A gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítménye

Az összegyűjtött adatok bizonyos fényt vetnek a gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítményeire is. K ö n n y e n megállapíthatjuk, hogy kik a nyertesek és vesztesek az új gyógyszerek bevezetésében. Pfizer Inc. a nyilvánvaló g y ő z t e s , holtversenyben van a Merck-kel az FGE-k vonalán (öt van mindegyiknek), első helyen áll az összpontszámban, és vezet a termelékenységben (lásd. 4. táblázatot). Mégis a szakértői vélemények alapján legfeljebb közepes helyezésű. Kreativitás s z e m p o n t j á b ó l negyedmagával a kilencedik helyen, hozzá-járulásai szempontjából a tizedik h e l y e n , a kereskedelmi hatékonyságból másodmagával a kilencedik helyen, és alapkutatási s z e m p o n t b ó l a tizedik helyen végzett (lásd 7. tábláza-tot). T u d o m á n y m e t r i a i l a g hasonló a sorsa. Kilencedik helyen áll idézettség szerint és ti-zediken, ami a sztárcikkek számát illeti (lásd 2. táblázatot).

Ayerst az a képesség jellemzi, hogy felismeijen és piacra vigyen olyan vegyületeket, amelyekre nincs szabadalmi védettsége. Termelékenységben a h a t o d i k , de első helyen len-n e , ha a szabadalmilag védett vegyületeket len-nem súlyoztuk vollen-na j o b b a len-n , milen-nt a többieket.

Az Ayerstnek ezt a készségét úgy tűnik nem ismerték fel kelléképpen bírálói. Az Ayerst egyéb helyezései: egy ötödik hely holtversenyben a kereskedelmi készségben, tizenötödik hely holtversenyben alkotókészség és hozzájárulások szempontjából és egy tizenegyedik hely holtversenyben alapkutatásból. Az Ayerst teljesítménye éles ellentétben van a Wyeth-éval (e cégnek legjobb teljesítményi p o n t s z á m a tizennyolc, és legjobb szakértői rangja tizenhét), n o h a mind az Ayerst, mind pedig a Wyeth alvállalatai ugyanannak az anyavállalatnak, az American Home Products-nak.*

Merck a népszerűségi verseny nyertese. Első helyezése van mind a négy szakértői vé-lem én ykategóriában. A Merck teljesítménye abszolút mértékkel mérve valóban kiváló, n o h a n e m egészen éri el a Pfízerét. Merck holtversenyben van Pfizerrel az FGE-k szempont-j á b ó l , és negyedik helyen áll p o n t s z á m b a n . Relatív mértékkel mérve, azaz a termelékenység

szerint a Merck a tizenegyedik helyen áll. Roche az igen szoros második helyet kapta a népszerűségi versenyben.

Bizonyos összefoglaló jellemzést t u d u n k adni, amennyiben a gyáraknak új gyógyszerek bevezetésében elért teljesítményét a szakértői véleményekkel, illetve a tudománymetriai m u t a t ó k k a l összehasonlítjuk. Emlékeztetnünk kell azonban arra, hogy az új gyógyszerek bevezetése feltehetően a kutatási teljesítmények eredménye, azaz a kutatási teljesítmény mérőszáma, de nem maga a kutatási teljesítmény. Itt pusztán csak azért használjuk, mi-vel a legközvetlenebb m u t a t ó j a a kutatási teljesítménynek (14. táblázat).

14. táblázat

A gyógyszeripari vállalatok jellemzése a gyógyszerkibocsájtás alapján A csúcsvállalatok [mind a termelés (PGE-k és pontszám, P),

mind a termelékenység alapján]:

A főbb vállalatok (az abszolút gyógyszerkibocsájtás, az FGE-k és a pontszám (P) alapján):

Pfizer, Sterling, J & J, és Bristol Lilly, Miles, Searle, Wyeth és Smith

Kline

Searle, Wyeth, Miles, U.S.V.

Richardson-Merrill és Robins**

*Smith Kline is ebbe a kategóriába esik. Az igen j ó szakvélemény minden bizonnyal a Tagement elnevezésű, fontos és pénzügyileg igen sikeres új fekélyellenes gyógyszerének bevezetését tükrözi, amit azonban túlságosan újnak tartottunk arra, hogy ebbe a tanulmányba bevegyük.

" A legutolsó három vállalat (U. S. V., Richarson-Merrell, Robins) valószínűleg a sikeres kutatás szempontjából vett kri-tikus tömeg alatt vannak, de ez nyilván nem igaz a Searle és a Wyeth vállalatokra, továbbá a Miles sincs valószínűleg e határ alatt (véleményünket kisebb szervezetek, pl. a Sterling, a Syntex vagy a Mead Johnson effektív kutatási telje-sítményére alapozva.

*A szerző érdeklődött a Weyth és Ayerst cégek kollegáinál, hogy vajon létezik-e olyan vállalati poli-tika, amely az ígéretes és a vállalatokon kívül fejlesztett vegyületeket az Ayerts felé igyekszik kormá-nyozni, de nemleges választ kapott, és elmondták neki, hogy a két vállalat gyakorlatilag egymástól függetlenül működik.

