Thonstad, Tore: A termelés, az import és a foglalkoztatottság szerkezete

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

441

hozzávetőleges eredményt ad. Az egyes

számítások hibahatára elméletileg meg—

állapítható, gyakorlatilag azonban az ilyen

számítások számos nehézségbe ütköznek.

(Ism.: Hajpál Gyula)

Thonstad, Toi-e:

A termelés, az import

és a foglalkoztatottság szerkezete

(Produksjonsstruktur, import og sysselset—

ting.) Oslo, 1959, Statistisk Sentralbyra. 129 p.

Thonstad tanulmánya a Norvég Köz—

ponti Statisztikai Hivatal norvég-angol ,,Népgazdasági tanulmányok" (Samfunns—

ökonomiske Studier) sorozata 8. száma—

ként került közzétételre. A tanulmány célja az, hogy az 1948. és 1950. évi nor- vég input-output táblák felhasználásával a termelés, import és foglalkoztatottság összefüggéseit mutassa be a norvég nem-

zetgazdaságban, Szerző véleménye szerint

a termelés, import és foglalkoztatottság közötti összefüggések elemzéséhez leg- eredményesebben az input—output analízis segítségével lehet eljutni.

Thonstad hat fő problémát vet fel, amelyek a háború utáni időszakban sok

Vita tárgyát képezték Norvégiában. Ezek a következők: 1. Az exportágazatok és a belföldi piacra dolgozó iparágak foglal—

koztatottságának a változása milyen hatást

gyakorol a termelési eszközök importjára, az összes importra és a külkereskedelmi mérlegre. 2. Az export volumenének a nö- vekedése milyen hatással van az importra

és a foglalkoztatottságra, ha az export—

növekedésből fakadó jövedelememelkedés

részben belföldi termelésű fogyasztási cikkek felé irányul. 3. A beruházási tevé—

kenység fokozódása hogyan hat a tőke- javak importjára és az összes importra.

4. A foglalkoztatottság változása a primér és szekundér iparágakban hogyan hat ki a termelési eszközök importjára. 5. A fog—

lalkoztatottsági színvonal fenntartásának lehetőségei az importált nyersanyagok

esetleges kiesése esetén. 6. Az import kapcsolata a foglalkoztatottság népgazda- sági ágak közötti megoszlásához.

Szerző vizsgálat tárgyává teszi az im—

port jelentőségére és felhasználására vo—

natkozó egyes elméleti tételeket is, így az ún. jövedelmi szorzószám és az import

között feltételezett kapcsolatra vonatkozó

megállapításokat, s foglalkozik az import- nak a merkantilistáktól eredő felosztásá—

val, mely szerint megkülönböztethető az

ún. kompetitív és nem kompetitív im-

port, amikor is kompetitív importon a belföldön is termelt, nem kompetitív im—

porton pedig a belföldön nem termelt.

javak importja értendő.

A gyakorlati számításoknál szerző az 1948. évi input-output táblát, illetve en—

nek inverzét, valamint az 1950. évi input-r output táblát veszi igénybe. A számítások eredménye szerint az egyes iparágak je—

lentősen eltérnek importigényesség tekin——

tetében (a faipar importigényessége kb. 1,

az elektromos fémkohászaté kb. 38,5 szá-—

zalék). Az importigényesség kiszámításá—

nál nemcsak a közvetlen importszükség—

leteket, de az input—output tábla inverze

segítségével kiszámítható közvetett im—

portigényeket is figyelembe veszi Thonstad

és megállapítja, hogy sok esetben erősen importigényes ágazatok kevéssé munka—

igényes jellegűek és megfordítva. A nor—

vég népgazdaság összevont import—koef- ficienseire vonatkozó számítások szerint.

az import—koefficiens a belföldi termelésű, hazai piacra kerülő fogyasztási javak tekintetében kb. 13, a beruházási javak tekintetében kb. 16 és exportszállitások

esetében kb. 28 százalék, vagyis az export—

termelés a termelés legimportigényesebb

területe.

Thonstad számításokat végez ezenkívül Ragnar Frisch ún. medián modellje segít—

ségével is, 50 exogén változó alkalmazá—

sával az import, a fogyasztás, a foglal—

koztatottság és a termelés számszerű ösz-

szefüggéséről.

Szerző néhány speciális kérdést is ta—

nulmányoz az input-output táblák segít-

ségével. így bizonyos egyszerűsítő feltevé—

sek alkalmazása mellett (például az elektromos fémkohászatban kihasználatlan kapacitást tételezve fel) számításokat vé—

gez arra vonatkozólag, hogy a munkaerő átáramlása a mezőgazdaságból az elek-

tromos fémkohászatba milyen hatással

van a kereskedelmi mérlegre.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

*