.
; 5436; szám 162 1947
Magyarország hűtőházipara.
Le froíd *industriel de la Hongrie.
'Résumé. Le froid industriel de la Hongrie,
en progressant continuellement, se vit ternir a la fin de la seeonde guerre mondiale. Les mvaloes di—rects de la guerre —- aui, d'au- leurs, sapaient presgue les fondements mémes
des autres branches e'conomigues du pays —,—
ont. il est vrai, notablement épargne les
installations frigorifigues, mais leur mouve-
ment enregistre un recul alarmant.Pour avoir une idee juste des données sta- tistiaues esposees, 'il convient de mentionner visant tout aue nous avions table seulement
nur les installations frigorifigues dont la
capacité de contenance est plus de 8 mille 'auinta/uor metrigues et gui sont destinées a un entreposage permanent. Nous avions donclaissé de eóte les frigortfiaues ne servant
an'aus: propres besoins des usines et ceuxgut n'aarnettent des données a refritje'rer gue
* pour une courte dure'e, et cela dans le vasi
mente (Juan/l leur capacité dépaSSg 8 mille auintaua.; Le tableau ler montre gue les installations frigo'rifiaues ont accuse des augmentations au cours meine des années de la guerre (de 2.9 a 35 guant au nombre, de 31 mille metres varrás a 45 mille guant a la surface d'entre
* posage, et de 8.4 millions de calories a 9.5 millions guant a la capacité). A la fin de la, guerre, on obscrvait un certain fléchisse—
ráment, mais les données de 1946 rendent de
nouveau compte (l'un progi—es.' , Le classement des installations frigori- figues suivant l'annee der leur fondation fait
nettement ressortir gu'elles sont les exigen-
ces des temps nouveaux ; en effet, tandis au'ava/nt la premiere guerre mondiale on n'en creait generalement gu'une seule tous
* les trois ans, a la veille de la seconde guerre, o'étuit deja llinverse: trois installations
*nouvellement construites en moz/enne annu-
elle (tableau 2). ' —
Les Societes du Froid industriel de la Hongrie se concentrcnt de preference autour
de la capitale, mais on en trouve un nombre respectable dans la région suduest aussi du pays, eonmie ou l'on dispose de grandes guantites de denrees (fruits, volailles, oeufs) :) frigorifier (voir le cartogramme et % tableau $).
, Le menvement aux installations frigo-ri-
figues a connu pendant les annees de la
guerre une anymentation singuliere. Dans la derniere annee de la guerre, les stocks y entreposes [fin decembre (174 mille (1) (lepes—- soient déja le double de ceux des tenipslde paix. On y? peut encore constater (tableau
'4) aue la, auantite des marchandises cn re-
tirée et diiigée sur llctrangers'amincissait an einguieme a vetne de celle d'autrefois (átmi—mia/nt de 456 a 85 mille a), et aue —— ghána—
mcnc caractérisant fort bien la. situation dó—
sespéree du ravitaillement en Hongrie ao lenaemain de la guerre — les stocks entre- posés aux installations frigorifigues tom- ba'ient, fin 1945, a un chiffre derisoire (11 mille a). C'est cependant un indice ras—
surant gu'a la fin de l'année 1946, les stocks, voisins de 50 mille (1, représentaient plus de la—moitie de ceuv des annees normales
_Penda/nt les années de la guerre, on uti—
lisait 65 ou 70% de la capacité des installa-
tions frigorifiaues, pour diminner a moins
de 20% en 1946 (graphiaue l.).Le tableau 5 et le graphiaue H nous rem seignent sur la variation mensuelle des de'!—
rées conservées amo établissements frigori—
fiaues. Les courbes du gmphiaue prouvent ene la variation mensuellc aes stocks ne
serre de prés, en 1946, la rógnlarité des
moyennes guinguennales aue pour les fruits et les legumes, ensuite pour les oeufs. tandis (jue pour le reste des catégories de denrees, le mum/mum est atteint vers la fin de Pan——nee. Le graphigue III signale une amelio—
ration nouvelle pour les 5 premiers mois de , l'annee 1947, car parmi les principales den—
recs frigoriíie'es, seule la guantite' de:
jruits a été inferieureza celle de P(mnée 1946, tandis aue pour le reste, ' on constate non seulement un simple accroissement.
mais une niultiplieation des chiffres valables
paur l'annee d'aivant,*
A Magyar Központi Statisztikai Hivatal már egy évtizeddel ezelőtt mérlegelte azt.
hogy a mezőgazdasági terményekkel való tervgazdálkodásnak, általában romlandó
árucikkekkel való helyes gazdálkodásnak 13
az ilyen irányú konjunktúrapolitikai be_
avatkozásnak egyik elengedhetetlen felté- tele a tárolási lehetőségek részletes isme—
rete s még az 1939. évben felvettea munka- tervébe a hűtőházak statisztikai megfigyele—
set. A szóbanforgó adatgyűjtést a Hivatal
annakidején meg is indította s a begyűj—tött_adatoknak az első két évre __ az 1938.
és az 1939. esztendőre—vonatkozó feldolgo-
zási eredményeit a Magyar Statisztikai Szemle közzétette és ismertettei Az emlí—tett közlemény utolsó sorai annak a gondo- latnak adtak kifejezést, hogy a magyar
Stat.
1 Magyarország ,hütőházai, M.
Szemle 1941. évf. 309. l.
el.
