INFORMATIKA ÉS TUDDMÁNYELEMZÉS

INFORMATIKA

ÉS TUDDMÁNYELEMZÉS

BRAUN TIBOR • BUJDOSÓ ERNŐ

S Z E R K E S Z T Ő K

BUDAPEST • 1S84

szerkesztők A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MINŐSÉGE

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖNYVTÁRÁNAK INFORMATIKAI ÉS TUDOMÁNYELEMZÉSI SOROZATA

4.

Sorozatszerkesztők:

Braun Tibor és Bujdosó Ernő

Braun Tibor és Bujdosó Ernő szerkesztők

A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MINŐSÉGE

Magyar Tudományos Akadémia

Könyvtára

Budapest, 1984

Fordították

NEMES LÁSZLÓ (II.1-II.3, II.5, II.6 fejezetek és a függelék) és

ZSINDELY SÁNDOR (II.4 fejezet)

ISSN 0 2 3 0 - 4 6 1 9 ISBN 963 7301 61 5

I

F e l e l ő s kiadó: a z MTA Könyvtár főigazgatója Megjelenés: 1984 - Példányszám: 800

MTA KKKI Házinyomda 84112, - F.v.: Schmidt Gábor

adagán — mert csak ezután javulhatunk teljes egészségre —, miképp ti. nem a mennyiség, hayem a minőség a szellemi erőnek sarkalata"

Széchenyi István:

A Magyar Akadémia körül

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ 7 I. MAGYARORSZÁG

1 . A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése

Beck Mihály és Gáspár Vilmos 11 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai

Központban

Marton János 25 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutató-

intézetében

Vinkler Péter 3 9 4. A publikációs tevékenység tudománymetriai értékelésének tapasztalatai az

MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetében

Lomniczi Béla és Mészáros János 55 5. Kutatócsoportok publikációs tevékenységének összehasonlító értékelése hivat-

kozás* és idézetelemzés segítségével

Schubert András és Zsindely Sándor 61 6. Tudománymetriai mutatószámok a CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termé-

kek Gyára RT 1978—1980 évi tudományos publikációs tevékenységének össze- hasonlító értékeléséhez

Schubert András és Náray-Szabó Gábor 6 9 II. KÜLFÖLD

1. Mérhető-e a tudományos kutatás minősége?

J. R. Cole és S. Cole 8 3 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése

B. R. Martin és / . Irvine 95 3. Mennyiségi mutatószámok alapkutatási programok és tervezetek (projektek)

értékelésére

J. Davidson Frame 135 4. Egy orvosbiológiai egyetemi tanszék vezetésére pályázó jelöltek kutatási

tevékenységének értékelése

P. M. Fauser, H. Baitsch és I. S. Spiegel-Rösing 147 5. A gyógyszerkutatás tudománymetriai elemzése

M.E.D.Koenig 155 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése

E. Garfield 177

III. FÜGGELÉK

1. A hegymászás két módja: Tanmese a tudományszervezésről

M. J. Moravcsik 201 2. A t u d o m á n y szervezetének kialakulása: Egy tanmese tanulságai

M. J. Moravcsik 203

Az egyéni kutatási teljesítményt illetve annak minőségét értékelő tudománymetria iránti érdeklődés örvendetes növekedésének lehettünk tanúi hazánkban az utóbbi n é h á n y esztendő során. Egyre nagyobb azoknak a kutatóknak a száma, akik igyekezvén megismerni a tudománymetria alapelveit, azokat saját kutatási területükön alkalmazva arra törekednek, hogy ezáltal is eredményesebbé, hatékonyabbá tegyék tevékenységüket.

Sajnálatos módon e biztató törekvések mellett a tudománymetriáról illetve azon be- lül különösképpen az idézetelemzésről és annak alkalmazásáról számos tévhit, félreértés is teijedőben van. Ebben a kötetben közzétett cikkgyűjteménynek elsődleges célja, hogy hozzájáruljon e tévhitek és félreértések eloszlatásához azáltal, hogy b e m u t a t j a a szakszerű, tudományos alapossággal végzett tudománymetriai értékelések néhány hazai és külföldi eredményét. Ezek a tanulmányok átfogóan foglalkoznak a korrekt tudománymetriai értéke- lések előnyeivel, de részletesen bemutatják ezek korlátait, problémáit is.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tudományos kutatási tevékenység illetve annak haté- konysága és minősége az ebben a kötetben részletesen ismertetett publikációs-kommuniká- ciós vetületen kívül több más lényeges szempontból is értékelhető, elemezhető. Az itt ismer- tetettek semmiképpen sem kívánják csökkenteni más szempontok jelentőségét. A különböző típusú elemzések stb. nem egymás ellen, hanem csak egymás mellett, egymást kiegészítve tölthetik be a hazai kutatás minőségét szavatoló szerepüket.

BRAUN TIBOR BUJDOSÓ E R N Ő

I. MAGYARORSZÁG

T U D O M Á N Y M E T R I A I É R T É K E L É S E *

BECK MIHÁLY és GÁSPÁR VILMOS»*

A t u d o m á n y m e t r i a (naukometrija, scientometrics) a t u d o m á n y t olyan önszervező rendszerként vizsgálja, amelyet saját információinak áramlásai irányítanak, és fejlődését in- formációáramlásainak mérésével és értékelésével tanulmányozza. A t u d o m á n y m e t r i a módsze- rei és eredményei iránt érdeklődőnek t ö b b — a témával kapcsolatos - k ö n y v és folyóirat áll rendelkezésére.

A magyar nyelven olvasható művek1"5 nagy száma mutatja azt a tudatos törekvést, hogy e fiatal t u d o m á n y á g eredményeit a magyarországi k u t a t ó k széles t á b o r a megismeije és alkalmazza.

A hazai tudományegyetemek publikációs tevékenységét a t u d o m á n y m e t r i a módszerei- vel még nem vizsgálták. 1982 o k t ó b e r é b e n felkértük a T e r m é s z e t t u d o m á n y i Kar d i p l o m á s dolgozóit ( o k t a t ó k a t és kutatókat), hogy egy-egy kérdőív önkéntes kitöltésével j á r u l j a n a k hozzá a TTK k u t a t ó munkájának t u d o m á n y m e t r i a i elemzéséhez. 3 1 4 kérdőívet k ü l d t ü n k ki és 126 (40%) k i t ö l t ö t t adatlapot k a p t u n k vissza.

Ügy t ű n i k , hogy az eredmények megismertetésének jószándékú törekvése ellenére, még mindig j e l e n t ő s azoknak a tábora, akik eleve elvetik az ilyen jellegű vizsgálatok szükségessé- gét. Ezt példázzák az olyan, indulatot sem nélkülöző kijelentések, hogy: „ a tudományt n e m lehet m é r n i " vagy „a t u d o m á n y t nem m é r n i kell, hanem művelni".

Derek de Solla Price megállapítása még ma is érvényes. „... Az egészet még bonyolul- tabbá teszi az a körülmény, hogy ezekben a vizsgálatokban a kutató válik saját kísérleti ál- latává, s hevesen (majdhogynem pszicho tikusan) reagál minden olyan próbálkozásra, amely őt magát és tevékenységét kívánja felmérni pontosan úgy, ahogy ő az univerzumot vizsgál- ja..." (lásd 1 irodalom 160. old.).

E heves reakciók részben abból is származnak, hogy egyesek alapvetően félreértik a t u d o m á n y m e t r i a célkitűzéseit és nem ismerik módszereit. A t u d o m á n y m e t r i a módszere a

„termodinamikának arra az eljárására emlékeztet, amellyel a gázok viselkedését vizsgálják...

Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy bizonyos, mondjuk, Pistának nevezett gázmolekula adott időpillanatban hol tartózkodik, s mekkora a sebessége. A teljes halmaznak csak egy átlagolt leírására törekszünk..." (lásd 1 irodalom 17. oldal).

Sokan azért aggódnak, jogosan, m e r t nagy a veszély, hogy a kutatási teljesítmény elbí- rálását leszűkítik a tudománymetriai vizsgálatok eredményeire, vagyis a kutatási és elsősor- ban a publikációs tevékenység statisztikai módszerekkel t ö r t é n ő elemzésével nyert a d a t o k r a . Egyértelműen le kell szögezni, hogy a bármilyen alapos és körültekintő t u d o m á n y m e t r i a i elemzés e r e d m é n y e csak az egyik, bár alig vitatható, hogy jelentős eleme lehet a kutatási tel- jesítmény értékelésének. Ez a mérés a z o n b a n nem olyan jellegű mint m o n d j u k a hosszúság vagy a hőmérséklet mérése. A kutatási teljesítmény igazi értékét csak azok tudják megítélni, akik maguk is foglalkoznak vagy foglalkoztak t u d o m á n y o s kutatással.

* Felsőoktatási Szemle (megj. alatt). A Szemle szerkesztősége hozzájárult a cikk e kötetben való publikálá- sához.

