NEMZETKÖZI OSSZEHASONLlTÁSA
PÁRTOS JUDIT
A technikai fejlődés korunkban tapasztalható gyorsuló üteme a kulturális élet.
az iskolán kívüli művelődés alakulására is befolyást gyakorol. Bizonyos vonatko-
zásokban kedvezőtlen hatásokról is beszélhetünk, egészében azonban a pozitív eredményeket kell jellemzőbbeknek tekinteni. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze.- A javak előállításához növekvő mennyiségű és minőségű ismeret szükséges.
Ez az iskolai tanulmányok során megszerezhető képzettség mind magasabb szín- vonalát kívánja meg, sőt a további állandó tanulás is nélkülözhetetlenné válik. Az iskolázottság szintje, valamint a kulturális igény és a kielégítésére irányuló törek—
vés között egyenes arányú összefüggés mutatható ki. Az iskolázás során a gya- korlati (termelő-) tevékenységhez szükséges reálismeretek gyarapodása mellett ugyanis többnyire a humán érdeklődés is fejlődik, s ez az irodalom és a művé—
szetek iránti nagyobb vonzódással párosul.
-— A társadalmi igények kielégítését szolgáló javak azonos. sőt növekvő meny—
nyisége mind rövidebb idő alatt állítható elő. és a társadalmilag szükséges munk—a- idő csökkenésével lehetővé válik az egyéni szabadidő növekedése. A művelődési igények magasabb szintje. amely az előbbiekben foglaltak következménye. a sza—
badidő tartalmas eltöltésére ösztönzi az embereket.
-— A szabadidő eltöltésére mind több lehetőség áll rendelkezésre. A technikai hal-adás ugyanis a kulturális eszközök és szolgáltatások területére is behatol. azok—
nak újabb és újabb formáit hozza létre, amelyek a hagyományos eszközöket — bár többnyire csak átmenetileg — háttérbe szorítják.
Fentiek következtében a társadalom tagjainak kulturális magatartása -— a tár—
sadalmi—gazdasági fejlődéssel összefüggésben — térben és időben eltérően alakul.
A kulturális szükségletek kielégítésére irányuló, illetve azt biztosító tudatos tár—
sadalmi tevékenységhez hasznos. sőt nélkülözhetetlen a hazai és a külföldi tej—
lődési tendenciák megismerése, következményeik felmérése. Az erre törekvő or- szágok támogatása vezette az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kul- turális Szervezetét (UNESCO), hogy a kulturális statisztika nemzeti módszereit megismerve, nemzetközi összehasonlitásokat lehetővé tevő statisztikai ajánlásokat dolgozzon ki. ilyen adatokat összegyűjtsön és publikáljon. Az UNESCO ez irányú tevékenysége több éves múltra tekint vissza.
A kulturális helyzetről — hasonlóan más társadalmi jelenségekhez -— a statisz-
tika módszereivel csak bizonyos korlátok között nyerhetünk információkat, mivel a befogadás és a feldolgozás, vagyis a kulturális élmény hatása ilyen eszközökkel
920
PARTOS JUDIT
nem vizsgálható. A statisztikai elemzések ezért csak a kulturális eszközök és szol—
gáltatások kínálatának és ezek "fogyasztásának" mennyiségére sz—orítkozhatnak, többnyire a szolgáltatást nyújtó intézmények, vállalatok forgalmi adatait. esetenként a kulturális munkába bekapcsolódó társadalmi, politikai szervezetek működési
adatai alapján. '
Az UNESCO — statisztikai munkájának továbbfejlesztése érdekében -- jelenleg a kulturális helyzet más vonatkozásainak vizsgálatát is szorgalmazza. ilyen terü—
letek például: a szolgáltatások pénzügyi hatásai az egyénekre és a közösségekre
(az állami központi és a regionális költségvetésre stb.). a kulturális igények és szoká- sok konkrétabb ismerete, elsősorban az egyes társadalmi rétegek vonatkozásában,.
a lakosság körében végzett reprezentatív vizsgálatok révén. Ugyancsak a módszer— ,
tani fejlesztés témakörébe tartozik a társadalomstatisztika által megfigyelt jelensé—
geken belül a kulturális tevékenységek integrált jellemzésének megvalósitása; Ez
azonban csak távlati célkitűzésnek tekinthető. mivel meg kell előznie több kultu—
rális ágazatban a nemzetközi ajánlás kidolgozásának, illetve gyakorlati alkalma—
zósának.
A kulturális miniszterek ez évi, Helsinkiben megrendezett konferenciáján —
többek között —— a statisztikai vizsgálatok és módszertani ajánlás-ok fontosságával is
foglalkoztak. Előkészítésül az UNESCO speciális advatszolgáltatósokro kérte fel a tagországokat, és ezek összefoglalt eredményeit egy szakértői értekezlet rendel—kezésére bocsátotta.
A bőséges kulturális adatforrások kapcsán vetődött fel a nemzetközi össze—
hasonlító elemzés lehetősége. A kulturális szolgáltatások igénybevételének alaku-
lása terén dinamikájában. valamint más beiolyásoló tényezőkkel összefüggésben vizsgálom Magyarország eredményeit, mintegy 10 külföldi ország adataival egybe-vetve.