5—6. szám 163
áiíitőhaziparnak az 1938."évről '1939—re ész—
lelt. megerősödése tulajdonképpen csak mintegy; bevezetése annak a lényegesen nagyobb arányú fellendüléSnek, amelyre —_
különös tekintettel a hütőtechnika nagy
fejlődésére —— számítani lehet. Időközbeneltelt néhány esztendő, de a remélt nagy-
arányú fejlődés _. amelynek kiteljesedését _az említett közlemény is csak a békegazdál- liodásra való áttérés idejére tekintette idö- szerünek -— nem következett be. A háború megtépázta ugyanis Magyarország hűtő—
"húzait is, a_háború utáni szörnyü ínség pedig a hütőházak forgalmát sorv'asztotta
i
Az 1945. évben számbavett 34 nagyobb hűtőház közül 30 szenvedett háborús vesz—
lla-séget ; ezek közül 25-nek az épülete sé—
rült meg, 24-et pedig berendezésében érte veszteség. Nagy volt tehát a hűtőhazak há—
borús károsodásának gyakorisága, de nem
annyira súlyos annak mértéke. A háborús behatások folytán ugyanis csak eggyel fo- gyatkozott meg a hütőházak száma, a hű- tőházak befogadóképessége pedig csupán
—6.3%—kal s a kalóriában kifejezett hűtő—
teljesítőképesség is csak 9.*5%-kal csök—
kent, úgyhogy az 1938. évi állapotokhoz képest Magyarország hütőháziparában még gyarapodás is mutatkozik, A hütó'házak for—
galma viszont szinte ijesztő mértékben meg- apadt.
Mielőtt azonban Magyarország hűtőház—
iparának alakulásáról
hány szót kell még szólni a statisztikai ada'
tok helyes értelmezése érdekében is. Rend-
kívül nehéz ugyanis a vonatkozó statisz—
tikai anyag körülhatárolása, a statisztikai ismempontból hűtőháznak tekinthető léte- beszámolnánk, né— '
1947
sítmények fogalmának, pontos meghatáro—
zása, vagyis annak a határvonalnak a megvonása, amely a statisztikai megfigye—
le'-s körébe eső, illetőleg az azon kivül
maradó hütőlétesítményeket különválasztja.
Nem csupán a hűtő nagyságára (hütőliáz, hűtőhelyiség, hütőkamra), hanem a hűtés
módjára (mesterséges, természetes) és a hűtés rendeltetésére (tartós tárolás, át- menő hütés, bérhütés, saját célú hűtés) is tekintettel kell lenni a statisztikai meg—figyelés körének egyértelmü, szabatos meg- határozása s ezzel az évenkintl adatokból
*alakuló idősorok azonos alapjának biztosí—
tása céljából. Egyrészt csak a közcél szolgá—
lata szempontjából számbajövö létesítmé—
nyeket, másrészt pedig a hütőházak igan"
rendeltetését, a tartós tárolási lehetőséget
óhajtva szem 'előtt tartani, a; következők—
ben ismertetendő statisztikai táblázatokban
csupán azok a hütőházak vétettek figye—lembe, amelyeknek, befogadólcépessége leg—
alább 800 mém-mázsa és rendeltetésük :;
tartós tárolás. Figyelmen kívül hagyattak tehát a kizárólag saját célra szolgáló és a csupán átmenő hűtésre berendezett hűtő-
házak, még a fenti befogadóképesség _el—
érése esetén is. Az elhatárolásnak ezzel a
módjával az ország egész hütőháziparának természetesen csak egy része részesült figye- lemben; de mindenesetre a felső rétege, a gerince, aminek folytán az adatok alakulá—sából levonható következtetések kétségte- lenül jól jellemzik Magyarország egész hü- tőiparának alakulását; az azonos statiszti- kai alap megteremtése pedig biztosítja az adatoknak visszatekintésre való alkalmas-
ságát. 3
A statisztikai adatgyüjtéseink révén ren—
1. A hűtőházak néhány főbb adata 1938—1945.
Ouelgues renseignemenls princípaux concernant les installalions frigorifigúes,
-
1938—1945._ m — _ _
Az összes garázs; Az összes Egy láígőházra 053225 ) Egy látám";
,, ' * (hűtőgép:
A hűtőházak Nombre lola! Moyennelpar lnmdue total: Mayerme par Capacilé totale Moyenhe par
Ev száma mszallatwn iuxtallatian innallatian
Annát: ? Nombre de:
l . .
;nsmllttzons alkalmazottak száma október hó hén du personnel au Ier octobre
hasznos tárolási alapterület mzzben da la surface utilc d,:nlrepmage
leiesítőke'pcsse'g 1000 kalória (de; appareils frígorífiguey) m 1000
en ma calan'es
1946 34 324
1938 29 464 160 305 1.054'6 8.413 —- / 290'1
1939 29 518 17'0 33.03 1.141'0 8.693 299118
1940 30 513 17'1 37.076 1.235'9 8.524 284'1
1941 32 480 15'0 38.306 1.197'1 , 9.419: 2943
19421943 3535 5935 l 2 14'0169 44.67?44.868 1.2?6'51.281 '9 9.4749.469 27052?0'?
1945 34 269 7'9 42.226 1 .241'9 8.795 258'3'
9'5 44.098 1'297'0 9.405 2?6'()
l
5—6. szám
del—kezésre álló hütőházi adatok 193849 visz—
szamenőleg, tehát már majdnem egy évti- zedre nyujtanak visszatekintési lehetőséget.
