• Nem Talált Eredményt

A Science Citation Indexről megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Science Citation Indexről megtekintése"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

A S C I E N C E C I T A T I O N I N D E X R Ő L

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás már többször foglalkozott a Science Citation Indexszel (SCI), amelynek évfolyamai 1965 óta az Országos Műszaki Könyvtárban hozzáférhetők a D5I3 raktári számon.

Utalunk a TMT-ben megjelent következő közleményekre:

POLZOVICS Iván: Kísérlet indexmüvek szerkesztésének me­

chanikus megoldására. A Science Citation Index = Tudomá­

nyos és Műszaki Tájékoztatás, 14. köt. 12. sz. 1967.

p. 819-841.

Mit mondanak a tudományos folyóiratok a tudományos fo­

lyóiratokról • Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 21. köt.

12. sz. 1974. p. 907-909. Referátum.

Szakirodalmi hivatkozások elemzése: a tudománypolitika új eszköze = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 23. köt.

4. sz. 1976. p. 187. Referátum.

GARFIELD, E.: Hivatkozásé le mzés vagy hagyományos iro­

dalomkutatás? = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 24. köt. 6. sz. 1977. p. 234-242.

A következőkben közöljük az indexmüröl szóló ismertetést, amelyet az SCI szerkesztője és kiadója, a philadelphiai Institute for Stientific Information (ISI) állított össze*. Az ismertetés tájékoztatást nyújt az SCI felépítéséről és használatáról, példákat közöl keresési eljárásokra, amelyek az SCI segítségével végezhetők.

Közleményünk második részében rövid elemzést nyújtunk az SCI folyóiratbázisának országok szerinti és tematikai megoszlásáról az 1976. évi állapot szerint.

Egy következő cikkben a Science Citation Index és a társadalomtudományi folyóiratokat feldolgozó Social Science Gtation Index folyóiratbázisainak elemzését közöljük a feldolgozott folyóiratok hazai hozzáférhetősége szempontjából.

How to seaich the Science Citation Index. OMKDK raktári szám: D 513; megtalálható a könyvtár tájékoztató szolgála­

tánál.

45

(2)

A SCIENCE CITATION INDEX ISMERTETÉSE

1. Bevezetés

Az itt következő ismertetés eligazítást nyújt ahhoz, hogy miként használhatjuk a tudományos folyóiratiro­

dalomnak a világon egyetlen multidiszciplináris hivat­

kozási indexét, a Science Citation Indexet (SCI).

Aki nem ismeri az SCI-t vagy nincs kellő gyakorlata használatában, az ismertetésből megértheti, hogy miért igen fontos eszköze az SCI az irodalomkutatásnak.

Magyarázatot kap a hivatkozások alapján történő indexe­

lés - ami számos információs szakember számára még titokzatosnak tűnik — hatékonyságának okaira is. Mintá­

kat közöl az SCI tételeiről és segíti az SCI tartalmi és formai jellemzőinek megértését. Részletesen leírja a különböző célú irodalomkutatáshoz szükséges különféle keresési technikát.

2. Az SCI hatékonysága

2.1 Az SCI alapvető sajátosságai

Egy index hatékonyságát legjobban úgy ítélhetjük meg, ha összehasonlítjuk, hogy adott idő és energia ráfordításával milyen eredményt nyújt. Az American Chemical Society (Amerikai Kémiai Társaság) egyik bizottságának a véleménye szerint az SCI hatékonysága ebből a szempontból igen j ó . A bizottság jelentése szerint azok a vegyészek, akik az irodalomkutatáshoz az SCI-t használják, saját bevallásuk szerint átlagosan heti két órát takarítanak meg vele.

Az SCI-nek ez az előnyös tulajdonsága azonban nem korlátozódik a kémiai irodalom területére. Más tudo­

mányágak és szakterületek könyvtárosai és tudományos kutatói szintén úgy vélik, hogy az SCI segítségével az adott témában megjelent fontos dokumentumok nagy százaléka minimális kereséssel megtalálható. És ami még fontosabb: az SCI segítségével azonosított dokumentu­

mok zöme relevánsnak bizonyul.

Az SCI-t három alapvető sajátossága teszi jól használ­

hatóvá:

az évente megjelent folyóiratcikkek indexelése az általuk hivatkozott dokumentumok szerint;

az SCI multidiszciplinaritása: több mint 100 tudo­

mányág és szakterület irodalmát dolgozza fel;

a változatos lehetőségek, melyekkel eredményes ke­

resést kezdhetünk akkor is, ha az adott témáról csak minimális információvá! rendelkezünk.

2.2 A hivatkozási index előnyei

A hivatkozásoknak indexfogalmakként való felhasz­

nálása számos előnyt biztosít az SCI-nek keresési szem­

pontból más rendszerű indexekkel szemben. A szerző által cikkében közölt hivatkozások pontosan és félreért­

hetetlenül meghatározzák a cikk tárgyát a hivatkozott cikkekkel való kapcsolatuk alapján.

A hivatkozást nem érintik a terminológia változásai, a hivatkozás nem igényel szubjektív interpretációt és döntést az indexelő részéről, az indexkifejezés használha­

tó marad az időtől függetlenül.

Az SCI mélyebb indexelést tud biztosítani, mint a legtöbb egyéb index, mivel egy átlagos tétele 13 hivat­

kozást tartalmaz, ezek mindegyike külön indexkifejezés, amely az indexelt tételhez vezet.