A KULTURÁLIS HELYZET ÁTLAGOS SZlNVONALA
A kulturális helyzet átfogó jellemzésére és nemzetközi összehasonlítására Ma- gyarországon már korábban is alkalmaztunk ún. művelődési indexet.1 Kidolgozása során az egyes művelődési lehetőségek igénybevételének a vizsgált külföldi or- szágokban mutatkozó egy (száz vagy ezer) lakosra számított intenzitását viszonyít—
juk az azonos hazai arónyszámokhoz. Ezt követően ezen művelődési ágankénti mu- tatókat átlagoljuk. Képletben:
lv
, ív);
Művelődési index (M) : ifj—"seu
ahol:
! — az egyes kulturális lehetőségek igénybevételét kifejező intenzitásí viszonyszám a külföldibrszágban (v), illetve Magyarországon (Ma).
n — a vizsgalt intenzitási viszonyszómok, illetve kulturális lehetőségek száma.
A művelődési indexek nagysága alapján képezhető az országok sorrendje, il—
letve határozható meg Magyarország helyezése.
A számítás menete — leegyszerűsített példán bemutatva —— a következő,
1 Lásd: A népművelés 10 éves fejlődése. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 196??
1. tábla
, , Mir/(Élő, Gil/Sötét,s/fsfiedeéGÉf,,,lsifeislő,,índex _ ,, ,
l A száz lakosra jutó l Magyarország arányszáma 21
% rádió- tv— —_ * rádió- , tv—
Orszóg §______-,_;__,__ 7333 1, , ",, napi útja.
példányí Jup; együtt goscm
előfizető naponta! e'őtizető peldany
i _; _ 3 — —
Magyarország ... 24,ó 15,5l 21,2xl mol 1,00 moi 3,00 1,00
Bulgaria... í 26,9 9.8 j 189 § 1.09 l 0,63 0,89 l 2,ól O,87 Csehszlovakia ... i 27,1 20,8 ; 277 l 1.10 1 1.34 1.31 ) 3,75 125
l 3 i
Hasonló arányosítás elvégezhető a kulturális magatartást befolyásoló tényező- ket kifejező adatokkal, így például a lakosság iskolai végzettségével is.
A számítás fogyatékossága, hogy azonos súlyúnak tekintünk egy televízió- készüléket. illetve műsorvételi engedélyt egy mozilátogatással vagy egy megvásárolt napilappéldánnyal. A kulturális területeik súlyozása azonban — objektív lépték hiányában — csak önkényes lehetne: és további t—orzításhoz vezetne. A jelenlegi összehasonlításnál probléma volt többek között az is. hogy olyan kulturális te- rületek adatai is rendelkezésre álltak és felhasználhatók voltak, amelyek statiszti- kai megfigyeléséhez az UNESCO által kidolgozott nemzetközi szabványok még nin- csenek, vagy a gyakorl-atban még nem használatosak. s így az országok által közölt adatok (például a színházak látogatásáról, a könyvtárak igénybevételéről) a nem zeti gyakorlat sajátosságait magukon viselik. Egyes országoknál ezen adatok ii—
gyelembevételétől el is kellett tekintenünk.
Meg kell említeni, hogy bizonyos mértékig befolyásolhatja a tendenciák Cilu—
kulását az is. hogy bázisként a magyar mutatószámokat alkalmazzuk; ez azonban főként más országok szemszögéből okozhat problémát.
Az első ízben készített ilyen jellegű számítás statikus elemzést nyújtott, a vissza—
tekintő nemzetközi adatok hiánya miatt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok le—
hetővé teszik az elmúlt egy évtized alatt bekövetkezett változás jellemzését is.
A vizsgált országok közül Csehszlovákia. a Szovjetunió és a tőkés államok kulturális színvonala 1960—ban jóval magasabb szintet képviselt, mint Magyaro:- szágé. A kulturális lehetős—égek igénybevételének növekedése 1960—1969 között Magyarországon gyorsabb volt ._ főként (: televíziókészülékeik elterjedése —. mint azokban a külföldi országokban, amelyek egy évtizeddel ezelőtt megelőzték ha- zánk—at.
Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált országok kulturális helyzeté—
ben bizonyos fokú közelítés, kiegyenlítődés következett be az 1960—es évek folya- mán. leginkább abból eredően, hogy a televízió ez alatt az idő alatt vált egyre szélesebb körben elterjedtté. (A számítási metodika előbb említett fogyatékossága miatt ez a fejlődés viszonylag nagy mérvű befolyást gyakorol a művelődési indexek
alakulására.)
A lakosság iskolázottsági színvonalának függvényében az országon—
kénti művelődési indexek alakulását az értékskálán való mind nagyobb fokú tömö-
rülés jellemzi. (Lásd az 1. ábrát.)
A kulturális lehetőségek igénybevételének a lakosság számához viszonyított
arányai alapján 1960-ban Magyarország, Lengyelország és Bulgária között állt. Egy
évtizeddel később a művelődési index sorrendjében legközvetlenebb szomszédunk Hollandia és Franciaország. (Lásd a 2. táblát.)922 PÁRTOSVJUDiT
1, ábra. Néhány európai ország kulturális helyzete a lakosság iskolázottságának függvényében
(Magyarország arányszáma : 1)
M , M
." ,
l 65
a ' '
.F . 1960 ; 1959
l l
l l
1 l
l
0 .F/: !
