A tercier szektor teljesítményei nemzetközi összehasonlításban

(1)

ÓSSZEHASONLlTÁSBAN

DR. SZABAD! BÉLA

Az utóbbi években megtörtént a tercier szektorl gazdasági szerepének reális

tisztázása. Ma már senki sem vitatja, hogy a szolgáltatások nem passzív tényezői a gazdaságnak. hanem színvonaluk nagyon is aktívan visszahat a termelés és a fogyasztás alakulására. az intenzifikálódásra. a gazdasági növekedésre.

Szolgáltatási helyzetünk megítéléséhez mérésre és viszonyítási alapra van

szükségünk egyrészt abszolút helyzetünk megállapítása céljából, másrészt, hogy

— hosszabb időszak vizsgálata esetén — a változásokat nyomon tudjuk követni. A szolgáltatások kutatása ugyanakkor tipikusan olyan közgazdasági terület. ahol a felmerülő kérdésekre kizárólag hazai tapasztalatok alapján nem lehet választ adni.

nemzetközi összehasonlításra van szükség. A tercier szektor témakörében az utóbbi időben több — bár különböző mélységű - nemzetközi összehasonlítás is készültz.

Ezen elemzésünk elsősorban abban tér el ezektől, hogy nemcsak az erőforrásokból való részesedést, hanem a teljesítményeket és azok szerkezetét is vizsgálja, továbbá.

hogy következetesen egy bizonyos nemzetközi átlaghoz hasonlítja a szolgáltatások

hazai struktúráját. *

A nemzetközi gyakorlatban a gazdasági fejlettségi szint (az egy főre jutó hoz—

záaclott érték — GDP) és a GDP-hez való hozzájárulás közötti összefüggést leíró

függvény alkalmazása általános. A nemzetközi tendenciát 18 OECD—ország adatai

alapján határoztuk meg. Az elemzésbe bevont országok között egyaránt vannak nálunk gazdaságilag fejlettebbek és kevésbé fejlettek. A tőkés országokhoz való viszonyítás oka a szocialista országok hiányos szolgáltatási adatbázisában kere—

sendő (nincsenek a tercier szektor GDP—hez való" hozzájárulásáról adatok, távolról sem teljes a szükséges naturális mutatók köre). Naturális mutatók módszerével -- igaz, sok becslést alkalmazva — két másik szocialista ország (Csehszlovákia és Lengyelország) tercier szektorának teljesítményét is felírtuk.

A harmadik szektor teljesítményeit két módszerrel vizsgálhatjuk:

1. az egyes országok értékadatait (GDP—hez való hozzájárulás) hasonlítjuk össze (eb—

ben az esetben még a magyarországi szolgáltatási teljesítmények viszonylag jelentős, több mint 20 százalékos elmaradását tapasztaljuk, amiben a teljesítmények eltérő értékelésének

1 Az elemzésben használt besorolás szerint a tercier szektor a következő ágazatokat foglalja magá—

ban: szállítás. hírközlés. kereskedelem. személyi és lakásszolgóltatás. egészségügyi és kulturális szolgáltatás, közigazgatás és egyéb szolgáltatás.

3 Lásd többek között: Csernok Attila -- Ehrlich Eva — Szilágyi György: infrastruktúra. Korok és orszá- gok. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975. 390 old.; Dr. Pálos István: Foglalkoztotottsági arányok a szolgál- tatásban. Statisztikai Szemle. 1973. évi 2. sz. 107-121. old.; Dr. Rácz Albert: Szolgáltatások —- tercier szektor.

Gazdaság. 1971. évi 3. sz. 41—55. old.

(2)

DR. SZABAD!: A TERCIER SZEKTOR

149

— hazánkban alapvetően más az ár- és a finanszírozási rendszer, így a tiszta jövedelem nép—

gazdasági ágak közötti elosztása is, mint az összehasonlításba bevont országokban —— van döntő szerepe;

2. naturális mutatókat vetünk egybe, amelyeket a magyarországi értékmutatókkal sú—

lyozunk (miután így az eltérő teljesítményértékelés torzító hatását kiszűrtük. arra az ered—

ményre jutottunk, hogy a szolgáltatási teljesítmények volumenében közel vagyunk a nem- zetközi átlaghoz, vagyis Magyarországon — és hasonlóképpen Csehszlovákiában és Lengyel- országban — nagyjából ugyanolyan méretű szolgáltatási teljesítményt fejtenek ki, mint a

hasonló fejlettségű tőkés országokban).

A mennyiségileg kielégítő teljesítmény ugyanakkor a munkaerő- és az álló-

eszközbázis oldaláról nincs megfelelően alátámasztva. Magyarországon — számí- tásunk szerint —- a szolgáltató ágazatok kb. 20 százalékkal kisebb létszámmal és kb. 25 százalékkal kevesebb beruházással érnek el ugyanolyan volumenű teljesít—

ményt. mint egy hasonló fejlettségű tőkés ország tercier szektora3. A termelési té—

nyezőkkel való alacsonyabb színvonalú ellátottság a szolgáltatási teljesítmények minőségében és — több elemzés tanúsága szerint — az anyagi termelés hatékonysá- gának alakulásában érezteti hatását. A szolgáltatások nem kielégítő minősége első—

sorban időveszteségekben. de egyéb veszteségekben (például az áru rongálódása stb.) is megnyilvánul. A fogyasztási szolgáltatások minősége pedig nagy mértékben meghatározza a munkaerő újratermelésének színvonalát és így közvetve az anyagi termelés hatékonyságát is. Valószínűleg a teljesítmények nem kielégítő minősége is közrejátszik abban, hogy az import finanszírozásában a láthatatlan export (az

idegenforgalom, a tranzit szállítás, a külföldön végzett fuvarozás, a hírközlésből

eredő nemzetközi bevétel stb.) összehasonlíthatatlanul kisebb szerepet játszik Ma—

gyarországon, mint a vizsgált 18 OECD—országban.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER LElRÁSA

A teljesítmények nemzetközi összehasonlításának módszere a következő össze—

függésre épül.

Bármely szolgáltató ágazat vagy alágazat hozzáadott értéke felírható a követ- kező formában:

.. _ M ,.

Y)! _ th Xn

ahol:

in — a i-edik ágazat (alágazat) hozzáadott értéke az i—edik országban,

xi,- — a j-edik ágazat (alágazat) hozzáadott értékével kapcsolatba hozható natu- rális mutató az i—edik országban,

m — a koefficiens hazai adata (a i-edik naturális mutató egységére jutó hozzá- th adott érték).

