Menges, G. – Zwer, R.: Nemzetközi összehasonlítás input-output táblák alapján

100

MENGES. G. — ZWER. R.:

NEMZETKÖZI USSZEHASONLlTÁS lNPUT—OUTPUT TABLAK ALAPJÁN

(Der internationale Vergleich auf Grund von ln- put—Output Tabelien.) — Statistísche Heite. 1975. 4.

sz. 296—315. p. ,

A Német Szövetségi Köztársaságban a Volkswagen Művek Alapitvány védnöksége keretében már huzamosabb ideje végeznek kutatásokat Kelet— és Nyugat-Európa gazda- ságainak összehasonlitása céljából. A témát Rolf Wagenführ kezdeményezte és vezette lé- nyegében haláláig. A program a téma mód- szertani és közgazdasági tartalmi vonatkozá- sait egyaránt felöleli. A tanulmány szerzői, további három munkatárs bevonásával Rolf Wagentühr halálát követően ezt a kutatási_

programot folytatják.

A tanulmány a szerzőknek a témával kap- csolatos felfogását fejti ki. Mint hangsúlyoz- zák. az elgondolások főként 0 Ralf Wagen—

tührrel folytatott beszélgetésekre épülnek. Ez az alapkérdésekben egyetértést jelent, csu- pán a részletkérdések megítélésében mutat- kozik némi eltérés.

Az összehasonlítás szempontjából az input- output tábláknak kizárólag azt a típusát tár- gyalják, amelyik az egyes országok elszámo- lásaiban a múltban és a jelenben uralkodó szerepet játszott: az egész gazdaságra vo- natkozó nyílt statikus input-output táblát.

A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a tanulmány három kiindulási tábla- tipust mutat be.

1. Az összehasonlítás támaszkodhat minde- nekelőtt az egyes országokban működő kü- tatóintézetekben kidolgozott és közzétett táb- lákra. A kutatóintézetek maguk egységesít- hetik a táblákat úgy. hogy azok nemzetközi- leg összehasonlíthatók legyenek. A megoldás előnye a függetlenség a harmadik oldaltól és a legújabb táblák használata. Hátránya, hogy költségigényes és hiányoznak a statisz- tikai hivatalok nem publikált anyagai.

2. Egy további lehetőség a hivatalos táb—

lák egységesítése a kutatóintézetekben. itt a hátrányok ugyanazok, mint az 1. pontban foglaltaknál.

3. Végül a harmadik lehetőség a statiszti- kai hivatalokban szerkesztett input-output táblák felhasználása, amennyiben azokat a nemzetközi összehasonlítás céljára előre megadott irányelvek szem előtt tartásával már egységesítették. llyen táblák jelenleg két nemzetközi intézménynél állnak rendelkezés- re, az Európai Gazdasági Bizottság Statiszti—

kai Osztályánál 20 országra 1959—ben. illetve 12 országra 1965—ben Genfben, és az Európai Gazdasági Közösség Statisztikai Hivatalában a Közösséghez tartozó országokra az 1959.,

1965. és 1970. évekre.

A szerzők megítélése szerint jelenleg csu- pán a harmadik lehetőség szerint kialakitott

input-output táblák nyújtanak reális alapot nemzetközi összehasonlításra. ,

A nemzetközi összehasonlítás két elérendő célt tűzhet ki maga elé: a teljes illetve a partikuláris összehasonlítást. Az első [célkitű—

zés realizálásának feltétele valamennyi táb—

lapozíció következetes standardizáláSa egy—

séges irányelvek szerint. A második esetben ezzel szemben az egységesítés csupán né- hány szektorra korlátozódik. (Például a kül- kereskedelem összehasonlitásához elegendő az export. illetve az import standardizálása

más analitikus eljárásokkal kombináiva.) Ami magát a kutatási programot közelebb—

ről is érintő problémákat illeti. azok a követ—

kezőkben foglalhatók össze. _

—— Az egyes országok input—output táblái—

nak standardizálásánál jelentös gazdaságpo- litikai nehézségek lépnek fel. lgy az input- output analízis Leontief—tipusú modellje meg- követelné a termelő szektorok funkcionális elhatárolását. adott homogenitáskövetelmé-

nyek mellett. Ezt a modelilelméleti követel-

ményt. amelyet a matematikai működésme- chanizmus szab meg, a gazdasági és társa—

dalompolitikai adatok gyűjtésénél sem a szo- ciaiista. sem a tőkés országokban nem ve- szik figyelembe. Ennek következtében a ren- delkezésre álló statisztikai anyagot megle—

hetősen önkényesen újra kell becsülni.

