Elekes Zsuzsanna

(1)

Elekes Zsuzsanna

Egészségkárosító magatartások

Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-

08/2/A/KMR-0043 "A szociálpolitikus és szociális munkás képzés megújítása az ELTE és a BCE együttműködésében (SZOCMEG)" projekt keretében.

(2)

Fogalmak

Budapesti Corvinus Egyetem TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

(3)

Deviancia

• A társadalom többsége által elfogadott normáktól eltérő viselkedés

– a viselkedés a lényeg

• A „másság” címkézése és az ebből eredő viselkedés

– A folyamat a lényeg

(4)

• Milyen normáktól, milyen mértékű eltérés

– Többféle normarendszer él egymás mellett – Normák koronként és kultúránként változnak

• Válás

• Homoszexualitás

• ópiumfogyasztás

(5)

Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ)

– 80-as évek: történelmi politikai okok

– devianciánál tágabb értelmezés – olyan

problémákra is kiterjed amelyek a társadalomba való beilleszkedést, integrálódást nehezítették ugyan, de nem tartoztak a klasszikus deviancia témák közé

témák közé

– Atkinson (1998): társadalmi beilleszkedési zavarnak hívja a legkülönfélébb okok miatti kirekesztődést is

(6)

Szenvedélybetegségek - betegségkoncepció

– megjelenik több szer vagy viselkedési forma történetében

– bizonyos időszakokban hozzájárult egy korábban elítélt viselkedésforma dekriminalizációjához

– problémát egyértelműen a betegségre/függésre korlátozza,

– a megoldást a medikalizációban keresi

(7)

• Hozzászokás (addikció):

„

azok a viselkedési formák, amelyek fölött a személy képtelen kontrollt gyakorolni, s ezért ezeket kényszeresen újra és újra végrehajtja, illetve amelyek a személyre – és többnyire

környezetére – káros következményekkel járnak”.

(Demetrovics 2007:30)

– Tárgya szerint:

• kémiai addikció:

• viselkedési addikció

(8)

• Kémiai addikció

– a különböző pszichoaktív szerek használatából adódó viselkedés zavarok

• Pszichikai függés:

- drogkereső magatartás, a szer megszerzésére irányuló kényszerítő vágy, sóvárgás

• Fizikai függés

- a szerek megvonása jellegzetes megvonási tüneteket idéz elő, a szer hosszú ideig való alkalmazásakor lép fel

• Tolerancia - hozzászokás

- A kívánt hatás eléréséhez növelni kell az adagot, vagy változtatni a használatot

(9)

• Pszichoaktív szerek: hatásukat a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki

(alkohol, amfetaminok, hasis, kokain, hallucinogének, szerves oldószer, nikotin, ópiátok, nyugtatók, altatók, szorongásol dó szerek)

• Drogok: minden olyan kémiai anyag, amely a

szervezetbe kerülve megváltoztatja annak valamilyen szervezetbe kerülve megváltoztatja annak valamilyen működését

• Kábítószer: amit tiltanak – jogi kategória

• Narkotikum: kábító, fájdalomcsillapító hatással bíró gyógyszerek – orvosi kategória

(10)

• Viselkedési addikciók

Egy viselkedési forma uralni kezdi a személy viselkedését, károsítja korábbi

életvitelét, testi/lelki egészségét, környezetét – Főbb fajtái:

Játékszenvedély, kleptománia, pirománia, kóros hajtépegetés, szexuális viselkedés addiktív

zavarai, táplálkozási

zavarok, munkamánia, vásárlási kényszer, kóros testedzés, internetfüggés

(11)

Az addikció fogalom problémái:

• Leszűkíti a problémát a függő emberre

• Nem foglalkozik a másoknak okozott károkkal

• Kultúránként és történelmi koronként változó fogalom, amelyben az aktuális hatalom is

fogalom, amelyben az aktuális hatalom is megjelenik (mely társadalmi csoportok viselkedését tekintik

betegesnek/problémásnak)

(12)

Abúzus – visszaélés

– Nem orvosi célú szerek használata (ragasztó, lufi) – Orvosi célú szerek használata nem orvosi

javaslatra (gyógyszer alkohollal, köhögéscsillapító) – Orvosi célú szerek használata nem orvosi

– Orvosi célú szerek használata nem orvosi mértékben (túl sok nyugtató)

– Tiltott szerek használata

(13)

Meghúzható-e egy objektív határ a normasértő és normatartó viselkedés, a függés és a nem- függés között