Tehát a súly szerepét betöltő koefficiens és a naturális mutató szorzataként ki—

fejezhető a kibocsátás. A koefficiensek meghatározása a magyarországi GDP-ada—

tok alapján történt. Ennek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Előnyösnek tartjuk, hogy ily módon elkerülhettük a nemzeti értékmutatók sajátosságaiból adódó összehasonlíthatósági problémákat és ezáltal az eredmények értékelésének bizony- talanságait is. A magyar értékmutatók kizárólagos használata ugyanakkor csak rela—

tíve kedvező. hiszen a magyarországi ár-, finanszírozási és költségviszonyokat az

3 Lásd dr. Szabadi Béla: A gazdasági fejlettség és a szolgáltatások összefüggése. (Statisztikai Szemle.

1975. évi 11. sz. 1069—1089. alá,) c. tanulmányát.

r '

(3)

összehasonlításba bevont országokra nézve is érvényesnek tételezi fel. Biztosan jobb lett volna más országok GDP—mutatóival is elvégezni a számításokat, erre viszont

ilyen mélységben adathiány miatt nem nyílt lehetőség. Úgy véljük azonban. hogy mivel a teljesítmények volumenének mérését tekintettük feladatunknak, az alkal-

mazott módszer elfogadható. és csak kis mértékben torzít.

A bemutatott módszer alkalmazása lehetővé tette. hogy a többi ország harma—

dik szektorának szerkezetét a magyar nómenklatúrának megfelelően és a saját el-

számolási mérlegükben közöltnél részletesebb bontásban írjuk fel. A módszerrel két olyan szocialista ország — Csehszlovákia és Lengyelország - szolgáltató ágaza—

tainak hozzáadott értékét is sikerült meghatároznunk. amelyek nem állítanak össze GDP-mérleget.

A kapott eredmény pontossága nagyrészt attól függ, sikerül—e olyan naturális

mutatókat találni. amelyeknek alakulása jól jellemzi az adott ágazat (alágazat) ki-

bocsátását. Az igen részletes nómenklatúra alkalmazása két szempontból is növeli a pontosságot. Nagyobb mélységű bontás esetén ugyanis viszonylag egyértelműen jelölhetjük ki a naturális mutatókat. és ezek nagy száma miatt az a hiba is elha- nyagolható lesz, amelyet egy—egy nem egészen megfelelő mutató szerepeltetése idéz

elő. .

A TERCIER SZEKTOR HOZZÁADOTT ÉRTÉKE ÁGAZATOK (ALÁGAZATOK) SZERINT MAGYARORSZÁGON 1971-BEN'I

A tercier szektor kibocsátását a .,Népgazdasági mérlegek 1971." c. kiadvány5

a következő ágazati bontásban (12 ágazat. 5 ágazatcsoport) mutatja be:

Szállítás Hírközlés

Szállítás és hírközlés Belkereskedelem

Külkereskedelem Kereskedelem

Személyi és üzleti szolgáltatás Lakásszolgáltatás

Személyi és lakásszolgáltatás

Egészségügyi és szociális szolgáltatás Kulturális szolgáltatás

Tudományos szolgáltatás

Egészségügyi és kulturális szolgáltatás Közigazgatás és védelem

Pénzintézeti szolgáltatás Egyéb szolgáltatás

Közigazgatás és egyéb szolgáltatás

A szerkezet vizsgálatával kapcsolatban kitűzött céljainknak ilyen mélységű nó- menklatúra nem felelt meg. részletesebb — alágazati mélységű - bontásra volt szükségünk. Ezért 63 alágazatot alakítottunk ki lényegében a népgazdaság egysé- ges ágazati osztályozásának6 megfelelően. A kisebb eltéréseket az magyarázza.

hogy elemzésünkben csak olyan alágazatok szerepelhetnek. amelyekre jellemző nem- zetközi naturális mutató áll rendelkezésünkre. A jelentéktelen súlyú .,szociális szolgáltatás és üdülés" alágazatot kihagytuk a tercier szektorból. Összesen hat

* Az adatbázis összeállításának évéül azért választottuk 1971-et. mert ennél későbbi időpontra a vizsgált 20 ország egy részére nem lehetett minden alágazatra naturáiis mutatót találni.

5 Népgazdasági mérlegek. 1971. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973. 77 old.

' A népgazdasági mérlegrendszer módszertana. Módszertani füzetek 9. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1971. 207 old.

a

(4)

A TERCIER SZEKTOR

151

,.egyéb" alágazati csoportot képeztünk alakulásukat az ágazat fejlődésének bi—

zonyos százalékában kapjuk meg.

A nómenklatúrában néhány átcsoportosítást hajtottunk végre. illetve egy új ágazatot képeztünk. Erre a csoportok közelítése, a tercier szektor nemzetközi össze—

hasonlíthatósága, illetve a kapott eredmények értelmezése érdekében volt szükség.

Az .,üzleti szolgáltatást" összevontuk a ,,pénzintézeti szolgáltatással". (A tőkés országokban mindkét szolgáltatásfajta egyaránt magában foglal ún. élősdi tevé- kenységeket.) A ,.lakossági szolgáltatással" kibővítettük a tercier szektor körét (hazánkban a lakossági szolgáltatás az összehasonlításba bevont országoktól el—

térően az iparban szerepel).

A tercier szektor elemzésünkben használt fogalma tehát a hivatalos besorolás—

sal szemben nem tartalmazza a .,szociális szolgáltatás és üdülés" alágazatot, és

magában foglalja a ,,lakossági szolgáltatás" alágazatot.

1. tábla

Az ágazatok kibocsátása meghatározásának menete

Ágazat (alágazat)

A hozzáadott érték meghatározásának

forrása, módja

A tová bbi felosztás alapjai"

Vasúti közlekedés . . . . Közúti közlekedés . . Folyami közlekedés . . . Városi közlekedés . . . . Légi közlekedés . . . . .

Szállítás . . . . .

Hírközlés . . . . Belkereskedelem . . . . Külkereskedelem . . . . .

Személyi szolgáltatás . . . . . Város— és községgazdálkodási

szolgáltatás. . . . . Uzleti szolgáltatás .

Személyi és üzleti szolgáltatás . . Lakásszolgáltatás . . . . . Személyi és lakásszolgáltatás . . . Egészségügyi szolgáltatás

Oktatás .

Népművelés, művészet, művészeti intézmények és egyéb kulturális szolgáltatás .

Sport és testnevelés Kulturális szolgáltatás

Tudomány és tudományos szolgálta—

tatás , . . . .

Közigazgatás és védelem .

Pénzintézeti és üzleti szolgáltatás.

Egyéb szolgáltatás .

Közigazgatás és egyéb szolgáltatás

Közlekedés és hírközlési évkönyv, 1971

**

*a

416

Az 1972. évi GDP megoszlása alapján (ÁKM 1972.)

**

Az 1972. évi GDP megoszlása alapján (ÁKM 1972.)

**

' Például a vasúti közlekedésnek áru- és személyszállításra bontása.

" Népgazdasági mérlegek. 1971.