»»Kossuth Lajos Tudományegyetem, Fizikai-Kémiai Tanszék, Debrecen.

Eddig csaknem minden értékelés alapmegállapítása az volt, hogy adott szerzőnek, intézménynek, országnak hány közleménye j e l e n t meg. Egy-egy ilyen adat semmitmondó volta nyilvánvaló. Az idézetek elemzése a publikáció szám mennyiségi szemléletét minőségi elemekkel egészíti ki. Az idézetelemzés a publikált eredmények értékét és elsősorban hatását a szakirodalomban fellelhető idézetek számának statisztikai feldolgozásán keresztül méri.

Ezt a munkát kétségkívül megkönnyíti, hogy az Institute f o r Scientific Information (ISI, Philadelphia, USA) Science Citation Index (SCI) adatbázisa széles körben hozzáférhető könyv alakban vagy mágnesszalagokon.

A KLTE Természettudományi Karán végzett elemzés során vizsgálatainkkal természete- sen nem merítettük ki teljes mértékben a tudománymetriai értékelés által n y ú j t o t t lehetősé- geket. Az általunk alkalmazott — a ténylegesen kapott idézetek összegyűjtésével induló el- járásnál egyszerűbb, de azzal lényegében egyenértékű értékelést adó - eljárás, amelyet rész- ben a MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Főosztályán dolgoztak ki, és az idézett munkákban alkalmaztak,3"5 abból indul ki, hogy a publikált dolgozat rangját át- lagosan egyértelműen megadja a közlés helyének rangja. (A folyóiratok rangsorolását egyéb- ként is minden k u t a t ó tudatosan vagy nem tudatosan elvégzi és figyelembe veszi.)

A folyóirat rangját a folyóirat egy cikkére j u t ó átlagos idézettségének jellemző mérő- számával, az úgynevezett hatástényezővel (impact factor) fejezhetjük ki. A hatástényező fogalmát Garfield alkotta meg, s intézete évenként nyilvánosságra hozza a SCI adatbázisá- ban szereplő mintegy 4000 folyóirat „impact factorát" a Journal Citation Reports köte- tekben.

Adott évre vonatkozó hatástényező kiszámításához az előző két év alatt a vizsgált folyóiratban megjelent cikkekre az adott évben k a p o t t idézetek számát osztjuk a két év alatt megjelent cikkek számával. ( G o n d o s elemzésekkel igazolták, hogy a két éves időszak vizsgá- lata reális alapot ad a folyóiratok idézettségének jellemzésére.5)

A hatástényező alkalmazásával végzett tudománymetriai elemzés alapján az egyének, intézetek, országok összehasonlíthatósága lehetővé válik, de a következtetések levonásánál különös óvatossággal kell eljárni. A hatástényező ugyanis, objektivitása ellenére, tartalmazza a különböző tudományterületek közlési és idézési szokásaiban meglevő igen nagy eltérése- ket, valamint a kiszámítás alapját adó SCI adatbázis hiányosságait is.

Az SCI adatbázist, többek k ö z ö t t az jellemzi, hogy:

— a vüág folyóiratainak csak mintegy 2—3%-át tartalmazza, de válogatása a legtöbb or- szágra és szakterületre nézve reprezentatívnak tekinthető;

— hiányosságai a nagy országok közül elsősorban a Szovjetuniót sújtják, különösen a biológia területén;

— minden szakterületen előnyben részesíti az angol nyelvterület országait, különösen az Egyesült Államokat és ezzel párhuzamosan hátrányban vannak a nem latin betűs írásmódú (szovjet és j a p á n ) publikációk;

— a kis országok folyóiratait egészen esetlegesen tartalmazza;

— minden szakterületen tartalmazza a legjelentősebb folyóiratokat, de szakterületen- ként különböző mélységben vonja meg a határt;

— olyan területeken, ahol a szakirodalom kis, esetleg csak helyi érdeklődésre számot tartó folyóiratokban szóródik szét, a torzítás veszélye nagyobb (például a földtudo- mányok, a biológia bizonyos területei).

Mindebből következik, hogy az adatbázis azokon a tudományterületeken a legalkalma- sabb összehasonlítások céljára, ahol a szakirodalom legnagyobb része nagy nemzetközi fo- lyóiratokban koncentrálódik, például a fizika és kémia esetén.

Az 1. táblázatban a SCI Journal Citation Reports 1979 évi k ö t e t é b e n található hatásté- n y e z ő értékek közül b e m u t a t u n k néhányat, t u d o m á n y á g a n k é n t csoportosítva, hogy az egyes tudományágak eltérő idézési szokásait érzékeltessük.

1. táblázat

Tudományterület Folyóirat Hatástényező

Biológia Acta Bot. Hung. 0,019

Acta Biol. Hung. 0,305

Ann. Bot. Fen. 0,697

J. Zool-London 1,038

Am. J. Bot. 1,083

J. Exp. Biol. 1,866

Nature* 5,852

Fizika Acta. Phys. Hung. 0,099

Yad. Fiz. 0,173

Ann. Phys-Leipzig 0,462

Zh. Eksp. Teor. Fiz. 1,035 J. Phys. G. Nucl. Phys. 1,340 J. Phys. C Solid State 2,566

J. Chem. Phys. 2,810

Ann. Phys-New York 3,012

Földtudományok* * Meteorol. Rundsch. 0,173

J. Geol. Soc. Ind. 0,208

J. Met. 0,309

Geogr. J. 0,311

Ann. Geophys-Paris 0,892

J. Geol. 2,367

Geol. Soc. Am. Bull. 2,606

Kémia Zh. Fiz. Khim. 0,311

Acta Chim. Hung. 0,415

Collect. Czech. Chem. Comm. 0,700

Zh. Org. Khim. 0,763

Acta Chem. Scand. B 1,083

J. Phys. Chem. 1,976

J. Chem. Soc. Dalton 2,439

J. Am. Chem. Soc. 5,118

Matematika Usp. Mat. Nauk. 0,134

Acta Math. Hung. 0,140

Math. Scand. 0,240

Am. Math. Mon. 0,250

J. Mat. Anal. Appl. 0,368

Am. J. Math. 0,651

Ann. Math. 1,365

P. Roy. Soc. London A Mat. 1,766

*A Nature nem kifejezetten biológiai folyóirat, de az utóbbi időben túlnyomó részt biológiai, biokémiai tárgyú cikkeket közöl.

**A KLTE TTK ún. tanszékcsoportokra tagozódik. A folyóiratok kiválasztását a Föld- tudományi Tanszékcsoport összetétele iitdokolta.

A hatástényező értékekből l á t h a t ó , hogy a M T A idegen nyelvű folyóiratainak, az

„ A c t á k n a k " , szinte m i n d e n tudományágban meglehetősen kicsi a hatástényezője, azaz egy cikkére j u t ó átlagos idézettsége. A Szovjetunióban és a kis országokban kiadott f o l y ó i r a t o k hátrányosabb helyzete j ó érzékelhető. A biológiai folyóiratok k ö z ö t t például Szovjetunió- ban kiadottat az SCI adatbázis nem is tartalmaz. A matematikai f o l y ó i r a t o k kisebb h a t á s t é - nyezőiben jól megnyilvánul az eltérő hivatkozási szokás.

Vizsgálataink során nem v e t t ü k figyelembe, h o g y egy-egy f o l y ó i r a t hatástényezője évenként változik, összehasonlítva a Journal Citation Reports néhány évi adatait, a v á l t o z á s lényegtelennek t ű n ő . így, a közlés idejétől függetlenül, minden k ö z l e m é n y értékelésekor az 1979-ben közzétett számokat alkalmaztuk. Megszűnt, vagy több részre szétváló f o l y ó i r a t esetén jogutódjának, vagy jogutódjai hatástényezői á t l a g á n a k megfelelő értékeket h a s z n á l t u n k . A kutatási tevékenység teljes értékelésére nem vállalkoztunk. Kizárólag csak a f o l y ó i r a - t o k b a n publikált t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k értékelését végeztük el. A z értékeléskor m e g k ü - l ö n b ö z t e t t ü k a m a g y a r u l és idegen nyelven publikált közleményeket, d e ez utóbbiak esetén e g y ü t t kezeltük a hazai és külföldi kiadású f o l y ó i r a t o k b a n megjelent dolgozatokat.

A magyarul és idegen nyelven k ö z ö l t cikkek h a t á s a ( Hm ületve Hj) az egyes f o l y ó - i r a t o k b a n ( j ) k ö z ö l t cikkek száma ( Nmj ületve N j j ) és a folyóirat hatástényezője ( H f j ) szorzatainak összegeként adódik:

= 1 NmJHfJ,

illetve 1

Hi = jN i , iHf j

A teljes hatás: '

Ht = Hm + Hi-

Mivel a dolgozatok túlnyomó részének több szerzője van, ezért ö n k é n y e s és félrevezető a hatásnak egy személyhez való rendelése. Kiszámítottuk az egy szerzőre jutó hatást is o l y m ó d o n , hogy m i n d e n egyes folyóirat esetében s z á m í t o t t u k a szerző dolgozataira j e l l e m z ő átlagos szerzőszámot (íj) és a megfelelő folyóiratra v o n a t k o z ó hatást ezzel osztottuk. Az így n y e r t értékek összegezésével k a p t u k Rm, Rj és Rt értékeket.

