• Nem Talált Eredményt

Statisztikai felvételek: a pontosság a mintavételi tervtől függ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Statisztikai felvételek: a pontosság a mintavételi tervtől függ"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

1 320

A mikrodöntések számára az árak a gaz- daságban mint egészben adottak az egyén számára és a határtermékek értékben kifeie—

zett kalkulációk. Az árak a gazdaság egé- szében meghatározzák a nettó output meg—

oszlását bérek és profit között. Semmilyen módon nem vezethetők le a mikro határter- mékekből.

A polémia tehát avval a megállapítással ér véget, hogy a tőkeállományt reprezentáló számok pénzérték adatok és a tőke határ- terméke a gazdaság egészében a profitrátá- tól elvonatkoztatva nem létezik. _ '

Ezek után már csak egy .,misztérium" el- oszlatása marad hátra: minek köszönhető.

hogy a termelési függvények ezen elméleti fogyatékosság ellenére is jó! reprezentálják (: termelési tényezők között felmerült ellent—

mondásokat? Az értékben kifejezett tőke/ter—

melés hányados és a bérhánvad alaaián ki—

számítható egy ex—post globális profitráta és a munka határtermelékenysége. igy a nettó termék megosztása munka és tőke között jól meg fog lfelelni annak a feltételezésnek. hoov amit eredményül kaptunk, az (: profitráta. A számokban megállapítani az általános protit- rátát és az általános bérhánvadot és azután azt állitani- hogy ezek mérik a tőke és a munka határtermékeit -— ez a kiút.

(Ism.: Szilágyi György)

SYATISZTlKAi FELVÉTELEK:

A PONTOSS'VÉ A MíNTM/ÉTEU TERVTÖL FUGP1 (Enauetes statistioues: la préclslon dépend du plan de sondoge.) -— Economie et Statistlgue. 1970.

8. sz. 43—46. p.

A tanulmány a reprezentatív mintavéte- len alapuló statisztikai megfigyelés módszer—

tani kérdéseivel foglalkozik, különösen az

STATlSZTlKAI lRODALMl FlGYELÖ

eredmények pontosságát meghatározó felté- telek szempontjából. Célja a problémák meg'—

oldása. továbbá a pontosság fokozására és az adatfelvételek költségeinek csökkentésére szolgáló eljárások, valamint a francia Orr szágOS Statisztikai és Gazdaságkutató Inté—

zet által e célokból különféle tárgyú meg- figyelések folyamán követett gyakorlat ismer—

tetése. ,

Az ismertetés során foglalkozik a statisz—

tikai szakirodalomban általában tárgyalt

olyan kérdésekkel, hogy mit kell érteni vol-

taképpen a minta "pontosságának" fogal—

mán, milyen eszközökkel lehet ezt viszony- lag legjobban és legolcsóbban megközelíte—

ni. mi a szerepe ezek között a matematikai statisztikának, valószinűségszámitásnak. meg- említi a szisztematikus hibák elkövetésének veszélyét a nem véletlenszerű (hanem előre kijelölt stb.) mintavételi eljárás alkalmazása

esetén. ,

Megmagyarázza az egyszerű véletlenszerű!

a rétegezett és a több lépcsős mintavétel t mibenlétét - szerepét a fent említett célok szempontjából, kiterjeszkedik az országos és a regionális adatok pontossága közötti el- térésre ugyanazon mintavétel keretében, il—

letve a minta bővítésének szükségességére és mértékére ahhoz. hogy regionális vonat- kozásban is megfelelő pontosságú eredmé—

nyeket lehessen elérni.

A fejtegetések során és azok szemlélteté- seképpen ismerteti a cikk az l960—as évek folyamán Franciaországban végzett néhány reprezentativ adatfelvétel (például háztar- tás—lakás statisztika) során és a teljes körű népszámlálás részleges előzetes feldolgozá- Sónál követett eljárást.

(Ism.: Juhász László)

GAZ DASÁGSTATISZTI KA

AZ ÁGAZATOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ADATAINAK NEMZETKÖZI USSZEHASONLITASA

(International comparlsons of interindustry data.) New York. 1969. United. Nations. 270 p.

Az ENSZ Bécsben székelő Ipari Fejlesztési Szervezetének égisze alatt szakértőivcsopor- tok foglalkoztak az ipari programozás kér- désével. A szakértők az ipari programozás szükségességének hangsúlyozása mellett, a programozáshoz elengedhetetlenül megki—

vánt adatforrások hiányát kifogásolták. Még—

állapították, hogy a programozáshoz szüksé—

ges adatok az ágazatok közötti kapcsolato—

kat tükröző táblákból eredményesen felhasz- nálhatóki Egyidejűleg rámutattak arra is, hogy az input-output táblák felhasználható- ságát nagymértékben növelné azok nemzet- közi összehasonlíthatósága.

Az input-output táblák kérdésével foglal- kozó két albizottság munkatervet dolgozott ki a fejlődő országok számára az ipari prog- ramozáshoz szükséges adatok megszerzésé—

nek megkönnyítésére. Az első albizottság munkaterve: 1. A meglevő ágazatok közötti információk újjászervezése; 2.'A koefficien- sek országok közötti összehasonlithatásága't biztositó műveletek elvégzése; 3. Összeha- sonlítható vagy részlegesen. összehasonlit—

ható táblák készítése; 4; Az ipari tervezés és programozás céljaira felhasználható beszá—

molási adatok előkészítése. A második al- bizottság munkaterve két téma köré csopor—

tosult, nevezetesen: 1. Az ipari input sémák- ra vonatkozó információkból részletes ismer—

tető összeállítása és 2. Az input sémákban meglevő országok közötti eltérések elemzése.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Célszerűnek látná, ha a Szövet- ségi Köztársaság Statisztikai Hivatala az input-output táblák összeállításának feladatát átvenné, ezzel a kutatóintézetek közgazdá-

A kolumbiai könyvtár kéréseinek magas teljesítési aránya az ISUL online katalógusának használatát bizonyítja, míg a szlovák könyvtár esetében az alacsony teljesítés

A bruttó termelési szinvonalak ugyanis maguk is termelési rendszer termelékenységének bizonyos mutatószámai: ezeknek változatlan súly- ként való alkalmazása tehát annyit jelent,

a Végső felhasználás egyes elemeire jutó elsődleges ráfordítások kumulált (teljes ráfordítási) együtthatóinak idő—.. sorait

sokról számol be. Input—output táblák és termékekre bontott táblák alapján kiszámították az árakat a következő ár- rendszerek alkalmazása esetén: 1. átlagolt érték

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs