Szybisz, B.: A népgazdasági elszámolások és az input-output táblák integrációja

206

mind a kérdőivtervezésben. mind oz—adatgyűjtés és

—feldolgozós folyamatában, valamint a kérdezők ak- tatásában; fel kell ismernünk. hogy az új technikák megfelelő alkalmazása hozzájárulhat az adatok mi- nőségének javításához;

—gondosan le kell jegyeznünk az adatfelvétel minden egyes lépését, a koncepciókat, a tervezési.

a becslési. az adatgyűjtési. —feldolgozási eljárást;

— szisztematikusan alkalmaznunk kell a megalapo- zott. bevált. kialakult elveket, standardokat;

—— a statisztikai adatoknak tárgyilagosaknak, pan- tosaknak e's időszerűeknek kell lenniök; törekednünk kell arra. hogy mind az alkalmazott módszertan, mind pedig az előforduló hibák körvonalazva legye—

nek az eredmények közlésekor.

Mindezeket szem előtt tartva szó lehet arról, hogy a statisztikai adatok minőségé—

ben jelentős javulás következzék be.

(Ism.: Hoványi N. Eszter)

SZYBISZ. B. :

A NEPGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOK ÉS AZ lNPUT—OUTPUT TÁBLAK lN'l'EGRAClÓJA

(Toward the integration of input-output tables with national accounts.) -— Statisticol Journal of the United Nations ECE. 1966. 4. sz. 313—322. p.

A szerző — a lengyel Statisztikai Főhivatal Népgazdasági Mérleg- és Árosztályának ve- zetője — a Nemzetgazdasági Számlarendszer (SNA) folyamatban levő felülvizsgálata és korszerűsítése kapcsán tekinti át az egységes népgazdasági elszámolások és az input-out—

put táblák integrációja gyakorlati tapaszta—

latokkal összhangban levő továbbfejleszté—

sének szempontjait.

Rendszerszemléletű megközelítésben a népgazdasági elszámolások és mérlegek rendszere (akár SNA—, akár MPS-szemlélet—

ben készül) a gazdaságstatisztikai - vagy még szélesebb értelemben véve a társadal- mi—gazdasági statisztikai megarendszer köz- ponti részrendszere, amely maga is több al- rendszert foglal magában. Ezek egyike az input-output alrendszer. A rendszer egészé- nek integrációja ebben az értelemben az al- rendszereknek az említett ,,kőzponti" rész- rendszerrel való közvetlen összekapcsolásá- ra irányuló törekvés. Az integráció központi problémája a konzisztencia kérdése. A kon- zisztencia-követelmény egyfelől az input-out- put statisztika belső ellentmondásmentessé- gének elvárását, másfelől az input—output al- rendszer és a ,,központi" részrendszer össz- hangját. valamint az input-output és a mér—

legrendszer többi alrendszere összekapcsol—

hatóságának igényét jelenti.

Maga az integráció olyan folyamat, amely- nek megvalósítása során az integrálandó rendszerek kapcsolatai egyre erősebbekké és szorosabbakká válnak. Az integráció egyik hatékony eszköze a statisztika összeállítást módszertanának és fogalmainak szabványo-

si'tása lehet.

Az ilyen jellegű szabványosítás alapvetően két módon közelíthető meg:

—egy absztrakt elméleti modellből kiindulva a modell egyszerűsítő feltételeit fokozatosan feloldva jutunk el egy megvalósítható integrációs szinthez:

—- a statisztikai adatfelvételek és összeállítások so- rán alkalmazott megoldásokból kiindulva kíséreljük meg az általánosítást és az egységesítést.