Továbbá:

a hivatkozások illusztrálják a szakirodalom régi és új elemei közötti kapcsolatot. Minthogy mindegyik elem a tudományos fejlődés folyamata egyik elkülöníthető ese­

ményének publikált rögzítése, az ilyen elemek indexe a különféle időpontokban bekövetkezett események kö­

zötti kapcsolatokat jelzi. A hivatkozási index ezzel hatékony eszköz azon dokumentumok meghatározására, amelyek megállapítják, hogy valamely tudományos meg­

állapítást vagy eljárást megerősítettek, továbbfejlesztet­

tek, kipróbáltak, korrigáltak, vagy alkalmaztak-e;

a hivatkozási index alkalmas arra, hogy egy korábban ismert hivatkozásból kiindulva időben előre haladva közelítse meg az eseményeket. Függetlenül attól, hogy egy dokumentum eredetileg mikor jelent meg, a Citation Indexben minden évben újra indexelik míg a feldolgo­

zott folyóiratok valamelyikében az év folyamán legalább egyszer hivatkoznak rá. Amint a kereső azonosított valamely kezdeti hivatkozott tételt, továbbhaladhat az eredeti tételre hivatkozó tételek felé;

mivei a luvaucozasi inaex tudományos események közötti kapcsolatokat határoz meg, amelyek különféle tudományágakat és szakterületeket kapcsolnak Össze, automatikusan integrálja a lefedett szakterületek teljes irodalmát. Például egy 1951. évi cikk esetében, amelyik a folyékony vékonyrétegek gáz abszorpciós együtthatói­

nak jelentőségéről szól, az SCI felsorol erre a cikkre hivatkozó cikkeket a vegyipar, a környezetügy, a gép­

ipar, a gyógyszeripar, a kohászat és a biokémia szakfo­

lyóirataiból. Ily módon az SCI kimutat olyan kapcsola­

tokat is az egyes tudományágak között, amelyeket más típusú indexelési rendszerek gyakran nem ismernek fel;

a hivatkozási indexek nem csak a tudományágak határáig terjednek, hanem az időhatárokon is átnyúlnak.

Minden cikk, amelyre az SCI által feldolgozott folyóira­

tok valamelyike hivatkozik, a hivatkozás évében beleke­

rül az SCI-be, függetlenül attól, hogy mikor jelent meg.

Az SCI egyetlen évfolyama tehát az új szakirodalom jelentős részének bibliográfiai leírásain felül tartalmazza

(3)

TMT. 26. évf. 1979/2.

hivatkozások formájában a múlt tudományos irodalmá­

nak nagy százalékát is.

Mindezek alapján a hivatkozási indexekkel végzett irodalomkutatás kevesebb ráfordítással és rövidebb idő alatt több eredményt nyújt, mint a hagyományos tárgy­

szavas indexek.

2.3 Az SCI által feldolgozott folyóiratbázis

Az SCI mintegy 100 tudományág és szakterület 2600 folyóiratát dolgozza fel folyamatosan,* vagyis a legfon­

tosabb és legszélesebb körben olvasott szakfolyóiratokat.

Ezek a folyóiratok közlik a fontos tudományos iroda­

lomnak mintegy 90%-át, fontosnak tekintve azt az irodalmat, amit valamely kutató érdemesnek tart hivat­

kozásra.

2.4 Különféle keresési lehetőségek

Az SCI valamely év irodalmát ötféleképpen indexeli:

a hivatkozott szerzők és a hivatkozott művek szerint (Citation IndexJ;

a hivatkozott szabadalmak szerint (Patent Index, ami a Citation Index egyik fejezete);

szerzők szerint (forrásindex, Source Index);

a szerzők intézményei vagy a testületi szerzők szerint (Corporate Index, a Source Index fejezete);

kulcsszavak szerint (Permuterm Subject Index).

Bár a Citation Index a fő irodalomkutatási eszköz, a többi indexnek is igen fontos, kiegészítő szerepe van. A Patent Index révén olyan újabb cikkekre találhatunk, melyek adott szabadalomra hivatkoztak. ASourcelndex a szerző neve szerinti keresésre hasznlálható és közli az indexelt tételek teljes bibliográfiai leírását. A Corporate Index-et az intézmények neve szerinti keresésre használ­

hatjuk.

kPermuterm Subfect Index (PSI) a hagyományos kulcsszóindex különleges változata. Különösen fontos irodalomkereső eszköz mind a Citation Indexszel együtt, mind önmagában.

A PSI a szokásosnál nagyobb pontosságú keresést tesz lehetővé azáltal, hogy túllépi azt az általános gyakorla­

tot, hogy a cím szignifikáns szavait használja tárgyszó­

ként. A PSI minden tárgyszó alatt felsorolja a cím mindazon szignifikáns szavát, amelyek együtt fordulnak elő. Ez a finomítás lehetővé teszi két tárgyszó kombiná­

ciójának a keresését is. így csökken az irreleváns doku­

mentumok aránya. A PSI különösen hasznos olyan folyóiratcikkek keresésére, amelyek bibliográfiát tartal­

maznak, és így a hivatkozások alapján történő keresés kiindulópontjai lehetnek. Számos esetben az PSI egyma-

Lásd: 1976. Souice Publication for the Science Citation Index. OMKDK raktári szám: E 6646; megtalálható a könyv­

tár tájékoztató szolgálatánál.

gában is elegendő az irodalomkutatási igények kielégíté­

sére.

3. Az SCI formátuma és tartalma 3.1 Az SCI szerkezete

Az SCI integrált irodalomkereső rendszer, amely három fő indexből áll:

a Source Indexből, a Gtation Indexből és

a Permuterm Subject Indexből

Mindegyik index ugyanazt az anyagot tartalmazza, csak az indexelés módja eltérő.

3.2 A Source Index (forrásindex)

A Source Index az SCI által évente feldolgozott több mint 420 ezer cikk szerzői betűrendes indexe. Közli az indexelt cikkek teljes címét, a szerzők nevét, a folyóirat címét és kötetszámát, kezdő és befejező lapszámát (1975 előtt az SCI csak a kezdő lapszámot közölte) és a megjelenés évét. Minden címet angol nyelven közöl. Ha a cikk nem angol nyelvű, közvetlenül a cím előtt zárójel­

ben közli, hogy milyen nyelven jelent meg.