A k ü l ö n f é l e k é p p e n definiált h a t á s o k a t osztva a megfelelő cikkek számával, k ü l ö n b ö z ő átlagos hatástényezők adódnak. Figyelembe vettük azonban, hogy egyes folyóiratok n e m szerepelnek a k i a d o t t listában, illetve egyesek h a t á s t é n y e z ő j e zérus. A véges hatástényezőjű folyóiratokban k ö z ö l t cikkek számát rendre N'm, N'j és TV r vei jelölve a 2. t á b l á z a t b a n f e l t ü n t e t e t t átlagos hatástényező é r t é k e k e t számítottuk. Minél n a g y o b b a k ezek az é r t é k e k , annál rangosabb d o l g o z a t o k jeüemzik a vizsgált s z e r z ő t , csoportot, intézményt, o r s z á g o t .

2. táblázat

Átlagos hatástényező Képlet

összes megjelent cikkre

összes, véges hatástényezőjű folyóiratban megjelent cikkre

Idegen nyelven megjelent cikkekre Idegen nyelven megjelent, véges hatásté-

nyezőjű folyóiatban közölt cikkekre Magyar nyelven megjelent cikkekre Magyar nyelven megjelent, véges hatásté-

nyezőjű folyóiratokban közölt cikkekre

Hf>t =Ht/Nt

H'fj = y t

HU = Hj/Nj

Hf>m = HJNm

A kutatási tevékenységet jellemzi az egy év alatt elért hatás (Ft). Kiszámításához a szerző összes közleményével elért hatást osztjuk a szerző első közleményének megjelenésé- től eltelt idővel (publikációs idő, évben). Ha pedig az egy szerzőre jutó hatást osztjuk a publi- kációs idővel, akkor az egy szerzőre jutó, egy év alatt elért hatást (F't) számíthatjuk ki.

Ezek a mennyiségek sokkal j o b b a n jellemzik a kutatási teljesítményt, mint a durva, csak mennyiségi szemléletet tükröző közlemények száma/év hányados. A különböző t u d o - mányágak közlési és idézési szokásaiban levő eltérések, és a hatástényezőkkel kapcsolatos korábbi okfejtésben részletezett okok miatt e hányados mélyebb összehasonlító elemzése sem nélkülözhető.

A KLTE Természettudományi Karán végzett tudománymetriai elemzés eredményeinek ismertetése előtt néhány számadattal jellemezzük Karunk összetételét. A Kar 314 diplomás dolgozójának megoszlása az alaptudományok szerint a következő:

Biológia: 5 3

Fizika: 62

Földtudományok: 25

Kémia: 9 6

Matematika: 78

Az 1. ábrán a TTK diplomás dolgozóinak életkor szerinti eloszlását láthatjuk. A leg- népesebb csoport a 34—38 év közöttieké. Ez az a korosztály, amelynek tagjai közül t ö b b e n már tudományos f o k o z a t o t szereztek. Jelentős részük már önálló k u t a t ó csoport vezetésére is alkalmas lenne, de ezt a feladatot, részben éppen a létszámgondok miatt, csak kevesen kapják. Az „elöregedés" veszélye igen nagy, ami visszahathat az egyetem kutatási tevékeny- ségére. Feltűnően kevés a fiatalok, a pályakezdők részaránya.

Publikációs idő

(126 fő) 30

20

10

Munkaviszony (314 fő)

24,8

in o in o

— cm cm ro V I i I i O

— CD — CD CO

* * CM CM

I

I

^I

^{I 1}

in o m I T T

0 in o CM CM CO V

1 I I O lű r- (D (O

— CM CM

•/.A Életkor

3 0. (314 fő)

20

10

-*r Ev

- 192

i

I

12,1 105

OO CO CM CO CO C7> I I CM CM

OO CO CD CO n -t < in v I I I I CO -í en -í en in CO CO VÍ vt

Ev

1. ábra: A felmérésben részt vett 126 fő publikációs idő szerinti eloszlása (1. oszlop). A KLTE TTK diplo- más dolgozóinak (314 fő) megoszlása a munkaviszony (2. oszlop) és életkor (3. oszlop) szerint.

Nalimov és Mulcsenko2 kimutatták: ha például egy 35 éves átlagéletkorú kutató csoport átlagéletkorát csak a kutatói létszám állandó növelésével kívánjuk megőrizni, úgy, hogy közben senki sem távozik el a csoportból, akkor a létszám évi növekedési üteme 10%

kell legyen. Ez a csoport létszámának hétévenkénti duplázódását jelenti.

E követelmény irreális volta az egyetem körülményei k ö z ö t t nyilvánvaló. Az egyetlen megoldás az oktatók és k u t a t ó k egy jelentős részének f o l y t o n o s cseréje, a nagyfokú mobilitás lenne. Ügy tűnik, hogy a KLTE TTK-n ezt részben sikerült elérni, amit az 1. ábrán látható egyetemi munkaviszony szerinti eloszlás támaszt alá. Véleményünk szerint a mobili- tás optimális szintjét még n e m értük el, s e n n e k érdekében tudatos, tervszerű m u n k á t kell végezni. A mobüitás felerősítésének az szab optimális határt, hogy a felgyorsuló csere eredményeképpen viszonylag nagy lenne a n e m publikálók vagy csak néhány közleményt produkálók száma, és ez a jelenség már a Kar kutatási tevékenységének eredményességét is veszélyeztetné.

A munkaviszony és a publikáció idő k ö z ö t t i kapcsolat érthetően szorosabb, mint az életkorral való összefüggés. A vizsgálatban ö n k é n t részt vett 126 fő publikációs idő szerinti eloszlását szintén az 1. ábrán láthatjuk. Az első oszlop kétszeresen vonalazott része a nem publikálókat jelenti (6,4%). Részarányuk m a j d n e m azonos a 23—28 éves korosztály részará- nyával, ami azt jelzi, hogy átlagban a pályakezdők első közleménye elég későn, 3—4 év után jelenik meg.

A 40% körüli visszajelzési arány első pillantásra a felmérés eredményeinek általánosítá- sát kérdőjelezi meg, jogosan. A felmérésben részt vett 126 o k t a t ó illetve k u t a t ó közül 118 publikált már. Az egyetem kutatási tevékenységében azonban ez a 118 fő sokkal nagyobb súlyt képvisel, mint azt számarányuk (118:314) kifejezi. Ezt a megállapítást a következő adatok támasztják alá.

Az 1975/76 - 1980/81 tanévekben k i a d o t t „KLTE Évkönyve" köteteinek bibliográ- fiáját áttanulmányozva megállapítottuk, hogy a TTK diplomásainak közel egyharmada (100 fő) ezen időszakban n e m publikált egyetlen közleményt sem, vagy kutatási tevékeny- ségének eredményét nem t a r t o t t a fontosnak a bibliográfiában feltüntetni. Ha még mindegyi- kük is út egy közleményt ezalatt az idő alatt, a k k o r e 100 dolgozat hozzájárulása a felmérés- ben szereplő összes (2626) közleményhez képest kevesebb mint 4% lenne. Az adat önmagá- ba elszomorító és egyben figyelmeztető is! A diplomások száma helyett a bibliográfiában szereplő (vagyis ilyen értelemben publikáló) diplomások számát tekintve a visszajelzési arány 60%-os. A bibliográfia megbízhatóságát jelzi, hogy a felmérésben részt vett 126 f ő 90%-a a bibliográfiában szerepel. A maradék 11 fő (kb. 10%) az 1980/81 tanév után közölt először, s ezért nem szerepel a bibliográfiában. A felmérés eredményeit azért is általánosíthatjuk az egész Karra, mert a bibliográfiában szereplő (publikáló) diplomások közül választ nem küldő 88 fő, a kémiai tudományokkal foglalkozók kivételével, ahol a visszajelzési arány kiemelke- dően jó (82%) volt, az egyes csoportok létszámának megfelelően egyenletesen oszlik meg.

Tekintve, hogy a publikáló, de a felmérésben részt nem vevő oktatók és kutatók is tanszékeinken dolgoznak, és eredményeik, valamint publikációs szokásaik is hasonlóak, a 126 fő által közölt adatok feldolgozása átlagosan egyértelmű és jellemző tudománymetriai mutatószámokat eredményez.

Az adatlapok értékelésével a 3. táblázatban látható eredményeket kaptuk.

Az adatokból kiolvasható, hogy a teljes hatás, és éppúgy az egy szerzőre j u t ó teljes hatások összegének 9 0 ^ a a cikkek 60%-át kitevő idegen nyelvű közleményektől származik.