A gyakorlatban megfelelő eredmény csak a két megközelítés együttes alkalmazásával érhető el. A jelenleg érvényes SNA- és MPS—

szabványok kidolgozásában inkább az első megközelítés dominált, a mostani felülvizs- gálat során azonban már egyre nagyobb hangsúlyt kap a felhalmozott gyakorlati ta- pasztalatok felhasználásának igénye. A nem- zetközi szabványoknak bizonyos fokig tük- rözniők kell a tényleges statisztikai gyakorla- tot. Mivel ezeknek a szabványoknak időben viszonylag stabilaknak kell lenniük, ezért cél- szerű azokat a legfejlettebb gyakorlati rend- szerekre alapozni. Ez a stratégia jelentős kő—

vetkezményekkel járhat a népgazdasági el- számolási rendszerek integrációjának fokára és szerkezetére. Éppen ezért a következőket

kell szem előtt tartani:

— különbséget kell tenni az egyes rész— és (vagy) alrendszerek céljai között;

— megoldási változatokat kell kidolgozni a célok és az elérhető adatok függvényében;

— meg kell engedni az egyes rész- és alrendsze- rek konzisztencia—szintjének eltéréseit; egyidejűleg specifikálni kell a konzisztencia-hiány mértékét.

A népgazdasági elszámolások statisztikai szabványainak kellően integrált rendszere normatív bázist nyújt hasonlóképpen integ—

rált tapasztalati adatok gyűjtéséhez és fel- dolgozásához. Mindazonáltal a statisztikai adatösszeállitás konzisztenciáját ezen kívül számos más tényező is befolyásolja. lgy pél- dául az adatforrások tipusa és minősége, a megfigyelési technikák fejlettsége, az ellen- őrzés pontossága. Mindez azt jelenti, hogy az integráció a gyakorlati statisztikai munka során lényegesen több problémát vet fel, mint a normatív bázis meghatározásakor. Ep—

pen ezért az SNA/MPS szabványok jövőbeni dokumentumaiban részletesebb ajánlásokat kell megfogalmazni az információk gyűjté- sének módszereire és lehetséges forrásaira, gyakoriságára és a megfigyelés dátumára.

Az integráció elérésére általában az alábbi módszereket alkalmazzák:

-— az adatősszeállitás céljainak, gyakoriságának és közzétételi dátumának egységesítése.

— a fo almok. meghatározások, osztályozási rend- szerek. eszámolások. értékelési rendszerek konzisz- tenciája.

—- egységes algoritmusok és pontossági követelmé—

nyek alkalmazása.

Általánasitva az input-output táblák ösz- szeállitása terén Lengyelországban szerzett tapasztalatokat, azt mondhatjuk, hogy idő-

STATISZTIKAI lRO DALMl FIGYELÓ

207

ben a hangsúly az egyedi táblák összeállí—

tásától a rendszeres és szimultán táblarend- szerek összeállítása felé tolódott el. A táblák rendszerén belül megkülönböztetünk alap— és segédtáblákat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyidőben jelentős különbségek és meglepő hasonlóságok mutatkoznak:

- a szektorszámmai meghatározott táblaméret és az alkalmazandó módszertani elvek között,

- a táblák mérete és az összehasonlításukhoz szükséges információk köre között.

Más megfigyelések arra utalnak, hogy az input-output táblák és az egységes népgaz- dasági elszámolások integrációjának problé- mái eléggé eltérő fajsúlyúak attól függően, hogy rendszeresen összeállított kisméretű táblákról vagy időszakonként összeállított nagyméretű input-output tábláról van-e szó.

A különböző típusú. kis- és nagyméretű, il- letve regionális táblák rendszerét tekintve az ágazatközi áramlások statisztikai rendszeréről (vagy egyszerűen input-output statisztikáról) is beszélhetünk, ami a társadalmi—gazdasá- gi statisztika egyik ágának tekinthető. Ennek kapcsán az a probléma merül fel, vajon a nemzetközi statisztikai szabványoknak csoka szűken vett input-output tábla összeállítási problémáira kell-e irányulnia, avagy a szé—

lesebb értelmű input-output statisztikára. A szabványok érvényességi köre és az össze—

állítás módszerei ettől függően különbözők lesznek. A szerző véleménye szerint a széle—

sebb értelmezés tűnik kedvezőbbnek, mert ez rugalmasabb és megkönnyíti a gazdaságsta- tisztika különféle területeinek integrálását.