' 551 i sz
I B F 055
50 1 f ' F/
. o
1 ,_...,_,m ,,,,A_ v A,,. ,.—A__, .,,M_.,,._.._.__ 7 ._.—__ —,_._-__—-_..—-____.M_,_.,_. (."—_...4...———
. ! L !
i ' .II k '
Pol 00 .l 'L
; i
i
1 .J ;
oJ ; 1
1
* :
§ ;
( l
1
l 1 ; /
1 7
iskolázottsági index (I): a népesség által átlagosan elvégzett iskolai osztályok száma.
Művelődési index (M): az ezer lakosra jutó nopilappéldányok, rádióelőíizetések. televizió— előfizetések, kiadott könyvpéldányok. könyvtári kölcsönzések, mozilátogatások. színházlátogatások és múzeumlátogatások
száma alapján számított mutatók számtani átlaga.
Az országok rövidítése az ábrákon:
B —- Bulgária H — Hollandia 0 — Olaszország
Cs — Csehszlovákia ! - Jugoszlávia R —— Románia
Fi — Finnország L -- Lengyelország Sz —- Szovjetunió
F —- Franciaország M -— Magyarország
Az összehasonlításban a lakosság iskolázottsági színvonalát változatlannak kel—
lelt elfogadni, tekintve, hogy az adatok többnyire az l9óO—as évek elejéről álltak csak rendelkezésre. A kulturális helyzet két elemének összefüggése a lakosság kö—
rében végzett vizsgálatok szerint szoros kapcsolatra mutat. A népesség által át- lagosan elvégzett iskolai osztályok száma a műveltségbeli különbségeket kevésbé juttatja kifejezésre, így az össze'hasonlításba bevont országok adatai alapján a rang- (előjel-) korrelációs együttható értéke (—j—D,45) közepes kapcsolatra utal. Ha a kulturális helyzetet a gazdasági fejlettségi színvonal függvényében elemezzük. az
összefüggés kisebb mérvű (—l—O,28). mint az iskolázottság alapján.
A szocialista országok, köztük Magyarország is. az egyének kulturális érdek- lődése tekintetében többnyire előnyösebb helyet foglalnak el. mint a náluk gazda- ságilag fejlettebb kapitalista államok. A szocialista művelődéspolitik—ai célkitűzések—
ből következően a kultúra kedvezőbb feltételek mellett jut a fogyasztókhoz, mint más társadalmi rendszerekben. lgy például a kulturális intézmények építésével és
fenntartásával kapcsolatos kiadások nem az igénybe vevőkre hárulnak, hanem döntő
részben az állami költségvetést terhelik. A szolgáltatások egy része —- Magyarorszá- gon a könyvtári kölcsönzés. a múzeumlátogatás, a művelődési otthonok számos programja — ingyenesen vagy csekély díj fejében vehető igénybe. Némely kultu—rális cikk kiskereskedelmi árát alacsonyabban állapítják meg, mint amennyiért elő- állíthatók, mivel bizonyos termékek, illetve előállítóik állami támogatásban része- sülnek. Gyakori, hogy az alkotás, például egy-egy könyv tartalma, mondanivalója
miatt kedvezményes áron kerül forgalomba. A tőkés országokban a kulturális tevé- Jkenységet folytató magánvállalkozásokat — csakúgy. mint más ágazatokban -— az
önfenntartás mellett a nyereségszerzés vezeti, ezért szolgáltatásaik kulturális értéke,
valamint ára ennek alárendelt. Meg kell említeni azonban, hogy figyelemreméltómódon alakul az állami kulturális kiadások nagysága a tőkés országokban is.
2. tábla
A vizsgált országok sorrendje a gazdasági fejlettség Vésiaúrnűve/ődési index alapján 1969-ben
] Az egy lakosra jutó
! bruttó hazai termék A művelődési adatok
l
; (dollárban) .
Ország ! ! *
szerinti , l szerinti ,
sorrend indexe lI sorrend mdexe
: l ——
Hollandia ... a 1, 1,93 l 7. 0.84
Franciaország ... , 2, 1,86 5. 1.05
Finnország ... 3, 1,65 4. 1,05
Csehszlovákia ... ; 4. 1,40 2. 1,17 Olaszország ... ' 5. 1,10 10. 0,72 Szovjetunió ... ' 6. 1,05 l 1. 1,21 Lengyelország ... ; 7. 1,04 ! 9. 0,73 Magyarország ... l 8. 1.00 _, ó. l,00
Bulgária ... " ... 9. 0,90 * 3. 1,i0
Románia .. 10. 0.82 l 8. 0,74
Jugoszlávia ... 11, 0,71 11. 0.48
l
Napjainkban nyilvánvaló jelenség, hogy a kulturális eszközök fajtáinak soka- sodásával és folyamatos, gyors ütemű 'korszerűsödésével a lakosság ezek besze;- zésére, működtetésére és karbantartására egyre jelentősebb összeget fordít. Ha- zánkban például a rádió— és televíziókészülékek vásárlására és az előfizetési dijra kifizetett összeg egy lakosra számítva 1969-ben 283 forint volt (három és félszerese az 1960. évinek), Lengyelországban 251 zloty, Jugoszláviában 65 dínár (kb. 215,
illetve 156 forint).
A pénzben kifejezett adatokon alapuló összehasonlítás módszere, valamint a kulturális lkiddáSOk csoportositásánál a nemzetközileg azonos tartalmú és eredetű tényezők számbavétele — mint már említettem — még megoldásra váró feladat. Je- lenleg tehát nincs mód ilyen irányú beható elemzésre.
KULTURÁLiS ÁGAZATONKÉNTl ADATOK
A vizsgálatba bevont országokban szinte kivétel nélkül a kulturális eszközök, illetve cikkek közül a rádió és a napilapok, (: látványossági rendezvények közül a mozilátogatás terjedt el a lakosság legszélesebb (körében. Az elmúlt 10 évben a legdinamikusabban a televízió-előfizetés, illetve készülékvásárlás fejlődött, és a, filmszínházak nézőközönsége több országban számottevően csökkent.
A kulturális ágazatonkénti adatok alakulását a továbbiakban, bizonyos jelleg—
zetességek alapján, három csoportba foglalva vizsgáljuk:
a) hírközlő eszközök (rádió, televizió, újság),
b) irodalom (könyvkiadás és könyvtári kölcsönzés), c) rendezvénylátogatások (mozi, színház, múzeum).
924 PARTOS JUDIT
A rendszerezés a kulturális szolgáltatás megjelenési formáján alapul. amig természetszerűleg műfaji, tematikai átfedésekhez vezet. hiszen a televíziónak és a rádiónak az irodalmat, képzőművészetet népszerűsítő műsorai. színházi közvetítései stb. együttvéve nagyobb részt foglalnak le a műsoridőből, mint a hírközlésyo tájé—
koztatás.
A hírközlő eszközök elterjedtségére jellemző. hogy az összehasonlításban sze—
replő 11 európai országban 1969-ben 66 millió (a világon összesen 251 millió) tele-
vizió-előfizetőt, illetve okészülélket tartottak számon. *(A kéféle megjelölés azért szük—séges. mert nem egyértelmű, hogy az adatközlés az egyes országokban a használt
készülékekre vagy a műsorvételi engedéllyel rendelkező személyek számára vonat— ' ; § ; kozik—e. Utóbbi esetben egy engedéllyel esetleg több készülék is üzemeltethető) _
1960—hoz viszonyítva a televíziókészülékek száma közel hatszorosára emelkedett,
Erre az időszakra a vizsgált országok felében, köztük Magyarországon is. a televi—
ziós műsorsugárzás indulása volt jellemző. és az üzemben levő készülékek száma a kezdeti alacsony szintről tízszeresére vagy még többszörösére nőtt.
A rádióelőfizetők szám—a — 143 millió— és a naponta megjelenő napilappéldá—
nyok száma — 121 millió -— az 1960. évinek csak majdnem kétszeresére nőtt 1969-ig;
A 11 országban száz lakosra átlagosan 14 televízió- és 31 rádió-műsorvételífeh—
gedély. illetve —készülék_. és naponta 26 újságpéldóny jut. A hírközlő eazközök igénybevétele alapján hazánk a 11 ország sorában a középtájon helyezhető el
3. tábla
A hírközlő eszközök elterjedtsége
§ A száz lakosra jatő
§ ___- _ - __ _ %sz __ ______,-_ -" w -
§ radla § televízió- § _
Ország fama—WM..." __ _§ napilap-
l előfizetés. illetve -készülék § Deldcnv
!
l
l
1960 ] 1969 § 1960 § 1969 §719só § 19563"
l . .
Magyarország.._,...§ 22 § 25 § 1 § 16 14 § 21
Bulgária ... l 13 § 27 § 1 l 10 18 19
Csehszlovákia ... * 26 . 27 § ó § 21 § 24 28 Jugoszlávia...,...i...,...§ 8 § 16 § 0 § 8 § 7 8 Lengyelország ... . § 18 l 17 § 1 12 _ 15 20
Románia ... § 11 l 15 l o § 6 % 15 17
Szovjetunió ... .. 21 § 38 § 2 § 13 § 17 32
Finnország ... 28 37 § 2 § 21 § 36 39
Franciaország ... * 24 §*31 § 4 e 20 , 25 24
Hollandia ... § 27 § 25 § 7 § 23 § 29 31
§ 21 § 4 § 17 ; 11 13
l 1
Olaszország ... § 16
A száz lakosra jutó rádió-előfizetések száma alapján hazánk a 7. helyen áll Hollandia és Olaszország között. A televízió elterjedtsége Magyarországon al-a- csonyabb a Szovjetunió nélküli európai átlagnál (száz főre számítva 19 készülék), és a jelenlegi arányszám Csehszlovákia 1965. évi vagy Svédország 1960. évi adatá-
hoz hasonló nagyságrendű. A száz lakosra jutó televizió-előfizetés tekintetében a 11
ország között a 6. helyet értük el Olaszország és a Szovjetunió szomszédságában.A naponta megjelenő újságpéldó—nyok alapján szintén a 6. helyen áll Magyaror- szág. ez esetben Franciaország és Lengyelország között.
A hírközlési eszközök elterjedtségét nemzetközi összehasonlításban vizsgálva szembetűnő, hogy az ellátottság színvonala jelentősebb összefüggést mutat az országok gazdasági fejlettségével, mint a kulturális magatartást általában jelleg-
zetesen motiváló iskolázottsági színvonallal. Ebben két tényezőnek van szerepe.
