A világ dohánygazdasága

12. szám.

—— 1349 ; 1928

A világ dohánygazdasága.

Production mondiale du tabac.

A ,,Wirtschaft und Statistílr" folyó évi szep- temberi és novemberi száma erdekes tanulmányt közöl a világ dohánygazdaságáról, az olvasókat bizonyára érdekelni fogja, ha a tanulmány főbb megállapításait hazánk vonatkozó adataival kiegé- szítve bemutatjuk.

A) Term elés.

Az egész világon termelt dohány mennyisége a világháború előtti idők óta körülbelül felével gya—

rapodott. Az 1909——1913. évek átlagában ugyanis a világ dohánytermése 14 millió métermázsára, az 1923—4926. években pedig átlag 21 millió meter- mázsára tehető. A termelés ilyen hatalmas növeke- désének kétségen kívül főoka a fogyasztás nagy—

mérvű növekedése, ezenkívül erősen hozzájárult az emelkedéshez az is, hogy a legtöbb termelő állam, kormánya a dohánytermelést állandóan hathatósan

támogatja. .

Ezzel a dol'iánytermés megnagyobbodásával egyidejűleg érdekes eltolódás állott be a termelés földrajzi megoszlásában is. Az eltolódást főkép a cigarettafogyasztásnak a többi dohányzási nemek háttérbeszoritásával mutatkozó nagyarányú emelke- dése okozta. A cigaretta készítésére leginkább alkal-

mas, de a termelési feltételek változásával szemben

nagyon érzékeny, világos eigarettadohányok csak bi- zonyos területeken, sőt a finom minőségű cigaretta- dohányok csak igen szűk határok között termel- hetők. Ennek a helyzetnek megfelelően a déli Bal—

kán—államokban és a kisázsiai partmenti vidékeken,

ahol a világ legértékesebb cígarettadohánya terem, emelkedett a dohánytermelés a legnagyobb mér—

tékben. Ez a dohánytermő terület a balkáni és vi—

lágháború előtt majdnem kivétel nélkül a Török—

, birodalomhoz tartozott, ez az oka annak, hogy az ott termelt dohányt még ma is törökdohánynak nevezik. Ennek a dohánytermő területnek az euró—

pai kontinensre eső része ———— az úgynevezett mace- dóniai dohányföld —— Bulgáríához, illetőleg Görög—

országhoz csatoltatott. A világ dohánytermése'nek ugyan Bulgária, Görögország és Törökország do—

hánytermése csak 7%—át teszi ki, az ott termett

$minőség azonban olyan keresett, hogy ennek kö-

vetkeztében mindhárom említett országnak legfon—A tosabb exportáruja a dohány. Ez a magyarázata azután annak is, hogy a világháború utáni első években a dohánytermelést az eredeti dohányfölde—

ken kívül más, erre alkalmatlan területekre is ki—

terjesztették. 'A következmény természetesen a mi—

nőség romlása és ebből kifolyólag az elhelyezési lehetőség válsága lett. A válság a termelés vissza- esését vonta maga után, ez a visszaesés legnagyobb arányban Bulgáriában következett be.

A Sz. H. Sz. királyságban és Romániában, ahol a háború utáni első években —— főleg az újonnan szerzett területeken _— a keleti dohányfajták ter- melését erősen kiterjesztették, a dohány termés- mennyisége 1924-ben szintén erősen visszaesett. A dohánykivitelre irányuló kísérletek mindkét ország- ban teljesen kudarcot vallottak. Ezzel szemben Olaszországban a dohánytermelés tekintélyes fejlő—

de'—séről számolhatunk be. Olaszországnak 1926. évi dohánytermése túlhaladta a háború előtti dohány- termés mennyiségének négyszeresét. Ezt az összes dohánytermelő államok között első helyen álló ha—

talmas fellendülést az olasz termelők főleg az állam támogatásának köszönhetik. Apulia keleti part- vidékének éghajlati és talajviszonyai a keleti do- hányfajták termelésére különösen * kedvezőknek bi—

zonyultak, bár a macedóniai és szmirnai minőséget eddig elérni nem sikerült. A kerti míveléssel rokon dohányterlnelés tudvalevőleg sok munkaerőt kíván,

ezért Olaszországnak —— tekintettel nagyszámú fa- lusi lakosságára % igen megfelelő.

) Az utolsó négy év dohánytermésére vonatkozó adatokat a legfontosabb termelő országok felsoro- lásával az 1. számú táblázatunkban mutatjuk be.

A legnagyobb európai dohánytermelő ország Szovjet-Oroszország. A dohánytermelés a háborús években és a forradalmak alatt természetesen itt is erősen visszaesett, az utóbbi években azonban

a termelés annyira erőre kapott, hogy a békeidők eredményei fölé emelkedett. Szovjet—Oroszország legfontosabb dohánytermő vidéke Közép-Oroszor- szág és Ukrajna, továbbá Krím-félsziget és a Fe- kete tenger északi dombos partvidéke egészen a Kaukázusig. Ajómínőségű, világos cigarettadohány- fajták, melyek igen gondos megmunkálást igényel—

nek, csakis Dél—Oroszországban teremnek. A már tárgyalt európai dohánytermelő országokon kivül számbavehető dohánymennyiség Franciaországban, Magyarországban és Németországban terem. Ezek az országok finom minőségű dohányt nem produ—

kálnak. ,

Az európai dohánytermelő államok közül Né- metország a háború után Elszász—Lotharingiával dohánytermése'nek 1/7 részét elvesztette. Jelenleg legfontosabb dohánytermő része a karlsruhei pénz- ügyi kerület, innen ered össztermésének 54'2%-a, továbbá a würzburgi pénzügyi kerület (29'470).

Németország dohánnyal bevetett területe a legutóbbi évben 39'3%-kal nagyobb volt, mint az előző évben.

A termelők számában is 33'5%—os szaporodás mu—

tatkozík.

Itt ismertetjük hazánk dohánytermelésére vo—

natkozó fontosabb adatokat. A 2. számú tábláza—

tunk beszámol az utóbbi évek dohányvetésterüle—

94

12. szám.

41350),—

' láÉB ,

1. A világ dohánytermése.

Production mondiale (ln tabac.

,téről, az átlagtermésekről és a termésmennyiségről.