Ezek alapján megállapítható, hogy a fen- tiek értelmében hütőháznak tekintett léte—
sítmények száma az utolsó békebeli" eszten—
dőtől, IMS-túl 194344; 29-ről 35-re, osszes
tárolási alapterülete kereken 31 ezer ml)-ről
45 ezer m2-re, összes hűtőképessége pedig 8.4 millió kalóriáról 9.5 millió kalóriát'a
növekedett. A háború a hútőházák számát
34-1'9, összes tárolási alapterületét 42 ezer
1947 —
má'-re, hűtőképességét pedig 8.8 millió kelő-—
riára apasztottxa. Az 19/,('. ém: adatoki azon-
ban már ismét némi fejlődésről számolnak be, amennyiben a hűtöházak alapterülete 44.1 ezer mZ—re, hűtőképessége pedig 9.4 millió kalóriára emelkedett (1. tábla).Tanulságos képet nyujt s egyszersmind annak igazolását is adja, hogy a hűtőházak
az újabb idők követelményei, az 1946. lax-_-
ben fennállott hütőházaknak alapítási dvük szerinti csoportosítása (2. tábla). A tria-- noni békeszerződés időpontja előtti harminc.—
2. Az 1946. évben fennállott hűtőházak főbb adatai a hütőházak építési éve szerint.
Principales données sur les installations lrigorifigues subsislanl en 1946, selon les années de leur construclion.
viiiáglulborút megelőző nyolc évben pedig);
14 s még a háború négy éve alatt is 5 hűtő. * ház—, létesült. Míg tehát ez első világháború előtti időben átlag csupán minden harma—
dik esztendőre esik 'egy hütőházlétesités, addigamásodik világháborút megelőző évek- ben évenkint átlag (már 3 hütőhá'z létesült, de a háború évei alatt a hűtőházak építé- sének, üteme termésZetesen ismét meglas—
súbbodott. A legnagyobb hütőhúzak az első háború előtt épültek, még pedig főként az ország gazdasági életénekaközpontjában, Budapesten, míg a háború utáni években
——- inkább a videk hütőliázszükgégleténeli biztosítására .. a szűkebb keretek között mozgó vidéki forgalomnak megfelelően lé- nyegesen kisebb méretű hűtőházak létesül—
tek. '
LA
hűtőházak területi megoszlásáról
_ J —
,, , Átlag egy ,
jlulőhazak üzemben Átlag egy Átlag egy :
, § lux/allalions fzigonlinues 3th " (, A; 53828 Éo'lirhíílőg Az összes hűlííslgízm- Az öss z es hűlíílálía
' A hu'íx'őház [) a; egy Nombre 34 a s Étendue Capacilé _D
. , _ ,_ , "___ mi; eso hl! Moyenne , , ] Aloyenne 1 , Moyenne
i epites: eve hutohaza L a par ius/al: O a e pa, 0 mg Pár
Années letesnes Ialion inslalldtion installation
__ _A Cre'alion exploilée : de la _ , kozul d'inslallatiom
CONHUCHOH / emma szünetelt * en moyenne alkalmazottak s7áma hasznát; l'rolási
, ' 4 e a . , ., , ,
nombre total doníélen annuelle október ho' lxén alapterület mzrben MWÉHOIWW§§€S
.. a _ 1000 kalona
du personnel aur de la surface uhle ,
[er oclobre Jen/leposage, en m? en 1000 calorles
* l890v lÖZO 9 — 0'3 * 179 19'9 3ll452 ' 3.494'6 5,420 602'2
? l921r—1930 () ! 0'6 '. ól 12'2 3.409 568'2 1.105 184?
1931—4934 2 ,, 0'5 22 11'() 855 42??? 250 13551)
' l935—l938 l2 2 30 50 5'() (1.185 515'4 *- 2.200 183'3
1939—1942 5 3 1'3 12 6'0 2.197 439'4 430 860
Összesen: § ' . ' *
§ Totaux: . . 34 6 0"? 324 ; 11'2 44.098 ' 1.297'0 9'405 276'6
§ _
%ztenclő alatt ugyanis csupán O., a, követ" egyébként a mellékelt kartonramm nyujt
" .
kezű tíz esztendőben már G, a második kepet, amelyből élesen kidomborodik Ma—
;r arország hűtőhz'iziparának a főváros kii—
l'iili nagymértékű központosítottsága. De kitűnik e kartogmn'lmból az is, hogy a leg—
több hütőházaz ország délkeleti területén
létesült, ott, ahol néhány fontosabb hűtő—
llz'lzi áru __ gyümölcs, baromfi, tojás —— a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre.
A 3. tábla tájékoztatásul ugyancsak terü-
leti tagozódásban mutat be néllányladatot?
meg pedig a hűtőházak hasznosl tárolási alapterületére és teljesítőképességére vom natkozókon kívül az alkalmazottak létszá- máról is, alkalmaztatásnk minősége Sze—
rinti részletezésben. Ez utóbbi adatok már tükrözői a hütőházi forgalom háború alatti
és utáni alakulásának is.
De szembetűnőbben rajzolódik ki :;
hütőházipar helyzetének a háború ívm—
a'lntti változása a hűtőhúzak forgalmára:
* ?
M A G Y A R O R S Z Á G H ü r ű u ú m m B E E U B A D Ú K É P E S S É G E E S A N N A K K I H A S Z N A L A S A
CAPACHEDESlNSTALLATIONSFRIGORIHOUESDEHONGRIEETLEURUTIUSATIONAIVN 'Nik.va 4kor s BefogadóképeSség Cupacné . !X)BudaörsA
) B u d a f ó i r '
(xx"9. . §Széőggféhéruároszentrmk/as
6 9 9 7 5
,?Mezo'tu/x '!165
Hutöha'zaknagyságaegyenkmt%.oan, Hmmm,gar:nstallatlonen%'
/"va
[(.!l"§), **'s""a"'szávúsarlzelg
É n .
v)xVf_, ;Ur'! ríarpas—aa/N3o— 5":300 156000
Cnatcglene
u m
Vágottbaromh-ToyásTeitermékGyümölcsEgyébám VelencesmgnéeDeuísPmnunsdusahthsAutresdemées1 94?
