A beszámolók rendszertana

(1)

18. lecke

A beszámolók rendszertana

A

SZÁMVITEL

ALAPJAI

(2)

Mi is a beszámoló?

• A pénzügyi számvitel outputja

• a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően készített, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott

hiteles dokumentum.

(3)

Beszámoló formája függ

• Könyvvezetés formája (kategorikus korlát)

• Működési forma (kategorikus korlát)

– Cégforma, tevékenység – Vállalatcsoporti státusz – Tőzsdei megjelenés

• Nagyságrend (rugalmas korlát)

– vagyon nagysága (mérleg főösszeg) – nettó árbevétel

– foglalkoztatottak átlagos száma

• Könyvvizsgálati kötelezettség (rugalmas korlát)

3

(4)

BESZÁMOLÓK RENDSZERTANA

• Egyedi beszámoló

(egy önálló jogi egységre vonatkozik) – Egyszerűsített beszámoló → egyszeres könyvvitel

– Éves beszámoló

– Egyszerűsített éves beszámoló

– Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

• Konszern beszámoló

(jogilag önálló, de gazdaságilag összekapcsolódó vállalatok csoportjára vonatkozik)

– konszolidált éves beszámoló

– Alapja a vállalatcsoport tagjainak egyedi beszámolói

Kettős

könyvvitel

(5)

Ügyeljünk a fogalomhasználatra!

• Egyszerűsített beszámoló

• Egyszerűsített éves beszámoló

5

(6)

Éves beszámolót készíthet

• minden kettős könyvvitelt vezető

gazdálkodó

(7)

Éves beszámolót köteles készíteni …

• kategorikus korlát alapján

– közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó

• Akit a könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. tv. annak minősít

– nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt)

– az a vállalkozó, amelynek kibocsátott (hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték

– pénzintézet, biztosító, befektetési szolgáltató

– anyavállalat

7

(8)

Éves beszámolót köteles készíteni

• rugalmas korlát alapján

– Nagyságrendi mutatók határértékeinek meghaladása esetén

– Lásd egyszerűsített éves beszámolónál

(9)

Egyszerűsített éves beszámolót készít het

• az a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó

• amelyre nem vonatkoznak az éves beszámoló kategorikus korlátjai,

• és amelynél két egymást követő üzleti évben az alábbi 3

mutató közül legalább (bármelyik) kettő nem haladja meg a határértéket:

• mérleg főösszeg  1.200 millió Ft

• nettó árbevétel  2.400 millió Ft

• foglalkoztatottak átlagos száma  50 fő.

9

(10)

Mikrogazdálkodói beszámolót készít het

• A könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó,

• ha két egymást követő üzleti évben az alábbi 3 mutató közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket

• Mérlegfőösszeg 100 millió Ft

• Nettó árbevétel 200 millió Ft

• Foglalkoztatottak átlagos száma 10 fő

(11)

Konszolidált éves beszámoló

• Nem egyedi (nem egy vállalatra vonatkozó), hanem vállalatcsoportra vonatkozó beszámoló.

• Nem helyettesíti, nem váltja ki az egyedi beszámolót.

• Lényege: az egyedi beszámolók összevonása és a halmozódások kiszűrése

• Az anyavállalat (AV) készíti

• Kötelező, ha

– AV közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül

– Két egymást követő üzleti évében az a vállalatcsoport alábbi 3

mutatói közül legalább (bármelyik) kettő meghaladja a határértéket:

• mérleg főösszeg > 6.000 millió Ft

• nettó árbevétel > 12.000 millió Ft

• foglalkoztatottak átlagos száma > 250 fő.

11

(12)

Vállalatcsoport tagjai

• Kapcsolt vállalkozás (konszolidált beszámoló alanya)

– anyavállalat, amely közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több másik vállalkozásban

(általában 50 % + 1 szavazat)

– leányvállalat, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol.