A Source Index segítségével történő kereséshez az adott évi kötetben meg kell keresni a szerző nevét, aki az év folyamán publikált. Ez a szerző lehet valamely szakterület elismert szaktekintélye vagy az SCI egyéb indexeiből kikeresett szerző.

A Source Index egyik fejezete munkahelyük szerint sorolja fel a szerzőket. Egy másik fejezet a szerző nélküli cikkek adatait közli folyóiratok szerint. A Source Index egy jellemző tételét az 1. ábra mutatja be.

S z e r z ő N y e l ű Clm

T, „ . G U I L L O N 0

I arsszerzOK /.<•.•-• 4 S K O U L I O S A — S M A L L - A * G L E I . B A V O I F - FRACTIOh STUDiE5 OF S U E C T i C POLVMOaPHiSU OF 01- (J>. N . O C H D£ C Y L O I 6 E> I Z I L O; > ' H 1 I K O M ' .DrPHEHIL

J J S J 7 - f l J : ű í i . 7 ű í Tt Cfl

/

F o l y ó i r a t K ö t e t F ü z e t Oldal

Lábra

Megjelenés

éve H i v a t k o z á s o k száma

3.3 A Citation Index (hivatkozási index)

A Citation Index használatához k i kell keresnünk annak a szerzőnek a nevét, akiről tudjuk, hogy a keresett témában releváns közleményt — könyvet, cikket, levelet,

47

(4)

tézist stb. - publikált. A szerző lehet a szakterület elismert tekintélye, de ismerhetjük nevét bibliográfiák­

ból vagy más irodalomkutatás alapján. Ha a szerző bármely korábban megjelent munkájára az SCI adott évfolyamainak évében hivatkoztak, úgy az SCI ezt közli és felsorolja a hivatkozó szerzők nevét.

Ismerve a hivatkozó szerzők nevét, a hivatkozó cikkek teljes bibliográfiai leírása kikereshető a Source Indexből.

A 2. ábra bemutatja a Citation Index egy tipikus tételét a Source Index kapcsolódó tételével együtt.

fl K G

i • S Í eroCHíuisTttr s ,J O

: E j - . : AC - Ö H V S I . PAR MASLINSK. C ACEHt ACtIO UCAENO SJ BIOCHEM J _ WO0lFOI.il CA J BACT

H C í f i C U L A I l O K R E Í E J f l C H 1]

I ANVERSA P L AH IHV I LJUHQQVI A UICBOVASC R

P|

t '.5;

111 21 10

I I I

I I 1 0 ! !

Ti fi f i f i ­ i t

A Nair által korábban publikált n cikkek, melyekre az Indexben feldolgozott évben hivatkoztak.

A Z index által feldolgozott évben publikált új -cikkek, melyek hivat­

koztak Nair egyik cikkére.

A Nair-ra v o n a t k o z ó egyik új cikk tétele a Source Index-ben.

W O O L F O L K CA

METABOLISU OF H - METHX.PURIHES I I A P1EUDO- MOMA5-RUIIDA STB u h I50LATED BT ENBICMMEN 7 OH CAFtSINE AS S O I E SOURCE OF CARQON AND N I T R O G É N

J "ACF <"lll I M B - l I M IS 4U

2. ábra 3.4 A Permuterm Subject Index

(PSI, kulcsszóindex j

A PSI kétszintes indextételekben betűrendben tartal­

maz permutált szópárokat, összekapcsolva a szerzők nevével, akik a szavakat cikkeik címében használták.

A PSI használatához induljunk ki olyan szavakból, kifejezésekből vagy szópárokból, amelyek valószínűleg szerepelhetnek az adott témával foglalkozó valamely cikk címében. Első lépésként megtaláljuk azoknak a szerzőknek a nevét, akik a keresett szavakat cikkeik címében használták, ezután a Source Indexből a szerzők neve alapján kikeressük a cikkek teljes bibliográfiai leírását.

A PSI egy jellegzetes tételét a 3. ábra mutatja be a Source Index két kapcsolódó tételével együtt.

INJgKSnLLAR

ABSOBPTION . . . OOHSCHNE 1 PELLINQ HA ABUNDANCE ' LECUEUX J ALCONOL Z U C H É R M A . B

•AND SHOW I P BREAKUP .TSAO CH C * - C O . GLASSOOL. AE CARBON . LISZT H5

CM . ZUCIERUA. •

CHElllSTRf .

ClOUDS CRUTCHER RH SNOW TP

" C U M t t M CBAWFORO 01 SCOTT EH COSMIC-RAYS TSAO « H

10SHIMOR U CURVE M O R C Á N OH

VIOTTI B OETECTIOM ZUCKEAMA I DIFFUSI DORSCHNE. J

Az indexelt évben ezek a szerzők használták cikkeik e l m é b e n az

„ i merttel la r" t z ó t a nevük mai- ' lett feltüntetett szóval e g y ü t t

Két cikk leírása a Source Index-ben, melyeknek elmé­

ben szerepel mind az „inter- stellar", mind a „ c l o u d s " szó

C R U T C N E H HM

EVANS NJ TROLAND T HFILES C—OH ZEEMAN OB- SEHVATIONS OF INTERSIELIAR DU5T CLOUDS

ASTROPHrS I f l l f l J ' í l . f l J 75 9fl

•IHOW TP

COHFN J C—O I F F U S E I R T t R S I Í L L A B BAND FORWATION

3. ábra

kony használatának illusztrálására. Az SCI kilencféle keresésre használható:

bibliográfiai adatok megállapítása;, keresés eponimák alapján;

módszerek leírásának keresése;

fejlődési folyamat vagy valamely vegyületről szóló irodalom nyomon követése;

fogalmak keresése;

speciális kérdések megválaszolása;

mul ti diszciplináris keresés;

gyors helyzetkép alkotása;

irodalomkutatás bibliográfia készítéséhez.