Azonkívül, hogy adatainkat felhasználhatjuk a gyógyszeripari kutatás vizsgálatában, még két érdeklődésre számottartó témát is vizsgálhatunk. Az egyik a szakértői vélemény és a tudománymetriai J á t h a t ó s á g " összefüggéseinek problémája. Az adatok arra mutatnak, hogy a szakértői vélemény a szakterülettől függő mértékben ugyan, de jól megjósolható függvénye a tudománymetriai láthatóságnak. Másszóval, a farmakológusok számára a gyógy-szeripari vállalat biológiai közleményeinek láthatósága a fontos, nem pedig a kémiai vagy kli-nikai cikkeké (a fiziológiát, amelytől a farmakológia a legnagyobb mértékben függ, ebben a tanulmányban a biológiai tudományterületbe soroltuk). Továbbmenően a mennyiség, a publikációk száma sokkal fontosabb, mint a tudománymetriai minőség (idézettség).1 5

A második téma azzal a problémával kapcsolatos, hogy vajon melyik mutató, a szakvé-lemény vagy a tudománymetriai mutatók képesek-e jobban előrejelezni a kutatási teljesít-ményt. Mivel e tanulmányban a teljesítmény mérőszámaként a gyógyszerhozamra alapozott m u t a t ó k a t legalább olyan jól, vagy valószínűleg még megbízhatóbban jósolják meg a kutatási teljesítményt, mint a szakértői vélemények.1 6

összefoglalás

A gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítményének modellezésében a legjobb előre-jelzőnek a klinikai cikkek száma, különösen a gyakran idézett klinikai cikkek száma bizo-nyult. A klinikai cikkekre alapozott tudománymetriai mérőszámok több olyan összefüg-gésre mutattak rá, amelyek következeteseknek, ésszerűeknek és más szakterületek vonat-kozásában nem létezőknek bizonyultak, éspedig:

1. A klinikai cikkek száma következetesebben és szorosabban korrelálnak a gyógyszer-hozammal mint az egyéb tudománymetriai változók.

2. A klinikai tudománymetriai változók esetében a korrelációk az egyre nagyobb idé-zettségi osztály változóval egyre szorosabbak.

3. A szabadalmazott gyógyszerek hozamváltozóival való korrelációk szorosabbak, mint a szabadalommal nem védett gyógyszerek megfelelő gyógyszerkibocsájtási változói-val.

Az egyke kémiai cikkek a tapasztalatok szerint ugyancsak erősen korreláltak a gyógy-szerkibocsájtással, de ez az összefüggés több oknál fogva gyaníthatóan csupán véletlen. No-ha a gyógyszertermeléssel való kapcsolatok meglehetősen pozitívak voltak, a kutatási terme-lékenység modellezésére való használhatóságuk kiábrándító volt.

Röviden tehát állíthatjuk, hogy a tudománymetriai analízis rendelkezik bizonyos valós lehetőségekkel a gyógyszeripari vállalatok kutatási hatékonyságának elemzésére, de még to-vábbi részletes vizsgálatra van szükség.

Noha a gyógyszergyárak kutatási teljesítményét jelző új gyógyszerkibocsájtással leg-jobban korreláló közlemények a klinikai cikkek voltak, az orvosbiológiai cikkeket idézték a

legtöbbször. Az NIH által támogatott orvosi egyetemi kutatások idézettségi adataival törté-nő összehasonlítások azt jelzik, hogy az orvosbiológiai cikkeket majdnem olyan gyakran idé-zik, mint az egyetemi orvosbiológiai közleményeket. Az ember ennek az ellenkezőjét vámá.

Az alkalmazott és fejlesztési, tehát klinikai kutatás az, ahol a gyógyszergyárak kiemelke-dőek és nem pedig az orvosbiológiai alapkutatás. Ennek a ténynek nyilvánvaló tudomány-politikai következményei lehetnek az alapkutatás elősegítése és megkönnyítése szempont-jából.

Elteijedt nézet, hogy a gyógyszeripari vállalati kutatás a gyár saját, legközvetlenebb érdekében végzett, túlnyomóan fejlesztési célú alkalmazott kutatás. Az alapkutatás

dolgá-ban a gyógyszergyárak és a társadalom egésze is az „akadémikus k ö r n y e z e t b ő l " f a k a d ó k u t a t á s r a támaszkodik. A jelen t a n u l m á n y eredményei kételyt ébresztenek e modell he-lyességét illetően. A helyzet legalábbis sokkal összetettebb ennél. A gyógyszergyári cikkek magas idézettségi a r á n y a arra utal, hogy a viszony n e m kis mértékben f o r d í t o t t . A gyógy-szeripari vállalatok minőségi kutatást táplálnak be az orvosbiológiai alapkutatás szakiro-dalmába., Talán szükség volna a társadalom érdekében a gyógyszeripari vállalati k u t a t á s még h a t é k o n y a b b bátorítására, esetleg o l y m ó d o n , hogy a K+F költségeket speciális adózás alá v o n j á k . Egyes következtetések ennél mélyebbek: lehetséges-e, hogy a kormány rossz helyre irányítja az orvosbiológiai alapkutatás támgatását? Amennyiben a k o r m á n y az orvosbioló-giai k u t a t á s t önmagáért támogatja, n e m kellene-e a támogatást részben — esetleg az adózási és jövedelemadózási f o r m á k segítségével — az iparba irányítani? Ha viszont a k o r m á n y az or-vosbiológiai alapkutatást hasznosságért támogatja, a k k o r éppen az akadémikus intézmények azok, amelyek a legmegfelelőbb k ö r n y e z e t e t szolgáltatják e támogatáshoz? Nyilvánvaló, hogy ilyesfajta ajánlások megtételeihez további t a n u l m á n y o k r a van szükség.

Irodalom