PM-mérlegbeszámoló

Postai bevételek

Folyó termelő felhasz—

nólás alágazatonként

Kiadások

1971. évi egészségügyi ráfordítások

Költségvetési kiadások

Közművelődési kiadások.

illetve bevételek

(5)

Külön szólunk a lakossági szolgáltatás hozzáadott értékének meghatározá—

sáról. A szolgáltatásfajták szerinti bruttó termelési érték adatait korrigáltuk. A korrekciós tényező az adott szolgáltatási tevékenység nagy részét ellátó, ún. rep—

rezentáns vállalat — például a híradástechnikai cikkek javításában a GELKA Gép- ipari Elektromos Karbantartó Vállalat. a gépkocsijavítás'ban az Autófenntartő lpar—i;

Tröszt (AFIT) stb. -— hozzáadott és bruttó termelési értékének egymáshoz viszonyt—.

tott aránya volt

A nemzetközi összehasonlítás mindig kompromisszumok eredményeként születik—

meg, hiszen az adatfelvétel eltérései miatt gyakran nem választhatjuk az általunk legcélszerűbbnek tartott megoldást, hanem csak a megvalósíthatók közül a leg- jobbat. A tercier szektor nemzetközi összehasonlitásakor is így volt ez. mégpedig

kettős értelemben:

1. a kibocsátással a teljesitménymutatók állnak a legszorosabb összefüggésben,'en-

nek ellenére nem tudtuk kizárni kapacitás- és létszámadatok alkalmazását. bár az is igaz..

hogy súlyuk nem túl nagy (összesen 55 mutatót használtunk, ebből 44 teljesítmény- vagy potenciális teljesítmény-, 3 kapacitás-, 7 létszám— és 1 értékmutatő);

2. néhány esetben nem tudtuk elkerülni a becslést vagy a korrekciót.

A tercier ágazatok magyarországi 1974. évi hozzáadott értékét az 1974. évi naturális mutatók és az 1971. évi koefficiensek szorzataként határoztuk meg. (A mér—

ce szerepét betöltő függvények is az 1971. évi magyaroszági ár- és költségviszonyo- kat tükrözik.)

A nemzetközi irányzatot analitikus regressziószámítással határoztuk meg. Több- nyire kétváltozós. néhányszor többváltozós függvény fejezte ki a nemzetközi tenden—

ciát. A gazdasági fejlettségi szint minden esetben független változóként szerepelt.

A függő változó az egyes ágazatok (alágazatok) egy főre számitott hozzáadott ér—

téke volt. Azért nem az egyes ágazatok kibocsátásának a tercier szektor GDP-jén belüli arányát vettük függő változónak, mert így csak azt tudtuk volna meg, hogy azonos volumenű tercier kibocs'átásnak milyen az irányzatnak megfelelő megosz- lása, arra viszont nem kaptunk volna választ, mennyiben tér el a magyarországi harmadik ágazatok teljesítménye a nemzetközi átlagtól. Mivel a tengerhajózás szerepe alapvetően nem (] termelőerők fejlettségétől (ezen alágazat egy főre jutó GDP—je sokkal nagyobb Görögországban. mint például a Német Szövetségi Köz- társaságban), hanem az ország földrajzi helyzetétől és egyéb sajátos tényezőktől függ. vizsgálatunkból kihagytuk.

A TERCIER SZEKTOR SZERKEZETE

A tercier szektor teljesitményeire vonatkozó számítások ágazatonkénti eredmé- nyét a 2. táblában foglaltuk össze.

Az adatok azt mutatják, hogy a tercier szektor ősszes teljesítménye Magyaror- szágon a nemzetközi irányzatnak megfelelően alakul. Hazánkban tehát nagyság- rendileg körülbelül ugyanannyi szolgáltatást fejtenek ki, mint egy hasonló gazda—

sági fejlettségű tőkés országban.

A harmadik szektor! hozzáadott értékén belül viszont lényegesen más az egyes

ágazatcsoportok súlya. Magyarországon a ,,szállítás és hírközlés". valamint a ,,köz-

igazgatás és egyéb szolgáltatás" egy főre számított GDP—je jelentősen nagyobb, mint az öszehasonlításba bevont országokban. A .,kereskedelem" és az ,.egészség- ügyi és kulturális szolgáltatás" teljesítménye a nemzetközi átlagnak megfelelően alakul. Ugyanakkor a többi három ágazatcsoportban lényeges elmaradást tapasz- talunk.

(6)

A TERCIER SZEKTOR

153

2. tábla

A tercier ágazatok tényleges és a tendenciának megfele/ő hozzáadott értéke Magyarországon 1974-ben

Az egy főre számított hozzáadott érték

Mogyor- nemzetközi Magyar— megoszlása (százalék)

Ágazat országon átlaga 051990"

* az "329, Magyar- nemzetközi

forint ** "cég: a- országon átlaga

Szállítás és hírközlés. . . 2696 2266 119,0 23,0 19.0

Kereskedelem . . . . . . . . . 4520 4643 97,4 38,6 38,9

Egészségügyi és kulturális szolgáltatás 1583 1524 1039 13,5 12,8 Város— és községgozdálkodási szolgál-

tatás, lakásszolgáltatás . . . . . 618 782 79,0 5.3 6.5

Pénzintézeti és üzleti szolgáltatás . . 614 896 68,5 5.3 7,5

Lakossági és személyi szolgáltatás . . 335 788 42,5 2.9 6.6

Közigazgatási és egyéb szolgáltatás . 1338 ,, 1048 127,7 11.11 8.7

V Összesen 11704 11947 98,0 100,0 100,0

A továbbiakban a tercier szektor teljesítményeinek elemzését ágazatcsoporton- ként folytatjuk.

1. Szállítás és hírközlés

A szállítás7 a magyar népgazdaság egyik szűk keresztmetszete, bizonyos idő- szakokban olyan mértékű torlódás jelentkezik a fuvarozási feladatok ellátásában, ami már a termelés és a külkereskedelem folyamatosságára is hatással van. A szál—

lítási szűk keresztmetszet kialakulásáért részben a viszonylag sok szállítás tehető felelőssé. Számításaink szerint Magyarországon az egy főre jutó szállítási teljesít- mény elég jelentős mértékben, kb. 33 százalékkal nagyobb a nemzetközi átlagnál.

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a többletszállítás nem magyaráz- ható-e sajátos gazdaságföldrajzi adottságokkal (hiszen elég jelentősek lehetnek ezen a téren az egyes országok közötti eltérések). Ennek tisztázása érdekében a nemzetközi irányzat meghatározásakor független változóként a gazdasági fejlett- ségi szinten kívül a földrajzi fekvést és a területi munkamegosztásban kialakult helyzetet is figyelembe vettük. így például a vasúti áruszállítás vizsgálatakor az építési hosszt is beépítettük a függvénybe, mivel arra gondoltunk, hogy a vasút időben nagy állandóságot mutató kiépítési távolsága jól jellemzi az ország körzetei közötti gazdasági kapcsolatok kiterjedtségét. Nyilvánvalóan hatással van a szállítás volumenére az ország földrajzi (tranzit) helyzete is. Ezt egy alternatív változó szere—

peltetésével (szárazföldi tranzitország — 1, nem szárazföldi tranzitország —— 0) vettük figyelembe. A jelen esetben tehát az eltérő gazdaságföldrajzi adottságok nem adnak magyarázatot a nemzetközi értéket meghaladó szállítási teljesítményünkre.

