Konzultáció W. W. Leontief professzorral az input-output módszerről

SZE MÉLEE

K'ONZULTÁCIÓ w. w. LEONTIEF PROFESSZORRAL AZ *lNPUT-OUTPUT MÓDSZERRÖL

DR. RÁCZ ALBERT

Ez 'év januárjában a Központi Sta—

tisztikai Hivatal vendégeként néhány napra hazánkba látogatott W. W. Leon—

tz'ef professzor, a Harvard Egyetem ta—

nára, az ismert amerikai közgazdász.

Leantief professzor az input-output ana—

lizis elméleti kidolgozásával és gyakorlati

megvalósításával tette ismertté nevét.

Látogatása is e téma jeaében zajlott

le. Egyrészt tájékozódott az ágazati kap-

csolatok mérlegével kapcsolatos hazánk—

ban folyó kutató és gyakorlati munkáról,

megismerte az itt szerzett tapasztalato—

kat. Másrészt a Közgazdasági Egyetemen tartott előadás keretében beszámolt leg—

újabb kutatásainak eredményeiről. Leon—

tief professzor látogatása során szakmai megbeszélésen vett részt a Központi Sta—

tisztikai Hivatalban és az Országos Ar—

hivatalban. Az emlitett előadása során

pedig a közgazdászok szélesebb körével

találkozott.

Leontief professzor a Magyar Közgaz- dasági Társaság Statisztikai és Népgazda—

ságtervezési Szakosztályai által rendezett konzultáció keretében tartotta meg előadá- sát. Előadásában azt kívánta bemutatni, hogy milyen egy ország gazdaságának

szerkezete és miként hatnak erre a kül- kereskedelmi kapcsolatok. ,

Leontief professzor a kérdés első ré—

szével, foglalkozva rámutatott arra, hogy a gazdasági szerkezetre a termelő szek—

torok (ágazatok) eeymáshoz való aránya, valamint a termelő szektorok eevmással való kapcsolata a jellemző. Lényegében ez volt az a két momentum, amelyeket a továbbiakban vizsgált.

A különböző országokban az ágazatok (aránya és kamsolata erősen eltérő.

"Ennek igen sokféle oka lehet. A termé—

szeti és társadalmi adottsáenkon túl __ amelyek elsősorban. mint lehetőségek

vannak meg —— Leontief professzdr két

alapvető tényezőt említett meg, amelyek

a gazdasági szerkezet jellegét meghatá—

rozzá—k az egyes országokban. Ezek az országok nagysága és gazdasági fejlett- ségük. Hasonló nagyságú és fejlettségű országok gazdasági szerkezete általában hasonlít egymáshoz. Ezt a hasonlóságot legtöbbször csak a természeti feltételek

befolyásolják. Kisebb országoknál a ter—

mészeti feltételek inkább meghatározók.

Nagyobb országokban a természet adta lehetőségek gyakorlatilag nem korláto—

zottak. Hasonló fejlettségű nagy terüle—

tek gazdaságának összehasonlításánál azt

tapasztaljuk, hogy az eltérésben mind

kisebb a szerepe a természeti feltéte—

leknek. így például az Amerikai Egye- sült Allamok gazdaságának szerkezetét

valamely nyugat—európai ország (például Franciaország) gazdaságának szerkezeté- vel összehasonlítva jelentős különbségeket fedezhetünk fel a két gazdaság között.

Ha azonban az Egyesült Államok gaz—

daságát például a nyugat-európai tőkés—

országok együttesen vett gazdaságával

hasonlítjuk össze, közel azonos szerkezetet

találunk.

Véleménye szerint egy ország gazdasá—

gának szemezetét tükrözi az ágazati kap—

csolatok mérlege is, illetve a mérleg alapján meghatározott technikai koeffi—

ciensek matrixának a szerkezete, Ezt a szerkezetet az említett matrixban levő zérus (m komponensek számával és el—

helyezkedése,-vel hozta összefüggésbe.