e y p A P E S T
5—6. szám [166 1947
3. A hütőházak főbb adatai területi megoszlásban.
Principaux renseignemenls relatifs aux installah'ons frigorifigues sppcifiés par territoifes.
legjellemzőbb tünetként a hütőházakban tá- rolt áruk évvégi készletének növekedése domborodik ki, mely a háború utolsó évé—- ben a békebelinek már a kétszeresét ha—
ladta meg, de nagyon jellemző a hütőhá- zakból történt exportnak összezsugorodása is; ez ugyanis az ötödénél is kevesebbre
esett vissza. A készletgyarapodás zöme a
íehéráruknál (zsír, szalonna), a gyümölcs- nél s zöldségnél, valamint az egyéb áruk- nál (konzerv, szérum stb.) mutatkozik. A fehérárnkészlet majdnem háromszorosára, közel 60 ezer métermázsára emelkedett, a gyümölcs— és zöldségkészlet több mint há—
romszorosára dnzzadva megközelítette a
70 ezer métermázsát, az egyéb áruk készlete
pedig felülmulva a 11 ezer mélermázsát, majdnem megtízszereződött a hat háborús esztendő [alatt. Szép gyarapodás tapasz—tulható azonban még a vadhús, tojás és kii- lönösen a tejtermékek készleténél is, mely utóbbi majdnem 41/2 ezer métermázsával a békebelinek hétszeresét érte el. Számottevő tapadás csak a baromfikészletnél mutatkozik, amely a tárgyalt időszakban 25 ezer méter—
1rmázsáról 10 ezerre szállt alá.
A hütőházakból külföldre irányuló kivi-
_ _ — —
"v Ahüiöházak—Iuslallations[rigorifigues
"E .
2 ad egyéb Exit:-
3 . __! t
3 Terület __ —._ 13 %% % a §! Én É Auíre bledu
*0 , . vu Tusa 9: : az:-! "s a 23, "5, e
§ Tertzíozres § g; %,;3 3593 %% gg ..,.2 ,
s; m 3 : ; 0 N Ég!—E E % "3 r_L % ; alkalmazottainak
: Eg : " ;;3'; a§§§ "%a gát ad persone:
' :: _ —- "
, o _... e 8 o ,; 3-
"(§ § 2 § % L'! US) a. LV.—ÖN létszáma okt. izén ——- effeclíf au le! ectobre
Budapest ... 7 _ 21.30? 4.590 '5 48 tis 18 219
Ti. városok —- Villes auionc-
mes ... 8 —— 4.313 2.140 ! 6 46 3 56
1938 Megyei városok —— Villes
départemculales ... 14 —— 4.964 1.583 ! ig í55 14 189
Együtt w Ensemble ... 29 ! —— ! 30.584 ! 8.413 ! 7 ! 73 I 349 E 35 I 464
Budapes! ... 6 —— 31.226 4.730 3 (3 195 4! 312
Ti. városok Villes autono-
mes ... 1 i —— (!.ng 2.455 ! 8 30 6 45
1943 Megyei városok —— VII/es
dépafiementales ... 18 —— 1.545 2 .284 —- 20 12! 14 155
Együtt — Ensemble 35 l — ] 44.863 [ 9.469 ! 4 ! 101 ! 846 l 61 ! 51:
Budapest ... . .' ... 5 1 28.919 4.450 3 28 9? 8 136 Ti. Városok —— Villes aulono:
mes ... H 2 6.849 2.220 2 9 35 4 50
1945 Megyei városok — Villes *
départemeníales ... 18 5 6.458 2.125 ! 15 53 14 33
Együtt _. Ensemble ... 34 l 8 ! 42.226 ! 8.795 ! 6 l 52 I 185 ; 26 ; 29)
"vonatkozó adatok alakulás-ából (4 tábla). fel a majdnem félmillió métermámút
tevő mennyiségéről a háború utolsó évé—
ben 85 ezer métermázsára szállt alá. Kli- lönösen kirívó a fehérárn exportjának tel—
jes kiesése, mely több mint 160 ezer méter-
mázsából vált semmivé. Rendkívül vissza-
esett a hütőházi baromfiexport is, mintegy 180 ezer métermázsáról 27 ezer métermá- zsára. Teljesen megszünt a tejtermékek ki—
vitele is, viezont a gyümölcs és zöldségfélék
exportjd 24 ezer métermázsáról 43 ezerre
növekedett. _
Az a szerep, amelyet a magyar hűtö- ipar a haborus évek alatt a fentiekben kö—
zölt adatokból kitűnően az ország gazda—
sági életében betöltött, mindenesetre figye—
lemreméltónak tekinthető, de az az 1945. év—
ben, a háború utáni első esztendőben szinte Szánalmassá süllyedt. Az 1945. év végén tárolt élelmiszerek mennyisége ugyanis az 1943. évinek kb. (%%—ára 3 még a háború előttinek is csak alig több mint 12%-ára zsugorodott össze. De még siralmasabbá vá- lik a kép a készletek árufajták szerinti összetételének vizsgálatánál. A 11 ezer mé—
termázsát sem elérő összes árukészletnek ugyanis több mint háromnegyedréezét, majd—
nem 9 ezer métermázsát gyümölcs és zöld— (
167 1 947
4. A hűtőházak áruforgalma 1938—1946.
; Mouvemem aux installations frígoríh'gues, 1938—1946.
