STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
1163
tesznek néhány megjegyzést. Olyan mo—
dellt írnak fel7 amelyben az első üzem- egységnek
fiai - ' .-I"u,) :: CIM—1
alakú convex nem lineáris feltételi egyenletei vannak, míg a második üzem—
nek hasonló feltételi egyenletei vannak azzal a különbséggel, hogy az első; a
9103. _ . y,, xk) ao
tartalmazza az első üzem egy output—
ját is.
A nem linearitás nem okoz a dekom—
pozíciós eljárásban lényeges eltérést, mivel a központi program megoldását ez nem befolyásolja.
Az Xk jelenléte a 2. üzem feltételei között már nagy jelentőséggel bír, mivel az egy tökéletes technikai ,,externality".
Azt jelenti, hogy az első üzem egy out—
putjára vonatkozó döntés megváltoztatja a második üzem egy technológiai össze—
függését. Az X,, eliminációjára azonban egyszerű transzformáció útján lehetőség van, s ez a körülmény a feladat megol- dását nem befolyásolja. ' (Természetesen nemcsak egy, hanem több X k szerepel—
tetésére is lehetőség van.) Csupán a fel—
tételi egyenletek száma növekszik azo—
nos mértékben.
A tanulmány függelékeiben a felhasz—
nált matematikai tételek bizonyítását ad—
ják meg a szerzők, valamint a módszert egyszerű numerikus példán ismertetik.
(Ism.: Marton Ádám)
m-i-sll
MENGES, G.:
INTEGRÁCIÓ És INPUT-OUTPUT MUNKÁLATOK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGBEN
(Integration and input-output work in the European Economic Community.) ___— Statis—
tische Hefte. 1964. 1/2. sz. 5—18. p.
Szerző rámutat arra, hogy a komplex gazdaságpolitikai döntések egyre haté-
konyabb gazdaságkutató eljárások alkal—
mazását teszik szükségessé. Ilyennek te—
kinti a szerző az ágazati kapcsolatok elemzését országok feletti szinten. Ez a mérleg éppúgy felhasználható a statisz—
tikai összehasonlitásra és a gazdasági elemzésre, mint az országon belül, de a mérlegek nemzetközi felhasználása ter—
mészetesen különleges problémákat is felvet.
Szerző röviden ismerteti az input—
output analízis kialakulását és jelenlegi állását az Európai Gazdasági Közösség-—
hez tartozó 6 országban. Ezt követőleg rámutat azokra a nehézségekre, melyek a 6 ország ágazati kancsolati mérlegei—
nek összehasonlítását erősen akadályoz—
zák és egyesítésüket mindenesetre jelen—
tősen megnehezítik. Szerző véleménye szerint e nehézségek, illetve akadályok fő forrásai a következők:
1. országonként az ágazatok nemcsak számbelileg különböznek, hanem tartal—
milag is, az osztályozásnál alkalmazott fogalmak és a termelő tevékenység meg—
határozására szolgáló alapelvek eltérései következtében;
2. a javak áramlását egyes országok a kibocsátás, mások a tényleges felhasz—
nálás alkalmával rögzítik;
3. az értékelés a forgalom különböző fázisaiban megfigyelt árakon történik;
4. a kereskedelmi árrés, a szállítási költség, a beruházás, a külkereskedelem, az adó, az állami támogatás stb. keze—
lése országonként jelentősen változik.
Az országonként külön számított tech- nológiai koefficiensek hiányosságait is megemlíti a szerző és felhívja a figyel—
met arra, hogy országok feletti szintű koefficiensek számítása terén még rosz—
szabb a helyzet.
Mindezek ellenére a Közösségi Sta—
tisztikai Hivatal megkísérli, hogy mód—
szertanilag egységes ágazati kapcsolati mérlegeket készítsen mind a 6 ország részére és az egyes országok mérlegeit egy közös táblába vonja össze.
Szerző befejezésül kitér az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Gaz—
dasági Közösség gazdasági szerkezetének az ágazati kapcsolatok mérlege alapján történő összehasonlításánál felmerülő problémákra.
(Ism: Juhász László)
DEMOGRÁFIA — KULTÚRSTATI SZTIKA
AITOV, N. A.:
AZ OSZTÁLYSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA A SZOVJETUNIÓBAN
(Nekotorüe oszobennoszti izmenenija klaszszo—
voj sztrukturü v SZSZSZR.)——Voproszü Filo- seofii. 1965. 3. sz. 3—9. 1").
A cikk első része a szovjet társadalom
osztályösszetételében a második világhá-
ború előtti utolsó népszámlálás (1939)
óta bekövetkezett változás fő tenden—
ciáit ismerteti. Elsősorban a paraszrság számának és arányának a munkások és alkalmazottak javára történő csökkené—
sével foglalkozik. Ezt a folyamatot tük—
rözik az alábbi adatok.
A parasztság számszerű csökkenése az ipar nagyszabású fejlődésének, továbbá a mezőgazdaságban a munka gépesítése
