Tudományszervezési füzetek

Teljes szövegt

(1)Tudományszervezési füzetek.

(2) R ózsa György TUDOMÁNYOS T Á J É K OZ TATÁS É S T Á R S A D A L OM (Tudományszervezési füzetek 6.) Korunk tudományos-műszaki for radalma szakadatlanul növeli az „egy főre jutó” információk menynyiségét. Ennek megfelelően óriási mértékben növekszik a tudományos tájékoztatás szerepe is. Ugyanak kor magának a tudományos tájé koztatásnak szembe kell néznie azokkal a követelményekkel, ame lyeket a tudományos-technikai for radalom támaszt. A szerző elemzi az információs áradat kialakulási folyamatát, a tudományos tájé koztatás területén jelentkező új tö rekvéseket, a problémakör kutatá sának fő irányait, a tudományos könyvtár szerepét a műszaki-tudo mányos forradalom időszakában. Bemutatja a tudományszervezési tájékoztatás modelljét, és áttekin tést ad annak jelenlegi helyzetéről. Sokoldalúan elemzi a tudományos tájékoztatás és a kutatás ellent mondásos viszonyát. A k önyv elsősorban tudományszervezők, könyvtárosok, a tudo mányos tájékoztatás szakemberei és a tudományos tájékoztatás iránt érdeklődő kutatók figyelmére tart hat számot.. AKADÉMIAI BUDAPEST. KIADÖ.

(3) Rózsa György. Tudományos tájékoztatás és társadalom.

(4) Tudományszervezési Füzetek. M egjelenik a M agyar Tudom ányos A kadém ia Tudom ányszervezési C soportjának g ondozásában. Sorozatszerkesztő:. Szántó L ajos.

(5) Rózsa György. Tudományos tájékoztatás és társadalom. A kadém iai Kiadó, B udapest. 1972.

(6) Lektorálták:. Földi Tam ás T akács József. @ Akadémiai Kiadó, Budapest 1972 Rózsa György P rin ted in H u n g a ry.

(7) Tartalomjegyzék. Bevezetés I.. 9. A tudományos tájékoztatási problematika társadalmi-történeti kiala kulása 12 A ) A tudomány közvetlen termelőerővé válásának folyamata és a tudományos tájékoztatás problémája B ) A szakirodalom növekedésének arányai és következményei C) A tudományos tájékoztatás költségarányai D) A tudományos tájékoztatás kutatási irányai 1. Tudományos tájékoztatás a társadalmi munkamegosztásban 2. A tudományos ismeretközlés módszereinek kutatása 3. Konkrét kutatások és felvételező vizsgálódások 4. A tudományos tájékoztatás osztályozási problémái a) Tudományrendszerezés és dokumentációs osztályozás h) A dokumentációs osztályozás „szókincse” és „gramma tikája” c) Társadalomtudományi dokumentációs osztályozás és Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) — vagy a tudatos kompromisszum 5. Műszaki fejlesztési, gépesítési és thesaurus-kutatások E) Nemzetközi együttműködési törekvések, különös tekintettel az UNISIST-re. Jegyzetek 11. A tudományoskönyvtáratudományos-technikaiforradalom korában AJ A tudományoskönyvtár mint kutatási téma B) Információs szférák a társadalom szellemi kommunikációs rendsze rében A dokumentumok kettős jellege Információs forráskategóriák (táblázat) C) A szakirodalmi információáramlás többcsatornás modellje. 12 18 23 25 26 28 30 34 34 36. 38 39 42 46 53 54 57 57 57 61. 5.

(8) D). E) F) G) H) III.. A A) B). C). D). 6. Az , információs tisztviselő” — vagy a „harmadfokú” tájékoztatá si funkció 61 A szakirodalmi információáramlás sémája (táblázat) 61 A főbb tájékoztatás- és könyvtárpolitikai irányzatok és a külön böző „központú” szemléletek közötti látszólagos ellentmondások 65 1. Könyvtártudomány-központú szemlélet 67 2. Dokumentáció-központú szemlélet 70 3. Történelem-központú szemlélet 72 4. Tájékoztatástudomány-központú szemlélet ,,73 A tudományos könyvtár kettős elkötelezettsége 75 Az egyetemes tudományos nagykönyvtár (az általános) és a szakkönyvtár (a különös) közötti munkamegosztás 76 Tudományos könyvtár és a „két kultúra” vita 78 Tudományos könyvtár és „az egy főre eső jó közérzet” 81 Jegyzetek '8 3 tudományszervezés rendszerezésének vázlata 85 A tudományos-technikai forradalom néhány jellemzője 85 A tudományszervezés mint új és kom plex kutatásiágazat 88 1. A tudományszervezés mint terminológiai kérdés 88 2. A tudományszervezés néhány vonása és adata 90 A tudományszervezés és dokumentációja 95 A tudományszervezési dokumentáció köre és rendszerezése 95 Szinoptikus táblázat a tudományszervezés rendszerezéséről (vázlat) 98 1. Tudománytörténet és -elmélet 101 2. Tudománypolitika és -tervezés 103 3. Nemzetközi tudományos kapcsolatok 105 4. А К -|- F szervezése és igazgatása 106 5. A tudományos és technikai haladás közgazdasági kérdéséi (Tu dománygazdaságtan és műszáki fejlesztés) L 108 6. Tudományos munkaerőgazdálkodás 109 7. A tudományos munka típusai, szintjei és funkcionális vonatko zásai 110 8. Tudományos testületek és szervezetek >; 111 9. A tudományos munka módszertana, technikája, felszereltsége (A tudományos munka anyagi és szellemi „műszerezettsége” és infrastruktúrája) 112 A tudományszervezési dokumentáció jellege — bevezetés a szakirodalom forrásaiba 114.

(9) IV.. Függelék 1. Tudományszervezési bibliográfiák a) Bibliográfiák b) Dokumentációs jellegű folyóiratok (sorozatok) 2. Tudományszervezési periodikák válogatott jegyzéke a) Általános tudománypolitikai folyóiratok éssorozatok b) Természet- és társadalomtudományi folyóiratok, különös tekintettel a tudománypolitikára c) Felsőoktatási folyóiratok, különös tekintettel a tudománypolitikára cl) Tudományos testületek éves jelentései. 118 118 118 120 122 122. Jegyzetek. 125. A kutatás és a tudományos tájékoztatás ellentmondásos viszonya — Ellentétek, paradoxonok, feszültségek, divergenciák — „A harmadik egyenrangú partner . . A) A kutatás és a tudományos tájékoztatás ellentmondásos kölcsön hatásainak típusai 1. A megbatározott kutatási igény és a releváns, de meghatáro zatlan ismeretanyag feltárása közötti ellentmondásos viszony 2. A felhalmozódott ismeretanyag (mint egész) bősége — és az ebből relatíve kevés produktív hasznosíthatóság (mint rész) közötti ellentét 3. A tudományos írásművek számának exponenciális növekedése és a bennük foglalt ismeretek exponenciális „erkölcsi kopása” közötti ellentmondásos viszony vagy paradoxon 4. A szakirodalom differenciálódási — és integrálódási folyamata közötti paradoxon (vagy a tudományos fejlődés, mint a diffe renciálódás és az integrálódás ellentmondásos egységeként megnyilvámdó folyamat visszatükröződése a szakirodalom ban) 5. A munka tudományos megalapozottságának fokozódó társa dalmi igénye — és a tudományos ismeretek növekvő bonyolult sága közötti feszültség 6. A tudományos tájékoztatási apparátus rohamos növekedése — és használatának relatíve csökkenő tendenciája közötti ellentét 7. A tudományos tájékoztatás transzmissziós jellege (a kutatás és. 123 124 125. 128 128 110 130. 130. 131. 132. 134. 136. i.