Valójában ezt a hatást a TTK az idegen nyelvű cikkek kétharmadával érte el, mert az idegen nyelven közölt cikkek 35%-át a SCI adatbázisban nem szereplő folyóiratokban publikálták, összességében tehát a hatás 90%-a a közlemények 40%-áböl adódik.

3. táblázat

összes közlemény 2626 SCI adatbázisban* szereplő folyóiratban közölt összes

közlemény 1455 összes idegen nyelvű közlemény 1585

SCI adatbázisban szereplő idegen nyelvű folyóiratban

közölt közlemény 1028 összes magyar nyelvű közlemény 1041

SCI adatbázisban szereplő magyar nyelvű folyóiratban

közölt közlemény 427

Teljes hatás 1302,90 Idegen nyelvű közlemények hatása 1170,90

Magyar nyelvű közlemények hatása 131,99 Egy szerzőre jutó teljes hatások összege 497,90 Egy szerzőre jutó, idegen nyelvű közleményekkel elért

hatások összege 447,56 Egy szerzőre jutó, magyar nyelvű közleményekkel elért

hatások összege 50,34 Egy közleményre jutó átlagos hatástényező * * 0,49

SCI adatbázisban szereplő folyóiratban közölt közle-

ményre jutó átlagos hatástényező 0,89 Idegen nyelvű közleményre jutó átlagos hatástényező 0,73

SCI adatbázisban szereplő idegen nyelvű folyóiratban

közölt közleményre jutó átlagos hatástényező 1,13 Magyar nyelvű közleményre jutó átlagos hatástényező 0,12 SCI adatbázisban szereplő magyar nyelvű folyóiratban

közölt közleményre jutó átlagos hatástényező 0,30

Átlagos szezőszám 2,62 Közelmények száma/év hányados átlaga** 1,5

Egy év alatt elért hatás átlaga 0,68 Egy szerzőre jutó, egy év alatt elért hatás átlaga 0,26

*Az „SCI adatbázisban szereplő" kifejezés azt is jelenti, hogy véges hatástényezőjű folyóirat, mert igen kevés az adatbázisban a zérus hatástényezőjű folyóirat. Az általunk vizsgált folyó- iratok között ilyen nem volt.

**Ezek az adatcsoportok átlagértékek, melyek helyett sokkal kifejezőbb ezen mennyiségek el- oszlása. (Az eredményekre később térünk vissza.)

Az SCI adatbázisban szereplő illetve n e m szereplő f o l y ó i r a t o k b a n megjelentetett köz- lemények százalékos megoszlása (55 illetve 45%) szintén azt jelzi, hogy a világ t u d o m á n y o s közvéleménye számára minden második, a K L T E TTK-n született cikk ilyen értelemben ha- tástalan. Valamivel j o b b ez az arány az idegen nyelvű közlemények esetében, m e r t ekkor átlagosan csak minden harmadikra igaz ez a megállapítás. A magyar nyelvű k ö z l e m é n y e k ese- tében sokkal rosszabb a k é p , mert két és fél publikációnak kell átlagban megjelenni, hogy egy, az SCI adatbázisban szereplő folyóiratban megjelenőt közöljenek.

A közlemények száma/év hányados átlagot figyelembe véve átlagosan egy szerző egy év alatt 0,75 olyan cikket publikál, amely nullától eltérő hatástényezőjű f o l y ó i r a t b a n jele- nik meg.

E sommázott, kedvezőtlennek t ű n ő adatok mögött számos ok húzódik meg. Egy ré- szük változtathatatlan, más részük pedig sürgős változtatásra szorul.

A tudományos eredmények magyar nyelven való közlése minden kutató számára alapvető kötelesség. Ezzel viszonylag gyorsan tájékoztatjuk a magyar tudományos és mű- szaki közvéleményt és sokat tehetünk a magyar tudományos nyelv ápolásáért, fejlesztésé- ért. Semmiképpen nem marasztalható tehát az, hogy a közlemények 40%-a magyar nyelven íródott. Vannak olyan tudományterületek, - ahogy ezt a hatástényezőkkel kapcsolatosan már említettük, - amelyek eredményei, a tudományterület sajátosságából adódóan első- sorban de nem kizárólagosan, a magyar tudományos közvélemény számára fontosak. Ilye- nek a földtudományok, az ásványtan és a biológia bizonyos részterületei is.

Nyilvánvaló az is, hogy a magyar nyelvű cikkek nemzetközi olvasottsága kisebb, így természetes, hogy ezen folyóiratok hatástényezője és az e folyóiratokban közölt cikkekkel elért hatás kicsi.

A nemzetközi tudományos életben való részvétel követelően fenntartja a kettős köz- lést. Azonban a KLTE idegen nyelvű közleményeinek csak 65%-a jelenik meg nullától el- térő hatástényezőjű folyóiratban. E meglehetősen általános, de sajnos egyáltalán nem ked- vező gyakorlat elsősorban egyetemünk matematikusait és biológusait jellemzi, akik idegen nyelvű közleményeik jelentős részét az egyetem saját kiadású idegen nyelvű folyóiratai- ban publikálják. Sajnos e közlemények nemzetközi hatása tudománymetriai módszerrel nem mutatható ki. Korábban hasonló publikációs stratégia jellemezte a kémikusokat és fizi- kusokat is. Ez csak az utóbbi évtizedben változott meg. Így a teljes munkásságot felölelő felmérésünk eredményében a régi közlési szokás is megnyilvánul.

A matematikusokkal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy e tudományágban a töb- biekhez képest a közlemények mellett f o n t o s szerepet játszanak a konferencia kiadványok és könyvek. Sajnos az idézetelemzés módszere ezekre nem alkalmazható. Amint az a hatásté- nyezők reprezentatív gyűjteményében is látható volt, a matematikai folyóiratok hatás- tényezői az eltérő közlési és hivatkozási szokások miatt átlagban kisebbek a többi tudo- mányág folyóiratainak hatástényezőinél. A nem latin betűs írásmódú közlemények hátrá- nyosabb helyzete a matematikusoknál igen jellemzően mutatkozik meg: a matematika Szovjetunió-beli magas színvonala ellenére a szovjet matematikai lapok átlagos hatástényező- je kicsi. A viszonylag sok, orosz nyelven írt matematikai közlemény ilyen értelemben vett hatása ennek megfelelően kisiny. Általánosnak, de a hatás szempontjából kedvezőtlennek nevezhető az a gyakorlat is, hogy a KLTE TTK-n született matematikai közlemények egy része szovjet egyetemi lapokban jelenik meg. Ezek hatása, az idegen nyelven kiadott KLTE folyóiratokhoz hasonlóan, nem mutatható ki.

Az idegen nyelven való közlés minőségének emelése, a rangosabb folyóiratok tudatos kiválasztásával, sürgető feladat. Gyakran hangoztatott ellenérv, hogy a legrangosabb folyó- iratokban való közléskor a közlemény szerzőjének fizetnie kell, legtöbbször devizában, és nehezedő gazdasági körülményeink k ö z ö t t ez egyre nehezebbé teszi az üyen helyen való közlést. E téves szemléletet tükröző állítás abból indul ki, hogy csak az a rangos folyóirat, amelyben fizetni kell a közléskor. A fizetési kötelezettség azonban sokkal kevésbé általános, mint azt a közvélemény véli, és elsősorban a nem hivatásos kiadók által kiadott folyóirato- kat, főleg az amerikai társaságok folyóiratait jellemzi. Arra is van nem egy példa, hogy színvonalas munka esetén még ezek is eltekintenek a kifizetési kötelezettségtől. Ilyen- kor a közlemény néhány hónapos késéssel jelenik meg, de átfutási ideje még sokszor így is rövidebb, mint némelyik magyar folyóirat esetén.

A kutatási tevékenység eredményeképpen cikkeinknek mindenféleképpen be kell kerülni a világ összes folyóiratainak az SCI által nyilvántartott 2-3%-ába, mert ebből az

adatbázisból a világon megjelent cikkek mintegy 50%-át lehet feltárni. (Az a d a t Nalimovés Mulcsenko2 könyvében olvasható a 118. oldalon.)

összevetve a MTA t e r m é s z e t t u d o m á n y i kutatóhelyeinek4 és a TTK tanszékcsoportjai egy folyóiratcikkre eső átlagos hatástényező értékeit (4. t á b l á z a t ) , jelentős eltérést nem ta- pasztalhatunk.

Az a d a t o k arra utalnak, hogy a tanszékcsoportokban s z ü l e t e t t közlemények minősége átlagosan azonos az akadémiai k u t a t ó h e l y e k által publikált közlemények minőségével.

4. táblázat

TTK Tanszékcsoportok MTA Kutató Intézetei4

Biológiai* 0,654 Biológiai 0,46

0,275** Botanikai 0,03

Fizikai 0,428 ATOMKI 0,68

KFKI Atomenergia 0,40

Földtudományi 0,010 Földtudományi -

Kémiai 0,629 KKKI 0,66

Matematikai 0,065 Matematikai 0,12

SZTAKI 0,06

*A biológiai tanszékcsoport esetén az adat torzítást tartalmaz, mert az egyetemi szerve- zeti keretekben a Biokémia Tanszék is ide tartozik, mely kutatási tevékenységében inkább a kémia területébe lenne sorolandó.