Ieontief professzor kifejtette, hogy valamely gazdaságról készitett innut—

output modell, a modellben levő szekto—

rok számától és azok sorrendiségétől függően, meghatározott szerkezetű. Eléggé nagy számú szektor esetén. a szektorokat technológiai sorrendben ábrázoló "mérleg

532

^SZEMBE:

modelljének szerkezetéből Látható egyi részt az, hog bizonyos alapanyagokat

(például szén, villamosenergia stb.) álta—

lában minden szektor felhasznál, más-

részt az, hogy a ,,rokon" ágazatok (pél- dául gépipari ágazatok) között igen erős technikai kapcsolat van

Az elo "zőkből következik, hogy a gazda—

sági input-output modellben a szektorok sorrendisége kialakítható úgy, hogy a matrix háromszög alakú vagy közel há-

romszög alakú legyen. Elvileg előállít—

ható tehát a következő alakú matrix (az importtól eltekintünk)

1. ábra

2.5.4.5.6'.28.9.Ia

X XX XXX

SORM9iSh§$NNN XXXXXXXXXXN XXXXXXXXX XXXXXXXX XXXXXXX XXXXXX XXXXX XXXX

u §

Megjegyzés: Az oldal— és fejlécen elhelyez—

kedő számok (1—10) a termelőszektorokat, azok sorrendjét jelzik. A sakktáblában sze—

replő x jelölések a modellben előforduló ér—

tgkelg helyét jelzik, függetlenül nagyságrend- ) kt l.

Tételezzük fel, hogy e 10 szektoros modell a termelő szektorok közötti kap—

csolatokat ábrázolja (tehát a technikai

koefficiensek matrixa) a szektorok meg- felelő rendezése után. Látható, hogy az l. szektor valamennyi szektor termelését

igényli, de saját termelése (a saját fel—

használásán kívül) nem kerül a termelő

szférában felhasználásra, minden ter- méke végső kibocsátásra kerűL Ez tehát

'a fogyasztási cikkeket előállító szektorok—

ra jellemző. A 2. szektor kibocsátásából

a termelő ágazatok közül csak az 1.

szektor használ fel, a többi végső kibo—

esátásra kerül. Ez a szektor vegyes pro- filú, amennyiben fogyasztási cikkeket és termelési eszközöket is előállít és így

tovább. A 10. szektor — de a 9. 8. 7.

szektorok is —— főleg alapanyag—termelő ágazatok, mivel termékeiket más ter—

melő szektorok felhasználják, Sőt, a 10.

szektorra az is megállapítható, hogy ki- termelő ágazat, mivel saját maga termé—

kén kívül más ágazat termelését nem

használja fel.

A matrix háromszög alakúra rende——

zése a gazdasági elemzés mellett mate—

matikailag is fontos, mivel a matema—

tikai feldolgozást — elsősorban az inver—

tálást -——- megkönnyíti.

Temészetesen sem az egyes ágazatok

egymástól, sem az ágazaton belüli ter-—

mékek rendeltetése ennyire tisztán so—

hasem határolható el. Ezt a háromság alakot a gazdasági modellek esetében, csak közelíteni lehet. Az a feladat tehát, hogy úgy rendezzük sorba a termelő szektorokat hogy a matrix alakja minél jobban megközelítse a háromszög alakot Ezt pedig akkor érjük el, ha az ágaza—

tokat olyan sorrendbe állítjuk, amelynél a főátló felett elhelyezkedő számok ősz—- sze-ge a lehető legkisebb. Háromszög alakú matrixok létrehozása a gyakorlat számára kielégítő pontosságú közelítő számításokkal történik.

