CHINOIN publikációk
4. Szakértői vélemények
A főbb gyógyszeripari vállalatok (mindazok a vállalatok, amelyeknek 1965 és 1976 kö-z ö t t legalább egy új gyógyskö-zeralkalmakö-zást engedélyekö-ztek) k u t a t á s i teljesítményére vonat-k o z ó a n szavonat-kvéleményevonat-ket vonat-k é r t ü n vonat-k . A felvonat-kért szavonat-kértői gárda tagjait az N I H (National Institutes of H e a l t h ) farmakológiai szakértői t a n á c s a d ó testületéből választottuk.
A bizottság tagjai postai ú t o n rangsorolták a vállalatokat az alábbi négy speciális ku-tatási kritérium a l a p j á n :
1. kreativitás: alkotó és újítókészség a gyógyszeripari k u t a t á s a i k b a n , 2. hozzájárulás: általános hozzájárulás az egészségügyi j ó l é t h e z ,
3. kereskedelmi h a t é k o n y s á g : kereskedelmi hatékonyság a gyógyszeripari kutatás kiaknázásában,
4. alapkutatás: sikeresség az orvosbiológiai alapkutatás művelésében.
A megkérdezettek közül 5 4 % válaszolt. A szakértőket arra k é r t ü k , hogy karikázzák be k b . ö t vállalat n e v é t , amelyeket a kritérium szerint a legjobbnak találtak, és h ú z z á k a l á k b . ö t olyan vállalat nevét, amelyek az adott s z e m p o n t b ó l a legrosszabbak. Ügy gondoltuk, h o g y ez a technika megfelelő különbségtételre v e z e t , ugyanakkor a bíráló s z e m p o n t j á b ó l sem túlzottan megerőltető és n e m elriasztó.
N o h a a válaszok száma abszolút értelemben kicsiny volt (15 válasz a 2 8 megkérde-zettből) a válaszok k ö z ö t t i összhang biztosított b e n n ü n k e t afelől, hogy nagyobb mintamé-ret vagy t ö b b válasz esetén sem j u t o t t u n k volna hozzá lényegesen több i n f o r m á c i ó h o z . A skála m i n d k é t végén ugyanis igen n a g y f o k ú egyezést találtunk, ellentmondás a válaszok között csak kizárólag a t a r t o m á n y o k középső részén fordult elő.
A válaszokból k é p z e t t nyers pontszám úgy állt elő, hogy minden pozitív minősítést +lnek, m i n d e n negatív minősítést 1 n e k vettük. E b b ő l +15től 9 i g terjedő p o n t s z á m o -kat k a p t u n k , amelyekből 10 p o n t hozzáadásával 25-től l-ig terjedő skálát n y e r t ü n k .
A kreativitásra, az egészségügyi hozzájárulásra és alapkutatási kérdésekre a d o t t válaszok jól korreláltak egymással (lásd a 6. táblázatot). A kereskedelmi hatékonyságra k a p o t t vála-szok eltértek egymástól. A „szakvélemény" elnevezésű változót elemzési célokból egysze-rűen a kreativitás, a hozzájárulás és az alapkutatás pontszámok összesítésével k a p t u k . így az analízis további részében nem kell e h á r o m csaknem azonos mérőszámmal számolnunk.
Sajnos a kérdőíveket e tanulmány korai szakaszában küldtük ki, amikor még csak azokat a vállalatokat vettük figyelembe, amelyeknek 1965 és 1 9 7 6 k ö z ö t t legalább egy FGE-je volt, vagy amelyek kiadásaikat figyelem be véve nagyobbaknak számítottak. Később azután rá-j ö t t ü n k , hogy nem lett volna szabad a kevésbé sikereseket kizárni, és a mintapopulációt
eltorzítani a sikeres vállalatok irányába. Mivel a tanulmány célja az volt, hogy a k ü l ö n b ö z ő sikerindexeket értékeljük, ezért az ö t legnagyobb m é r e t ű , de zérus FGE-vel (1965—1976) rendelkező gyárat is b e v o n t u k a tanulmányba, így a gyárak száma 24-re emelkedett.