Ezek a kategóriák — egymás közötti jelentős átfedés­

sel - tartalmazzák az írodalomkeresésnek szinte mind­

azon típusát, mely a tudományos kutató vagy a refe- renszkönyvtáros munkája során használatos.

A tömörség és az érthetőség kedvéért a legtöbb keresési példa egyetlen év irodalmára korlátozódik;

néhány példában közöljük a megtalált cikkek rövidített jegyzékét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kereséseket annyiszor ismételhetjük, ahány év irodalmát kívánjuk áttekintetni attól függően, hogy a keresést milyen részletességgel akarjuk végezni.

4. Hogyan használjuk az SCI-t?

4. í A keresési típusok

A következőkben néhány keresési példát láthatunk az SCI különféle irodalomkeresési célokra történő haté-

4.2 A folyóiratcímek rövidítése

Az SCI majdnem mindegyik feldolgozott folyóirat címét rövidített formában közli: pl. Journal of Organic Oxemistry helyett J ORG CHEM. Némi gyakorlattal felismerhetjük, hogy melyik rövidítés mit jelent. Ha

(5)

TMT. 26. é v f . 1979/2.

ismeretlen értelmű rövidítést találunk, az SCI Source Index első kötetének elején közölt folyóiratjegyzékben megtalálhatjuk a folyóirat teljes címét.

4.3 Az idézett szerzők kereséséről és az azonos (homográf) nevekről

A Citation Index használatakor ügyelnünk kell arra, hogy ne tévesszük össze az azonos családnevű és utónevű (homográf nevű) szerzőket. Az SCI adatait feldolgozó számítógépek nem tudnak különbséget tenni a homo­

gráf ok között.

Az ebből származó problémák rendszerint elkerülhe­

tők, ha kellő figyelmet fordítunk a tételben szereplő kiadvány címére. A legtöbb esetben már a cikket közlő folyóirat címe is elegendő ahhoz, hogy az azonos nevű szerzőket megkülönböztessük: egy asztrofizikus valószí­

nűleg nem közöl cikket orvosi folyóiratban.

Vannak azonban esetek, amikor a homográfok felde­

rítése nem ilyen egyszerű. Ilyenkor az adott szerzőre hivatkozó folyóirat címe is segíthet annak megállapításá­

ban, hogy félté tele zhető-e kapcsolat az idézett és az idéző cikk között.

5. Bibliográfiai adatok megállapítása

A keresésnek talán legáltalánosabb típusa a valamely közleményben idézendő vagy valamely könyvtárból ki- kölcsönzendő dokumentum pontos bibliográfiai leírásá­

nak megállapítása. Az ilyen típusú kereséshez előnyös, hogy az SCI évfolyamai nemcsak az adott évben megje­

lent legfontosabb cikkeket, hanem — hivatkozott tételek formájában — az előző évek irodalma jelentős részének adatait is közlik. Az SCI 1970-1974. évi ötéves kumulá­

ciója több mint 8,3 millió tételt tartalmaz. Ezért igen nagy a valószínűsége annak, hogy valamely közlemény bibliográfiai adatait megtaláljuk függetlenül attól, hogy az mikor jelent meg.

5.1 Keresési példa 5.11 A kérdés

Egy sebész esetleírást készít és tanulmányában foglal­

kozni akar azzal a fajta tisztával, amelyet először 0. R.

Hyndman írt le az 1940-es évek közepén egy cikkben, melynek a címe feltehetően Spinal Extradural Cysts.

Ehhez tudnia kell, hogy a cikk mikor és melyik folyóiratban jelent meg.

5.12 Az eljárás

Mivel a Citation Index gyakran egy szerzőnek több jelentős művét is közli a hivatkozott tételek között, legcélszerűbb itt kezdeni a keresést.

I . lépés

Megkeressük a HYNDMAN OR név alatti tételeket a Citation Indexben.

Az 1970-1974. évi kumulációban Hyndman által publikált számos könyv és cikk adatait találjuk az 1938-1952 közötti 15 éves időszakról. A felsorolt dokumentumok között azonban csak négy olyan cikk van, amely az 1940-es évek közepén jelent meg (4. ábra).

V O L J>G YH

H Y N D M A N O H

4S mCH SURG Í 3 147

NELSON CL CLIN Ű H T N O P 1972 1 « 72 4t J JYEUBOSLWG 3 474

TRIBOLET ND SCHW M E D W O 104 459 74 47 G Y N E C oflsrer S4 460

W I N T E R RB J B O N E JOfN A 5 5 223 7's 47 SlfflCERY G Y N E C O L O G Í 0 14 JSt>

G O R T V A L P . NEUROSURG 3 3 60 70

4. ábra 5.13 Az eredmény

Mivel a kérdéses cikk gerinc rendellenességgel foglal­

kozik, a nőgyógyászati és szülészeti folyóiratokban közölt cikkeket gyakorlatilag kizárhatjuk. Legvalószí­

nűbb, hogy a cikk a Journal of Neurosurgery 1946. évi 3. évfolyamának 474. oldalán jelent meg.

Befejezhetjük a keresést, ha a hivatkozáshoz nem szükséges a cikk pontos címe. Néhány folyóirat, pl. a Science a hivatkozásokhoz csak a hivatkozott szerző nevének, a folyóirat címének, kötetének, a cikk kezdő lapszámának és a megjelenés évének közlését követeli meg. Ezeket az adatokat az SCI-ben mind megtalálhatjuk.

Ha azonban szükségünk van a cikk címére is, folytat­

hatjuk a keresést. Mivel Hyndman szóban forgó cikkét jóval az SCI első évfolyamának megjelenése előtt publi­

kálták, teljes bibliográfiai leírását az SCI egyetlen kötete sem tartalmazza. A Citation Indexben közölt információ alapján azonban a Current List ofMedical Literature-ben (1946-ban ez volt az Index Medicus címe) könnyen megtalálhatjuk a keresett cikk címét: Spinal Extradural Cysts. Report of Cases.

