STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ
1 045
pen vesznek számba. mint a népgazdasági mérlegben. Például a vállalatok szociális, kulturális kiadásai (gyermek- és sportintéz- mények fenntartási költségei stb.) az SNA—
ben beleszámítanak a termelő felhasználás- ba, a népgazdasági mérlegben viszont ezek nem számítanak bele az anyagi ráfordítá- sokban.
A cikkben körvonalazott munkák megvaló—
sítása növelné a Szovjetunió és a tőkés or- szágok gazdasági fejlődését tükröző alapve- tő mutatók nemzetközi összehasonlításának
lehetőségét.
(Ism.: Darabont Árpád)
HUGHES, B. B. — MESAROVIC, M. D.:
NÉPESSÉG, JÓLÉT ÉS ERÖFORRÁSOK 200046
(Population, wealth, and remurces up to the year 2000.) —— Futures. 1978. 4, sz. 267—282. p.
A szerzők a második generációs Mesarovic- Pestel-modell felhasználásával készítettek prognózisvariációkat a világ gazdasági. de- mográfiai és erőforráshelyzetének alakulásá-
ról az ezredfordulóig.
,,Forgatókönyveik" kimunkálásakor három—
féle megközelítési módszert alkalmaztak. Az első esetben főleg a múlt tapasztalatainak kivetítése alapján — a globális összefüggések részleges figyelembevételével — vázolták a jövőbeli fejlődést. Ezt az eljárást ,,nyított hu- rok" (open loop) analízisnek nevezték el.
Az adott vizsgálati módszer csupán egyes, legalapvetőbb kapcsolatrendszereket tartott szem előtt. Ezek a következők:
a mezőgazdasági termékkereslet szerkezete és az energiaigény függvénye a népesség és a jövedelem alakulásának;
a gépkereslet függvénye a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek;
a mezőgazdasági input függvénye az energiaárak—
nak (elsősorban a műtrágya—felhasználás révén kap- csalódik össze azzal);
a kínálat és kereslet alakulásától függ a mezőgaz—
dasági termékek és az energia ára.
Párhuzamosan — szándékosan — elhanya—
goltak néhány lényeges szempontot e vizs- gálatok közben, például a csökkenő ütemű gazdasági növekedés és az éhezés közötti kapcsolatot, valamint a környezetszennyező—
dés hatását a mezőgazdasági termelésre. a gazdasági fejlődésre, továbbá a halandóság alakulására. Mindezek figyelembevétele az alábbi előrejelzés eredményeit jóval pesszi- misztikusabbá tette volna.
A ,.nyitott hurok" megközelítési variáció extrapolációs bázison nyugodott. Eszerint a bruttó világtermék (Gross World Product -—
GWP) értéke az 1975, évi 6080 milliárd dol- lárról 14770 milliárdra emelkedik 2000-re (1975. évi rögzített árakon számítva). Ugyan- ezen időszakban a világ népessége 4 milli-
árdról 6.1 milliárdra. az egy főre jutó bruttó világtermék értéke 1500 dollárról 2400 dol—
lárra növekszik. Ez utóbbi bővülési üteme átlagosan évi 1.8, míg a globális GWP-é
megközelítően 3.5 százalék.
A mezőgazdasági előrejelzések szerint a világ gabonatermelése 1975 és 2000 között 1280 millió tonnáról 2650 millióra gyarapszik.
Ehhez azonban a mezőgazdasági beruházá- sokat évi átlagban kb, 150 százalékkal kelle- ne növelni, a műtrágya—felhasználást pedig 89 millió tonnáról 227 millióra lenne szüksé- ges emelni. A prognózis szerint az alultáp—
láltok száma 440 millióról 550 millió főre mó- dosulna az adott periódusban, a gabona-
árak pedig időközben kétszeresükre emelked—
nének reálértékben (tonnánként 120 dollár- ról 240 dollárra).
A világ energiafogyasztása (és -termelése)
— olajegyenértékben kifejezve — globálisan 46 milliárd barrelről 94,5 milliárdra emelke—
dik a jelzett 25 év alatt. Ezen belül az olaj—
kitermelés az 1975—1990—eskidőszakban len—
dületesen bővül (napi 83 millió barrelről 104
millióra), majda hátralevő évtizedben meny—
nyiségi csökkenés várható, az ár pedig 1975- höz képest kétszeresére emelkedik az ezred- fordulóig (33 dollárra barrelenként). A vízi- energia—előállítás az adott periódusban 40 százalékkal fokozódik. A szén eredetű több mint kétszeresére, a földgáz alapú közel há- romszorosára emelkedik. Amennyiben azon—
ban ez valóra válna, olyan mennyiségű szén- dioxid kerülne a levegőbe, amely gyökeres klimatikus változásokat és egyéb károsodást okozna. így idejekorán kell a napenergia és más, olyan energiaforrások hasznosítását elő—
térbe állítani, amelyek nem szennyezik a le- vegőt.