A 3. tábla azt mutatja, hogy az egyes szállítási alágazatok teljesítménye elég—

gé különböző mértékben és irányban tér el a nemzetközi átlagtól. A legnagyobb volumenű többletszállítást (: vasút bonyolítja le (4—9350/0), de a közúti közleke- désben is meghaladjuk a nemzetközi átlagot (—l—1ó,3%). A városi közlekedés és a szállítmányozás egy főre jutó teljesítménye lényegében a nemzetközi irányzatnak megfelelő mértékű, a folyami és a légi közlekedésben viszont számottevő (80, illetve 75 százalékos) a nemzetközi átlagtól való elmaradásunk.

7 A tengeri hajózás nélkül.

(7)

A szállítási teljesítményeket nemcsak alágazatonként. hanem szállítási nemen-

ként is vizsgáltuk. Amig a személyszállítás teljesítményelnagyjából a nemzetközi irányzatnak felel meg (105%). addig az áruszállításban már 52 százalékos többlet

mutatkozik. Ennek okát a termelési szerkezetben, a termelés anyagigényességében és nem utolsósorban a szállítási munka szervezésének nagy tartalékaiban kell ke-

resnünk (felesleges teljesítmények, például keresztszállítások stb.). A nemzetközi átlagot meghaladó mértékű áruszállításnak két hátrányos következménye is van.

Egyrészt növeli az áruk önköltségét, és ezáltal csökkenti versenyképességüket

(így azonos volumenű nemzeti jövedelmet az irányzathoz képest kb. 50 százalékkal több áruszállítási költséggel hozunk létre). másrészt a sokszor kevésnek bizonyuló közlekedési kapacitás egy részét tulajdonképpen feleslegesen köti le. Közlekedésünk a nemzetközi átlagnál kb. 25 százalékkal kevesebb beruházással a nemzetközi

irányzatot kb. 50 százalékkal felülmúló áruszállítási teljesítményt fejt ki.

3. tábla

A szállítás és hírközlés tényleges és a tendenciának megfelelő hozzáadott értéke alágazatok szerint Magyarországon 1974—ben

Ágazat. alágazat Magyar-

Magyar- nemzetközi (;?Éáuggn orszagon átlaga százalékgá—

ban

Vasúti közlekedés . . . . . . . . . . . 1153 596 193,5

Ebből:

Áruszállítás . . . 937 446 2110,1 Személyszállítás . . . 216 150 144.0 Közúti közlekedés . . . 972 836 116,3 Ebből:

Áruszállítás . . . 696 528 131 .8 Személyszállítás . . . 276 308 89,6

Folyami közlekedés . . . 24 116 20.7

Ebből:

Áruszállítás . . . 21 111 18.9

Személyszállítás . . . 3 5 60.0

Városi közlekedés . . . . . . . . . . 66 70 94.3

Légi közlekedés . . . 14 55 25.5

Szállítmányozás . . . , 42 40 1005

Szállítás . . . 2271 1713 132,6

Hírközlés . . . . . . . . . . . . . 425 553 76,9

Szállítás és hírközlés 2696 2266 119.0

"Teljesen eltérő helyzetet találunk a hírközlésben. ahol az egy főre vetített tel- jesítmény 1974-ben kb. 23 százalékkal volt kisebb a nemzetközi átlagnál. A hírköz—

lésen belül a következő öt szolgálati nemet vizsgáltuk (zárójelben a felhasznált

naturális mutatók): posta (a küldemények száma). távíró (a táviratok száma). táv-

beszélő (a készülékek száma), rádió (az adásidő) és televízió (az adásidő). A nem- zetközi átlagtól való elmaradást lényegében a telefonellátottság színvonala okoz- za. A jelenlegi távbeszélőhelyzet hátrányosan érinti a munkaidő kihasználásának- hatékonyságát. Mivel a hívások nagy része végződik foglalt jelzéssel, csökken az

effektív ügyintézésre fordítható idő.

(8)

A TERClER SZEKTOR

155

2. Kereskedelem

A belkereskedelmi forgalom közelítésére lényegében két mutató kínálkozik: az anyagi javak lakosságifogyasztása (hiszen ez főleg a belkereskedelmi forgalmon keresztül realizálódik) és a foglalkoztatott létszám. Mivel az egyes országokban az egy kereskedelmi dolgozóra jutó forgalom jelentős mértékben különbözhet, az előb- bi mutató felhasználása mellett döntöttünk. A lakossági fogyasztást 17 termékcso- portban vizsgáltuk, a természetes mértékegységű adatok összegezése magyar egy—

ségárakkal súlyozva történt.

1974-ben a belkereskedelem egy főre számított hozzáadott értéke Magyar- országon a nemzetközi átlagnak körülbelül 97 százalékát érte el. A gazdasági fej- lettségünknek lényegében megfelelő belkereskedelmi forgalmat azonban a nemzet- közi átlagnál mintegy 30 százalékkal kisebb létszámmal érjük el. Hazánkban 42, a hasonló gazdasági fejlettségű tőkés országokban 54 belkereskedelmi dolgozó jut ezer lakosra. Senki sem állítja. hogy a tőkés országok foglalkoztatotti létszáma optimális értéknek tekinthető, az viszont biztos, hogy hazánkban is az ezer lakosra jutó 42 kereskedelmi dolgozónál lényegesen többre lenne szükség. Egyes szakem- berek szerint a belkereskedelem létszámhiánya körülbelül 50—100000 főre tehetőg.

A belkereskedelmi munkaerőhelyzet és a bolthálózat összetétele kölcsönösen hat egymásra. Egyrészt a létszámhiány következményeit (hosszú sorbanállás, viszonylag tekintélyes vásárlási idő) a sok kis alapterületű bolt miatt fokozottabban érez—

zük. (Ezek az üzletek nem alkalmasak a rakodás gépesítésére —— például a konté- neres szállításra —, és nem tudják a teljes áruválasztékot bemutatni, emiatt ugyan—

az a vásárlási igény több boltban is felmerülhet.) Másrészt az új, igen korszerű üzletek üzembe helyezéséhez mind nehezebben — sokszor csak kisebb boltok be—

zárása árán - lehet a szükséges személyzetet biztosítani. ; A kereskedelem másik ágazatában, a külkereskedelemben is az egy főre jutó teljesítmény 1974—ben a nemzetközi átlaggal volt egyenlő.