5.2 Keresési példa

Ha a keresett publikáció folyóiratcikk, és rendelkezé­

sünkre áll az SCI-nek a megjelenés évét feldolgozó évfolyama, a keresés még egyszerűbb.

5.21 A kérdés

/. Aisner az 1970-es években cikket közölt ortho- staticus hypotensioról valamely kemoterápiás kezeléssel kapcsolatban. Mik a cikk bibliográfiai adatai'?

5.22 Az eljárás

A szerző nevét ismerjük, tehát egyszerűen kikeressük az 1970-1974. évi SCI Cumulation Source Indexből.

1. lépés

Megkeressük AISNER J-t a Source Indexben/'5. ábra).

49

(6)

A I S N E R J

W E I S S HD CHANG P V/rEPINIK PH—OBTHOSTATIC HYPOTENSION DURING COMBINATION CXEMOTHERAPY WITH YINCRISTINE [NSC- 67574)

CAWC CH Pl H(*).'Ur-tH 74 20B

5. áóra 5.23 Az eredmény

A Source Indexből megtudjuk, hogy a cikk 1974-ben jelent meg a Cancer Chemotherapy Reports, Part 1, 58.

évfolyamának 927-930. oldalán.

Mivel a keresés kezdetekor nem tudtuk, hogy a cikk mikor jelent meg, az SCI több évfolyamát végignézhet­

tük volna, mielőtt az 1974-es kötetben megtaláltuk volna. Az SCI 1970-1974. évi kumulációjában viszont egy perc sem kellett a keresett információ megszerzésé­

hez.

6. Keresés eponimák alapján

EtENTON CV

JOHNSON RW ROBINSON OR HILLMAN E h SHIBLEY GP GRUBER J — C O M C Í P A T I Y E LARGE-SCALE INVITHO P R O P A Ű A T I O N OF GBOSS AND BAUSCHEB L E U K É M I A VIRUSES

I" " " " 0 t l f « M 1 7 - 3 f S 76 Í I O fl FURU5AWA E

FURUSAWA s LEE JYB PATAHAVA. S - T K E B A P E U T I C ACTIVITY OF PBETA2ETTINE. A NQ RCI SS US ALKALOID Oh BALFSCHER L E U K É M I A — COMPAB1SON WITH TAZET1INE 5TBEPTONIGRIN

f SOC ElP M T J 2 Í Í I ; 116-111 7« 1»B O K U N E W I C . J P

PHILLIPS EL B R O Í O V I C . B—EFFECT OF RAUSCHER L E U K É M I A nl . YELOPMENT ON OHA-SYNTHESIS BY HEMATOPOIETIC CFU-5

E I P HEMATOL 4íJ);M3-150 7B 14K

7. ábra 2. lépés

Keressük meg a Source Indexben a szerzők nevei alatt a három cikk bibliográfiai leírását (7. ábra).

6.13 Az eredmény

A címek alapján biztosra vehetjük, hogy mindhárom cikk releváns. Egyetlen keresés nyomán tehát három cikket tudtunk azonosítani, ezek összesen 36 hivatkozást tartalmaznak (ezekből további információt szerezhe­

tünk). A keresés nem tartott tovább 5 percnél.

Számos tudományos elméletet, eljárást és módszert arról a személyről neveztek el, aki azt először meghatá­

rozta vagy alkalmazta. Ezek az eponimák, mint pl. a Tay-Sachs betegség, a röntgensugár és a Rohrschach-teszt problémát okozhatnak, ha a rájuk vonatkozó informá­

ciót a hagyományos tárgyszavas indexekből akarjuk kikeresni.

Egy integrált irodalomkutatási rendszer mint az SCI azonban meg tudja oldani ezt a problémát, mert két kiindulási lehetőséget is ad a keresőnek — a Permuterm Subject Indexben vagy a Citation Indexben.

6.1 Keresési példa 6.11 A kérdés

Mi jelent meg legutóbb a Rauscher-leukémiáról, me­

lyet először Frank J. Rauscher írt le 1962-ben a Journal of the National Cancer Institute c. folyóiratban közölt cikkében?

6.2 Keresési példa 6.21 A kérdés (Id. 6.11)

6.22 Eljárás a Citation Indexből kiindulva

A keresés kiindulópontja Rauscher eredeti cikke:

Virus-Induced Disease ofMice Characterized by Erythro- cytopoieses and Lymphoic Leukémia, amely 1962-ben jelent meg a Journal of the National Cancer Institute 29.

évfolyamának 515. oldalán.

1. lépés

A Citation Indexben megkeressük Rauscher cikkét.

Az 1976. évfolyam szerint öt cikk hivatkozott Rau­

scher cikkére /8. ábra).

R A U S C H E R FJ 62 J HAT CANCER I

FORGER JM HEHLMANN R HINO S LEVT JA STEPHENS.. JB

2 9 SIS CANCER BES BLUT J VIHOLOGY BIOMEDICINE N A T Ú R É

24 15 261

!04! 76 375 76 033 76

•1 76 SOS 71

6.12 Eljárása Permuterm Subject Indexből kiindulva

Mivel a szerzők gyakran használnak eponimákat, nagy a valószínűsége, hogy a releváns cikkek címében szerepel Rauscher neve. Ezért kezdhetjük a keresést a Permuterm

Subject Indexben.

1. lépés

Keressük meg a RAUSCHER/LEUKEM1A tárgyszó- párt a PSI-ben.

Azt látjuk, hogy 1976-ban ez a szópár három szerző cikkének a címében szerepelt (6. ábra).

RAUSCHEP

L E U K É M I A . . BENTON CY FUBUSAWA E .DKUNEWIC. JB

6. ábra

8. ábra 2. lépés

A Source Indexből kikeressük az öt cikk bibliográfiai leírását (9. ábra).