(10) a szakirodalom között) — és mint a szakirodalomtól való eltá volítás eszköze („elidegenedés”) közötti paradoxon 8. A tudományok rendszerezésének elmélete (mint általános) — és a dokumentációs osztályozás elmélete (mint különös) közötti ellentét 9. A kutatás és a tudományos tájékoztatás egymástól való füg gése — és intézményes különállásuk közötti ellentét (mint szer vezeti tényező) 10. A kutatás nagyobb vonzása — és a tájékoztatási szakember szükséglet kielégítése közötti divergencia (vagy a dokumentalista dilemmája mint szubjektív tényező) 11. A tudományos tájékoztatás növekvő gyakorlata — és viszony lagos elméleti elmaradottsága közötti divergencia В) A kutatás és a tudományos tájékoztatás ellentmondásos viszonyá nak jellegéről Jegyzetek. 8. 137. 139. 140. 142 143 144 146. Оглавление. 148. Contents. 152.

(11) Bevezetés. A kár n éh án y évtizedre visszam enően, a tudom ányos tájék o ztatás társa d alm i összefüggéseiről értekezni — mai d iv ato s fogalommal élve — futurológiának tű n t volna. A tu d o m án y a tu d ó sok dolga volt, a szakirodalm i tájékoztatás a könyvtárosoké, bibliográfusoké, d o k u m en talisták é. E kettő közötti kapcsolat évszázadokig term észetszerű és úgyszólván z a v a rta la n volt, az állam p o litik a nemigen a v a tk o z o tt bele köz vetlen ü l egyikbe sem , m ég kevésbé k a p c so la tu k b a , összefüggé seikbe. K orm ányközi érdeklődésről, esetleges n em zetk ö zi rende zési törekvésekről pedig éppen szó sem volt. A tu d o m án y és a szakirodalm i tájék o z ta tá s nem zeti és nem zetközi síkon egyaránt testü leti, szakmai, ,,kebelbeli” keretekben m o zg o tt. Társadalm i jelentőségük kisebb m érték b en (az utóbbié szinte egyáltalán) nem fogalm azódott meg és fejeződött ki a k o rm ányok politikájában. A tudom ányos és technikai forradalom kibontakozásával a korm ányok elkezdték „felfedezni” a tu d o m á n y t. Társadalm i gazdasági v o n atk o zásait nemzeti tudom ánypolitika form ájában, állam politikai szin ten fogalm azták meg és fejezték ki. Mivel azonban a tu d o m án y term észeténél fogva nem zetközi jellegű (m indig is az volt), és ebből következően az a u ta rk ia idegen tőle, nem sokat v á r a to tt m agára a nem zeti tu d o m án y p o litik áb ó l kiindulóan a nem zetközi regionális, m ajd v ilág m éretű (világszerve zeti, ENSZ és sz a k o síto tt szervezetei) tu d o m án y o s együttm űködés kialakulása. L é tre jö tt a korm ányzati nemzetközi tudománypolitika. E z t a fejlődést fáziseltolódással követte a tu d om ányos tájékoz ta tá sé , és e fo ly am a t még ma is ta rt. E n n ek lényege, hogy a szakm ai és „k eb elb eli” tájékoztatási p ro b lem atik a strukturálisan részévé váljék a n em zeti, m ajd a nem zetközi tudom ánypolitiká n ak . Az Unesco-ICSU kezdem ényezte U N IS IS T , „W orld Science Inform ation S y ste m ” , azaz egy világm éretű tu dom ányos tájékoz 9.

(12) ta tá s i rendszer m egszavazása tö b b m int 80 k o rm án y által, egye bek m ellett jelzi a tu d o m á n y u tá n a tájék o z ta tá s korm ányzati „felfedezését” is. A fáziseltolódásos fejlődést szinte term észetesnek leh et tek in ten i. A m int a tud o m án y o s-tech n ik ai és ipari fejlő d ést nyom on k ö v e tte az infrastruktúra jelentőségének felismerése és beillesztése a g azd aságpolitikába, ug y an íg y a tájékoztatás — am ely a tudo m án y in fra stru k tú rá já n a k egyik leglényegesebb elem e — fázisel to ló d ással válik részévé a tudom ánypolitikának. Becslések szerint, h a a népességszaporulat jelenlegi tre n d je nem v álto zik , 2000-re m integy 6 m illiárd fővel kell szám olni a világon.* A term észeti-erőforrások és ta rta lé k o k (élelmiszer, energia stb.) fe ltá rása önm agában ú g y lá tsz ik nehezen tudja lehetővé tenni a ren d k ív ü l gyorsan szaporodó népesség sokoldalú e llá tá sá t (külö nösen a fejlődésben levő országokban). A haladó társadalm i válto zásokon k ívül a tu d o m án y ra v á r e felad at m egoldásának jó része, ehhez viszont nem csak nem zetközi tudom ány-, hanem tá jé k o z ta tási p o litik a kifejlesztése is szükséges. Ebben az értelem ben nem csak a tu d o m án y , hanem a tá jé k o z ta tá s is a nemzetek természetes erőforrásának tek in th ető . Az előbb em líte tt szükségesség azonban m ásban is m egnyilvá nul. E gyfelől az Unesco á lta l m eg h ird e te tt Nem zetközi K önyvév (1972) v izsg álatai nagyfokú olvasáséhségről számolnak be. Másfelől az Unesco főigazgatója arró l ír, hogy a növekvő specializálódás és a k u ta tá s i eredm ények sokrétűsége, változatossága á lla l p ro d u k á lt ismerettömeg eg y a rán t veszélyezteti „fulladással” és a tu d a tla n sá g okozta „b én u lással” az em beriséget.** A „fu lla d á s” megjelölés ó h a ta tla n u l em lékeztet az ,,environ ment” pro blém ára (bioszféra, em beri környezet). M indkét esetben tú lb u rján zásró l van szó. Az em beri környezetet a m űszaki fejlődés által lé tre h o z o tt túlterm elés veszélyezteti (levegő- és egyéb szenynyeződés stb .), az inform ációs tú lterm elés pedig — ,,inform ation pollution” — m agát a tu d o m án y o s és m űszaki fejlődést. * Ebből másfél milliárd a fejlett ipari területeken — Egyesült Államok, Szovjetunió, Európa, Japán —, négy és fél milliárd pedig a fejlődésben levő országokban, ld. Maurice Guernier, Le „livre noir” du tiers monde. Le Monde, 1972. jan. 5. " R e n é Maheu, Science et Synthese, Paris, 1967.. 10.