A tizenkilenc vállalat szakértői pontszámait a 7. táblázat m u t a t j a be.
6. táblázat
Korrekciók a szakértői véleményekből kialakított pontszámok között (szignifikancia szint 1%)
Szakvélemény Kreativitás Hozzájárulás Alapkutatás Szakvélemény
Kreativitás 0,99
Hozzájárulás 0,98 0,95
Alapkutatás 0,96 0,93 0,90
Kereskedelmi
hatékonyság 0,69 0,66 0,72 0,62
"Szakvélemény — a kreativitás, a hozzájárulás és az alapkutatás pontszámok összegével.
7. táblázat
Gyógyszeripari vállalatok szakértői pontszámai Vállalat Kreativitás Hozzájárulás Kereskedelmi
hatékonyság Alapkutatás Szakvéle-lemény
Abbott 5 5 10 6 16
Ayerst 5 4 15 8 17
Bristol 6 9 7 10 20
J&J 7 8 16 7 22
Lederle 10 15 8 12 37
Lilly 20 19 15 19 58
Mead J. 6 4 7 10 20
Merck 24 , 25 24 24 73
Pfizer 7 7 10 9 23
Roche 22 23 23 23 68
Schering 7 6 12 7 20
Searle 7 5 4 3 15
Smith K. 18 18 20 13 49
Squibb 8 9 7 6 23
Sterling 1 5 7 8 14
Syntex 8 9 12 10 27
Upjohn 22 17 7 23 62
Wamer L. 2 3 8 3 8
Wyeth 4 4 6 4 12
Elemzési problémák
Az elemzés egyik érdekes kérdése a mért változók időbeli összefüggése: mi jelenik meg elsőként, a gyógyszer, vagy a közlemény?
Tanulmányunk alapját képezi, hogy a jó k u t a t á s mind gyógyszertermék, mind pedig gyakran idézett cikkek formájában jelentkezik és hogy a gyógyszeripari kutatás, noha nincs egyensúlyi állapotban, rövid időszakon belül a z o n b a n nem változik drámaian. Koenig és Gans korábbi m u n k á j á b a n ,1 2 nullától nyolc évig t e r j e d ő késési periódusokat vettek figye-lembe, és azt találták, hogy a késési periódusra az elemzés nem érzékeny. Ennek egyik oka m i n d e n bizonnyal az, hogy a gyógyszergyárak évi költségvetése évről-évre közel azonos. (Az 1 9 6 5 - 1 9 7 6 évek költségvetési korrelációs mátrisában a hatvanhat korreláció közül hatvan-k e t t ő nagyobb 0,9-nél és egyetlen egy sem hatvan-kisebb, m i n t 0,89.)
Egy másik s o k a t vitatott kérdés, késés a gyógyszerek és pénzügyi költségek között.
Az elvégzett k u t a t á s és az új gyógyszeralkalmazás enegedélyezése k ö z ö t t i késés elérheti a tíz évet is. Költségek merülnek fel az egész f o l y a m a t b a n a kezdeti felfedezéstől az engedé-lyezésig és a legköltségesebb szakaszok a folyamat végén vannak (a III. fázisú klinikai vizs-gálatok, az anyag összeállítása az engedélyezési eljáráshoz). A késés a gyógyszer és költségei k ö z ö t t aránylag kicsi.
T a n u l m á n y u n k t u d o m á n y m e t r i a i változókat is tartalmaz, és ezekre a változókra nézve a késési viszonyok m é g kevésbé tisztázottak. A gyógyszeripari kutatásban a közelményeket g y a k r a n késlelteik, a m i n t azt a szabadalmazási eljárás, vagy új gyógyszeralkalmazás meg-kívánja. Ehhez természetesen hozzáadódik a késés a kutatás befejezése és közlése
között i s .1 3 Emiatt viszont csökken a késés az elvégzett k u t a t á s közlése és azon gyógy-szerek megjelenése k ö z ö t t .