• Többségében olyan viselkedések amelyek valamilyen szintje elfogadott

valamilyen szintje elfogadott

– Alkoholfogyasztás – Gyógyszerfogyasztás – Kábítószer-fogyasztás – Munkafüggés

– Internet-függés

mérési és definíciós problémák

(14)

Az egészségkárosító magatartások megítélésének változása

Történeti áttekintés

(15)

Több ezer éve létező viselkedési formák

• Különféle funkciói miatt koronként és kultúránként eltérő módon - mindig elterjedt volt az alkohol és a mai tiltott szerek fogyasztása is

– Szakrális célok, energia – Szakrális célok, energia

pótlás, gyógyítás, relaxálás, ünneplés

(16)

Példák:

Alkohol:

• „A középkorban legszegényebbeken kívül az emberek egész nap ittak, kezdve a reggelitől egészen az éjszaka közepéig” (Warner)

• XVIII. századig nő az alkoholfogyasztás

• Gyakori és nagy mennyiségű ivás jellemzi ezt az időszakot

(17)

Kábítószerek

• a XVI. századi Indiában az „egyszerű” nép körében is elterjedt az a szokás, hogy napjában egyszer-kétszer ópiumos vizet

igyanak, vagy egy-két ópiumpilulát nyeljenek le” (Bayer István)

• Kokalevelet már az inkák is rágták fáradtság- és éhség csökkentő, stimuláló hatása miatt

• i.e. 2737-ből származik a cannabis gyógyászati alkalmazásának leírása

• Kínában évezredek óta használják hallucinogén hatása miatt

(18)

Dohány

• A maják és az aztékok nádszálból szívták a dohányfüstöt.

• A papok a nikotintól megrészegültek, amit az istenek közelségének tartottak.

• A békepipa az indián kultúrának egyik legfontosabb rituális

• A békepipa az indián kultúrának egyik legfontosabb rituális tárgya.

• Európába a felfedezők hozzák be

• XVI-XVII. században gyógyszernek tekintik

(19)

Társadalmi probléma, normasértő viselkedésként való megjelenés

• Dohányzás: XVII. sz. Anglia, I. Jakab

– „egészséges ember gyógyszert nem szed”

– „a szifiliszhez hasonlóan a barbár indiánok ajándéka”

ajándéka”

– A „dohányos férjek elsatnyulnak”

(Bíró Judit)

– 1830-as évek: dohányzás ellenes mozgalmak

• 1868: első nemdohányzó vasúti kocsik Angliában

(20)

• Alkohol : XVIII-XIX. Század

– Józansági mozgalmak – Munkásmozgalmak – Nőmozgalmak

– XX. század eleje: alkoholtilalom – 1930: betegségkoncepció

– 1930: betegségkoncepció

– 1975: teljes fogyasztási modell – 1980-as évek: ártalomcsökkentés

(21)

• Kábítószerek:

– XX. század eleje – USA

– Első törvények a betelepült kínaiak ellen irányulnak

• 1890: ópiumot csak amerikaiak készíthetnek

• 1914: Harrison Act: termelők és forgalmazók

regisztrálása, drogkereskedelem adóköteles, vásárlás csak orvosi receptre

csak orvosi receptre

– 1961: Egységes Kábítószer-egyezmény – 1971: Pszichotróp anyagokra vonatkozó

egyezmény A

(22)

A XX. Század elejére a „normális” deviánssá válik A deviánssá válás lehetséges okai:

• A fogyasztás terjedése

– A befolyásolási szándék és az elterjedtség nem mindig jár együtt (ld. magyar alkoholpolitika)

• Valamilyen más, a drogoktól független társadalmi probléma vagy érdek

probléma vagy érdek

– Kínai bevándorlók visszaszorítása az első ópium törvények idején

– Liberális alkoholpolitika mögött meghúzódó gazdasági érdekek a rendszerváltó országokban

(23)

• A szerek változó szimbolikus jelentése befolyásolja a drog és fogyasztásának problémakénti megítélését

– A drogfogyasztás magas társadalmi státushoz kötődött (orosz cári udvar)

– Az alkohol nem fogyasztása a – Az alkohol nem fogyasztása a

törekvő, szorgalmas munkás jellemzője (Anglia) – Fiatalkori szerfogyasztás

• Szubkultúrákhoz való tartozás, vagy elkülönülés

• Felnőtt világgal való szembefordulás

• Felnőtt világba való belépés

(24)

90-es évek: a deviáns normalizálódik?

