Az Egyesült Királyság input-output táblái

(1)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

AZ EGYESULT KIRÁLYSÁG lNPUT-OUTPUT TÁBLÁl

(lnput-Output Tables for the United Kingdom, 1963.) Studies in Official Statistícs. 16. sz. London.

HMSO. 1970. 89 p.

A szocialista olvasó, aki kezébe veszi ezt a kitűnő és részletes hivatalos feldolgozást az Egyesült Királyság közgazdaságának bel- ső összefüggéseiről. mindenekelőtt azon cso- dálkozik. hogy ez a kiadvány ennyi ideig váratott magára. A késedelem azonban ért- hető, ha realizáljuk azt a tényt, hogy a tő- kés hivatalos statisztika adottságai -— külö—

nösen termelésstatisztikai vonatkozásban -- lényegesen szerényebbek, mint a szocialista típusú. tervgazdálkodást folytató államoké.

Emellett az alapvető jellegű nehézség mellett egy további bonyolító tényezőt is figyelembe kell itt még ezen felül venni. neve—

zetesen az angol gazdaságstatisztika prob- lémáinak messzemenő összefonódottságát a makroökonómiai nemzetgazdasági mérleg—

módszerrel. az ún. .,social accounting"-gal.

Ez nemcsak abból következik, hogy az on- gol hivatalos gazdaságstatisztikai tevé- kenység kezdettől fogva — azaz e mérleg- módszer kialakulásától kezdve — egyik fő céljának tartotta a szintézis létrehozását e módszer és a többi makroökonómiai jellegű felmérés között. hanem abból is. hogy az input—output számítások egyik fő forrása is a mérlegmódszer adattárából adódik. Ezért hangsúlyozza a szóban forgó kiadvány mód- szertani része, hogy a megközelítés módsze—

re nem csupán a termelési, illetve a jószág- cserén alapuló módszer (..Production or commodity flow approach"). hanem ugyan—

akkor a mérlegmódszer akár jövedelmi. akár kiadási számlákon alapuló megközelítési módszere is (..income or expenditure approach"). A dolog természetében rejlik, hogy e vegyes jellegű megközelítésből számos járu- lékos jellegű előny is származik a felhasz- nálók számára, de ugyanakkor nagyszámú addicionális jellegű bonyolító tényező és probléma is adódik. Végső elemzésben te—

hát mindez azzal jár, hogy bár az ágazati kapcsolatok vizsgálatán

korlátait e vegyes megközelítéssel sikerült alapuló elemzésy

sok helyütt tágítani e munkálatnak, sok "vo- natkozásban az alapvető hipotézisekböl fo- lyó korlátozottságnál is jobban leszűkül an- nak alkalmazási lehetősége.

Ismeretes. hogy az előző hasonló jellegű kiadvány az 1954. évre vonatkozó termelési cenzus adatain alapuló 1961. évi hivatalos kiadvány volt ,,lnput-Output Tables for the United Kingdom, 1954" címmel (: ,.Studies in Offical Statistics" sorozatban (8. köt.). A lehetőségeket eleve megszabta az a tény, hogy a következő ilyen termelési cenzusra 1963-ban került sor, a megfelelö jövedelmi.

illetve kiadási nemzetgazdasági mérlegada- tok viszont csak az ún. 1967. évi ..Blue Book"—

ban jelentek meg. ..National lncome and Expenditure of the United Kingdom" cim—

mel. Mindebből világossá válik. hogy az angol hivatalos gazdaságstatisztika csak 1967 után volt abban a helyzetben, hogy ezt a nagyszabású munkálatot a megfelelő rész- letességgel elvégezze. s 1970-ben publikál- ja. ideiglenes jelleggel már korábban is kidolgozott — kizárólag makroökonómiai e—

lemzési célokra — három alapvető input- autput táblázatot. melyeket az Economic Trends c. folyóirat 1968. augusztusi számá—

ban tett közzé.

