12. lecke
Az eredménykimutatás szerkezete, fajtái
A
SZÁMVITEL
ALAPJAI
Mi is a számvitel feladata?
• Rendszeres és rendszerezett információszolgáltatás a gazdálkodók
– vagyoni – pénzügyi – jövedelmi
• helyzetéről
ÜZLETI ÉV működésének BEMUTATÁSA
• A könyvelés keretében a kettős könyvvitel megismert szabályai alapján elszámoljuk a gazdasági események hatásait, amelyek az érintett főkönyvi számlák valamely adataként (forgalom, egyenleg, állományváltozás)
mutatkoznak meg. A könyvelés ahhoz túlságosan szerteágazó, egyéni
igényekhez igazított részletezettségű, hogy ebben a formában Ezért szükséges, hogy rendszeres időközönként a könyvelés adataiból jól strukturált, könnyen áttekinthető, egységes, kellően tartalmas kimutatásokat készítsünk.
• Ez valósul meg a már a legelején megismert MÉRLEG esetében is, amelyben az eszköz és forrás (együttesen mérleg) számlákat vonjuk össze. A mérleg
elsősorban és alapvetően a vagyoni, pénzügyi helyzetet képes bemutatni.
• Most, hogy megismertük a működési (termelési, értékesítési) folyamatok könyvviteli elszámolását, ideje a műveleti számlák vonatkozásában is
megismerkedni egy ilyen célt szolgáló kimutatással
• Ez lesz az EREDMÉNYKIMUTATÁS, amely a műveleti (ezen belül is elsősorban az eredmény)számlák megfelelő összevonásával betekintést biztosít az üzleti év
jövedelmi, jövedelmezőségi helyzetébe 3
Az eredmény megállapításának, kimutatásának az alapja is a könyvvezetés
• Ehhez ki kell alakítani az eredménykör könyvviteli
számláinak megfelelő rendszerét, amely a bevétel és ráfordítás számlák kellő részletezésével valósul meg
• Az eredményszámlák rendszerezése igazodik az eredmény létrehozásában szerepet játszó (rész)tevékenységekhez
• A számviteli szabályozás előírásait is figyelembe véve, a vállalkozások működését az alábbi tagolásban célszerű bemutatni
– Lásd a következő diát
5
MŰKÖDÉS
ÉRTÉKESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG
EGYÉB MŰVELETEK
ÜZEMI
TEVÉKENYSÉG
ÜZLETI TEVÉKENYSÉG
PÉNZÜGYI MŰVELETEK
Röviden tekintsük át, milyen tartalmat
hordoznak ezek az elnevezések!
Értékesítési tevékenység
• (saját termelésű és vásárolt) készletek üzletszerű értékesítése, szolgáltatások nyújtása, ezen belül
– üzemi tevékenység (termék, nyújtott szolgáltatás), amelynek folyamata
• (erőforrás)beszerzés → termelés → raktározás → értékesítés
• Könnyen felismerhető ebben a kiadás-költség-ráfordítás összefüggésrendszere
– üzleti tevékenység, amelynek folyamata
• (áru)beszerzés → raktározás → értékesítés
7
Egyéb műveletek
• Nehéz egy mondattal megfogalmazni ennek tartalmát:
úgy is fogalmazhatunk (nomen est ómen!), hogy itt jelenik meg mindaz, ami nem fér bele az értékesítési
tevékenységbe és a pénzügyi műveletekbe
• A termelési, értékesítési tevékenységgel összefüggő, abból eredő, azzal kapcsolatos – járulékos, kiegészítő – sokszínű tételek összessége, amelyek között vannak rendszeres jellegűek (mint pl. a tevékenységgel
kapcsolatos egyes adók) és teljesen véletlenszerűen, eseti jelleggel felmerülők is (mint pl. egy leányvállalat alapítása apport átadással)
• A tartalmát igazából az egyes elemek megismerésével
Pénzügyi műveletek
• Ez a terület is igencsak heterogén, összetett eseménysorok hatását jeleníti meg
• A pénzeszközök időleges vagy tartós átengedésével
(pénzügyi befektetésekkel), illetve átvételével (hitelekkel, kölcsönökkel) kapcsolatos tételek mellett itt jelennek
meg a devizás ügyletek árfolyamkülönbözetei is
9
• Az időszak eredményének prezentálása során ezt a szerkezetet kell figyelembe venni, így már a könyvelés során, a
kapcsolódó bevétel és ráfordításszámlák kialakításánál is erre célszerű tekintettel lenni
• Az eddigi tanulmányaink során is
megjelent már ez a szempont, de nem
érdektelen ismét áttekinteni, rendszerezni az idevágó számlák fajtáit
EREDMÉNYSZÁMLÁK KÉPZÉSE
11
ÉRTÉKESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG
Értékesítés árbevétele Értékesítési ráfordítások
Összköltség szemlélet
Forgalmi költség szemlélet Származtatott
Eredeti
EGYÉB MŰVELETEK
PÉNZÜGYI MŰVELETEK
Egyéb bevételek
Pénzügyi ráfordítások Pénzügyi bevételek Egyéb ráfordítások
Ezek után nézzük meg részletesen is az eredménykimutatást!