**Értéket a Biokémia Tanszék nélkül számítottuk.

Az egy szerzőre j u t ó egy év alatt elért h a t á s átlaga az egyéni teljesítmények átlagának összehasonlítására ad alkalmat. A következő táblázat a MTA kutatóhelyeinek és a TTK tan- székcsoportjainak egy szerzőre j u t ó egy év alatt elért hatás átlagait mutatja be.

A számításokat a következők alapján végeztük:

MTA kutatóhely: az I n f o r m a t i k a és Tudományelemzés S o r o z a t 2. k ö t e t é b e n közölt a d a t o k4 alapján:

5 év alatt elért hatás 5 X átlagos létszám

TTK tanszékcsoport: mivel a felmérésben nem vett részt minden diplomás, ebben az esetben csak becsült értékeket t u d u n k számolni. Egy alsó és egy felső becsült é r t é k e t is ki- számoltunk. A valós érték e k e t t ő közé esik.

Az „ A " módszer abból indul ki, hogy akik nem vettek részt a felmérésben, azok nem is publikáltak. így, e feltételezés alapján a tanszékcsoport által egy év alatt elért hatás a fel- mérésben részt vettek egy év alatt elért egy szerzőre jutó hatás átlagainak (F't) összegeként adódik. A számítás képlete t e h á t :

l F't

tanszékcsoporti összes diplomás száma ' ahol k - a felmérésben részt vetteket jelenti.

A „ B " módszer feltételezi, hogy a felmérésben részt nem vevő, d e a bibliográfiában szereplő kutatók tevékenysége és publikációs szokása átlagosan megfelel a felmérésben részt- vevőkre jellemző átlagnak:

^ F't X bibliográfiában szereplők száma felmérésben szereplők száma X diplomások száma Az egy szerzőre j u t ó egy év alatt e l é r t hatás átlagát az 5. táblázat m u t a t j a .

5. táblázat

TTK Tanszékcsoportok MTA Kutató Intézetei4

,,A" módszer „B" módszer

Biológiai 0,014* 0,058* Biológiai 0,294

0,128 0,257 Botanikai 0,026

Fizikai 0,052 0,142 ATOMKI 0,289

KFKI Atomenergia 0,064

Földtudományi 0,002 0,002 Földtudományi 0,000

Kémiai 0,258 0,313 KKKI 0,460

Matematikai 0,008 0,025 Matematikai 0,123

SZTAKI 0,011

*Értékek a Biokémia Tanszék nélkül számítottak.

Az adatok alapján, — figyelembe véve, hogy az e g y e t e m i dolgozók a k u t a t ó munka mel- lett igen nagy óraszámban oktatnak is, s m u n k a i d e j ü k n e k körülbelül csak felét-harmadát t ö l t h e t i k kutatással, így a tanszékcsoportok által elért a d a t o k n a k t u l a j d o n k é p p e n 2 - 3 szoro- sát kellene számításba venni, - az a d ó d i k , hogy a fizikusoknál és kémikusoknál még az alá- becsült értékekkel is számolva átlagosan j o b b az egyéni teljesítménye az egyetemi dolgozók- nak, míg a többi tanszékcsoport esetén átlagosan azonos a kutató i n t é z e t e k tagjainak egyéni teljesítmény átlagával.

Nyilvánvaló, hogy minden ilyen összehasonlítás csak az átlagra vonatkozik és t ú l z o t t következtetéseket veszélyes levonni belőle. Ismert tény az is, hogy ú j a b b a n az akadémiai k u - tató intézeteknek önellátásra kellett berendezkedniük, üzemeltetési költségeiket (részben) m a g u k n a k kell „megtermelni". H e l y z e t ü k talán annyival kedvezőbb, h o g y az ilyen típusú céllal végzett kutatásaikból nagyobb eséllyel születhetnek publikálható eredmények is.

Az átlagértékek m ö g ö t t eltérő egyéni teljesítmények húzódnak meg. Bármely átlag- érték csak akkor jellemző egy csoportra, ha a k ü l ö n b ö z ő mennyiségek eloszlásából hasonló adat a d ó d i k . Ezért megvizsgáltuk a f e l m é r é s e r e d m é n y e i t bemutató táblázatban**jellel je- lölt átlagértékek, m u t a t ó s z á m o k eloszlását is.

A 2. ábra bal oldali grafikonja a k ö z l e m é n y e k száma/év hányados eloszlását m u t a t j a a felmérésben részt vett, közleménnyel r e n d e l k e z ő 118 d i p l o m á s százalékában.

A közlemények száma/év h á n y a d o s átlaga 1,5. Az eloszlás görbe m a x i m u m a is ezt az é r t é k e t m u t a t j a . A legproduktívabb F csoport jelentős részt képvisel. Megfigyelhető volt, hogy e b b e a csoportba kerültek a tanszékvezetők, munkacsoport-vezetők mellett azok a fiatalok is, akik egy-egy j ó l működő c s o p o r t tagjai.

közölt közlemények száma /év hányados eloszlása (jobb oldal). A betűk jelentése: B — 5 év alatt átlagosan kevesebb mint egy közleménye jelent meg, C - 2 év alatt átlagosan kevesebb mint egy közleménye jelent meg, D — 1 év alatt átlagosan kevesebb mint egy közleménye jelent meg, E - 1 év alatt legalább egy, de kettőnél kevesebb közleménye jelent meg átlagosan, F — 1 év alatt legalább kettő, vagy annál több közleménye jelent meg átlagosan.

A közlési szokások egyes nem szerencsés vonásaira utal a 2. ábra jobb oldali grafikon- ja, ahol a betűk jelentése azonos az előbbiekkel, de ebben az esetben SCI adatbázisban sze- replő folyóiratban megjelent közleményre vonatkoznak. Az A oszlop azok százalékát mu- tatja, akik ilyen folyóiratban még nem publikáltak. A legkisebb produktivitású B csoport százalékos aránya a bal oldali grafikonhoz képest 15-szörös. A z eloszlás a többi csoportban egyenletes, ami azt muatja, hogy a 0,75 SCI adatbázisban szereplő folyóiratban közölt közlemény/év hányados átlag nem fejezi ki a valódi képet.

A magyar illetve idegen nyelvű átlagos hatástényező értékek szerzők szerinti százalékos eloszlását mutatja a 3. illetve 4. ábra, míg az 5. ábra az összesített értéket tükrözi. A bal ol- dali grafikonok az összes közlemény figyelembe vételével számított átlagos hatástényezőkre, a jobb oldaliak az SCI adatbázisban szereplő folyóiratokban megjelent cikkekre számított átlagos hatástényezőkre vonatkoznak.

3. ábra: A magyar nyelvű közlemények átlagos hatástényezőjének eloszlása az összes magyar nyelvű közle- ményre számolva (bal oldal) illetve az SCI adatbázisban szereplő magyar nyelvű folyóiratokban megjelent cikkekre vonatkoztatva (jobb oldal).

20

10 13,5

I

1

^I

I

• / . f 20

10

125

i

1

ⁱ

^Mi.

A 0 <*>_ vj_

o o i I o co Ö" O

<ű 00 o cf o ' "

I I I vi ID CO o a o"

2 - v 7 7 i O Cvl

A 0 M u o o O CO i i

O " o "

Ol CJ l/l OD - O —" —' " <vf V

I I I I I " . iű ai n in oo n o ö" "

4. ábra: Az idegen nyelvű közlemények átlagos hatástényezőjének eloszlása az összes idegen nyelvű közle- ményre számolva (bal oldal) illetve az SCI adatbázisban szereplő idegen nyelvű folyóiratokban megjelent cikkekre vonatkoztatva (jobb oldal)

•/.A 20

10 ft

19.0 20

13.5

I

i

10 7.2

4.8

1

215 0

6,4

1

16.6 18,3

I

7,9

A Q N . < lű_

M U O O O I I • O «H vi O O O O O

co o . «H. u O" — " v

i I I CM lű oo O *

A O o lí) O N 1/1 (ß ^

M ^ O O O" " — " <vf v

I l l 1 I I I o n o o i N i / i t o N o" o o o" " «-" —

5. ábra: A közlemények átlagos hatástényezőjének eloszlása az összes közleményre számolva (bal oldal) il- letve az SCI adatbázisban szereplő folyóiratokban megjelent cikkekre vonatkoztatva (jobb oldal).

Az A oszlop jelentése mindegyik esetben az, h o g y ilyen k ö z l e m é n y e a szerzők h á n y százalékának nincs. A z 0 oszlop a z t jelzi, hogy ilyen közleménye v a n , de hatása m ó d s z e - r ü n k k e l nem m u t a t h a t ó ki.