• A tiltott és legális szerek fogyasztása jelentősen terjed a fiatalok körében

• ESPAD: a tiltott szerek fogyasztása valamennyi országban, a dohányzás és a gyakori lerészegedés az országok felében nőtt

• Terjednek a veszélyesebb fogyasztási formák

• A tiltott szerek egyre könnyebben beszerezhetőek

• Mérséklődik az elítélő attitűd – nemcsak a fogyasztók körében

(25)

Lehetséges magyarázatok:

• A fiatalkorhoz való viszony megváltozása

• A kockázathoz való megváltozott viszony

• A drogokhoz és a drogfogyasztókhoz való viszony megváltozása

– A rekreációs droghasználat stigmatizált, deviáns – A rekreációs droghasználat stigmatizált, deviáns

viselkedésből egyre

elfogadottabb, normalizáltabb viselkedéssé válik

• Elterjedtség, elfogadó attitűd, társadalmi csoportok és nemek közötti különbségek csökkenése

(26)

Alkoholfogyasztás

(27)

Miért probléma az alkoholfogyasztás?

• Magyarországon a férfi halálozás 6,7%-a és a női halálozás 3,7 %-a májbetegség miatt történt

• A 35-64 év közötti férfi halálozás 27 %-a

alkoholfogyasztással kapcsolatos (Józan 2003)

• Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az

• Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az egy főre jutó alkoholfogyasztás alapján

• Magyarország a világ vezető országai közé tartozik az alkohol okozta halálozások aránya

alapján

(28)

Egy főre jutó alkoholfogyasztás 100%-os tiszta szeszben Magyarországon, liter

6 8 10 12 14

Budapesti Corvinus Egyetem TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043 0

2 4

l950 l960 l970 l980 l985 l990 l991 l992 l993 l994 l995 l996 l997 1998 l999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

bor sör tömény összes

(29)

Egy főre jutó fogyasztás 2002

15 éves és idősebb népesség

(Andersson-Baumberg)

(30)

80 100 120 140

Ausztria Horvátország

Csehország Franciaország

Németország Magyarország

SHR (30-44),férfiak, krónikus májbetegség és cirrhosis miatti halálozás 100000 lakosra

0 20 40 60

Olaszország Lengyelország

Románia Szlovákia Szlovénia

EU tagok 2004 május előtt

Forrás: WHO Mortality DB

(31)

A felnőttek alkoholfogyasztása Magyarországon

(18-54 éves népesség, 2003)

(32)

A fogyasztás körülményei, alkalma

• Társaság, szabadidős tevékenység, étkezés

• Férfiak egyharmada egyedül is iszik alkoholt

• Nagyobb mennyiségű fogyasztás elfogadható: baráti

• Nagyobb mennyiségű fogyasztás elfogadható: baráti összejövetel, ünneplés, étkezés

• Berúgás elfogadható:

gond, bánat, ünneplés, barátokkal való szórakozás

(33)

Kik isznak?

Életkor

• Fiatalok: ritkán, sokat, problémásan

• Idősek: gyakran, keveset

Iskola Iskola

• Magasabb végzettségű: nagyobb gyakoriság, kisebb mennyiség

• Alacsonyabb iskolai végzettség: gyakori nagyivás és lerészegedés

(34)

Család

• Egyedül, nőtlen, hajadon, elvált: szélsőségesebb módja a fogyasztásnak

• Házasság, gyerek: visszatartó

Anyagi helyzet

• Jobb anyagi helyzet: gyakoribb, nagy mennyiségű ivás lehetősége

• Anyagi javak hiányának szubjektív megélése valószínűsíti a problémásabb ivást

• A nagyobb mennyiségű vagy problémásabb ivás nem köthető egyértelműen sem az alacsony, sem pedig a magas

övedelemhez

(35)

Régiók

• Nyugati (f ő leg dél-nyugati) megyék: nagy mennyiség ű és gyakori borfogyasztás

• Keleti (f ő leg észak-keleti) megyék: tömény

fogyasztás

(36)

Alkoholfogyasztás és egyéb problémák együtt járása

• A dohányzás és a tiltott szer fogyasztás együtt jár az alkoholfogyasztás szélsőségesebb formáival

• Nyugtatók, altatók szedése férfiaknál helyettesítő szerepet tölt be, nőknél együtt járás figyelhető meg

(37)

