tett ki, igen nagy területi és társadalmi különbségekkel. Az onszág fejletlen

infrastruikrtúirával rendelkezett. A régi Jugoszlávia mint tipikusan fejletlen a-gmár- ország nemzeti jövedelmének kb. 55 százalékát a mezőgazdaság adta, míg az

iparnak a nemzeti jövedelemben való részesedése mindössze 15 százalékot tett ki, vagyis mintegy egynegyedét a mezőgazdaságénalk.

Jugoszlávia háború utáni gazdasági fejlődése a társadalmi termék növekedése alapján szemlélve igen gyors volt. Az utolsó harminc évben a társadalmi termék évi átlagos növekedési üteme 6.5 százalékot tett ki. és a tánsadalxmi termé-Ik 1974- ben 7,3-szerese volt az 1946. évinek és 5.3-szerese az 1939. évinek. A nsagyrfo'kú növekedésben döntő szerepet játszott a gazdaság társadalmi szektora é—s külö—

nösen az ipar. amely társadalmi termék-ét évente több mint 9,4 százalékkal nő—

itelte.

A társadalmi termek növekedésének mértékét és ütemét az 1. tábla adatai mutatják. Az adatokból látható. hogy a társadalmi termék az egyes gazdasági ágazatokban igen különböző ütemben (0,1—-9.4 százalékkal) nőtt.

1. tábla

A társadalmi termék növekedése, 1939—1974

01966. évi árakon)

É Garzldax- Mezőgaz- Erdőgaz- Építő- :Kövle— Keres— Kézmű—

V .. 509 """ dawság daság ipar kedés kedelem ipar

osszesen

Mllllllll'óird diiniálr

1939' . . . . . 30300 4600 1 3900 _ 1500 2500 1600 41000 2200

1946. . . . . . 21950 3650 9600 1300 3000 1 300 2000 1 100

1947 . . . . . . 29384 5526 12398 1498 3229 151 1 3524 1699

1974' . . . . . 161 145 62812 31080 1 548 1 3088 12687 31344 7888

' Növekedési ütem (száma—lék)

1947-1974 . . . . 6,5l 9.4] 3.5] 0.1 l 5.3 I 8.2 j 8.4 ] 5.9

Növekedési együttható (bázi-sev : 1)

1939—4974 . . . . 5.3 13.7 22 1.0 5.2 7.9 7.8 3,6

1946—19'74 . . . . 7.3 172 3.2 1.2 4.4 9.8 15.7 7.2

' Becsült adat.

A háború után az ország gazdasági fejlődésének koncepciójában az ipar központi helyet foglalt el, mivel a háború előtti immobil gazdaságnak csak az ipar adhatta meg az ország gazdasági fejlődéséhez szüksé-ges erős—ebb impulzust.

A háború előtti ipar túlnyomórészt kisüzem—ekből áll-t, aim—elyek valamivel több mint 300000 dolgozót foglalkoztattak. vagyis minden száz lakosra két ip—ani munkás jutott. (Ugyanakkor a nyugat—európai országokban az összlakosság 10—15 száza—

lékát foglalkoztatta az ipar.) Amellett hogy a háború előtti Jugoszlávia ipara ilyen fejletlen volvt, súlyosbította a helyzetet a háború már vázol/t pusztítása, és sok ipari

munkás halála a népi formád—alom haroaiban.

A helyreállítás és újjáépítés során különösen az ipari üzemek felépítésében kifejtett erőfeszítésekkel és áldozatokkal sikerült elérni, hogy 1946-ban az ipar

termelése valamivel több mint háromnegyede volt az 1939. évinek, 19474ben pedig

már 21 százalékkal meghaladta azt.

778 er—RAHI'M LAT—ixFiliC

Az ipari termelés növekedése évről évre ilyen ütemű volt, kivéve az 1948. és

1949. éveket, amikor megállt az ipari termelés növekedése valamint az 1951. és

1952. éveket, amikor az ipari termelés Jugoszlávia ismert gazdasági blokádja miatt alacsonyabb volt. mint a megelőző években. Mindezek ellenére az ipar a háború utáni időszakban magas (10 százalékos) átlagos növekedési ültem-ert ért el.

és ily módon 1974. évi termelése 13-szoro—sa volt az 1939. évinek és 17-sizere'se az 1946. évinek. Az ipari termelés nagyarányú növekedése a háború utáni időszakban világméretekben is a kiemelkedő hosszú távú fejlődési ered—mények közé tartozik.

A felszabadulástől napjainkig valamennyi ipari ágazat növelte termelését, de nem azonos ütemben. Az ipar szenkezetélben bekövetkezett változásaik külömböző

átmeneti nehézségek—et idéztek elő; L'eggyomsalbbain a munkaeszközök termelése

fejlődött: 1974are az 1939. é'vinek 52-szene54ére nőtt. A második helyen a fogyasz- tási cikkek termelése áll. amely 14-szeresére növekedett. A továtbibrfelhiaszxnálásm kerülő anyagok termelése 12—51eresxére emelkedett. A munkaeszközök termelésen belül leggyorsabban az építőipar és a mezőgazdaság részére gyártott [különböző gépek. közlekedési eszközök és villamos berendezések termelése nőtt.

A fogyasztási cikkek termelésének nagyarányú növekedesét elősegítette az olyan tartós fogyasztási javaik termelése, mint a háztartási gépek, a bútorok. a személygépkocsik és több olyan termek, amelyeket Jugoszláviában (: háború előtt nem gyártottak. Az élelmiszeripari termékek termelése az elmúlt 30 év folyamán szintén jelentős mértékben növekedett.