(13) Mind a „fu llad ás” , m ind a „bénulás” ellenszereként alkalm azza a k u ta tá s és n y o m áb an á tájék o ztatás az elektronikus szám ító gépeket. Ezek felhasználása újabb csom ópontja a k u ta tá s és tájék o ztatás összefonódásának. A „k o m puterek” azonban an n y i ban szám íth atn ak „ellenszerként” , illetve a tudom ányos fejlődés előrelendítőjeként, am ennyiben az emberi elem, a szellemi p o te n ciál ezt lehetővé teszi. A „k o m p u terek re” é p íte tt inform ációs rendszerek ui. nem au tom atikusak, hanem automatizáltak. E bből következően pozitív ad ottságaik és korlátáik nem csupán tech n i kai, hanem in k áb b társad alm i és hum án jellegűek. E bben az é rte lemben is a tudom ányos tájék o z ta tá s társadalom szervezési kérdésnek tek in th ető . A tu d o m án y társadalm i-közgazdasági összefüggéseit szám os könyv, tan u lm án y , hivatalos dokum entum te tte és teszi sok oldalú vizsgálat tárg y á v á. Kevésbé m ondható el ez a tudom ányos tájék o ztatásró l. A fáziseltolódás i t t is m egm utatkozik. E kötet* cím ében — „Tudom ányos tájék o z ta tá s és társa d alo m ” — jelzi a tö rek v ést az előzőkben körvonalazott tendenciák k ife jté sére. T árgyalja a tu d o m án y és az inform áció összefüggéseit, a ko rm ányzati felelősséget m in d k ettő ért nem zeti és nem zetközi szinten, a tájék o z ta tá s stru k tú ra-v álto zása it és növekvő társad alm i jelentőségét. M indeme tendenciák tö rtén e ti k ialakulását, főbb társadalm i-közgazdasági és tudom ánypolitikai v o n atk o zásait, szociológiai és filozófiai m egközelítésű általán o sítását kíséreli meg felvázolni — a szintézis igényével. Ez az igény m indenekelőtt a problém ák m egfogalm azására irányul. A szerző e helyen fejezi ki köszönetét a lektoroknak és a k ö te t sajtó alá rendezőjének, R. Nyireő É v án a k alkotó közrem űködé sü k ért; to v áb b á Kőm íves Im rénének és Szalai Sándor a k a d é m ikusnak értékes tan ácsaikért.. * Jelen munka I., III., és IV. fejezete a szerző „A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái” (Bp. 1965. Akad. K. 174 p.) c. kötetén nyugszik, annak strukturális átalakításával és lényeg bevágó továbbfejlesztésével.. 11.

(14) I. A tudom ányos tájékoztatási problematika társadalmi-történeti kialakulása. Marx az Ertéktöbblet-elméletek-Ъеn kifejti, hogy a meglevő népesség hozzáértése az egész termelés m indenkori előfeltétele, te h á t a gazdaság fő felhalm ozása: ez a korábbi m u n k a legfontosabb ered ménye, am ely azo n b an m agában az eleven m u n k áb an létezik.1 Ennek a „fő felhalm ozás” -nak, a term elési tap asz talato k n ak , a X V III. században tudom ánnyá rendszereződő tu d ásn ak 2 összege zése és to v á b b a d á sa m indenekelőtt az em beriség „kollektív m em óriája” , a tu d o m án y o s írásm űvek ú tjá n és által valósul meg. A tu d om ányos írásm űvek e fő társa d alm i funkciójának érvé nyesülése egyfelől a tudom ánynak term előerővé válási fo ly am atát tükrözi, m ásfelől ennek a folyam atnak egyik lényeges alkotóelem e. E folyam at m in d k é t oldala a korunkban k ib o n tak o zo tt tu d o m á nyos és technikai forradalom ban teljesedik ki, am ikor is a term elés fejlődését meg kell előznie a technika fejlődésének, a technikáét pedig a tu d o m á n y é n a k .3 Ebből az következik, hogy végső fokon a társadalom an y ag i term elése a tudom ány technológiai alkalm a zásává válik.. A ) A tu d o m án y közv etlen term előerővé válásán ak folyam ata és a tu d o m án y o s tájék o ztatás problém ája Az ism ereteknek, a társad alo m „hozzáértésének” , a term előerők fejlődésében b e tö ltö tt szerepének, a term előerőkben történő felhasználásának h á ro m n ag y történelm i szakasza van,4 am elynek megfelel a tu d o m án y o s írásm űvek tudom ányos szakirodalom m á alakulása, m ajd en n ek növekedésével a tu d o m án y o s tájék o z ta tá s nak és p ro b lem a tik ájá n ak jelentkezése. Az első szakaszban, am ely az ipari forradalom ig ta rt, a tudom ány modern értelem ben v e t t társadalm i felhasználásáról, term előerő. 12.

(15) ként tö rtén ő szervezett, tu d ato s és széles körű alkalm azásáról még nem leh et szó a term előerők viszonylagos fejletlensége m iatt. A tu d o m á n y művelése egyedi, „kisipari” jellegű, az ismeretközlés fő, írásbeli kollektív form ája a könyv. E m ellett jelentős szerepe van m ég a szóbeli közlésnek és a levelezésnek, az időszakos k iad v án y o k jelentősége csekély. Az elszigetelten dolgozó tudósok á t tu d já k tekinteni szakterületük ism eretanyagát, a „kollektív m em ó ria” közvetítés nélkül a k ö n y v tárb a n testesül meg. A m ásodik szakasz, am ely az ipari forradalom tól a korunkban k ib o n tak o zó tudom ányos és technikai forradalom ig ta rt, a tu la j donk ép p en i első szakasza a tud o m án y term előerőként történő tu d a to s , szervezett, társad alm i m éretű alkalm azásának. A tu d o m án y o k specializálódnak, új diszciplínák alakulnak ki. Az elszige te lt, egyedi tudom ányos m u n k á t a term előerők viharos fejlődése köv etk eztéb en fokozatosan fe lv á ltja a széles körű és nagyüzem i m ódon szervezett tudom ányos m unka. N agy arányokban növeke dik a tudom ányos írásm űvek volum ene. A K ommunista Párt kiáltványának (1848) m egfogalm azásában „Az egyes nem zetek szellemi term ékei közkinccsé válnak. A nem zeti egyoldalúság és k o rláto ltság m indinkább lehetetlenné válik, és a sok nem zeti és helyi irodalom ból világirodalom alakul ki.”5 A könyv m ellett fokozatosan a folyóirat válik a tudom ányos közlés elsőrendű fo r rá sáv á. Egy-egy szak terület ism eretanyagának közvetítés nélküli, egyéni áttek in tése lehetetlenné válik, a tudom ányos „világiro d alo m ” és a k u ta tá s közötti közvetítőként kifejlődik a bibliográfia, m ajd a dokum entáció. A harmadik szakasz a tudom ányos és technikai forradalom , am elyben a tu d o m án y közvetlen term előerővé válik. A tu d o m á n y o k specializálódási folyam ata tovább m élyül, egyben a h a tá rterü letek b en való fejlődés következm ényeként integrálódási folya m a t is végbemegy. A term észettudom ányok, különösen a m a te m a tik a , a m atem atik ai m ódszerek és a kibernetika mind nagyobb m érték b en nyer alkalm azást a társadalom tudom ányok terü letén , különösen a k o n k rét szervezési-igazgatási ágazatokban (tervezés, szervezéstudom ány, alk alm azo tt közgazdaságtudom ányok stb .). A m u n ka tudom ányosabb igényűvé válik, a tudom ány k iterjed az élet minden területére. A tudom ányos term elés és ráfordítás expo nenciálisan növekedik, tíz-tizenöt évenként m egduplázódnak a r á . 13.

