STATISZTIKAl IRODALMI FlGYELÓ 1047
A modellel végzett vizsgálatok magukban foglalták a redukált forma multiplikátorainak elemzését, valamint a modell végső formájá- val végrehajtott szimulációs kísérleteket is.
Az 1958 és 1967. közötti időszak adatai alap—
ján megvizsgálták a modellben számszerűsí—
tett, magából a rendszerből fakadó endogén mozgások kumulált hatását, valamint az egyes gazdaságpolitikai változókban történt változások továbbgyűrűző hatásait, például a munkanélküliség különböző hipotetikus érté—
kei mellett. Különösen érdekes következteté- sekre ad alkalmat a pénzügypolitikai válto- zók hatásainak vizsgálata (a közületi fogyasz- tás, az állami kötvények hozama, valamint az adózási rendszerben bekövetkező változások).
A különböző kombinációk eredményét részle—
tes táblázatok mutatják. Tanulságképpen az szűrhető le. hogy mind a bankpolitika, mind a költségvetési politika oldaláról jövő hatá- sok erősen érintika reálváltozók alakulását.
Különösen erős a kamatalakulás hatása a modell egyes változóira.
Ex post előrejelzést az 1961 és 1970 kö—
zötti időszakra végeztek a modellel. Az előre- jelzés hibája igen csekély, és csak lassan kumulálódik. A szerzők a jövőben további tesztek kidolgozását vették tervbe az előre- jelzési megbízhatóság fokozottabb ellenőrzé- se céljából. A modell eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy az ameri—
kai gazdaságban viszonylag csekély a rend- szerből magából fakadó, endogén eredetű, konjunkturális—ciklikus tényezők hatása, de kivülről jövő hatásokra érzékenyen reagál.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
KRENGEL. R.:
NEHANY MEGJEGYZÉS A NAGVMÉRETÚ lNPUT-OUTPUT TABLÁK ELÖALLlTÁSAHOZ
ES HASZNOSITÁSAHOZ
(Einige Bemerkungen zur Erstellung und Nutzung disaggregierter lnput—Output Tabellen.) — Viertel- iahrshefte zur Wirtschaitsforschung. 1974. 4. sz.
279—286. p.
A Német Gazdaságkutató lntézet (Német Szövetségi Köztársaság) már számos kiad- ványban adott számot input-output számítá—
sairól. Szerzőnek a számítási munkákkal és a napjainkban feltárt elemzési lehetőségek- kel kapcsolatos megjegyzései tájékoztathat- ják ezeknek az input—output tábláknak a fel-
használóit.
A népgazdasági elszámolásokban az egyes területek (a termelési, a pénzügyi és a va—
gyonelszámolások) nem izolálhatók egymás- tól. Csak a részek összhangja vezet meggyő- ző számítási eredményekre. így az input-out—
put elszámolások sem jelentenek csupán egy speciális információt a népgazdaságon be—
lül a költség- és az elosztási szerkezetről.
Elengedhetetlen, hogy ezek is konzisztens ter—
melési elszámolássá váljanak.
A különböző elszámolások közötti össze- függés nyomban egyértelművé válik, ha az egyes gazdasági területek bruttó termelési ér- tékéből indulunk ki. Jóllehet a társadalmiter- mék—elszámolásoknál a termelési és a fel- használási oldal nincsen hermetikusan elzár- va egymástól. az ágazatok termelése, vala—
mint a háztartások és a beruházók felhasz- nálása' közötti közvetlen kapcsolat hiányzik.
Ez azután az elszámolási rendszer pontossága terén a leszármaztatott mutatószámok köré- nek szűkítése miatt kedvezőtlenül befolyásol- ja a hasznosítás kilátásait.
A továbbiakban a szerző az input-output számítások eredményeit két csoportba fog- lalja össze: 1. egy vagy több input-output tábla; 2. egy programrendszer a táblázatok elemzéséhez. A táblázatokban felölelt szám—
anyaggal kapcsolatban utal a szerző az im—
port alternatív kezelési módjával kapcsolatos változatokra, a beilleszkedés fontosságára a népgazdasági elszámolási rendszerbe, és rá- mutat a szervezeti és a tevékenységi szemlé- letű ágazatképzés lényegére.