2. tábla

Néhány fontosabb lfogyasztási cikk termelésének alakulása

11939. 11945. 19417. 1w4. Növekedési

Termék együttm

. (11939. év "

evben : 1)

Curkior (ezer tonna). . . . 108 71 152 462 4

Zöld/ség. húss- és hiacllkonzerv (ezer tonna) . . 5 4 7 224 45

Csakoládé és cuikiomkla (ezer tonna). . . . 5 3 8 84 17

Cukrásza'ui termékeik (ezer tonna). . . 4 5 ' 5 91 23

Értelaj (ezer tonna). . . 21 21 27 179 9

Sör (ezer hektdliter). . . 4217 574 774 9429 22

Dohiáinyiparí termékeik (tonna). . . . . . 1-1 771 9 638 10 672 40 090 3

Paxmutszöyet (milllió négyzetméter) . . . 111 89 140 365 3

Gyapjúisziövet (mi llió négyzetméter) . . . . 12 443 16 010 22 246 65 967 5

Kötötbó'r'u (tonna) . . . . . . . . . . . 1 824 1216 2 159 23 461 13

Kanáelkaió fehérnemű ener négymetmedrer) . . 5 498 7 288 14 690 114 981 21 Kounűekaió felsőruha (ezer négyzmeméter). . . 1 3460 2 143 6 419 84 2731 62

Bőrairpő (ezer pa r) . . . 4 208 3 437 6 277 43 270 10

Gu'miaiipő (ezer pár) . . . 5154 2 310 4 715 17 254 3

Suappalnok és tisztítószerek (ezer tonna) . . 13 10 13 166 13

Vuiilllaunyégő (ezer darab). . . . . . . . . 2 522 1 622 3 380 66841 27 Lakásbútor (ezer garnitúra) . . .

14 11

13 491 315

Az utolsó évtizedben a feldolgozó ipar gyors fejlődése és ugyanakkor az alap—

vető ágazatok termelésének lemaradása feszültséget idézett elő az alapvető nyers- anyagok termelése és fogyasztása között. Bár a továxbbfelihaszniáflásna kerü—lő anya-

gok termelése is 124$zene's'érre nőrtt 1974-Jig. még mindig nem tudja kielégíteni a

feldolgozó ipar igényeit. és ezért az ipar még ma is jelentős mértékben függ a nyersanyaxgixmrparttő'l. Ez az egyik alapvető aka Jugoszlávia nemzetközi árucsere—

farga'lmában még mindig meglevő magas deficitnek. Az ipari struktúra változása

JUGOSZLAVIA FEJLÖDÉSE 779

ésaz alapvető íparógatk termelése mindezen nehézségek ellenére nagy erőőeszí- tésekkel ellent jelentős eredményeket mumst. lgy a villamos energia termelése 34—

szeresene. az olaj és az olaj—származékok termel-ése 98-szorosóra. a szén termelése csak Seszörrwösére emelkedett.

3. tábla

A iovóbbfe/használásra kerülő anyagok termelésének alakulása

1939. um. 1947. 1974. Növekedési

Anyag együttható

* , (1939. év :

evben : 1)

Viillllamrois enengxira (kWó) . . . *1 173 1 150 1 4513 39 456 34

Szén (ezer tonna) . . . 7032 6 652 9 291 33 583 5

Nyensorlaj (ezer tonnna) . . . 1.1 29 33 3458 3144

Feldolgozott olaj (ezer tonna). . . . . . 97 21 39 10 429 108

Nyensacel (ezer tonna). . . . . . . . 235 202 311 2832 12

Hengíenelt aru (ezer tonna). . . . . . . 151 112 191 2235 15 Tiszta réz (tonna). . . 112 463 12 925 14 078 150 006 12 innom'iheht őlvom (tonna) . . . 10 651 312 5991 40 402 1 13876 11

Oilnvk (tonlnxa) . . . . . . . . . . . 6 055 5 446 8 954 86 380 14

Alumínium ('oovninna) . . . . . . . . . 1 795 567 1263 147 089 82 Tűzóllló a-nyagak (tonna). . . 21 899 22 476 31 110 305172 14 Porcelán szigetelő annyag (honna). . . 188 161 403 12 941 69

Kalllaiinóllrt szóda ezer tonna). . . 22 21 32 143 7

Műbrógya (ezer tonna) . . . . . . . . . 71 47 69 2207 31

Tégla (millió darab) . . . 380 324 597 3242 9

Cement (ezer tonna). . . 894 698 1 083 6 647 7

Sílküfyeg (ezer négyzetméter). . . 1 678 1 734 2 201 16 618 10 Fűneszelt faóru (ezer négyzetméter). . . . 1 865 1 201 1 942 36*7*1 2 FCIlkölSZlöl'lüillet és celllullóze (ezer tonna) . . . 38 21 31 560 15

Papír és karton (ezer tÚnlan) . . . 48 44 52 683 14

Knenrdierszóll (tonna) . . . 14 040 8 184 8 184 6 546 0.5

Talipbőr (torma) . . . 7 600 5 163 8 553 2 902 0.4

F—elsőbőar (ezer négyzetméter). . . 2 182 1 611 1 983 14 214 7 Autógurmi. küllső (ezer darab) . . . 7-9 4-1

28 4 669 5*84

Az ipari termelés háború utáni fejlődését jelentős mértékű minőségi változó- sek és vólasztiélk bővülése követte. Ilyen yólitozósotk minden évben megrlligyelhetők voltak. Az új termekek term—elése az összes ipari tenmelésnek évente átlagosan

mintegy 2 százalékért tette ki. 1966 ota minden ötödik ipari termek új termék.

A gazd—aeóg diznafmiilkus fejlesztését és különösen az ipani termelés nagyarányú növekedését intenzív beruház—ási tevékenység tette lehetővé. A nagyberuházások politikájának eredményeként az ipani berendezések értélkéinek körülbelül 72 Szó- zatlétkvórt az utolsó 10 év folyamán vásárolt giépe'k adj—alk, es az összé'ntrélk 41 szóza- l'élka olyan gépekből áll, amelyeket az utolsó öt év folyarmóan vásároltunk. 1972 végén az automata és iélautomata gépek értéke a berendezések összértékének 66 százalékát képvis—elte. 1966. évi érawkan számítva az egy munv'kósna eső ólló- eszközérték 1953-ban 49 000, 1973-ban 99000 dinart tett ki. Az egy munkás/ra eső állóeszközérték mieglkrétszerező—dése a jugoszláv ipar egyre jobb felszereltségének és modernizólódówsórnalk következménye.