3. Egészségügyi és kulturális szolgáltatás

31. Egészségügyi szolgáltatás. A szocialista Magyarországon ma már mindenki állampolgári jogon részesül ingyenes egészségügyi szolgáltatásban. A térítésmen- tes orvos—egészségügyi ellátás kiterjesztése a teljes lakosságra meglehetősen nagy volumenű teljesítményeket eredményez. Hazánkban az egészségügy egy főre jutó hozzáadott értéke 36 százalékkal magasabb a nemzetközi átlagnál, tehát lényege- sen nagyobb, mint egy hasonló gazdasági fejlettségű tőkés országban. A teljesít- mények volumenéhez és a nagyon fejlett társadalombiztosításhoz képest a terme-

lési tényezőkkel való ellátottság színvonala viszonylag nem magas. A munkaerő-

és az állóeszközbázis oldaláról nem megfelelően alátámasztott teljesítmények mi- nősége sokszor nem kielégítő. (Ez azért is lényeges, mert nemcsak az egészségügyi ellátás kiterjedtsége, hanem színvonala is hatással van a legfőbb termelőerő, a munkaerő újratermelésének minőségére. így többek között a munkaidőalap kihasz- nálására is.) A körzeti orvosi rendelőkben az egy betegre fordított idő 1955 óta alig emelkedett: 1973-ban egy betegre 5.5 perc jutott. vagyis a szükségesnél (10

perc) jóval kevesebb.9 A szakrendelőkben -— a járóbetegellátás másik területén —-

sem sokkal kisebb a zsúfoltság. Magyarországon ezer lakosra 50 százalékkal több

8 Lásd például: Hazánk kereskedelmi foglalkoztatottsógának vizsgálata nemzetközi összevetésben. Bel- kereskedelmi Kutató intézet. Budapest. 1972.

9 Barta Barnabás: A társadalmi szolgáltatások fejlődése a felszabadulástói napjainkig. Statisztikai Szemle. 1975. évi 7. sz. 683—705. old. és 1975. évi 8—9. sz. 787-810. old.

(9)

fekvőbeteg-ellátási teljesítmény és ugyanakkor 6 százalékkal kevesebb kórházi ágy jut. mint az összehasonlításba bevont országokban.

32. Kulturális szolgáltatás. Korábban elterjedt nézet volt, hogy a gazdasági

növekedés üteme alapvetően a technikai felszereltség változásától függ. 'A külön- böző növekedési modellekben az oktatást exogén változónak tartották, a tényező

változatlanságát feltételezve hatását szinte figyelembe sem vették. Ma már a köz—

gazdászok véleménye megegyezik abban, hogy a növekedés ún. emberi tényezői nagyon fontos szerepet játszanak a gazdaság bővülésében. Denison kísérletet tett

az oktatás hatásának kvantifikálására.10 Igaz. hogy számszerű eredményeit némi

fenntartással kell kezelnünk. hiszen az oktatás szinvonala számtalan bonyolult át-

tételen keresztül hat a gazdasági növekedésre (milyen az ismeretek hasznosításá-

nak mechanizmusa, milyen mértékben használják fel a magasabb színvonalú el- méleti és gyakorlati ismereteket a termelésben, a gazdaság szervezésében stb.).

munkássága nagy érdemének_kell tartanunk a figyelem felkeltését. Magyarországon is megtörtént az oktatás gazdasági szerepének felismerése. lgy például Erdős Tibor

..Gazdasa'gi növekedés a fejlett tőkésországokban" c. könyvébenM a szakmostruk—

túra és a munkahelystruktúra (gépek összetétele) harmóniájának fontosságát hang—

súlyozta.

Az oktatás teljesitményeinek összehasonlitását a tanulók száma alapján vé—

geztük el. (lgy az egyes oktatási nemek minőségi színvonaláról, az átadott isme—

Zretek korszerűségéről természetesen nem kaphatunk képet. de ezt nem is tartottuk feladatunknak.) Tekintettel arra, hogy az egy tanulóra forditott képzési költség ok—

tatási nemenként lényegesen különbözik, a számszerű eredményben az oktatás struktúrája is kifejeződésre jut. (A felsőfokú oktatás helyzete és színvonala jobban hat a nemzetközi átlagtól való eltérésre. mint például a középfokú oktatásé.)

4. tábla

A kulturális szolgáltatás tényleges és a tendenciának megfele/ő hozzáadott értéke Magyarországon 1974-ben

Az egy főre számitott hozzáadott érték

Alágazat Magyar- nemzetközi Magyar-

országon átlaga 031990"

az atlag

————————-———————— százaléká-

forint bon

Oktatás . . . 694 869 79,9

Népművelés, művészet. . . 66 41 161,0

Művészeti intézmények és egyéb kulturális—

szolgáltatások, sport . . . . 212 141 150,4

Összesen 972 . 1051 N 92,5

Számításaink szerint 1974-ben Magyarországon az oktatás egy főre számított hozzáadott értéke a nemzetközi átlagnál alacsonyabb volt. Az irányzattól való kb.

20 százalékos elmaradás döntő része — háromnegyede - ugyanakkor arra vezet-

hető vissza, hogy hazánkban viszonylag alacsony a 0—24 éves lakosok aránya. Eb—

ből következően a megfelelő korú népesség oktatásba való bevonásának magyar-

") Denison, E. F.: Why growth rates differ. Brookings lnstitution. Washington. 1967. 494 old.

gEldős Tibor: Gazdasági növekedés a fejlett tőkésországokban. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1972.

375 ol .

(10)

A TERCIER SZEKTOR

157 országi gyakorlata tulajdonképpen az összehasonlításba bevont országokéhoz haa sonló méretű teljesítményt eredményez.

Az oktatási teljesítményeket oktatási nemenként is vizsgáltuk: az iskolás kor

előtti képzésben viszonylag jól állunk. az ezer lakosra jutó szakmunkástanulók szá- ma a nemzetközi átlagnak felel meg. a közép- és felsőfokú oktatásban kevésbé kedvező a helyzetünk. (A szomszédos szocialista országokhoz képest is elmaradá—

sunk figyelhető meg: Magyarországon a megfelelő korú népességnek csak kb. fele- akkora hányada tanul főiskolán és egyetemen, mint Csehszlovákiában.) Az alsó—

fokú oktatással az elemzésben nem foglalkoztunk, mert az minden országban kö- telező. A számításokban azonban figyelembe vettük az alsófokú képzés egyes or—

szágokban eltérő idejét.

Mivel a kulturális szolgáltatás másik két ágazatának teljesítménye jelentősen meghaladta a nemzetközi átlagot (lásd a 4. táblát). az ágazatcsoport egy főre jutó hozzáadott értéke (972 forint) csaknem a nemzetközi tendenciának megfelelően ala-

kult (92.50/0).

