Néhány gondolat az input-output módszerről

NÉHÁNY GONDOLAT AZ lNPUT-OUTPUT MÓDSZERRÓU

HUSZÁR lSTVÁN

Tisztelt Konferencia! Ezekben a napokban országunk vezetői egy másik fő- rumon konkrét gazdasági helyzetünkről, a következő évre, évekre vonatkozó ter- vekről tanácskoznak. A tanácskozáson döntések születnek, melyek jó néhány esztendővel előre meghatározzák gazdasági fejlődésünk alapvonalait stratégiai és taktikai értelemben egyaránt. Kérem. ne vegyék erőszakolt olktua'lizálásnalk.

ha első gondolatom erre a párhuzamosan folyó tanácskozásra hivja fel a figyel—

met; pontosabban az ott folyó munkára és ezen belül arra a fontos szerepre, melyet gazdasági életünkben a gazdasági döntések betöltenek. A gazdálkodás szervezése és irányítása a gazdasági élet különböző szintjein hozott döntések sorozatában ölt testet. Döntések határozzák meg a termelés elérendő volumenét.

döntések befolyásolják a reálfolyamatok mögött árnyékként meghúzódó pénzügyi- jövedelmi folyamatokat, és döntések szabályozzák az árak alakításával a piacot, pontosabban az ott jelentk—lező kínálatot és keresletet. Közös vonásuk, hogy a gazdálkodás lényegét érintik. abban idéznek elő változásokat. Ezért (szükségsze- rűen kellően megalapozottnak [kell lenniök. A meghatározandó, befolyásola—ndó vagy szabályoz-andó gazdasági folyamat lényegének, mozgástörvényeinek alapos

ismeretét feltételezik.

A gazdasági folyamatok megismerésének és így a döntések jó előkészítésének

fontos eszközei a gazdasági modellek. Miután elkülönítettü'k a folyamatok lé-

nyegét azok lényegtelen. esetleges vanásaitól, a gazdasági modellek e gazdasági folyamatokat ok-okozoti összefüggések bonyolult láncolataként állítják élének.

Minél tisztábban sikerül a gazdasági folyamat lényegét megragadni. és minél egyszerűbben tudjuk mozgáwsltörvé—nyeit megfogalmazni, annál értékesebb lesz modellünk, a döntéselőkészítés nehéz és fáradságos munkáját annál hatékonyab—

ban tudja a modellszer—kesztési tevékenység előmozdítani. Ez az a pont, ahol a két tanácskozás célkitűzései találkoznak egymással. Azon a fórumon országunk vezetői jó döntéseket akarnak hozni, hogy gazdasági életünk egészséges legyen, és hogy a népgazdaság gyorsan fejlődjék. Itt pedig arra törekszünk, hogy a dán- tés nehéz és fáradságos munkáját megkönnyítsük. A vezetés rendelkezésére bo—

csássuk mindazokat az eszközöket, melyek jó, megalapozott döntések születését mozdíthatjárk elő.

output modelleket veszi közelebbről szemügyre. Mérlegre teszi ezt a meglehe—

tősen nagy gyakorlati közkedveltségnek örvendő modelltipust; megvizsgálja,

" Az 1971. október 18—20 között Siklóson megrendezett li. Magyar AKM Konferencián elhangzott beve- zető előadás.

14;

hogy a múltban milyen segítséget adott a gazdasági elemző és tervező munká- hoz, és — reméljük — javaslatokat. gondolatokat ad a további ellőrehaladiáshozh a modelilszerkesztésti munka továbbtejllesztéséhez. és ezzel újabb felhasználási lehetőségeket tár fel.

