CHINOIN publikációk
3. A gyógyszeripari vállalatok kutatási eredmény jellegű adatai
A gyógyszeripari vállalatok kutatási eredményei mértékének azokat az új gyógyszer-alkalmazásoknak a számát vettük, amelyeket az FDA (Food and Drug Administration)
1965 1976 k ö z ö t t jóváhagyott. Noha ez semmi esetre sem tökéletes mérőszáma a kutat-tási eredményességnek, mégis jelentősnek t e k i n t h e t j ü k . A gyárak szemszögéből ugyanis
a K+F befektetéseik értelmetlenek, h a azokból j ó v á h a g y o t t új gyógyszer nem t e r m e l ő d i k . A gyógyszeripari k u t a t á s alapvető célja tehát a jóváhagyott új gyógyszerek előállítása.
Egy új gyógyszeralkalmazás engedélyezése az F D A részéről beleegyezést jelent egy ú j gyógyszerhatású anyag piacra kerülésével. Következésképpen egy új gyógyszert r e n d k í v ü l gondosan, nagy nyilvánosság előtt megvizsgálnak. Az F D A jelentés alapja a felhasználás-ra javalt vegyület veszélytelensége és hatásossága, t o v á b b á a kísérő d o k u m e n t á c i ó színvonala.
Ez a dokumentáció gyakran meghaladja a 10.000 o l d a l t is.7 Bár az FDA-t támadják lassúságáért és döntési konzervativizmusáért ami az engedélyezéseket illeti, döntéseinek t u d o m á -n y o s szí-nvo-naláért és tárgyilagosságáért azo-nba-n ige-n j ó hír-név-nek örve-nd.
Az engedélyezett új gyógyszeralkalmazás egyedi és megszámlálható. Kérdés a z o n b a n , hogy mennyire összemérhető? Egy-egy jóváhagyott ú j gyógyszer n e m képvisel e g y f o r m a kutatási erőfeszítést. A brilliáns k u t a t ó m u n k a sem m i n d i g vezet engedélyezett új gyógyszer-hez, h a a végső vizsgálatok tűrhetetlen mellékhatásokat mutathatnak ki. Ennek ellenére azonban úgy véljük, h o g y az ezen a d a t o k következetesek és összemérhetők. Alapvető fel-tételezésünk, hogy hosszabb időtávon az eredményesebb kutatás t ö b b engedélyezett új gyógyszerhez vezet. E n n e k megállapítása céljából az új gyógyszerek k u t a t á s i teljesítményeit felmértük egy 12 éves periódusban, 1965 és 1976 k ö z ö t t .
Egy gyógyszergyár részéről egyegy új gyógyszeralkalmazás k o m o l y kutatási e r ő f e -szítés eredménye (nyolcvan vagy még ennél is több k ö t e t tudományos anyagot, adatot k é p visel). Noha egy ilyen adattömeg célszerűségét és szükségességét egyesek kétségbevonják, e tanulmány szempontjából azonban j e l e n t ő s . Garantálják ugyanis, h o g y a gyár nem k e z d e -m é n y e z t e az eljárást -meggondolatlanul. Az anyag -megszerkesztése túlságosan nagy erőfeszí-tést követel ahhoz, hogy félvállról lehessen venni. Az F D A jóváhagyási eljárása tehát megle-hetősen nagyigényű és így összemérhetőséget biztosít az új gyógyszeralkalmazások k ö z ö t t .
Alapfeltételezésünk az, hogy a h a t é k o n y kutatás ú j gyógyszerek alkalmazásához v e z e t . Ez azonban nem szükségszerűen jelenti hogy a k u t a t á s kezdeményezője az a gyár, a m e l y n e k részére az alkalmazást engedélyezték. N o h a a legutóbbi évtizedekben a legtöbb új g y ó g y -szerhatóanyagot az ipari szférában f e d e z t é k fel és dolgozták ki,* vannak olyan hatóanyagok amelyeket nem az iparban fedeztek fel, de az iparban dolgoztak ki. E r r e j ó példa a l i t i u m -k a r b o n á t , amelyet m á n i á -k u s depressziós zavaro-k -kezelésben használna-k.
Ezenkívül az is t ö b b s z ö r előfordul, hogy egy vállalat felfedezését, vagy fejlesztési m u n káját egy másik vállalat hasznosítja. Még az ilyen szélsőséges esetekben is számottevő k u t a t á -si intuíció szükséges a gyártó cég részéről mivel egy gyógyszerhatóanyag felfejleszté-si fá-zisa is d ö n t ő fontosságú. A számításbajövő anyagoknak csak kis h á n y a d á b ó l lesz gyógyszer amelyek a válogatási, szűrési eljárás s o r á n valamilyen kívánatos hatást m u t a t n a k , vagy a m e lyekről a szakirodalom azt írja, hogy bizonyos előnyös gyógyító tulajdonságokkal r e n d e l k e -zik. 1970-ben t ö b b m i n t 700.000 vegyület került szűrésre, és az F D A mindössze t i z e n h a t új vegyületet engedélyezett mint új gyógyszeralkalmazást.7 így állíthatjuk azt, hogy egy vál-lalat képessége arra, hogy hatóanyagait felismerje, megrostálja és „kiszűrje", legalább olyan fontos alkateleme kutatási rátermettségének, m i n t a kezdeti felfedezési s t á d i u m . Egy adott gyógyszer szabadalmi helyzete lehetőséget kínál a gyógyszerek forrásának megállapítására. Ha egy gyár kifejlesztett egy vegyületet, akkor erre a vegyületre nézve sza-badalmi védettséget is k é r . Ha ezt a fejlesztési m u n k á t n e m ő végezte el, akkor a szabadal-m a t annak tulajdonosa ruházta át a vállalatra, vagy p e d i g a szóbanforgó felfedezés a szak-irodalomból származott.
*Lásd a 7. irodalmi idézetet.
Egy gyógyszerrel kapcsolatban többféle szabadalmi változat is létezhet, a gyógyszer (a vegyület) szerkezetével, a szintetikus eljárással, stb. összefüggésben. Országról országra változhat az álláspont, hogy valójában mi is szabadalmazható, bizonyos országokban a sza-badalmakat szigorúan megvizsgálják, míg m á s o k b a n a szabadalmi eljárás alig t ö b b egy bejegyzési folyamatnál. Ha egy fontosabb gyógyszer szabadalmaztatása nem nyugszik szi-lárd alapokon, várható, hogy azonnal m e g t á m a d j á k és érvénytelennek minősítik, úgyhogy a szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi egyenlőtlenség az összemérhetőség szemszögéből nem olyan súlyos hátrányos t é n y e z ő , mint a h o g y látszik. A h e l y e t t , hogy a gyógyszerszaba-dalmakat egyedileg analizálnánk, ebben a t a n u l m á n y b a n a szabadalmazott gyógyszerek meg-határozásában a Merck Indexre8 t á m a s z k o d u n k . Ha a Mere Index-ben található szabadalom azé a vállalaté, amely vállalatnak az FDA a s z ó b a n f o r g ó gyógyszerre engedélyt a d o t t , akkor úgy t e k i n t h e t j ü k , hogy a gyógyszer szabadalmi védettséget élvez és a K+F m u n k a oroszlán-részét is maga a vállalat végezte el.
E t a n u l m á n y b a n csak a z o k a t az új gyógyszeralkalmazásokat vesszük számításba, ame-lyek új kémiai anyagnak t e k i n t h e t ő k . Az új k é m i a i anyag definíciója azonos azzal, amelyet a Paul deHaen Inc., alkalmaz különféle, kereskedelmileg h o z z á f é r h e t ő gyógyszerkutatási in-formációs termékeiben, speciálisan pedig a New Product Parade (Új Termék B e m u t a t ó ) c.
kiadványában.9 Ez különbséget tesz az eredeti kutatásból származó és a leszármaztatott új gyógyszeralkalmazások k ö z ö t t . Ez a megkülönböztetés nem tökéletes, de k u t a t ó i körökben általánosan e l f o g a d o t t .7 , 1 0
Temészetesen nem m i n d e n új gyógyszeralkalmazás e g y f o r m á n fontos. A F o o d and Drug Administration 1975 novemberétől k e z d v e — az új gyógyszeralkalmazásokat kiértéke-lési célokra k é m i a i típusú és gyógyászati lehetőségek szerint osztályozza az alábbiak szerint:
A — lényeges gyógyászati e l ő n y ö k e t , B — s z e r é n y gyógyászati előnyöket, C — kicsiny, vagy zérus (reproduktív) gyógyászati előnyöket szolgáltató alkalmazások és D — speciális hely-z e t ű alkalmahely-zások (pl. olyan betegek réshely-zére, akik a rendelkehely-zésre álló gyógyshely-zereket nem t ű r i k ) .1 1 Az F D A 1965-tól 1975 -ig megjelölte azokat a gyógyszereket, a m e l y e k e t „fontos gyógyászati e l ő n y ö k "-kel rendelkezőknek t e k i n t e t t .1 0 Ezekre a k ö v e t k e z ő k b e n „fontos gyógyászati e l ő n y ö k " kifejezést (FGE) f o g j u k használni és a kutatás produktivitásának becslésében a FGE-ket súlyfaktorként fogjuk használni. Az új gyógyszerek k ö z ü l az FGE-k kiválogatása természetesen szubjektív. Az F G E - k társadalmilag nyilván kívánatosabb termé-k e termé-k , mint a t ö b b i e termé-k , amellett merészebb ú j í t á s o termé-k a t reprezentálnatermé-k, mint az e g y é b új gyógy-szeralkalmazások. Ezért egy F G E termék n a g y o b b valószínűséggel reprezentálja a kutatás eredményességét, m i n t a n e m - F G E termék.
A 4. t á b l á z a t b a n b e m u t a t j u k a teljes gyógyszertermelést, az FGE p r o d u k t u m o k számát és egy s ú l y o z o t t gyógyszerkibocsájtási m u t a t ó t , a pontszámot (P). A súlyozási eljárás a kö-vetkező:
(1) A gyógyszerminőség szempontjából az FGE gyógyszerek súlya 2,5-szerese a nem-FGE gyógyszerekének. (Ez a súly durván a reciproka az nem-FGE-k relatív számának az összes új gyógyszeralkalmazásokban).
(2) A szabadalmaztatás szempontjából a szabadalmilag védett gyógyszereket négy-szeres súllyal v e t t ü k figyelembe a nem v é d e t t e k k e l szemben. (Mint előbb t á r g y a l t u k , a sza-badalmi védettségű gyógyszerek nagyobb valószínűséggel t a k a r n a k kutatási erőfeszítése-k e t , mint az egyéb gyógyszereerőfeszítése-k). így a p o n t s z á m :
P = 10 Vf + 2,5 Nf + 4 Vn + Nn
ahol Vf — szabadalmilag védett, f o n t o s gyógyászati előnyök, Nf — n e m védett, f o n t o s gyógyászati előnyök,
Vn — szabadalmilag védett, n e m f o n t o s gyógyászati előnyök, Nn — n e m védett, nem f o n t o s gyógyászati e l ő n y ö k .
4. táblázat
Gyógyszeripari vállalatok rangsora a gyógyszertermelés, a fontos gyógyászati előnyök (FGE) és a pontszám (P) szerint
Rang Gyógyszer termelés FGE Pontszám (P) Rang
1 12 Pfizer 5 Pfizer 63,0 Pfizer 1
2 12 Roche 5 Merck 53,5 Upjohn 2
3 10 Upjohn 4 Roche 48,0 Roche 3
4 8 Warner L. 4 Upjohn 47,0 Merck 4
5 8 Merck 3 Ayerst 33,5 Wamer L. 5
6 8 Lilly 3 Abbott 28,0 Sterling 6
7 7 Bristol 2 Warner L. 26,5 Bristol 7
8 6 Squibb 2 J&J 24,5 J & J 8
9 6 Schering 2 Bristol 22,5 Squibb 9
10 5 Lederle 2 Schering 21,5 Lilly 10
11 5 J&J 2 Sterling 19,5 Schering 11
12 5 Abbott 2 Squibb 17,0 Abbott 12
13 4 Ayerst 1 Lilly 12,5 Lederle 13
14 4 Smith K. 1 Syntex 10,5 Syntex 14
15 4 Sterling 1 Smith K. 8,5 Ayerst 15
16 3 Syntex 1 Le derle 6,0 Mead J. 16
17 3 Mead J. 0 Norwich 5,5 Smith K. 17
18 2 Wyeth 0 Miles 4,0 Searle 18
19 1 Searle 0 Rich Mer. 4,0 Norwich 19
20 1 Robins 0 Searla. 2,0 Wyeth 20
21 1 U.S.V. 0 U.S.V. 1,0 Robins 21
22 1 Riehe Mer. 0 Robins 1,0 Rich. Mer. 22
23 1 Norwich 0 Mead J. 1J) U . S . V 23
24 0 Miles 0 Wyeth 0,0 Miles 2 4
A termelékenységet megkapjuk, ha a gyógyszerkibocsájtást a kutatási költségekkel normáljuk. Ez az input és o u t p u t a r á n y a . Az 5. t á b l á z a t b a n a termelékenységi a d a t o k a t mu-tatjuk be, amelyeket úgy k a p t u n k , hogy a p o n t s z á m o t (P) elosztottuk az átlagos évi K+F költségvetéssel, majd a k ö n n y e b b kezelhetőség kedvéért megszoroztuk százzal.
5. táblázat
A gyógyszeripar vállalati rangsorolása termelékenység szerint.
Termelékenység = 100P/ (átlagos évi költségvetés US S) Rang Termeléke ilység Gyógyszergyár
1 12,0 Pfizer
2 113 Sterling
3 103 Bristol
4 9,4 Upjohn
5 8,5 Roche
6 8 3 Ayerst
7 7,2 Syntex
8 6,4 Squibb
9 6 3 Schering
10 5,9 Warner L.
11 5,4 Merck
12 5,1 Mead J.
13 4,7 Le derle
14 4,6 Abbott
15 3,7 J&J
16 3,7 Norwich
17 2 3 Lilly
18 13 Smith K.
19 125 U. S. V.
20 1,22 Robins
21 1,18 Searle
22 0,8 Wyeth
23 0,46 Rich. Mer.
24 0,0 Miles