AZ ORVOSI MÚSZEREK GYÁRTÁSA
FILLÓ JÓZSEFNÉ
A műszeripar egészen fiatal iparág Magyarországon, mely több kisüzemből jött létre az államosítás eredményeként. Kialakulása és fejlődése az 1950—1955—ig terjedő időszakra esik, mikor az egész kisvolumenű termelés mintegy négy-öt—
szörösére emelkedett. Napjainkig nagy gyártmány—választékkal rendelkező s je—
lentős eredményeket felmutató részévé vált az állami gépiparnak. A (második öt—
éves terv kiemelt iparágként kezeli a műszeripart s azon belül különösen az or—
vosiműszer—gyártást.
Az orvosiműszer—gyártás jellege megfelel az ötéves terv célkitűzéseinek.
A terv ugyanis előírja, hogy az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyag—
igényes, magas képesítésű munkát megkövetelő korszerű, keresett gyártmányok gazdaságos előállítására kell összpontosítani.
Míg a felszabadulás előtt a legalapvetőbb kéziműszereket is külföldről hoz—
ták be, ma már belföldön állítanak elő egyes speciális orvosi műszereket. Ilyen például az elektroencephalograph (az agy bioáramainak mérésére és regisztrá—
lására), az elektrocardiograph, a spirograph (alapanyagcsere vizsgáló berendezés), a kolcoskóp (mely a rák korai felismerését teszi lehetővé), a vastüdő, a művese, a defibrillátor (szívsebészetnél használatos műszer), az elektromiograph (az ideg—
gyógyászatban és az idegsebészetben használatos). Ezekből az ipar nemcsak a belső szükségleteket elégíti ki, hanem külföldre is szállít.
Az orvosi műszerek gyártásának gyors ütemű fejlődését különösen akkor mérhetjük fel, ha visszapillantunk az 1936—1938-as évekre. Ezekben az években csupán 12 kis magánvállalat foglalkozott orvosiműszer—gyártással és tevékeny—
ségi körüket főleg a kórházi berendezések, ortopéd cikkek, kötszer gyártása s a
különféle javítási munkák töltötték ki. (Lásd az 1. táblát.)
Ezekben az években az orvosi műszereket is gyártó üzemek munkáslétszámá—
nak csupán 29—31 százaléka foglalkozott orvosi műszerek gyártásával. 1938-ban a legnagyobb üzem 181, a legkisebb 17 főt foglalkoztatott, hajtóerővel is ennek megfelelően voltak ellátva: a legkisebb 2,94, a legnagyobb 19,87 kilowatt kapa—
citással rendelkezett.
Az 1938. év adatait a mai helyzettel összehasonlítva: 1960—ban a munkáslét—
szále—szeresére, a hajtóerő 25—szörösére és a villamosenergia-felhasználás 17- szeresére növekedett. Az egy főre jutó hajtóerő 6,6—szer, a felhasznált villamos—
energia egy főre jutó értéke négyszer volt több 1960—ban, mint 1938—ban. (Lásd
a 2. táblát.)
21!
808 FILLÓ JÓZSEFNÉ
1. tábla
Az orvosi műszereket gyártó üzemek főbb adatai az 1936—1938. években
1936. 1937. 1938.
Megnevezés
évben
Az üzemek munkáslétszáma összesen (fő) ... 479 504 555 Ebből az orvosiműszer—gyártásm jutó munkások
száma (fő)* ... 147 156 165 aránya. (százalék)** ... 30,7 31,0 29,7 Felszerelt erőgépek és villamosmotorok teljesítő képessége
(kilowatt) ... 82,5 98,9 955 Egy főre jutó hajtóerő (kilowatt) ... 0,17 020 0,17 Felhasznált villamosenergia (ezer kilowattóra) ... 94,4 109,l 111,8 Egy főre jutó villamosenergia (kilowattóra) ... 197 216 207
* Számított adat. —— ** Az üzemek összes munkásának százalékában.
2. tábla Az orvosi műszereket gyártó vállalatok főbb adatai az 1958—1960. években
(Index: 1933. év : 100)
1958. 1959. (1960. '
Megnevezés
évben
Munkáslétszám (fő) ... 1032,7 1110,9 1255,2 Hajtóerő (kilowatt) ... 2201,5 24213 2506,9 Villamosenergia—felhasználás (kilowattóra) ... 1009,4 1277,9 l706,5
Egy főre jutó hajtóerő (kilowatt) ... 676,5 694,1 664,7
Egy főre jutó villamosenergia-felhasználás (kilowattóra) . . . . 308,0 462,4 428,4
E gyorsütemű fejlődés magában rejtett számos olyan, a további fejlődést gátló tényezőt, melyeknek kiküszöbölése nélkül nem képzelhető el a második öt—
éves terv célkitűzéseinek elérése.
