Erősebb-e a gyáriparunk, mint a háború előtt?

.!

II.-lllllllIl-IIIIIIIIII Ill-III! .. nm . u- . - .IIDCIUÚICOIIIODIIÚD

Erősebb—e a gyáriparunk, mint a háború előtt?

La grande industrie hongroise est—elle plus forte gu'avant la guerre? ( ; Résumé. Suivant les statistiaues de la

production de la grande industrie, la Hon—

grie avait en 1928 3.553 établissements de caractere manufacturier, lesguels ont oe- cupé 242875 ouvriers et produit une valeur de 2.876'9 millions de pengős. La production allatt staccroissant depuis 1921. Elle s'est éleve'e de 6'9% en 1928, présentant une augmentation de 51'2% sur le ehiffre cor- respondant de 1913, relatif au territoire

aetuel.

Pour établir le développement dtapres- guerre, ("auteur passe en revue les résultats des enauétes de 1921—1928 et compare les chi/Tres de 1928 () ceux de 1913.

En examinant les statistigues de 1921——

1928, et en déduisant de la valeur de la pro- duction Itaugmentation apparente due aux améliorations apportées a la méthode et a Perécution des enauétes et () la hausse des objets fabrigués (par suite de cette derniere, la valeur de la production, exprimée en pengős, est de 194—%, mais elle nlest aue de 7595 si on la ealcule df'aprés Ilindiee de la vie ehére), on constate auten 1921—4928 la grande industrie staccrut de 1035 nou—

velles usines et fabriaues et aue llamélio- ration de la production a atteínt 20 81 25%

en 1928.

Si lion compare les résultats de 1928 a ceux de 1913, indiauant [a situation d'avant- guerre, les écarts dont nous venons de parler pour les chi/fres de 1921—1928 augmentent eneore plus du fait des modifications ap- portées aux investigations.

En 1913, plusieurs établissements visés par llenguéte de 1928 n'étaient pas encore considére's comme ayant un caractére ma—

nufacturier. Et si lton groupe les établisse—

ments suivant [*effectif des ouvriers, on voit gulen 1913 on 1favait pas recueilli de don- nées sur une partie des moindres établisse- ments, ear pour llannée 1913 on ne trouve gue 629 établissements (30276 du nombre total) ayant oecupé moins de 20 ouvriers, contre 1724 (50'5%) en 1928. Si l"on groupe les usines et iabrigues ayant existé a la fin de 1928, on voit également aue Pen—

guéte de 1913 Iaissait de eöté une partie des établissements de earaetere manufactu-

rier, car, bien gue nombre d,usines et fa—

brigues aient cessé dleycíster pendant et au lendemain de la guerre, il 'y avait encore en 1928 2.518 établissements ,créés avant 1914.

On peut eonstater en fin de compte alle guoigue Ia production de la grande indus—

tríe hongroise se soit successivement ame-*

liorée depuis la guerre et gue la valeur, ere—

primée en pengős, de la production de 1928 présente un aecroissement de 51'1 % , la pro—

duction a été en 1928 inférieure au moins de 1095 a celle de 1913.

*

Aki figyelemmel kísérte a gyáriparnak a háború után újjáépülő Magyarország gaz- dasági életében kifejtett erős küzdelmeit és látta lassú, szívós munkával elért fokozatos megerősödését, annak nem hoznak megle- petést a gyáripari termelési és üzemi sta—

tisztika 1928. évi eredményei, amelyek újabb fejlődés képét tárják elénk. Össze—

hasonlítva azonhan a legújabb adatokat a békebeli állapotokat ismertető eredmények—

kel, a gyárak számának megsokasodása es a gyáripari termelés értékének több, mint 50%-os megnövekedése, kétségkívül meg—

lepetést keltenek.

Az 1928. évi eredményekből megállapít—

ható javulás az 1921 óta fokozatosan nő—

vekvőzgyáripari termelésnek további meg—

erősödéséről szól és nem mutat számottevő eltérést az 1921—4928. évi gyáripari fejlő—

dés irányvonalától. Sőt a gyárak számában már csaknem stagnáció állott be, míg a ter—

melési érték növekedése arányosan kapcso- lódik az előző években évről-évre történt feje lődést feltüntető adatokhoz. A gyáripari ter—

melési és üzemi statisztika 1928. évi ered- ményei ugyanis 3.553 gyári jellegű ipar- telepről számolnak be, melyek 242875 mun—

kást foglalkoztattak és 2.876'9 millió pengő értékű iparcikket állítottak elő. Az előző évi, tehát az 1927. évi gyáripari adatokhoz viszonyítva mindössze 9 gyártele'ppel g)" — rapodott a gyárak száma, a munkáslétszám—

ban is csak O'S%-os növekedés állapítható meg, míg a termelési érték közel 200 millió-

1. szám.

val emelkedett, ami 6'9%—os növekedésnek

felel meg. Míg tehát a háború előtt az 1913.

évi gyári statisztika szerint a mai Magyar—

ország területén csak 2.080 gyár működött 219282 munkással *s a gyáripari termelés értéke pengőre áts'zámítva csupán 1.904'2 millió pengőt ért el, az 1928. évi eredmé- nyek közel másfélezerrel több gyárat tün-

tetnek fel, tehát a gyárak számában 70'8

%—os szaporulatot mutatnak, s a gyáripari termelés értékét öl'1%—kal nagyobb ösz- szegben állapítják meg, mint amennyit a gyáripar a háború előtti virágzó gazdasági

viszonyok között tudott felmutatni.