Már ez a három első. előzetes adatokat tartalmazó táblázat is kijelölte azoknak a főbb változásoknak az irányát, melyek az 1954. és az 1963. évi ún. ,,Census af Pro- duction" feldolgozásában input—output elem- zési célokra mutatkoztak. Az alapvető koncepciók megtartására való törekvés mel- ,lett ugyanis a szorosabb értelemben vett ipar kapcsolatainak nagyobb részletességű kimutatását tűzték ki célul. és ugyanakkor lemondtak a korábban követett készletér—

tékelési módszer alkalmazásáról, valamint a közhatóságok és köztestületek kiadási mód—

szerre számitott gazdasági tevékenységének túlzottan részletezett megközelítéséről. A ie—

len kiadványban, mely további lépést jelent módszertani szempontból is a hivatalos angol gazdasógstatisztika gyakorlatában, finomítá- sokra került sor nemcsak statisztikai technikai, hanem alapvető konceptuális vonatko—

zásban is. főleg két irányban. Egyrészt fo-

(2)

STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ

kozottabban figyelembe vették az input- output technika matematikai-közgazdaság—

tani alapjainak újabb fejlődését és az ebből folyó ökonometriai konzekvenciákat, körülbe- lül abban a szellemben, ahogy azt a cam—

brige-i növekedési elmélet képviseli (A Prog- ram for Growth, Department of Applied Economics. Cambridge). Másrészt, ugyancsak figyelembe vették a nemzetgazdasági mérlegrendszer elméletének fejlődését, nem—

csak angol, hanem nemzetközi vonatkozás- ban is. Ez utóbbi erőfeszítéseket elsősorban az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által végzett analitikai munka és a nemzet- közi szintézisre való törekvés testesíti meg.

abban a formában, melyet az idevágó leg- újabb kiadvány jelez (A System of National Accounts, Studies and Methods, Series F.

No. 2. Revised 3d Edition, United Nations.

New York. 1968.).

Az említett előzményekkel és konceptuális bázison kialakult kiadvány bevezetésből, há—

rom módszertani fejezetből, a hozzájuk tar- tozó függelékből, mint negyedik magya—

rázó jellegű, főleg szöveges anyagból és az Ún. részletes táblázatokból áll. Az anyag ki- dolgozását D. C. Upton végezte két főmun—

katárssal, - K. ]. Newmannal és F. ]. Coul- sonnal — együtt L. S. Berman irányítása mellett.

A bevezetés lényegileg a kiadvány histo- rikumát és tagolását. valamint egyes újabb szempontjait ismerteti röviden, inkább az angol és szakmailag is tájékozott olvasó szemszögéből. így a külföldi olvasó számára ezek az összefüggések nem teljesen világo—

sak. Annál világosabbak, sőt mondhatni i- gen szigorú logikai felépítettségűek a ma- gyarázó megjegyzések és a részletes táblá- kat tartalmazó számszerű rész. Ezeket a té- ma iránt valamennyire is érdeklődő minden közgazdász vagy statisztikus igaz gyönyörű—

séggel forgathatja. Különösen örvendetes a rövidségre való törekvés. amely sohasem megy az érthetőség rovására.

A módszertan szigorú logikájával kapcso- latban mindenekelőtt azt látszik szükséges—

nek kiemelni, hogy az alapvető matrix az áruk és szolgáltatások kínálatát, illetve felvásár- lását iparágak szerint kimutató matrixrend—

szer, vagyis egy ,,javaszzervezetek" alap- állású kiindulás. Ez a kiindulás azért tekint—

hető matrixrendszernek, mert tartalmazza egyrészt az egyes iparágak fő vagy jellegze- tes termékének tekinthető javak és szolgái—

tatások termelését, amely mint az árucso- portok összege, a főtermékként és a mellék- termékként termelő iparágak termékeinek összeadásával alakul ki. Ezt az alapvető be- sorolást, illetve átsorolást tartalmazó táblá—

zatot nevezik az angol statisztikai gyakorlat- ban ,,make—matrix"-nak (A—táblázat). Kiegé—

szítésként emellett még az ún. .,absorption-

7.

323

matrix"—ot (B-táblázat) és az ún. ,,imports- matrix"-ot (C-táblázat) is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a .,javaszzervezetek"

alapállású kiinduláshoz szükséges valameny- nyi információ rendelkezésre álljon. A B- matrix részletezi ugyanis az adatokat belső és végső fogyasztás szerint, a C-matrix pedig a behozatalból mint a B—táblázat két sorából