Az összes említett energiahordozó közül az atomenergia előállítása terén várható a leg- gyorsabb növekedés.
A szerzők a második, az ún. ,,zárt hurok"
(closed loop) elnevezésű, zárt kapcsolatrend—
szeren nyugvó variáció keretében számos újabb — az első módszer alkalmazásakor tu- datosan mellőzött -— egymásra ható és más szférákat is befolyásoló tényezőt vettek szá—
mításba.
A bevezetőben ismertetett legjelentősebb tüggvénykapcsolatok ugyanis további fontos összefüggéseket ölelnek fel, amelyek közül ki- emelték, hogy a nemzetközi fizetési mérleg krónikus veszteséges volta változásokat okoz az import mennyiségében és részben szerke- zetében is (például egyre kevesebb energia—
hordozó és élelmiszer behozatalára van emiatt mód számos fejlődő országban):
— az energiahiány módosítja a gazdasági növeke- dést;
— a népességszaporadás befolyásolja a jövedelem- alakulást;
—— (: kalória- és proteinfogyasztás mértéke megvál- toztatja a halandósági mutatókat.
1 046 STATISZTIKAI IRODALMl FIGYELÖ
A felsorolt tényezők interdependenciájára, zárt kapcsolatrendszerére épített előrejelzés eredményei nagymértékben eltérnek az extra—
polációs bázisúakétól. (Az utóbbiak egyéb- ként -— nagyjában-egészében — megegyeztek a Világbank és az OECD hasonló prognózi- saival.)
A visszacsatolásos módszerű prognózis sze- rint a GWP értéke 11730 milliárd dollárra emelkedik az ezredfordulóra 1975-höz képest (ami 21 százalékkal alacsonyabb az előbbi módszerrel kiszámítottnál). A modellben a gazdasági növekedés üteme csökken (3.5 szá- zalékról 2,1 százalékra). E vonatkozásban számottevően kedvezőbbek a különféle nem—
zetközi előrejelzések. Az eltérés oka főleg abban keresendő. hogy a szerzők jó néhány olyan szempontot is figyelembe vettek, ame—
lyek a többiek prognózisbázisából hiányzot- tak. Ilyen például a külföldi adósságállo- mány növekedése, amely különösen (: fejlő- dő országok esetében fokozódik gyorsan:
2000—re mintegy 288 milliárd dollárral ha- ladja meg várhatóan az 1975. évi szintet. E régiók nemzetei azonban egyidejűleg jelen- tősen emelik kivitelüket, aminek eredménye—
ként adósságuk az ezredfordulóra —- az 1975.
évihez képest —— csak 75 milliárd dollárral gyarapszik majd valójában. A kivitel bővité- se gyakorlatilag minimálisra csökkentheti hosszabb távlatban a fejlődő nemzeteknek a
külföldi tőkétől való függőségét.
A világ népessége 5.9 milliárdra növekszik a század végére a visszacsatolásos jövőmo—
dellben. Ennek kiszámításánál az egy főre jutó jövedelem alacsony növekedési szintjé- nek hatását (sőt 1995—2000 között közel zéró arányú emelkedését) mérlegelték a szerzők, ami — perspektívában —— a szaporodási ütem csökkenését eredményezi. Az éhhalált szenve- dők 25 év alatt mintegy 160 millióra becsült szóma és az alultápláltak számának 440 mil—
lióról 670 millióra történő gyarapodása szin- tén hasonló irányú befolyást gyakorol a né-
pesség növekedésére.
Az egy főre jutó kalória— és fehérjefogyasz- tás világátlagban alapvetően nem módosul.
A mezőgazdasági termelés, illetve a gabona mennyisége kb. 85 százalékkal emelkedik. te- hát a népességnél gyorsabban. de a többlet jó részét az állattenyésztés céljaira haszno- sítják, takarmányként. (A világ hústermelése az adott negyedszázad során 57 százalékkal
növekszik.)
A világ energiatermelése és —fogyasztása olajegyenértékben kifejezve globálisan 46 milliárd barrelről 86.11 milliárdra növekszik, tehát az extrapolációs eljárás alapján szá- mítottnál alacsonyabb szintre. Az olajár- emelkedés is sokkal kisebb mértékű: a bar- relenkénti 11.50 dollárról ..csak" 19.64 dol- lárra módosulna a 20004ig tartó negyedszá—
zadban. A nukleáris energia előállítása a
század végén valamivel alatta marad — a második variációban -— az első módszerrel számított szintnél.