A termelés szervezett továbbfejlesztése és irányítása, a gazdaságosabb nagy- sorozatú gyártás bevezetése akadályokba ütközik a termelés szétszórtsága miatt.
A magánkisüzemek állami tulajdonba vétele nem teremtette meg a magasabb szintű termelés előfeltételeit, mivel a meglevő ipartelepek széttagoltsága meg- maradt. A vállalatok összevonása és a termelési jelleg kialakítása sem voltvmeg— , felelő.
Orvosi műszerek gyártásával a minisztériumi ipar területén 19 vállalat fog—
lalkozik, ezek közül 7 vállalat 77,2 százalékkal részesedik az egész orvosi mű—
szergyártás termeléséből. E 7 vállalat 49 ipartelepen dolgozik, melyből 1960—ban 24 telepen tíz munkásnál kevesebbet, 9—9 telepen 11—20, illetve 21—50 mun- kást foglalkoztattak, és csak 1 üzemben dolgozott 51—100, 2—2 üzemben pedig 101—200, 201—300, illetve 301—400 munkás.
Hasonló a helyzet a szövetkezeti iparban, amelynél az össztermelés 6,6 szá- zaléka 26 vállalat között oszlik meg. E kis létszámú telepek egyik legfőbb aka—
dályai a nagyüzemi módszerek bevezetésének. A termelés széttagoltságát mutat—-
ják a 3. tábla adatai.Az orvosiműszer—gyártás egészét 100 százaléknak véve, 19 vállalat közül csupán egynek a tenmelése haladja meg a 20 százalékot, 7 vállalatra pedig 2 százalékon aluli részesedés esik. A vállalatok nagy részénél az orvosiműszer—
gyártás csak mellékprofilként szerepel. Az említett 19 minisztériumi ipari Válla- lat közül csak 5 foglalkozik 90 százalékon felüli arányban orvosi műszerek gyártásával, 5 vállalat késztermelésének pedig csak 1—10 százalékát teszi ki az orvosiműszer-gyártás körébe tartozó termékek előállítása.
AZ ORVOSI MÚSZEREK GYARTASA 809
3. tábla
Az orvosi műszer kéSztermelés megoszlása a minisztériumi ipar 19 vállalata között 1960—ban
, Orvosiműszer—
A vállalatok termelési aránya. a minisztériumi Vállalatok gyártásnal ipar késztermeléséből (százalék) száma foglalkoztatott
munkások száma (százalék)'
0,1 —- 2,0 ... 7 10,3 2,1 — 5,0 ... 5 17,8 5,1 — 10,0 ... 5 44,8 lO,l——20,0 ... l 13A
20,1 — 30,0 ... 1 13,7
Összesen 1 9 1 00,0
* Közelítő adatok.
A bel- és külkereskedelmi igények növekedése a gyártást a választék bőví—
tésére és a kissorozatú egyedi termelésre szorította. A szétszórt telepek miatt a nagyüzemi módszerek bevezetése és a tiszta profilok kialakítása ma is meg—
oldatlan feladat.
Műszaki fejlesztésük sem tudott lépést tartani a gyorsütemű fejlődéssel, mivel a termelési volumen növekedése mögött elmaradt a műszaki bázis kellő fejlesztése, és a műszaki fejlesztéssel foglalkozók száma is aránytalanul alacsony.
Az 1960. évi késztermelésben az új —— az 1958—1960. években gyártásba vett
—— gyártmányok aránya még így is 32,6 százalék1 volt. (Ebből 1958—ra 12,0, 1959—re 8,7 és 1960—ra 11,9 százalék esett.)
Az orvosiműszer—gyártás jelentős részét exportálják. Az 1960. évi adatok szerint a gyártott műszerek 48 százaléka került külföldre, míg az egész műszer—
ipar termeléséből kb. 30 százalék.
Az orvosi műszerek exportja 95 százalékban a demokratikus országokba irányul. Az exportot jelentősen fellendítette az 1960. évi nagyobb arányú szov- jet műszermegrendelés.