Jelenleg az ipar kb. 1.7 millió munkást foglalkoztat, ami ó-szorosa az 1949.

évi létszámnak. A képzettségi színvonal is gyors ütemben valtozott: például az egyetemi végzettségű foglalkoztatottalk száma az utolsó húsz éyben megtízsze- reződött.

780 lBRAHlíM LATlHC

A foglalkoztatottak képzettségi összetételének megjavítása és a berendezé—

sek modernizálása a mrunkatenmel'ék—enység emelkedését idézték elő az imában.

A háború utáni időszakban a munkatenmelékenység az iparban 2.7-szeresé-re

emelkedett, átlagos évi növekedése 4 százalékot tett ki. A m'uvnlkatenmellé'kenység- nek a magyar iparral való össz—ehasonlilbársa1 azt mutatta. hogy a jugoszláv ipar-

ban a manikatenmeléikenység 1970—ben körülbelül 8 százalékkal volt magasabb.

A nyugat—európai fejlett tőkés országok iparának mulnlkatenmelékenyslége azonban

még mindig kétszerese a jugoszláv iparénalk.

Harminc év alatt a szocialista Jugoszláviában hatalmas társadalmi és gazda—

sági változások mentek végbe falun és a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági né—

pesség száma, amely a háború előtt a lakosság kétharmadát tette ki'. elsősorban az ország iparosodása következtében gyors ütemben csöikikent, olyannyira. hogy

jelenleg számuk csak valamivel több mint az összlakosság egyharmada. A régi Jugoszláviában a kis. falusi gazd-aság dominált primitiv. főleg kézi berendezések- kel, fogatos muwn'kaeszközölkkel. A háború előtti mezőgazdaság és a talatak leg—

főblb jel'legzetessé—gének volt tekinthető a rendkívül alacsony munlkaftenmelélkenység és a mezőgazdasági népesség nagy száma. A modern technikai eszközölt hiánya és a szakmai iképzeotlenség rendkivül elmar—adott naturális termelést eredményez-

tek. igen alacsony hozamlmal és munkatenmeléikenységrgel.

A mezőgazdaság egyike azoknak a gazdasági tevékenységi ágaknalk. amelyek

a legtöbbet szenvedtek a háború alatt. elveszítvén ó'l—lóalapljalk 50 százalékát.

Mindezek ellenére mégis jelentős szerepet töltött be az ország helyreállításánalk

és ipa'rositásáinafk idején a városi lakosság élelmén—elk biztosításában és az ipar muwkerővel és alapanyagokkal való ellátásában.

A háború előtti Jugoszlávia nemzeti jövedelmének fele a mezőgazdaságból

származott. A mezőgazdasági termékek fogyaszt-ásának alacsony szintje, a lakos—

ság gyenge táplálkozása és annak nem megt—elelő szerkezete tette lehetővé, hogy

a kivitel összértékének csaknem a felét a mezőgazdasági tenmélkek adtálk.

Az ország újjáépítésének első éveiben voltak bizonyos erőteszitélsek a mező—

gazdasági tenm—elés fejlesztésére. mivel nemcsak öröklött elmaradottságát kellett behoznia. hanem minél gyorsabban pótolnia kellett a háborúban elvesztett kapa—

citásait. Az új technika és technológia egyre nagyobb mértékű bevezetése a me- zőgazdasági termelés folyamatába (a traktorok lőereje wiszomsáma nőtt, a meg- művelt területre hektáronként 48-fszor tö'bib műtrágyát használnak fel) hozzájárult

ahhoz. hogy a mezőgazdasági termelés értéke az 1939. évihez viszonyitva kétsze- resére, 1946—lhoz képest peclig csaknem háromszorosára nőtt. A termelés növeke-

dését a mezőgazdaság minden ágában megvalósították, de legnagyobb mértékben az állattenyésztésben és a földiművelésben.

Bár a mezőgazdasági termelés jelentős mértékben emelkedett a háború utáni

időszakban, az egyéb tevékenységi ágak fejlődése következtében a mezőgazda—

sági tenmékek részvétele a társadalmi össztenmélkben azok egvötödére osölldkent.

A mezőgazdasági termékek külkereskedelmi forgalma állandóan növekszik. rész—

vételürk az összkívitelben mégis folyamatosan csökken úgy. hogy ma mindössze

9 százalékot tesz ki.

Fontos tényezőa mezőgazdaság fejlődésében a mezőgazdaság állami szektora

amely a mezőgazdasági földterület 14 százalékát és a termelési érték 25 száza- lékát jelenti. Az állami szeiktonnaik uralkodó helyzete van a búza. a kukorica és

1 Lásd bővebben: A jugoszláv és a magyar ipar összehasonlitása (Termele'kenységi és szenloezetl ösz—

szehasoni—íftás mao—mm)) . Statisztikai Időszaki Közlemények 290. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

1978. 98 old. (Szerk.)

*

JUGOSZLAVIA FEJLÓ DESE 781

az ipari növények piacán. A mezőgazdaság álla—mi szektora gyorsabb fejlődésének egyik alapvető jellemzője, hogy a hektáronkénti hozamok sokkal nagyobbak min-

den kulrtútránál. Ez az agrotechnikai módszerek nagyobb mérvű alkalmazásának

következménye, valamint annlnalk tudható be, hogy agrár—ipari komplexum keretében összekapcsolja a mezőgazdasági termelést az élelwmaiszeriparral, a vegyiparral és

a gépilparrral. valamint a forgalommal. a bankokkal stb.

Másik fontos tényező a mezőgazdaság fejlesztésében a szocialista szövetke—

zet mint a falu és az egyéni gazdaság előrehaladásának sajátos útja. A szövet- kezetek fejlődése az utóbbi években rendkívül intenzív, és jelenleg a szocríalisma szövetkezetek hozzák létre a mezőgazdasági termelés összértékének körülbelül 12 százalékát.