Engedjék meg. hogy — élve a bevezető adta lehetőségekkel —- felvázoljark egy gondolatsort a gazdasági és ezen belül természetesen elsősorban az input-output modellezés néhány általános jellegű statisztikai modellelmélleti mai — és hazai — problémával összefüggésben. Jó néhány benyújtott előadás alapján úgy vélem

— s ez őszintén örömömre szolgál —-, hogy ez a gondolatsor a jelenlevők számára nem lesz teljesen idegen, nem is akar fellépni az eredetiség igényével. Az

adott helyzetben azonban — orktuolitásuk miatt — mégis szeretnék ezek—

nek a gondolatoknak fokozott hangsúlyt adni. Az aktualitás ténye egyidejűleg két oldalról is tapasztalható. Az egyik oldalon napjainkban határozott törekvések -— s tegyük hozzá: igények -— jelentkeznek egy zárt. konzisztens statisztikai infor—-

máoiórs rendszer kialakítására. A másik oldalon átfogó modellek kidolgozás-ált sür—

getik a gazdaság irányítása és a közgazdasági kutatások egyaránt, melyek mun—

kájának hatékonyságát jelentősen javítaná a gazdasági folyamatok egyöntetű értelmezése, illetve az egész gazdálkodást felölelő komplex befolyásolás, szabá- lyozás lehetőségének megteremtése. ideje tehát ebben a szituációban átgon—

dolni az input—output módszert is.

Az input—output elemzés - s most idézek egy sokféle változatban megfogalma—

zott defíníciát — "kísérlet az általános egyensúly jelenségeinek a termelés empiri- kus elemzésében való figyelembevételére".

Szeretném mindjárt előljáróban leszögezni, ez a meglehetősen elterjedt meg—

haltározás -— véleményem szerint -— méltatlanul leszűkíti az input—output modellek szerepét. jelentőségét. Eredetéhez és elterjedéséhez talán az adhat magyarázatot, hogy az input-output módszer -— hazánkban csakugy. mint nemzetközileg - elő- ször az ágazati kapcsolatokat leíró, empirikus —- és önálló — statisztilkai mérlegben öltött testet. is ma is ez a legáltalánosabb megjelenési formája. De — s ez nem lebecsülése, hanem méltatósa e mérlegeknek ——az ágazati kapcsolatok statisztikai mérlegei és az input—output gazdaságel—emzési módszer közé egyenlőségjelet ten- ni nem szabad. Az input-output elemzés: modell. amely az empirikus leírás—nál többre képes. Lehetővé teszi, hogy a leíró jel—legű. empirikus jellegű ráfordítási és kibocsátási adatok között összefüggéseket értellmezzünk, és a feltételrendszer vóltoztatásaival nyert különböző speciális gazdasági tervekben különböző ok—

oíkozatí kapcsolatokat mutassunk ki, és a döntések feltételeit, illetve következmé—

nyeit feltárhassuk.

Az ágazati kapcsolatok mérlege mint statisztikai tábla a népgazdasági mér—

legrendszer egyik elemeként is felfogható. Szerves része annak a makroökonómiai

jellegű népgazdasági elszámolási rend—szernek, melynek célja átfogó, konzisztens keretet biztosítani a népgazdaság legfontosabb muta'tószámainark rendszerezé-

séhez. Ezen a szisztematikusan kidolgozott, rendezett a—dathalmazon belül az ága—

zati kapcsolatok mér-lege nagyon lényeges funkciót ilát el. A ráfordításokat és ki- bocsátásokat ágazati mélységben ábrázolja. És ami ezzel együtt jár, lehetőséget nyújt a bruttó és a nettó módon értelmezett termelés és a végső felhasználás

közvetlen összekapcsolására. A népgazdasági mérlegrendszer többi eleme ezt nem

teszi lehetővé. (Félreértések elkerülése érdekében rá kell mutatni arra. hogy az ágazati kapcsolatok mérlege nemcsak a népgazdasági mérlegrendszerben ér- telmezhető. hanem akár vállalati elszámolásokból is képezhető. Az előzőkben kifejtettek — mutatis mutandis —— akkor is érvényesek.)

Az input-output modell tehát — mint az ágazati kapcsolati mérlegen értel—

mezett logikai konstrukció — statisztikai vonatkozásban a népgazdasági mérleg- rendszer adata—ira támaszkodik. Tökéletesítése ebben a vonatkozásban a népgaz—

dasági mérlegrendszer tökéletesítésévnek függvénye. 5 egyébként is: a gazdasági

elemzés valamennyi területén elért előrehaladás termékenyítől'eg hat a többi te-

rületen kialakított módszerek fejlődésére is. Ezzel kapcsolatban mindazok a kér- dések felvetődnek az adatgyűjtés. a feldolgozás és a csoportosítás terén, melyek a népgazdasági mérlegrendszerrel kapcsolatban általában felmerülhetnek.