Készlel az Elszál itas--— Expe'dihonspour Kílárolás Készlet az év
dőlő W végén Beiárolás ,77—7—— összesen végén Inéex Árucsoportok Sicc/cs ;) la . , Buda- vxdekre k"lf"]dr . Stocks á la fin Indlces
. a' , . Enhees pz—lre u 0 ( lola! dm . ; 19.38:
C , , d . fm e I annee la pro: , , de] dnnee
alegones e marchaudjes d'avam Budapes) vinne lelrange: sor!/es considérée 100
méiermázsában—en guintaux mélrigues
1938 *x
Hús —— Viandes ... 4.467 587508 496.299 48.389 32.420 577.108 14.867 100' Fehéfáru — (1ra)ssex,/ard,panne 2.867 216.652 26.955 8.848 162.793 198.596 20.923 1000
Vad. vadhús —— (ilbiu ... 9 5 12.958 1.018 87 11.308 12.413 1 540 IOOT Baromfi —— Volall/vs . . . 23.610 197.985 14.525 2.653 179.218 196.396 25.199 100' Tojás 1) —— Oct/['s 1) ... 702 39.854 13.698 275 24.336 38.309 2.247 100'
Tejtemvék — Pmduils du lar! .. .. 400 14.870 9.720 10 4.921 14.651 619 I()()'(
Gyümölcs, zöldség __. Fruiis, l'égumes 14.570 69.325 59.145 540 24.107 63.792 20.143 1001 Egyéb —* Aulres ... 741 24.880 7.830 28 16.584 24.442 1.179 100"
Mindössze —— Tola! généial . 48.332 1,164.092 9.190 60.330 455.687 l,125.707 86.717 100' 1943
Hús -— Viana'es ... 15.458 336124 234.415 96.738 5 664 336.817 14.765 99' Fehéráru —— (lraisseC, laid, panne 22.092 239.871 139.359 65.163 204.522 57.441 2741
Vad, vadhús (libiel . 1.164 10.130 . 4.680 624 3.412 N.716 2.578 167".
Baromfi .,,_ VOIaII/PS . . . . . . . . 10.900 66.087 33.759 5.966 26. 829 66.554 10.435 41'4 Toiás 1) — Oeufs 1) ... . . 18.129 12.399 21.764 - 1.623 1.506 24.893 5.635 250'
Teiwrmék — Produu's du ait ... 4.501 9.607 9.730 33 * 9.763 4.345 701'
Gyümöks, zö1dség ——- Flulls, legumes 53.556 166.670 78.842 31.202 42.972 153.016 67.210 333' Egyéb —— Aunes . . . ;. . . . 7.474 34.969 23.822 2.769 4.682 31.273 11.170 947'4
Mindössze w Tofa! génézal . . 133274 871857 516371 204.118 85.065 835554 173577 200'2É
1945 2) _
Hús —— Viandes ... 1.323 1.532 1.955 142 -— 2.097 ' 758 51 '
Fchéráru — Graísses, laid, panne 25 76 15 _" 91 6 O'!)
Vad, vadhús — (líbier ' 4 1 —— w 1 4 0 3 "
Baromfi —— VolaiI/es .. . 14 991 591 —— — 591 414 I'ó '
Toiás !) _ Oeuís 1) ... 17 76 82 .. _ 82 11 1'8 .
Te;1crmék ? Produns du la:! 328 458 434 ——— M. 434 352 17
Gyümölcs, zöldség— I'ruils, Iégumea 93 13.742 4.960 139 _ 5.099 8.736 43'4
Egyéb — Ántves ... . 777 594 884 3 — 887 484 41'1 .
. !
Mindöensze -— Tam! général .. 2.581 17.466 8 983 299 —— / 9.282 10.765 12'4
1946 ,
Hús — Viandes ... 1.607 92.003 47.010 10.792 25.083 82.885 10 725
Fehétáru —— (Staines, laid, panne () 14.794 9.599 2.065 1.208 12.872 1.928
Vad, vadhús —— Gibier ... . , 4 11.363 1.808 206 2.578 4.592 6 775
Balomfi _— VolaíI/es . . . . 814 48.000 12.028 1.522 18.402 31.952 16.862 Tojás 1) ,_ Oeufs x)_ . . . 4. 11 5.692 2.457 385 2.835 5.677 26
Teifermék —- Produils du lni! .... 354 6.971 2.526 — 175 2.701 4.624
Gyüniölcs. zoldség —— Frmls, légumcs 8.736 19.846 22.522 246 — 22.768 5.814 Egyéb —- Aulus . . . . 580 3.057 1.871 785 88 2.744 893
14
1946 mindössze —— !olaux généraux 12.112 201.726 99.821 *6.001 50.369 166.l9l 47.647
19452) .. "" n . 2.581 17.466 8.983 299 —— 9.282 10.765
1943 ,. _ ,. ,, 133274 875857 546371 ' 204.118 85.065 835554 173577
1942 ., *- . ,, 121358 790 482 459895 162.567 156.823 779.285 133.155
1941 " "" a- . 96.796 825.017 435.973 136301 231341 803615 118198
1940 ,. '— , . 124.829 99784 558.668 93.711 375.278 1,027.657 95.018
1939 !! "" . , 94.371 1,266 435 578.221i 136.901 520.488 1,235'610 125196 1938 , —— . ,, 48.332 1,164.092 609.190] 60.830 455.687 1,125.707 86.717
ség tette s a lakosság élelmezése szempont- év végén a hűtőházakban tárolt áruk kész- jából egyik legfontosabb hütőházi áru, a
fehérárukészlet az 1943. évinek tízezred—
részére, azaz csaknem semmivé vált. De az 1945. évvégi többi hütőházi készletadat is mind hü tükrözője a magyarországi élel-
mezési viszonyok akkor! kétségbeejtő hely-
zetének.