Az 194ó—rtól 1974aig tartó időszakban a mezőgazdaság termelése évenként 4 százalékkal növekedett. Ez a növekedés jóval nagyobb az állami szektorban (Ho/o).

mint az egyéni gazdaságokban (30/0).

4. tábla

A fontosabb mezőgazdasági termékek termelése

Termelés 1 Hektáronkénti hozam

(ezer tonna) (mázsa)

E

v Búm Koko- Cukor-' Búm Kuko- Cukor—L

riad répa rica répa

1939 . . . . . . . . . . . . 2910 4070 922 13.1 l15,1 200 1946 . . . . . . . . . . . . 1930 2140 636 10.5 104 123 1974 . . . . . . . . . . . . 6282 80341 4300 34.1 35,6 412

Mlinrt a 4. tábllá'ból megállapímható mind az össztermék, mind a hek- táronlkénti átl—aghozam fontosabb növényeknél jovol magasabb volt 1974-ben. mint

1939—ben, de különösen nagy az emelkedés 1946-Jh0z képest. Jóval nagyobb a termékmennyiség növekedése az összes ipari növénynél, mivel mind vetésterületük.

mind pedig hektáronkénti átlagos terméshozamok lényegesen nagyobb.

A hektáronkénti átlagos terméshozamok mind a búzánál, mind a kuikorioán—ál.

mind pedig az egyéb mezőgazdasági kultúráknrál több mint kétszeresülkre növeked—

telk. A magasabb terméshozamok (: bő termésű fajták bevezetésének. a jobb meg- munkálásnak és a nagyobb mennyiségű műtrágya felhasználásánalk tulajdonit- hatőlk. Ez elsősorban az állami szektor gazdaságainő'l érvényesül. amelyeknek hek—

táronkénti terméshozama a legfontosabb mezőgazdasági növények tekintetében elérte a világszinvonalat.

Jelentős terméshozamokat értek el a szövetkezeti társulások egyén-i gazdasá-

goibon is, míg azoknak az egyéni gazdaságoknak a hozamai. amelyek nem kap- osolódüalk be a közösen szervezett termelésbe. meg mindig viszonylag alacsonyak.

A legjobb eredményeket az állattenyésztésben. különösen a hústermele'sben

értük el, részben a produlktiífvalb'b fajták bevezetése, részben jobb takarmányozás és

álllotgondozás eredményeként. Az 1946 és 1974 közötti időszakban a hústermelés háromszorosára nőtt. A mezőgazdaság egy főre jutó termelése 1974—ben kétsze-

rese volt az 1939. évinek (pedig ugyanakkor a lakosság száma egvharmaddol nőtt

az 1939. évihez képest). Ezen belül a növekedés búzából és kulkoriaábál 50, tejből

20, tojásból 70 százalékos, cukorrépábó—l több mint háromszoros volt. ami kifeje—

zésre jut a mezőgazdasági termékek megnövekedett forgalmában és a lakosság

jobb ellátásában.

782 * _ ilBRAiH'DM ,. LAT—BHG

5. tábla

A fontosabb mezőgazdasági termékek egy főre _ ,x (

jutó termelése ! ' A; ,,j

(kilogramm)

11939. nm.

Termék ————-——

évben

'Blúlza . . . 186 297 ' " 'M'

Kulkonioa . . . . . 261 380

Cuikonrépa . . . 59 203

Hús . . . . . . . 28 53

Tej . . . . 126 167

Tojás (darab). . . . 88 174

A közlekedés volt az egyik legfejlettebb gazdasági ágazat a háború előtti .l-u- goszlávia általános gazdasági elmaradottságánalk körülményei között. de azok a

pusztítások amelyeket a háború folyamán az onszág elszenvedett, rendkívül rossz helyzetet teremtettek. Tekintettel azonban arra a fontos szerepre, amelyet a közle-

kedés a gazdasági fejlődésben játszik. már az ország újjáépítésének első idő-

szakában megtette—k minden intézkedést annak helyreállítására és gyors fejleszté-

sere.

A háború utáni időszakban az álllóeszköziölkre fordított összes beruházások mintegy 10—15 százalékát a közlekedésre fordítottak. Azok a hwattalmmas erőfeszí- teselk, amelyeket az ország újjáépítésére és különösen a közlekedés műlkrödőike- pességének helyreállítására tettek annyira eredményesek voltak. hogy a közle—

kedés által teljesített szolgáltatások már 1946-ban meghaladták az 1939. évi szín—

vonalat. U (

A háború utáni időszakban viszonylag leggyorsabban a lé li közlekedés fej—

lődött. amely 1974-re kb. 260—szar múlta felül U'UGSSZiólmlb'Gln az 1939. évi forgalmat.

A közúti közlekedés gyons fejlődését a gépjárművek számának a háború előttihez képest h—atvanszoros emelkedése kisérte, úgy hogy ma Jugoszláviában 1,3 millió _ személyautó van. Az autóbuszok száma 21--szeresére. a teherautóiké pedig több mint harmriinoszorosára nőtt.

A közlekedés többi ógáan nak fejlődése lassúbb volt. mil—nt a légi, illetve köz-

úti közlekedése, de mégis gyors és jelentős. A vasúti közlekedésben az új vasút- vonalak épí—tése mellett a meglevők modernizálását is meg kellett kezdeni. 1945 és 1974 között 29 új, széles nyomtávú vasútvonalat építettünk 2328 kilométer. hosz—

szúsárgrban, és 2000 kilométeres vonalat viilllamosrítotttu-nlk. Legjobban hozzájárultak

az új vasútvonalak építéséhez az ifjúság mu4nlkaalkaiói. kezdve az első, az 1946-ban

a Brako—Banovici között újjáepíibett és forgalomnak áltadoiit 89 kli-llomlélber hosszú vasútvonallal Ma a vasút összes vonóerejlénelk kétharmada villlllaumasítatt, és ugyan- csak ilyen mértek-ben helyettesiltlettülk a gőzmozdonyolkat villamos és Diesel-mozdo- nyakkal. Az összes személyszállítás háromszorosa. a tehenszállítás pedig (tonna/lb!- lomét—erben) ötszöröse az 1939. évinek.