Úgy tűnik, hogy jelenleg a forgalom szférája az, melynek statisztikai el—

számolása nincs megnyugtatóan rendezve az ágazati kapcsolatok mérlegében.

igy amennyiben statisztikai vonatkozásban az előrelépés igénye felmerül, első—

sorban itt célszerű az adatok tartalmi értékét javítani, az elszámolások megbiz- hatóságá't fokozni.

Lényegesen nehezebb feladat megoldására vállalkozunk akkor, amikor az input—output modellt el akarjuk helyezni abban a rendkívül heterogén elemek- ből álló modellrendszerben, amely napjainkig kialakult, és amely a tisztán el- méleti felépítésű konstrukciókból kiindulva az ökonomertriiai modelleken keresz—

tül egészen a normatív jellegű programozási eljárásokig a legkülönbözőbb gaz—

daságelemzési eszközöket felöleli.

Modellelméleti szempontból az input-output modellek három nagy csoportját különböztetjük meg: a volumenmodellt, melynek statikus változata az ágazatok

termelését a folyó termelő felhasználásból kiindulva magyarázza (a dinamikus vól-

tozat a termelési volumenek alakulásának ivndokolásá'hoz figyelembe veszi az álló—

eszköz—növekményeket is): a pénzügyi-jövedelmi modellt, amely a végső kibo- csátásra került javak és szolgáltatások értéke és az elsődleges ráfordítások vagy másként az érték— és a jövedelemösszetevőtk között definiál kapcsolatokat: és vé- gül az ármodellt, mely a termékek, illetve szolgáltatások árának alakulását a terméket vagy szolgáltatást létrehozó ágazatok munkabér- és jövedelemviszo- nyainak változásaival hozza összefüggésbe. Az input-output modellt mind néző- pontjában, mind témaválasztásában nagyfokú eredetiség jellemzi. A gazdasági modellek között önálló kategóriát képez, mely nem azonosítható egyetlen más modelltípussal sem. Hasonlóság azonban mind az ökonometriai, mind a progra- mozási modellek vonatkozásában kimutatható. '

Az input—output modell valamennyi változata sok rokon vonást mutat az öko- nometriai modellek legegyszerűbb változataival. A túlságosan 'is leegyszerűsített lineáris modellek kategóriájába sorolható. Az egyszerűsítés az egyenletrendszer paramétereinek meghatározása. a modellben tárgyalt változók kezelése és C!

magyarázó változók körének kijelölése tekintetében egyaránt fennáll. A paramé- terek származtatása az empirikus adatokból igen egyszerű eszközökkel történik.

Ez az eljárás a modell népszerűségét növeli ugyan. de a paraméterek elméleti értéke lényegesen kisebb, mint az ökonometriai modelleknél. A szokásos nyílt statikus input-output modell determinisztikus jellege továbbá mindenképpen csök- kenti ra modell prognosztikus értékét egy hozzá hasonló valószínűségelméleti szem- pontokkal i's számoló ökonometriai modellhez képest. Viszont elvileg fennáll an- nak a lehetősége, hogy a paraméterek becslése az input—output modellnél is mérlegsorozatból regressziós analízis felhasználásával történjék. Vagyis nem

kell eleve kizárnunk annak lehetőségét, hogy az input—output modell ebben a vo—

natkozásban felvegye a versenyt a legjobb kvalitású ökonometriai modellekkel.

megtartva azt az előnyt is, ami a nagyobb részletezettségiből szükségképpen

adódik. Másként úgy is fogalmazhatnánk. hogy valószínűségel'méleti meggon-

dolások beépítésével az input-output modell egy igen előnyös tulajdonságokkal

rendelkező ökonometriai modellnek felel meg, amelynek nagyobb részletezettsége a jelenlegi ökonometriai modellhez képes—t lényeges előnyöket rejthetne magában.