Az előző tiszta háromszög alakú mat- rixszal szemben a gyakorlatban olyan szerkezetű matrixot kapunk, amelyben—, az ágazatok között erősebb és lazább kepe csolatok tapasztalhatók s ennek meg- felelően a matrixban több háromszög alakú betütemlés van. A gazdasági mo—

dellek matrixai általában az alábbi jel——

legzetes alakot mutatják:

2. ábra

? [noir kapcso/af

"Hmmm laza [lepcso/af (r'/anya kapc—rabi

A kapcsolat szorossásgá—nak jellemzése?- a modell alapján úgy érteknezendőw hogy a különböző árnyalatú részekben—

elhelyezkedő értékek összege között lé—v

SZEMBE

533

nyeges különbség van. A matrixban levő

értékek összegéből a legnagyobb hányad

erős kapcsolatú területen található, ennél

lényegesen kisebb hányad van a laza

kapcsolatú mezőben, és az egészhez ké—

pest minimális azon értékek összege,

amely a gyenge kapcsolatú területen

található.

Az eddigi vizsgálatok figyelmen kívül

hagyták az importot és az exportot. To—

vábbi vizsgálatainak célja éppen az volt,

hogy bekapcsolja a külkereskedelmet.

Egy ország gazdasági szerkezetét a kül—

kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggés- ben a modellből kiindulva vizsgálta. Elő—

adásából kiderült, hogy e célból több

ország input—output modelljét feldolgozta

és az országok gazdaság szerkezetét ezen

keresztül tanulmányozta és összehasonli-

totta. Vizsgálatainak eredményét szem—

léltető grafikonokon is ábrázolta. A gaz—

dasági fejlettség különböző fokán álló

országok gazdaságának szerkezetét ha- sonlította össze (Egyesült Államok, Egye—

sült Arab Köztársaság, Peru, Izrael).

Vizsgálatában abból indult ki: egy

adott időszak fejlettségi fokát figyelembe

véve, milyen képet mutatna a vizsgált országok gazdasági szerkezete, ha ön—

ellátó (autark) gazdálkodást folytatná- nak. A gazdasági szerkezeten itt csak azt értette, hogy milyen lenne az egyes ága—

zatok termelésének egymáshoz való ará—

nya. Ennek jellemzésére szalagdiagram—

mot alkalmazott. Például valamely or- szág gazdaságának szerkezetét autark gazdálkodás esetén a következőképpen

ábrázolta. (Csak az ipari ágazatok egy—

máshoz való arányát tüntetjük fel.)

3. ábra

7. 2.

gányásza/ far-és esem/' b— yép/paf'

IPM/7 s [pan

A teljes diagramm az egész ipari ter—

melést jelzi, mig az egyes sávok a külön- böző ágazatok termelésének súlyát (ará- nyát) az ipari termelésen belül. Ezek a sávok úgy foghatók fel mint ágazatok

csoportjai, például a vas— és gépipari

ágazat az ide tartozó iparágakra tovább

bontható.

A vizsgált négy országra vonatkozóan ezeknek az autarkiát tükröző ábráknak az összehasonlítása az egyes országok fejlettségi fokától és az egyes országok nagyságától függően eltérő szerkezetet mutat.

Az egyes országok saját igényeiknek

és lehetőségeiknek megfelelően kapcso—

lódnak be a külkereskedelembe, tehát

ezeknek az igényeknek és lehetőségek—

nek megfelelően importálnak és expor—

tálnak Az, hogy milyen mértékben kapcsolódnak be a nemzetközi keres—

kedelembe úgyszintén az ország nagy-

ságától és gazdaságának fejlettségétől függ. Természetesen a külkereskedelembe való bekapcsolódás megváltoztatja az or-

szág gazdasági szerkezetét az autark gaz—

dálkodás esetén kialakuló szerkezethez

képest. Ez a változás az egyes országok—

ban különböző mértékű és irányú.

apyag— ipar

5. 4. 5. 6'. , 2

[foi/á'— Veyy— fa—, fer/77— fla/immar—

pap/7715: a': M— i an

" _ háza/r' p ipar Ipar/v

A kérdés tehát kettős:

1. Hogyan befolyásolja egy ország gaz—

dasági szerkezetének kialakulását az export és az import?

2. Az exportnak és importnak a ha—

tása a gazdasági szerkezet kialakítására

mennyire azonos vagy eltérő az egyes országokban?