A tanulmány külön fejezetet szentel az in- put-output táblázatok szerkesztése menet- rendjének. Ebben a vonatkozásban ismét kü—
lönös hangsúlyt kap a népgazdasági elszá- molási rendszerbe való illeszkedés. A menet- rend első lépése a peremértékeket felölelő vektorok megadása. melyek a népgazdasági elszámolási rendszerből mint ágazati terme—
lési értékek közvetlenül adódnak. Ezt követi a végső felhasználás egyes összetevőit és az értékképzés egyes elemeit tartalmazó vekto- rok szimultán, egymástól független meghatá- rozása. Csak utolsó lépésként kerül sor a közbenső felhasználások regisztrálására. Itt még további engedményeket is tesz a szerző a pontosság rovására, amennyiben megkü- lönbözteti az alaposan kidolgozandó ún.
.,kulcságazatokat" és az egészen nagyvona- lúan kezelt többi ágazatot.
A Német Szövetségi Köztársaságban az előzőekben körvonalazott meggondolások, il- letve menetrend alapján két különböző input—
output táblasorozat készült: 1. 56 szektoros input-output táblák az 1954., 1958., 1962, 1966. és az 1967. évekre; 2. 14 szektoros in- put-output táblák az 1954—1967. évekre.
A Gazdaságkutató Intézet szorosan együtt- működve a Siemens részvénytársasággal ter—
ljedelmes programrendszert dolgozott ki az input-output táblázatok elemzéséhez. A prog—
ramrendszer PANlOS elnevezéssel nyomta- tásban az alábbi számítási eredményeket do- kumentálja:
1. input—output táblák;
2. elosztási együtthatók;
3. ráfordítási együtthatók;
1 048
4. Leontief típusú inverz együtthatók;
5. indirekt ráfordítási együtthatók;
6. a végső felhasználás összetevőihez bruttó termelési szektorok szerint;
7. fajlagos elsődleges ráfordítások az értékképzés elemei szerint;
8. a vé ső felhasználás összetevőihez rendelt el- sődleges ráfordítások az értékképzés elemei szerint;
9. a fajlagos elsődleges ráfordítások ágazatok
szerint;
10. a végső felhasználás összetevőihez rendelt el- sődleges ráfordítások ágazatok szerint;
11. a fajlagos behozatal ágazatok szerint;
12. a végső felhasználás összetevőíhez rendelt be- hozatal ágazatok szerint;
13.—17. a fajlagos hozzáadott érték ágazatok sze- rint, valamennyi elemére külön-külön (értékcsökkenési
leírás, adó, támogatás stb.):
18.—22. a végső felhasználás összetevőihez rendelt hozzáadott érték ágazatok szerint:
23. az egyes ágazatok bruttó termelésének és a végső felhasználás összetevőinek kapcsolata;
24. a személyi fogyasztáshoz rendelt ágazati bruttó termelés;
25. a személyi fogyasztáshoz rendelt közvetett ága- zati bruttó termelés;
26. a személyi fogyasztáshoz rendelt közvetlen bruttó termelés;
27.—29. a közösségi fogyasztáshoz rendelt ágazati bruttó termelés:
30.—32. a beruházáshoz rendelt ágazati bruttó ter- melés;
33—35. a készletfelhalmozáshoz bruttó termelés;
" 36.-—38. a kivitelhez rendelt ágazati bruttó terme- es;
39.—43. input-output táblák a személyi és a közös—
ségi fogyasztásra, a beruházásokra, a készletek vál- tozására és a kivitelre.
rendelt
rendelt ágazati
A PANlOS programrendszeren túlmenően az 1960—as évek végén a Gazdaságkutató Inté—
zet rendelkezett PUTPUT programmal is, mely nem feltételezi konzisztens táblák létezését.