álló információt részletezi (javak, illetve szolgáltatások importja) ugyancsak belső és végső fogyasztás szerint. Ez az anyag tehát túlnyomórészt az 1963-as termelési adatfel- vételen alapszik. míg a többi információ forrását az A-fűggelék részletezi. (A szoro—

sabb értelemben vett ipar csoportosítását a C-függelék tartalmazza.) Fontos kiemelni, hogy az eredeti Leontief—féle koncepciónak megfelelően az iparágon belüli belső fo- gyasztást az alapvető matrixrendszer nem mutatja ki. Az értékelés bázisa általában az üzemi elvnek megfelelő ..eladói ár" vagyis a szállítási és elosztási költségek nélkül kal- kulált ár, mely azonban nem volt teljes szi- gorúsággal keresztülvihető, és néhol ,,szállí—

tói ár" jellegű, vagyis a termelői szállítások és elosztás értékét is tartalmazza. A szol—

gáltató iparágaknál tehát elvileg csak a gyári ár nélküli jövedelem és költség, azaz a nyereségkülönbözet jöhet figyelembe, va—

gyis a gyári áron túl szállítás, elosztás, rek- lám és egyéb szolgáltatás címén végzett szol—

gáltatások költsége és jövedelme. A beho- zatal értékelése azonban már c.i.f. (cost, in- surance freight) történt, bár belföldi áron, hogy azután a következő lépésben a ,,szer- vezeteszzervezetek" matrixban a nettó va- lutaárat (fob —— free on board) a külföldi szállítási stb. költséggel megnövelve vegye alapul, majd azt követően, a ..iclvakaavak"

matrixban ismét c.i.f. alapon, de most már megnövelve a védővámok értékével is. Mind- ez világosan utal az egységes értékelési bá- zis erősen megközelítő jellegére. amit a ki- advány is ismételten hangsúlyoz.

Az alapvető matríxrendszert, mely mint—

egy a kiadvány számszerű anyagának első részét képezi (A—, B— és C—táblák) a ,,szer- vezeteszzervezetek" felállítású második rész követi, melynek alaptáblázata a D-táb—

lázat, egyben a szokásos terminológia sze—

rinti külső— és alsószárnyakat is tartalmazza.

Az ebből kifejlesztett ún. technikai koeffici—

enseket tartalmazó matrix, az E—táblázat egy második alakjában is megjelenik, mint F- táblázat oly módon, hogy nemcsak az 1000 font bruttó termeléshez szükséges hozzájá- rulás mértékét -— akár direkt, akár indirekt.

termelésből —- mutatja be, hanem 1000 font nettó termelési értékre vetítve is. Ez más- szóval a munkából, a bruttó profitból, a ke- reskedelmi szolgáltatásokből generált jö- vedelem értékére vetített koefficienst ad, vagyis a tőkés gazdaságstatisztikában szoká—

(3)

l

324 STATISZTlKAi lRODALMl FIGYELÖ

sos ,,hozzáadott érték"-et, a ,,value added"—

et — veszi alapul. További tinomításként a G-táblázat a főtermékként előállított ún. el- sődleges termékekre nézve mutatja be a haz—

záadott értékre vetített koefficienst, mely például az egyes ágazatok importígényes- ségét is megmutatja. Magától értetődik, hogy a munkálatnak ez a része nemcsak az inputok és outputok proporcionalitásának a feltételezésén, hanem az ágazatok közötti cserék homogeneitásának a feltételezésen is alapszik, ami még egy 7OX70-es matrix ese- tében is a valóság erős szimplifikálását jelenti.

E problémának bizonyos értelemben más oldalról való megközelítését tartalmazza a harmadik fő táblázatos rész, mely kísérleti jellege ellenére talán az anyagnak szakemberek számára messze a legérdekesebb meg- közelítését jelenti. A már említett cambridge-i szakemberek — elsősorban a nagy—

nevű R. Stone professzor és A. Armstrong — közreműködésével kialakított anyag arra a kérdésre keres feleletet, hogy mi az áru—in- putja az árutermelésnek, függetlenül attól, hogy melyik ágazatban állitják azt elő. Az így előállított ,,javakaavak" jellegű mat- rixok tehát egy bizonyos fokig ,,tisztán" vagy, következetesen valósítják meg azt az elvet, mely egyes tőkés országok input-output sta- tisztikáiban kisegítő elvként már fel—haszná- lásra került a nem fő, hanem a másodla- gos terméknek tekintendő inputok, illetve a megfelelő outputok vonatkozásában. Az el- ső részben foglalt A—, B— és C-táblázatok- ból ily módon levezetett koefficiens-tábláza- tok egy másik fő érdekessége az. hogy az alapvető ,,make-matrix" esetében itt a jó—

szágtechnológia avagy alternative a szerve- zeti technológia elsődlegessége nem lett még elvileg sem keresztülvive, hanem ipar—

