Az állami gazdaságok üzemen belüli kapcsolatai

MÓDSZERTANI TANULMANYOK

—AZ ÁLLAM! GAZDASÁGOK üZEMEN BELÚLI KAPCSOLATAI

DR. CSÁK! CSABA

A gazdasági valóság jelenségeit, folyamatait a bonyolult összefüggések sokasága jellemzi. Egy gazdaságon belül is a kapcsolatok legváltozatosabb for- máival találkozhatunk. A legszembetűnőbb a növénytermelés és az állattenyész- tés ágaínak kapcsolata a takarmányon és a trágyán keresztül, de közvetlenül vagy közvetve lényegében minden termelési ágazat összefügg egymással. Az üzem bármely részében végbemenő mennyiségi vagy minőségi változás követ—

kezménye az esetek döntő többségében az lesz, hogy a változó tényező gazdasá—

gon belüli helyzetétől és változásainak méreteitől függően meghatározott vál- toztatásokat kell végrehajtani a gazdaság más részeiben is. Valamely üzemben például az öntözés bővítése csak a trágyafelhasználás jelentős növelésével páro- sulva hatékony. Ez, amennyiben a trágya az üzemen kívülről nem szerezhető be, csak az állattenyésztés fejlesztésével biztosítható. Az állattenyésztés fejlesz—

tésének alapja viszont a takarmánytermelés bővítése.

Minden gazdaságban megfigyelhető az ágazatok közötti kapcsolatok meg—

határozott rendszere, s ez —— attól függően, hogy a kapcsolatok a gyakorlatban miként realizálódnak, — döntően befolyásolja a gazdálkodás eredményét is.

Ezek az összefüggések az üzemvezetésben, a gazdasági irányításban mindig elő—

térben álltak és állnak. Nem Véletlen, hogy az üzemi arányok kérdésével, a gaz- daságon belüli egyensúly problémájával már sokan foglalkoztak. A legkülönbö—

zőbb módszerekkel igyekeztek megállapítani a legkedvezőbb üzemen belüli ösz- szefüggéseket, kiszámítani a kapcsolatokat jellemző mutatókat.

Ma a közgazdaságtudomány, a gazdasági élet minden területén tanúi lehe—

tünk a matematikai módszerek térhódításának. A gazdaságon belüli kapcsola—

tok vizsgálatában is megvan a lehetőség a hasznositásukra. E cikkben azt sze—

retnénk bemutatni, hogyan használhatók fel a matematikai módszerek e vonat—

kozásban, mennyiben adnak többet a hagyományos eljárásoknál, gyakorlati alkalmazásuknak milyen lehetőségei vannak, és a segítségükkel elért eredmé—

nyek megérík—e a kiszámításukra fordított munkát.

A VIZSGÁLAT MÓDSZERE

Az üzem belső kapcsolatainak matematikai módszerekkel történő vizsgálata lényegében két lépésből áll. Első feladat a gazdaság adatai alapján az összefüg—

géseket szemléltető mérleg összeállítása. Ezután következik a mérlegben adatok—

988 DR. csAm CSABA

kal rögzített kapcsolatok matematikai vizsgálata, illetve különféle számítások elvégzése matematikai eszközök felhasználásával. Az első lépés célja úgy cso- portosítani az üzemen belüli kapcsolatok mennyiségi adatait, hogy azok a leg—

fontosabb összefüggéseket tükrözzék és kiindulópontul szolgáljanak az alapo-—

sabb elemzést megvalósító további számításokhoz. Ennek a feladatnak a meg—

oldására legalkalmasabbak a népgazdasági ágazati kapcsolati mérlegek összeállí—

tásának elvei alapján szerkesztett, a gazdaságok sajátosságait figyelembe Vevő

táblázatok.1 '

Az üzemen belüli kapcsolatokat szemléltető mérlegek két formában állít- hatók össze.

_ .

1. A ráfordítások szerepeltethetők értékben (önköltségen, forgalmi értéken, elszámoló áron). Ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előnyei közé sorolható, hogy a mérleg alapján számba vehetők nemosak a közvetlen, naturálisan köny-w nyen mérhető ráfordítások, hanem az ágazatok valamennyi ráfordítása. Hát—- ránya viszont, hogy az értékadatokból összeállított mérleg magában hordja, mindazokat a torzításokat, amelyek az értékmutatókra jellemzők.

2. A ráfordítások és az eredmények vizsgálata naturális mutatókkal is meg——

oldható. A naturális mutatók az egyes ráfordítások, illetve a termelési eredmé—

nyek legjobb mutatói. Hibájuk, hogy alkalmazásuk esetén nehezen oldható meg valamely ágazat különböző termékeinek összevonása. A naturális mutatók segít—- ségével nem fejezhető ki minden ráfordítás sem (például az általános költségek stb.), és a különféle minőséget jelző, természetes mértékegységben kifejezett szá-—

mok nem összesíthetők.

Leghelyesebb a mérlegeket mind a két formában összeállítani és párhuza—

mosan elvégezni az elemzést is. A kétféle mutatókból összeállított ,mérlegek lehetővé teszik a termelési folyamat értékbeni és természetes mutatószámainak

egybevetését. $ ,

A mérleg összeállításánál első feladat annak eldöntése, hogy mely üzem—

ágakat tekintsük a kapcsolatrendszer egy-egy elemének, melyek azok az ágaza—

tok, amelyek a gazdaság termelésében betöltött szerepük alapján az oldal- és a fejrovatban önállóan szerepelni fognak. A mérleg összeállítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy sorra vesszük a gazdaságnak a termelési folyamatban eszközölt minden ráfordítását, a termelés minden eredményét, és azokat a megfelelő osz—

lopban, illetve sorban elhelyezzük. Az oszlopok az egyes ágazatokban felmerült összes ráfordítást (saját termelésű és vásárolt anyagok, segédüZemi szolgáltatá-4

* sok, munkaráfordítások, idegen szolgáltatások, amortizáció, általános költségek) tartalmazzák, az egyes sorok pedig az egyes ágazatok termelését és annak fel—v használását a felhasználó ágazatok szerinti bontásban. Például a szarvasmarha- tenyésztés oszlopának egyes elemei azt mutatják, hogy melyik ágazat által ter-—

melt termékeket és milyen mennyiségben használt fel a szarvasmarha—tenyész- tés. A gabona sora pedig feltünteti a gabonatermelés termékeit felhasználó ága—

zatokat és az árutermelés mennyiségét.

A gazdaság belső kapcsolatainak vizsgálata a mérleg összeállítása után kii—

lönféle, matematikai módszereken alapuló számítások elvégzésével folytatódhat.

Az elemzés e részének középpontjában azon együtthatórendszer meghatározása áll, amelynek segítségével az adott üzemben a teljes termelés és az árutermelés viszonyát az újratermelési folyamat zavartalan biztosításának igényével köny——

1 Az üzemi mérlegek összehasonlításának problémáival és módszerével kapcsolatban lásd?

id. dr. Nagy Loránd: A mezőgazdasági üzem ágazati kapcsolati mérlege (Statisztikai Szemle, 1966, évi 5. sz. 491—513. old.) c. cikkét.

AZ UZEMEN BELULI KAPCSOLATOK 989

nyen meghatározhatjuk. (Ezt az együtthatórendszert a teljes ráfordítások mat- rixának szokták nevezni.)

Az üzemen belüli kapcsolatok adatainak összefoglalása után először a köz- vetlen ráfordítások mutatóinak kiszámítására kerül sor. Vagyis meghatározzuk az egyes ágazatokban egységnyi teljes termeléshez szükséges közvetlen ráfordí—

tások mennyíségét. (Ezeket a mutatókat az üzemen belüli kapcsolatok adataiból összeállított mérlegből egyszerű osztással megkaphatjuk.) Például a gabonater—

melési ágazat közvetlen ráfordítási mutatói azt mutatják, hogy egységnyi ga—

bonatermelés közvetlenül milyen értékű gabona, trágya stb felhasználását kö—

veteli meg.