A j e l e n munka a z o n b a n nem tesz kísérletet arra, hogy a közleményeket az új gyógyszer megjelenésével összekapcsolja, hanem m i n d k é t jelenséget a k u t a t á s i folyamat független o u t -putjának t e k i n t i .
A m é r é s alapját k é p e z ő változókat a gyakorlati lehetőségektől függően párhuzamos és viszonylag hosszú i d ő s z a k o k r a g y ű j t ö t t ü k , hogy az adatmennyiség elég nagy legyen, továbbá h o g y a késési h a t á s o k a t elmossuk. A pénzügyi adataink az 1 9 6 5 - 1 9 7 8 periódusból, a gyógyszerkibocsátási a d a t a i n k az 1965—1976 periódusból származnak. A t u d o m á n y m e t -riai adatok gyűjtése az 1970—1974 évek forrásanyagából t ö r t é n t . Utóbbi esetben öt évet elég volt áttekinteni, ugyanis az 1970—1974 években 9 8 0 3 közlemény j e l e n t meg. Gyors elemzéshez egyszerű o s z t o t t minta analízist végeztünk. Mindegyik gyárra összehasonlítot-tuk a tudományterületi és az általunk bevezetett idézetosztályok k ö z ö t t i korrelációkat az
1970—1971, illetve 1973—1974-es évekre. Az adatok rendkívül hasonlóak voltak, egyetlen esetben sem t ű n t úgy, h o g y a megfelelő cellákban nagyobb vagy akárcsak figyelemreméltó különbségek lennének.
Elemzés
Az a d a t o k szerkezetébe való bepillantás érdekében a változókat először faktoranalí-zisnek v e t e t t ü k alá. A t u d o m á n y m e t r i a i , a gyógyszertermelési, a szakértői véleményválto-zókat, a termelékenységet és az átlagos költségvetést ortogonális varimax faktoranalízissel és iteratív főfaktorokra bontással (SPSS f a k t o r eljárás P A 2 ) vizsgáltuk.1 4 E r e d m é n y e k é p -pen négy f a k t o r t k a p t u n k , amelyek 90%-át tették ki a teljes varianciának (8. táblázat).
A f a k t o r o k alacsony száma és a variancia magas kumulatív százaléka meglehetősen kielégí-tő eredmény egy ilyen nagy és inhomogén változócsoport esetében.
Az 1. faktorban az orvosbiológiai változók és az összesített idézettség van egyértel-műen túlsúlyban. Ismerve a gyógyszergyárak orvosbiológiai cikkeinek magas idézettsé-gét, ez a kapcsolat egészen valószínűnek látszik.
A 2. f a k t o r t a klinikai tudománymetriai változók, továbbá a költségvetés jellemzi.
A 3 . f a k t o r a szakértői vélemény változók (kreativitás, kereskedelmi hatékonyság, hozzájárulás, alapkutatás) u r a l j á k , de a biológiai k ö z l e m é n y e k , különösen a sztártípusú biológiai cikkek szintén s z á m o t t e v ő súllyal szerepelnek. Ez a szakértői vélemények és a t u d o -mánymetriai változók összefüggését m u t a t j a .
A 4 . f a k t o r a gyógyszerkibocsájtást, azaz a p o n t s z á m o t és a termelékenységet tükrözi.
A négy faktorba t e h á t
Lényeges változók Megnevezésük 1. faktor Orvosbiológiai idézetek orvosbiológia kutatás 2. faktor Klinikai:költségvetési: kémiai fejlesztési kutatás 3. faktor Szakvélemény: biológiai szakértői vélemény 4. faktor Pontszám: termelékenység gyógyszerkibocsájtás
A faktoranalízisek eredményeiből b i z o n y o s előzetes következtetések vonhatók le a gyógyszeripari kutatás teljesítményeiről. K é t jól m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő kutatási típus tűnik
ki az a d a t o k b ó l : az orvosbiológiai k u t a t á s és a klinikai kutatás. Utóbbi b i z o n y o s kapcsolat-ban van a biológiai és kémiai kutatással. A szakértői vélemény viszonylag független faktor-k é n t jelentfaktor-kezifaktor-k, amely leglazább faktor-kapcsolatban a biológiai t u d o m á n y m e t r i a i változófaktor-kfaktor-kal van. A gyógyszerkibocsájtás is viszonylag független fakor, amelynek kapcsolata laza a t u d o -mánymetriai változókkal: az „ e g y k e " kémiai és klinikai közlemények találhatók ebben a f a k t o r b a n csekély mértékben és majdnem semmi összefüggést sem m u t a t a szakvélemé-nyekkel.