A tőkés országokba irányuló export növelése érdekében piackutató szerv felállítására és megfelelő propaganda munkára lenne szükség. Az export lehe- tőségeket a ,,márka" ismeretén kívül gátolta az a tény is, hogy orvosi műszer- iparunk sok esetben nem tudott komplett berendezéseket előállítani, vagy csak igen különböző műszaki fejlettségi fokon. Tehát az export szempontjából is lényeges a gyártmányskála leszűkítése, kevesebb fajta gyártmány és magas színvonalú, komplett berendezések gyártásának bevezetése. Külföldi piacaink bővítése érdekében kívánatos lenne a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretébe tartozó országok között a termelés profilírozását mielőbb megvalósítani.
Az orvosiműszer—gyártás részesedése az állami műszeripar, illetve az állami gépipar beruházásaiból nem volt kielégítő.
1958—ban és 1959-ben a beruházások megoszlása az orvosiműszer—gyártás területén csaknem azonos volt az állami gépiparéval. 1960-ban a beruházások 52 százalékos részesedéssel az építés javára tolódtak el a gépipar 23,7 százalékos építési hányadával szemben. Ezt az arányeltolódást a szűk épületkapacitás fel- számolására, a centralizálás megvalósítására irányuló törekvés indokolja.
! Az 1958—1960. évi 32,6 százalékos arány a jelenlegi meghatározás szerinti ,,új" gyártmányok arányát fejezi ki. Megjegyzendő viszont, hogy több esetben ,,új" gyártmánynak minősítenek olyan eddig is gyártott termékeket, melyeken néhány —- nem lényegbe vágó — változtatást hajtottak
végre.
810 mm mmm
;. tábla
Az orposiműszer-gyártás beruházásainak alakulása
1958-ban4 , ' 1959-ben 1960—ban _
, Ebböl : Ebből : Ebből :
Megnevezés Összes Összes Összes
épitési] gépi építési] gepi épitési mi
beruházások
Orvosiműszer-gyártás az ál—
lami műszeripar beruházá- ( (
sainak százalékában . . . . 10,8 12,0 10,8 9,8 9,9 12,9 13,1 26,0 , 7,,3 Orvosiműszer—gyártás az ál-
lami gépipar beruházásai-
nak százalékában ... 0,8 0,8 O,9 O,6 O,6 O,6 0,8 1,7 DA:
Orvosimüszer-gyártás beru-
, házásainak megoszlása, .
(százalék) ... 100,0 27,6 55,9 100,0 22,4 62,1 100,0 5250 263
Állami műszeripar beruhá,-
zásainak megoszlása ' -
(százalék) ... 100,0 24,7 56,1 100,0 17,1 61,7 100,0 26,2 48,0
Állami gépipar beruházásai— ! _ _
nak megoszlása (százalék) 100,0 28,5 53,3 100,0 23,0 62,7 100,0 2357, 583?
Orvosiműsmr-gyártás bem- ;
húzásai (Index : 1958. *
év:100) ... 100,0 —- —— 126,8 —— —- 193,7 - —
Állami műszerípar beruházá-
sai (Index : 1958. év : 100) 100,0 -— — 139,2 — -— 159,8 - _
ami gépipar beruházásai *
(Index : 1958. év : 100) . 100,0 — — 180,0 — - 208,S —— —'
(5. tábla
A termelékenység és a beruházások gazdaságossága az állami műszeriparban és az orvosiműszer-iparban
1958. 1951, , 1960.
Megnevezés '
évben
Egy főre jutó állóeszközök bruttó értéke ( '—
az orvosiműszer-gyártásban (ezer forint) . . . ... 44,1 49,6 48,9 ' az állami műszeriparban (ezer forint) ... 61,1 63,1 65,5 Az orvosiműszer-gyártás egy fő're jutó állóeszközeinek bruttó
értéke az állami műszeripar százalékában ... 722 7316 743 ' Egy főre jutó üzemi berendezés és felszerelés értéke ; — '
az orvosiműszer-gyártásban (ezer forint) ... 26,6 29,3 30)!