A valószínűségelméleti meggondolások érvényesítése az input—output .mo-

dellben -— mint már rámutattunk -— egy ágazati kapcsolati mérleg helyett össze-

hasonlítható mérlegekből álló több elemű sorozat létezését tételezi fel. ami rendszerint nem áll rendelkezésre. A nehézségeket még csak tovább fokozza az a körülmény. hogy a többszörösére növekedett információtömeg analitikus feldol—

gozása tovább terheli az amúgy is erősen igénybe vett számítógiép—kapacitást.

lgy gyakorlati szempontból nagyobb jelentősége van annak az elgondolásnak, amelyik lemondva az elméleti szempontból teljes értékű megoldásról, az Elkána-met—

r—iai modellek és az input—output modellek előnyeit igyekszik egyesíteni: az input- output modellnek csak egyes kritikus részeit tö—ké'letesíti yalószínűségelmél—eti

szempontok figyelembevételével. és az ökonometriai modell egyes területeit in-

put-output modellel kiegészíti.

Az input-output modellnek mai formájában másik jellegzetes vonása. hogy a

termelés és a ráfordítás kapcsolatát egyoldalúan csak a folyó termelő felhasználás

oldaláról magyarázza, s nem veszi figyelembe a termelés technikai felszereltségé—

nek változását. A statikus input-output modelleknél ez mindenesetre így van. Ennek szükségszerű következménye, hogy a nyílt statikus input—output modell csupán az ún. rövid lejáratú prognózisok készítésére alkalmas. Hosszú vagy középtávú tervek

kidolgozásánál az input-output modellek jelenlegi változatának felhasználása je-

lentős veszélyeket rejt magában. A nehézségek a modell dinamizálásával hida'lha- tók át. Erre egyidejűleg több lehetőség is rendelkezésre áll. A legegyszerűbb eset—

ben szakértő-i információk felhasználásával korszerűsítjük az együttható—rendszert.

Ez azonban azt jelenti. hogy modellünk bizonyos mértékig elszakad a tapasztalás—

tól, és elméleti jellegű determinisztikus modellé válik. Becsü'rlhetjüak továbbá az input-output együttható rendszerének változását mérlegsorozatból trendke'nt. Ez az eljárás természetesen igen bizonytalan, s ezért nem kielégítő megoldás. Az extra—

polálásihoz ugyanis az esetek többségében alternatív görbetípusok állnak rendel—

kezésre, mert a múltra vonatkozó adatokon rendszerint egyidejűleg különböző tí- pusú függvények értelmezhetők. Végül prognosztizálhatjuk az együttható-rendszer mozgását regressziós technikával. Ebben (az esetben implicite ökono—metriai modellt hívunk segítségül az együttható-rendszer várható mozgásának becslésére. Az együttható-rendszer változ—ását az állóeszköz—állomány változásának függvényében vizsgáljuk.

Mindezek arra mutatnak. hogy az input—output modell fejlesztésének egyik legfontosabb területe az input-output rendsz—er dina'mizálása. Ha az input—output modellel szemben olyan követelményekkel lépünk fel, hogy prognosztikus erejének hatósugara ne csak rövid. hanem hosszabb lejáratra is kiterjedjen, nem térhetünk ki a d'inamizálás elől.

Végül a teljesség igénye nélkül megemlítem azt az elvi összefüggést, ami a programozási eljárások és az input-output modell között fennáll. Az input—output modell lényegében korlátozó feltételeket nem tartalmazó programozási modell, mely nem foglal magába célfüggvényt sem. Vagyis a "korlátlan források és lehető—

ségek" modellje. Ezzel a megfogalmazással arra akarok figyelmeztetni, hogy az in—

put-output modellből származó eredményeket a kapacitások korlátozottsága és a célkitűzések vonatkozásában egyaránt ellenőrizni kell. De vajon — s ez az érem másik oldala — teljesen kizárt-e elméletileg a programozási eljárások olyan to- váébbfejlesztése, melynek eredményeként a korlátozó feltételek rendszere és a célok

a maguk ko'mp'lexitósukbon. a gazdasági fejlődés sokrétű összetüggésekén't 'kerül- nek meghatározásra. Vajon gyakorlati szempontból nem adna-e többet a döntés számára egy ilyen modellrend'szer. nem tenné-e lehetővé több alternatíva átte- kintését, a változó gazdasági helyzetekhez jobban igazodó kielégítő megoldasokat szolgáltatva.