Az első kérdésre adandó feleletkéfnt

Leontief professzor a 3, ábrát kiegészí—

tette. Az egyes ágazatosoportok terme-

lését (meghatározott sávját) növelte az ágazatcsoport exportjának és csökkentette az import-nak megfelelően. Ezután az, ábra, a nemzetgazdaság termelési szer—

kezete a következő jellegzetes formát vette fel.

A vonalkázott rész az exportot jelzi, a vastag vonal pedig az import csökkenő

mértékét mutatja.

Leontief professzor itt nem az egyes ágazatokból vagy ágazatcsoportokból köz- vetlenül exportra kerülő termékeket vette figyelembe, hanem az ágazatok

teljes továbbgyürűző exportját, Igy pél—

dául a gépipari ágazat exportjában sze—

repel a vegyipari export azon része is, amely gépipari munka eredménye. Ugyan-.

így az importnál sem az ágazatok által

534

^SWa-Ef

közvetlenül felhasznált importot szere—

pelteti, hanem a teljes importigénnyel számolt. így például a gépipari import

felhasználásban szerepel az a bányászati

import is, amely másodlagosan W harmadlagosan— kerül a gépiporbzm— fel—

használásra.

4. ábra

///// '

7. 2. 6.

űápyászaf Vas-rás! Hav/il— [Waw—

isa/zerg; gépipap

A 4. ábrából látható a termelési szer-

kezet megváltozása a 3. ábrán feltünte-

tett szerkezethez képest. Növekedett a vas— és gépipar és a textil— és ruházati

ipar aránya a külkereskedelem bekap—

csolásával. A vastag vonal az import

nélküli termelés szintjét is mutatja, s ebből látható, hogy mennyiben tér ez el az autark gazdálkodásban szükséges ter-

melési szint az export és import bekap-

csolása következtében kialakult terme- lési szinttől.

A 4. ábrából látható az is, hogy az egyes ágazatok mennyiben "önellátó "

az import megszerzése tekintetében, azaz exportjuk révén mégszerzik—e a terme- lésükhöz szükséges importot. Igy pél—

dául az általunk bemutatott feltételezett gazdaságban a z., 5., G., 7. ágazatok fe—

dezik exportjuk révén importszükségle—

tti—ket, A többi ágazat az import fe—

dezése szempontjából más ágazatok ,,se-

gítségét" igényli.

Leontief professzor a 4. ábrát elkészí—

tette az említett négy országra vonat- kozóan. Az összehasonlításból látható

volt, hogy mennyire eltérő arányban be- folyásolja az egyes országok gazdasági szerkezetét az export és az import. Lát- ható volt továbbá az is, hogy olyan nagy

és gazdaságilag fejlett országban, mint az

Egyesült Államok, a gazdasági szerke- zet kialakításában a külkereskedelemnek jelentéktelen szerepe van. Az Egyesült Államok lényegében önellátó gazdaság,

vagyis a (L ábra vastag vonala a felté-

telezett autarkiával gazdálkodó 3. ábra felső vonalától alig tér el. Ezzel szem—

ben igen jelentős a szerepe a külkeres—

kedelemnek a kevésbé fejlett kis orszá-

[Pi/pá; Fa— $$$

Joan

;)mn igen

gok gazdasági szerkezetének kialakítá-—

Leontief professzor véleménye szerint az ilyen jellegű szerkezeti vizsgálat fel—r hívja a figyelmet bizonyos aránytalan—

ságokra is. Ha ugyanis valamely ágazat—

csoportból egy ágazat nagymértékben ,,kiugrik", akkor feltételezhető, hogy nincs meg a kellő összhang a ,;rokon"

ágazatok fejlődése között. Természete-—

sen a kérdés pontos feltárása további vizsgálatokat igényel. Feltétlenül meg- állapítható azonban, hogy, ez is, egy. ii—

gyelembe veendő szempont az ipar szer—

vezésénél.

Leontief professzor előadásának té—

mája a magyar statisztikusok—közgáz?

dászok számára nem volt imretien.