(16) fo rd ításo k , a tudom ányos k iad v án y o k szám a, s a k u ta tá s a leg g y o rsa b b an fejlődő „ ip a rrá ” v álik . A történelem kezdetétől a földön é lt és élő tudósok 90% -a az utolsó tíz esztendőben m űködik, a k u ta tá s b a n dolgozók szám a növ ek ed ik a leggyorsabban v a la m ennyi foglalkozási ág között. M indezek következm ényeként és k ö lcsö n h atá sb a n gyorsan em elkedik a tudom ányos dokum entum ok szám a, a k ö n y v és az időszakos k ia d v á n y m ellett m ind nagyobb jelentőségre tesz szert a k u ta tá s i jelentés. A szakirodalom és a k u ta tá s k ö z ö tti közvetítés, a könyvtár-bibliográfia-dokum entáció, leg általán o sab b és gyűjtőfogalom m al: a tudományos tájékoztatás a tá rsa d a lm i m unkam egosztásban önállósult ism eretággá és foglal kozási tevékenységgé, bizonyos m érté k b en közgazdasági k ateg ó riává v á lt (ráfordítási oldaláról: a nem zetközi becslések szerint v ilág v iszo n y latb an évente 500 m illió dollár körül). A tu d o m á n y közvetlen term elő erő v é válási folyam atának lényege: m egváltozik a term elés és a tudom ány kapcsolatának jellege, elvileg új módon alakul a tu d o m á n y társadalm i m eg szervezése és felhasználása azáltal, hogy a termeléssel szerves egy ségbe fo rr össze. A tudom ány m űvelése és alkalm azása szervezetté és töm egessé v álik , nem csak a la p já u l szolgál minden term elési fo ly am atn ak , h anem maga is tá rs a d a lm a s íto tt term elési folyam at jellegét veszi fel. A tudom ány ily m ódon nem csak bekapcsolódik a term elési foly am atb a m int an n a k re la tív e önálló alkotórésze, nem csak tö k életesíti a technikát és a term elési folyam atokat, nem csak ra d ik á lisa n új technika bev ezetését készíti elő és új ip arág ak at hoz létre (elektronikus ipar, ato m ip ar), hanem egyben a term elés tech n ik ája is b e tö r a tudom ányos kísérleti bázisba, és m aguk a k u tatáso k is bizonyos m értékig ipari jelleget öltenek. Ez nem csak a k u ta tá so k anyagi felszereltségére, m unkaerőigényére és nagy üzemi szervezésére vonatkozik, h an em a k u ta tá s közvetlen term é keire is (pl. izotópterm elés a m agfizikai k u tatáso k kapcsán, bizonyos m űszerek előállítása vagy a hibridkukorica előállítása), ami ugyancsak sajátos jegye a m odern tudom ány közvetlen term előerői minőségének.® A szerves egységen belül a tu d o m án y a termeléssel szemben viszonylagos függetlenséget is élvez — am i egyik legfontosabb eleme fo rrad alm asító szerepének — az által, hogy az ad o tt pilla n atb an olyan elv o n tu n k látszó feladato k m egoldására fo rd íth atja. 14.

(17) a figyelm et, amelyek nem látszanak időszerűnek vagy rentábilis nak. Ez a viszonylagos függetlenség nem csak a tém aválasztásra, hanem a sajátos m unkam ódszerekre, a szervezésre stb. is v o n a t kozik. A term észettudom ányos alap k u tatáso k eredm ényei, am e lyek az egész tu d o m á n y t és a term elést előreviszik, éppen álta lá nosságuk és elvontságuk m ia tt válnak alkalm azhatóvá (pl. m atem atik a, kibernetika, m atem atik ai logika stb.). E zek az eredm ények fokozatosan behatolnak a társadalom tudo m án y o k b a, tö k életesítve itt is a k u ta tá si lehetőségeket és m ódszereket, részben új k u ta tá si területek k ialak ítását m ozdítva elő a társadalm i-gazdasági élet irányításában, szervezésében és n y ilv án tartásá b an (pl. planom etria m int a szocialista tervezés tu d o m án y egyik része). E folyam at a term észet- és a társadalm i tudom ányok dialektikus kölcsönhatásának jegyében megy végbe. Egyfelől a m arxista filozófia — nem m int a tudom ányok tu d o m án y a, de m in t v alam ennyi szaktudom ány m élyebb m egértésének és összefüggéseinek elm élete és módszere — egyre jobban behatol a term észettudom ányokba. Másfelől a tud o m án y teljes és k ö zv e t len term előerővé v álásán ak a szocialista term elési viszonyok kedveznek. Ez sem m iképp nem jelentheti a k ap italista term elési mód tudom ányos p o tenciáljának lebecsülését. Ezek a látszólag nem közvetlenül a tárgyhoz tartozó vázlatos fejtegetések valójában alapjául és kulcsául szolgálnak a tu d o m á nyos tájék o ztatási p roblem atika közgazdasági és tudom ányszervezési szem léletű m egközelítésének. Ez a problem atika egyéb k én t m aga is egyik jellem ző m egnyilvánulása a tudom ányos technikai forradalom nak. A tudom ányos tá jé k o z ta tá s azt példázza, hogy a tudom ányos technikai forradalom egyik következm ényeként új m ódon kell m egfogalm azni bizonyos, a társadalm i m unkam egosztás folyam án k ialak u lt tevékenységeket, a tudom ány minőségileg új társad alm i funkciójához hasonlóan. Ez a megfogalmazás hipotézisszerűen: a tudomány közvetlen termelőerővé válási folyamatában a tudományos tájékoztatás, amely maga ennek a folyam atnak a terméke, aktívan visszahat a létrehozó folyam atra, teljesen és szervesen beleépül abba, egyik leglényegesebb és legmozgékonyabb elemévé válik; a tudo mányhoz hasonlóan maga is szervezetté és tömegessé lesz, és tenden ciaszerűen a termelőerők kategóriájának irányába fejlődik. 15.