— A standardizálásnál egyre fokozódó aka- dályt jelentenek az utóbbi évtizedben a sta- tisztikák integrációs tendenciái. Az illeszke- dés a nemzeti elszámolási rendszerbe rend- szerint azzal a következménnyel jár, hogy a nemzetközi standardoknak megfelelő átren—

dezés mind körülményesebbé válik, és újabb becslésekhez kell folyamodni.

— Nehézségeket okoz a statisztikai megti- gyelési egységek eltérő megválasztása. Csu- pán néhány ország indul ki az "establish- ment" szerinti számbavételből, ami az input—

output tábla gazdasági—műszaki koncepció—

jának leginkább megfelel. Különösen akkor válik nehézzé a standardizáiás. ha az oda- tok szervezetekre vonatkoznak.

— A hivatalos gazdaság- és társadalomsta- tisztika integrált formájában a szocialista és a tőkés országokban intézményesen eltér egy—

mástól. A szocialista országok elszámolási rendszere az anyagi termelés fogalmával ope- rál (MPS—rendszer), igy szűkebb, mint a tőkés országoké, mely mind az anyagi, mind a nem anyagi szférát felöleli (SNA-renclszer).

— Végül problémát jelentenek az egyes or- szágok értékelési rendszerében, mutatkozó különbségek is a gazdasági elszámolások- nál.

A tanulmány a továbbiakban szemügyre vesz néhány olyan eljárást. amelyek a stan—

dardizálást kívánják előmozdítani.

Az egyik ilyen eljárás az ún. homogenizá- lás, amelynek célja az egyes országok ár-

STATISZTIKAI lRO DALMl FIGYELÓ 101

rendszerei közötti kiegyenlítés a nyereségben mutatkozó eltérések kiküszöbölésével. Ezen belül is a fejtegetések egy problémára kon—

centrálnak. Nevezetesen arra, hogy a szoci- alista és a tőkés országokban készült táb—

lákban a vállalkozói jövedelmeket hogyan lehetne egységesen megítélni,és ennek meg- felelően az értékelés alapjául szolgáló ára—

kat módosítani. A szerzők megállapítása sze—

rint a homogenizált input-output táblák al- kalmasak korlátozott célkitűzésű nemzetközi összehasonlítások végrehajtására. Az eredmé—

nyeket azonban éppen a korrekciós tételek felosztásánál alkalmazott matematikai eljá—

rásra és a nyereségrendezésnél figyelembe vett tételekre tekintettel gondosan elemezni kell. Azzal természetesen számolni kell. hogy az eljárás több megszorítás és fikció beveze- tését jelenti az összehasonlitásba.

A homogenizálás elmaradása esetén az ár—

arányeltérésekből adódó összehasonlítható—

sági gondok természetesen szaporodnak.

Ezzel kapcsolatban utal a tanulmány az in- put-output mutatószámok két nagy csoport- jánál, a ráfordítási és az elosztási együttha- tóknál fennálló helyzetre. Hangsúlyozza. hogy jóllehet az elosztási mutatóknál látszólag ez a probléma megszűnik. valójában mégis fenn—

áll, mert a szektorok nem egyetlen terméket és egyetlen árat tartalmaznak. igy a szektor országonként változó összetétele termelési és felhasználási oldalról, valamint a felhaszná- lási relációnként azonos ár egy—egy szektor—

ra irreális feltevések.