A háború elszenvedett nagy veszteségei ellenére a tengeri és folyami flotta.

különösen a tengeri kereskedelmi Flotta jelentős eredmrényeket ért el. _

1974aben a tengeri kereskedelmi hajózás kapacitása 4.3451er nagyobb, volt.

mint 1939— ben és 12—-szer nagyobb. mint 19464ban. A folyami kereskedelmi flow.)

kapacitása a háború utáni időszakban 58 százalékkal emelkedett mig a fem—dom

nagysága a hazai folyami kikötőkben több mint 7-szeneséne nőtt. *

!

JUGOSZLAVlA FEJLÖD'ESE 783

6. tábla

A közlekedési ágak kapacitásának alakulása

1939. 1946. 1974. l d

. ex:

Megnevezes éVben 1939.név : l'OC

Vasúti közlekedés

Normál! nyomraóvú vansút (kilometer) 7377 7354 9 353 127

Szólllllítomt utasok szóma (ezer fő). . 58 316 78 443 134 925 231

Szósllítomt aru (ezer tonna). . . . 21 133 19 518 81 506 386

Felyemi közlekedés

Fotlyarmli flotta teherbírása (ezer ton-

ina) . 446 221 703' 158

Áruforgallem hazad hilkötákben (ezer

honna) . . . . . . . . 3018 1701 21598 716

Tengeri közlek-edes

Tengeri kereskedelmi hajózás (ezer

brusttóregiiszMer-rhanna) . . 401 141 1 735 4.3"

Árusforgal—om hazai kikötőkben (ezer

manna) . . . 2115 2017 21265 10"

Légi közlekedés

Szöllllírtott utaasolk wszóima (ezer fő) . 13 10 3308 260"

Ubadkilllomlérber (milllió) . . . 3.6 3.6, 3449 958"

Közúti közlekedés

Modem útburkollíattú. illetve szélessé-

gű uroak (ezer kilamséber) . . . . 1 1.6 35,3 22'"

Szemlélyrgeplkiocsilk szalma (ezer da—

ralb) . . . 6 1331 223'"

Köztulialjdonú gepjrammu-lkozlekedes

Utazslkrilemeüer (millió). . . 302 23 931 77'"

Tanrnalkiilemé'her (milllió) . . . .

. 41 9803 239'"

' 'lp'h'i. évi adat.

" Növekedési együttható: 1939. év

"' Növekedési együttható: 1946. év 1.

llll 1.

A közlekedési szolgtóllmat'ásek szerkezetében a háború urbóinxi harminc évben

lenyeges változásaik következtek be. A vasúti közlekedés mind az áru—, mind a személyszállítás—ban uralkodó jellegű volt mind a háború előtt, mind pedig a hó—

barú utáni első években. és szolgló'ltaizásawi az összes közlekedési szolgáltatások

80 százalékát tettek ki. A légi közlekedés, de különösen a közúti közlekedés mo—

d—emizól'ódvc'lsával ezek az awrc'myolk lényegesen megvóllwtrozbalk, így a vwalsútalk az utas—

szóllwírtós'nralk ma mindössze 14 százalékát adják, a közúti közlekedés pedig a 85 százalékát. Egyaránt 41 szózalétklkal vesznek vészt az óruszótllítótsbaln a vasutak és a közumalk, míg 1946—ben a közúri közlekedés aarc'lnya mindössze 6 százalék. a vasúté pedig 86 szazalek voln. Ma Jugoszláviában nincs egyetlen olyan igazgatási

vagy ipari centrum, amelyik ne lenne bekapcsolva a menetrendszerű autóbusz- forgalomba vagy a modern vasúti forgalomba.

A postai. telefon— és tóvírószolgólat sem maradt el fejlődésében a többi köz-

lekedési ég mögött. a városi szolgálat pedig eredményesen műlködilk. Ma már

minden nagyobb helyen és igazgatási cenrbruxmban kicserélték a hagyomanyos telefonfközpo—ntekaat automatizált központokkal.

A termelés és a választék nagyságán—alk gyors fejlődése volwk a kereskedelem fejlesztésének alapvető ösztönző-i. A kereekedel-mi hálózat meglloétszereződötft. 'ka- paaitósa'i modernfizólód'tak, a szolgáltatások színvonala pedig a háború előtti hely- zethez viszonyítva suket javult. A kereskedelmi hálózat struktúrájában is nagy vól—

784 raw—nm LArilFic

tozásotk következtek be. A háború előtti vagy közvetlenül a háború után nyitott vegyes tipusú kis boltok helyett nagyszámú modem tipueú üzlet (önkiszolgáló áru(ház. öntkiválasztó üzlet) épült. amelyek a kiskereskedelmi árusító tér egyne-

gyedét teszik ki. A kereskedelmi hálózat kiterjed az ország minden részére. és

ezzel csökkentek az öarölklött regionális. valamint a la'lu és a város közötti különb-

ségek. Ma már csak igen kisszámú olyan nagyobb település van az országban, ahol nincs szervezett kereskedel—'mi hálózat.

A kis'kereekedelmii forgalom 19744ben az 1948. évihez viszonyitva (1952. évi ásnaíkon számítva) csaknem nyolcszoros—ára növekedett. míg az egy üzletre jutó lakosok száma csas'knem kétszeresével csökkent, a foglalkoztatott személyek száma

pedig szintén kétszeresére xnőt't.

Az ország ipawrosirbása jelentős változásokat eredményezett Jugoszlávia külföld- del folytatott árucseréjrének struktúrájában és diinam'ikájában. Az ország elmara- dott gazdasági szerkezete a háború előtt olyan feltételeket teremtett, hogy a tár-

sadalmi termékhez viszonyítva az összes árucsere 1939—ben 26 százalékot tett ki.