Láthatjuk, hogy nálunk úgy a dohánnyal bevetelt terület nagysága, mint a termés mennyisége szem- pontjából a legnagyobb jelentőséggel az Alföld bír.

Elég annyit megemlítenünk, hogy az 1926. évben termelt dohánymennyiség 70'9%—át, 1927—ben pe—

dig 6839%-át az Alföldön produkálták. Hazánkban egyébként a dohánnyal bevetett terület évről évre

Mojgmze % Mayan:

des années des- amu'es

Ország és világrész 1909—1913 1928 1924 3 1925 1926 1923—1926

, evek ' evek

Pays el parties (ln monde átlagában . átlagában

millió kilogramm — millions d; kg

! V *

Bulgária —— Bulgarie 6'8 ' 539 492 408 272 428

Franciaország —— France ., i 205 252 358 314 1) 31'4 30'9" *

Görögország — Gréce .. .. .. 127 578 342 58 6 565 ,

Magyarország —— Hongrie 461 135 17-3 17-1 260 185

Németország —— Allemagne 302 143 ,, 21'5 19'4 14'4 17'8

Olaszország —— Italia .. .. .. .. 1 101 313 413 419 444 397 -

Románia —— Roumaine . .. § 7 4 97 214 16'4 18 3 164 ,

Sz. H. Sz állam — Etat S. H S. 83 173 35'7 121 148 200

Szovjet-Oroszország " Russie sovie'tione § 1071 901 917 1766 1671 1314 Törökország!Ázsiai'l'mokorszaggalegyutt) *

Tnmuie (Inrguie d' Asie oompriso). .. 434 230 771 599 379 495

Többi országok — Autres pays .. .. .. 18 5 101 ] 154 ! 177 1 170 151 ! Európa összesen —— Europe entiére .. .. 3106 34632 * 4406 4918 455'0 4334—

Amerikai Egyesült Államok — Etats-Unis 451'8 ' 687'2 5676 62454 600'3 619 9 '

Brazilia — Brésil .. .. .. .. .. 45'4 61'6 591 574 ; 743 6311 ' —

Kanada — Canada .. .. .. 6 6 97 8'5 13'3 131 111

Kolumbia , Colombie . . . . 6'5 110 119 12 5 12 9 121

Kuba — Cuba 334 181 849 213 l) 21'3 23'9

Mexikó —— Memigne 120 110 102 93 92 99 ,

Paraguay . . 8 1 104 115 11 6 11'5 11'3

Portorikó % Pm to Rico . 4'9 10 2 127 10 2 15'9 12'2 ; _,

Szent Domingó ——— Saint— Domingne 11 5 16'3 182 204 1) 20'4 _ 1735 ,'

Többi középamerikai állam —— Antres — *

' Etats d'Ame'rigue contrale . .. 1'3 1'5 1'6 1'6 1'6 1'6

Többi délamerikai állam — Autres États *

d Amorigne dn Sud 16 8 234 264 22 7 227 238

Amerika összesen —— Amérigne entiéro .. * 5983 8604 7576 804 7 80332 8065 Brit India — Inde brit. .. 2250 ("03000 ! 359'6 3529 l)352'9 341'3

Fülöp- szigetek _ Iles Philippines 295 328 É 433 419 45'5 40'9

Holland— India ——— Indes- A'éerland. 2) 80 0 55 8 67'1 982 982 799

Japán — Japan !) 43 0 63 4 65-i 661 610 639

Kina —— Chine Z).. . . 700 1400 1700 2200 2200 187'5

Többi országok —— Aulres pays .. .. .. 373 460 581 46 7 468 481

" — Ázsia összesen (Törökország nélkül) — !

Asie entiére (Sans la Turguie) .. .. .. 4848 638'0 758'2 825'8 82424 761'6

Algir —— Algérien . 103 209 176 29 6 2915 244

Angol gyarmatok —— Óolonios anglaises 91 92 118 118 19'8 12'9

Francia gyarmatok —-— Colonies framaises 220 876 417 412 409 404

Többi országok —— Anlres pays . . . 1 2 i 04 03 § 04 O 4 l 0 3 Afrika összesen —— Afrigue entiére .. .. 42 6 681 708 931) 901 780

Ausztrália összesen —— Australia eniiére 10 06 04 O'? 0"? 06

Világ összesen — Monde enlier .. .. .. ] 14373 19133 ' 20276 22060 2.173'4 2.080'1

*) Elözö évi adati —— Donne'e pour l'année précédente. —— 2) Belföldi fogyasztás mérvén kivül —— Sem—s la consommation intérieure. — 3) Becslés szerint. w- Evaluation.

nagyobb lett, a termésátlag szintén javuló irányza—

tot mutat.

Az Amerikai Egyesült Államok ugyan még most is első helyen állanak a világ dohány- termelése'ben —— a világtermés 30%-át itt proőukál—

ják __ a dohánytermelés itt azonban 1923 'óta foko- zatosan visszaesett. Főleg két okot lehet erre ma- gyarázatképen felhozni, az egyik az, hogy az észak-

51-8 __ _, :,

12. szám.

—— 1351

2. Hazánk dohánytermelése (1925—1927).

Production du tabac en Ifongrie.

, . . , Bevetett Learatott Áttagtermés Termésmennyiség'

Ogízzgígísá űggíü Superficíes éhsemencées Superfícíz révoltées Progjftlíígíkggr ha d e l a(? '%d'/Ég; *; ! ia %

Bánom agrtCOles § terület hektárokban — ha (1 (]

ayant un cametere ! "

de partie du pays 1925 1926 1 1927 1925 1926 1927 1925 1926 1927 1925 1926 L 1927

' el

Dunántúli dombos § §§

vidék ——— Trans- í § *;

danubie. . . . . . 1 1.222 2.030 2.876 1.204 1.995 2.868 114 187 137 13.757 27.243 39.417

Alföld H— Grande ' '

_ plaine . 11.645 15.318 16.384 11.464 14.890 16.273 109 124. 133 124424 184081 215984

Eszaki dombos '

vidék —— Nord.. 3' 2.827§ 4.112 4.314 2.774 3.959 '4.302§ 11'8 12'2 13'5 32.765 48.434 58.012