Befejezésül: amikor e konferencia résztvevői kiváló kutatási eredményekről adhatnak szómat egymasnak, látjuk, hogy a lehetőségek még (korántsem kiakná—

zotta'k. Remélem, hogya konferencia mindenekelőtt ezekre a jövőbeni kutatásokra ad sokirányú ösztönzést. ezekhez 'ad hasznos gondolatokat.

PEBIOME

Hactomgan aratna coaepxm'r MöTepHaA BCTyHHTCAbHOFO aoxmaa, HpeACTaBAeHHOTO Ha

coctonnmefácx 18—20 ox'mőpx 1971 rozta e [Hmmome ll HaguoHaAbHoü Kompepeugmi no

MBMOTpaCAeBOMy Sammy. ABTOp paccmannBae'r paÖOTy no paapaőo'rxe merAeü merem"- pacxesbrx óaAaucoB c gusyx c-ropou: c Touim sperma cra'mcmxu 14 c TO'lKl/I speHHx Teopun MOAeAeíí. Uponasoum oőaop xozta paőot no cocraBAeHmo MBPKOTpaCAEBOI'O öaAcha " 3th- Kaabmaet pm; cooőpamenuü OTHocmeAbH—o paapaóomn nporpaMMm aaAbHefimero nporpecca B amit .oőA'aCTH. YKaauBaeT, two B c'ra'ructnuecxom acneme memOTpacAeBoü őaAch HBA- HeTCH opraunwecxoü llaCTblO CHCTeMbI őaAcha napoztnoro xoanücma. B coome'ramnu c enm passmue paóarbl no cocTaBAeHnm MoueAeü nmse'rcx (pymtgnei't aosepmeucmonanun CHCTeMbl óaAcha Hapomxoro xosxücma. Kamu-cs, 'no a Hactomgee npeMn pacee'rm B ccpe- pe oőpalgemm COCTaBASHOT Ty OÖAaCTb, B Kotopoü ÖbIAO 6131 gmecooőpaauo naonsnuy'rbcn ant-peu. C TOHKH sperma TEOpHH moge/wit paepaőmaunme ao cux nop memmpamenme óa- AaHCbl omoanncn x nmy AeTEPMHHIACTCKI/IX CpaBHHTerHbIX CTaTHCTH'leCKHX moueweü.

nyu) naAbHeümcro nporpecca aBTOp ycMannBae'r B BbIXOAe 143 pamoK ne'repmunnc'rcxoro "

cTaTncmuecKoro xapax'repa. 370, c ozmoü ctoponm, oanauaet peaAnsagmo B MOACAHX c-ooő- pamenuü Teopmx Bepomuomeü nyTeM anz-um akonome'rpnuecxnx n memorpamenmx moge- Aei't B, C apyroíi CTOpOHbI, TpeőyeT nunamuaagun moaeAeü.

SUMMARY

The study comprises the subject of the inaugural address of the Second Hungarian Input—

output Conference held at Siklós, from 18th to 20!h October 1971. Its subject, the construc- tion of input-output models, is discussed starting from two view—points, i.e. from statis- tics and model theory. The outhor offers a survey of the present situation of input-output balance construction and put ideas to evolve a development program. He points out that input—output balance represents, in statistical aspect, an integral part of the balance sys—

tem of national economy. Accordingly, the development of model construction appears as a function of improvement of the balance system of national economy. The accounts of trade sphere seem to be the field where a progress would be advísable for the time being.

The input-output balances elaborated so far, from the point of view of model theory, fall within the family of determinístic comparative static models. The way of the progress may be designated as the abolition of the deterministic and static character. This means. on the one hand, the prevalence of considerations of probability theory in the model, through the connection of econometric and input—output modells and. on the other hand, reauires

to add some dynasmic character to it.