A mezőgazdaság. az erdészet és a bányászat voltatk laz alapvető exportáló gazd—a-

ságzi ág—ar'k. Ma a külfölddel történő árucsere a társadalmi termékhez viszonyítva körülbelül 43 százalekot tesz ki, amelyben a kivitel 16 százalékkal. a behozatal pedig 27 százalékkal részesedlk. A külkereskedelmi árutorglalom terjedelme 1974—

ben 13 szor nagyobb volt az 1939. évi—n nél.

Az export és az import szerkezete jelentősen megváltozott a háború utáni idő- szakban ágazatonként és a termek rendeltetése szerint. Az ipar alapvető helyet

tölt be a külfölddel folytatott á—rueseré'ben. és -az rösszkiv'itelnek körülbelül a 91 szazalekot teszi ki, míg a mezőgazdaság és az erdészet öszs—zikivitele mindössze

9 százalékot.

7. tábla

Az export és az import szerkezete ágazatonként és a termékek rendeltetése szerint

(százalék)

1939. 19146. 19174.

Megnevezés

évben

Ágaazatarlkérnt Export

ipar és bányászat . . . 52 66 9—1

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás . . . . 48 34 9

import

Ipar es bányászat . . . 91 84 90

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás . . . . 9 16 K 10

A termékek rendeltetése szerint Export

Továbbtelhvaisználáisra kerülő anyagok . . . . 78 62 60

Berendezések. . . O —- 14

Fogyasztási czilklkelk. . . 22 38 26

Import

Tevábbtelhnawsználásra kerülő anyagok . . . . 49 74 70

Berendezések . . . 28 5 17

Fogyasztási oikkek. . . !. 23 21 13

Az export és az import szerkezeti változásai -— mint a 7. tábla adatai is jel—

zik — sokkal kisebbek a termékek rendeltetése szerint, mint ágazatonként.

JUGOSZLÁVIA FEJLÖDlÉSE 785

A turizmus fejlődésének viszonylag mag-as szintje figyelhető meg a háború utáni időszakban, aminek következtében ma Jugoszlávia részvétele jelentős a nem- zetközi idegenforgalomban. Az összes idegenforgalom,a turisták. valamint az el- töltött éjszakák száma 1974-ben, az 1939. évihez viszonyítva 15-szölrös'ére nő-tt, míg a külföldi idegenforgalom ZO-szorosá—na növekedett. A tlurlizfmuswnak ezt a nagy- mértékű növekedését elsősorban az elhelyezési fkapaci'tás növekedés—e idézte elő, mivel a háború utáni időszakban a férőhelyek száma 800 OOO-rel nőtt.

A lakosság életkörülményeinek, jelentős javulása lehetővé tette a jugoszláv állampolgárok külföldi utazásainak igen nagyarányú növekedését. 1974-ben allam- polgáraink 14 millió külföldi turistautazást tették, ami 10—szer nagyobb az 1965.

évinél.

Nehéz olyan általános mutatót találni, amely megfelelően tükrözné egy or- szág lakossága életszínvonalának szintjét a különböző időszakokban. Az anyagi javak és szolgáltatások személyit fogyasztása csak részlben meghatározója az élet—

színvonalnak, ezeken kívül a lakáswkörrüílmérnyek, az oktatás. az egészségvédelem helyzete stb. és egyéb tényezők is fontos elemei, melyek—et figyelembe kell venni.

A háború utáni időszakban országunkban különös gondot fordítottak a lakos—

ság, főleg a városi lakosság Iakáskörülményeire, és fontos intézkedéseket foganato- sítottak ennek megjavítása érdekében. Rendkívül nehéz lalkáslkö'rü'lmréínyek voltak az országban a háború utáni első években, mivel a háború folyamán az amúgy is szűkös lakásállományból több mint 400 OOO lakás pusztult el. Ugyancsak sok la- kást bontottak le a háború után rozzant állapotuk, és amiatt. mert ipari és lakó—

épületek, valamint közlekedési építmények épültek helyettük. A háború utáni időszakban körülbelül 2 millió új lakás épült és körülbelül 1 millió már meglevő lakást állítottak helyre, illetve modernizálták. A jelenlegi lakás'árllamá'nynak körül—

belül kétharmadát a háború után állították helyre a jelenlegi lakásállomány pedig több mint 80 százalékkal haladja meg az 1939. évit. A lakásépítkezés keretében felépített lakások tágasak és modern felszerelésűek, a lakások 88 százalékában van villamos áram, 36 százalékuk vizvezetélkkel, 27 százalékuk fürdőszobával ren—

dellkeziík. A városi településeken még sokkal jobb a helyzet. mert ott minden la—

kásban van villany, és a lakások kétharmada van vízvezetékkel, a fele pedig für- dőszobával ellátva. Az összes újonnan épített lakásoknak teljes (: felszereltsége.

Ma a lakásoknál nagy különbségek vannak felszereltségben kés komfortban a há—

ború előtti állapotokhoz viszonyítva. am'iíkor négyszer kisebb volt a villamos áram- mal, a vizvezetékkel és a fürdőszobával rendelkező lakások száma. Közvetlenül a háború előtt az egy lakosra jutó lakásterület 9 négyzetméter volt. ami napjainkig átlagosan 13 négyzetméterre nőtt.

A lakásállománynak körülbelül [egyötöde társadalmi tulajdonban van. A vá- rosokban ez az arány 40 százalék körüli. Ezek a háború után újonnan épült laká—

sok. amelyek általában teljesen modern technikai felszereltségűek.