Magyarország ,

összesen 15.694121460123574 15.442 20.844 23.443 111 125 134 170946 259758 313 413 Hongrie entiere

amerikai dohány fogyasztásának szempontjából igen fontos kiviteli országok, mint pl. Olaszorszag, Anglia, Franciaország mindjobban törekednek az önellátásra, a visszafejlődés másik oka kétségtele—

nül az, hogy a keleti világos dohányfajták a sötét dohányl'ajtákknl szemben a fogyasztásban erősen túlsúlyra tettek sZert'. A visszafejlődés elég gyors iramát jellemzi, hogy az Unió 1927. évi 561'5 millió kilogrammos dohz'mytermése 125 millió kilogram-

mal volt kevesebb, mint az 1923. évi termés. Az Unió legfontosabb dohz'inytermő területei a dél—

keleti államokban találhatók. ltt mindenütt próbál-

koznak világos színű dohányt termelni; különösen a forró leggel szárított dohányfajták termelése nö- vekedett elég nagy mértékben. Ebből a fajtából ál- litják elö az Unióban rendkívül népszerű Virginia—

cigarettát.

Kanada dohánytermése az 1927. évben az 1913.

évi termésnek körülbelül háromszorosa volt. A fel!

lendülés oka főleg az a vámkedvezmény, amelyben 'Anglia tengerentúli tartományait a háború befeje—

zése óta a dohánybehozatal terén részesíti. Kanada dohánytermelő területei a nagy tavak partvidékein

terülnek el, itt, mondhatni, ugyanazokat a dohány- fajtákat termelik, mint az Amerikai Egyesült Álla—

mokban.

Közép- és Délamerika azoknak a sötét dohány- fajtáknak legfontosabb termőterülete, melyekből a szivar- és pipadohány készül. Kubában a legkedve-

zőbbek a természeti feltételek a dohánytermele'sre,

itt főleg elsőrangú szivardohányt termelnek. A leg—

jobb fajták a Havanna vidékén termelt dohány- féleségek. A kubai dohány selyemhez hasonló kül—

sejü; vékony szövete és erőssége folytán igen érté—

kes szivarborítólap. A köztársaság dohánytermelése a fogyasztás irányának valtozasa következtében az _,

utóbbi években nem érte el a háború előtti, szín- vonalat, a finom minőségű dohányfajták termelé—

sére kevésbbé alkalmas területeken ugyanis a gaz—

dálkodók mindinkább a cukornád termelésére tér- nek át. A szentdomingói köztársaság területén ci- garetta készítésére alkalmas dohányt termelnek.

Portorikó dohánytermése az angol vámkedvezmény életbeléptetése következtében az utóbbi években a békeévek termelésének két és félszeresére emelke- dett. Brazilia, ahol általában nagyon sötét és nehéz dohányt termelnek, az amerikai dohánytermelő ál—

lamok között a második helyen áll. A dohányter- melő területek itt főleg a keleti part mentén húzód—

nak, a termésnek jóformán felét Bahia állam pro- d nkálja .

Holland—India ültetvényes

nagyértékű szivardohányok, a kubai szivardohá- nyek mellett a legjobbak a Világon. Itt a dohány- termelés főleg a nagy hollandi ültetvényes társasá—

gok kezében van, ezeken kívül a bennszülöttek is tekintélyes mennyiségű, de kevésbbé jóminőségű dohányt termelnek. Az ültetvényes társaságok a szi- vardohány—félékben beállott kereslet csökkenéséhez mérten a dohánytermelést tervszerű együttműkö—

déssel korlátozták, ennek dacára a hollandi gyar—

mat dohányterinelése a békeévekhez viszonyitva az utóbbi években emelkedett. Az emelkedés kizáro- lag a bennszülöttek termelésére esik, ezt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a gyarmat 1909-—

1913. évi átlagos dohánytermésének csak 20'5%-a esett a bennszülöttek által termelt dohányra, ez az

arány az 1922—1926. évek átlagában 46'7%—ra nőtt.

A szumátrai szivarborítólapdohányok és a jávai szi—

vartöltelékdobányok elsőrangú minősége a kedvező termeszeti feltételek mellett az európai szakembe—

rek vezetése alatt álló gondos mívelésre és a nyers—

dohány szakszerű kezelésére vezethető vissza. A Fülöp—szigetek dohánytermelése főleg a háború be- fejezése óta az Északamerikai Egyesült Államok be- folyása következtében lényegesen emelkedett.

Brit-India, Kína és Japán,

cigaretta- és pipadohányt termelnek, a dohányterw 94*

dohányai szintén

melyekben főleg

elő. A termelés feltűnő fokozása a három állam

dohányfogyasztásának nagyarányú emelkedésében leli magyarázatát. A fogyasztás emelkedését részben Ázsia indusztriálása, részben az ópium beszerezhető—

sének megnehezítése okozta.

Az_ afrikai dohánytermelés növekedése tisztára az angol és francia gyarmatpolitikának eredménye.

l)élrhodéziában az angolok az utóbbi években tel- tünő haladást értek el. Afrikában az északamerikai és keleti dohányfajtákat egyaránt termelik, termé—

szelesen ezek úgy külsejükben, mint ízükben lé- nyegesen eltérnek a hazájukban termelt hasonló mi- nőségű dohánytól. A gyarmatokon a dohányföldeket európaiak vezetése alatt a bennszülöttek mívelik.

B) Nyersdohányhehozatal és kivitel.

A világ nyersdohánykereskedelme, mint a 3.

számú táblánk adataiból láthatjuk, a háború befeje- zése óta körülbelül ugyanolyan arányban emelke— ' dett, mint a dohány világtermése. Ezt bizonyítja az 3. A legfontosabb dohánytermelő országok nyers-

dohánykivitele

Exportation dí; iabac brut dans les princípamc pays producteurs de tabac.

a; 1 és;

Ország §??? :???

P a s ági; § § ?! § Én"?

;, %a; a a a a egg

millió kilog-amm — millions de kg

Bulgária

Bulgarie. .. 25 170 317 336 275 275

Görögország _

Grece .. .. .. 8'2 21'4 41'8 42'2- 553 402

Törökország *

Turguie § 8'9 24'5 269 820 388 395

Össz.—— Total 196 62'9'1004107'8121'6 98-2

Amerikai Egye-

sült Államok

États-Unis 177 9 2256 261 0 216' 6 220'9 2310- Brazilia—Brésil 26'6 365 284 342 279 31'8 Kanada—Canada 01 05 0'9 1'6 13 11 Kuba,—Cuba. .. 17'1'13'1 144 152 18'4 15'3 Paraguay .. .. 51 82 65 87 51 71 Portorico

Porto-Rico .. 29 90 106 104 111 103 Szent Domingo l .