A másik tanulmányozott eljárásnak a szer- zők a normálás elnevezést adták. Lényegé- ben az egyes országok saját pénzegységeík—

ben elszámolt input—output tábláinak közös pénzegységre való átszámításáról van szó. itt számításba jönnek: a hivatalos valutaárfo- lyam és a lánossy—Ehrlich féle eljárás. Az utóbbi eljárás alapfeltevése. hogy valameny- nyi összehasonlításba bevont országra össze—

állítható egy közös, azonos tartalmú jószág-

csomag, amely a nemzeti jövedelmet repre- zentálja. A csomagba felvett javak egy főre jutó felhasználásainál a mennyiségi mutató—

ból kiindulva, többlépcsős eljárás segítségé—

vel elérhető olyan cserearány—módosítás, amely a táblák normálására vezet a társa- dalmi termék előre megadott dollárban kife- jezett szintjének megfelelően. A szerzők fő kifogásai az eljárással szemben kétirányúak.

Egyfelől problematikusnak vélik azokat a ki—

kötéseket, amelyeket az eljárás a társadalmi termék aggregátumainál az egyenértékek meghatározására tesz. Másfelől kritizálják azokat, amelyek megengedhetővé teszik az általános egyenértékek átvitelét az input- output táblák egyes tételeire.

A normólással kapcsolatos egyenérték meg- határozásánál a szerzők elvetik az egyetlen módszer kizárólagos használatát. Helyette három eljárásmód együttes, illetve kombinált alkalmazását javasolják, azzal a hátsó gon—

dolattal. hogy ezek bizonyos mértékig köl- csönösen ellenőrzik egymást.

—- Az első eljárás alapját abban a jelen- tésben felölelt módszerek képezhetnék, mely a Pennsylvaniai Egyetem. az ENSZ Statiszti—

kai Hivatala. az Európai Gazdasági Közösség és a Világbank együttműködésével készült.

Az, hogy ebben a tanulmányban a társadal—

mi termék felhasználási oldala áll előtérben.

magától értetődő.

-— A második eljárás lánossy Ferenc és Ehrlích Éva már tárgyalt módszere lehetne, az előző eljárással meghatározott átfogó aga-

regátumok további részletezéséhez az input- output táblák számára.

— Végül nem szabad kizárni az átszámí- tásból a hivatalos árfolyamokat sem. Ez nem biztosít prioritást ennek az eljárásnak, de hangsúlyozza. hogy az eredményeket vala- mennyi fent említett információ figyelembevé—

tele mellett kritikusan kell hasznosítani.

(ism.: Csepínszky Ander)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

AZ AKTiV KERESÖ NÉPESSÉG TÁRSADALMI ÉS FOGLALKOZÁSI MOBiLlTÁSA

CSEHSZLOVÁKIÁBAN

(Sociálni a arofesionálni mobilita pracujiciho oby- vatelstva CSSR.) Bratislava. 1972. Ceskoslovensky Vyzkumny Ustav Prace. 309—l—27i p.

1967-ben Csehszlovákiában nagyméretű és sokoldalú társadalmirétegződés—felvételt végeztek. A kapott eredmények egy részét több publikáció mutatta be. A nemzedékek közötti és nemzedékeken belüli társadalmi mobilitósra vonatkozó eredményeket pedig a most ismertetett két kötet ismerteti először

részletesen. '

A közölt táblák közel 4000 megkérdezett aktiv kereső háztartásfő mobilitási adatait tartalmazzák. Feljegyezték az összeírt szemé- lyek apjának foglalkozását abban az időben amikor az összeírt foglalkozási életpályáját elkezdte, továbbá az összeírt foglalkozását a következő kiválasztott években: 1929-ben, vagyis a nagy gazdasági válság előtt: 1937- ben, a német megszállás előtti évben: 1943- ban. hogy ennek alapján jellemezzék a há—

ború alatti helyzetet; 1946-ban, a háború utáni konszolidálódás után és egyben a szo- cialista átalakulás kezdete előtt; 1952-ben,

1960-ban és 1967-ben.