F O R G E R JM

CERNY J—THYMIC H O R M O N É MODULATION OF LEUKEMOGENIC V Í R U S RE PL IC AT ION

CANCER B E S 36161:7046-2052 Tt Jlfl H E H L M A N N R

(•El L E U K É M I A VIRUSES

BLt/7 32751. J 7 3 - J 6 Í 7t 94fl H I N O S

STEPHENS. JB AABONSON SA—RADIO1MMUN0A5SAYS FOH 70.000- MOLE CULAR-WEIGHT.GLYCOPFOTEJNS OF ENOOGENOUS MOUSE TYPE- C yiBUSES —V1BAL-ANTIGEN EIPBESSION IN N O R M Á L MOUSE TIS- SUE5 AND SERA

J WfOLOGT I W l t a W - N l 76 JOP.

LEVY JA

ENDOCENOUS C-TYPE YIBU5ES—DOUBLE AGENTS IN NATUHAl. LIFE P B Ű C E 5 S E S

BIOMEOICINE 24121.-84-52 76 167B S T E P H E N S . JR

HINO S GARBETT EW AARONSON SA—IMMUNOIOOICAL CROSS- BEACTIVITY OF MASON.PFIZER MONKEY YIBUS WITH TYPE.C RNA VIRU5E5 ENOOGENOUS TO PRIMATES

N4TUBE 261IS56IM09.S11 76 36B

9. ábra

(7)

TMT. 26. évf. 1979J2.

6.23 Az eredmény

A címek alapján mind az öt cikk relevánsnak tűnik.

Két cikk lenkemogén vagy leukémia vírusokkal foglal­

kozik. A másik háromnak a címében a Type C Virus (C típusú vírus) jelzi, hogy ezek is relevánsak, mivel a Rauscher-Leukemia is a C típusú vírusok egyik osztályá­

ba tartozik. Röviden: kb. 10 perc alatt összesen nyolc, feltehetően releváns cikket tudtunk kikeresni.

B A K ; M M

C E F O B E L L . J J R O B E R T S B U — P L A S M A - M E M B R A N E C O M P O N E N T S O F S K M F I B R 0 9 L A S T S F B O M N O R M Á L I N D L V I D J A L S A N Ű P A T I E N T S W I T H C Í S T I C - F I B B O S I S

j P E o i a r > í | i f ; 7 ; - r s rs tm C H A N G U S J E

O U I S S E L L 0 0 S U K U P M R P I T O T H C — S T U D I E S O N S Y N T H E S I S O F P I A S M A - M E M B R A N E P R O T E I N S O F F I B R O B L A S T S F B O M P A T I E N T S W I T H C Y S T I C - F I B R O S I S

A.M J PA7H 8Í(2):JT7-J2a 75 4JM R O B E R T S ftM

O C H I N G V U . B — T U R N O V E R OF P L A S M A - U E M S B A N E P O L V P E P T I O E S IN N O N P R O L I F E R A T I N G C U I T U S E S Of C H I N E S E - H A M S T E B OVARt C E L L S A N D NLTMAN S K I N F I B R O B L A S T S

AflCH B Í O C " m(fJílM4W 7S tni

ÍJ. ábra

7. Módszerek leírásának keresése

A kutatók gyakran kívánnak adott módszereket alkalmazni munkájukhoz. Ehhez azonban tudniuk kell az alkalmazni kívánt módszer időközben történt változá­

sairól, pontosításáról stb. A módszerekre vonatkozó információ keresése azonban mindig is nehéz volt, mert a hagyományos tárgyszavas indexekben nem szokták a feldolgozott irodalmat az alkalmazott módszerek szerint is indexelni. A szerzők viszont gyakran hivatkoznak módszertani tanulmányokra az általuk alkalmazott mód­

szerek részletes leírása helyett. E gyakorlat folytán az SCI különösen hatékonyan használható módszertani információ keresésére.

7.1 Keresési példa 7.11 A kérdés

Mi az alkalmazási területe a P. Borland által kifejlesz­

tett módszernek a felületi membránoknak a szövetkultú­

ra sejtjeitől való izolációjára?

7.12 Az eljárás

A keresés lciindulópontja P. Barland eredeti cikke: A New Rapid Meihod for Isolation of Surface Membranes from Tissue Culture Cells, amelyik 1970-ben jelent meg a Journal of Cell Biology 45. évfolyamának 662. oldalán.

1. lépés

A Citation Indexből kikeressük Barland cikkét. Az SCI 1975. évfolyamában azt találjuk, hogy 1975-ben három szerző hivatkozott Barland cikkére (10. ábra).

munkájukban. A módszer két felhasználási területe ezek szerint a cisztaíibrózis kutatása és a fehérjekutatás. A cikkek tehát hasznos információt nyújthatnak egyrészt a módszer alkalmazási területeiről, másrészt a módszer legújabb továbbfejlesztéséről, ami különösen értékes lehet.

8. Fejlődési folyamatot leíró keresések S. 7 Fejlődési folyamat nyomon követése

Az irodalomkutatás egyik fő célja - különösen a kémia és a vegyipar területén - a fejlődési folyamat nyomon követése.

8.1.1 Keresési példa 8.1.11 Akérdés

Mi jelent meg a legelső ismertetés óta egy reakcióról, ami felölelte az endodicyclopentadienone fémhidridek- kel történő redukcióját?

8.1.12 Az eljárás

A keresés kiindulópontja W. L . Diliing cikke: Metál- Nydride Reductions of Endotricyclo-5.2.02,6-DECA-4, 8-D1EN-3-ONE (Endodicyclopentadienone), amelyik 1970-ben jelent meg a Journal of Organic Chemistry 35.

évfolyamának 2971. oldalán.

1. lépés

Megkeressük a Citation Indexben Diliing cikkét.

Az SCI 1974. évfolyamában négy szerző szerepel, akik 1974-ben hivatkoztak Diliing cikkére (12. ábra).

