LOMNICZI BÉLA ÉS MÉSZÁROS JÁNOS*
II. Állatorvosi nemzeti lapok cikkei (bármilyen nyelven) 20
III. Továbbképző, ismeretterjesztő cikkek 12
IV. Előadások, autoreferátumok 6 és 4
Az / kategóriába olyan lapokat soroltunk, amelyek az állatorvosi kutatáson belül a további részterületek „krém"-jének számítanak akkor is, ha IF-aik jelentősebb eltéréseket m u t a t n a k . Pl. a halbetegségekkel foglalkozó „csúcslapok" IF-a más t e r ü l e t e k (pl. virológia) k ö z e p e s lapjainak szintjét éri csak el. E z e k e t mégis azért h o z t u k egy kategóriába, hogy egyes szűkebb, de szintén f o n t o s területen dolgozók ne érezzék a terület „megbélyegzését". Ezzel szemben az ún. kiemelt kategóriák lapjai (ahova csak ritkán van alkalmuk közölni) sajnos indokolatlanul alacsony pontszámot k a p t a k . Ezen v á l t o z t a t n u n k kell, annál is inkább, m e r t a pontozási rendszernek a jutalmazás a célja, nem a büntetés. Nyüvánvaló, hogy ebben a kategóriában, ahol állatorvosi lapok m á r nincsenek, az illető folyóiratok egyedi IF-aival kell számolnunk.
Látszólag indokolatlanul magasra értékeljük a Magyar Állatorvosok Lapját, jóllehet IF-a csak 0,122, hiszen egy kategóriába vettük más, n e m z e t i állatorvosi lapokkal, amelyek ennél magasabb IF-fel rendelkeznek. E n n e k az volt a célja, hogy ezt a publikációs csatornát, a hazai állatorvosi karral és gyakorlattal való kapcsolat és ráhatás legfőbb eszközét, ne szű-kítsük.
A továbblépés ú t j a a további differenciálás úgy, hogy a kiemelt és I. kategória lapoknál az IF-t egyedüeg is figyelembe vesszük.
Az előadások látszólag kevés p o n t o t kapnak. A z o n b a n sok p o n t o t lehet összegyűjteni előadásokkal, jóllehet ezek publikációs értéke csekély (bírálókon nem megy át). Mégis, mi-vel az intézeti tevékenység szélesebb k ö r ű megismertetését célozzák, ezeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A m i k o r az előadásokat pontozzuk, élesen elválasztjuk a publikációktól, mert a magunk részéről nem kívánunk hozzájárulni ahhoz a t u d o m á n y o s közlemények devalválását eredményező nemcsak idehaza, de k ü l f ö l d ö n is szinte b u r j á n z ó gyakorlathoz, ami az előadási anyagokat, proceedingseket, összefoglalókat publikációként kezeli.
Mivel az adott évben megjelenő cikknél a relatív impact kiszámolására még nincs le-hetőség, a kutató bármely cikkének a d o t t évben megjelent összes hivatkozását pontozzuk.
Mégpedig úgy, hogy egy bizonyos kategória feletti (kiemelt és I. kategória) lapban
megje-lent idézet két p o n t o t kap, alacsonyabb kategóriájú lapban való hivatkozás egyet. Bár ma-ga az idézet pontozása bizonyos viharokat váltott ki, ezt rendkívül fontosnak tartjuk, mert kiegyenlítő hatása van több szempontból is. Pl. ugyanazon évben, ugyanabban a lapban kö-zölt cikk természetesen azonos pontszámot ér. Mégis az a cikk értékesebb, amelyikre a követ-kező években, vagy később is hivatkoznak. Ezt adott évben még nem lehet tudni, mégis na-gyobb az esélye, hogy annak a cikkére fognak (többet vagy egyáltalán) hivatkozni, akinek már korábbi cikkeire is hivatkoztak. Végül is azt a cikket, amire sohasem hivatkoztak, talán nem is lett volna szabad megírni. Vagy: idősebb k u t a t ó , aki maga képes volt jó cikkeket írni, ha (átmenetüeg) keveset termelő beosztottakkal (vagy egyedül) dolgozik, szintén k o m -penzálódik a korábbi közleményeire való hivatkozással. (Sőt minél régebbi cikkeire hivat-koznak, valójában emelni kellene a pontszámot, mint a tokaji bornál.) Az idézettségben való differenciálást azért sem tartjuk túlzásnak, mert ez a provincializmus ellen is dolgozik:
éppen az állatorvosi lapoknál m u t a t t a ki Garfield, hogy itt túl sok olyan lap van, aminek aránytalanul nagy az önidézettsége.
Értékelésünk során az egyes lapokra megadott I F értékeken nem változtattunk. A pon-tozási rendszerbe viszont beépítettünk bizonyos korrekciókat, de csak olyanokat, amelyek a józan ész alapján is kívánatosnak látszottak: így pl. társszerzős cikk esetében az egy főre eső ponthányadot 25%-kal megemeljük, hogy ne sújtsuk az intézeten belüli kollaborációt.