Nem érdektelen ezek szerint vizsgálat alá venni a gyáripari termelési statisztika eredményeit, nemcsak az 1921 óta gyüj—

tött adatokban mutatkozó fejlődésnek az összes szempontok íigyelembevételével tör- ténő megmérése céljából, hanem és főleg azért, hogy a háború előtti állapotokat fel—

tüntető adatokkal összehasonlítva, megálla- píthassuk a háború utáni iparfejlesztési tö—

rekvések tényleges eredményeit.

Az 1921. évben megindított új gyáripari termelési és üzemi statisztika eredményeit több éven át nem volt módunkban az 1913.

évi adatokkal összehasonlítani. A korona- romlás idején a gyári termelés értékének megállapítása olyan nehézségekbe ütközött, hogy a legnagyobb körültekintéssel végre- hajtott adatgyüjtések eredményei is óvatos- ságra intettek, különösen a háború előtti adatokkal való összehasonlításnál. Sőt az 1921—192'3. években az akkori felfogás szerint még a papírkoronákban közzétett adatok aranykoronára való átszámítása is aggályosnak látszott, nehogy hivatalos hely—

ről jelenjék meg az egyre gyengülő koroná- nak a magángazdaságban akkor már erős versenytársa, az aranykorona, s ezzel gyor—

sabb iramot kapjon a pénzleromlási folya- mat. Csak 1924-ben, az úgynevezett szaná- lás évében, jelentek meg aranykoronában a gyáripari termelés értékét az 1921. és 1922.

évekre vonatkozóan ismertető adatok. Ak- kor azonban még a gyári termelés értéke jóval alatta állott a háború előtti! termelési értéknek, míg a gyárak száma már meg- haladta az utolsó békeévben a mai terüle- ten megszámlált gyári jellegű ipartelepek számát. Az l921——l928.' években azután a gyári jellegű ipartelepek száma és a gyár—

ipari termelésmértéke évről évre fokozato- 21

"san emelkedett, amint azt a következő ada-_

tok intutatjákm

193L

1. A gyári jellegű ipartelepek száma és termelési ' értéke 1921—1928-ban.

Nombre et valeur de la, production des établissements industriels de camctére manur/acturier en 1921—1928.

A gyárak Emelkedési A témát—(lési Emelkedés

ÉV száma iudex— *elifb index—

Nombw szamban %;lrcur ?; számban

Anne'e des usínes Augmen— la produc- Augmm- et des fa- tatíonr m ltion mmilliers tatíon en brigm's indices dc pengős índices

_ , ! _ ,

1921 2.124 " 100 ! 979388 100

1922 2.494 117 5 1,377.302 141 ,

1923 2.739 129 j 1,412.401 144

1924 2.876 135 ; 1,821.407 : 186 1925 3.160 149 ' 2,068.228 211 1926 34287 155 [ 2,l91.658 224 1927 3.544 167 : 2,691.972 275 1928 3.553 ]6'? E 2,876.871 294.

l

A gyári termelés értéke tehát a gazda—' sági újjáépítés megindulása, vagyis 1921 óta közel háromszorosára emelkedett., Ugyanakkor a gyárak száma is megnöveke- _, dett, a szaporodás azonban csak 67'3%—ot tett. De a gyárak számának ez a növeke- dése nem mutathatja az iparosodási folya—

mat hasonló arányú megerősödését, mert a többlet, amelyet a gyárak számában évről évre megállapíthatunnk, túlnyomó részben' az adatgyűjtés javulásából származott s így abból az új gyáralakulásokra távolról sem' következtetthetiink. A konszolidációs folya- mat ugyanis kettős irányban hatott előnyö- ' sen a statisztikai adatgyűjtések javulására:

évről évre javult az adatszolgáltató gyárak adminisztrációja és erősödött a törvényben megállapított kötelezettségek teljesítése iránti hajlandóságuk, de ugyanakkor foko- zatosan javult az állami adminisztráció is, a régi hátralékok feldolgozása és az új fel—

adatok gyorsabb és pontosabb elvégzése folytán. A gyáripari statisztika csak 1927- ben érte el azt a célját, hogy az összes gyári jellegű ipartelepeket az adatgyűjtés körébe V vonja. A következő évben, 1928-ban, a meg—

szűnt gyárak törlése és az új gyáralakulások felvétele után fennmaradó 9 gyártöbblet már a tényleges helyzet képét mutatja.

Az előző években tehát a gyáripari ter- melés értékének évenkin-ti gyarapodását je- lentékeny részben az adatgyűjtéshez újonnan felvett, bár nem új gyárak termelése okozta, A termelési értéket ismertető adatok ezek szerint a gyáripar helyzetének a valóságos- nál nagyobb javulását mutatják. De' a, ja,-, vulás, a gyártott iparcikkek mindenkori"

pengőértékben 'megállapított termelési. ér.- téke szerint kétségbevonhatatlan, Nugent ,. még abban az esetben is elég jelentős,)iha

,.

u.i .

1. szám. —— 22 —— 19303

...

___—___,

figyelmen kívül hagyva az új gyáralakulá- termelési érték alakulását az 1921—1928';

sok folytán bekövetkezett termelési többle- években, melyet a következő adatfsorunk is—

tet, feltételeznők, hogy a gyárak számában mertethet.

mutatkozó emelkedés tel'es mért "kben - z

J e A A gyárankíntí átlagos termelési érték

adatg ü'tés javulásának volna a következ- É _ '

ményi; JAmi természetesen nem felel meg v ezer pengöben mdexszámban

a tényeknek, mert mint alább látni fogjuk, 1921 45909 1003 az 1928. év végén fennállott 3.553 gyár kö- 1922 5792 118;

zül 1.035, tehát 29'1% az 1921—1928. évek- 1923 5374 1103 ben alakult. Annak megvilágítására, hogy * 1924 6631 1351 a gyáriparí termelés az 1921—1928. évek- 1925 6908 141 ben az új gyáralakulások figyelmen kívül 1926 70403 1431 hagyásával is elég jelentős arányban emel- 1927 7899 161 kedett, tekintsük át a gyárankinti átlagns 1928 842"? 1512;

A GYÁRIPAR FEJlőDÉSE ATERMELÉSI ÉnrÉxszemm.