13
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FOGALMA
• Az eredményszámlák alapján készített összesítő kimutatás, olyan számviteli okmány, amely
– előre rögzített szerkezetben – összevontan
– pénzértékben
– adott időszakra vonatkozóan
• tartalmazza az adózás előtti (realizált) eredményre ható tényezőket (bevételeket és ráfordításokat)
– tevékenységenként (részeredmények) és – együttesen
• tartalmazza a részleges eredményfelosztás adatait
– társasági adó
• és az így kialakuló adózott eredményt
15
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI
T Á R S A S Á G I A D Ó Eredményképződés bemutatása a
RÉSZEREDMÉNYEKen keresztül Eredményképződés bemutatása a
RÉSZEREDMÉNYEKen keresztül
ADÓZOTT EREDMÉNY
RÉSZEREDMÉNYEK KAPCSOLATA
Üzemi-üzleti tevékenység eredménye
(értékesítési tevékenység + egyéb műveletek)
Pénzügyi műveletek eredménye ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
Adózott eredmény Társasági adó
EK tagolástan kérdéskörei
1. EK mélységi (vertikális) tagolása
2. EK szélességi (horizontális) tagolása 3. EK formai kialakítása (bevételek és ráfordítások megjelenítése)
4. Az eredményfelosztás megjelenítése
• Részleges
• Teljes felosztás
17
1. Vertikális (mélységi) tagolás
• Főcsoport (A, B, ..)
– (rész)eredmény kategóriák
• Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
• Pénzügyi műveletek eredménye
• Adózás előtti eredmény
• Adózott eredmény
• Csoport (I, II, …)
– részeredmények bevételeinek illetve ráfordításainak összege
• Például
– Értékesítés nettó árbevétele – Pénzügyi műveletek ráfordításai
• Tétel (1, 2, …)
– bevételek és ráfordítások egyes elemei
• Például
2. Horizontális (szélességi) tagolás
• Az értékoszlopok (üzleti évek) száma
– Minden szabályozás (így a magyar is) előírja, hogy a
tárgyidőszak adatai mellett meg kell jeleníteni a bázisidőszak adatsorát is
– Tehát az eredménykimutatásban is (legalább) két értékoszlop (azaz két egymást követő üzleti év adatsora) jelenik meg
– A magyar szabályozás külön oszlopban írja elő az előző évek helyesbítéseinek bemutatását (ennek részleteivel nem
foglalkozunk)
19
3. Formai kialakítás
• Egyoldalas (lépcsőzetes, fokozatos)
Hozamok
– Ráfordítások
= Eredmény
• Kétoldalas (mérlegszerű)
Ráfordítások Hozamok Nyereség Veszteség
• Soros
Hozamok – Ráfordítások = Eredmény
EGYOLDALAS FORMA
Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei 8.000 Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai 5.000
A) ÜZEMI-ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (+/-) 3.000 Pénzügyi műveletek bevételei 1.000
Pénzügyi műveletek ráfordításai 2.000
B) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (+/-) - 1.000 C) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-) 2.000
Adófizetési kötelezettség 300
D) ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-) 1.700
21
KÉTOLDALAS FORMA
RÁFORDÍTÁSOK BEVÉTELEK
Üzemi-üzleti tevékenység 5.000
Üzemi-üzleti tev. nyeresége 3.000
Pénzügyi műveletek 2.000
Pénzügyi műveletek nyeresége
Adózás előtti nyereség 2.000 Adófizetési köt. 300
Adózott nyereség 1.700
Üzemi-üzleti tevékenység 8.000
Üzemi-üzleti tev. vesztesége
Pénzügyi műveletek 1.000
Pénzügyi műv. vesztesége 1.000 Adózás előtti veszteség
Adózott veszteség
ÖSSZESEN (tevékenységek ráfordításai + adó + adózott nyereség)
9.000
ÖSSZESEN (tevékenységek bevételei + adózott veszteség)
9.000
23
SOROS FORMA
Megnevezés Bevétel Ráfordítás Eredmény
Üzemi (üzleti) tevékenység Pénzügyi műveletek
8.000 1.000
5.000 2.000
+ 3.000 -1.000
Tevékenységek összesen 9.000 7.000 + 2.000
Adózás előtti eredmény
A jelenlegi magyar szabályozás
• Vertikális tagolás
– tétel szinten döntési lehetőség: tételek elhagyhatók, összevonhatók, tovább tagolhatók, újak felvehetők
• Formai elrendezés tekintetében
– Csak az egyoldalas (lépcsőzetes) séma alkalmazható
• Eredményfelosztás
– Részleges, csak a társasági adó hatása jelenik meg – Adózott eredmény
Az eredménykimutatás tartalmi kérdései
• A kimutatott időszaki eredmény (adózás előtti eredmény) általános tartalma, fajtája
• A kimutatott időszaki eredmény (adózás előtti eredmény) levezetésének szemléletmódja
– Összköltség eljárás (ÖK)
– Forgalmi költség eljárás (FK)
25
A kimutatott eredmény általános tartalma
• A korábbi leckékben többféle eredménytartalmat értelmeztünk
– Működési eredmény – Realizált eredmény – Pénzforgalmi eredmény
• Tisztázni kell, hogy melyik jelenjen meg az eredménykimutatásban!