B A R L A N D P

70 J C E L L S I O L 4 5 D£Z B A I G VM J P E D 1 A T C H A N G U S J E A U J P A T H R O B E R T S BM A P C H B I O C H

T I 117

; i 4 75 75

10. ábra 2. lépés

A Source Indexből kikeressük a három szerző cikké­

nekbibliográfiai leírását (11. ábra).

7.13 Az eredmény

Bár a három szerző cikkeinek címei nem említik Barland módszerét, mégis kiderül, hogy alkalmazták

D I L L I N G WL . . . 7a .' ORC C H E M

CHAU A S Y DURAN• J SAUERS R R WH.0ER P

I I !S71 J AOAC TETfiAHEDH L J OBG CHEM

57 105 74 ll.-l 23(7 74 39 1B50 74 33 1(31 74

12. ábra 2. lépés

Megkeressük a négy cikk Source Indexben (13. ábra).

bibliográfiai leírását a

8.1.13 Az eredmény

Durand és Wilder cikkei - címükből ítélve - vegyüle­

tek fémekkel történő redukcióját írják le; az egyik 51

>

(8)

vegyület azonos azzal, melyről Diliing cikke szól. Felté­

telezhetjük tehát, hogy mindkét cikk releváns. A másik kettőt el kellene olvasnunk ahhoz, hogy megtudjuk, miért hivatkoznak DiUing cikkére és hogy relevánsak-e számunkra.

C H A U A S Y

OEMAVO A APSIMON JW 8UCCINI JA FRUCHIEB A — CHBCMOUS CHLOBIDE BEOUCTION ! . REACTION OF S O M É DERIVATIVES AND D É G B A D A T I O N PBODL7CTS OF HEPTACMLOB WITH CKBOMOUS CHLO.

RIDE-ETHVLENEOIAMINE COMPLEX AND NUCLEAR MAGNETIC-RES- ONANCE AhD MAS5-SPECTHA OF PRODUCTS

J A O Í C 5!{t>:10l 7 Í MA DURAND J

THONGANH N HUET J — (FR] HEG IOSELECTIVITY IN REDUCTION BY HYDRIDES—CYCLOPENTENONE AND CYCI.OHEXEN0NE

TETRANEOR í T"974f28f.?J97 74 22H S A U E R S RH

HENOERSO. TR—PHOTOCHEMISTRY OF POLYCYCLIC 5 - ACYLHOR- BOBNENES

J O H G C H E M J9tl3).1S50 7' 137!

W I L D E R P

P O R Í I S AB WRIGHT GW SHEPHERD JM—OXYMERCUBATION-DE- MERCURATION ANO HY DROBORATION.OKIDAT I Oh OF ENDODICYCLO.

PENTADIENE (ENDO-TRICYCLO-5.2. 1.0S.6-OECA-3,B-DIENE}

J Ű N G ':.'..'.! 391121:1636 7' S2R

13. ábra

8.2 Valamely vegyületről szóló irodalom nyomon követése

Szélesebb körű és összetettebb keresést igényel annak megállapítása, hogy egy adott vegyületről mit publikál­

tak.

8.2.1 Keresési példa 8.2.11 A kérdés

Mi jelent meg a Prazosin nevű vegyületről?

8.2.12 Az eljárás

A keresés kiindulópontjai. Scriubine cikke:Studies with Somé New Hypertensive Aminő Quinazolines, amely 1968-ban jelent meg az Experientia 24. évfolya­

mának 1150. oldalán.

1. lépés

Megkeressük Scriabine cikkét a Citation Index 1969 -1975. évfolyamában. Kiderül, hogy 1969-ben, 1971-ben, 1972-ben és 1973-ban nem hivatkoztak rá, az 1970. évfolyamban azonban igen (14. ábra)) akárcsak az 1974. évfolyamban (15. ábra) vagy az 1975. évfolyam­

ban (16. ábra).

S C R I A B I N E A

65 E / P E B J E N 7 Í A 24 1T5Ű COHEN BU J CLIN PHAR

14. ábra

S C R I A B I N E A EB fJCPERTENTJA

BOLLI P 24 Í I S O BB MED J NI MED J

Í 3 7

Hfi 74 74

15. ábra

S C R I A B I N E A

ÍS EIBEPIEN7IA 24 1150

ADRIAENS. H PBACTITION 2 H 1BB n

BLOOM DS CUBR THEB R 1* 1*4 71 DOLLI P POSTGR MEO í m 63 78 CONSTANT. JW I97S I S 71 BUOKKANE. < CURR THER R 17 431 75 BAB SM BB J CLIN P 21 337 75 WOOO AJ CLIN E I P PK 1 2SIJ 75

2. lépés

Megkeressük a 14., 15. és 16. ábrán feltüntetett 10 cikket az SCI megfelelő évfolyamának Source Indexei­

ben/77. ábra).

Á D R I A E N S . H

VHYENS B — PBAZOS1N IN T R E Á T M E N T OF HYPERTENSION

PFfJCIITfON 1I4II1I0Í.1U-IJ1 7* 7R B L O O M DS

R05ENCOB. C KBAMEB B—CLINPCAL EYALUATION OF PRAZOSIN AS S O L É AGENT FOB 1BEATMENT OF HYPEBTEN5ION—DODBLE-BLIND CHOSSOVER STUDY WITH METHYLDOPA

CÜftfl TNER fi 18J1);144-150 75 T4R BOLL1 P

SIMPSON FO—NEW VASODJLATOR DRUG5 FOR HYPERTENSION

BR M E D J rfSB0tj.-U7 74 5B

B O L L I P

SIMPSON FO—PRELIMINABY CLINICAL TRIAL OF PflJUOSIN. NEW ORAL ANTIHYPEBTENSIVE AGENT

HZ MED J . 79Í5T6L569 74 (fi B O L L I P

SIMPSON FO—E1PERIENCE WITH PRAZOSIN IN TBEATMENT OF HY.