Déva/appemen/ de la grande indus/né suivan/ la valeur- de la pma'uc/l'an.

meg a.) A gyar/par asszes fama/ese — Pma'uc/fan ram/e de /agrana'e ma'as/r/e 300

280

260

2L10

220

200 ,

180. , —'

7160 'a'-.

140 * J'! M

2120 * A A* 23 ZH _G— 2611 ,

1913 , _ ...

1234 K 19 1 22 *Xí'," (o,/'a—

63 *vüxvá'w—

", 4... 1

,; 1§áyárankxhőáflayas ferme/ésx'éf/á/r — Ví/őűfMűj/Eű/IE de /J,ar0z/w//'0/7,,aaf főúr/We

" ._. _—

—1so mo

120 £ 1928

.,Oo 1913 zt. 25 26 271 '

X 19 1 22 V 23 .o.- 3-1?—

30 §. .o..— !

X _

60 X ———- §?" a...—...a

: V x ! a o-,—*,—

f/aaz ű/Jéw'férme/és/é/jrák: 700 ípenyó'ér/ékúen —e/rpen is o—-———-—-o—-———-—-o 5173 valawde/apmdw/Ia/lde19/3400 meu/ászüha'aszenhf-dbp/és ;íw'z'cedebw'e—aóém u.n-_a

§;azlá?!éw'/erme/ésig'rlák400 (magáét-fűrész? úgye/2403 * " .

'%S'í/avaávwdeúpmo'z/MMWWZ/400 mevávkifhmszmhr- gordc/ihaíbeúbnöáíőm cnn-no,

1515sz.

1 . szám. —i23 _

1930 Tehát az 1923. évet kivéve, amikor a

korona árzuhanásával az iparcikkek ár- emelkedése lépést tartani nem tudott s ép—

pen ezért a statisztikai adatbevallások az értékadatok megállapításánál mindinkább elmaradtak a tényleges állapotokat ismer- tető adatoktól, az 1921—1928. évi gyár—

ipari termelésből átlag egy-egy gyárra esett értékadatok szintén állandó növekedést mu- tatnak. A gyárankinti átlagos termelési ér—x ték 71'7%—os emelkedésénél azonban, mint fentebb említettük, jobb eredményt kellett gyáriplarunknak az 1921 1928. években el—

érniök, mert az új gyáralapítások ezeret meghaladó száma arra mutat, hogy az ipari vállalkozások terén fellendülés volt, tehát ha voltak is megszűnések, végered- ményben kétségkívül szaporodott a gyárak száma 5 az új gyáralapításokból származott termelési értéktöbblet nagyobb javulást eredményezett a gyáripari termelésben, mint amennyit az átlagos gyárankinti termelési érték növekedése mutat.

Viszont ha a gyáripar helyzetének a megfigyelésére a termelési értéket választ- juk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azo- kat az eltolódásokat, amelyeket az iparcik—

kek időközbeni árdrágulása okozott. Saj—

nos, a gyáripari termelési árindexünk, azaz olyan indexszámunk, amely az iparcikkek áralakulását, a termelés helyén mutatná, nincsen, tájékoztató árindexül azonban el' fogadhatjuk az ipari anyagokra és termé- kekre vonatkozólag megállapított nagyke- reskedelmi indexszámot, melynek figye- lembevételével kitűnik, hogy az 1921—1928.

években a gyáripari termelés javulása jó- val kisebb volt, mint azt a pengőben kimu- tatott termelési érték emelkedése tün—

tette fel.

2. A gyáripari termelési érték alakulása 1921—l928-ban békebeli vásárlóerejű pengőben.

Formation de la valeur de production des usines et fabrigues en 1921—1928, ewprime'e en valeur de pengó's

d'une capacité d'achat d'avant—auerre.

, A termelési érték alakulása E V Formatíon de la valeur de production

Armée összesen ezer P-ben indexszám szerint au total en milliers suivant le nombre-

dc pengős índíce

1921 . . .. 1,187.137 100

1922 . . . . 1,490.586 126

1923 . . . . 1,061.956 90

1924 . . . . 1,244.981 105

1925 . . . . 1,418.538 120

1926 . . . . 1,670.471 141

1927 . . . 1,975.034 166

1928 . 2,077.163 175

A gyáripari statisztika közzétett adatai- val szemben, melyek szerint a gyáripari termelés az előállított iparcikkek értékét te- kintve 1921—től 1928—ig 194%—kal emelke- dett, az iparcikkek árában időközben be- következett áremelkedést is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a növekedés legfel- jebb 75 %-ot tett. Azonban még ennyit sem ért el, mert az adatgyűjtés időközbeni ja—

vulásával megsokasodott gyárak okozta ter- melési értéktőbbletet nem írhatjuk teljes egészében a gyáripar fejlődését feltüntető adatok javára. A két határt, mely között az 1921 1928. években az ipari fellendülés mértékét megállapító adat megtalálható, az Összes gyári termelésről az iparcikkek ár- emelkedési indexe alapján történt átszámí—

tással rendelkezésre álló értékadatok és azoknak átlag egy—egy gyárra esett hánya- dát feltüntető adatok adják. A gyárankinti átlagos termelési érték ugyanis békebeli vásárlóerejű pengőre átszámítva az 1921——

1928. években a következőleg alakult:

3. A gyárankínti átlagos termelési érték alaku- lása 192l—1928-ban a békebeli vásárlóerejű

pengőben.