(18) E ten d en ciaszerű fejlődésnek szám os az összetevője, elemzésének közgazdasági, tudom ányszervezési, ism eretelm életi, szociológiai v o n atk o zá sai van n ak , ennek következtében kom plex k u ta tá so k a t tételez fel. A m in t a tudom ány közvetlen term előerővé válási folyam ata a dolog term észeténél fogva elsősorban a term észettudom ányokra és a m ű szak i tudom ányokra v o n atkozik, ugyanúgy a tudom ányos tá jé k o z ta tá s is elsősorban e terü letek en h a t a term előerők fejlődé sének előm ozdítójaként. Egyszersm ind azonban a társadalom tu d o m án y o k m aguk is jelentős fejlődésen m ennek keresztül, különösen a társadalom és a gazdaság k o n k ré t szervezési és igaz g atási ág a z a ta i, m int a közgazdaságtudom ány, a szociológia és a pszichológia egyes területei, a szervezéstudom ány. Mind jellem zőbbé v álik a társadalom tudom ányo k területén a m atem atik a, a m a te m a tik a i logika, a m atem atik ai statisztik a, a kibernetika alkalm azása, a k o n k rét felvételező m ódszerek és a modellezés b e vezetése, a k v an tifik álásra irányuló törekvés és kísérletezés. Ebben az összefüggésben a tudom ányos tá jé k o z ta tá s a társad alo m tu d o m ányok te ré n — am elyekhez m aga is ta rto z ik — a fenti irányban hat. Ez k e ttő s értelm ezés: a tudom ányos tájék o ztatás egyfelől a társa d alo m tu d o m án y o k bizonyos, a term előerők fejlődését köz vetlenül befolyásoló ágazatának szerves része, másfelől lényegét tek in tv e olyan társadalom tudom ányi tevékenység, am ely kivétel nélkül h a t a tudom ányokra. A tu d om ányos tájék o ztatás közgazdasági és tudom ányszervezési k ateg ó riak én t elm életileg tá rsa d alo m tu d o m án y i k u ta tá si problém aként kezelhető. „M aga az em ber a bázisa az em ber anyagi term elésének, m int m inden m ásn ak , am it végez. Minden körülm ény te h á t, am ely érinti az e m b e rt, a term elés szubjektumát, többé-kevésbé m ódosítja összes fu n k c ió it és tevékenységét, te h á t az anyagi gazdaság, az áruk létre h o zó jak én t végzett funkcióit és tevékenységeit is. Ebben a te k in te tb e n valójában ki lehet m u tatn i, hogy az összes emberi v iszonyok és funkciók, bárhogy és bárm iben jelentkeznek is, befolyásolják az anyagi term elést, és többé-kevésbé m eg h atá rozó m ódon k ih a tn a k rá .”7 A tudom ányos tájék o ztatásró l eképpen valójában ki leh et m u tatn i, hogy befolyásolja az anyagi term elést, hogy többé-kevésbé m eghatározó m ódon k ih a t rá m int az é rté k e t 16.

(19) képviselő tudom ányos inform áció fe lk u ta tó ja , rendszerezője, to v á b b ító ja , „szállítója” , közvetítője a k u ta tá s és a szakirodalom közö tt. A ,,világirodalmi” jelleg, amelyről A K o m m u n ista Kiáltvány ban szó vo lt, annak idején még csak te n d e n c ia k é n t érvényesült, a X X . század második felében azonban v a ló já b a n egyik m eghatáro zója le tt a tudom ányos fejlődésnek. Ez a „világirodalm i” jelleg an n ak ob jek tív kifejezése, hogy a tu d o m á n y b a n nem lehetséges a u ta rk ia , hogy a „n em zeti egyoldalúság . . egyre lehetetlenebb lesz, és h ely ette m int o b jek tív szükséglet nem zetkö zi tapasztalatcsere bontakozik ki, legfontosabb m egnyilvánulási formájában szakirodalom ként. E fo ly am attal párh u zam osan maga a m u n k a általában tudom á nyosabb igényűvé v á lt, tendenciaként k ia la k u lt a munka intellektualizálódási folyamata. E n n ek okai: a term előerők eddig soha n e m tap asz talt viharos fejlődése a k ib o n tak o zo tt tudom ányos és m űszaki forradalom köv etk eztéb en , a világszerte végbemenő tá rsa d a lm i átalakulás és e k ettő v el összefüggésben a tömegek tu d o m án y o s és kulturális szükségleteinek és igényeinek növekedése, a tudom ány eredmé ny ein ek tömeges alkalm azása. Ezen álta lá n o s folyam aton belül egyes társadalm i tevékenységek, bizonyos term elési ágazatok különösen kutatásigényessé fejlődnek, ső t az anyagi termelés egyes szek to rai a legközvetlenebb függvényeivé v áln ak a kutatásnak (pl. atom ipar). A tu dom ány k ö zv etlen term előerővé v á lá si folyam ata, a tá rsa dalom tudom ányok k o n k ré t szervezési és igazgatási ágazatainak és az ezekkel k ap cso latos egzaktabb m ódszerek előtérbe kerülése, az irodalom nem zetközivé form álódása, a m u n k a általános tu d o m ányosabb jellege k ö vetkezm ényeként — és kölcsönhatásban: e foly am at egyik fo rrásak é n t és alk o tó elem ek én t — rendkívüli a rá nyo k b an kifejlő d ö tt a szakirodalom és ezen belül a társadalom tu d o m án y i irodalom . E n n ek a társad alo m tudom ányi iro d alo m n ak marxista értelm e zésben az a fe la d a ta , hogy ,, . . . felfedje a jelenségek törvényszerűségeit s ez á lta l olyan ism eretek et n y ú jtso n , amelyeket az em berek felhasználhatnak a tá rsa d a lo m érdekében, am elynek 2 T udom ány о :. 17.

(20) segítségével tájékozódhatnak a jelenségek között és előre lá th a tjá k ezek a la k u lá sá t” .8 A társadalom tudom ányok jelentősége nem csökken, h a n e m n ö v ek szik a m űszaki-tudom ányos forradalom k ö v etk eztéb en , és u g y an íg y a társad alo m tu d o m án y i tájékoztatásé is.9 E z u tó b b i m eg állap ításn a k van m ennyiségi és minőségi oldala. M in d k e ttő összefüggésben áll a szakirodalom növekedésével és a d o k u m e n tá cióval, to v á b b á megvan sa já to s társadalom tudom ányi p ro b le m a tik á ja .. B ) A szakirodalom növekedésének arán y ai és következm ényei A tu d o m á n y term előerőként v a ló felhasználásának h árom n a g y szak aszáb an az időszakos k ia d v á n y o k volumene növekedésének sz e m p o n tjáb ó l a következő te n d e n c ia figyelhető meg (az E N S Z Unesco á lta l közreadott A u g er-jelen tés adatai): XIX. század eleje 1850 1900 1960 (közel). 100 1000 10 000 100 000. H a a növekedésnek ez az ü tem e állandósul, a századfordulóra 1 000 000 k ö rü l lesz. D u b in y in szovjet akadém ikus becslése szerint általában a tu d o m ányos k iad v án y o k száma 10-15 év en k én t m egkétszereződik. Allen K e n t am erikai professzor a d a ta i szerint világviszonylatban a n ap 24 ó rá já n a k minden egyes p ercéb en mintegy 2000 k ö n y v , újság, jelen tés és egyéb d o k u m en tu m lá t napvilágot, és e b e tű rengeteg terje d elm e hozzávetőleg i m illiárd 50 millió oldal.10 Nem m eg alap o zatlan ily módon B ernal professzornak az a m egállapí tása, hogy könnyebb egy új tudom ányos felfedezésre jutni, m int meg állapítani, hogy a problémát megoldották-e m ár11 A m ár e m líte tt K ent pro fesszor szám ítása szerint az E g y e sü lt Államokban 195Öhez k ép e st 1960-ban négy és félszeres v o lt a kutatási ráfordítás, az ered m ényes kutatások viszont csak m egkétszereződtek, és a m ár m eg szerzett tudom ányos ism erete k nehéz hozzáférhetősége. 18.