• A korábbi leckékben végül is már letettük a garast a realizált eredmény mellett, azaz az eredménykimutatás alapvetően realizált eredményt mutat ki, amely a teljesítés elvére épülő, pénzmozgástól függetlenül elszámolt, az adott időszaki
tevékenységhez kapcsolódó bevételek és az ennek megfelelő ráfordítások különbsége
• Lásd majd a számviteli elveket is a 16. leckében!
Összköltség-szemlélet: összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás
• (értékesítési) eredmény = időszak korrigált bevétele (–) időszakot terhelő összes költség
– tartalmaz minden költséget, amely az időszakot terheli, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó
teljesítmény kibocsátásra került vagy sem → a (származtatott) ráfordítások időszak
meghatározottak
– bruttó (vagy hozam) szemléletű
• megtermelt és kibocsátott hozam (árbevétel)
• megtermelt, de el nem adott hozam (+AST)
• kibocsátott, de nem az időszakban termelt hozam (-AST)
27
ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLET HA AST>0
KÖLTSÉGEK (származtatott)
ÉRTÉKESÍTÉSI RÁFORDÍTÁSOK
ÁRBEVÉTEL
REALIZÁLT +AST
ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLET HA AST<0
29
KÖLTSÉGEK (származtatott)
ÉRTÉKESÍTÉSI RÁFORDÍTÁSOK
ÁRBEVÉTEL
-AST REALIZÁLT
EREDMÉNY
Forgalmiköltség-szemlélet: forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás
• (értékesítési) eredmény = időszaki értékesítés bevétele (–) időszaki értékesítés ráfordítása
– tartalmaz minden költséget, amely kibocsátáshoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó teljesítményt mikor állítottuk elő → a
(származtatott) ráfordítások árbevétel meghatározottak – nettó (vagy fedezet) szemléletű
• fedezet (bruttó eredmény) = árbevétel – értékesítés közvetlen költsége
FORGALMI SZEMLÉLET HA AST>0
31
KÖLTSÉGEK
(származtatott) ÉRTÉKESÍTÉSI RÁFORDÍTÁSOK
ÁRBEVÉTEL
-AST REALIZÁLT
EREDMÉNY
MÉRLEG
FORGALMI SZEMLÉLET HA AST<0
KÖLTSÉGEK (származtatott)
ÉRTÉKESÍTÉSI RÁFORDÍTÁSOK
ÁRBEVÉTEL
+AST
REALIZÁLT EREDMÉNY
Ismételjünk egy keveset!
Mit is jelentenek az előzők?
33
• Időszaki értékesítés bevétele: értékesített
készletek és nyújtott szolgáltatások kiszámlázott eladási ára, vagyis az árbevétel
• Időszak korrigált bevétele: időszak árbevétele +/- AST
• AST: megmutatja az időszaki termelés és az
időszaki értékesítés eltérését, számítása +/-STK ÁV + SEEAÉ
• Származtatott ráfordítások
– A korrigált bevételhez kapcsolódó ráfordítás: időszakot terhelő összes költség, azaz a költségnemek összege – Az értékesítés bevételéhez kapcsolódó ráfordítás:
értékesítés közvetlen és közvetett költsége
ÖK vs. FK
• A kétféle megközelítés azonos (realizált) eredményt mutat ki
• Csak a származtatott (értékesítési) ráfordítások szintjén és az ebből eredő hozam korrekciós tételben térnek el egymástól, a többi tétel mind elnevezésében, mind
tartalmában azonos.