A világméretű problémákat csak egy átfo—
gó kapcsolatrendszerre épülő "globális ke- retben" lehet reálisan vizsgálni és előreje- lezni. E módszernek kombinálnia kell a prog—
nosztízálás különféle eljárásait. Több "forga- tókönyvből" kiindulva, variációs megközelí- téssel a legrosszabb, a jobb és a legjobb távlati eshetőségek alapos felmérése nagy
körültekintést követel.
A ,,legrosszabb eset" forgatókönyve alap—
ján a kombinált módszerrel kidolgozott elő—
rejelzés szerint például a GWP értéke az 1975, évi 6080 milliárd dollárról 2000-re mind- össze 10380 milliárdra, az egy főre jutó pe—
dig 1520 dollárról 1810 dollárra emelkedne.
A világnépesség — ugyanilyen bázison szá- mítva — 4 milliárdról 5.7 milliárdra gyarapod—
na. Az éhhalált szenvedők száma 292 millió- ra. az alultápláltaké 784 millióra emelkedne.
mivel mind a kalória-, mind a proteinfogy'asz- tás (egy főre vetítve) 2000-re —— 1975-höz ké- pest — csökken. Az utóbbi jelenség a mező—
gazdaság alacsony fejlődési üteme miatti élelmiszerszűke és a közel három és félsze—
resre emelkedő gabonaárak következménye.
Az olajegyenértékben kifejezett energiater—
melés (és -fogyasztás) e prognózisvariációbon kisebb mértékben fokozódik az előzőkben szá- mítottnál: 74 milliárd barrelt ér el a század végére. (A napi csúcsteljesítmény eszerint 92 millió borrel lenne.) Az olaj ára pedig — bar- relenként — várhatóan közel 28 dollárra emelkedne.
A kombinált módszerrel végzett előrejel- zések ugyan ..a legrosszabb eset" forgatá- könyvére épülnek, de eredményeik nem lég- ből kapottak, így nem minősíthetők alapve- tően irreálisnak.
Az ezredfordulóig — és részben 2025-ig ——
végzett prognóziskísérletek néhány fő tanulsá—
ga kiemelkedően fontos a hosszú távú fej,- lesztési tervek kidolgozása szempontjából.
Az ezek megalapozását szolgáló prognózi—
sok készítésekor elengedhetetlen a demográ- fiai, a gazdasági és a környezeti tényezők változásainak és egymásra hatásának mér—
legelése, amelyek értékeléséhez az erőforrá- sok és a regionális sajátosságok alapos fel- mérése is szükséges. Mig a világ különböző részeiben a fejlődés feltételei és lehetőségei viszonylag kedvezők, addig kevéssé érzékel- hető, hogy milyen nagy mértékben érvénye- sül az interdependencla világméretekben. Ak—
kor tapasztalható ez igazán kézzelfoghatóan, amikor egyes régiókban súlyos válságjelen—
ségek, jelentős problémák mutatkoznak, s ezek drasztikusan érintik a többi terület elő—
rehaladását is.
A világot átfogó, globális előrebecslések eltakarják a regionális sikú problémákat, pe-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ 1 047
dig ezek jelentősen befolyásolják földünkön a fejlődést.
A lassúbb gazdasági növekedés a fejlődő nemzetek számára súlyos következményekkel jár. A kevésbé fejlett országok gazdasági nö- vekedése relative gyorsabb, mint a fejlette- ké (eltekintve a szocialista országokétól), de ennek üteme az 1975. évi 7 százalékról 5 szó—
zalékra mérséklődik 2000-re.
Az ,,integrólt módszer" alkalmazása — a különféle összefüggések széles körű, vissza—
csatolásos vizsgálata, az egymásra ható té—
nyezők sokoldalú feltárása és figyelembevé- tele — alapján munkálhatók ki csupán reális előrejelzések mind regionális, mind globális síkon. Megbízható bázist csak ezek nyújthat- nak világméretű, konstruktiv és ésszerű táv- lati programok, valamint intézkedési tervek kialakításához.
(Ism.: Biró Klára)
MANJAKIN, V.:
A SZOVJET MEZÓGAZDASÁG A JELENLEGI SZAKASZBAN
(Szel'szkoe hozjajsztvo na szovremennom étape.) — 'Vesztník Sztatisztikí. 1978. 10. sz. 10—23. p.
A szovjet mezőgazdaság az SZKP Közpon- ti Bizottsága 1965 márciusában hozott hatá- rozatának megfelelően fejlődött. 1966—1977- ben a mezőgazdaság bruttó termelésének évi átlaga 110 milliárd rubel volt, közel 50 szó- zalékkal több, mint az 1954—1965. évek át- lagában. Az 1970-es években a fejlődés meg- gyorsult, a bruttó termelés értéke évente át- lagosan elérte a 116 milliárd rubelt, mintegv 30 milliárd rubellel meghaladta a 10 évvel korábbit.