Országunk lakosságának személyi fogyasztása igen kedvezően alakult 1956 óta. Ezt megelőzően a fogyasztás a szűkös anyagi lehetőségek és a nemzeti jöve- delem nagy részének a beruházásokra történő felhasználása következtében ala—

csony szintű volt. A személyi fogyasztás aránya a társadalmi tenmékben folyama- tosan növekszik, és 1974-ben 54 százalékot tett ki. Ha ehhez hozzáadjuk a társa- dalmi termékeknek azt a részét 'is, amelyet a lakosság közösen fogyaszt, akkor a lakossági szükségletek (: társadalmi termék 69 százalékát képezik. A személyi fogyasztás növekedése tüikröződilk annak szerkezeti változásában is.

Az élelmiszerek aránya az összfogyasztásban az 1952. évi 54 százalékról.

1974—re 39 százalékra csökkent. Az élelmiszerek arányának csökkenésével nőtt

2 Statisztikai Szemle

786 liBRAHlM u.n—mc

azoknak a kiadásoknak az aránya. amelyek az éle'nszinvo—nal magasabb szintjére jellemzők.

8. tábla

Néhány élelmiszer és ipari termék egy ;főre jutó fogyasztása

1939. 1947. 1974.

Megnevezés

évben

Gabonafélék . 2443 188,3 188.0

Zöldségfélék 98,5 116.0 161, 4

Gyümölcsök 48,6 26.6 62. 2

Hús és hol 22,4 18.1 47,0

Zsimdékak. 6,8 7.2 20, 4

Villamos energia (kWő)., 5.1 9.7 504,4

Szén (kilogramm) . 38,9 79,0 195,0

Mosószerek: zappan és tisztítósze-

rek (kil.ogramm) 1,3 1.3 7.8

Szövötbóru (négyze'tlméter).12,5 7.9 24.5

Cipő (pór) . O,5 O,3 2.5

Edények (kilogramm). 0.3 0.3 0.9

Ureges üveg (kilogramm). 0.4 0.2 6.1

Rófdió (ezer lakosra, darab) . 2.2 0.2 19.8

Az oktatás anyagi alapjainak háború előtti általános jellemzői az elmaradott- ság és az alacsony színvonal voltak, amikor csak igen kevesen tudtak általános vagy szakmai képzést nyerni. A háború utáni időszakban azonban nagy figyelmet szenteltek :: lakosság képzettségi szintje emelésére, állandóan szélesílrve a külön- böző szintű oktatási intézmények hálózatát és egyre több Hallali vonva be az iskolázósba. Oktat—ásra évente átlagosan a nemzeti jövedelem 4 százalékát fordi—

tottak, így lehetővé vált többek között több mint 5000 új általános islkol-a létesítése.

A múlt egyik súlyos öröksége, a lakosság irós'cudablansóga jelentősen csök—

kent, bőr a mai helyzet sem kielégítő. 1971-ben a 10 évesnél idősebb lakosság

15 százaléka volt írástudatlan. az 1931. évi 45 százalékkal szemben. Ugyanebben

az időben csaknem kétszeresével csökkent az iskolai végzettséggel nem rendel-

kező, illetve az általános iskolát be nem fejező lakosok száma, míg a magasabb

vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma közel ó—szororsára emelkedett.

9. tábla

A felsőfokú oktatás összefoglaló adatai

_ A hallgatók száma Egy

Az '*'—"""M——_ ""m"—T—'''''''' Oktatók és oktatóm

Iskolai év intézmények ebbol munkatársak jutó

száma összesen * " "'" '77_ száma hallgatók

férfi l nő szóma

1938/39 . . . . . u . . l 26 16978 13022 3956 1204 14

1945/46 . . . . . . . . 33 25 339 15 968 9371 1 248 20

'l974/75 . . 287 359 651 212506 ' 147145 19197 19

Az utolsó években lényegesen megváltozott a hallgatók társadalmi sürulk—

túrája is. Ma a hallgatók több mint 18 százalékának szülei ipari munkások és bányászok. míg 10 évvel ezelőtt ez az arány 13 százalék volt.

IUGOSZLAVIA FEJLÓDESE 787

A nemzetiségi szabadság tiszteletben tartása következtében a Jugoszláviában élő tiz nemzetiség számára 1533 általános iskola működik 342 000 tanulóval, és

289 középiskola 53000 tanulóval.

Nem kis—ebb eredményeket értünk el a háború utáni időszak alatt az egész- ségügy területén sem. A háború előtt elmaradott egészségügyi körülm—ények ural- kodtak, az egészségügyi intézmények hálózata hiányos, az egészségügyi biztosí- tási rendszer fejletlen volt. Az egészségügyi helyzet alapvető jellemzője ekkor a magas halálozási arányszám volt, különösen a 'csecsemőkrnél, azonkívül a külön- böző fertőző beteg-ségek és járványok elterjedt volta befolyásolta az életkor ked—

vezőtlen alakulását.

A háború utáni időszakban nagy erőfeszítéseket tettünk a lakosság egészség- védelm—ének fejlesztésére. Ma már csaknem az egész lakosság részesül egészség- ügyi biztosításban, nagyszámú kórházi ágyat létesítettünk, jelentősen nőtt a szak—

képzett egészségügyi személyzet száma és jelentősen bővült az egészségügyi in- tézmények hálózata is. Ezek a tényezők, valamint a jobb munkakörülmények és a jobb táplálkozás oda vezettek. hogy az emberi életkor jelentős mértékben meg—

hossz-abbodott, a halálozási arány az 1939. évi 14.9-ről 1973-ra 8.6-re csökkent 1000 lakosra számítva.

10. tábla

Az egészségügyi ellátás összefoglaló adatai

; 1939. t 1950. [ 1973. l Növeíkerdési

' ___,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, , w ist 4

Meg neveles ($$$, éva;

_ evben __ 1)

l l

Az orvosok és fogorvosok száma . . . 4754 l 5138 28 378 i 6.0

_Az egy orvosra jutó lakosok száma . . . . 3236 % 3021 864 , —

Az egészségügyi közrépkáderelk száma . . . 3852 ! 4158 57 260 E 14.9

A kórházi ágyak száma . . . . 31665 * 49754 117110 37

Az egy kórházi ágyra jutó lakosok száma . . 501 ! 329 173 1 —3

A társadalombiztositás egyike a szocialista Jugoszlávia leghatalmasabb viv- mánya—inalk. A háború előtt a társadalombiztosítás egymillió lakosra terjedt ki, de nyugdíjat csak 104000 fő kapott. Ma az egész lakosság részesül társadalom- biztositásban. és a nyugdíjat élvezők számra állandóan nő, jelenleg kb. 1.3 millió, vagyis 7,6-szerrese az 1947. évinek. A társadalombiztosítá—sra fordított összeg a nem—

zeti jöved—elem 13 százalékát teszi ki.

Azok a nagy eredmények. amelyeket Jugoszlávia megvalósított, kifejeződ'nek minden köztársaság és tartomány fej—lődési eredményeiben, mivel az iparosítás minden területére kiterjedt. A társadalmi termék évi átlagos növekedése az 1947 és 1973 közötti időszakban minden köztársaságban és tartományban több mint 6

százalékot tett ki. A legnagyobb Makedóniában volt (7%). a legkisebb Bosznia-—

Hercegovinában (6.10/9).

Bár a gazdasági fejlődés minden köztársaságban és tartományban nagyará—

nyú volt. az ország fejlett és fejletlen területei közötti különbségeket a háború utáni idősz-akban sem tudtak jelentős mértékben megváltoztatni, amit az ország háború utáni fejlődésének különböző tényezői okoztak. Az ország minden részére jellemző az ipari fejlődés nagyarányú felvirágzása. és valamennyi köztársaságban és tartományban a társadalmi tem'éfknelk több mint egyharmada az iparban jön létre. '

2-

788 LATlFlC: JUGOSZLAVIA Feeooesa

Az ipari fejlődésen kívül országunk minden részében nagy előrehaladást ér- tüinik el a foglalkoztatott—ark számának alakulásában, a mezőgazdasági népeseé—g' számának csökkenésében, a modern úthálózat hosszának, valamint az egeszseg?

ügyi és oktatási intézmények szamanak növekedés—ében és a rej'lesrtéasnek sok egyéb területén. Mindezek jobb létfeltételeket teremtettek a lakossag minden ré—

tege számára. és életszínvonaluk gyors emelkedését eredményeztek.

Nehéz lenne e rövid összefoglaló keretében még néhány olyan fontosabb mutatót megadni, amelyek meg jobban megviílógi'tanók a szocialista önigazgatás- sal rendelkező Jugoszlávia háború utáni fejlődését. Feltehetően az eddig be'—miuta—

tott adatok is megfelelően tükrözik a gazdasági és kultúrális élet terén a háború utáni időszakban végbement gyors fejlődést, hiszen Jugoszlávia azon országok közé tartozik, ahol a világon a leggyorsabb volt a fejlődés.

Ez az erdemény bizonyiték—a dolgozó népünk sokoldalú alkotólké'pességéneky ami a szabadság k'ivívó'sóna/k első éveitől kezdve megmutatkozott az önigazgatá- son alapuló szocialista tórsacla—lmi—ipolitlkiai rendszer felépítésében.

PE3iOME

Aarop crarbn, nanmoumücn AHpeKTOpOM Coroanoro cramcmuecuoro ynpaenenun i—Orocnaauu, npouaaonm caoAHbm oőaop oőmecraeHHo—aKOHOMuv—iecxoro paaaums' lOroc—

naawu a Teuenwe 30 nocneaoeHHblx ne'r.

Ocranaanneeercn Ha npuum—iax oőmecrseHHo-anonomwuecxoü orcranocm lOrocnaanH a noaoennbiü nepwog " Ha Bbl3BőHHOM Baál-1013? Ol'pOMHOM ymepőe, ycyryőwameM mménoe nonomenue CTpaHbl.

B 1945 rop.y uenoü őonbwux ycmnwü Hauanocn, aoccraHoaneHne CTpaHbt. Taopuecme CHI'IbI Hapona,-co3Aane couuanucmuecnoro crpon oőecneuunu tOrocnaauu MECTO cpean CTpaH, TeMnhl pasauwn KOTOpth s nocneeoeHHuí—i nepnop, ÖbinH CöMbIMH ÉbICOKKMM.

ABTop c nomoutuo MHomecraa nai-mux noxasmaaer pocr oőmecraei—moro npogyxra ;!

nporpecc, gocmrnyrbiű s Bamneümnx HapoAHoxossüchei—mmx o-rpacnnx. Comacua pan—*

HblM cpeAHervosoü TeMn pocra Hauuouanbuoro noxona Ha nymy Hacenenwa, cocr—asnaa- Luero no Bamm npuMepHo 1940 auHapoe a u.euax 1966 rona, Ha npommenuu nocnemmx 15 ner pasmmcn 2,5 npouem'aM. TeMn pocra oőmecraennoro nponykra KOHGSBHCR memay O,l " 9,4%. Cpennervosofi npnpocr oőmecraeHHoro npoayma a 1947—1973 rom,! BO scex pecnyőnuuax u Kpanx cocraann őonee 6 npouenroa.

SUMMARY

The author of the study. president of the Yugoslav Federal Statísticial Oilice. offers a summary review on the thirty years of the post-war economic and social development

in Yugoslavia.

He outlin—es the cause-s of the pre—war economic and social baakwardness of the country as well as the heavy mian-'losses and material damages ol World War ll which made the situation of the country even more serious.

Begiinnig with 1945 the re'stora'tion of the country started with gre-at elfvorts. The creative power of the people, the building up of the socialist soda—political system enabled Yugoslavia to join the countries developing most rapidly in the post—war period.

The author illustrates with numerous data the increase of the social product and the development of the major bravnches of the national economy. The per cia'piít'a national income -— which was rouigh'ly 1940 dinars at 1966 prices before the war —— increased in the last 15 years by 2,5 per cent annually on the average. The rate of growth of the sociial product varied between O,1 and 9.4 per cent and, on the yearly average, it was over 6 per cent between 1947 and 1973 in every republic and territory.