Vigaszt nyujtók azonban már az 19.56.
letéről szóló adatok. A tárolt áruk mennyisége ekkor már megközelítve az ezer méret-mázsát, meghaladta :; hütöhá—v
zak békebeli készletének a felét.
ugyan, hogy a fehéráru készlet még a.
10%--át sem érte el s a tojás készlet csak 1%- át tette a békebelinek, de pl. a tárult
tejtermékek mennyisége több mint hétszere——
összest
1) A fagyaszlou loiással (gyüli. —— Y compris les óeufs congelés.
3) Sze pkmbcrlöl teíiedő időszakra. —— De septembre :? décemb're.
Igaz,,
Sík "
5 —--—ó. szám 3168 ' (1947 **
ehe, e vadhúsé pedig négyweresére növe nem teljesen kiürült hűtőházak árukészle—
kedett/az 1938. évinek 's a hús és baromfi mi lassan újból növekedni kezdenek :; a lieezlet is meghaladta már a békebelinek
' %fí'ját. !
A _hütőházakban tárolt áruk összmeny- any-iségének a tárgyalt esztendőkben bekö—
vetkezett változásáról— egyébként a; hűtő—
házak befogadólcépesse'génck kihasználtsá- gát feltüntető 1. sz. grafikon nyujt szem- léltető módon is képet. Az 1945—ben majd—
lrütőházak befogadóképességének kihaszná—
lási foka is már számottevő javulást mutat:
1946—ban megközelíti a 20%—0t, de termé-, szetesen még messze mögötte marad a befo- gadóképesség korábbi években elért, (V)—70
%—ost is meghaladó kihasználási mértéké—
nek.
%; (§; ;
1938 1943
A nmöha/ak belugduúkepegseuei" belóllötl hanyada —— r'umcemage utilíse ue la capncne eles ínslaualiun; lrmorslsuixes
(A HÚIÖHÁZAK BEFOGADOKEPESSÉGÉNEK KIHASZNÁLASA
ulti—SAMM D? [A CAPACH'L DM) WSMHMMS leGURiFiOUlS
%
A hutohazak neloganokeuessegénex De nem Iollól! hawaoa—Pourcemage nun unlíse de la capaclle 085; ffislölldlímls mgonlíaues
elő/%
[ " Ill " V W VH Vlll'vk X MÁK"
1946
ll N N V Vt Vkl'vllllll X X! X)!
1945
* u. 5 51 9947 *
A hütőházak készleteinek az 1946. év folya—
mán bekövetkezett gyarapodását főbb árufaj- ták szerint havonkinti részletezéssel indexszá- mekban kifejezve az 5. tábla adatalmufatjá-k
be. 'A készletek a legtöbb árunál általá—
' RHdeSi IB.?
ban az év utolsó hónapjaiban duzzadtak fel, kivéve néhány olyan árut, amelynek kész—
lcmlakulása idényszerű hatásoknak yan
alávetve. / *
5. Hűtőházak készleteinek havi alakulása főbb árufaiiánkinl "Másban indexnámokban. (Január a 100.)
"Variation mensuelle, en 1946, des
stocks aux inslallafions ftigorííigues, par príncipales marchandises- et en indices. (Janvíer : 100.) '
. *— ha
;. . —— .._
Hónap -—— Mais § "§ § ?! ?: ': § 2 4—' %
: a : ; § ? s : a § § .; * § s a
' ; ;: ;; a; ; _; ga: ;;
! —: "* vu "" wa "" u
; :: U (7) % ; U ) ; (3 O "? "i a: ** U *-
*, Január —]avruier ... 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0
'* Február ——- Févner ... 32'9 723'9 144'1 103'0 _112'5 ll4'3 100'0 72'9 .
* Március —— Mer; ... 418 6032 71'0 77'5 3.862'5 571 40'3 * 50'1
' Április __" Avril . . . . 2'2 5558 1934 20'2 3.525'0 14'3 ll'5 25'0
; Május " Mat . 88 545'0 l5'6 25.l 4.837'5 19'0 41'4 7'0
" Június ——]t4in . 2'6 l.197'6 7'0 22'5 4.525'0 42'9 44'7 _ 2'4
? Július *]uillet 7'3 2.249'0 6'5 19"? 437'5 28'6 30'2 l'5
§ Augusztus —— Aaűt ... 247 5044 5'4 757 50'0 2477) 461'4 6'3
Szeptember —-— Sepumbre . . 174'5 _ 2502 59 274'5 200'0 733'3 995'3 8017
Obíóber —- Octobrc ... 259'2 278'9 lló'? 1.191'0 3f'5 4.676'2 1.409'8 119'6
November —— Nwembrc . . 381'6 453'0 817'? 2.173'0 25'0 4.742'9 1.549'8 1537 December -— De'gémbre 3387 59l'6 29839 1.599'4 25'0 1.7?6'2 l.44ó'l 83'4 _
; 4
400
5—6. gzám ; ' 4169 ** _ 494?
(".A HÚTGTTÁZT KÉSZLET TTTWTMÁKULÁSÁ
;; mamam wwuu DES STOCKS AUX !NSTALLATIONS FRTGORTHOUES ';
v;
T
TNCEXSZAMÚK: A HAVT MÁXTMUM ' 100 , ) (;
§?le BRRÚMFT mmm anum MENSUH — me VAD. VAUHUS —
mmm hmhm: GTMR H vinnie
-— 400 .
...,—. , ! xX
80
m
m
60 X
1 80
Ti
_ ';
T 44
T 40
X f
, 12073
/ __* *SOOxXX;
40
m
A m
1939
M M X
zo ; )"
; Vi /_
// !" V.
4 .?y_V ; /T .