Saint-Domingue 10'1.16'3 15'8 223 98 16'0

Össz.— Total aaa-s 3092 3371; acs-0 294-5 312'6

105'6 102'7 1238 1337 100'5 l15'7 Algir —— Algéria 53 7'9 13'7 11'2 10'5

Össz.—— Total

— a körülmény, hogy az 1923—26. években éppen 33;

Brit—India

Indesibritu .. 93 149 215 152 151 167

Fülöp szigetek _ "

IlesPhülipp.11'6 283 209 161 140 186

Holland- India s

Indesne'ezland. 731 526 688 919 58'3 67'9

Kina— China . 116 119 126 125 131 125 * zép— és Északeurópa, ez a terület 'a világ nyernie—_ '

mint a háború előtt a világ dohánytermesének jó;

negyedrésze ment át a nemzetközi kereskedelembe;

Tény az, hogy az utóbbi években egyes országok?—

ban a termelés fokozása, következtében a dohány——

behozatal visszafejlődött, ez azonban nem befoly

solta a világ dohánykereskedelmét, mert a cigar , dohány forgalmának terjedése ezt a különböze

körülbelül kiegyenlítette. — '

A cigarettadohányt termelő államok * nyersdohánykivitel a legnagyobb mértékben G, országban Bulgáriában és Torokorszagban nm kedett meg. Ennek a három országnak együttes lagos évi dohánykivitele a háború előtti őt esztend átlagos kivitelének éppen ötszörösét tette ki.;

rom állam részesedése az összkivitelből az 19...

1926. évek átlagában a háború előtti 4,%—o_s arán ról kereken 20%--ra emelkedett. A termélés es nésével szembentehát ezeknél az államoknál a ' szes dohánykivitel 1923 év óta is állandóan emelr

kedik. '

Az Amerikai Egyesült Államok—"részesedés, ( világ dohánykivitelében jóval nagyobb arányú volt".

mint a világ dohánytermelésében való részvételének

aránya, a kivitel azonban — éppen úgy mint "_ * ; a, termelés —_ a háború befejezése óta szintén csökkenő irányzatot tanúsít. A háború előtt ?, ' ugyanis az egész világ dohánykivitelének jó felét az ' Unió bonyolította le, az 1923—1926. évek átlagában !

ez a részesedés kétötödrészre szorult vissza. Anglia,

Franciaország és Olaszország már többször említett önellátásra irányuló törekvése föképen az Ame—

rikai Egyesült Államok dohánybehozatala * ellen irányult. Az angol vámkedvezmény, melyet a ,,biro—

*dalmi dohányok" behozatala érdekében léptettek életbe (poundonkint 2 shilling, a rendes dohány- vámnak egynegyed része), Kanadában a dohányki—

vitel ugrásszerű emelkedését eredményezte. A kő- zép- és délamerikai dohánytermelő országok nyers- dohányexportja Szent-Domingo és Portorikó kivé- telével a világexport emelkedésénél kisebb volt.

Holland—Indiában a nyersdohánykivitel az utóbbi évek átlagában -—— éppen úgy, mint Kubá- ban —— a háború előtti állapot mögött maradt. Mind- két országban tudvalevőleg a dohánytermelést terv- szerüleg korlátozták. Kénytelenek, voltak ezt az osz- közt igénybevenni, mert az értékes és kiváló minő- ségű szivardohány iránti kereslet lényegesen csök—

kent. Brit-India és Algir nyersdohánykivitelének mi emelkedése az angol és francia behozatali politika

eredménye.

A nyersdohány fő behozatali piaca, mint ez a _ , 4. számú összeállításunk adataiból kiviláglik Köe * " * hánykivitelének jó kétharmad részét felveszi. [_

A behozatalra szorulóállamok között első he- lyen Németország, Anglia és Franciaország állanak,

12. szám.

——_1353 — 1928

4. A legfontosabb behozatali országok nyersdohánybevitele.

Importation du tabac brut dans les principauw pays importateurs.

Áldovenae , k Maj/enne

esa " es ; d : '

Ország * Pays 190931513 1923 1924 : 1925 1926 155333;

evi átlag ' évi átlag

millióÁkilografnm—míllinns dekgrw

Anglia —— Angleterre. . 57 8 765 73'9 801 845 787

Ausztria —— Autriche. 22"! 154 13'9 120 130 1313

Belgium —— Belgigae. .. 10'0 18 8 209 19'7 18.'9 19 6

Cseh Svlovákia —— Tche'co--Slovaguíe —— 17'3 200 20"? 18 8 19'2

Dania —— Danemark. 4'4 5 4 44 4'7 5 6 50

F raneiaország -— F7 ance 290 295 26 6 540 445 38 6

Lengyelország — Polognc —— 11'9 134 22'2 124 150

Németalföld —— Pays--Bas 26 () 285 29' 9 80'7 82'2 30'3

Németország —— Altemagne .. 74'9 61'7 979 1200 611 852

Olaszország; _— Italie 21' 7 187 162 116 5 9 131

Spanyolország — Espagne .. 23'1 32'3 328 25'6 11'7 256

Svájc -— Suisse . . . . 8' 1 103 19 4'4 5'8 5 6

Svédország — Suede. . 44 44 57 4'1 5'8 5 0

Összesen —— Total 2821 3307 357'5 409'8 320'2 3544'5

Amerikai Egyesült Államok — Etats Um's 239 26—2 40—6 468 45 3 2397

Argentina —- Argentine ,. .. . . . .. 6'8 12'8 6'1 9'1 10'9 * 9'7

Kanada —— Canada .. . 7'9 6'6 7-2 62 68 1567

Összesen —— Total % 38-6 45-6 539 621 630 561

'Kina _ ennie.. .. 6-9 191 41-() 334 456 848

Egyiptom — Egypte. ' 8'6 7'2 7'4 7'6 6'9 ' 7'3

Ausztráliai szövetség — Commonwealth ,

d Australia 6'2 7'1 11'9 87 100 94

erre a, három orszagra az európai nyersdohánybe- hozatalnak több, mint fele esik, Anglia teljesen be Nemetorszag nyersdohány—

l4'1'aneiaorszag felét hozatalra van

szükségletének (')thatod részét,

import útján szeizi N('metorsz('ig és Svájc dohany—

beho7atali adatai kozott látható nagymellű—kü inga—

utalva,

dozásnak az a magyaiázata, horry ezekben az ot- szágokban a dohanyfeldolgon)ij).(r nagy beluházá—

sokat létesített, alatt a gyártás

szűkebb keretek között mozgott.