(Talán ezt is tovább kellene emelni a jövőben.) Az így megemelt pontszámot a társszerzők maguk osztják el. Intézeten kívüliekkel való kollaboráció esetén a cikk teljes pontszámát kapja a kutató, bár ez is vitatható, de a külső együttműködést sem kívántuk hátrányosan befolyásolni.
A fiatal kutatókra és egyéb jutalmazási szempontokra való tekintettel a jutalmazási keretnek csak kb. 50%-át osztjuk el a vázolt módon mért tudományos tevékenység alapján, hiszen pl. a kezdő kutatók egy ideig még hátrányos helyzetben vannak a már produktív korosztállyal szemben. Szabályaink szerint azonban, ha már valaki csatlakozott a pontszám alapján történő jutalmazáshoz, később már nem vonhatja ki magát.
A fenti szempontok alkalmazásának 4 éves tapasztalatai összességükben kedvezőek, s többé-kevésbé helyesen tükrözik a kutatók „értékrendjét". A változtatási terveink egy ré-széről már szóltunk. További törekvésünk, hogy a k u t a t ó k jutalmazási keretének a jövőben nagyobb hányadát osszuk fel a pontszámok alapján, mint eddig.
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E H I V A T K O Z Á S - ÉS I D É Z E T E L E M Z É S S E G Í T S É G É V E L
SCHUBERT ANDRÁS és ZSINDELY SÁNDOR*
Közismert tény, h o g y különböző t u d o m á n y o s szakterületek, sőt még egymáshoz vi-szonylag közeli részterületek publikációs és idézési szokásai egymástól jelentősen eltérőek lehetnek. Ezért minden esetben igen k ö r ü l t e k i n t ő e n kell eljárni, ha t u d o m á n y m e t r i a i muta-tószámok alapján összehasonlító elemzést végzünk. Kutatócsoportok, intézmények publi-kációs tevékenysége t u d o m á n y m e t r i a i m u t a t ó s z á m o k k a l igen sokrétűen jellemezhető,1"3 e m u t a t ó s z á m o k valódi jelentésére, jelentőségére azonban csak megfelelően megválasztott vonatkoztatási értékekkel való'összevetés során derülhet f é n y . összehasonlítások végezhetők több, a z o n o s témával foglalkozó k u t a t ó c s o p o r t (intézet, tanszék stb.) publikációs tevékeny-sége k ö z ö t t , de gyakran adódik olyan h e l y z e t , hogy egy szűkebb témakörben nincsen a vizs-gált k u t a t ó c s o p o r t t a l é r d e m b e n összevethető kutatóegység, illetve nem állnak rendelkezésre ilyenekre vonatkozó publikációs adatok. Az itt ismertetendő módszer arra n y ú j t lehetőséget, hogy ilyen esetekben „ m ű v i ú t o n " , a szakirodalmi hivatkozási-idézési kapcsolatok** felhasz-nálásával válasszunk ki az adott publikációkkal összehasonlítható mintát. E mintát azok a közlemények alkotják, amelyek ugyanazokra a forrásmunkákra hivatkoznak, mint a vizsgálj k u t a t ó c s o p o r t publikációi; ennyiben az eljárás a KESSLER-féle „bibliográfiai csatolás"
módszerével rokonítható.
Az összehasonlító minta kiválasztása
E s e t t a n u l m á n y u n k b a n egy magyar orvosbiológiai k u t a t ó c s o p o r t publikációit vizsgáljuk.
Elemzésünk alapját a c s o p o r t 1978—1980 k ö z ö t t megjelent 17 közleménye képezte.
A vizsgált 17 k ö z l e m é n y irodalomjegyzékében összesen 622 hivatkozás szerepelt, ez 378 k ö z l e m é n y között oszlott meg az 1. táblázatban b e m u t a t o t t gyakoriságok szerint.
A nagyszámú forrásmunka közül a három vagy ennél t ö b b alkalommal hivatkozott 53 köz-lemény 2 2 4 alkalommal szerepelt; ezeket tekintettük a vizsgált publikációkkal szoros kap-csolatban álló „alapirodalomnak".
A keresett összehasonlító mintát az „alapirodalmat" 1 9 7 8 - 1 9 7 9 - b e n idéző munkák közül választottuk ki. (Mivel az idézettségi m u t a t ó s z á m o k a t az 1980. évi idézettség alapján határoztuk meg, az 1980-ban megjelent publikációkat nem látszott érdemesnek bevonni az összehasonlításba.) Az „alapirodalom" 5 3 közleménye a Science Citation Index (SCIIs kö-tetei alapján az 1978—1979 években 1038 idéző m u n k á t ó l összesen 1393 idézetet k a p o t t (ebbe nem számítottuk bele az eredeti, vizsgált halmaz publikációit, illetve a tőlük k a p o t t
*MTA Könyvtára, Természettudományi Információs Igazgatóság, Budapest.
**A magyar tudományelemzési szakirodalomban meghonosodott terminológia szerint egy adott közle-mény hivatkozásainak a benne található, más munkákra vonatkozó formális utalásokat nevezzük, míg egy adott közlemény idézetei a más munkákban szereplő rá vonatkozó utalások. A hivatkozásokat tehát adni, az idézeteket kapni lehet.