O § ; l—TuTmTw V W VHTVT.TT3_('TXTXTTXTT _0 s ; 3; n 44 w VT" vu vm IXTX XTTXN O
" " más " * * svümöms. züwsás
OEUFS FRUTTS LEGUMES
"'OO _ ? 4000. ;
ÁT , , 4 M
; ( T 80 / _ ; V 80
;; I
! ! 60 X " T 60
400
80
BO
N 0 ÉXXXEÉXXXXXXXWXXXXXXXXXWmü
' x '
: / T I
! [% x X — T
) 40 : 40 / *x 7 _ %
tv ; x 4 a
JT
.*
l 2' x ;
. 204" T 0 ; , xj ,
l ' A .
0 'n', x 1 1- n 4 Tip—Au 4— 0 %% X ?- ...—( 1 x ; O 3
/ sg 3 :? nTuTmTwT v TvnTvnTvalXT X TXTTXH § ÉTÉ TTT! TmevT Tv: vuTwnT IXTX TX Txn *
" " " núshm'; ' *T' FEHÉRÁRU v
! CHAREUTERíE GRMSSE LaRD MM? _í_
400 77 A 400 , , 400 ;;
/ , n
% , ! x / ' ,
? 4 * f " ..
so / í ' 80 7 , : * 80 1
/ / , T ;
% f :
/ 1 ;
% l _ / _— l ! 1,
60 / ! ,' 60 ; , so
? l ? - ' 4 4
% [ / ! T —
/ / ,
40 ? * : 40 ,; ! , V 40 ,
/ ! x _
% Mg / [ ,
.; x l-x/ ( [ XX
20
%4 ,- 20 , 20
XL , ,, [us—J 's , *
' ; (, 74 [, xv/ ,,U.
T am ; 4 g : ; : 4 4 4 _3.
o § TuTnuTwTvaTmenTXT O §§T§ ATITTIHTWTVTVTTWTVMTIXTXTXTTXT! O ;
s Ev mm ___ me.-am ?
MO'MM GUTNOUENNALE 54: 4943 4
44 5: Sz 4949 A ' ' " * ' ' ' ' Hmmm
5—6. szám
Figyelemreméltó egyébként az 1946. évi árukészletek havonkiuti alakulásának el—
térése a szokásostól, vagyis a készleteknek több évre visszamenőleg megállapítható Szinte törvényszerü alakulásától, amelyre a H. sz. grafikonok igyekeznek fényt derí- teni. A szóbanforgó grafikonok folyamatos vonalai öt esztendő átlayadatai alapján szerkesztettek meg, tehát a törvényszerü;
wget lennének hivatva kifejezni. Minthogy azonban a vizsgálat alá vont —— az 1939-től 1943—ig terjedő — esztendők háborús évek voltak s így gazdaságilag nem tekinthetők normálisaknak, az említett törvényszerűség csak néhány árufajtára nézve bontakozott ki minden kétséget kizáróan. Igy pl. a vá—
gott baromfi, a vad és vadhús, továbbá a
gyümölcs és zöldség, valamint a tojás kész-
leteire, amelyeknek havi alakulása öt esz- tendő alatt évenkint általában elég szero- san idomult az eredményként adódó átlag- vonalhoz. Ezek alapján megállapítható te- hát, hogy a vágott baromfi, valamint a vad és vadhús hűtőháziz készlete általában
novemberben éri el maximumát, az előbbi-
né] a kora nyári, az utóbbinál már a tavaszi hónapokra egészen csekély mértékre apad le és augusztus—szeptember hónapok- tól kezdve szinte rohamosan töltödik fel. A legtöbb gyümölcs és zöldség a hütőházak- ban szeptember és november hónapokban tárol s a dolog természetéből folyóan a friss gyümölcs beérése előtt majdnem tel- jesen elfogynak e készletek. A tojáskészle-tek a maximumot májusban érik el,
mely főként februári és áprilisi betárolá- sokból származik, s a készletek apadását augusztusban átmenetileg újabb, de kisebb mértékű feltöltődés váltja fel. Hasonló törvényszerűség a fehéráru és húskészletek havi alakulására nem volt megállapítható, azoknak a vizsgált öt esztendő alatt az át- lagtól való nagyobb szóródasa miatt. A
A grafikonok szaggatott vonalai az 1946.
évi készletabakulást mutatják. Az 1946. évi készletek csupán a gyümölcs és zöldség—
nél, továbbá a tojásnál követik a fentiek-
ben ismertetett módon megállapított átlag
változásait, a többi árunál a készletek szokásos alakulásától eltérően általában csak az év vége felé emelkednek a maxi- mumra, amint erre nézve az előbbiekbenmár történt utalás. A félreértések elkerü—
lése végett szükségesnek látszik még hang—
súlyozni, hogy a közölt grafikon vonalai a készletek havi alakulását az'ábrázolhatóság érdekében indexszámokban tüntetik fel,
170 ; ' 1947
m "üröm! utanam,
AZ 1943. 581947. Ev eso m HDNAPJABAII
SiOCKS AUX iNSlALLMlDNS FRIGORIHDUES DANS LES
CM) DREMIERS MDiS DE 1946 El 1947ezer a—milile ::
' - —GHAISSES.
HUSÁRII CHARCUitth FEHERARU Lm. MW 4
B
45
(
*Áx ,_a_.'-
o , M 1710
VM). VABHUS VAEGTT BAROMH _ !.
§ 9 GsSiER El VIANDES VDtAiLLES hAthEES 45
;
6 40
_4—-"_
:
mais FEJTERMÉK
PROOUHS DU LAH
*—
234 )
Mo
_avüMüLcs EGYÉB lm
8 fRUiTS AUIRES DENREEö 5",
K
6
X ' . 40
,; X
! X
X Ács
2 x P _. ___!)