A magyar nyelvű közleményekre j u t ó átlagos hatástényező eloszlására jellemző, h o g y e n n e k értékét megszabja a k é m i k u s o k nagy súlya a felmérésben. A Magyar Kémiai Folyó- irat szerepel az SCI adatbázisában, hatástényezője 0 , 3 3 2 . Ebből a d ó d i k , hogy az SCI a d a t b á - zisban szereplő, m a g y a r nyelvű f o l y ó i r a t b a n közölt egy közleményre j u t ó átlagos h a t á s t é - n y e z ő értéke a szerzők 40%-ánál 0,3—0,4 közé esik.

Az idegen nyelvű közleményekre j u t ó átlagos hatástényezőnek a szerzők százalékában k i f e j e z e t t eloszlása kiegyensúlyozott k é p e t mutat. Meglepően nagy, 13,5% az idegen nyelvű k ö z l e m é n y t nem publikálók részaránya. A magyar n y e l v ű közleményekhez képest k i s e b b az SCI adatbázisban n e m szereplő f o l y ó i r a t o k b a n közlők részaránya, de a jövőben ezt az érté-

k e t is csökkenteni kell. A 4. ábra j o b b oldali grafikonja azt jelzi, hogy h a csak az SCI a d a t - bázisban szereplő folyóiratokban k ö z ö l t cikkeket vesszük figyelembe az átlagos h a t á s t é n y e -

ző számításához, akkor annak eloszlását az A és 0 oszlopoktól eltekintve egy normális eloszlás jellemzi. A 0,9—1,5 átlagos hatástényezőjű szerzők nagy részaránya kedvező. Ez az érték azt jelenti, hogy egy vizsgált évben az SCI adatbázisában szereplő folyóiratokban át- lagosan legalább egy hivatkozás t ö r t é n t a már megjelent idegen nyelvű cikkre. Ez igen jónak m o n d h a t ó .

Az összes cikkel elért hatástényező átlag eloszlására az idegen nyelvű cikkek átlagos hatástényezőinek eloszlása n y o m j a rá a bélyegét. Az egy k ö z l e m é n y r e j u t ó átlagos hatásté- n y e z ő értéke ( 0 , 4 9 6 ) kisebb, m i n t a legnépesebb csoport cikkeinek 0 , 5 - 0 , 9 átlagos hatás- tényezője. Ezt a nulla hatástényezőjű cikkek szerzőinek nagy száma eredményezi. Az egy év alatt elért hatás átlag szerzők szerinti eloszlása (6. ábra bal oldali része) azt jelzi, hogy a cikkekkel elért kedvező hatást a szerzők közel 30%-a hosszabb t á v o n , évről-évre eléri. Ked- vező, hogy t ö b b mint 10% a z o k részaránya, a k i k cikkei h a t á s á n a k egy évi átlaga kettőnél nagyobb.

Az egy szerzőre jutó, egy év alatt elért h a t á s átlagának szerzők szerinti eloszlása (6. áb- ra j o b b oldali része) azt m u t a t j a , hogy a 0 , 2 6 3 (év kari átlag n e m kifejező, m e r t a legnépe- sebb csoport F"t értéke 0 és 0 , 2 közé esik. Alkalmasabb publikációs stratégia kidolgozásá- val6 ez az érték rövid időn belül megváltoztathatónak tűnik.

A felmérés eredményei a l a p j á n a KLTE TTK-val kapcsolatosan a következő megállapí- tásokat tehetjük, amelyek talán más egyetemek t e r m é s z e t t u d o m á n y i karára is érvényesek lehetnek:

— Kar diplomásai átlagéletkorának megőrzése csak az o p t i m á l i s mobilitással érhető el.

— A pályakezdők részarányát növelni kell.

— Az o k t a t ó munka színvonalának emelése érdekében is, növelni kell a k u t a t ó munka végzésével kapcsolatos elvárásokat, h o g y csökkenjen a n e m publikáló diplomások száma.

— Az alacsony hatástényező ellenére a m a g y a r nyelven való közlés részarányát meg kell őrizni.

6. ábra: A cikkekkel egy év alatt elért hatásátlag eloszlása (bal oldal); az egy szerzőre jutó egy év alatt elért hatás átlag eloszlása (jobb oldal).

— Az egyetemi idegen nyelvű folyóiratokban való közlés szükségességét meg kell vizsgál- ni, de részarányát m i n d e n k é p p e n csökkenteni kellene.

— Az idegen nyelvű k ö z l e m é n y e k megjelentetésénél arra kell törekedni, hogy minél több k ö z l e m é n y jelenjen m e g rangos, nemzetközi szerkesztő bizottságú, az SCI adatbázisban szereplő f o l y ó i r a t o k b a n .

— Fokozni kell a jól szervezett csoportmunka részarányát, esetleg a kutatott t é m á k szá- mának csökkentése árán is.

E tudatos tevékenységgel a K a r méretének és az országos átlagnak megfelelő h a t á s t és produktivitást m u t a t ó kutató tevékenysége nyitottsága és ezáltal nemzetközi hatása jelen- t ő s e n növekedne. E leginkább csak nagyobb figyelmet és a régi szokások megváltoztatását igénylő munka eredménye, a k u t a t á s és.okatás k ö z ö t t i szoros k a p c s o l a t alapján, szerencsé- sen hatna vissza o k t a t ó m u n k á n k színvonalának növelésére.

A KLTE T T K - n történő szervezeti változások, intézetek létrehozása, jó alkalmat adhat- n a k a publikációs tevékenység átgondolására és optimális publikációs stratégia kialakítására.

Reméljük, hogy ezen értékeléssel sikerül hozzájárulnunk a k u t a t ó k saját é r d e k e i t is szolgáló változtatásokhoz. Mert erre feltétlenül szükség van, mint a h o g y ezt Eötvös Loránd a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia 1895. évi közülésén elnöki beszédében örökérvényű gon- d o l a t á b a n megfogalmazta:

„Szebbítheti talán, de tettre képesebbé nem teszi magát az, aki tükrében mindig csak a maga képét nézi. Annak, aki küzdelemre s a küzdelemben diadalra készül, meg kell ismer- kednie versenytársainak minden fegyvereivel, s törekednie kell arra, hogy biztos állást fog- laljon el a küzdelem terén. A tudományok világában ez a küzdőtér nem egy, hanem vala- mennyi nemzetnek közös földje, amelyen annak szíve dönt, aki alkotásaival szebbé tudja tenni."

Irodalom

1. Derek de Solla Price: Kis tudomány- nagy tudomány. Akadémia Kiadó, Budapest, 1979.

2. V. V. Nalimov és Z. M. Mulcsenko: Tudománymetria, Akadémia Kiadó, Budapest 1980.

3. Braun Tibor, Bujdosó Ernő és Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya, MTA Könyvtára, Buda- pest, 1981.

4. Schubert András, Zsindely Sándor, Glänzel Wolfgang és Braun Tibor: A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA kutatóhelyein, MTA Könyvtára, Budapest, 1982.

5. Schubert András, Glänzel Wolfgang és Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok, MTA Könyv- tára, Budapest, 1983.

6. Bujdosó Ernő és Braun Tibor: A publikálás és kommunikálás szerepe és jelentősége a korszerű termé- szettudományos kutatásban. Gondolatok a hazai tudományos kommunikációs stratégia körvonala- zásához. Magyar Tudomány, 26 (1981) 351.

AZ MTA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONTBAN

MARTON JÁNOS*

Idézettség és kutatási teljesítmény

A tudománymetria egyik legfőbb vizsgálati módszere az idézetelemzés, amely a tudo- mány bonyolult belső kapcsolatainak és dinamikájának felderítése mellett a kutatói ered- ményesség értékelésére is felhasználható.1'3

Az idézettség nem méri a szellemi teljesítményt, s ugyancsak nem méri a tudományos kutatás, a felfedezések gyakorlati jelentőségét sem. Amit első sorban mér, az a tudományos publikációknak más, későbbi publikációkban való felhasználása, vagy mellőzése. Ha egy tu- dományos közleményt gyakran idéznek, az azt jelenti, hogy a benne foglaltak inspirálnak más kutatókat, azaz az idézett közlemény hozzájárul a tudomány előrehaladásához.4 Szá- mos evidencia mutatja, hogy az idézettségi visszhang megbízható mércéje a kutatás eredmé- nyességének.5 Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint az idézetelemzés al- kalmatlan a kutatási teljesítmény mérésére, mivel az idézetlenség nem mindig jelent gyenge teljesítményt. E vélemények azonban visszaszorulóban vannak, mint azt a legutóbb a Szov- jetunióban lezajlott sajtóvita is mutatja.6 , 7

Ami bizonyos: az idézettség legjobban az alapkutatásoknál alkalmazható hatásmérő- ként, s a természettudományok közül a fizika, a kémia, valamint az élettudományok (kísér- letes biológia és orvostudomány) esetében a legmegbízhatóbb. Nem véletlen, hogy a magyar kutatókat illetően először 1977-ben az elektrokémiában, majd 1978-ban az élettudomá- nyokban használták fel a tudománymetriát a kutatási tevékenység jellemzésére.8,9

A folyóiratok idézetelemzéses értékelése

A ma létező tudományos folyóiratok számát 2 0 - 6 0 000 közöttinek becsülik.1 0 A való- ban jelentős folyóiratok száma jóval kisebb és pontosabban meghatározható. A Science Citation Index által 1982-ben feldolgozott természettudományos folyóiratok száma kb.