(21) m ia tt m inden dollárból 45 cent kárba vész, m íg a H um phrey szen áto r á lta l id ézett adatok szerint az USA k o rm á n y a által tám o g a to tt k u tatáso k terén a szükségtelen, pazarló ism étlődések, á t fedések arán y a 10—50% -ig terje d .12 Ami m árm ost közelebbről a társad alo m tu d o m án y i szakirodal m at illeti, a helyzet i t t sem kedvezőbb. Jó lle h e t e tudom ány ág a k b an a k iadványok nem burjánzónak olyan m értékben, m int a term észet- és m űszaki tudom ányokban (gondoljunk a műszaki k u ta tá s i jelentések tízezres nagyságrendű á ra d a tá ra ), azonban a társad alo m tu d o m án y i k u tatáso k b an szám ottevő szerepet játszik — különösen a k o n k rét, alkalm azott jellegű társadalm i-gazdasági szervezési és igazgatási diszciplínákban, m in t am ilyenek a köz gazdaságtudom ány egyes ágazatai, a kon k rét szociológiai k u ta tá sok stb. — a h eti- és napisajtó is, -amelynek dokum entációja különleges p ro b lém ák at v e t fel (pl. a gyors, „ n a p ra k é sz ” feldol gozási igény, a viszonylag rövid id ő tartam ú hasznosítás a lapkivágat-archív unióknál). N éhány ad at a társadalom tudom ányi szakirodalom m ennyisé géről. Az Unesco á lta l közreadott repertórium a világ társadalom tu d o m án y i folyóiratairól tö b b ágazat k ih a g y á sá v a l (pl. történettu d om ány, pedagógia stb.), rendkívül erős válo g atással 1400 periodikát vesz szám ba.13 Az Unesco n em ze tk ö zi közgazdasági bibliográfiai sorozatának (International B ib lio g ra p h y of Econom ics) éves kötetei átlag 7000 könyv-és folyóiratcikk-cím et tartalm az nak. Mennyiségileg úgy tev ő d ik fel teh át a kérd és, hogy nagyobb az inform ációterm elés, m int a raktározási és visszakeresési lehetőség, és nem zetközi becslések szerint az inform ációk mennyisége tíz éven k én t m egduplázódik.14 Az inform ációterm elés m int közgazdasági k ateg ó ria is helyet k ap o tt a szakirodalom ban. Az A m erikai;K özgazdasági Társaság fo ly ó ira tá b a n egy, a kutatásról, a fejlesztésről és találm ányokról szóló cikk részletesen elemzi az inform ációterm elő intézm ényeket, ,,inform ation-producing firm s” és a term elés fok o zatait, ,,degrees of fabrication” , igyekezvén m ód szertanilag m egform ulázni az inform ációterm elés ráfordításkibocsátás. m o d elljét.15 Minőségileg a társadalom tudom ányok te rü le té n a természet- és m űszaki tud o m án y o k hoz hasonlóan a ..k u ta tá s az összetett és 2*. 19.

(22) h a tá rte rü le ti problém ák m egoldása eló'tt áll. Ú gyszólván b árm e ly ik társad alo m tu d o m án y i tém a tö b b ágazat ism ereta n y ag át fog la lja m agában. Az anyagi érdekeltség kérdéskom plexusa például e g y a rá n t felvet közgazdasági elm életi, gazdaságpolitikai (m echa nizm us), tervezési, k o n k ré t gazdaságszervezési (m unkabérgazdálk o dás), szociológiai, pszichológiai, tágabb értelem ben v e t t pedagó giai, etik ai (morális), gazdaságjogi (rendeleti keret) és n em utolsó so rb an politikai von atk o záso k at. E gy felmérés adatai szerint 1900ban a tudományos tanulm ányok többsége még egy tárgyat ölelt fel. 1950-ben m ár mintegy 85°/o-ban összetett tárgyú tanulm ányok jelen nek meg (különösen v o n atk o zik ez a folyóiratcikkekre).16 A m ate m a tik a i m ódszerek alk alm azásán ak és a kibernetikának té rh ó d ítá sa — am ely egyben m aga is p ro d u k tu m a a komplex k u ta tá s o k n a k — u g y an csak az összetettség irá n y á b a hat. B eszédesen példázza ezt a m a y a kéziratok megfejtése. A S z o v je t unió Tudom ányos A kadém iája Szibériai S zám ítóközpontjában elek tro n ik u s szám ítógépek segítségével hónapokig ta rtó p ro g ra mozó m u n k a u tán 48 óra a la tt teljes szótárat szerk esztettek az addig m eg fejthetetlennek b iz o n y u lt m aya kéziratoknak.17 A zonban jelentkezik az előbbiekkel összefüggésben egy m ásik p ro b lém a is. A profilelm osódás, illetve -kiterjedés k ö vetkeztében a k u ta tó m ind kevésbé leh et b iztos benne, hogy az ő t érdeklő cikk szőkébb szakterületének ism ert folyóiratában jelenik m eg. íg y p éldául a tőkés gazdasági ciklus fejlődéséről (politikai g a z d a sá g iam tém a) cikk jelent m eg am erik ai műszaki fo ly ó iratb a n ; e cikkel foglalkozik egy szovjet filozófiai folyóirat, ez u tó b b i cik k et ism erteti egy m agyar politikai n a p ila p .18 A m ikor egyfelől a k u ta tá so k irá n y á n a k megfelelően egyre speeializáltab b időszakos k iadványok jelen n ek meg (például a m u n k agazdaság, a piack u tatás, a re k lá m területéről, vagy olyan h a tá rterü letek rő l, m in t a gazdasági jog, gazdasági m atem atika, a lk a l m azo tt lélek tan stb.), m ásfelől se szeri, se száma az olyan közgazdasági közlem ényeknek, am elyek általános tá rsa d a lo m tu d o m ányi folyóiratokban, szociológiaiakban, vegyes ta rta lm ú id ő szakos k iad v án y o k b an („T ru d ü . . „Szbornik . . .” , „ A n n a les . . „Proceedings . . „C o m p tes rendus . . „ Si t z ungs berichte . . „A bhandlungen . . stb .), különféle tu d ó stestü le ti és egyetem i, főiskolai évkönyvekben, „F estschrift” -ekben, m ate20.