Egyrészt a figyelembe vett háromféle hírközlő eszköz közül a televízió megjelenése
a fejlettebb országokban korábbi időszakra tehető. Az igénybevétel ezekben a
főleg nyugat-európai országokban ezért lehet kiterjedtebb, mint az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján gazdaságilag kevésbé fejlett államokban. Másrészt közrejátszik az is, hogy a hírközlő eszközök (televízió, rádió) beszerzése a családok számára elég nagy összegű egyszeri pénzbefektetést jelent. Az elterjedés tehát az életszínvonal alakulásának is függvénye. A száz lakosra jutó arányszámok alap—ján számított művelődési index és az egy főre jutó bruttó hazai termék dollár- értékét a 2. ábra tükrözi. A két tényező korrelációja valamennyi vizsgált összefüggés közül a legjelentősebb: az együttható értéke —l—O.82.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék nagysága alapján Magyarországhoz kö.
zeli, de nagyobb értékkel Lengyelország, kisebb összeggel Bulgária szerepel. A hír- közlő eszközök elterjedtsége mindkét országban jóval csekélyebb, mint nálunk.
Lengyelországban főként a száz lakosra jutó rádió—előfizetők viszonylag alacsony száma okozza az elmaradást, és mindkét országban kisebb a televízióval ren-
delkezők arányszáma is, mint hazánkban.
2. ábra. A hírközlő eszközök elterjedtsége a gazdasági fejlettség függvényében
(Magyarország arányszáma : 1)
M,
of/
, F
7 .
Gazdasági fejlettségi index (F): az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke dollárra átszámítva Művelődési index a hírközlő eszközök alapján (Mi): az ezer lakosra jutó rádió-előfizetések, televízió- eló'fizetések és napilappéldányok száma alapján számított mutatók számtani átlaga.
Az UNESCO már említett speciális adatkérései között szerepelt a kulturális lehetőségek. igénybevételének gyakoriságára vonatkozó érdeklődés is, a lakosság körében végzett vizsgálatok alapján. llyen válasz viszonylag kevés országból érke—
zett. Tekintve, hogy ezek a statisztikák (az országok igényeitől, szokásaitól, adottsá—
gaitól függő programmal és módszerekkel készültek, az összehasonlításra csak na- gyon korlátozott keretek között alkalmasak. Számunkra mégis figyelemre méltó né—
hány olyan adat ebből a gyűjtésből. amely a hazai rádióhallgatási, illetve televízió- nézési szokásokat újabb szempont alapján teszi értékelhetővé.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1964-ben készített reprezenta- tív kulturális adatfelvételt, amely többek között a televíziónézés és rádióhallgatás
926 PARTOS JUDIT
időtartamára is kiterjeth magyarországhoz hasonló típusú adatok három kül-s földi országról állnak rendelkezésre, és az alábbiak szerint alakulnak.,
4. tábla
__Arwráclláliallgatás és a televíziónézés időtartama
A*rádióhaligatás [ A televíziónézés
Ország (év)
heti átlagos időtartama (óra)*
1
Magyarország (1964) ... * 17 l 7
Finnország (1967) ... ' _ 17 i 11
Franciaország (1965) ... — 8 11
Hollandia (1969) ... * , 21 ; 13
* A más tevékenységgel párhuzamosan történő műsorhallgatás időtartamát is figyelembe véve.
A lakosság által a vizsgált kulturális'eszközökre fordított időtartam-ot nem- csak az egyének kulturális érdeklődése és szabadideje alakíthatja, hanem korlá-*
tozhatja a műsorvétel lehetősége is. Például Magyarországon 1964-ben, a televí—
ziónézés időtartamára vonatkozó összeírás időpontjában a televízió hetenként ót-
lagosan 38 órában (1971-ben már 52Vórában) sugárzott műsort, valószínűleg jóval kevesebbet. mint az előbbi összehaSonlítósban szereplő országok adóállomósai.
BizOnyos, hogy az adásidő növekedésével a hazai nézők is több időt töltenek a készülék előtt. Növelő tényező lehet az adásnapok száma. a párhuzamos műsorok száma. a munkaidő hossza. a szabadon hasznosítható szabadidő hossza stb.
Az összehasonlító elemzésben szereplő 11 európai országban az irodalom iránti érdeklődést 1966-ban több mint 160 000 (a világon összesen 496 000) könyv megjelenése tükrözi.
5. tábla
AVVkörnyvk/adás és a könyvtári kölcsönzés alakulása néhány európai országban
Az 1969-ben Az egy lakosra jutó
, '"Égíe'e'" kiadott kön v- k"n v ' ' " .
Orszag §;ng példányy o cíáíi'és'ío'
(ezer) 1960 [ 1959 1960 1969
— !
Magyarország ... 4,8 3,5 § 4,7 3,0 5,3
Bulgária ... 3,5 3.8 , 4,4 3.3 4,8
Csehszlovákia 8.1 3.6 1 5.1 2.8 3.3
Jugoszlávia ... 8,7 1.4 3.1 l 0.7 1.0
Lengyelország 9.4 2.2 ! 2.8 5 2.2 3.6
Románia ... 7,4 2.8 3 4.5 ' 2.1 § 2,1
Finnország 5.9 — ' — 3,3 l 6.3
Franciaország 22,0 3.7 5.0 - 1 —
l l
* A könyvtári statisztikában az UNESCO ajónlósa még nem használatos. azért az adatok az össz.- hasonlítós szempontjából tájékoztató jellegűnek tekintendők.