33. Tudomány és tudományos szolgáltatás. Számításaink szerint a tudomány és tudományos szolgáltatás egy főre jutó teljesítménye 1974-ben 11,9 százalékkal volt nagyobb a nemzetközi irányzatnak megfelelő értéknél. Az eredményt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A teljesítményeket ugyanis adathiány okozta kénysze- rűségből a főállású kutatók számával közelítettük. Ez a mutató azonban kétféle torzítást is okozhat, mivel sem a segédszemélyzet nagyságát - ami nyilvánvalóan összefüggésben van a kutatók munkájának produktivitásával —-. sem pedig a tech—

nikai eszközökkel való ellátottságot, — ami a kutatás eredményességének egyik fontos összetevője — nem veszi figyelembe.

4. Város- és községgazdálkodási szolgáltatás, lakásszolgáltatás

Az ágazatcsoport egy főre vetített teljesítménye a gazdasági fejlettségünknek megfelelő érték 79 százalékát érte el 1974-ben.

5. tábla A város— és községgazdálkodási szolgáltatás, valamint a lakásszolgáltatás tényleges

és a tendenciának megfelelő hozzáadott értéke Magyarországon 1974-ben

Alógazat

Magyar- nemzetközi MGSYDr'

országon átlaga "31990"

az atlag százaléká-

forint ban

Város- és községgazdólkodási szolgáltatás . . 214 260 823

Lakásszolgáltatás . . . , 404 522 77.4

Összesen

618 ' 782 ' 79,0

A város- és községgazdálkodási szolgáltatásban mutatkozó kb. 18 százalékos elmaradás a városiasodásban elfoglalt helyzetünket jellemzi. A lakásszolgáltatás egy főre jutó hozzáadott értéke csaknem 23 százalékkal volt alacsonyabb a nem—

zetközi irányzatnak megfelelő értéknél. Ennek oka az ezer főre eső szobák számá- nak eltérő alakulásában keresendő. Amíg Magyarországon 1974—ben ezer lakosra 931 szoba jutott, addig a hasonló gazdasági fejlettségű tőkés országokban átlago-

(11)

san 1203. (Az ENSZ Statisztikai Hivatalának ajánlása alapján a hálászobát, az ebédlőt. a nappalit, a személyzeti szobát és a legalább 4 négyzetméter alapterü-

letű konyhát tekintettük szobának)

5. Pénzintézeti és üzleti szolgáltatás

Több közgazdász a szolgáltatások tőkés országokban elért szintjét lényegében

kizárólag az eltérő társadalmi berendezkedésre —- elsősorban a felduzzasztott pénz- ügyi szférára — vezeti vissza, és nem ismeri el. hogy az ezekre az országo kra jellem-

ző foglalkoztatottsági és beruházási szerkezetben a termelőerők fejlettségi szintjétől függő objektiv technikai—gazdasági összefüggések is kifejeződnek. A nemzetközi összehasonlítás elvetésénél célravezetőbbnek tartjuk a tőkés sajátosságok kiszű—

rését. A kívánatos fejlesztési irány kijelöléséhez nagyon fontos információt ad a

pénzintézetek súlyának kimutatása.

6. tábla

A pénzintézeti és üzleti szolgáltatás tényleges és a tendenciának megfelelő hozzáadott értéke Magyarországon 1974-ben *

Alágazat Magyar- nemzetközi Magyar-

országon átlaga 051990"

az atlag

——Mr—-——————-—————- százaléká-

forint ban

Pénzintézeti szolgáltatás . . . . . . . . 17ii 436 39,2

Uzleti szolgáltatás . . 443 460 9ó.3

Összesen 614 k 896 ] 68,5

A 6. tábla adatai azt mutatják, hogy Magyarországon 1974-ben a nemzetközi átlagnál kb. 60 százalékkal kevesebb pénzintézeti szolgáltatást fejtettek ki. Lénye- ges és a társadalmi berendezkedés különbözősége miatt szükségszerű az eltérés,

bár megjegyzendő. hogy az elemzésbe bevont országok harmadik szektorának ki-

bocsátásában sem képvisel számottevő hányadot a pénzintézetek teljesítménye:

1971-ben a vizsgált 18 OECD-ország szolgáltató ágazatainak hozzáadott értékében

1.2—4,5 százalékos súlya volt a pénzintézeteknek. (Magyarországon 1974-ben a ter—

cier szektor kibocsátásának 1,5 százaléka származott ebből az ágazatból.) A GDP-

hez való hozzájárulás elemzésénél ezúttal sokkal fontosabb annak feltárása, hogy a pénzintézetek eltérő szerepe mennyiben módosítja az általunk definiált foglal- koztatottsági és beruházási tendenciát. 1971-ben a vizsgálatunkba bevont tőkés országokban a foglalkoztatottaknak átlagosan 2 százaléka dolgozott a pénzinté-

zetekben (a két szélső érték: Spanyolország 0.6, Svájc 3.2 százalék). Ha ezekre az

országokra nézve is a hazánkra jellemző 0.6 százalékos arányt tartanánk reálisnak.

a nemzetközi tendencia oly módon módosulna, hogy például 1970-ben nem 20 szó—

zalékos. hanem ..csak" 17 százalékos lenne a becsült munkaerőhiány a magyaror-

szági tercier szektorban. A pénzintézeti szolgáltatás eltérő gazdasági szerepe alig- ha érinti a vázolt beruházási tendenciát. hiszen a pénzintézetek építése és beren- dezése nem tartozik a nagy tőkeigényű beruházások közé. !

A pénzintézeti szolgáltatáshoz hasonlóan a tőkés országok üzleti szolgálta-

tása is magában foglal ,.élőscli" tevékenységeket. Számításaink szerint az üzleti

(12)

A TERCIER SZEKTOR

159

szolgáltatás egy főre jutó teljesítménye 1974-ben a nemzetközi átlagnak megfelelő mértékű volt. Az irányzattól való eltérés ezen alágazat struktúrájában jelentkezik:

hazánkban a hirdetési és reklámtevékenység jelentősége kicsi. az ügyvitelszervezés és -gépesítés a domináns elem.

6. Lakossági és személyi szolgáltatás

Bár a lakossági szolgáltatás a magyar ágazati besorolás szerint — mint már emlitettem — az iparba tartozik. a nemzetközi összehasonlítás érdekében a tercier szektorban való szerepeltetése mégis célszerűnek látszott. Ezt az átsorolást indo—

kolta annak tisztázása is, hogy a lakossági szolgáltatás olyan súlyt képvisel-e az összehasonlításba bevont országok harmadik szektorában. ami már észrevehetően módosíthatja a foglalkoztatottsági és a beruházási tendenciát. Számításaink szerint a lakossági szolgáltatás a tercier szektor GDP-jén belül nem jelentős — átlago- san 3 százalékos — arányt képvisel a vizsgált országokban.