Köztudott, hogy a külkereskedelem_ je—

lentősége és hatása eltérő az egyes or—

szágokban. A téma vizsgálatának mód- szere, közgazdasági feldolgozása, azonban rendkívül tanulságos volt. Egyrészt, tá—

jékoztatást nyújtott az input—output mo—

dell felhasználásának sokoldalú lehetősé—

géről Masreszt megmutatta azt is. hogy

bonyolult közgazdasági kapcsolatokat és az olyan sokat vitatott gazdasági szerke—

zet problémáját is lehet egyszerű, mód—

szere—kikel elemezni és azok ouantitatív

kapcsolatait szemléltető módon érzékel—)

tetni.

Az előadás utáni konzultáción több ér—

dekes kérdés merült fel, Ezek közül néhányat ismertetünk. Az egyik kérdésre

válaszolva Leontief professzor ismertette, hogyan becsülik a technikai koefficien—

sek változását hosszabb időre. A becslés-

nél, különböző információkra támaszkodí

nak. A régebbi ágazati kapcsolati mér—-

SZEMLE

legek összehasonlitásából indulnak ki és

ha közgazdaságilag indokolt, a koeffi-

ciensek változását kivetítik a jövőre.

Ez azonban nem az egyetlen módszer.

A fejlődés várható irányára és mérté—

kére vonatkozóan különböző információ—

kat dolgoznak fel. Ezeknek az informá—

cióknak az alapján is igyekeznek meg—

közelíteni a koefficiensek jövőbeni érté—

kének várható nagyságát.

A. fejlődés irányára információt szerez—

nek a legfejlettebb technikával dolgozó Vállalatok adataiból is és ezt vetitik ki a jövőre. Ennek az előrevetítésnek az adja

meg reális alapját, hogy az új tech—

nika bevezetése nem egyik napról a másikra történik. Az, ami ma új és

egyedi, csak több év múlva! lesz általá-

nos; Lényegében tehát azt feltételezik,

"hogy a mai új és egyedi, évek múlva általános lesz. A technikai koefficiensek ilyen alapon való előrebeoslése'nek reális közgazdasági tartalma van. Az újnak, a fejlett technikának a megfelelő kiválasz—

tása műszaki és közgazdasági feladat.

Az előrelátható beruházások számba—

vétele és elemzése alapján is tájékozód—

nak a koefficiensek várható alakulásá—

ról. A beruházások vizsgálatával a vár—

ható technikai és konstrukciós fejlődéa mellett azt is meg' kívánják határozni, hogy milyen ágazatok fejlesztése várható és ez miként hart más ágazatok fejlődé—

sére.

Végül a műszaki irodalmat is igénybe veszik a tájékozódásnál.

Az információk alaoján, két érték előre—

beoslését végzik el. Egyrészt megbecsülik

a? folyó anyagráforditások várható érté- két. Ez lényegében a matrix technikai koefficienseinek előrebecsléoét jelenti.

Másrészt meghatározzák a tőkeráfordítá—

sok várható értékét. _Ezzel a folyó anyag—

náfnrdításnkon kívüli termelési tényezők várható értékét határozzák meg. Ilyenek a munzkarát'ordítás, a bérráfordítás. az álló- és foreóalaneszükséelet. Az infor—

már'iók értékeléséhez — például a beru—

házások várható hatása —— kidolgozzák az időtényezőt. Ezazzal van összefüggésben.

hogy a beruházások, az új technika stb.

bevezetése milyen idő múlva érezteti hatását a technikai koefficientsek értéké—

ben és a termelés szerkezetében

A koeffiniens—bensléssel kanf'solatnsan szóba került az is. hogy a becslés elkez—

dése előtt a meelevő matrixon ún. érzé—

kenuséai vizsgálatot végeznek és ennek

eredményétől teszik függővé. hogy a régi

matrimszal vaev egv úi. becsült koeffi-

cienseket tartalmazó matrix—szal dolgoz—

zanak—e. Ez a lényege azon feltételnek.