– közös vezetésű vállalat: paritásos alapon (50-50 % vagy 33- 33-33 %)

• jelentős tulajdoni részesedés (más vállalkozás tökéjében minimum 20 % tulajdoni hányad)

• Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás

(13)

ÁTTÉRÉSEK AZ EGYES BESZÁMOLÓK KÖZÖTT ÁTTÉRÉSEK AZ EGYES BESZÁMOLÓK KÖZÖTT

Kötelező

Lehetőség

(14)

Áttérés könyvvezetési formaváltozás miatt

• ÁTTÉRÉS KÖTELEZŐ (ehhez nem szükséges

működési forma váltás és a nagyságrend sem befolyásolja)

– Egyszeres → kettős

• egyszerűsített beszámolóról → (egyszerűsített) éves beszámolóra

– Kettős → egyszeres

• (egyszerűsített) éves beszámolóról → egyszerűsített beszámolóra

FONTOS! Csak a gazdálkodók szűk körénél (és ebbe a vállalkozások nem tartoznak bele!) FONTOS! Csak a gazdálkodók szűk körénél (és ebbe a vállalkozások nem tartoznak bele!)

(15)

Áttérések a kettős könyvvitel keretei között

• Könyvvezetési forma nem változik

• ÁTTÉRÉS

– Lehetőség

– Kötelezettség

15

Áttérés a kettős könyvvezetés keretei között

(16)

Áttérési szabályok (1)

Áttérés LEHET KELL

egyszerűsített éves

→ éves

Bármely üzleti év első napjával:

feltétel nélkül

a) ha két egymást követő üzleti évben a nagyságrendi

mutatók közül bármelyik kettő meghaladja a határértéket (a másodi üzleti évet követő évtől) b) Kategorikus korlát miatt

éves →

egyszerűsített éves

Bármely üzleti év első napjával: ha

a feltételek lehetővé teszik

Nincs ilyen szabály

(17)

Áttérési szabályok (2)

Áttérés LEHET KELL

(egyszerűsített) éves

↓

mikrogazdálkodói

Bármely üzleti év első napjával,

ha a feltételek lehetővé teszik

Nincs ilyen szabály

mikrogazdálkodói ↓

(egyszerűsített) éves

3 MEGyÉB-bel lezárt üzleti évet

követően

a) ha két egymást követő üzleti évben a

nagyságrendi feltételek nem teljesülnek, a 2. üzleti

évet követő évtől b) kategorikus korlátok

belépésekor

17

(18)

A BESZÁMOLÓ FELÉPÍTÉSE

(19)

Beszámoló általános felépítése

SZÁMSZAKI RÉSZEK SZÖVEGES RÉSZEK

A múltbeli (megtörtént) események aggregált, szerkesztett, standardizált

adatsora

magyaráz, kiegészít, az

összevont adatok

részletezése, a jövőbeli várható

fejlődés felvázolása

Mérleg

Eredmé ny- kimutat

ás

Cash flow- kimutat

ás

Saját tőke változás

i

kimutat ás

Kiegészítő

melléklet

¹⁹

(20)

Az egyes beszámolók tartalma a számviteli törvény szerint (1)

• egyszerűsített beszámoló (részleteivel nem foglalkozunk)

– Számszaki részek

• egyszerűsített mérleg

• eredménylevezetés

– Szöveges részek

• Nem kötelező

(21)

Az egyes beszámolók tartalma a számviteli törvény szerint (2)

• ÉVES BESZÁMOLÓ (ÉB)

– Számszaki részek

• mérleg

• eredménykimutatás

– Szöveges részek

• kiegészítő melléklet (benne a cash flow és saját tőke változás)

• + üzleti jelentés (függelék, amely közvetlenül nem része a beszámolónak)

21

(22)

Az egyes beszámolók tartalma a számviteli törvény szerint (3)

• EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ (EgyÉB)

– Számszaki részek

• mérleg

– Szöveges részek

• kiegészítő melléklet

(23)

Az egyes beszámolók tartalma a számviteli törvény szerint (4)

• MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ (MEgyÉB)

– Számszaki részek

• mérleg

– Szöveges részek nincsenek

23

(24)

Az egyes beszámolók tartalma a számviteli törvény szerint (5)

• KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ

– Számszaki részek

• Konszolidált mérleg

• Konszolidált eredménykimutatás

– Szöveges részek

• Konszolidált kiegészítő melléklet (benne konszolidált cash flow, konszolidált sajáttőke-változás)

• + konszolidált üzleti jelentés (függelék, közvetlenül nem része a beszámolónak)

(25)

Beszámoló formák és tartalmak

• Mérleg

• Eredménykimutatás

• Kiegészítő melléklet + Üzleti jelentés

25

M E G Y É B

E G Y É B

É V E S B E S Z Á M

O L Ó

(26)

A BESZÁMOLÓK RÉSZLETES TARTALMA

(27)

MÉRLEG

• Már jól ismert!