az állami műszeriparban (ezer forint), ... 30,8 34,7 373 Az orvosiműszer-gyártás egy főre jutó üzemi berendezéseinek és
felszereléseinek értéke az állami műszeripar százalékában . 86,4 84,4 814)
Egy főre jutó teljes termelés _
az orvosiműszer-gyártásban (ezer forint) ... 113,3 123,9 ! 1362 az állami műszeriparban (ezer forint) ... 102,2 106,5 120,3 Az orvosiműsmr—gyártás egyfőre jutó teljes termelésének értéke
az állami műszeripar százalékában . . . ... llO,9 116,3 ' 113,2
Állóeszközök száz forint bruttó értékére jutó teljes termelési _ _
érték e a
' az orvosiműszer-gyártásban ... 257 250 279 az állami műszeriparban. . . '. ... 167 169 184 Orvosiműszer—gyártás állóeszközeinek száz forint bruttó érté-
kére jutó teljes termelési érték az állami műsmripar százalé-
kában ... 153,9 147,9 151,6
Az ORVOSI MÚSZEREK GYÁRTASA 811
Az orvosiműszer—gyártás 1958-ban 10,8, 1959-ben 9,8 és 1960-ban 13,1 szá- zalékkal részesedett az állami műszeripar beruházásaiból.
Amellett, hogy az orvosiműszer—gyártás beruházásainak volumene az utóbbi
három év alatt csaknem megduplázódott, az állami gépiparon belüli aránya (O,8;:0,6; 0,8 százalék) nem mutatott növekvő tendenciát.
Annak ellenére, hogy 1960-ban az állóeszközök egy főre jutó bruttó értéke
az orvosiműszer—gyártásban alacsonyabb (48 900 forint), mint az állami műszer—áparban (65 500 forint), az egy főre jutó teljes termelés értéke az orvosiműszer—
gyártásban 15 900 forinttal magasabb volt. Az előző két évben is hasonló volt a Ihelyzet. A beruházások gazdaságosságát és gyors megtérülését bizonyítja az állóeszközök száz forint bruttó értékére jutó teljes termelési érték vizsgálata is.
Az orvosiműszer-gyártás állóeszközeire 1960-ban 51,6 százalékkal magasabb ter—
welési érték jutott, mint az állami műszeriparéra. ,
) 6. tábla
Az orvosiműszer-gyártás 1960. december 31—i gépállományának megoszlása korcsoportok szerint
(százalék)
!
1930- 1940- 1945- 1950— 1955-
. 1930 1939. 1944. 1949. 1954. 1959. 1960- Á
Megnevezés előtti ÁHO' 613358:
évi mány (év)
gyártású gépek állományának aránya.
lEszterga jellegű vas- és fém-
megmunkáló gép ... 16,1 13,2 4,7 8,0 12,3 41,0 4,7 100,0 ll,4 Gyalu jellegű vas- és fém—
* megmunkáló gép ... 16,7 ll,1 16,7 ll,l 5,5 38,9 — 100,0 12,3 .Fúró jellegű vas- és fém-
, megmunkáló gép ... 18,0 12,2 7,9 7,4 23,8 26,5 4,2 100,0 l2,6 Maró jellegű vas- és fém-
megmunkáló gép ... 12,3 12,3 4,6 7,7 27,7 26,2 9,2 IO0,0 10,1 Eűrész- és reszelő jellegű vas-
és fémmegmunkáló gép. . 17,8 -— 10,7 17,9 32,1 17,9 3,6 lO0,0 11,8 lKöszörű és felületfinomító
jellegű vas— és fémmeg-
munkáló gép ... 5,8 7,7 4,5 10,3 27,2 38,7 5,8 100,0 7,3 lKovácsipari gép és gépipari
sajtó jellegű gép ... 25,0 27,1 7,3 4,2 10,4 22,9 3,l 100,0 16,4:
Lemez—, rúd- és profilanyag
megmunkáló jellegű gép 30,4 26,6 — 11,4 7,6 2l,5 2,5 100,0 18,1
Összesen lő,? 14,3 5,7 8,6 18,ó' 31,5 4,6 100,0 lő,?
A gépállomány viszonylag alacsony (13,7 éves) életkora azonban nem jelenti :azt, hogy az orvosimű—szer—gyártás kellő mértékben el van látva korszerű fel—
szereléssel. A műszeripar területén például 1960—ban több szerelő szalag beveze—
tésére került sor. Az orvosiműszer-gyártásban ilyen nem volt, mivel a gyártás széttagoltsága, a nagy Választék, a kis sorozatban való gyártás akadályozza a nagyüzemi termelésre való áttérést.
Megállapíthatjuk tehát, hogy az orvosíműszer—gyártás további fejlődésének biztosításához szükség lenne a gyártás koncentrálásával egyidejűleg a gyárt- ..mányskála leszűkítésére, tiszta profilok kialakítására, valamint a Kölcsönös Gaz—
vdasági Segítség Tanácsa országain belüli szakosítás mielőbbi megvalósítására.