Formatiou de la valeur moyenue de production par usine ou fabrigue eu 1921—1928, exprimée eu valeur

de pengős d'une capacité (Pachat d'avant—guerre.

' Egy gyárra esett átlagos termelési érték E V alakulása — Formation de_la valeur moyenne

, par usine ou jabrigue

Annee ezer pengőben indexszámban en millíers depengős en nombres—indices

1921 5951 100

1922 6268 105

1923 4041 68

1924 4582 76

1925 4738 80

1926 536-6 l 90

1927 5795 97

1928 sos-4 I 102

Az iparcikkek árdrágulásának a figye—

lembevétele a gyáripari termelési érték meg- állapításánál tehát már kétségessé teszi, vajjon beszélhetünk—e az 1921—1928. évek- ben a gyáripari termelés állandó javulásá- ról. Hiszen a gyárak 1923—1927-ig egy év—

ben sem érték el azt a termelési átlagot, amelyet az összeomlást követőleg első íz- ben történt összeírás "szerint 1921-ben, te—

hát a legnehezebb gazdasági körülmények között felmutatták. Említettük azonban már, hogy a gyárankinti átlagos termelési érték alakulásánál az új gyáralapításokban mutatkozó ipari fejlődés nem jut kifeje- zésre, az az indexsorunk tehát, amely :]

1, szám.

békebeli vásárlóerejii pengöbe átszámított termelési értéknek az 1921—1928. évek- ben egy- egy gyárra eső átlagait az 1921.

évhez viszonyítva ismerteti, a valóságosnál alacsonyab—bnak tünteti fel a termelést Ezek szerint a gyáripar 1921. évi állapotá—

hoz viszonyítva, 1928-ban gyáripari termelé-

sünk nem volt 75% -kal magasabb amannál

mint ahogy azt az összes termelési érték alakulása mutatja mert az 1928- ban fel- vett gyárak között voltak olyanok is, ame- lyek 1921- ben már lennállottak csak nem szolgáltatták be adataikat Minthogy azon—

ban az 1928 évben fennállott gyárak közel egyhanmaidrésze háború utáni új alapítás volt, ami 1921 óta jelentékeny ipari fel- lendülésről tesz tanusagot a gyárankinti átlagos termelési érték 1921—4928. évi ala kulásánál megállapítható 22% -os emelke- dést lényegesen meghaladó javulásra kell következtetnűnk gyáriparunk fejlődésének megmérése'nél.

A két határérték között kell tehát ke—

resnünk a tényleges javulás mérvét mutató arányszámot és így mérlegelve az 1921 óta történt gyáralapítasokból származó fellen—

dülést, valamint az adatgyűjtés fokozatos javulásának a hatását, megállapíthatjuk hogy a gyáripar 1928— ban mintegy 20—24)

% Jen! nagyobb termelést ért el, mint ameny—

nyit az 1921. évi adatok mutatnak. A közbe- eső éVekben tehát, az 1922—1927 években is, jobb eredményt kell feltételeznünk az 1921 évinél, habár az inflációs esztendők—

ről rendelkezésre álló adatok alapján 1922— f—

1924ig csökkenésre kellene következtet—

nünk. A gyáripari termelés értékéről ezek—

ben az időkben szerzett adatok össZeálli—

tása azonban az adatszolgáltatóknál a ko-

ronarotnlás egyre gyorsuló folyama/ta mel- lett állandóan elkésett s így az aranykoro- nára történt átszámításnál kisebb termelés értéket nyertünk, mint amennyi a tényle ges termelésnek megfelelt.

Végeredményben a gyáripari termelés 1921—1928. évi fejlődését mutató index- számsor aligha esett még az 1922—1924.

években sem a 100 alá, hanem kisebb hul—

lámzások mellett, fokozatosan növekedve

érte el 1928—ban a 20—25%--os emelkedést

A gyáripari termelési és üzemi statisz—

tika 1921 ———1928. évi eredményeinek vizs—

gálatánál kétségbevonbatatlanul megállapít- ható javulás, melyet a termelési érték alakulását feltüntető adatok mellett a mun- kaslétszamra üzemi és munkaidőre valamint a felhasznált anyagokra vonatkozó adatok

__ 24, __ _

akkor,

1930

megfelelően kedvező alakulása isigazol a mai Magyarország iparának eletképesse ,;

és várható további megerősödését mata Az 1928. évi adatgyűjtési eredmények a lyek több, mint három és félezer gya és közel három milliárd pengő értékű gyári- termelésről számolnak be, Magyarorszag , gyáriparát figyelemre méltó gazdasági erő—

tényezőként állítják a háború utáni 3z—_

dasági viszonyokat kutatók elé, külön" ' _ ha a legújabb adatokat a báb,_,ú*

előtti állapotokat feltüntető adatokkal ba—

sonlítjuk össze. Lássuk ezek után, hogy az a kép, amelyet az 1928. évi és 1913 évigyár—* . ipari adatok egymás mellé állításával !)

rünk, hogyan módosul, ha osszehasonlltjuk ' "

az adatgyüjtéseknél a háború előtt s a ha—

ború után követett irányelveket.