535

hogy a technikai koefficiensek viszony—

lag- állandók. Leontief professzor rámu—

tatott arra, hogy ha a koefficiensek vár- ható változása nem olyan mértékű, hogy az új koefficiensekkel való számítások

eredménye lényegesen (nagyságrendileg) eltérő a régi koefficiensek alapján szá—

mított eredményektől, akkor nem érde—

mes új koefficienseket meghatározni. A koefficiensek előrebeoslésében ugyanis

legalább annyi a hiba. mintha a régi

koefficiense'kkel dolgozunk. '

Az érzékenységi Vizsgálat lényege az, hogy a várható fejlődésnek megfelelően önkényesen megváltoztatnak egyes koef—

ficienseket és megvizsgálják a változta-

tás hatását. Amennyiben az a változás a számításokra nincs jelentős (előre meg—

határozott nagságrendűl hatással, akkor a régi matrixszal dolgoznak, a koeffi—

ciensek előrebecslésétől eltekintenek.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének aggregációs problémájáról szólva Leon—

tief professzor abból a gondolatból in—

dult ki, hogy minél részletesebb szek—

torbontású egy mérleg, annál inkább megfelel a gyakorlati követelmények—

nek, annál inkább konkrét területre vagy termékre vonatkozó részletes számítások végezhetők el a mérleg alapíán. Arra vonatkozóan, hogy milyen összevonást lehet a mérlegben véerehajtani. előzetes viasgálatokat végeznek. A vizsgálat lé—

nyege a következő: vegyünk például egy 1000 szektoros fkiinduló mérleget, ame—

lyet össze akarunk vonni 100 szektorra.

Az ömszevonásnál azt a követelményt kell felállítani, hoey az összevonctabb mérleg alaoián végzett számítások eredményei ideális esetben megegyeznek a részletes

mérleg alapián végzett számítások ered—

ményeivel. Gvakorlatilae ez azt jelenti.

hogy köml azonos eredménvekhez kell iu'mi mindkét. mérleg alania'n.

Ennek megvizsdálása r-éliáhól az össze—

vonást úev Végezzük el. hogy kiválasztunk az 1000 szektorból kettőt. amelyeket sem egymással. sem más ágazattal nem vonunk össze. A— megmaradt 998 ágazatot pedig

összevoniuk 98 ágazattá. Igy kapunk egy 100 szeiktoros mérleget. Amennyiben e

100 szektoros mérleg alapján a kiválasz—

tott két ágazat—ra hasonló eredményeket

kapunk (például a bértartalom. munka—

ráfordítás stb. tekintetében). mint az 1000

szektoros _mérleg alapján. akkor az össze-

vonas elvégezhető, az összevont mérleg a gyakorlat számára kielégítő pontosságú

modellt ad.

Leontief professzor konzervativnak ne—

vezte azt a szemléletet, amely az alap—

adatok és a mutatószámok kidolgozásá—

536

^{S ZED/[LE}

nál a maximális pontosság elérésére tö—

rekszi'k. ,,A pontosság nagyon drága

dolog" — mondotta. A teljeskörű, sok—

oldalú adatgyűjtés, feldolgozás és ellenőr—

zés nagyon sok pénzt, munkát és időt igé-

nyel. Nem biztos, hogy mindig megéri

ezt a befektetést az elérhető pontosság, vagy másképpen nem biztos, hogy min—

dig szükség van ilyen pontosságú ada—

tokre. Az input-output analízis az a te—

rület, ahol —— véleménye szerint —— nem

kell maximális pontosságra törekedni:

.,olyan minimális pontosság elérése a szükséges, amely a gyakorlati követehné—

nyeket még éppen kielégíti". Ez a gaz- daságos feldolgozás és számolás és egy——

úttal ez ad leggyorsabban eredményt is.

Az idő pedig manapság nagyon fontos

tényezője a gazdaságos munkának.