Érdekesek a három fő behozatali országnak (lo- a beruln'izasok ideje

hanyimportjara vonatkozó adatok abból a szem—

pontból, hogy lakossaguk izlesenek kiilönfélesége következtében milyen dohanyminösegek jatsszak a7 importban a főszerepet. N('metoisz'ig tőleg (( göiög bolgár és töiök (igaietta dohanyl'eléket fogyasztja.

ennek következtében ezeknek a (lohz'myfajtakmik részesedése a nemet behozatalluil az 1913. (Évi 1500—

1'ól az 1926. évben 39%-1'a emelkedett. Viszont Anglia és Franciaország a háború előtt is lényegtelen ke—

leti dohánybehozatalukat tovabb is csökkentették.

Jelentékenyen csökkent ezenfeliil mindkét országban az Amerikai Egyesült Államokból behozott nyers- dohány mennyisege is. Úgy Anglia, mint Francia- ország dohányszükségletüket lehetőleg tengerentúli gyarmataikból fedezik. Németalföld dohánybevitele szintén túlnyomólag keletindiai gyarmatailnil szar- mazik. Olaszország a háború előtt a nyersdohány

/

behozatalának nagysaga szempontjabol Európában a negyedik helyen állott. az 1909—1913. évek átla—

gában 217 millió kg;—os behozatali átlaga 1927. év—

ben ("rtl—millió kg—ra esett vissza, ugyanebben az idő—

ben nyersdohány kivitele l'i millió kg—ról 2'4 millió kg-ra nőtt, jelenleg tehát csaknem teljes mértékben sajat maga látja el nyersdohánysziiksógletét. Az olasz behozatal csökkenésének négyötöd része az eszakamerikai származású dohányra esik. Erdekes jelenség az, hogy Szemet—Omszországban a terme—

lés egyidejű erös növekedésének ellenére a nyers- dohány behozatala nagy mértékben emelkedett, a háború előtti jelentékeny kivitel pedig j(')fo1'nian teljesen megszűnt.

Az eszakamerikai Unió, Németország és Anglia után a világ legnagyobb nyersdohánybehozatali or—

s7aga. Az Unió nyersdohímyszükségletének legna—

gyobb reszet szinten a tengerentúli tartományaiból fedezi, ezeken kívül a magas vámteher miatt import útján csak a legértékesebb dohányfajták kerülnek oda. Kínában is az a helyzet, mint Szovjet-Oroszor—

szágban, a dolninytermeles erös térhódítása dacára a nyersdohánybehozatal nagyobb mértékben emelke- dett mint (1 kivitel. Xz egyiptomi dohányipar, ame—

lyik finom minőségű (igalettáiiól ismeretes, kizá- (()lag külföldi, meg pedig keleti nyeisdohányt dolgoz [el. A helyzet itt az, hogy 1924. évig Törökország-

gal kötött l'olytan tilos

(uwezmenv li vvi ')tomban

%. l .

112; szám. ,—

a: (

5. Hazánk dohánykülforgalmladatai az 1926. és 1927. években _ Commerce ewtérieur du tabcw de Hongrie, 1926 et 1927.

_ 1 9 2 6 1 9 2 7

Áru megnevezese !Behozatxal ——Importalíon Kivitel e Expartat'ion Behogatal———Importatíönl Deszgnatwn. des Mennyiség Érték Mennyiség Érték Menny ség Érték

maTChandwÚ-g Onanlíté Vale'm'f Ommme Valeur Outmíííé Valeur

N a P _ a ? ix P

Nyersdohányw — Tabacs _ ; ,

bruts . 47.325 25,641.428 14.696 1;944.514 35.771 21438000

Pipadohány _ Tabacscl ; '

pipe. .. .. . .. 5 3.794 —— —- 8 11.000 *

Szivarka, szivar —— Ciga- , l

res, cigarettes .. .. .. 96 272167 1 4.171 1141 222690!)

Összesen —— Total .— 47.426 %,917389; 14.697 massal seseolee,e75.

volt a dohánytermelés, az egyezmény megszűnése óta folytak ugyan termelési kísérletek de minded—

dig megfelelő eredményre nem vezettek. A nyers- dohánybehozatal csökkenése az egyiptomi dohány—

ipal hanyatlásának következménye.

Megjegyezzük még azt is, hogy a világ legna- gyobb nyersdohánytőzsdéi New-Yorkban, Amster—

damban, Brémában, Hamburgban, Drezdában, Lon- donban és Báhiában vannak. A keletindiai dohány- féleségek forgalmának központja Amsterdam.

A világ nyersdóhányfeldolgozásaü)*-

mertetése után az 5. 'sz. táblában !)

dohánykülforgalmára vonatkozó

kat. Egy kimutatásban közöljük itt

'ményeit ÖrVendetes jelenség *

nyersdohánykivitelünk mennyisége 169'B%—,kal túl ; haladta az 1926. évi kivitelt. Egyidejűle az 192 évi nyersdohánybehozatal mennyiSég 24*'_

sebb volt, mint az előző évi behozáta

Préparation mondiale de tabac brut.')

Ország — Pays

! Átlag —— Moyenne

OTSZág _ Pays *1909—1913i1923—1926

mill. kg -— en millions de le

Anglia —— Angleterre .. .. a, 55'7 75'9

Ausztria —— Autviche . 12'9

Belgium —— Belgigue .. .. 19'4 25'7 Bulgária?) — Bulgarié) .. ;; 3'7 15'3 Cseh- Szlovákia —— Tche'co-

Slovaguie . .. . 19'2

Franciaország ) —— France?) 49 5 693 Görögország*) _— Greco,?) 4'5 11'5

Lengyelország —- Pologne . 15'1

Magyarország _ Hongrie . 19'5

Németalföld -— Pays Bas. 250 286

Németország )——Allemagne2) 1046 1022 Olaszország —— Italic .. 304 50'5

*Románía — Roumam'e..16'7

*panyolország —— Espagne 231 256

Svájc ——-— Suisse. . . 8' 8 5'9

Sz. H. Sz. Állam— Etat 8118 173

soríe'bgue .. . ! 97'1 3)143'7

Törökország?) —— Turgm'e'l) 34 5 189

Amerikai Egyesült Államok

Etats-Unis ..