A rendelkezésre álló iparstatisztikai alda—

tok szerint a háborút megelőző utolsó béke—

évben csak 2.080 gyár működött a mai or—

szághatárok közé eső területen, tehát azóta csaknem másfélezerrel szaporodott volna a gyárak száma. A termelési érték pedig 1928-ban közel egy milliárd pengővel ha—

ladta meg az 1913. évi termelés érté—kössze—

gét.

Sajnos, az a kép, mely a magyar gyár- ipar 1921—1928. évi fejlődését és a jelen—

legi állapotát az utolsó békeévről, 1913-ról rendelkezésre álló adatok mellett oly ked- vezőnek tünteti fel, csak látszólagos. Az 1921 óta évenkint gyüjtött gyár'ipari ter- melési és üzemi statisztikai adatok ugyanis az 1913. évi gyáripari statisztikai eredmé uyekkel csak úoy hasonlíthatók össze, ha az adatgyűjtések egész rendszerét és végre—

hajtási módját is vizsgálat alá vesszük Az 1921—4928. években lefolytatott gyáripari termelési és üzemi statisztikai adatgyűjtés végrehajtásánál előforduló adat—

gyűjtési nehézségeket s azokat az eltolódá—

sokat, amelyek az adatgyűjtés végrehajtá- Sából származtak, az 1921———1928. évi gyár—

ipari fejlődés megállapításánál fentebb már ismertettük. Láttuk, hogy a gyárak számá-

ban mutatkozó 67 % -os emelkedést nagy—

részben az adatgyűjtés fokozatos javulása magyarázza, tehát a gyárak számában az ezeret is meghaladó többletnek még a fele sem jut az új gyáralapitások folytán kelet—

kezett gyárszaporodásra. Az 1921 évben kimutatott 2.124 gyári jellegű ipartelep he—

lyett ezek szerint már akkor jóval több gyár működött csak nem volt lehetséges az összes gyári üzemektől a statisztikai ada- tokat begyüjteni, illetve megállapítani az

1. szám. 1930 ipari üzemek gyári jellegét. Már ez a kö—

rülmény is nyilvánvalóvá teszi, Hogy az 1913. évi adatok szerint fennállott 2.080 gyár helyett jóval magasabb lett volna a gyári jellegű ipartelepek száma a háború előtt a mai Magyarország területén, ha a gyári jelleget az 1913. évi adatok begyűjte- séne'l az azóta történt újabb szabályozás- nak megfelelően értelmezték volna.

A háború előtti gyáripari statisztika ál—

talánosságban csak a legalább 20 munkást t'o'glalkoztatr') ipartelepeket tekintette gyári jellegű üzemeknek. De voltak iparágak, amelyekben a munkáslótszámra való tekin—

tet nélkül állapíttatott meg a gyári jelleg, így például a malmokat, ha kereskedelmi célra őröltek, a téglagyárakat, ha körkemen—

cében égettek, a villamosáramfejlesztő tele- peket, ha közhasználatra termeltek áramot stb., mind a gyárak közé sorozta az adat—

gyüjtés. A gyakorlatban —— mivel a gyár-- ipari statisztikai adatok rendszeresen nem dolgoztattak fel —— a gyári jelleg megá llapí- tása oda módosult hogy a legtöbb iparág ban csak a nagyobb, legalább 20 munkást foglalkoztató ipartelepek adatainak begyűj—

tésére helyeződött a súlypont. A kisebb üzemek, bár a gyári jellegük a fennálló 2.358/910. K. M. rendelet szerint a 20-nál kevesebb munkás alkalmaztatása esetén semovolt kétséges, mint kevésbbé fontos ipartelepek sok esetben kimaradtak az adat-

gyüjtésből. Az 1921 óta évenkint végrehaj- tott gyáripari statisztika a gyári jelleg mi- nél pontosabb megállapítására törekedett, Az adatgyűjtések alapjául szolgáló gyári jegyzék összeállításánál szem előtt tartatott a gyári jelleget megállapító rendelet, mely az ip—artörve'ny novelláris módosítása foly- tán az ipari üzemek szélesebb körére ter—

jedt ki s iparágankint külön—külön szabá—

lyozta a gyári jelleg feltételeit. A háború előtti és háború utáni gyáripari adatgyüj—

tések között tehát elvi. eltérések voltak, az előbbi szűkebb, az utóbbi valamivel tágabb körben állapította meg a gyári jelleg is- mérveit. De eltolódásokat okozott az adat- gyüjtesek végrehajtásánál követett eljárás is amely a háborut megelöző években mel- lőzve a begyűjtött adatok feldolgozását fő—

leg csak a jelentősebb ipartelep adatainak

a begyűjtésére irányult. Érdekesen világít-

ják meg ezt a kérdést az alábbi adataink.

amelyek az 1913vban és "1928-ban üzem- ben volt gyárak közül kiemelik a 20 mun—

kásnál kisebb munkáslétszámfmal dolgozó gyári jellegű ipartelepeket.

A húsznál kisebb munkáslétszámmal dolgo—zó gyári üzemek száma tehát 1928- ban közel háromszorosa az 1913. évben felvett hasonló kis ipartelepek számának, sőt a különbség, melyet a 20 munkásnál kevesebb munkást foglalkoztató gyárak száma között megállapíthatunk, csaknem megegyezik azzal a különbséggel, mely az 4. Az üzemben volt gyárak száma 1913-ban és 1928-ban a 20 munkáson aluli telepek számának fel—

tüntetésével.

Nombro des usines et fabrigues en fonctionnement en 1913 et 1928, arca indication (les établissements de moins de 20 ouorlers.

üzemben volt telepek száma

Nombre des établissements en fonctimmemmi

I ' f Ö c s 0 0 t .. 20—nál kisebb munkáslétszámmal

F')" 7: " C ippa, ;; Ig ?" O up e 8 dl), 7; " ; u 8 t 7, 'I: e 8 osszesen établissements dc moins de 20 ouuríers

tatal szám szerint—nombre§ százalékban- 0/o

___ 1913 t 1928 1913 1928 1913 ; 1928

§

l. Vas- és fémipar —— Industrle métallurgígue .. .. .. 240 303 i 70 120 t 2932 39'6-

lla. Gépgyártas — Construction máam'gue .. . 138 164 10 43 7'3 26'2

Ilb. Áramfejlesztő tel. —— Etabltssements produisant du _

courant électrigue . . . . .. .. . . .. 91 257 80 197 65'9 76"?

III. Kőipar —— Industrte de la pierre .. ., .. .. .. 421 553 101 209 240 378

IV. Faipar — Industrie du bots 225 404 7í 222 32'";) 550

V., Bőripar —— Industrle du cuir .. . . .. .. .. ,. 48 83 20 47 41 7 56'6 VI. Fonó— és szövőipar —— Industrie teactile .. .. .. .. 125 281 ( 28 67 184 238 VII. Ruházati ipar —— Industria (le lhabillement , . .. .. 105 152 * 19 60 1811 395

_ *Vlll. Papirosipar —— Industria du papter 52 67 12 18 231 2639

IX. Élelmezési ipar — Alímentation 378 819 160 599 423 731

X. Vegyészeti ipar —— Industrie ohtmigue 150 214 68 110 453 51'4

( XII. Nyomdaipar —— Industria de limprimerie .. 107 117 13 32 1222 274

Összesen— Total ., .. .. 2.080 3.414 629 1.724 ; 30-2 505

' l

'1930y_, ;_

1. szára. , _ . —-——- 1276 —-—

össz—es gyárak számában az 1913. évi és 1928. évi adatok szerint fennállott.

De megvilágíthatjuk ezt a kérdést más adatokkal is. Ha az 1928. év végén fenn—

állott gyári jellegű ipartelepeket alapítási év szerint csoportosítjuk, kitűnik, hogy a 3.553 ipartelep közül 2.518 már a háború előtt alakult. Tehát ezek szerint az 1913.

évben összeírt gyárak számánál jóval több gyári jellegű ipartelepnek kellett lennie a háborút megelőző évben a mai országterü- leten, mert a háborús évek alatt, majd a

forradalmak idején s az azokat közmű-éveké—

ben számos iparvállalat szünt meg; Ha az 1928. évben fennállott gyárak között, Csak-—

nem öOO—zal több olyan ipartelepet talá;

lunk, amely már a háborút megelőző idö—' ben alapíttatott, mint amennyit az 1913.

évi gyáripari statisztikai adatok mutatnak ki, vajjon hány gyár állott fenn 1913-ban; "

az azóta megszűnt ipartelepeket is hazád mítva? Lássuk azonban, hogyan oszlik meg iparcsoportonkint a gyárak száma 1928—ban a gyáralapítás időpontja szerint 5. A gyári jellegű ipartelepek megoszlása az alakulás időpontja szerint.

Répartz'tion, suivant l'épogue de leur cre'atz'on, des établissements industriels de Garactére manufacturier..

1'3.

Aágáfík lla/5323 el; ;Élzigigiielslágg'rgs Ipari főcsoport 1928. év végén előtt — avant [ után —— aprés

Principauw groupes d'industries 333733; alaku" _ la guer"

fabn'gues á la szám szám

jin de 1.928 szerint % szerint %

nombres nombres

I. Vas- és fémipar —— Industria métellurgigue 306 246 804 60 196

Ha. Gépgyártás —— Contsructz'on mécanigue . 171 133 778 38 2232

lIb. Aramfejlesztőtel. —— Etablissements pro-

duiscmt du courant électrigue . . .. . . . 259 128 494 131 506 III. Köipar — Industrie de la pierre .. .. . . 611 481 78'? 130 2123 IV.V. Fa— és csontipar —— Industria du bois et des 08Bőripar -— Industria: du mir. . . . . . .. . . 42587 26852 598631 15785 3695102

VI. Fonó- és szövőipar —— Industria textilt! .. 286 116 406 170 59'4 VII. Ruházati ipar —— Industrie de l'habillement 155 85 548 70 45'2 VIII._IX. Eapirosipar —— Industrie du papier. . . . .. 67 45 67'2 22 3238 Élelmezési ipar —— Alimentation. . .. .. .. 843 702 833 141 16"?

X. Vegyészeti ipar —— Industria chimigue. . . . 226 165 730 61 270

XII. Nyomdaipar —— Industria de l'imprimerie . 117 97 829 20 17'1

Összesen — Total.. 3.553 2.518 70-9 1.035 29-1

Az 1913. évi adatok szerint csak 2.080 gyár volt üzemben a mai országhatárok között fekvő területen, amelyek közül kü- lönösen a háborús évek alatt, majd a követ—

kező években számos ipartelep szünt meg.

Mégis az 1928. év végén fennállott gyárak között 438-cal több olyan ipartelepet talá- lunk, amely már 1913-ban is létezett, holott az volna a természetes, ha az 1928. év—

ben jóval kevesebb olyan gyárat találnánk, mely a háborút megelőző időben alakult, mint amennyit az 1913. évi adatok feltün- tet—fek. Ha az 1913. évi és 1928. évi adatok

%% ján iparcsoportok szerint hasonlítjuk jege a háború előtt fennállott gyárak szá- mát, nyolc iparcsoportban találunk az 1928. év végén több háború előtt alakult gyárat, mint amennyit az 1913. évi adatok feltüntettek. Ezek között legkiemelkedőbb az élelmezési ipar, mely a malmok gyári kategóriájának kibővítése folytán növeke- dett jóval magasabbra.