áganként választották ki közülük a jobbnak látszó megoldást, úgy, ahogy azt az Egyesült Nemzetek említett kiadványa ,,Mixed assump- tions" címszó alatt kidolgozta. Egy továb- bi érdekesség abból adódik, hogy a ,,javak Xjavak" megközelítésében kidolgozott koef—

ficiens-matríxok mindegyike tartalmazza az e—

gyes árucsoporton belüli belső cseréket is.

vagyis a mi szocialista input—output gyakor—

latunkhoz áll közelebb. Ezért irja a kiad—

vány, hogy ezek ..erősebben bruttó-bázisú- ak" mint a második részben adott megkö- zelítés, és így azzal, főleg az E-táblával nem hasonlíthatók össze. Egy további probléma

áll elő itt az import értékeléséből is. amely—

re már történt elvi utalás. Azt azonban még nem említettük, hogy az itt alkalmazott c.i.f.

értékelés helyenként nemcsak a védővámo—

kat, hanem az angol hajózási szállítás és biztosítás költségelemeit is tartalmazza, melyek a belföldi ..Egyéb szállítás" és ..Külön—

féle szolgáltatások" rovatokon is szerepel-

nek. vagyis itt kettős számbavétel történt.

melynek hibája a következő sorokon leolvas—

hatá.

A két kiegészítő jellegű táblázat közül az egyik, a K-tábla az input-output analízis és a makroökonómiai mérlegrendszer közötti összefüggés helyreállítását célozza a B-táb- lázatból kiindulva, vagyis ,,classificat-ion converter" jellegű. A másik. az L—táblakaz A—táblázat azon tulajdonságát aknázza ki, hogy segítségével az ágazatok főtermékei- nek az össztermelés százalékában kifejezett hányada az ún. ágazati "specializáció mér- tékét", illetve ugyanennek kifejezése az- összmérték százalékában a termelési profil tisztaságának, ha úgy tetszik a ,.profilide- genség hiányának" kifejezésére is felhasz-

nálható (.,degree of exclusiveness of the

commodity").

A még nem említett B—tüggelék a fő mód—

szertani fogalmaknak, a D-függelék pedig a fő táblázatoknak szótárszerű összefoglalását adja. Ez utóbbiban az ,,inverzió" kifejezést néhol a kontinentálistól eltérő értelemben is használja a kiadvány.

Mindent összevetve. a kiadvány a korsze- rű gazdasógstotisztika kiemelkedő terméke—

ként klasszifikálható.

(Ism.: Horváth Róbert)

TINBERGEN. J.:

A JÖVEDELEMELOSZLÁS POZlTlV ÉS NORMATlV ELMELETE

(A positive and a normative theory of income distribution) —— The Review of Income and Wealth.

1970. 3. sz. 221—234. p.

Tinbergen egy régebbi tanulmányában (Weltwírtschaftliches Archiv, 1956) foglalko- zott a jövedelemeloszlás elméletével. Ez a tanulmánya, amelyet a Jövedelem és Vagyon Kutatásával foglalkozó Nemzetközi Társaság konferenciájára nyújtott be, korábbi gondo- latmenetét folytatja.

A jövedelemeloszlási statisztikák meglehe—

tősen jók, ugyanakkor nincs a jövedelemel—

oszlás törvényszerűségeinek elfogadható köz—

gazdaságtani elmélete. Tinbergen egy ilyen elmélet kidolgozását úgy próbálja megköze- líteni, hogy a kínálat és kereslet alapján ha—

tározza meg a különböző fajtájú munkák bé- rét. Meg kell jegyezni, hogy ezt az elemzést nemcsak a munkabérekre, hanem a másik két termelési tényezőből, a tőkéből és a föld- ből származó jövedelmekre is alkalmazni le-

het. ,

Külön foglalkozik a jövedelemeloszlás po—

zitív elméletével, amely azt a tényleges hely- zetet írja le, amely a munkavállalók haszon- függvényei és a munkaadók termelési füg—

vényei alapján alakul ki. és a normatív el- méletével, amely a társadalmi haszon vagy