7. tábla

A lakossági és személyi szolgáltatás tényleges

és a tendenciának megfelelő hozzáadott értéke Magyarországon 1974-ben

Az egy főre számitott hozzáadott érték

Alo'gazat Magyar- nemzetközi Magyar-

országon átlaga orszagon az átlag

————— százaléká—

forint ban

Lakossági szolgáltatás . . . 196 477 41,1

Személyi szolgáltatás 139 311 44.7

Összesen ] 335 I 788 ] 42,5

1974—ben a lakossági szolgáltatás egy főre vetített GDP-je az ország gazdasági fejlettségének megfelelő érték 41,1 százalékával volt egyenlő. Adatgyűjtési okból naturális mutatóként állományadatokkal dolgoztunk azzal a feltételezéssel, hogy a lassabban elhasználódó cikkek javítása és karbantartása állományukkal ará- nyos. Igy a nemzetközi irányzattól való elmaradás bizonyos hosszabb élettartamú

cikkekkel -— elsősorban egyes tartós Jfogyasztási javakkal — való ellátottságunk ala—

csonyabb színvonalával magyarázható.

A személyi szolgáltatás több mint 50 százalékos hiánya két okkal magyaráz—

ható. Az egyik ok az adatfelvétel körének bizonyos eltérése. amit nem sikerült ki—

küszöbölnünk, a másik a háztartási szolgáltatás kis jelentősége: Magyarországon kevesebb a háztartási alkalmazott, mint a tőkés országokban.

7. Közigazgatás és egyéb szolgáltatás

A szállítás és hírközlés ágazatcsoport mellett a közigazgatás és egyéb szol—

gáltatás (központi és helyi igazgatás, védelem, rend- és jogbiztonság, politikai és társadalmi szervezetek, nemzetközi szervezetek) ágazatban haladjuk meg viszonylag jelentősebb mértékben (27.7 százalékkal) a nemzetközi irányzatnak megfelelő értéket. (Lásd a 2. táblát.) A nagyobb eltérés valószínűleg a társadalmi berendez—

kedés különbözőségével. elsősorban a tervgazdálkodás sajátos igényeivel magya-

(13)

rázható. Arra gondolunk. hogy egy szocialista országban — [a központi irányítás

követelményeivel összhangban — kiszélesedikaz állam gazdasági feladatainak

köre. ' '

A HARMADIK SZEKTOR SZERKEZETE

CSEHSZLOVÁKIÁBAN ÉS LENGYELORSZÁGBAN 1971-BEN

Az előzőkben feltártuk azokat az eltéréseket, amelyek a magyarországi tercier szektor ágazatonkénti kibocsátási szerkezetét az OECD-országok átlagos struktú—

rájától megkülönböztetik. Szolgáltatási helyzetünk megítéléséhez újabb támpontot ad annak ismerete, hogy mennyiben általánosíthatók a felvázolt eltérések. és hogy főleg Magyarországra érvényesek-e azok, vagy a szocialista országokra nézve álta- lános érvényűeknek kell tekintenünk őket. Kutatásunk során a tanulmányunkban

ismertetett és az OECD—országokkal való összehasonlításhoz felhasznált módszer

segítségével Csehszlovákia és Lengyelország harmadik szektorának szerkezetét—ís

fel tudtuk vázolni összehasonlíthatő formában, így lehetőség nyílott az előbbi kér- A dés megválaszolására.

8. tábla

A tercier ágazatok tényleges hozzáadott értéke

a tendenciának megfelelő bruttó hazai termék százalékában három szocialista országban*

Az egy főre jutó bruttó hazai termék

A Csehszlovákiá— Lengyelország- Magyarországon

Bozai ban1971-ben ban 1971—ben 1974-ben

a nemzetközi átlag százalékában

Szállítás és hírközlés" . . . . . 152,8 142.0 119.0

Kereskedelem . . . 82,5 77.1 97,4

Egészségügyi és kulturális szolgálta-

tás . . . . . . . . . . . 98.5 108.4 1039

Város- és községgazdálkodási szol-

gáltatás. lakásszolgáltatás . . . 69,3 73,6 79.0

Pénzintézeti és üzleti szolgáltatás . 50,4 55.7 68.5

Lakossági és személyi szolgáltatás . 44.8 * 30.5 42.5 a **

Közigazgatás és egyéb szolgáltatás 122,0 113.9 127.7

Összesen 95,4 100,0 98,0 . *x

" Naturális adatok hiánya miatt a pénzintézeti és üzleti szolgáltatás. illetve a közigazgatás és egyéb szolgáltatás egy főre jutó hozzáadott értékét a megfelelő magyar adatok alapján becsültük meg. (Nem va- lószínű, hogy a három szocialista országban merőben másként alakultak.) Ezért e két ágazatcsoporton kívül az egész szektor tendenciától való eltérésének mértékét is elsősorban tájékoztató jellegűnek kell tekintenünk.

" A tengerhajózás nélkül.

A 8. tábla adatai szerint a három szocialista országban azonos a nemzetközi

tendenciától való eltérések iránya. ugyanakkor a különbségek mértéke változó. A

legnagyobb eltérést a szállítás és hírközlésben mutattuk ki: Csehszlovákiábanués

Lengyelországban még a magyarországinál'is jelentősebb ezen ágazatcsoport egy főre vetített teljesítményének a nemzetközi átlagtól való eltérése. (1971—ben 53, il-

letve 42 százalékkal haladták meg azt.) '

(14)

A TERCIER SZEKTOR

161 Tanulmányunkban az eltérő teljesítményértékelés torzító hatását kiszűrve kimutattuk, hogy Magyarországon a harmadik szektor egy főre számitott hozzáadott ér- téke megközelítőleg ugyanakkora. mint a hasonló gazdasági fejlettségű tőkés or- szágokban. A teljesítmények volumene tehát indokolná, hogy a szolgáltatások a termelési tényezőkből nagyobb arányban részesedjenek. Igaz. hogy hazánkban — és általában a szocialista országokban — más e szektor teljesítményeinek szerkezete, de az eltérő struktúrával sem magyarázható a szolgáltató ágazatok munka- erővel és állóeszközökkel való ellátottságának alacsonyabb színvonala. A telje—

sítmények magyarországi szerkezetének és az elemzésbe bevont európai tőkés or—

szágok átlagos struktúrájának munkaerő- és állóeszközigénye ugyanis alig tér el egymástól.