A különféle művek sokszorosítása révén a 11 európai országban élő mintegy 470 millió lakosra fejenként átlagosan 4 kiadott könyvpéldány jut egyéni vásár-
2 Eredményei megjelentek: A demográfiai tényezők hatása a művelődésre. A Népességtudományi Ku- tató Intézet Közleményei 15. sz. Budapest. 1967.
lásra vagy a közkönyvtáraik állományának gyarapítására. esetleg kivitelre. A nyil- vános könyvtárakból — a teljes népességet alapul véve — egy személy kb. 3 kötetet kölcsönöz évente. amelynek legalább egy részét. feltehetően a családtagok is el- olvassák.
Hazánk az olvasási igényeket kifejező arányszámok alapján az első helyek egyikét, a :kiadott művek választékával az utolsó előtti helyet foglalja el.
A megjelent könyveknek mintegy egyötödét a legszélesebb olvasóközönséget érdeklő irodalmi művek (regények, vers'kötetek. elbeszéléskötetek. ifjúsági és mese—
könyvek stb.) képviselik. Magyarországon — Bulgáriához és Csehszlovákiához ha—
sonlóan — kb. minden negyedik-ötödik mű tartozik ebbe a csoportba; Lengyelor- szágban, a Szovjetunióban és Romániában viszont minden hatodik vagy annál
még kevesebb.
A könyvtári tagok aktivitásáról csak néhány ország adatai állnak rendelkezés- re. Magyarországon a közművelődési könyvtárak egy beiratkozott olvasója 25.
Csehszlovákiában 28. Franciaországban kb. 30 kötetet kölcsönöz egy év alatt. Len—
gyelországban viszont az átlag nem éri el a 20. Jugoszláviában a 10 kötetet évente.
Az igénybevételt a könyvtári hálózat kiterjedtsége és állománya is befolyásolja. A rendelkezésre álló adatok az összehasonlítást csak az országok szűkebb körére teszik lehetővé.
6. tábla
A közművelődési könyvtárak adatai néhány szocialistgnországban
A könyvtárak lAz egy lakosra
Ország (ev) számo jutó állomány
Bulgária (1968) ... 6 443 3.4 2,0
1
Magyarország (1968) ... 6 057.2,1
Románia (1968) ... 6 823 ; Csehszlovákia (1966) ... l 18286
A kinyomtatott művek és a könyvtári kölcsönzések száma 1960 és 1969 között valamennyi vizsgált országban emelkedett. hazánkban az átlagosat elérő vagy meghaladó mértékben. Tapasztalatok szerint a televíziós készülék megvásárlása az emberek olvasási szokásait alig befolyásolja, az irott alkotás élvezetét pótolni csak kevesek számára tudja.
A hazai televizió-előfizetők körében 1963-ban végrehajtott reprezentativ vizs—
gálat adatai szerint3 a rendszeresen olvasó'k az olvasásról általában nem monda- nak le: 95 százalékuk továbbra is rendszeres olvasó maradt, bár ez utóbbiak két- ötöd része — saját megítélése szerint — kevesebbet olvas, mint a televíziós készü—
lék megvásárlása előtt. llyen magatartás lkevésbé állítható az egyes művészeti ren- dezvények látogatásával kapcsolatban. főként ahol a megjelenítés formája ha- sonló. mint például a mozi-televizió viszonylatában.
A vizsgált 11 európai országban 1969—ben összesen 6.2 milliárd mozilátogatót tartottak számon, 480 millióval többet, mint 1960-ban. A növekedés azonban kizá- rólag a Szovjetuniónak tulajdonítható. és ott összesen több mint egy milliárdra tehető, a többi országban a nézőszám együttesen mintegy 560 millióval (kb. egy—
negyedével) lett kevesebb 1960 és 1969 között.
3 Lásd: Napjaink és a tv. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1964.
928
PÁRTOS JUDlT
A színházlátogatás a lakosság viszonylag szűk körében igénybe vett kulturális program. A nézők száma e rendezvényeknél is csökkenő tendenciájú. a csökkenés
mértéke azonban kisebb. minta mozielőadásoknál.
Magyarország a rendezvények látogatottsága alapján —— a Szovjetuniótkö—
vetve és többek között Romániát. valamint Lengyelországot megelőzve — átlagosan a 4. helyen áll.
(
7. tábla
A rendezvény/átogatások alakulása néhány európai országban
Az egy lakosra jutó látogatás
Ország moziban ( színházban* múzeumban
1960 [ 1969 1960 ] 1989 1960 % 1969 '
Magyarország ... 14 8 0,7 _: O,5 0.4 0.7
Bulgária ... 14 i 13 0.8 ;" 0.6 0.7 1.1
Csehszlovákia ... 13 l 8 0.9 0.7 0.8 1.1
Jugoszlávia ... 7 4 O,4 ! 0.3 0.2 0.3
Lengyelország ... 7 4 0.5 5 0.4 0.3 0.6
Románia ... 9 10 0.7 § 0.5 0.3 0.4
Szovjetunió ... 17 ; 19 0.5 0.4 0.4 0.4
Finnország ... 6 2 0.3 0,4 - 0.3
Franciaország ... 8 4 - — - -
Hollandia ... 5 2 0.2 0.1 O,4 0.6
Olaszország ... 15 10 0.2 § 0.2 0.2 0.3
:
* A színházi statisztikában egységes módszertan kidolgozására még nem került sor. azért az adatok az összehasonlítás szempontjából tájékoztató jellegűeknek tekintendők.