• Az önbecsülés hiánya és a depresszió jelenléte a férfiak szélsőségesebb fogyasztásával jár együtt

• Az élet különböző területein való elégedetlenség hozzájárul a problémás alkoholfogyasztás

kialakulásához

Ellentétben az 1986. évi eredményekkel a problémás fogyasztás ma kevésbé köthető a társadalom

hátrányosabb helyzetű rétegeihez

(38)

• Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól – 1995-2007

European School Survey Project on Alcohol and other Drugs

1995-2007

• Célja rendszeres időben és nemzetközileg összehasonlítható adatok gyűjtése

• 2007: 35 európai ország, több mint 100 ezer diák

(Hibell és társai 2009)

(39)

Alkoholfogyasztás

Európa

• A diákok 90%-a ivott már életében alkoholt

• Havi rendszerességgel iszik 61%

Magyarország

• A diákok 93%-a ivott már alkoholt

• Havi rendszerességgel iszik 59%

• A gyakoribb ivás jellemzőbb a fiúkra

• Domináns ital a sör

• A gyakoribb ivás jellemzőbb a fiúkra

• Domináns ital a tömény

(40)

Az utolsó alkalommal

fogyasztott alkohol mennyisége (100% alkohol, cl)

Az előző hónapban alkoholt fogyasztók aránya

(41)

Az előző hónapban alkoholt fogyasztók arányának változása 1995-2007

57

61 62

59 56

59

55 60 65 70

48

51

35 40 45 50

1995 1999 2003 2007

(42)

Lerészegedés, nagyivás

Európa

• A diákok fele volt már részeg életében

• 18% az előző hónapban volt részeg

• 43%-kal előfordult nagyivás a megelőző

Magyarország

• A diákok 54%-a volt már részeg az életben

• 19% az előző hónapban volt részeg

• 36%-kal előfordult nagyivás az előző

Elekes Zsuzsanna

nagyivás a megelőző hónapban

• A fiúknál gyakoribb a problémásabb ivás, de a nemek közötti különbség jelentős mértékben

csökken

nagyivás az előző hónapban

• A nemek közötti

különbségek nálunk is csökkennek

(43)

Lerészegedők aránya az előző hónapban

(Hibell és társai 2009)

(44)

Az előző havi nagyivás változása 1995-2007

35

39 40

44

36 34

36 38 40 42 44

Elekes Zsuzsanna

23 23

30

22 24 26 28 30 32

1995 1999 2003 2007

Európa Magyarország

(45)

Kábítószerfogyasztás

(46)

ESPAD 2007 eredményei

Európa

• A diákok 20%-a kipróbált már valamilyen tiltott

szert

• Minden harmadik diák úgy véli, hogy a

Magyarország

• A diákok 15%-a kipróbált valamilyen tiltott szert

• Nálunk is minden

harmadik diák könnyen beszerezhetőnek tartja a

Elekes Zsuzsanna

úgy véli, hogy a

marihuána könnyen beszerezhető

• Az ecstasy minden ötödik diák szerint könnyen

beszerezhet

beszerezhetőnek tartja a marihuánát

• Nálunk minden negyedik diák szerint könnyen

beszerezhető az ecstasy

(47)

Tiltott szereket valaha fogyasztók aránya

(48)

A tiltott szert valaha fogyasztók arányának változása 1995-2007

13

18

21

18

12

16

15

12 14 16 18 20 22 24

Elekes Zsuzsanna

5

12

2 4 6 8 10 12

1995 1999 2003 2007

Európa Magyarország

(49)

Egyéb tiltott szerek változása 1995-2007

4

6 6 6

5 5

7

4 5 6 7 8

1

0 1 2 3

1995 1999 2003 2007

(50)

Orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók életprevalencia értéke (Hibell és társai 2009)

Zsuzsanna

(51)

Gyógyszert alkohollal valaha fogyasztók aránya

(52)

Az ESPAD eredményei szerint különböző szerek használata országok szintjén és egyének szintjén is együtt jár

• A legtöbb mutató alapján meghaladja az európai átlagot:

Ausztria, Csehország, Dánia, Németország, Man sziget, Szlovákia, Egyesült Királyság

•A legtöbb mutató alapján elmarad az átlagtól:

Örményország, Ciprus, Görögország, Izland, Portugália, Rom ánia

• Egyének szintjén a problémás fogyasztási formák szintén együtt járnak

(53)

ESPAD 2007 magyar adatai szerint:

• Dohányzásra és problémásabb alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok a strukturálódó fogyasztási szokásokról nézeteket

támasztják alá

• Az alkoholfogyasztás mérsékeltebb formái és a tiltott szerfogyasztás nem mutat egyértelmű társadalmi

különbségeket

• A jobb családi és iskolai integráció visszatartó hatással van

• Gyengébb önbecsülés, depressziós tünetek, normák

elutasítása, orientáció hiány, más problémás viselkedési formák növelik a problémásabb szerfogyasztási szokások kialakulását

• Kortárs kapcsolatok, kortársak fogyasztási szokásai és a

(54)

Kábítószer fogyasztás a felnőttek között

(55)

A tiltott szer fogyasztás életprevalencia értéke a 18-54 éves felnőttek körében (%)

(Paksi, Arnold 2007)

7,7

6,9 11,4

9,8 11,2

10,5

6 8 10 12

2001 2003 2007

2,3 1,9 1,9

0,9 0,6 0,6 0,5 0,3

3,1

2,5

1,7

0,9 0,6 0,6 0,6 0,4 0,7

0,4 2,9

2,1

1,2 0,9

0,3 0,4

0 2 4

összes tiltott

marihuána

ecstasy

amfetamin

LSD

kokain

heroin

egyéb ópiát

egyéb drog

crack

mágikus gomba

GHB

(56)

Kábítószer fogyasztás speciális csoportok körében

• Zenés-táncos szórakozóhelyek

– Férfiak 90%-a használt már valamit – Legelterjedtebb a marihuána

– Különböző stílusú partikon eltérő szereket használnak

– Különböző stílusú partikon eltérő szereket használnak – Nő az alkoholfogyasztás

– Átlagos vagy magasabb társadalmi rétegek

• Plázák

– Plázákba hetente többször látogató 14-16 évesek körében a kábítószerhasználat éves prevalenciája kétszer akkora, mint az átlag népességben

(57)

• Romák

– A budapesti roma fiatalok 50%-a fogyasztott már valamilyen tiltott szert

– A kábítószer-fogyasztás elterjedtebb a szegény roma fiatalok körében, és gyakoribb a

veszélyesebb fogyasztási forma

(58)

Öngyilkosság

(59)

• 1950-1987: a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma folyamatosan nő Magyarországon

– 1950: 22,2/100 ezer lakos, 1987: 45,3/100 ezer lakos – Magyarország a világ vezető országa

– Minden 29. ember öngyilkosságban hal meg

• 80-as évek második fele: öngyilkossági aránya csökkeni kezd

– Magyarország még mindig az élen, de már nem az első

(60)

• Jellemzők:

– Leggyakoribb elkövetési mód: önakasztás – Férfiakra jellemzőbb

– Életkor előrehaladtával nő a gyakoriság

• Gyerekkorúaknál nem javult az elkövetési arány

– Férfiak vidéken, nők városban követnek el

– Férfiak vidéken, nők városban követnek el nagyobb arányban

• A csökkenés elsősorban Budapesten és nagyobb városokban következett be

– Dél-keleti országrész érintettebb

– Hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek

(61)

Összegzés

• A deviáns és normális között húzódó határok meglehetősen bizonytalanok, koronként és kultúránként változóak

• A problémakörhöz kapcsolódó fogalmak utalhatnak

utalhatnak

– különböző viselkedési formákra, vagy társadalmi folyamatokra,

– a viselkedésből eredő problémákra, vagy a társadalom erkölcsi ítéletére

(62)

• A normális és normasértő közötti határ különösen problémás olyan viselkedési formáknál, amely bizonyos szintje

elfogadott, normakövető magatartás

• A határok meghúzása nemcsak módszertani kérdés, hanem

kérdés, hanem

– Kifejeződik benne az adott kultúra szerfogyasztáshoz való viszonya

– Befolyásolja a szerfogyasztókról alkotott képünket

(63)

• A deviáns és normális viselkedés elhatárolása koronként és kultúránként igen változó

• Az elhatárolást befolyásolhatják erkölcsi és morális szempontok, politikai és gazdasági érdekek, a

szerekhez és szerfogyasztókhoz kapcsolódó szimbolikus és más társadalmi jelentések.

• Sem a fogyasztás elterjedtsége, sem pedig annak problémás jellege nem mutat szoros kapcsolatot azokkal a reakciókkal, amelyeket a drogok

fogyasztása a társadalomból kivált.

(64)

Köszönöm a figyelmet!

2011. május