X
O O
! Il CH, iV V ! II III IV V m — 1946. ev! ada! _ 1947. ev: adat
Donnecs de 1946 Donnees de 1947
fi
m szaz. 1942 : ' sum sz, cm
5— 6. szám 171 1947
azok tehát a mennyiségek nagyságát nem mutatják. Ezért tehát, hogy az ábrák a készletek tényleges mennyiségéről is fogal- mat adjanak, a készletek nagyságával. ará—
nyos külön oszlopok jelzik az 1939, 1943, illetőleg 1946. évi havi készletek állagát is,
Végezetül további biztató jelként szolgál- jon még egy —— a III. sz. —_ grafikon, mely már az 1947. évi készletek várható alulm—
lásából ad *ízelítőr. Örvendetes tényként
állapítható meg, hogy az 1957. év elso" öt hó- napjában a fontosabb hütőházi árucikkek kozott csupán egynek ___ :1 gyümölcsnek ——
készlete volt kisebb az 1946. évinél, a töb—
binél nemcsakhogy növekedés, hanem sok—
szorozódás állapítható meg az előző évivel szemben. Amennyiben tehát e kedvező lil—
netek állandósnlására számítani lehet,_ min—
den remény megvan arra, hogy Meger—
ország liűlőbt'imi az 1947. év folyamán már"
nem fogják :; kihasználatlansag sivár ké—
pet nyujtani! és gazdag tartalmukkal ma- guk is nem lebecsülendő mértékben járul—
hatnak hozzá a magyar gazdasági. 'ólet biztos megulapozottságába vetett hit to- vábbi megerősödéséhez.
Sealay Zoltán,
A faipar helyzete a második világháború után.
La situation de l'industrie du bois aprés la seconde guerre.
Résumé. IXimiustrie hongroise du bois (;ui, aprös la premiere guerre 'mondiale, emu encore réduite a de grosses impor—
taiions, sg metlait au lenrlemain de la se—
concle _ouerre _— en dépit de ses immenses
dommayes —— parmi les categories d'in- rlustric gui ont Su se relever lc plus tot du niveau lc plus inferieur. Les 33!) usines ani ont fourni des renseignementg a l'en- (Iuete sur les dommages de guerrc, ont ré- oélé la tristc situation oü Se lroupait Fin- dustrie du bois. Les plus gnandes pe'rtes en e'churent a la fabrication d'aurticles seiós;
la menuiserie en meubles et celle en briti—
ment __ les deux); branches les plus impor—
toutes de l'industrie du bois _ avaient (les pertes a proportions analogues du fait de la. guerre. Plus du tiers des usines de l'iw (lustríe du bois a (lú suspendre le travail cn 19115, en conse'auence *soit des détériorations, soit diun manoue de'matieres premieres.
[Paprés les données valables pour 1945, les machines motrices representaient prés
de 15 mille CV, les moteurs electrigues 14
mille OV; les usines a fen ont realise en moycnne 1.571 heures d'earploitration, le nombre aes places de tralvail disponibles
—-—- en comparaison de l'annee 1943 ___ recula an-dessous de 18 mille, ct une diminution également notable slest observée dans leur effectif moyen d'ouvriers. Liétude consacre des passages spéciaua' a certaines branches dc l'industrie du bois fortement ramifiée, notamment a la fabrication dlart'icles—scies, a la menuiserie en meubles et a la menni—
serie en batiment. Les indices representa- tifs concernant la variation mcnsuelle'des conditions dieaploilation et de production de Z'inclustrie du bois en 1946 font preure d'un progres encourageant (tableau l,). Ils sont établis sur la base des renseignements de 28 usines alu bois seulement gui rentrent
arms lfenauete mensuelle et representative sur liinaustrie manufacturiere au'opere lluffice central hongrois de Statistmue, et fnuruissent ainsi une indication appro—
!IJi'míbi'lUC. Les chiffres sur la capacité de
production renden! compte d'une epolution int/nterrompue; ceua' out ooncernent l'cmploi (long llindustrie du bois ne traduiscnt ccpcn—
dani plan un progi-es semblable, La produc- tion de lfinclust-rie e'n auestion — montrant en 1946 une augrnentation, de 121.1% grace aussi aux nnportations aocrues de matieres premieres — pourra auilleurs enregistrer'
bieutót Aun développement notable, étunt denne given 1946, les usines n'ont encore pu
felre one la moitie de leur capacité reelle.
*
Az első világháború után Magyarország erdőterületének csupán kevésbbé értékes egyharmadrésze (pontosabban 33.6%-a)ma—
mdf meg A magyarországi faipar, amely
az első világháború előtt belföldi nyers—.
anyaggal ellátott iparág volt, __ kivéve né—
hány alcsoportját, mely tengerentúli fene- mek feldolgozásával is foglalkozok, __ ez—
után nagyobbrészt behozatalra utalt ipar- ággá vált. A súlyos nyersanyag-problémák ellenére ez az iparág az első világháború
után az elsők között volt, amelyik alkal-(
mazkodva a lehetőségekhez, a külföldi kap-' csolatok kiépítése révén nyersanyagellátá—
sát biztosította az így folytathatta terme'ő tevékenységét. A két világháború között va- lamennyi szomszédunkiól — Romániából, Csehszlovákiából, illetőleg Szlovákiából, Ausztriából és Jugoszláviából egyaránt _—
importáltunk nyers (gömb) ós megmunká—
lmlun fát. Bár nehéz küzdelmek árán, de sikerült így a külföldön is megóvni a Inn—'