Jelentősen nőtt a hozamok és az állatállo- mány produktivitása. 1977—ben — 1965—höz képest —- a gabona termésátlaga 58, a cu- korrépáé 32. a ayapoté 26 százalékkal volt magasabb; a tejhozam 22, az államnak át- adott szarvasmarhák szóma 40, a sertéseké 21 százalékkal nőtt, a tojáshozam pedig 53
százalékkal volt több.
A márciusi plénum óta eltelt 12 év alatt a mezőgazdaságba beruházott összeg 277 mil- Iiárd rubelt tett ki, 3,2-szeresét a megelőző 12 év beruházásának; a szovjet népgazdaság összes beruházásának több mint egynegyede a mezőgazdaságba került. Az 1978. év ele- ji állóeszköz-állomány közel 3-szorosa volta
12 évvel azelőttinek.
Megnőtt a kolhozok és szovhozok traktor—
és munkagépparkja, a mezőgazdasági ter- mékek munkabér-ráfordítása ezzel egyidejű—
leg csökkent (12 év alatt 40—60 százalék—
kal). A munkatermelékenység növekedésének másik forrása a specializáció volt. Az egy—ké", termékre szakosodott gazdaságokban a te."—
mékegységre jutó munkaráfordítós lényege- sen kisebb volt, mint a sokágazatúakban.
A fejlődés egyik lényeges tényezője a ké- miai anyagok fokozott felhasználása volt. A műtrágyatermelés —- a fenti időszakban — több mint 3—szorosára nőtt. Egyre több — 1977-ben 77 százalék — a koncentrált, össze—
tett műtrágya aránya. A forgalomba hozott összes műtrágya átlagos hatóanyag-tartalma 37 százalék. A különböző talajjavító anyagok előállítása (a savanyú és szikes talajok meg—
javítására) a műtrágyagyártásnál is jobban nőtt, és hasonló volt az állattenyésztésben használt takarmánykiegészítők és -mikroele- mek gyártásának emelkedése. A műtrágya kijuttatása a kolhozokban és szovhozokban teljesen gépesített.
A gabonafélék, takarmányok, ipari növé- nyek termelése 12 év alatt 50—60 százalék- kal növekedett. A növekedés főként a na- ayobb hozamokból adódott és nem a vetés- terület kiterjesztéséből. Csak egy-két növény vetésterülete nőtt néhány százalékon felül (a ayapoté 37. a napraforgóé 13, a zöldség- féléké 21 százalékkal). Az alacsony termés- ótlagot elérő gazdaságok száma csökkent. A kedvező eredményekhez a műtrágyázás, a jobb termőképességű vetőmag és a nagy tel- jesítményű gépekkel optimális időben elvég- zett munkák egyaránt hozzájárultak.
A föld termékenységének fokozása a mező- gazdaság további fejlődése során is alapve- tő feladat marad. A talajjavítások és a gaz- daságok ellátása a földművelés eszközeivel azonban jelentős beruházást igényelnek. A munkálatok nemcsak a mezőgazdasági ter-
melés hatékonyságát növelik, hanem a nép- gazdaság más ágai számára is előnvösek,
elősegítik az árvíz elleni védekezést. aátolió'f a környezet szennyeződését, óvják a vizek tisztaságát. A melioráció jelentőségét a Szov—
jetuníóban az indokolja, hogy a szántóföld kétharmadát szárazság veszélyezteti. A fenn- maradó hányadon elegendő ugyan a víz, de a szikesedésre való hajlam miatt más melio- rációs munkák szükségesek, illetve a felesle—
aes víz elvezetéséről kell gondoskodni. 19774 ben már 31 millió hektár vízrendezett terület volt. 1976—1977—ben a vízrendezett területek hozama 78 százalékkal volt több, mint 1966——
1970-ben, és az összes növényi termék 30 százaléka innen származott, mig az összes te- rületnek csupán 9 százaléka volt vízrendezett.
Az öntözött területek termése öt és félszer, a vízrendezett területeké másfélszer nagyobb volt, mint az orszáa többi szántóföldjén. A megjavított területek a korábbinál gondo- sabb művelést igényelnek, mert a rossz ön- tözésből eredő károk felülmúlhatják a melio—
ráció költségeit. Ehhez jól képzett szakembe- rek szükségesek.
A mezőgazdasáai termelés felét adó állat- tenyésztés hozamai is jelentékenyen nőttek