Megállapíthatjuk tehát, hogy az 1913.

évi gyáripari statisztika nem öleli fel az összes gyári jellegű ipartelepek adatait, nem is terjed ki a mai értelemben vett gyárak egész csoportjára, de azonkívül számos, többnyire kisebb gyári üzem kimaradt az ad—atfelvételből. Ismeretes, hogy az 1913, évi adatok feldolgozására csak az 1918. év végén a béketárgyalási előkészületek idején került a sor, amikor az adatgyűjtés hiá- nyosságait pótolni már nem lehetett. A gyá—

rak számában mutatkozó 7195—es többlet

tehát, mely az 1913. évi és 1928. évi adat- gyűjtési eredmények összehasonlításánál állapítható meg, távolról sem lehet irány—

mutatója a gyáripar háború utáni fejlődé—

sének. K'itt'inik ez egyébként a gyári mun- káslétszám összehasonlításáhól is, amely mindössze 10'8%-kal volt 1928—ban na—

gyobb az 1913. évinél. Hogy a kisebb mun- káslétszámmal dolgozó gyárak egy nem csekély része kimaradt az 1913. évi felvé—

1. szám. 1 930 telnél, megállapítható a gyárak átlagos mun-

káslétszámából, amely 1928—ban 71 főből

állott, míg 1913-ban a 100—at is meghaladta.

Az 1913. évi gyiárip-ari adatok össze- állításánál kimaradt gyári jellegű ipartele—

pek termelési értéke is hiányzik az 1913.

évi gyáripari termelés értékösszegéből. Mint—

hogy azonban a kimaradt gyárak túlnyomó- lag kisebb gyári üzemek voltak, azok el- hagyása jóval kisebb arányban csökken- tette a termelési értéket, mint ahogy csök- kent a gyárak száma a hiányzó ipartelepek elhagyása folytán. A termelési értékben mégis jelentős különbséget kell tennie az 1913. évi adatgyüjtésből kimaradt gyárak

termelési értékének, amint azt a gyártan—

kinti átlagos termelési érték alakulásából látjuk. Az 1913. évi ipari termeléshez vi—

szonyítva ugyanis az 1921——1.928. évi gyári termelés összes értéke és ugyanakkor a gyá- rankinti átlagos termelési érték a követke- zőleg alakult:

6. A gyári termelés értéke 1913—ban és 1921—

1928-ig pengőértékben.

Valeur eu peugős de la produetiou des usiues et des fabrigues en 1913 et de 1921 u 1928.

.,— , , , , Gyárankintiátlagosterme—

Osszes termelesi ertek lési érték — Vaeleuumoyen- É v Valeur tot. de production ne dala production I""

usme ou fabmgue

Anuée ,, — " .

, ezer pengo- indexszám- ezer pengo— index-

ben — milliers , , ben — milliers számban

de pengős ban— mdzccs de peugős iudíces 1913 1,904.232 100'0 915'5 100'0

1921 979388 51'4 490'9 5315

1922 137730? 72'3 579'2 63'3

1923 1,412.401 74'2 537'4 58'7

1924 1,821.407_ , 95'7 [683'1 72'4 1925 2,068.228 108'6 690'8 75'5

1926 2,191.658 115'1 7040 769

1927 2,691.972 — 141'4 789'9 86'3 1928 2,876.871 151'1 ; 842'7 92'0

A gyárak átlagos termelési értéke tehát 1913—ban jóval nagyobb volt, mint az 1921—1928. évek legnagyobb részében s bár a háború utáni években a gyáripari terme—

lési érték állandóan növekedett, még 1928—'

ban is 8%—kal kisebb érték jut átlag egy-

egy gyárra, mint amennyi az 1913. évi ada- tok szerint számít—ható. Ha pedig figye- lembe vesszük a gyártott iparcikkek áremel—

kedését, kitűnik, hogy a gyárak átlagos ter- melési értéke több éven át a felét sem érte az 1913. évi átlagnak s még 1928-ban is jóval alatta maradt, alig kétharmadát tette az utolsó békeévről kiszámított átlagos ter- melési értékösszegnek. A gyáripari terme- lési értéknek a nagykereskedelmi index

alapján történt átszámítása után ugyanis az 1921—1928. évi összes termelési érték és az átlagos gyárankinti termelési érték az 1913. évi hasonló értékhez viszonyítva a következő eltolódásokat mutatja:

7.A gyári termelési érték alakulása 1921—1928—ban békebeli vásárlóerejű pengőértékben az 1913.

évi teimelési értékhez viszonyitva.

Formatiou de la valeur de la production des usines et des fabrigues en 1921—1928, eu valeur de peugős d'un pouvoir diachat Javant—guerre et rapporte'e á la,

valeur de la production de 1913,

l _ , . . , '

Ossee eeemeeee m ,

, alakulása Formatíou de la valeur ' Ev Formation de la valeur moyemte de la. produc-

, totale de la production "0" 1747 usme 0"

Annee falmgue

ezer pengóben index-"' ezer pengőben index- millicrs de számban milliers de számban _ pengős indz'cr's j pengős w índices

1913 1,904.232 100 9155 1 100

1921 1,187.137 62 595'1 65 ,

1922 1,490.586 78 6268 l 69

1923 1,061.956 56 4041 44 ;:

1924 l,244.981 65 4532 50 ;

1925 1,418.538 75 473'8 52 ;

1926 1,670.471 88 5366 59 ;

1927 1,975.034 104 579'5 63 *

1928 2,077.163 109 6084 67

A gyáripar 1921—1928. évi fejlődésének"

vizsgálatánál már megállapítottuk, hogy ;!

javulás eleinte inkább hullámzó, majd egyenletesebb, de fokozatos emelkedés után 1928-ban 20——25%-ot ért el. Az 1913. évi:

termelési értékhez viszonyítva az 1921—_

1928. évi gyári termelés értékösszegeit, a gyártott iparcikkek időközbeni árdrágulása;

okozta eltolódások kiküszöbölése után meg—.