4000 volt, s úgy vélik, hogy ezzel a természettudományos szakirodalom legfontosabb 80%-át lefedik.

Ahogy a tudományos közlemények értéke nem egyenlő, úgy a tudományos folyóirato- ké sem. A vezető folyóiratokat az idézettség alapján nagyon jól lehet azonosítani.

A folyóiratok kortól és terjedelemtől független idézettségi mutatója, hatástényezője, az ún. impact factor (IF).1 1 Az impact factor rövid definíciója: valamely folyóirat tavalyi és tavalyelőtti cikkeinek idei átlagos idézettsége. Garfield a természettudományi folyóira- tokra vonatkozóan 2-nél szabta meg a vezető folyóiratok IF-ának határát.1 1 A primer fo- lyóiratok közül, azaz amelyek első kézből adják közre a kutatási eredményeket, 207 folyó- irat érte el ezt a határt. A 207 primer vezető folyóirat közül 159 orvosi és biológiai témájú, azaz az élettudományok gyakorlatilag minden részterületén lehet találni vezető folyóira- tokat.

*MTA Szegedi Biológiai Központ, Szeged.

A folyóiratok IF-ait évről évre közreadják a Science Citation Index Journal Citation Reports (SCI JCR) kötetében. A nagyobb, megállapodott folyóiratoknál az IF évi ingado- zása kicsi, mintegy 10% körül van. Az egyes szakterületek folyóiratainak I F szerinti sorrend- je jól megfelel a tudományos jelentőség szerinti rangsornak. Azt is kimutatták, hogy az I F és

a folyóirat szerkesztőségi tagjainak egyéni idézettsége k ö z t erős pozitív korreláció van, a m i az idézettség és a tudományos jelentőség közötti kapcsolat újabb megerősítése.1 2

Az idézési potenciál szakterületi különbségei

A fontos cikkek idézettsége általában magas. Az elérhető magasság azonban diszcipli- náról diszciplínára változik, sőt a diszciplínákon belül, a szűkebb szakterületek közt is jelen- tős különbségeket találhatunk. Az ún. együttidézési klaszter analízis segítségével lehetővé vált a tudománytérképezés, az egyes témák legidézettebb cikkeinek azonosítása, kapcsolata- ik felderítése. E cikkek száma és az általuk évenként elért idézetszámok nagyon jól jellem- zik az illető szakterület idézési potenciálját.4 , 1 3 , 1 4 Az idézési potenciál elsősorban a jelentős, erősen idézett cikkeket érinti, s egyáltalán nincs szó arról, hogy valamely nagyobb idézési potenciálú szakterületen a gyenge cikkek is nagy idézettségben részesülnek, különösen hosszabb távon nem. Az idézési potenciál megnyilvánulását a folyóiratok I F értékeiben is nyomon követhetjük. Az egyes szakterületek bázis folyóiratait összegyűjtve úgy a maximális IF értékekben, mint a szakterületi IF átlagokban jelentős különbségeket találhatunk.

Az idézési potenciált figyelembe vették az MTA kutatóhelyei 1976—80-as publikációs tevékenységét értékelő vizsgálatnál, ahol az ún. relatív impact mutatószámában a kutatóhe- lyek munkáit elsősorban közlő folyóiratokban megjelent közleményeknek az IF alapján várt és a valóságban kapott idézeteit vetették össze.15

Az idézési potenciálok eltéréseinek pontos magyarázata még várat magára. Az o k o k összetettnek látszanak.1 6

Az MTA Szegedi Biológiai Központ tevékenysége

Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) 1971-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a molekuláris és sejtbiológia területén alapkutatásokat végezzen. Ugyanekkor kapcsolták hozzá az 1951 óta működő MTA Biokémiai Intézetet, amely továbbra is Buda- pesten működve az SZBK Enzimológiai Intézetévé vált. Szegeden négy intézet kezdte m e g működését: a Biofizikai, a Biokémiai, a Genetikai és a Növényélettani Intézet.

Mivel a kísérletes biológia e területein a legmesszebbmenőkig nemzetközi jellegű k u t a - tás folyik, az SZBK k u t a t ó i elé a világ alapkutatási élmezőnyéhez való felzárkózást t ű z t é k ki célul. Ennek megfelelően a publikációs stratégia is a vezető folyóiratokban való közlést állította feladatul, mivel a vezető folyóiratok lektorálási tevékenysége mind szakszerűség, mind igényesség terén kiemelkedő.

Az SZBK kutatóit tematikai megkötések alig korlátozták kezdetben, s az első években az UNESCO támogatása megfelelő műszerbeszerzési és utazási lehetőségeket is biztosított.

Az SZBK mintegy 120—140 kutatója mellett évről évre cserélődve kb. 30, főleg külföldi fia- tal kutató is dolgozik az UNESCO által fenntartott Nemzetközi Továbbképző Tanfolyam keretében.

A kutatás és a kutatók t u d o m á n y m e t r i a i értékelése

Az SZBK-ban f o l y ó kísérletes biológiai alapkutatások színvonalának mérésére j ó f o r m á n semmi más eszköz nincs, m i n t a n e m z e t k ö z i élmezőnnyel való összehasonlítás, mivel itt az alapkutatások többnyire csak lassan válnak olyan gyakorlati eredménnyé, amely szociális, vagy gazdasági jelentőségénél fogva közvetlenül m e g m u t a t n á e kutatások társadalmi hasznát.

A társadalmi hasznosság mindemellett alapvető szempont a kutatási m u n k á b a n , s az SZBK- ban már születtek is k ö z v e t l e n gyakorlati jelentőséggel b í r ó elméleti eredmények.

Az értékelésre m a g á t ó l értetődően kínálkoztak a tudománymetriai módszerek. A ma- gyar élettudományi k u t a t ó k 1977-es publikációs tevékenységét vizsgálva kiderült, hogy a közlő folyóiratok IF é r t é k é t tekintve az SZBK kiemelkedik a magyar é l e t t u d o m á n y i k u t a t ó - helyek k ö z ü l .9 E cikkek 1980-ig elért valós idézettsége szintén az SZBK esetében volt a leg- magasabb.1 7 A közlési h e l y színvonala t e h á t nagyonis s o k a t mond a k u t a t á s színvonaláról.

Az SZBK k u t a t ó i n a k publikációs aktivitása azonos az élettudományi k u t a t ó k nemzet- közi átlagával, évi két folyóiratcikkben vesznek részt.1 8 1 9 7 3 - 1 9 7 8 k ö z t az SZBK folyó- iratközleményeinek 40%-a jelent meg v e z e t ő folyóiratokban, 1 9 8 0 - 1 9 8 2 k ö z t ez az arány 51%. Míg 1 9 7 3 - 1 9 7 8 k ö z t évente átlag 41 cikk jelent meg az SZBK-ból vezető folyóira- tokban, 1 9 8 0 - 1 9 8 2 k ö z t már 51, ú g y , hogy közben a kutatói létszám alig változott.

A mennyiségek tehát alkalmasak statisztikai következtetések levonására.

Első ízben 1978-ban igényelte az S Z B K állami és pártvezetése az SZBK k u t a t ó k egyen- kénti tudománymetriai értékelését. E vizsgálatokat némileg megváltoztatott módszerekkel megismételtük 1981-ben, m a j d 1983-ban. 1981-ben a k u t a t ó k mellett a k u t a t ó c s o p o r t o k a t is értékeltük. A 15 k u t a t ó c s o p o r t közül a négy leggyengébb kutatási teljesítményt n y ú j t ó csoportból három t é m á j á t megszüntették, egyet pedig j e l e n t ő s e n átszerveztek. E döntéseket nem a tudománymetriai értékelés e r e d m é n y e i alapján h o z t á k , de talán nem véletlen az egy- beesés, m i n t ahogy nyilván azt sem lehet puszta véletlennek tekinteni, hogy az első helyezett csoport tagjai hoztak létre génsebészeti technikával proinzulin termelő b a k t é r i u m o t Magyar- országon elsőnek, s a világon is az elsők k ö z ö t t . A második helyezett c s o p o r t vezetőjét hív- ták meg egy k u t a t ó i n t é z e t t u d o m á n y o s igazgatójának az Egyesült Államokba.