(23) m atikai, m űszaki és mezőgazdasági fo ly ó irato k b a n látnak n ap világot. Ez egy éb k én t a tudom ányos pu b lik áció k tö rtén e ti fejlő désének még a specializálódás előtti szakaszát tü k rö z i, te h á t nem új jelenség, hanem konzerválódott koráb b i publikációs forma. Ez egyrészt a szakirodalom , a folyóiratok profilintegrálódási, kom plexi tásig m ásrészt pedig profilszóródási, dezintegrálódási, azaz differen ciálódási fo ly am ata. Ez nem m ás, m int a tu dom ányok specializálódási és integrálódási folyam atának visszatükröződése a folyó iratok és általáb a n a szakirodalom tartalmában és szerkezetében. Mind m ennyiségi, m ind minőségi vo n atk o zásb an jelentkeznek e problém ák, a tudom ányos tájék o z ta tá sb an is m egannyi irodalm at produkálva. E n n ek áttekintése szintén bonyolult feladat. Erre az irodalom ra ui. ugyancsak érvényes a profilszóródási tendencia; a dokum entáció is m egszűnik egysíkúan segédtudom ányi kérdés lenni, és a különböző szaktudom ányok érdeklődésébe kerül. De nem csak a profilszóródási tendencia érvényesül a tudom á nyos tájék o z ta tá sb an , hanem az in teg ráló d ási is. Előtérbe kerül a tudom ányos tájék o z ta tá s kapcsán az is, vajon az ismeretközlés jelenlegi m ódszerei és form ái egyáltalán alkalm asak-e még funk cióik b etöltésére? Jo h n B ernal 1948-ban, a Royal S ociety tu dom ányos tájék o z ta tási értekezletére k észített azon ja v a sla tá ra , hogy a folyóiratok szűnjenek meg jelenlegi formájukban, és a tudósok közvetlenül küldjék m eg egym ásnak közlem ényeiket — a dokum entáció egy francia szak értő je, Jea n M eyriat az t írja, hogy ,,az ismeretközlés jelenlegi m ódszereinek tökéletesítése . . . nem csak azoknak az el járáso k n ak a kérdését veti fel, am elyek tájék o z ta tá si adatok k i keresésére szolgálnak, hanem azokét is, am elyekkel dokum entu m okat közzétesznek” . Mind nyilvánvalóbb, h o g y az ismeretközlés módszerei és formái fokozatos és kiérlelt nemzetközi rendezést igé nyelnek,19 Az ism eretközlés (szakirodalm i inform áció közreadása) m ennyi ségi, m inőségi és szervezeti kérdései közé tarto zik a publikációk egy tek in tély es részével kapcsolóiban az a jelenség, am it a ,,publi kációk tájékoztatási vonzatúnak" lehet nevezni, és ami részben össze függésben áll a m ár em lített dezintegrálódási folyam attal is.. Az alább következő, ezt illusztráló p éld át B erkov úttörő m un k áján ak figyelem bevételével adjuk meg.20 Ez a példának tekinthető elem . 21.

(24) zés egyben m ár átvezet a tudom ányos tájékoztatás n y ilv á n ta rtá si (regisztrálási)-szervezeti kérdéseihez. Vegyük például, hogy az MTA közgyűlésein elhangzó főelőadások regisztrálási szem pontból h án y helyen és hol kerültek n y ilv án tartásb a , m ilyen összefüggé sekben találk o zik velük a tá jé k o z ta tá s? P rim er m egjelenési form ák: — m in t közgyűlési előadás, belekerül a közgyűlés jegyzőkönyvi anyagába; — m in t egyik akadém iai osztály term éke, az osztály tev ék en y ségéről szóló beszám olóba; ■ m egjelenhet az o sztály közlem ényeiben; *— egyikről vag y m ásikról készülhet különlenyom at. Szekunder megjelenési form ák: — m in t akadém ikus írása, az ú n . akadém ikus-bibliográfiába; —-. a szerző s a já t tudom ányos tevékenységéről szóló éves b e szám olójába; — egv v ag y 1öbb m ag y ar társadalom tudom ányi szakbiblio gráfiába:; . . i a n em zetközi társa d alo m tu d o m án y i (Unesco és egyéb) bibliográfiákba; — a k ö n y v tá ra k folyóiratcikk-katalógusaiba (szakkatalógusba); k ü lö n len y o m atk én t a k ö n y v tá ra k m onográfiákról szóló k atalógusaiba (betűrendes szerzői és szakkatalógusba); . — a M agyar Nem zeti B ibliográfiába (am ennyiben a közgyűlés anyaga később k ö te tb e n m egjelenik); — a M agyar F olyóiratok R ep ertó riu m áb a; esetleg idegen nyelv ű , külföldnek szánt referálólapba. De ezek csak a legkézenfekvőbb találkozási pontok, „ tá jé k o z ta tási v o n zato k ” . A szekunder m egjelenési form ák nem szükség képpen külön m u n k afo ly a m a t eredm ényeként jönnek létre,, a tendencián, a publikációk sokirányú „ tájé k o ztatási v o n z a tá n ” azonban ez m it sem v álto z ta t. Még egyéb lehetőségek is v a n n a k az em líte tt tizenhárm on kívül; például, h a a szerző később g y ű j tem ényes k ö tetb en m egjelenteti elő ad ását, ugyanezt külföldön referálják a fontosabb külföldi referáló- és bibliográfiai szemlék, stb. N yilvánvaló, hogy az esetek tekintélyes részében a publikáció szellemi előállításához szükséges idő csaknem azonos lehet a b ib 22.

(25) liográfiai feldolgozáséval (kijelölés, cím leírás, szakozás, revízió, szerkesztés, kivonatolás, fordítás, indexelés stb.). Az ilyen példák áttek intésekor Pólya G yörgy m atem atik u s némileg cinikusnak tűnő, a diákok, eg y etem isták szám ára irán y m u tató u l a d o tt tétele kísért: ,,A felfedezés forrásai fontosabbak, m int m aga a fel fedezés” .21 C) A tudom ányos tájé k o z ta tá s költségarányai A k u tatási ap p a rá tu s nem zetközi m éretű növekedése és az egyes országok nem zeti jövedelm éből eredő m ind jelentősebb ráfordítási ará n y o k — a fe jle tt országokban 2—3% , világviszonylatban m in t egy 20 m illiárd dollár — , a k u tató k és a szakirodalom vo lu m enének világm éretekben tap asztalh ató emelkedése, jelentős m értékben m egnövelte a tudom ányos tájék o ztatási költségeket. A Council on L ib rary Resources Inc. (USA) 3 év a la tt nem kevesebb, m i n t i és negyedm illió dolláron felüli összeget folyósított a 60-as évek elején k u tatáso k ra . Nemzetközi becslések szerint a világon év en k én t 200 millió dollárt költenek dokum entációs szol gáltatáso k ra (cím jegyzékek és kivonatok), és to v áb b i 300 m illió dollárra teh ető az inform ációk tárolására és kiválogatására, v a la m int visszakeresésére eső ráfordítás.22 A z évi 500 m illió dollár tudományos tájékoztatási költség úgy viszony lile a világ évi kutatási költségeihez — 20 m illiárd dollár —, m int a fejlett országok kutatási ráfordításának aránya a nemzeti jövedelemhez (2,5°/^).. E gyetlen am erikai kenőolajipari v állalat évi 50 ezer dollárt fe k te t be tá jé ko ztatási ad a to k IBM -gépeken való tárolásába. A N atio n al Science F o u n d atio n ad a ta i szerint az 1963. évi teljes k u ta tá s i és fejlesztési költségekből 124 millió esik a tudom ányos tá jé k o z ta tá s ra (több m in t a társad alom tudom ányi k u tatáso k ra).23 A w ashing toni tudom ányos tájék o z ta tá si konferencián (1959) a szolgáltatási költségeket elem ezve, O tto F rank a következő a d a to k a t m u ta tta be: egyszerű bibliográfiai k arto ték (cím, forrás) 1 DM, an n o tác ió val 3 DM, decim ális szakozás 1 DM, kivonatolás gépi tá ro lá sra és válogatásra 10 DM (a leírás és anyagköltség a szellemi m u n k a kiadásainak m intégy 10% -át teszi ki).24 Egy hagyom ányos m ód szerű és m anuálisan előállított, néhány soros ism ertetéssel e llá to tt 23.

(26) és o sztály o z o tt bibliográfiai k arto té k önköltsége te h á t 4—5 DM között m ozog, a kiadványok ára és kezelési költségei (nyilván ta rtá s, ra k tá ro z á s stb.) nélkül. Egy elek tro n ik u s számítógép (com puter assisted storage and retrieval p ro g ram ) szám ára készített szak iro d alm i elemzés (analy sis) k öltsége m in teg y 2 dollár. A V IN IT I (Össz-szövetségi T udom ányos-M űszaki T ájékoztatási Intézet) évi m űködési költségét 5 m illió dollárra becsülték a w ashingtoni konferencián. Tevékenységéről pontosabb adatok is rendelkezésre álln ak . É vente több m in t 100 ország 15 000 folyó iratából 700 000 term észettudom ányi és m űszaki (és részben közgazdasági) k ö zlem é n y t dolgoz fel.25 Világossá v á lik a kép, ha m egvizsgáljuk a w ashingtoni konferen cián b e m u ta to tt és nem is igen v ita to tt a d a to k a t egy jav asla tb a hozott „v ilág d o k u m en táció s” intézet költségvetési m odelljéről. Eszerint egy ilyen intézet évi költségvetése 283 350 000 dollár volna, am iből a fo rd ítási költségek összege 49 millió. Előzetes fel mérés szerint a világon hozzávetőleg 3400 kivonatoló szolgálat („abstracting serv ice” ) m űködik, és ha ezek egyenként feltehetően átlag 50 000 dolláros költségvetéssel dolgoznak, úgy ezek vég összege, 170 m illió, m á r nem jár messze egy nem zetközi dokum en tációs in tézet m űködési költségeitől.28 E hhez még hozzászám ít hatjuk, hogy a rendelkezésre álló adatok szerin t a világ kivonatoló szolgálatai a felh aszn álásra kerülhető irodalom nak csak egy részét dolgozzák fel, B rad fo rd szám ítása szerint csak m integy a felét, ugyanakkor a referátu m o k ism étlésének, átfedésének aránya jelentős m érté k ű , m in te g y 2,7% . Egy „v ilág d o k u m en táció s” intézet felállításának terve idővel elhalt, ú jab b an n em is foglalkoznak kom olyabb form ában ilyes mivel sehol sem , politik ai, szervezeti, szakm ai és egyéb okokból realitását veszti egy ilyen terv. Erősödik azonban a világm éretű együttm űködés o rien tá ció ja , és ennek egyik m egnyilvánulása, az Unesco és az IC SU kezdem ényezésére k ia la k íto tt koncepció, az UNISIST, a tu d o m á n y o s tájékoztatási szolgálatok koordinálása érdekében. A tájék o z ta tá s h aték o n y sá g án ak gazdasági jelentőségét érdeke sen m u tatja be az U N D P (United N ations D evelopm ent Pro gram) m egbízásából készült ón. Jackson-report, a „C apacity 24.

(27) s tu d y ” , am ely az E g y esü lt Nem zetek S zervezetének a fejlődő országok tám o g atását célzó tevékenységét („technical assistance” ) elemzi kritikailag. A tudom ányos tá jé k o z ta tá s, am int a w ashingtoni konferencia egybehangzóan m eg állap íto tta, a nemzetek természetes erőforrásá nak tekinthető. E nnek a gazdasági életre közvetlen h a tá sa v an , kiadásai, a termelési dokum entációéi, a term elési költség részeinek tek in th ető k . A dok u m entáció gazdasági jellegű tevékenységgé v ált, a k u tatáshoz h asonlóan iparszerű szervezést tételez fel. A m int az ok tatási b eru h ázás végső soron term elő beru h ázás, m ert a szakképzettség és az á ltalán o s m űveltségi színvonal közvetlenül növeli a term elékenységet, ugyanígy a dokum entáció is az, azzal a különbséggel, hogy alkalm azási ágazataitól függően nyilvánul meg közv etetteb b v ag y közvetlenebb m ódon gazdaság-és term elé kenységnövelő h atása. Tendenciaszerűen a tu d o m án y o s tájék o z ta tá sra is v o n a tk o z ta t ható Engels m egállapítása a tudom ány költségeiről: ,, . . . E gy ésszerű állapotban, am ely túlm egy az érdekek m egosztásán . . . okvetlenül a szellemi elem is hozzátartozik a term elés elem eihez, és a gazdaságtanban is m eg fogja találni a h ely ét a term elési k ö lt ségek között. S itt m in denesetre m egnyugtató, h a tu d ju k , hogy a tu d o m án y ápolása an y a g ila g is kifizetődik.” 27 D ) A tudom ányos tá jé k o z ta tá s k u tatási irán y ai Ahhoz, hogy a tu d o m án y o s tájékoztatás valóban betöltse g azd a sági funkcióit és „á p o lá sa anyagilag is kifizetődő legyen” , m aga is sokirányú k u ta tá s tá rg y a , és még több irán y ú és m élyreható elm életi és gyakorlati vizsgálódást igényel. E k u tatáso k indokolt ság át azonban m égsem kizárólag a nagym értékű kiadásokban kell keresnünk, jóllehet ezek önm agukban is szükségessé teszik azokat. Ezek indokoltsága m in denekelőtt abban áll, hogy a tudom ányos m unka eredm ényessége általában, a k u ta tá sé pedig különösen, jelentős m értékben a tájék o ztatás hatékonyságán m úlik. Ön m agában teh át nem az 500 millió dolláros tájék o ztatási, hanem a tö b b m illiárdnyi k u ta tá s i költség a sok, am elynek m egtérülése a tájék o ztatás eredm ényességének is függvénye. 25.