A gazdaságon belüli kapcsolatok alaposabb elemzéséhez ismerni kell azon—

ban azokat az igényeket is, amelyek nemcsak közvetlenül, hanem közvetve, más ágazatokon keresztül hatnak. A teljes ráfordítások matrixa ezeket az ún. to—

vábbgyűrűződő hatásokat is kifejezi. A matrix egyes oszlopai azt mutatják, hogy milyen termelési programot kell lebonyolítani ahhoz, hogy valamely gazdaság a kérdéses oszlopnak megfelelő termékből egységnyi mennyiséget áruként érté- kesíthessen. így segítségével meghatározható az adott árutermelésí feladathoz kapcsolódó teljes termelés mértéke is.

A teljes ráfordítások matrixa a közvetlen ráfordítások adatainak ismeretében a kö—

vetkező képlet alapján számítható ki:2

(E—B)"*:R

ahol:

E —- az egységmatrix,

B — a közvetlen ráfordítások matrlxa, B —— a teljes ráfordítások 'matrixa.

A teljes termelés és az árutermelés közötti összefüggés:

! : (E'—BV) ?!

ahol:

x — a teljes termelés vektora, y -— az árutermelés vektora.

A GAZDASAGON BELULI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERE Az elmondottak alapján egy állami gazdaság — a Zala megyei Andráshidai Állami Gazdaság —-— 1962. évi adataiból összeállítottuk az üzemágak kapcsolatát

tartalmazó mérlegeket, és kiszámítottuk a teljes ráfordítások matrixát is.

A számítások egyszerűsítése céljából — az ágazatok termelésében játszott szerepét mérlegelve — csak 11 üzemágat szerepeltetünk a vizsgálatban. (Ameny—

nyiben számítási problémák nincsenek, természetesen nem kell ilyen egysze—

rűsítést alkalmazni) Ez a 11 termelési ágazat adta 1962-ben a gazdaság halmo—

zott bruttó termelési értékének 87,3 százalékát. Az ágazatokban összevontuk a fő—, az iker- és a melléktermékeket. Ezzel sikerült ugyan elkerülni a különvá—

lasztásukkal járó problémákat és többletmunkát, az így számításba vett ága—

zatok egy része viszont rendkívül heterogén. Például az egyéb takarmánynövény ágazatban szerepel a silózási tevékenység is. Ez a tevékenység eltérő jellegű az

' E kérdések matematikai alapjai megtalálhatók Krekó Bélának a ,,Felhasznált irodalom"

jegyzékében szereplő könyveiben.

990 DB. csm CSABA , '

ágazat többi termelési folyamatától, az összevont üzemágban viszont a_termelés

nagy részét a silókukorica adja, amelyet szinte kizárólagosan silózással takarí—

tottak be. Az egyéb állattenyésztés ágazatban a sertés—, a ló— és a juhtenyésztést vontuk össze. Összevonásukat indokolttá teszi, hogy ezeket az ágazatokat a gaz—

daság nem kívánja fejleszteni.

Az üzemen belüli kapcsolatokat szemléltető mérlegeket érték- és naturális mutatókból is összeállítottuk. (Lásd az 1. és a 2. táblát.)

Matematikai módszerrel csak az értékadatokból felépített mérleget dolgoz—

tuk fel. (Elsősorban azért, mert csupán egyszerű kézi számológép állt rendelke—

zésre.) A 3. és 4. tábla a közvetlen ráfordítások (B) matrixát és a teljes ráfordí—

tások matrixát [(E—Brí] tartalmazza.

A közvetlen ráfordítások matrixa tehát a különféle ágazatokban az egység—

nyi termeléshez szükséges közvetlen ráfordításokat mutatja. Például ahhoz, hogy a gazdaságban a szarvasmarhatartási ágazatban 100 forint értékű teljes terme- lést elérjenek, közvetlenül 5,97 forint értékű gabonát, 9,43 forint értékű kuko—

ricát, 11,60 forint értékű, elszámoló áron számba vett egyéb takarmányt stb. kell felhasználni. Ezekből a mutatókbólra megfelelő matematikai eljárásokkal meg-—

kapható a teljes ráfordítások matrixa. Ennek elemei, mint az előzőkben már kifejtettük, az ágazatokban egységnyi végső kibocsátáshoz szükséges teljes ter—

melés mennyiségét mutatják. Például a gazdaságban 100,31 forint értékű juhá—

szati termelést, 15,81 forint értékű gabona—, 11,44 forint értékű kukorica—, 12,93 forint értékű pillangóstakarmány—, 2,64 forint értékű egyéb takarmány stb. ter—

melést kell teljesíteni, ha a juhtartási ágazat termékeiből 100 forint értékű árut értékesíteni kivánunk. (Lásd a 4. tábla ,,Juhtartás" oszlopának adatait.)