Kanada — Canada..

Argentina —— Argentine Brésil ..

Kába —— Cuba .

Brit-India —— Indes Brit.

Fülöp szigetek —— Iles Philippines . .

Brazilia %

Japán — Japan Kina') —— Chim?) Algir —— Algérie Egyiptom —— Eyypte"

!

2978 144 12'5, 18'7 16'3 215'7

17'9 430 653 64 86 _

mm. kg __ mkmmc'm

31-3

8'6 ; ;; (

324"?

22'3 _ 664 209 7 135 7'3

*) Belföldi termelésből számítva, hozzáadva a nyersdohánybehozatalt és levonva a kivitelt —— Calculé de la production intériewe, m 3; ajoutant l'importatwn de tabac brut et en déduisant lemportatt'oatí

*) Mindenkori terület; —— Territoire dans les pérwdes mentionnées 3) Beeslés —— Evaluation.

4) Termésbeeslés — Evaluation de récolte.

12. szám. _— 1355 —-— 1928

és a szivarbehozatal ezzel szem— A k Á? SP 190 , 150! 290 2$0 300 350 400 "'*"k9

ben az 1927. évben lényegesen [$$$/igya n. ' " H "

nagyobb volt, mint 1926—ban. Brir'nd'au...

_ " lndeb/v/ ,

Kereskedelmi mérlegunk rom- Km

lása szempontjából sajnálatos WW """""""""

1 0 körülmény viszont az, hogy az %Lgssfgrszég ...

_ 1927. évben behozott nversdo— Németország ]

_ hány értéke 357'4%—kal na- Mem—47"? """ , ,

, N—Bpiranma ______ NYERSDÚHANYFELDOLGOZAS.

%, , gyobb, mint a kivitt nyersdo- ül,,mgne : hány értéke. Ez a jelenség "Mammy...

; ugyan' érthető, mert nyersdo- %m:

hánybehozatalunk főleg a fi- 32533, """""""

,, nom minőségű keleti és tenge—

* , rentúli nyersdohányféleségekre

Olaszország ,,,,,, Haha

. , . B *;

szorítkoz1k, azonban megis leg— alá;)?- """"

t'őbb ideje, hogy a hazánkban Ne'meralFöldv

Pay—Has

termelt dohányféleségek minő-

Préparahon de rabac brut.

i Meye/7179 de

3 _

l 150913 192326

évi átlag '

M S! 52 1928

G'

ségének javítására törekvő kor—

mányintézkedések az egész vonalon keresztiilvites—

senek. '

C ) Dohányfeldolgozás.

A dohány feldolgozása a legtöbb országban jó- formán kizárólag a belföldi szükséglet kielégítésére irányul. Ennek főoka egyrészt az, hogy a legtöbb állam a dohánygazdaságot bizonyos formában mo—

nopolizálja, másrészt a dohányáruk, főleg a ciga—

rettafélék nemzetközi forgalmában nagy nehéZSéget okoz a fogyasztók ízlésének rendkívül nagy külön—

bözősége.

A nyersdohány feldolgozására vonatkozó rlem—

zetközi adatokat a 6. számú kimutatásban közöljük.

A nyersdohány feldolgozása, mint látható, a legtöbb államban az 1923—1926. évek átlagában jóval na- gyobb méretű volt, mint az utolsó öt békeév átla—

gában. Kivételt képez ezen téren Németország, Tö- rökország, Kuba és Egyiptom. Németországban és Törökországban a visszaesés főleg a területi veszte—

Vségek következménye. Németországban a nyers- dohány ipari feldolgozása csak az inflációs évek—

ben emelkedett a régi Ne'metbirodalom által feldol- gozott mennyiség fölé. Kuba és Egyiptom dohány- feldolgozó ipara tudvalevőleg jóformán teljesen a kivitelre rendezkedett be. A kivitel azonban a há- ború befejezése után, mondhatni,

végrehajtott vámemelések után lényegesen csökkent.

általánosan

Bulgáriában és Görögországban a nyersdohányfel—

dolgozásban tapasztalható nagymérvű emelkedés Macedónia elfoglalására vezethető vissza. A többi országban a dohánygyártás fejlődése a belföldi do- rhányfogyasztás növekedésével magyarázható. Az iparilag kevésbbé. fejlett országokban, Oroszország—

ban, Kínában, Brit-Indiában, Közép— és Dél-Ameri- kában a dohánytermésnek egy tekintélyes, de meg nem állapítható hányada minden ipari feldolgozás nélkül kerül a fogyasztóhoz.

A dohány ipari feldolgozása a fogyasztásban mindinkább tapasztalható változásokat természete- tesen még élénkebben tökrözi vissza, mint akár a dohánytermelés, akár a dohánykereskedelem. A vi- lág szivargyártása, amennyiben a rendelkezésre álló—' statisztikai adatokból megállapítható, a háború előtti évek adataihoz viszonyítva erősen visszafejlő- dött, a eigarettagyártás igen nagy arányban emelke-W dett, a pipadohány előállítása nem igen változott.

Németalföld, Svédország és Japán szivargyártása ugyan növekedett, de a mutatkozó többlet jóformán.

teljes egészében a cigarillos gyártásának élénk fel—

lendülésével magyarázható. Ez az emelkedés azon-*

ban a három legfontosabb szivargyártó ország ——' Amerikai Egyesült Államok, Németország, Olasz- ország —— szivargyártmányainak erös csökkenésével szemben alig jöhet számításba.

A cigarettagyártás növekedését nézve viszont az Amerikai Egyesült Államok előtörése példát—

lan. 1913 óta az Unióban a eigarettagyártás körül- belül hatszoxrosra emelkedett. A háború előtt itt a eigarettagyártás mértéke csak kevéssel múlta felül Németországét, 1926-ban már kereken háromszor annyi cigarettát gyártott, holott a eigarettagyártás ez idő alatt Németországban is jelentős mérvben emelkedett. Elég nagyarányú a. cigarettagyártás tér- hódítása még Japánban, Olaszországban, Svédor—

szágban és Angliában is.