1. táblázat
A vizsgált közlemények forrásmunkáinak eloszlása a rájuk való hivatkozások száma szerint
Hivatkozások száma Forrásmunkák száma
1 252
2 73
3 25
4 15
5 5
6 1
7 4
8 0
9 0
10 3 %
összes forrásmunkák száma: 378 Összes hivatkozások száma: 622
2. táblázat
Az „alapirodalmat" idéző közlemények megoszlása az „alapirodalombeli" hivatkozásaik száma szerint Hivatkozások száma Közlemények száma
1 865
2 99
3 34
4 19
5 6
6 5
7 3
8 2
9 1
10 1
11 2
12 0
13 0
14 1
Az „alapirodalmat' idéző
közlemé-nyek száma: 1038
Az „alapirodalomra való
hivatkozá-sok száma: 1393
idézeteket). A 2. táblázatban adjuk meg az „alapirodalmat" idéző cikkek eloszlását, asze-rint, hogy a „alapirodalomból" hány forrásmunkát idéztek. Joggal feltételezhető, hogy mi-nél t ö b b „alapirodalombeli" hivatkozása van egy cikknek, annál közelebb áll szakmailag a vizsgált publikációkhoz. E n n e k megfelelően az idéző cikkek közül azokat választottuk k i az összehasonlító minta elemeiként, amelyek ö t vagy annál t ö b b „alapirodalombeli" forrás-munkára hivatkoztak. Az így kiválasztott 21 publikáció 152 ilyen hivatkozást tartalmazott:
A vizsgálandó, illetve az összehasonlító m i n t á t idéző publikációk bibliográfiai adatait az SCI 1980. évi Citation Index k ö t e t é b ő l g y ű j t ö t t ü k ki.
Végül is az elemzésben a következő publikációhalmazok szerepelnek:
1 .A vizsgált közlemények: a k u t a t ó c s o p o r t 1 9 7 8 - 1 9 8 0 k ö z ö t t i publikációi; ezen belül az 1 9 7 8 - 1 9 7 9 - b e n megjelent publikációk alkotják az idézettségi összehasonlítás vizsgálandó mintáját.
2. A hivatkozott közlemények: a vizsgált közlemények irodalomjegyzékében szereplő forrásmunkák; ezen belül a három vagy annál t ö b b alkalommal hivatkozott közlemé-n y e k alkotják az „alapirodalmat".
3. Az „alapirodalmat" idéző közlemények: az SCI forrásfolyóirataiban 1 9 7 8 1 9 7 9 -ben megjelent publikációk; ezen belül az ö t vagy annál t ö b b „alapirodalombeli" for-rásmunkát idéző közlemények a l k o t j á k az összehasonlító mintát.
4. A vizsgált mintát idéző közlemények: az SCI 1980. évi Citation Index kötetéből.
5. Az összehasonlító mintát idéző közlemények: az SCI 1980. évi Citation Index kötetéből.
A publikációhalmazok k ö z ö t t i kapcsolatok vázlatát az 1. ábrán szemléltetjük.
1 .ábra: Az elemzésben előforduló publikációhalmazok közötti kapcsolatok vázlata
A vizsgálandó és az összehasonlító minta tudománymetriai mutatószámai
A vizsgálandó és az összehasonlító minta folyóiratok szerinti megoszlását, továbbá idézettségi adataikat a 3. táblázatban foglaltuk össze. A folyóiratoknak az 1980. évre vo-n a t k o z ó „impact f a c t o r " értékei a folyóirat 1978—1979 évi köteteibevo-n megjelevo-nt
publiká-ciók 1980. évi átlagos idézettségét adják meg. Ez az illető folyóiratbeli cikkek várható idézettsége. Elemzésünkben a f o l y ó i r a t o k n a k egy k o r á b b i m u n k á n k b a n6 publikált idézettségi adatait használtuk fel. A nem folyóiratcikk formában megjelent publikációkat a m u t a t ó -számok meghatározásánál nem vettük figyelembe.
3. táblázat
A vizsgálandó és az összehasonlító minta folyóiratok szerinti eloszlása és idézettségi adatai
'Megjegyzés: A folyóiratok rövidítésénél az ISI rövidítéseit használjuk.
A vizsgálandó és az összehasonlító mintára a következő tudománymetriai mutatószá-mokat határoztuk meg:
1. Az idézett publikációk aránya: i d é z e t t folyóiratcikkek száma/összes folyóiratcikkek száma,
2. Egy idézett publikációra eső átlagos idézetszám: k a p o t t idézetek száma/idézett fo-lyóiratcikkek száma,
3. Átlagos impact f a c t o r : várható idézetszám/összes folyóiratcikkek száma, 4. Relatív idézettség: k a p o t t idézetek száma/várható idézetszám.
Az idézett cikkek aránya és az idézett cikkre eső átlagos idézetszám együttesen jellem-zi a szóbanforgó publikációk iránti, hivatkozások f o r m á j á b a n megnyilvánuló érdeklődés