A Központi Statisztikai Hivatal által összeállított ágazati kapcsolati mérleg adatai alapján kiszámítottuk az egyes szolgáltató ágazatok egymillió forint kibocsátá- sához (GDP) szükséges foglalkoztatottak számát és állóeszközök bruttó értékét. me- lyeket a megfelelő megoszlási viszonyszámokkal súlyozva megkaptuk a teljesítmé- nyek tényleges és a tendenciának megfelelő ágazati szerkezetéhez tartozó mun- kaerő- és állóeszközigényt. Eszerint a nemzetközi átlagnak megfelelő teljesítmény- struktúra esetén Magyarországon azonos volumenű hozzáadott érték létrehozása mintegy 4 százalékkal több foglalkoztatottat és csupán 2 százalékkal több állóesz- közt igényelt.

.

A termelési tényezőkkel való ellátottság megítélésének kérdését más oldalról is

megközelítettük: kimutattuk, hogy az összehasonlítási alapul szolgáló országokra jellemző. felduzzasztott pénzügyi szféra. kiterjedt reklám- és propagandatevékenység

nincsen lényeges hatással a vázolt beruházási tendenciára.

Felmerülhet a kérdés. hogy nem vezetne-e a gazdasági növekedés lassulásá-

hozta tercier szektor munkaerő- és állóeszközbázisának — elkerülhetetlennek tűnő

— gyorsabb ütemű fejlesztése? (lgy ugyanis a termelőágak kisebb arányban része- sülnének a foglalkoztatottakból és a beruházásokból.) Valószinűleg nem. Bár sok- féle magyarázat adható erre. de itt most egyetlen szempontra térünk ki: az erő- források egy része éppen akkor nem használható ki megfelelő mértékben. ha a gaz- daság különböző funkcionális részei között számottevő mértékű az aránytalanság.

(Azok az időveszteségek. amelyeket a tercier szektor kapacitásainak irreálisan magas kihasználása okoz, tulajdonképpen szűk keresztmetszetek megnyilvánulásai.) Vagyis éppen a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésnek előfeltétele a három szektor (az ipar, a mezőgazdaság és a tercier szektor) közötti optimális vagy legalább racionális arány megteremtése. a termelési tényezők elosztási szerkezetének köze—

lítése a teljesítmények struktúrájához.

IRODALOM

Népgazdasági mérlegek, 1971. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973. 77 old.

Statisztikai évkönyv, 1974. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1975. 545 old.

Nemzetközi Statisztikai Évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1974. 365 old.

Statistical Yearbook. 1971. United Nations. New York. 1972. 877 old.

Foglalkoztatottság és kereseti arányok. 1972. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1974. 508 old.

Labour force statistics. 1961—1972. OECD. Paris. 1974. 419 old.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok népgazdasága. Statisztikai adatgyűj- temény. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1974. 374 old.

Agricultural commodity projections. 1970—1980. FAO. Rome. 1971. 1200 old.

Közlekedési és hírközlési évkönyv. 1974. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1975. 248 old.

Annual Bulletin of Transport Statistics for Europe, 1971. United Nations. New York. 1973. 198 old.

Egészségügyi helyzet. 1972. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973. 226 old.

l)jhlorid heaith statistics annual (health personnel and haspital establishments.) WHO. Geneva. 1975.

202 o .

Közművelődési adatgyűjtemény. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973. 386 old.

Statistical Yearbook. 1971. UNESCO. Louvain. 1972. 890 old.

Belkereskedelmi évkönyv. 1971. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1972. 254 old.

4 Statisztikai Szemle

(15)

PE3lOME

Mccnenoaauun aaropa nnmb otuacru nomaepmnaior npencrasnenue, ura a BBHFpHH tem-op oőcnymuaauun nannercn cpaauurenhi—io orcrammeü orpacnbio napom-toro xoaaücraa.

Tax cornacuo ero pacue'raM orpacnu oőcnymnsauus p.aior anMepHo TaKyio abipaóo'ncy, KO—

ropan coo-raercraye'r yposmo 3K0H0Muuecxoro pazar—fm: crpauu.

Om—iaxo a BeHl'pHH onane'rBopureanan : KonuuecheHi-iom OTHOUJeHHH abipaóoma Aocruraercn c normann—no sua—iurenbuo meubumx pecypcos no cpaaHeHmo c mennyi-lapon- HblMH COOTHOLueHHSIMM. Via-sa HercrarouHocru npouaaogcheHHhix manropos Kauecrao yc- nyr nannercs He ynoaneraopureanHM, u'ro— Hapnny c npouuM —— oxaablaaer Heőnaro- npunruoe BosAei'rcmue Ha acpipen'mai-iocrb npouaaoncraeunsix orpacnei " nnreucucpnnaumo HüpOAHOrO xoaaücrea.

Orpacnesan CTPYKTYPB oőcnymuaanun ornnuaercn or MeMAYHapoAHle reHAei-iunü. 31—13—

uurenbuan uacrb pacxomnennü oőbncnae'rcn akonomnuecmmu npuuuHaMn.Hanpumep menh—

uiaa BblpöÖOTKa B oőnacm cazsu mm Ksaanpi-ioro oöcnymuBaHl—m Mome'r 65in camel—ia c _ uHaecri—iuuounoü npaxruxoü HapoAHoro xoanücraa, a To apeMn Kan npnuuHa znawrenbuoro HSÖBITKG rpysooőopo'ra aaKmo—iaefrcna crpyicrype npouaaoncrsa, ero MaTepHaIIOEMKOCTH "

Bunonuemm uanuumux nepeaoaok. CpaBHHTenbl-lo Heőonhwan uacrb pacxomAeHi—rü oőbnc—

Hnercn pasnnunnMu oömecrseHHoro crpon.

B oxaaueHi-ibix aHanuaoM Asyx gpyrnx couuanucrmecxux c-rpaHax -—'— Llexocrioaaimu u _ l'lonbme —- Mmeior mecro aHanorwiHbie c BeHrpneü otKnoHeHua or memnyuapom-iux 'reH—

Aenum'i, npw—ieM paanuumi MOl'YT 65111. oőHapymeHu TOJ'leO s őonbmeü MIIH meHbmeü mepe arux orknouei-mü. V

SUMMARY

The author's investigation supports only partly the opinion that the tertiery sector is a relatively underdeveloped branch of the national economy in Hungary; According to his calculations the output of the servicing branches corresponds approximately to the economic level of the country.

This sufficient output is achieved with sources much smaller than the international pro- portions. Owing to the shortages in the production factors, the auality of (the services is unsatisfactory. and this iniluences unfavourably - among others — the efficiency of the pro- ductive branches and the intensification of the national economy.

The structure of the servicing branches is different from the international pattern. The differences can mostly be attributed to economic factors. For instance, the smaller output of communication and housing services is connected with the investment practice, while the rather considerable surplus of commodity transport is created by the production structure, its material intensiveness, and by unnecessary outputs. A relatively small part of the differ- ence can be explained with the differences of the social systems.

In the other two socialist countries (Czechoslovakia and Poland) drawn into the investigation the differences from the international pattern are similar to those in the case of Hun- gary. Their extent, however. may be smaller or larger.