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA

A gazdaságon belüli kapcsolatokat szemléltető mérleg lényegében _a tulaj—4 donképpeni input—output analízis elvégzése nélkül is lehetővé teszi a termelés és a felhasználás összefüggéseinek, az üzemágak közötti kapcsolatoknak a tanul-—

mányozását. A mérleg ugyanis egyszerű, viszonylag nem nagy sémában felöleli a gazdálkodás folyamatának legfontosabb jelenségeit, azok külső és belső tech-—

nológiai és ökonómiai kapcsolatát, eredményeit és az eredmények forrásait.

A mérleg nagymértékben elősegíti az üzem helyzetének áttekintését, mivel az ágazatok ráfordításait a könyvviteltől részben eltérően, a közgazdasági elem- zés és az üzemszervezés számára használhatóbb módon mutatja be. A segéd—

iizemi költségek elemi költségekre bontva szerepelnek, és a lehető legkisebbre csökken a kulcsok alapján elosztott amortizáció és általános költségek összege.

Tekintsük át ebből a szempontból az l. táblát. Mindenekelőtt világosan ki—

tűnik belőle az üzemágak ráfordításainak szerkezete, pontosan megállapítható az anyag- és a munkabérjellegű költségek aránya, a saját termelésű és a vásá—

rolt anyagok felhasználása, az egyes ágazatok szerepe más üzemágak termelé- sében. Segítségével a jelenlegi körülmények között —- véleményünk szerint —-— a legpontosabb adatok számíthatók ki a termelési ágak jövedelmezőségéről és az ott felhasznált munka temnelékenységéről.

Az 5. táblában szereplő, a mérleg alapján számított mutatók eltérnek azok—

tól, amelyeket a könyvviteli adatokból közvetlenül kiszámíthatunk. Úgy véljük, a mérleg adatai a különböző részletesebb elemző Vimgálódásokhoz pontosabb mennyiségi alapot jelentenek, mivel felépítésük kevésbé problematikus.

Azelszámolóáronszámbavetttermelésieredményekésráfordítások(ezerforintban)

Kibocsátás Gabona-Kuko— félékrica Ráfordítás

Pi]19n- gósok

019jos növé- nyek

Egyéb tukar- múny növé- nyek

Rét- Zóldség-lege16- félékga,zdál- kodás Szarvaa- marha,- tartás

Juh- tartástenyész-

Egyéb állat- tés

Iga- tartás BelsőÁru felh;sz- nálásterme- összesenlés

Teljes terme- lés

1.tábla Érté- kesítésl ered- mény

Talin termele'e azérté- kesCtéss' ered- ménnyel Gabonafélék.............295— Kukorica..._..-—52 Pillangóeok Olajosnövények...... Egyébtakarmánynövények—-— Zöldségfélék...;...... Rét-,legelőgazdálkodás...—-— Szarvasmarhatartás.......263197 Juhtartás................3426 Egyébállattenyésztés.....3325 Igatartás................11109 Belsőráfordításösszesen..636409 Segédüzemlszolgáltatá?..480401 Ebbőltraktorüzem.....213281 Műttágya,növényvédőszer ésegyébanyaga.termelés- ben...983674 Vásároltvetőmagéstakar— mány..............11685 Egyébanyagfelhaeználás..329254 Anyagfelhasználásösszesen14281013 Amortizáció.............515324 Anyagjellegűráfordítások összesen...............30592147 Termelésrefelhasználtköz— vetlenbér.............529946 Egyébmunkabér—felhaszná- lás545420 Munkabér-felhasználás összesen...............10741366 Idegenszolgáltatás.......342299 Belsőüzemkörönkivülirá— fordítás38393403 Költségekösszesen44753812

*Csakasegédüzemekanyagijellegű jellegűegyébráfordításokkalegyütt.