Az input—output táblák és a népgazdasági elszámolások integrációjának egy másik problémaköre az utóbbi kettős természetéből adódik. Ez azt jelenti. hogya népgazdasági

elszámolások a javak és szolgáltatások áram- lását egyfelől reálfolyamatként, másfelől pénzügyi folyamatként írják le. Az ebből adó—

dó probiémák legjellemzőbb példája a sta—

tisztikai számbavételi egység kérdése. A pénzügyi folyamatok pontos leírását a vál—

lalat típusú egység biztosítja, mig a reálfo- lyamatok értékelését inkább a tevékenységi tipusú egység biztosítaná. Az elszámolások kettős jellege a két megközelítés egyidejű alkalmazását indokolja. A két különböző ti- pusú input-output tábla közötti átmenetet egy úgynevezett transzformációs mátrix (.,make"-mátrix) biztositja, amely tevékeny—

ség/szervezeti tipusú. A tevékenységi szem- léletű népgazdasági elszámolások és a kis- méretű input-output táblák nagyfokú kon—

zisztenciája lehetséges. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a tevékenységi tipusú makro- összefüggések közvetlenül származtathatók a kisméretű input-output táblákból. E táblákból konzisztens árindexsor is meghatározható, ami segítheti az árstatisztika belső integrá- cióját.

Végezetül néhány gondolat az input-output táblákban alkalmazott árakról. Elméletileg két alapvető ártípus különböztethető meg: a fogyasztói ár és a termelői ár. A tényleges árak azonban jelentősen eltérhetnek az el- méleti kategóriáktól. Az alkalmazandó árak tekintetében az éves szintű kisméretű táb- lák esetében az értékelés alapja a tényleges ár. amelynek teljesen konzisztensnek kell len—

nie az egységes népgazdasági elszámolások- kal. A nagyméretű táblák esetében már na- gyobb :: szabadságfok, ezért ott az elméleti árkategóriák tisztábban alkalmazhatók.

(Ism.: ifi. Molnár István)

GAZ DASAG STATISZTl KA

DECHERY. 8. ÉS SZERZÓTÁRSAI:

VERSENYBEN A PROSPERITÁSERT

(Competlng for prosperity; Business strategies and industrial policies in modern France.) Policy Stu- dies lnstitute. TELESlS. London. 1986. 322 p.

A londoni Politikai Tanulmányok intézete a fenti cimmel tette közzé a Telesis vállalati stratégiai és iparpolitikai nemzetközi tanács- adó iroda kutatási jelentését a francia gaz—

daság versenyképességének helyzetéről. A kötet három fő részből áll: az első rész a francia versenyképesség második világhábo- rú utáni erősödésével, majd hanyatlásával. a második rész az üzleti világ, a harmadik rész az állam szerepével foglalkozik.

Áttekintve az 1945 és 1975 közötti ..har- minc dicsőséges év" és az 1975 és 1985 kö- zötti hanyatlás fő okait. a szerzők a francia

gazdaság fő gyengeségeit a következőkben látják: nem forditanak kellő figyelmet a kor- szerű termelés szervezésére és tervezésére; (:

kutatási—fejlesztési erőforrások felhasználása túlságosan nemzeti nézőpontú; (: vezetés nem eléggé nyitott és tájékozott a világgazda- ságban; a vállalatok nem kellően jövedel—

mezők és nincsenek pénzügyi tartalékaik.

A gazdaságpolitika a strukturális alkal- mazkodást nem segítette kellően, mert anti- ciklikus politikát folytatott, s monetáris po- litikája is túlságosan rövid távra tekintett elő- re; sem a kormánypolitika, sem a szakszer- vezeti mozgalom nem készült fel a nemzet- közi versennyel járó szükségszerű átalaku- lásra; túl sok támogatást nyújtottak foglal- koztatási célokra és a nehéz helyzetbe ke- rült vállalatok számára; nem segitették kel- lően a mai követelményeknek megfelelő