A k u t a t ó k egyéni értékelésének alapjául mindegyik alkalommal a k ö z l ő folyóiratok IF-a és a közlemények valódi idézettsége szolgált. Közös az is, hogy a megbízhatóság fokozá- sa érdekében mindhárom alkalommal ö t év munkáját vizsgáltuk meg. E m i a t t a vizsgált idő- szakokban elég nagy á t f e d é s e k vannak, mindazonáltal a k a p o t t rangsorokban esetenként elég nagy különbségeket lehet találni egyes kutatók helyezéseiben. A h á r o m vizsgálat mód- szereiben m u t a t k o z ó különbségek elsősorban a korrekciókban, a részértékek súlyozásában voltak. Ezek célja részben az objektivitás javítása volt, részben pedig tudománypolitikai meg- fontolások érvényesítése. A következőkben az 1983-as értékelést ismertetjük, röviden kitér- ve a módszertani differenciákra.

A kutatók impact factor szerinti értékelése

Természetszerűleg itt csak az IF-ral rendelkező f o l y ó i r a t o k b a n megjelent közlemények jöhettek szóba. Az IF nélküli közlőhelyű publikációk csak az idézettségi p o n t s z á m o k a t nö- velhették, h a idézték ő k e t . Amely k ö z l e m é n y n e k se IF-a, se idézettsége n e m volt, az egyál- talán nem járult hozzá a publikációs tevékenység értékeléséhez, egyszerűen nemlétezőnek számított. Az I F értékeket a legújabb, 1981 -esSCI JCR-bői vettük. A felmérésben az 1978 —

1982 k ö z t megjelent publikációk szerepeltek.

Az impact factor szakterületi korrekciója

Mint e m l í t e t t ü k , az egyes szakterületek bázisfolyóiratainak IF átlaga eltér egymástól.

Hogy az ebből származó e l ő n y ö k e t illetve h á t r á n y o k a t valamelyest csökkentsük, egy ki- egyenlítő k o r r e k c i ó t h a j t o t t u n k végre. Így s z á n d é k o z t u n k kiküszöbölni azt a diszkrepanci- át, hogy pl. e korrekció nélkül a legjobb mikrobiológiai folyóiratban közlő szerző is keve- sebb IF p o n t h o z j u t n a , mint egy közepes immunológiai f o l y ó i r a t b a n megjelent cikk szerző- je. A korrekció m ó d j a a k ö v e t k e z ő :

Az SZBK-ban művelt n a g y o b b szakterületek primer bázisfolyóiratait összegyűjtöttük az SCI JCR-bői, s kiszámítottuk az IF átlagokat. A biokémiai folyóiratok IF átlagát (1,869) egységnek v e t t ü k , s a többi szakterület IF átlagaival ezt elosztva megkaptuk az ú n . korrek- ciós szorzókat, amelyekkel az illető szakterület folyóiratainak I F értékét megszoroztuk. Az 1. táblázatban találjuk néhány szakterület folyóiratainak I F átlagát, s a k o r r e k c i ó s szor- zókat.

1. táblázat

Néhány szakterület folyóiratai IF átlaga

Szakterület

Primer magfolyóiratok

száma

IF átlag Korrekciós szorzó

Biofizika 22 1,270 1,5

Biokémia 70 1,869 1

Farmakológia 80 1,336 1,4

Genetika 41 1,303 1,4

Immunológia 53 1,962 1

Mikrobiológia 32 1,120 1,7

Neurobiológia 43 1,827 1

Növényélettan 43 1,037 1,8

Sejttan 54 1,821 1

Virológia 9 1,869 1

A szerzőszám szerin ti korrekció

A szerzőszámmal való mechanikus osztás legfőbb h á t u l ü t ő j e , hogy b ü n t e t i a kooperá- ciót, ami ellentétes a kutatás reális tendenciáival. Emellett az is nyüvánvaló, h o g y a szerzői részhányad szinte sohasem azonos az alkotói részhányaddal, a cikkhez való é r d e m i hozzájá- rulás mértékével. Először 198 l - b e n próbáltunk felülemelkedni ezen a nehézségen. E k k o r egy olyan képletet vezettünk be a szerzőknek a cikkeik utáni I F pontszámaik megállapításához, amely a szerzőszám növekedésével nem egyenes arányban, h a n e m annál kisebb mértékben csökkenti az egy szerzőre j u t ó I F r é s z h á n y a d o t .1 9 1983-ban ezen is t ú l l é p t ü n k . Minden szerző megkapta a szakterületi szorzóval korrigált IF értéket. Mivel az SZBK-ban általános- nak m o n d h a t ó az a gyakorlat, hogy az első szerző alkotói részhányada meghaladja a többi- ekét, az első szerző IF pontszáma a korrigált I F 1,5-szöröse, azaz a többi szerzőtársnál más- félszer több p o n t o t kapott. Az egyszerzős cikk szerzőjét is első íizerzőnek v e t t ü k .

A ku ta tók IF pon tszáma

Az egyes cikkekből minden szerző megkapta az őt illető IF értéket. Miután minden cikkből minden szerzőnek jóváírtuk az I F pontszámát, a pontszámokat kutatónként összegeztük. Mint említettük, IF pontszámhoz csak IF-os folyóiratcikk után lehetett jutni, egy kegyes csalásról, pontosabban önkényes korrekcióról mégis meg kell emlékeznünk.

Azokat a folyóiratokat, amelyek azért nem kerülhettek be az 198l-es SCI JCR-be, mert 1981-ben még nem voltak három évesek, az össz IF átlagnak megfelelő 1,869-es IF értékkel vettük figyelembe. E lépés mögött az a megfontolás rejlett, hogy helytelen lenne elriasztani a kutatókat az új folyóiratokban való közléstől, ami sok esetben közvetlen felkérésre törté- nik, s megtiszteltetésnek számít.

Miután minden kutató I F pontösszegét megkaptuk, kiszámítottuk az átlagos SZBK szer- ző I F pontszámösszegét, ami 22,197-nek a d ó d o t t . Ez a magas érték (a korrekciók nélkül is magas lenne) arra vall, hogy az SZBK k u t a t ó i előtt többnyire ledőltek már a korábban na- gyonis érezhető „szerkesztőségi gátak", azaz a j ó cikkeket el tudják már helyezni a jó folyó- iratokban. Számos vezető folyóiratban é p p az SZBK kutatói törték meg a jeget elsőnek Ma- gyarországról.

A valós idézettség szerinti értékelés

Az értékeléshez összeszámláltuk az 1978—1982-es publikációk 1982-ig összesen kapott idézeteit. Közülük elhagytuk az ún. önidézeteket, azaz amelyeknél az idézett cikk valamely szerzője azonos az idéző cikk első szerzőjével. Az idegen idézetek számát mechanikusan korrigáltuk a megjelenés utáni évek számával, valamint a szerzőszámmal. így pl. az a kétszer- zős cikk, amely 1980-ban jelent meg, s 1982-ig összesen 13 idegen idézetet kapott,

13/2/2=3,25 p o n t o t hozott mindkét szerzőjének egyformán.

198l-es elemzésünkben a kor szerinti korrekciót nem az évek számával végeztük, ha- nem a 15 éves élettartamra összesen várható idézetszámot számítottuk ki minden cikkre.

Eljárásunk Geller és mtsai2 0 módszerének módosított változata volt,1 9 akik az SC/-ben fel- dolgozott t ö b b millió idézet koreloszlási görbéjét standardnak véve az 1, 2, 3 stb. év alatt kapott idézetek számából egy-egy szorzószámmal beszorozva megkapták a 4 0 évre összesen várható idézetszámot. E szellemes módszer alapvető fogyatékossága, hogy az egyes cikkek által kapott idézetek koreloszlása nagyon eltérő lehet az átlaggörbétől. Emellett maga az átlaggörbe sem egységes, hanem szakterületről szakterületre változik.1 3 Ráadásul az első néhány év idézettsége - éppen a mi esetünk — az egyes cikkek esetében legtöbbször egyálta- lán nem felel meg semmiféle szabályos görbének. így aztán helyesebbnek véltük a valóságo- san meglevő idézeteknél maradni, mint a szabálytalan adatokat a bizonytalanba extrapo- lálni.

Az idézési pontszámokat ugyancsak összegeztük kutatónként, s itt is kiszámítottuk az SZBK szerzői átlagot, ami 3,24 lett, azaz a példánkban szereplő — egyébként igen j ó idézett- ségű cikkel egyedül is el lehetett volna érni. Az SZBK tehát a valós idézettség terén nem áll olyan jól, mint a publikálásban. Ennek t ö b b f é l e oka van, közülük az egyik igen lényeges maga az SZBK kora, hogy ti. még a sikeres SZBK témák többségét sem művelik elég régen ahhoz, hogy a szerzők bekerüljenek a téma fejlődését meghatározó élbolyba, sőt akár- csak az említett láthatóságot megszerezzék egyes esetekben. A jelenség nem ismeretlen az SZBK kutatók körében. Mint az SZBK főigazgatója nemrég egy riportban megjegyezte:

„Ügy hiszem, hogy már észrevettek bennünket, de ez távolról sem jelenti, hogy a nemzetközi