• Mire ügyeljünk a mérleg összeállításánál?

– A mérlegnek van megnevezése és fordulónapja – Legyen áttekinthető formája

– 1.000 Ft-ban, 1.000 Ft-ra kerekítve készül

– Jól kitűnik a vertikális tagolás (főcsoport-csoport-tétel)

– Ügyeljünk a főcsoportok, csoportok helyes sorrendjére (csoporton belül a tételek szintjén lehet „keveredés”)

• A főcsoportokat, csoportokat mindig meg kell adni

• A tételek közül csak azokat adjuk meg, amelyek a feladatban is szerepelnek

– Az „Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek” tétel tartalmát tételesen adjuk meg (jellemzően: jövedelemelszámolás, adótartozások)

– A vizsgán sémák nem használhatók, ott kell megszerkeszteni!

27

(28)

EREDMÉNYKIMUTATÁS

• Már jól ismert!

• Mire ügyeljünk az EK összeállításánál?

– Legyen áttekinthető formája, legyen egyértelmű, hogy ÖK vagy FK (és ne úgy, hogy mindkettő egybe van szerkesztve és a javító majd

kiválasztja a megfelelőt)

– 1.000 Ft-ban, 1.000 Ft-ra kerekítve készül – Jól kitűnik a vertikális tagolás

– Ügyeljünk az eredménykategóriák helyes sorrendjére (és az

eredménykategórián belül is törekedjünk a megfelelő sorrendre, tehát pl. az ÜTE-ben előbb van az árbevétel, mint az egyéb ráfordítás)

– A Pénzügyi eredmény törvény szerinti tagolását nem kell „bemagolni”

(egyszerűen csak fel kell sorolni, hogy az adott feladatban mi tartozik a pénzügyi bevételek és ráfordítások közé)

– Az egyes sorokhoz adjunk tételes listát, ha több összegből áll (különösen Egyéb és pénzügyi bevételek és ráfordítások)

(29)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

• a beszámoló szöveges és számszerű adatokat is tartalmazó nem standardizált formátumú melléklete, amely elsősorban a

mérleg és eredménykimutatás tényadatait részletezi, egészíti ki;

• tartalmára vonatkozóan számos kötelező előírás van, amely a beszámoló formájától függően differenciált

29

(30)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET (KM) CÉLJA

• elősegíteni az érdekeltek valós tájékoztatását,

• értelmezni, magyarázni a mérleg és az eredménykimutatás adatait,

• értékelni a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet, bemutatva

– a saját tőke és a kötelezettségek alakulását – az eszközök összetételét és alakulását

– a likviditás, fizetőképesség, eladósodottság alakulását

– a jövedelmezőség alakulását.

(31)

KM TARTALMA

• Kötelező előírás

– Általános előírások

• A megbízható és valós összkép biztosítása

– Tételes előírások

• A mérleg és EK egyes sorainak részletezése, változásainak bemutatása

• Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés

– Megbízható és valós összkép gazdálkodó sajátosságaiból adódó érvényesítése érdekében

31

(32)

KM ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT SZERKEZETE

• Általános rész

• Specifikus rész

• Tájékoztató (különös) rész

• Cash flow-kimutás

(33)

ÁLTALÁNOS RÉSZ

• gazdálkodói környezet azonosítása, bemutatása (ki, mit, kivel, hogyan, mióta stb.)

• számviteli környezet bemutatása

– alkalmazott számviteli szabályrendszer (sztv. vagy IFRS) – számviteli szolgáltatás (lásd később) szereplői

– számviteli politika meghatározó elemei, ezek változása

• össze nem hasonlítható adatok kezelése

• vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemző bemutatása

• Adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés

33

(34)

SPECIFIKUS RÉSZ

• mérleghez kapcsolódó kiegészítések

– tárgyi eszközök állományváltozásai, saját tőke változásai, egyes mérlegsorok részletezése stb.

– Ezek további tartalmáról a Pénzügyi számvitelben lesz szó

• eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

– árbevétel tevékenységenkénti megoszlása, kapott támogatások és azok felhasználása,

– forgalmi típusú EK esetében a költségnemek és az AST – Igénybe vett szolgáltatások részletezése

– számviteli politika szerinti kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások

» pl. az Egyéb bevételek és ráfordítások

– Ezekről bővebben lesz szó a Pénzügyi számvitel keretében

• A mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat,

magyarázatokat a mérleg és eredménykimutatás logikai sorrendje szerint kell megadni

(35)

TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ

• a beszámoló egyéb részében meg nem jelenő, mérlegalatti tételek, például:

– a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, bérköltsége és személyi jellegű egyéb kifizetései állománycsoportonként, valamint a

bérjárulékok jogcímenként megbontva

– vezető tisztségviselők, igazgatóság, felügyelő bizottság (száma, díjazása) – Könyvvizsgálónak kifizetett díjazás összegei

– forgalomban lévő részvények darabszáma, névértéke – kapcsolt vállalkozások

– környezetvédelem – stb.

35

(36)

CASH FLOW-KIMUTATÁS

• A beszámoló nem önálló számszaki (standardizált) része az üzleti év pénzforgalmáról

• Részleteivel a Kontrolling tantárgy keretében foglalkozunk

(37)

ÜZLETI JELENTÉS

• Csak az éves beszámolóhoz kapcsolódó (de közvetlenül annak részét nem képező) melléklet, amely a vállalkozás helyzetét, az üzletmenetet a felmerülő kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, de építve a múltbeli tényadatokra is, jövőorientáltan

mutatja be.

37

(38)

ÜZLETI JELENTÉS TARTALMA

• a beszámoló hasznosításához kapcsolódó, a(z éves) beszámoló többi részében meg nem jelenő (alapvetően a jövőre

vonatkozó, a főbb kockázatokat, bizonytalanságokat is elemző) információk

• Előírt + saját döntésen alapuló tartalom

• Előírt tartalom:

– fordulónap és beszámolókészítés napja közötti lényeges események

• Lásd következő diát is!

– várható fejlődés (gazdasági környezet változásai) – kutatás-fejlesztés

– visszavásárolt saját részvények – telephelyek

– környezetvédelem

– Kockázatok és kezelésük

(39)

Fordulónap és beszámolókészítés napja közötti események (előző diához)

• A fordulónapi vagyoni, jövedelmi helyzetet módosító események

– Teljesség elve alapján, a zárlat keretében ezeknek a hatását elszámoljuk tárgyévi hatásként

• A fordulónapi vagyoni, jövedelmi helyzetet nem módosító események

– A tárgyévre már nem hatnak, de a megítéléshez fontosak (lehetnek)

• Ezekről kell szólni az üzleti jelentésben!

39

(40)

Mit jelent az „egyszerűsített” jelző az EGyÉB esetében

• Formai egyszerűsítés

– Számszaki részek vertikális tagolása (tételek elhagyhatók)

– Kiegészítő melléklet kötelező tartalma szűkebb (pl. nincs cash flow, egyes részletezések elhagyhatók)

• Lásd a következő dián

– Nincs üzleti jelentés

• Tartalmi egyszerűsítés

– Egyes értékelési szabályok alkalmazása gazdálkodói döntés kérdése

(részletesen lásd a Pénzügyi számvitel keretében)

(41)

KM tételes (minimum) tartalma EGyÉB esetében (csak tájékoztató jelleggel!)

• Alkalmazott számviteli szabályrendszer

• Számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások, költségek részletezése

• Jelentős összegű hibák, hibahatások évenkénti tagolása

• Vezető tisztségviselőknek folyósított előlegek, kölcsönök

• Kapcsolt felekkel bonyolított lényeges ügyletek

• „kapcsolt vállalkozás” sorok részletezése AV és LV bontásban

• 5 évnél hosszabb kötelezettségek, zálogjoggal biztosított kötelezettségek

• Saját részvények, üzletrészek

• Foglalkoztatottak átlagos létszáma

• Értékhelyesbítéshez kapcsolódó részletezések

41

(42)

Mit jelent a mikrogazdálkodói egyszerűsítés?

• Formai egyszerűsítés

– Számszaki részek vertikális tagolása (nem lehetnek tételek) – Nincs szöveges melléklet

• Tartalmi egyszerűsítés

– Tételes számvitelpolitikai előírások (398/2012. Kormányrendelet szerint)

• üzleti év = naptári év

• Előírt számlakeret

• Csak lineáris értékcsökkenés,

• devizás értékelés csak MNB árfolyammal stb. stb.

• részletesen lásd a Pénzügyi számvitel keretében

(43)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

LECKESOROZAT

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.