384 147 111 287 81 368 142 1041 232 135 367 85 1109 1493

$$$:

** 61 82 34 147 63 210 66 419 72 103 175 69 260 663

34

1 4 7 7

12 13 25 45 39 109 11 120 88 278 280 18 298 21 572 597

19 19 49 36 155 38 29 222 45 335 156 4 160 31 507 526

906 1431 1041 1759 246 585 388 6356 291 87 158 968 405 1531 517 8695 2401 671

s 0 7 2 4 1 8

144 107 109 10 234 77 681 54 17 158 30 71 259 97 1091 239 118 357 79 846 1527

294 159 10 22 49 21 45 115 74 738 137 74 211 48 477 997

56 38 11 14 76 45 98 143 84 422 389 389 45 661 856

16953402 18211663 1366— 6641 3263—— 12373 578—-—- 135313809 101917 961280 807159

1 1 0 9 8 ? ; 1 9 4 1 3 2 9 9 9 0 2 9 0 0

6097 3484 1866 647 3263 385 578 15162 1018 1326 966 33292

4'395 —l—34 —65 ——34 4-616 —l-33 47978

5492 3518 1366 582 3229 385 578 15778 1051 1325 966 34270 ráfordításai.Amunkabérésazamortizációamegfelelősorbanszerepelatermeléshezfelhasználthasonló

AZ ÚZEMEN BELÚLI KAPCSOLATOK

991

Termelésieredményekésráfordításoknaturálismutatókban*

2.tábla xKibocsátás Ráfordítás Gabonafélék,_fótermény(mázsa)... Kukorica,fótermény(mázsa)...... Pillangósok,fotex-mény(mazsa)............ Olajosnövények(mázsa)............ Egyébtakarmánynövények(mázsa).. Zöldségfélek(mázsa) Rét-,legelógazdálkodáa,széna(mázsa)..... Szarvasmarhatartás:tej(liter)............. hús(kilogramm)...... trágya(mazsa)........ Juhtartáa:gyapjú(kilogramm)............ hús(kilogramm)...... trágya(mazsa)....... Egyébállattenyésztés:............... ló(darab) ha](kilomamm)..... trágya(mázsa)...... Igatartás(lófogatnapban).................

Közvetlenmunkaráforditása.termelésben munkaórában Segédüzemiszolgáltatásatermelésben: traktorüzem(normálholdban)............ tehergépkocsi-üzem(tonnakilométer)..... kombájnüzem(kombájnhold)............ műtrágyúésnövényvédőszer(mázsa)....

Gwbonu— félék 4098 102 103779 9130 20934 1222 4559

Kuko- rica*

5 0 7 3 1 0 3 4 1 7 6 6 6 7

Pillan- gósok 56688 3974 545 2641

Olajos növé- nyek 10998 1536 1259 194 655

Egyéb tukut- mány növé- nyek 69129 6960 84505 255

Zöld— ség- félék 68020

1 3 3 7 8 7 3

Rét-,. legeló-Szarvas-Juh- gazdál-mum"mais kodástartás —-77601064 —-8267595 -—94651366 —-89'459490 1842693733 2602488684839891 12112861568 220310846169 'Azegyeságazatokkülönbözőminőségűtermékeinekösszevonásátnemvégeztükel.

Egyéb ;:lla;t- tenyész— tés 25275 234 2547

Belső- Iga-felhasz— t-umísnalás összesen 43612265 23010002 13413499 ——16 910182190 palán- -—-ták 1238493 -—193525 -—95—917 —12488 *—11972 -——6681 9816973135 -—38286 —-—157513 —1416 ——16282

Áru- termelés 15096 9194 178 130 169000 509268 7721 11608 60602 9 6776 1510

Teljes termelés 27361 19196 13499 194 182190 130 8493 382525 509268 95917 7721 11608 12488 60602 9 6776 11972 8191

992 DR. CSAKI CSABA; ;