8. táblázat
Faktor analízis eredménye 19 vállalat esetében
Változók 1. faktor 2. faktor 3.faktor 4. faktor
Idézetek 0,85 0,43 0,27 0,10
Biológia
Sztárok 0,19 0,51 056 -0,06
Átlagosak 0,56 0,44 0,31 0,06
Egykék 0,61 0,56 0,45 -0,01
Idézetlen 0,62 0,58 0,48 0,14
Cikkek 0,61 0,58 0,48 0,08
Klinikai
Sztárok 0,60 0,65 0,37 0,21
Átlagosak 0,31 0,88 0,25 0,16
Egykék 0,39 0,85 0,25 0,14
Idézetlen 0,47 0,81 0,29 0,08
Cikkek 0,45 0,83 0,29 0,13
Kémia
Sztárok 0,41 0,60 0,33 0,19
Átlagosak 0,50 0,66 0,31 -0,06
Egykék 0,66 0,51 0,30 0,33
Idézetlen 0,65 0,62 0,25 0,17
Cikkek 0,63 0,65 0,30 0,11
Orvosbiológia
Sztárok 0,96 0,14 0,16 0,12
Átlagosak 0,96 0,20 0,18 0,09
Egykék 0,78 0,47 0,36 -0,01
Idézetlen 0,84 0,38 0,33 0,02
Cikkek 0,91 0,29 0,26 0,06
Szakvélemény 0,36 0,38 0,84 0,07
Kreativitás 0,33 0,44 0,81 -0,01
Kereskedelmi
hatékonyság 0,41 0,05 0,68 -0,03
Hozzájárulás 0,38 0,33 0,84 0,01
Alapkutatás 0,35 0,35 0,78 0,25
Termelékenység 0,04 -0,05 0,08 0,82
Pontszám
(gyógy-szerkibocsájtás) 0,17 0,43 0,23 0,73
Átlagos
költség-vetés 0,12 0,61 0,46 0,11
Ezek után a t a n u l m á n y központi érdekességű t é m á j á t , a gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítményét vizsgáltuk meg. A kutatási teljesítményt kétféle m ó d o n határoztuk meg, egyrészt, mint j ó t é k o n y gyógyszerek kibocsájtását (gyógyszertermelés), másrészt mint t e r m é k / d o l l á r arányt (termelékenység). Az alábbi elemzésben m i n d k é t kutatási teljesítmény mérőszámot figyelembe f o g j u k venni.
1. Gyógyszertermelés
A gyógyszertermelés méréséhez célszerű azoknak a gyógyszereknek kibocsájtását vizs-gálni, amelyeket az F D A m i n t fontos gyógyászati előnyöket bírálókat ( F G E ) minősített.
Az FGE-k termelése pozitívan és erőteljesen korrelál a t u d o m á n y m e t r i a i , pénzügyi és szak-vélemény adatokkal (9. táblázat).
Annak érdekében, h o g y megfelelő összehasonlítást lehessen tenni a szakértői vélemény adatokkal való korreláció és az egyéb a d a t o k k a l való korrelációk k ö z ö t t , a korrelációkat megadjuk 2 4 és 19 vállalatra egyaránt.*
9. táblázat
Válogatott változók korreláció a fontos gyógyászati előnyökkel bíró gyógyszerek; az FGE-k termelésével
Változók 24 vállalat 19 vállalat