35
EREDMÉNYKATEGÓRIÁK KAPCSOLATA
• A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (ÜTE)
• B) Pénzügyi műveletek eredménye (PE)
• C) Adózás előtti eredmény (AEE) (±A±B)
• Adófizetési kötelezettség
• D) Adózott eredmény (AE) (±C-ADÓ)
KÖZÖS ELEMEK
• A) Üzemi (üzleti) tevékenység szintjén
– Nettó árbevétel – Egyéb bevételek – Egyéb ráfordítások
• B) Pénzügyi műveletek
– Pénzügyi műveletek bevételei – Pénzügyi műveletek ráfordításai
37
ELTÉRŐ ELEMEK
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS
Aktivált saját teljesítmények
Értékesítés közvetlen költsége Anyagjellegű ráfordítások
Értékesítés közvetett költsége Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás
Könnyen belátható …
• Ha mindkét szemlélet azonos eredményt mutat ki, akkor az eltérő elemek között szükségszerű matematikai
összefüggésnek kell fennállnia
• Ennek a formális összefüggésnek érdemi gazdasági tartalma is van
• Írjuk fel először a formális összefüggést!
39
ÖSSZEFÜGGÉS a kétféle eredményszemlélet között
Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás – (±AST) = Értékesítés közvetlen költsége Értékesítés közvetett költsége
Értékesítés közvetlen költsége
Értékesítés közvetett költsége + (±AST) = Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás
Értelmezzük az összefüggés tartalmát!
• Az időszakot terhelő összes költség (anyag-, személyi jellegű és écs. leírás) a termeléshez kapcsolódó kategória, az
értékesítéshez kapcsolódó költség – nyilvánvalóan – az értékesítéshez kapcsolódó kategória
• A termelés és az értékesítés eltéréséből értelmezzük az AST-t
– Ha az AST (+), akkor a termelés meghaladja az értékesítést, tehát
• a termelési költségből úgy kapjuk az értékesítés költségét, ha levonjuk az AST-t vagy
• az értékesítési költségből úgy kapjuk a termelési költséget, ha hozzáadjuk az AST-t
– Ha az AST (-), akkor az értékesítés meghaladja a termelést, tehát
• az értékesítési költségből úgy kapjuk a termelés költségét, ha levonjuk az AST-t vagy
• A termelési költségből úgy kapjuk az értékesítés költségét, ha hozzáadjuk az AST-t
41
Ezek után már csak a számtanra kell figyelni!
• Ha az AST pozitív, akkor nincs gond, hiszen pozitív számnál egyértelmű a hozzáadás
vagy a kivonás hatása
• Ha viszont az AST negatív, akkor viszont a negatív szám hozzáadása kivonást, míg a
negatív szám kivonása már hozzáadást jelent
• Ez alapján tehát elegendő 1-1 összefüggést felírni, amelyben kifejezetten jelezzük az AST előjelét, így bármelyik helyzetre egyértelmű
Vegyünk egy számpéldát!
• Anyagjellegű ráfordítások 40.000
• Személyi jellegű ráfordítások 35.000.
• Értékcsökkenési leírás 25.000
• Értékesítés közvetlen költsége 80.000
• Értékesítés közvetett költsége 30.000
• Mennyi az AST?
(40000+35000+25000) – (80000+30000) = –10000
• Ezt a számot kétféleképpen lehet értelmezni:
– a termelés 10000-rel kevesebb az értékesítésnél vagy – az értékesítés 10000-rel több a termelésnél
43
Hogyan számítjuk ki az értékesítési költséget?
• Mi volt az alapösszefüggés?
• (40000+35000+25000) – (80000+30000) = –10000
• Rendezzük át az előző összefüggést
• (40000+35000+25000) + (-10000) = +(80000+30000)
Hogyan számítjuk ki a termelési költséget?
• Mi volt az alapösszefüggés?
• (40000+35000+25000) – (80000+30000) = –10000
• Rendezzük át az előző összefüggést
• (40000+35000+25000) = +(80000+30000) –10000
Azt hiszem már túl is magyaráztuk a dolgot! 45
A lecke végén írjuk fel az
eredménykimutatás teljes szerkezetét!
Ennek tartalmát fogjuk részletezni a 13. leckében
ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLET FORGALMI KÖLTSÉG SZEMLÉLET
I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele STK ÁV
SEEAÉ II +/- AST
Anyagköltség
Igénybevett szolgáltatások
Értékesítés elszámolt közvetlen költsége Egyéb szolgáltatások
ELÁBÉ (és közvetített szolg.) ELÁBÉ (és közvetített szolg.) IV. Anyagjellegű ráfordítások II. Értékesítés közvetlen ktge
Bérköltség III ÉRT. BRUTTÓ EREDMÉNYE
Személyi jell. egyéb költségek
IV Értékesítés közvetett ktge Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítás VI. Értékcsökkenési leírás
III. Egyéb bevételek V. Egyéb bevételek
VII Egyéb ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások
A Üzemi-üzleti tevékenység eredménye (ÜTE)
47
Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai B Pénzügyi műveletek eredménye C Adózás előtti eredmény (AEE)
Adófizetési kötelezettség (TAO)
D Adózott eredmény (AE)
A jelenlegi szabályozás szerinti teljes tartalmú eredménykimutatást
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.