Ily módon például lehetségessé válik egyik év végső fogyasztásának és egy másik év in- verz-matrixának kombinálása. Említést érde—
mel továbbá a MODOP számítóprogram, mely elsősorban információhiány esetén hasz—
nosítható input—output táblák szerkesztéséhez.
Az input-output táblák hasznosítását tár- gyaló fejezetek az inverz-együtthatók tartal- mi értékeléséből kiindulva néhány témát kö- zelebbről is szemügyre vesznek.
így egy fejezet foglalkozik az eredmények aktualitásának kérdésével. Az input—output
STATISZTlKAl iRODALMl FlGYELÖ
táblák szerkesztése meglehetősen munkaigé- nyes, sok időt vesz igénybe. A Német Szö—
vetségi Köztársaságban általában 4—5 év te- lik el, amíg egy—egy időszakra az input—out—
put tábla rendelkezésre áll. Az intézet ezért terjedelmes számításokat végzett a Leontief típusú inverz-együtthatók állandóságának, il- letve hasznosíthatóságának megállapítására, Az inverz-együtthatókkal kapott értékek 5—7 évig elfogadható pontosságúak.
Egy másik téma az input-output számítás- nak mint a prognóziskészítés egyik eszközé- nek a megítélése. Ebben a vonatkozásban igen értékes tulajdonsága az input—output el—
számolásoknak, hogy a különféle fejlesztési elképzelések ágazati kihatásáról gyors átte—
kintést adnak. Mószertani szempontból érdek- lődésre tarthat számot egy másik fejlesztési irány is, melyet W. Krelle dolgozott ki. Mo- delljének magját input—output táblák képe- zik. de a középlejáratú modell definíciós és gazdasági magatartást meghatározó egyen- leteket is tartalmaz, A rövid lejáratú prog- nózisok készítéséhez első ízben 1973-ban hasznosították az input—output analízist.
A harmadik nagy téma az input—output rendszer hasznosítása az átfogó intézkedések ágazati következményeinek tanulmányozásá- ra. itt utal a szerző kifejezetten az ármodel- lekben rejlő lehetőségekre, melyek lehetővé teszik egy—egy meghatározott árváltozás ága- zati árösszefüggéseinek tisztázását. Az Inté- zet végzett egy ilyen számítást, például a nyersolajválsággal kapcsolatban. Egy további vizsgálódási terület ebben a témában annak kutatása, hogy a végső felhasználás válto- zása milyen közvetlen és közvetett hatást gya- korol az ágazatok tevékenységére. helyzetére.
A tanulmányt az a gondolat zárja le, hogy akár termelési, akár árproblémáról van szó, az input-output modell az egyetlen eszköz arra. hogy a gazdaságpolitikai döntések ága—
zati következményeit megalapozottan szám—
szerűsíteni tudják.
(ism. : Csepinszky Andor)
DEMOGRÁFIA
EASTERLIN. R. A.:
A RELATlV GAZDASÁGI STATUS ÉS AZ AMERIKAI TERMEKENYSEGl GÖRBE HULLÁMZASA (Relatíve economic status and the American ferti- lity swing.) Megjelent: Family economic behavior.
Szerk. E. B. Sheldon. Philadelphia. 1973.Lippincott.
170—223. p.
Mi a gazdasági helyzet, pontosabban a megélhetési körülmények alakulásának sze- repe a születések számának változásában? E kérdés vissza-visszatérve foglalkoztatja a né- pesedési kérdéseket vizsgáló demográfuso—
kai, szociológusokat és közgazdászokat, de határozott választ még senki sem tudott adni.
Ezen összefüggés egyik elismert kutatója Rich- ard A. Easter/in, (: Pennsylvánia Egyetem professzora most új úton kísérelte meg a fenti kérdés megvilágítását.
Easterlin az amerikai fehér nők termé- kenységének 1920 és 1970 közötti alakulását elemzi tanulmányában. A termékenység mu—
tatójául a 14—19 éves nők aggregált korspe- cifikus születési arányszámot használta fel.
minden évre kiszámítva. E mutató görbéje a