Az egy lakosra jutó mozilátogatások száma alapján 1960—ban a 4., 1969—ben a 6. helyen álltunk. A fajlagos arány mindkét időpontban Csehszlovákiáéhoz ha-
sonló vagy megegyező nagyságrendű. (A televízió elterjedtségében Csehszlovákia
öt évvel korábbi szintjét értük el 1969-ben.) A nézőszám alakulására jellemző, hogy 1960—1969 között hazánkban 42, szomszédainknál 31 százalékos volt a csökkenés, de náluk 1967 és 1969 között már a nézők számának kis mértékű emelkedése is tapasztalható volt.Figyelemre méltó, hogy Olaszországban, ahol a televízió elterjedtsége hasonló w hazaihoz, a mozi jobban megőrizte népszerűségét: ma is (évente) egy főre kettő- vel több a látogatási alkalmak száma. mint Magyarországon. Érdekesség. hogy a lakosság kulturális kiadásaiban a rádió és a televízió műsorvételi engedélye címén kifizetett összeg Olaszországban kétharmada a mozira költött összegnek. Magyar- országon viszont háromszorosa a mozik jegybevételének.
A kétféle kiadási tétel egymáshoz viszonyított arányában mutatkozó különbség természetesen nemcsak az igénybevétel eltérő mértékének tulajdonítható. minden bizonnyal a mozijegyek átlagos árának különbözősége is közrejátszik. Magyaror- szágon a mozibajárás viszonylag olcsó kulturális program (egy megvásárolt jegy
átlagosan kb. 5 forintba került), a lakosság kulturális kiadásainak csak kis részét
kötik le :: mozilátogatás költségei.A szinházlátogatási alkalmak személyenkénti átlagos száma alapján hazánk az országok sorrendjében a 3—4. helyen áll (1960—ban is hasonló volt a helyzet).
Romániával azonos egy főre jutó értékkel. A részvétel 1960-hoz képest csökkent.
10 lakosra számítva 2 látogatással. Az arányszám változásának iránya és mértéke több más országával (Bulgária, Románia) nagyjából megegyező.
A szinházbajárás lehetősége többnyire a városokban koncentrálódik, a kisebb településeken erre csak ritkán adódik, vagy egyáltalán nincs alkalom. Magyaror- szágon például Budapesten kívül 11 vidéki városban működik állandó színház; az előadásoknak mintegy kétharmad részét e 12 városban tartják, s a községeknek évente csak egyötödét keresik fel hivatásos színtársulatok. Külföldi országokról ilyen adatközlés nem áll rendelkezésre, de a művészeti ág jellegzetességéből kö—
vetkezően nagy valószinűséggel állítható, hogy hasonló a helyzet másutt is. E té- ren a televízió szerepe hézagpótló jelentőségű, még akkor is, ha a közvetlen él- mény hatását nem biztosítja.
A múzeumlátogatások száma kivétel nélkül valamennyi szocialista országban emelkedett, a többi országról viszont — a statisztikai adatok hiányosságai miatt —- értékelő megállapításra nincs lehetőség. A kiállítások iránti érdeklődés fokozódását
— a szocialista és a tőkés államokban egyaránt — az egyre nagyobb méreteket öltő idegenforgalom is elősegíti.
Az egy lakosra jutó kiállitáslátogatások száma alapján Magyarország 3. he—
lyezése kedvező. Ugyanakkor a statisztikai vizsgálatok eredményei szerint a kul- turális szolgáltatásoknak abba a csoportjába tartozik a múzeumlátogatás, ame—
lyeket a lakosságnak viszonylag szűk rétege vesz igénybe. Az emberek jelentős ré—
szének csak lakóhelyétől távol van lehetősége arra, hogy múzeumba menjen, ki- állítást lásson, ezért ezeknél múzeumlátogatásra csak ritkán. esetleg több éves időközökben kerül sor.
Az irodalom és a művészetek iránti érdeklődést befolyásoló tényezőkből az is- kolázottság mértékét kell kiemelni.
3. ábra. Az irodalom és a művészetek iránti érdeklődés az iskolázottság függvényében
(Magyarország arányszáma : 1)
/
iskolázottsági index (l): a népesség által átlagosan elvégzett iskolai osztályok szóma.
Művelődési index az irodalom és a rendezvénylátogatások alapján (M2): az ezer lakosra jutó kiadott könyvpéldányok. könyvtári kölcsönzések, mozila'togatások, színházlátogatások és múzeumlátogatások száma alapján számított mutatók számtani átlaga.