állapítjuk, hogy a gyáripar termelése aZe 1921—1926. években alatta maradt a béke-, beli termelésnek, a két utolsó évben azon—v ban már meghaladta azt, de a többlet még-

1928—ban is csak 9%-0t tett. Viszont a gya—..

rankinti átlagos termelési értéknél, mely—e nek kiszámításával a gyári jellegű ipartelee . pek kategóriájának kibővítésénből s az adata gyűjtés gondosabb végrehajtásából szár- mazó eltolódások hatását csökkenthetjük—

le, azt látjuk, hogy az 1921—1928. évi át- lagos termelési érték békebeli vásárlóerejű'e pengőben messze mögötte maradt az 1913.

évi átlagnak, 1928-ban is csak kétharma-e dát érte el annak. Ha a két határ között az—

1921—1928. évi gyáripari fejlődés vizsgála—

tánál megállapított arány szerint keressük azt a viszonyszámot, amely az 1928. évi gyáripari termelési értéknek az alakulását a háború előtti utolsó békeév gyáripari tere.

1. szám. —- 28 _ 1930

M

'

melési értékhez viszonyítva mutathatja, arra az eredményre jutunk, hogy a gyár—

iparunlc nyolc küzdelmes év után, amelyek alatt állandóan fejlődött, erősödött, a ter—

melésben nem tudta elérni azt áramvonalas; *"

amelyen 1913—ban állott, legalább iO%—k'o$l

Farkasialvi Sándor dr.

A fogyasztási adó alá eső cikkek termelése és forgalma.

Production et mouoement des articles soumis aux contributions indirectes en Hongrie.

Résume'. En 1928-—1929, Io production et la

consommation des articles soumis á Pimpöt de consommation ont en général augmente' par rapport () 1927—1928. On ne constate pas de díminutíon, d'ailleurs peu considérable, ()ue pour la biére, les allumettes et le papier á cigarettes.

Táblázatunk a fogyasztási adó alá eső cikke—k, termeléséről és forgalmáról, illetve fogyasztásukröl az utolsó három gazdasági év eredményeit állítja

szembe.

Cukor. (Répacukor fogyasztási értékben és a másnemű cukor, híg, tömör, együtt.) A cukorler-

A fogyasztási adó alá eső cikkek termelése és forgalma.

'Production et mouvement des articles soumis aux contributions indirectes en Hongrie.

_ . .

B lföld' — Egy- Gaziísag' Termelés—l—be- Belföldi fo— gyaíztásfjígó—

M e g n e v e z é s ség Ame)! Termelés hozatal gyasztás mcentes kwittel Désignation , . , eigzoyztzglue Production Production _)— Consommatíon íntgzsgrgxggkí.

bmw VIli. égig importation intéw'eure Mama,)?! WWW

1926/27 1,619.743 ' 1,621.942 957414; 1,619.000 ' Cukor —- Sucre . .. .. , (1 1927/28 1,716.835 1,721.770 1,056.710 1,697.635

1928/29 2,013.126 2,019.447 1,078.959 1,984.496

1926/27 690201 691456 690439 691456

Sör -—— Biére .. , ,. .. .. hl 1927/28 671375 672450 669629 672450

1928/29 601241 603424 602131 603424

1926/27 — 38.004 395628 895623

Benzin -— Benzine . . .. (1 1927/28 ,— 133.601 534378 534378

1928/29 —— 139368 646564 646564

1926/27 — 75.852 538325 538345

Petróleum —- Pétrole.. .. .. ,, 1927/28 — 188697 613870 613370

1928/29 — 153394 687015 687316

ÉVE;

$$$/§;

—

35333

ááá-ás

48.421 271.932 273.198

1926/27 —— 42.857 154183 185264

Kenőolaj —— Huile () graisser ,, 1927/28 —— 87.081 162514 169540

1928/29 —- 88.539 167.907 175.370

Egyéb ásványolajtermék —- 1926/27 — 524.927 71.909 72.458

Autr. produits d'huile miné— ,, 1927/28 ' — 423.500 60.352 60.398

* rule

1928/29 —— 780.475 67.315 67.817

k' ,. * 1926/27 336168 337.308 328.621 828.775

a. GY'ÉÉMÉÉCÉ mk- * Bone a 323 1927/28 326.778 321146 332563 332663

' a

1928/29 _ 336220 336491 319238 319238

1926/27 ' 100.230 146.667 81.515 138.397

Gyujtószerszám —— Briguet.. db 1927/28 371029 427360 100167 247499

1928/29 415540 496184 125073 523742

1926/27 —— 1051 1051 1051

Tűzkő — Silecc .: .. kg 1927/28 —— 3'64 3'64 8'64

1928/29 — 1603 1603 1603

Szivarkahüyelydoboz — Bow ; low 33353 ** tubes a Cigaretta mm ? 1928/29 31323 7.346 335; 7.411 7.380 3333 %% 7.880—

;; ; , ,, se?/§; ; [33123 33323 3333; 33-52;

"W WWW " Ware' . '1'928/29 [ 85.416 85.417 85.465 853465,

?" i — , ' * * _x —