Leontief professzor elmondotta, hogy

befejezés előtt áll az Egyesült Államok 1957. évről készülő 70 szektoros mérlege,

amelyet a koefficiensek megváltoztatásá-

val az 1961. évi technikai kapcsolatoknak

megfelelően is kidolgoznak.

Kitért végül röviden az idő problémá—

jára is, aminek érzékeltetésére véleménye szerint alkalmas olyan modell felállítása

és elemzése, amelyben több időszak sze——

repel. Például egy 10 szektoros mérleg 5 évre vonatkozó adatait egy (10X5 :) 50—es nagyságú matrix kidolgozásával vizsgálhatjuk. E megoldási mód több időszak statikus modelljeinek egymás melletti kezelésével érzékelteti az idő—

problémát.

Leontief professzor kitűnő tájékozta—

tást adott az input—output táblázatok ké—

szítése és elemzése terén bekövetkezett fejlődésről. A sok vonatkozásban gon.—

dolatébresztő előadás új aspektusokat tárt fel a mérleg felhasználási lehető- ségeire vonatkozóan.

A VÁROSTÖRTÉNETI KONFERENCIÁKRÓL

DELY ZOLTÁN A statisztika és a történelemtudomány

közötti kapcsolat közismert. A statisztika

az általa feldolgozott adatokkal, anyagok—

kal biztos alapot nyújt a történésznek kö—

vetkeztetéseihez. A kapcsolat kölcsönös:

a történelemtudomány megállapításai út—

mutatók a statisztikai kutatás számára is. Sőt az említett tudományok nemegy—

szer gyümölcsözően alkalmazhatják egy-

más módszereit is vizsgálódásaikban.

Nem célunk e rövid beszámoló keretében

a két tudomány közötti természetes kap-

csolatok részletes kifejtését adni, csupán

hangsúlyozni kívánjuk, hogy a történe-

lerntudomány és a statisztika kapcsolata,

a történészek és statisztikusok közötti

együttműködés nemcsak a történeti sta—

tisztika speciális területén, hanem aje—

lenkor történetének kutatásában is

mind erősebben fejlődik. Statisztikai

adatok felhasználása nélkül a XX. szá—

zad történetét nyilvánvalóan nem lehet

megírni, de hasznos segitséget adhat és ad is a statisztika a régmúlt idők tár—

sadalmi—gazdasági viszonyainak feltárá—

sához is.

E kapcsolatokra tekintettel nincs tehát

semmi különös abban, hogr a Statisztikai

Szemle hasábjain várostörténeti konfe—

renoiákról számolunk be. A Magyar Tör—

ténelmi Társulat 1963. november 4—5—én a Xántus János Múzeummal karöltve

Győrött, november 15-én pedig Dunaúj—

városban, a Városi Tanács Művelődési Osztályával közösen szervezett várostör—

téneti konferenciát, melyeken statisz—

tikusok is részt vettek.

A Győr városában megtartott konferen—

cián elhangzott előadások megrajzolták a

város képét a középkortól egészen a két

világháború közötti időkig, bemutatták

keletkezésének történetét, gazdasági, tár—

sadalmi, kulturális és politikai életének

egyes főbb jellemvonásait.

A konferencia első napjának -—— Gere—

vich László művészettörténéez elnökle—

tével megtartott —— délelőtti, illetve dél—

utáni ülésén négy referátum (Lengyel Alfréd ,,Győr városa a középkorban", Jeney Ferenc ,,Győr a XVI—XVIII. szá—

zadban", Sáry István ,,A kapitalista Győr", Dávid Lajos ,,Győr a két világ—

háború között") megvitatására került sor.

A vitában mint felkért hozzászólók részt

vettek Perjés Géza, a Magyar Tudomá—

nyos Akadémia tudományos munkatársa, a Központi Statisztikai Hivatal Könyv—

tára történeti statisztikai kutatócsoport—

jának munkatársa és Tomaj Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sop—

ron megyei Igazgatósága tájékoztatási csoportjának vezetője.

Perjés Géza korabeli rajzokkal illuszt—

rált előadásban világított rá a XVI——

XVII századbeli Győr várának hadtörté-