Az érdeklődést befolyásoló tényezők hazai vizsgálatainak eddigi tapasztalatai szerint a szépirodalom olvasása, a színház—, a hangverseny-, a kiállításlótogatás kétszer-háromszor annyi embernél szerepel a kulturális programok között, és kb.
másfélszeres gyakorisággal, ha érettségiztek vagy felsőfokú diplomával rendel—kez- nek, mint azoknál. akik legfeljebb alapfokú tanulmányaikat fejezték be. A nem—
8 Statisztikai Szemle
930 PARTOS— mon
zetközi összehasonlítás is arra enged következtetni, hogy a népesség iskolázott—
sági színvonalának emelkedésével nő az említett kulturális szolgáltatások igénybe-
vételének gyakorisága. (A rangíkorrelációs együttható értéke —l— 0.64.) Az egy la- kosra jutó bruttó hazai termék és az irodalom. a művészetek népszerűsége jelleg—
zetes összefüggést, tendenciákat nem tükröz. _ *
A lakosság iskolázottsági szintjét kifejező átlagosan elvégzett iskolai osztá—
lyok száma alapján Magyarország a Szovjetunió és Románia között szinte azonos értéket képvisel. A vizsgált kulturális ágazatok igénybevétele alapján a sorrendi helyezések közel azonosak (Szovjetunió. Csehszlovákia. Magyarország. Románia), a különbségek mértéke azonban mindkét irányban nagyobb. mint az iskolázott-
ságnól. * _
A nemzetközi összehasonlító elemzéseknek a bevezetőben említetteken kívül még néhány fogyatékossága van, amelyek a kulturális helyzet értékelését, a le- _vonható következtetéseket befolyásolhatják. így például az egy főre számitott
arónyszámoknál nem lehet — bár szükséges lenne — az életkori sajátosságoknak
megfelelő megkülönböztetést tenni. ,
Továbbá arra sincs mód. hogy az egyes kulturális szolgáltatások igénybevétele gyakoriságának finomítása érdekében a rendelkezésre álló adatokat csak azokra
a személyekre vetítsük, akik valóban élnek azzal a kulturális lehetőséggel. és el- különítve szerepeltessük és jellemezzük a teljesen passziv (nem olvasó. mozibanem járó. televíziót nem néző stb.) réteget.
A kulturális helyzetet befolyásolónak tekintett tényezők is - a népesség isko—
lázottsága. a gazdasági fejlettség jellemzését szolgáló mutatószám -— a statisztikai átlagok természetéből következően a differenciáltságot elfedve fejezik ki a szín—
vonalat. Ezen túlmenően a kulturális magatartást a közvetlen családi, munkahelyi környezet ís intenzíven alakitja. ennek nyomon követése azonban az ilyen vizsgála—
tok kereteit meghaladja.
PEBIOME
B caoeű CTaTbe aa'rop nponanoam nonbn'xy cpasnmb cpeannü yposenb MHOFOPpaHHbXX o'rpacAeü KYAbTypb! B Benrpun c necn'rmo esponeücxnmn chanaMH. Hponseeaeunme eü B xozte uccnenoaanun pacue'rm OCHOBbeam'rcn Ha coópaI-nm CTaTHCTH'ieCKHX naunmx, coőpaH- Hblx POHECKO.
Cpaanenne KYAbTyprIX ypoaneifx lOTAEAbelX chaH nponsaoam'cn c nomoxgmo 11111.
Kynb'rypaoro nnnexca. Hpn oőpasoBaHun nocnezmero ytmwbmanncn c—ramc'meecxne aannme no
-— CpeACTBaM CBHBH, _ ,
—— KHHPOHSZIHTeAbCTBy H BblAaHHbIMi [IO ÖHÖAHOTCHHHM aÖOHeMCHTaM KHHFaM-
— HOCBÉCHHHM KHHO, TeanOB PI myseeB, DTHCOCHHbIe K WHCACHHOCTH HaCCABHI—íí. (ABH- Hble no mxonbnomy oőpaaoaaamo He HPHHHMEAHCb BO Haumanne.)
C HOMOLgblo KYAbTYpX-IODO "Haexca Monti—Io ycTaHOBHTb nopnnox Memzty C'rpauamn Ha oc- HOBHHHH csoneoro n cpeanero ncnomsonannn npnsezxennmx Bbluie KYAbTypl—IDIX Boamomuoc- 'reü. Corvxacao a'romy Bem'pmo B 1960 rony onepezumo 7 CTpal—í, a B* 1969 rogy otta samt- MaAa 6-oe mec'ro cpezm 11 CTpal—I.
I/Iccneayn Beaumocsnau (paKTopoa, woaaeücrayroxgnx Ha KyAb'rypnbxífx ypoaenb, aBTop yc'raHaBAnBae-r, n'ro pacápoc-rpaneune cpeac'ra ceux-m Haxoxmn'cx a Tecx—Ioü causa c ypoaHeM exonommecmoro pasan'ma. I/In'repec xnponaseaeunnm AnTepa—rypbx, ncxyccma H T. 11. B csoro (a'—lepett), sem:-ian c ypoBHeM mxonbnom oőpaaoaannn naceAem—m.
SUMMARY
The author makes an attempt to compare the average level of diverging fields of culture in Hungary and ten countries of Europe. His computations are based on UNESCO statistical surveys.
The comparison of cultural level of different countries has been performed making use of the so—calied cultural index. In the course of its formation statistical data cm
— telecommunication eguipments,
— book publishing and library lending,
—— cinema, theatre. and museum admissions in respect the population, were taken into account. (Data relating to school education were left out of consideration.)
By the help of the cultural index the order of countries can be determined using the cultural conditions listed above together or as their average value. Accordingly in 1960 Hungary was preceded by 7 countries. while in 1969 it took the sixth place in 11 countries.
lnvestigating the correlatians between factors influencing the development of cultural level the author establishes that availability of telecommunication eauipments strictly cor- relates with economic development. The interest in works ot literature. arts etc. however has a connection with the educational level of the population.
8'