A pipadohánygyártás az Amerikai Egyesült Ál-

lamokban, Angliában, Japánban

visszaesett.

Bulgáriában és

A gyártmányok nemenkinti megoszlás-ára vonat—

kozúlag különben 7. sz. táblázalunk adatai tájé- koztatnak.

Magyarország dohánygyárai munkásviszonyaira és gyártási eredményeire vonatkozólag a legfonto;

sabb adatokat a 8. és 9. számú összeállításban mu- tatjuk be. A világ dohánygyártási viszonyaira fen—

tebb megállapított helyzet általában Magyarorszá—Á

12.9zám. —— 1856 —— - _ ? , reggig;

7. Dohányárúk előállítása fontosabb országokbanü)

Fabrication d'articles ale tabun dans les principaua: pay/s.!) ,

Pipadohímy §; Pipadohán ; __ ,

, _, f' á ' 1 Bumól _ . § ;; fi : ásg_ *

__ Szivar Cigaretta ágg$f§§£gjc Tupac Szivar § § ggggvíg nádi. __

ormg IM Cigam Cígam'es "51353 (05555 film "igms §) %" 013339??? "

,

g , -_

P"413 Ám"?

pcaupéfín) _ _ ? o pmupéjín) ,

millió darab __ millió kg. 1913 vagy az ahhnzlegközelebbiévzlw _ __ _ _ _ _ _ _ en millions de:-pieces __ %" millions de kg, __ _ _1915003193ées ' ' L: 100

__ .-,. - , , ., ,1.__,-____.-.___1-

A "8 la" 1' A "9 9 em z t , -—--1 ,, 1907 1924 4) 4) 130 338 913.574 41.821 33-3 25—2 07 ; 02 1 100 38 100 363

Ausszy _ Mmm.!) . ,, . w .,, , 1913 1913 1926 4) 296 213 603 2.039 4.568 4.836 312 39 5-2 . 01 ;! 47 ,, , 100 100 74 224. 100 100 _ 100 134

FranclmúagZPFM'lce M . .. _ , 1923 1925 4) 1.091 266 10.078 2.146 364 160 . 3 9 ; ; 100 53 209 100 116 190 Nemetalf01dől*Pays'BaSÖ)1 . . , 1926 1913 4) 9.000 1.194 — 12.412 2.527 18'5 . . . 'a ' 109 100 118 100 116 . Nememfsz— VAuemagmzlx , . _ , 1913/14 1926 4) 2014 6.086 29.113 3.669 37—1 56 23 17 100 76 235 100 100 . Olaszorszag 3) *— Imlwzm 1926/27 . , ' . ,: 1913 4) 1684 179 13.733 364 6—5 03 1-9 64 100 64 374 100 152 100 Svedorszag * Suede Ha? 1926 6) 200 , 1.274 1-0 5-2 112 332 _ 333

Amerikai "M * Etals'Ums . Egyesült ' . Álla- "1; ,. , * ; 1913 1926 1913 . ,) 8.531 7) 7.007 1 89.460 15.571 7.396 1864 1667 246 , 17-1 149 . , 100 100 82 575 100 100 100 100 91 _

Japan * kpm-- "1; ; 1925 _ 2 28.331 237 . 200 883 96

1) Rágódohány nélkül, amelyet csekély jelentősége miatt a legtöbb orsz

Sans la chigue, gui ii cause de sa petite importance, n'est pas releve'e dans la plupart des pays. —— 9) Mín—

denkori terület. — Territoire dans les anne'es resp. —— 3) Darabszám a hivatalos statisztika által megadott súlyszerint számítva (200000 darab szivar : 1.000 kg, 1 millió darab cigaretta : 1.000 kg). — Le nombre de piéces est calcule'par le poids adopté par la sta1.000 kg). -— 4) Becslés. * Estimation. . f— 5) Akivitelt is%compris^enEbből cigarillós 1918 : 959 mislió darab;^{1913 el}beleszámítva.l'exportation.419 millions en——6)1926.ArticlesEbböl oigarillósde tabactistigue officielle (200000 cigarcs : 1.000 kg,1920157fabriguésbelföldön:millió419danshonidarab.milliólefogyasztásdarab.——paysDontpour— céljairaDont157la millions959consommationgyártott1,000 000 cigarettes :millions de cigarillwde dohányárú,cigarillos.intérieure,——a ágban nem tudakolnak. —

gon sem változik. Az 1927. évben gyártott cigaretta—

mennyiség 58'8%—kal volt nagyobb, mint az 1924. év—

ben, de csak 0'2%—kal voltnagyobb. mint az 1926.

évben, tehát látható, hogy az emelkedés körülbelül elérte a tetőfokot. A szivargvártás természetesen

8. Dohánygyáraínk munkásvíszonyaí.

Condition (les ou'vriers des manufactures hongroises de labac.

6 , .. ?; ő se'

§ Munkaslétszám ___ mg ÉÉÉ;

: Ejfeclif § % elo—§ § :! § § GE des oum'iers , § u 3 "; § § E § ns (; 3 a; a m M a

' is: 5 " "WM" * E? N § : 53 '" : ;:

Ev m$ : 13—— 59 eve-— gon

:(: §! § w § § § 32 § 33 :

,sg § % m 14 wx s 3393 Almeeas

§ §

is

86 459

a':

31?

gli—§ % § H ÉÉÉ % 4 33? Liv—§

$$$

92 I

. ::

33.53 EÉB

sg;

EM

%.É % $ 'a agg g§§ ,,sg 1.9;

: N

.

44 ; Z a: ísz-GN ÖBENÉIDEVÉ

1926 10 1.258 3.663 4 921 2.768 l.090.4l3 222 1.249 1927 1 1.205 4.540 5.745 2.950 l,601.006

szintén a fogyasztáshoz alkalmazkodolt. az 1924.

évi eredmény teljes 70%-kal nagyobb volt, mint 1927—ben. A zuhanásszorü visszaesés azonban itt már umncsnk hogy megállt., hanem azt i.e—megálla—

píthatjuk, hogy 1927. évben a mélypontot képező 1926. évhez képest :1 szivorprodukcióban 20'3%-os mnclkcdés mutatkozott.

Dohánygyámink munkz'xsviszonyaim vonatkozó- lag megjegyezzük, hogy az 1927. évben a munkáslét—

szám 16'7%—kal nagyobb volt, mint az előző esz—

lcudőben. A fórlimunkások létszáma egészen jelen—

lóklolcn mértékben fogyott,, ezzel szemben a nő—

munkások száma 23'0%—os cmelkodésl mutat. Az olcsóhh női munkam-(ik elölól'lm nyomulása okozta azután azt. hogy ogy munkás évi átlagos keresete az ISl2l'i. övi átlaggal nemben 7'Il%—kal kevesebb lett.

II) A dohányáruk behozatala és kivitele.

A dohányáruk nemzetközi forgalma kettősirá—

nyú. Az egyik irányzat az iparilag fejletlen orszá.—

gok dohányfogyasztó lakosságának olcsó dohány—

gyártmányokknl való ellátását bonyolítja le, a má-

12. szám.

—— 1357 ——

1928 ,

m:

9. Dohánygyártásunk-az 1926. és 1927. években.

Fabrtcatz'on du tabac en Hongrie, 1926" et 1927.

F ld ; o tt Készített dohánygyárt- 1 Gyértotz SZival'Ok, , Készített dohán J

14015 ZO mányok súly szerint szgízgágzgfááb' Feldolgozott gyártmányoky G ártott § §

a 1755 Progm'ts de tabacjabri- Ci üreset cígaretles Matteres Produítsdetabac y §) §

premieres gues suivam le poids füle,-laws en pieces premiíwes fabm'gués % §,

§ _ ' _ ' § ":

ag ! ' e ' : .; a

§ §? a: a %% 33 m a %% ɧ

'a me aa§ _a a :: ne.—§ _a ::x x'" %%

$$$—Égi 51530 the §§ ggggazhsgsagg Ég ;;

3433§ 33.55 anübh .nem :SH'NgaaöHl—k H; o

__ ::k (De 'a "üü -——l : x _uu 55—33 § "§,3W' 53 "*a "(333

ms: x%? ,o-tp § *A % om x:: xmp—§n :: x' Zen Eho mü

anem—"$ ne 28 SN 53 H ' —g§%§—§§ es as an

§ % nyersanyag se Eme eg % § : _a : a nyersanyag ai: %% ez ————————-——— % §

[ÉS § employées mh D* ("' "! "0 s. '" § '" IG employees m" D* [* Am fabmlué zo (*

E" ": méter-mázsa —— 9 1000 db — iéces értéke ezer P —— valeur en milliers de pen 68

P 9

_ _ i

1926 26.990 93.564 7 120.554 919 121.480 94.622 2,189.673 13.050 9.076 6 85.842 213 7.145 68.541 l41.747 1927 30.179 86.063 9 82.723 541 83.273 113.943 2,193.200 18.278 8.542

sik annak a kiváló minőségű szivarnak és cigaret- tának elhelyezését végzi, amelyik csak forró párás éghajlaton, hosszú évek tradíciójával rendelkező szakmunkások által állítható elő.

Az első szempontból a legfontosabb kiviteli or- szág az Amerikai Egyesült Államok, innen kerül Kínába, továbbá Közép— és Dél-Amerikába a kész áru. Anglia és Németalföld tengerentúli gyarmatai—

kat látják el kész dohány—

( nem lehet a

a háború előtti fogyasztásnak csaknem kétszerese lett. A fogyasztás nagyarányú növekedésének okát föld népességének szaporodásában mert a világ lakosságának szaporodása időben mindössze 5%—ot tett ki. El, magyarázata ennek a jelenségnek szokása a háború alatt (talán rosszl szokást keresni,

ugyanezen fogadhatóbl)

az, hogy a dohányzás nagyon elterjedt, ezt a

gyártmánnyal. Az Amerikai Egyesült Államok cigaretta- termelésének 10%-a, Anglia

Na -erannia őrgAyBre/aynf " "

. , , . ,

l a ' : AUSZWIB l

_c g rettí§§$rtm Lnyaxlnalkul AMP/W

. . , — ; ; ;

"Émtegy _.) ",a , em u Amerikai Egyes Au____ mag i : ;

foldre. Mindket allamban a Bars—Una; 1926 cigaretlakivitel kisebb mér- Japán

_ Japan

tékben emelkedett, inlnt ma— ,

. , , Magyarorszag

ga a crgarettagyartas. Hol- mg,/E landia pipadohánygyártmá—

nyának egyharmadrésze ke-

Németország Al,/Emagne Olaszország

rul k1v1telre, zza/le *1925-27

A luxusszwarok gyártaSI Németalfeld __

! . . _ ,. rizysiias 1926

orszagal Holland—India, Pu— _

.. . . , , Fr'anmaurszag _

lop-szxgetek, POI'lOI'lkO es frame ' 1925 Kuba, gyártmányaikat jófor- Svédország

, - , , Suede '; 1926

man teljes mertekben expor- tálják. Az egyiptomi cigaret-

ták kivitele M a békeévek Némeraifuld

, - - , Pays—His *

aranyaihoz Viszonyitva —— _ _ 66%-kal visszaesett. 27/2223???

Amerikai Egyes ÁH f/srs—Un/s

E ) Dolnányfogyasztás.

' Olaszország __

Azt már megállapítot— Jovi/e tuk, hogy a világ dohány—

termése az utóbbi években

Svédország _ 54/5557

, , , AuSZlMS _ __

a háború előtti termes ket- %lu/Nahe 1925 szeresét tette ki, miután pe— Magyarországumunn _1924

. , ,, , Hang/VE 1927

dlg szambaveheto dohany- _ _ 1913

* , ranoaorsza __ _ __ _

készleteket nem halmoztak fra/ice g " ' ' 1925 fel, önként következik, hogy Nagy-Britannia. _ 1907 (i'/- —5re/ayne 1 9 24

a világ dohányfogyasztása

— '

191344. § :

19231—

1813 ff.

300 :.oo V— 500 500 Too 500 darab

! i § l W"

( x

CEGAFJETTÁ C/GÁDFITÉ'SA

FEJENKINTI FDGYASZTÁS.

Censcmmamn servers,

SZÉVÁP [Jő/1955

M SESZ 1928 %