FEBTENSION

POSTGR 7JEO TS75|S1):S9-7Í 7 í fifi C O H E N BM

PRAZOSIN HYDROCHLOHIDE (CP-1 S.IS5-1). AN ORAL ANTIHYPEBTEN­

SIVE AGENT—PRELIMINABY CLINICAL OB5ERVATIONS IN AMBULA- TORY PATIENTS

1 CLIN PNAR 10ÍÍJ.-401 70 1SR CONSTANT. JW

MCSHANE WK SCRIABIN. A HESS HJ—ANALYSIS OF HYPOTENSIVE ACTION OF PRAIOSIN

POSTGR MEQ TS75ÍSTf:18-3S 7S 22R K U O K K A N E. K

MATTILA MJ — DEMONSTRATJON OF AN ADDITIVE ANTIHYPEBTENSIVE EFFECT OF PRAZOSIN ANO POLYTHIAZIEE IN OUT-PATIENTS

CUfiR THER fi 17151:431-436 76 ifi RAB SM

FABOOOUI S—PRAZOSIN IN TBEATMENT OF HYPERTENSION—A PHE.

LIMINARY REPOBT

BR J CLIN P 29il2l:337 75 SA WOOD AJ

PHELAN EL SIMPSON FO —CAHDfOVASCULAR EFFECTS OF PRAZOSIN IN NORVOTENSIVE AND GENETICALLY H Í P E H T E N S I VE RATS

CLIN E I P PH 2 W Ü 7 - 3 C 1 75 13H

17. ábra 3. lépés

Mivel B. M. Cohen cikke jelent meg legkorábban, és valószínű, hogy hivatkoztak is rá, nézzük meg, hogy szerepel-e az SCI 1971 és 1975 közötti évfolyamainak Citation Index fejezeteiben.

Az 1971. és 1973. évfolyamban nem találunk a cikkre hivatkozást.

Az 1972. évfolyam/ÍS ábra), az 1974. évfolyam (19.

ábra) és az 1975. évfolyam (20. ábra) azonban közli azon cikkek adatait, amelyek Cohen 1970. évi cikkére hivatkoznak.

C O H E N B U

70 J CLIN PWAPMACOL 10 408 DEHAEN B NY ST J MED

VOL PG Yfl

72 1169 7?

18. ábra

C O H E N BM

70 J CLIN PH4RMAC0L 10 408 BOLLI P BR MED J

HZ MED J MROCZEK WJ CURB THEB R

1 137 74 79 959 74 15 719 74

19. ábra

C O H E N B M 70 J CLIN PHABWaCOL

BLOOM OS CURB THER R la 144 75 BOLLI P CLIN SG MOL

41 S l f í 7*

POSTOB MED 1S7S 49 75

CONSTANT. JW 1975 11 75

KrNCATDS- P MED J AUST 1 327 73 LUNOJOHA. P POSTGB MEO 1975 41 7B WOOD AJ CLIN EXP PH 2 9*7 71

20. ábra 4. lépés

Miután néhány 16. ábra

cikket már sikerült megtalálnunk, ezekből kiindulva másokat is találhatunk a megfelelő évfolyamok Source Indexeiben (21. ábra).

(9)

TMT. 26. évf. 1979/2.

BOLLI P

WOOO AJ PHELAN EL LEE D B SIMPSON FO—PRAZOSIN—PRELIM­

INABY CLINICAL AND PHAflMACOLOG ICAL OBSERVATIONS

C l I N S C HOL 48( $71.-5-177-5179 7J 13H D E K Á É N P

DRUGS ON HORIZON

N I S 7 J M E O 72(13):196» 77 3TR KINCAIOS. P MACDONAL. IM HJA A LAVEA MC FANG P—CHANG.

INC C O N C É P T S IN MANAGEMENT OF HYPEBTEHSION

MEO J AUST 1fT1J:327-3J2 Ti 33P.

LUNDJOHA. P

HEMODVNAMIC CHANGES AT HEST AND DUBING EXEBCTSE IN LONG- TERM PRAZOSIN THERAPY FOB É S S E N T I A L H Y P E B Í E N S I O N

P O S T Ű K MED 1975(511:45-51 7 i TSH M R O C Z E K WJ

FOTIU S OAVIDOV HE FINNEBTY FA—PRAZOSIN IN HTPEBTENSION

—DOUBLE.BLIND EVALUATION WITH METHYLDOPA AHD PLACEBO

CUfrfl THEB H 76(31.769 74 TOR

21. ábra 5. lépés

Az eddig talált cikkeket keressük meg a megjelenésük évének megfelelő Citation Indexben és az SCI következő évfolyamaiban.

A cikkek közül csak fio/ff-nak 1974-ben a New Zealand Medical Journal-bm közölt cikke alapján talá­

lunk két további, eddig nem ismert cikket: A. J. Wood és Y. K. Seedat 1975-ben megjelent cikkeit (22. ábra).

VOL K I ¥11 14 NEW ZEALAND MEQICAL 79 969

BOLLI p CLIN S C MOL II 8177 71 SEEDAT YK S AFH MED J 49 1741 75 WOOD AJ CLIN EXP PH 2 297 15 2 444 75

22. ábra 6. lépés

A fenti két cikk bibliográfiai leírását megkeressük az SCI 1975. évfolyamának Source Indexében (23. ábra).

S E E D A T Y K

NOHTHCOO. 0 BAMPONO JG —PRAZOSIN IN TREATMENT OF HYPEB.

TENSION—PRELIMINABY STJDY

S AFR MED J 49(421:1741.1743 75 tfl WOOD AJ

PHARMAGOKINETICS OF PRAZOSIN IN MAN

CLIN E I P PH 1(I):44S 75 2B

23. ábra 8.2.13 Az eredmény

A talált cikkek címei és megjelenésük éve alapján nincs sok értelme a keresés folytatásának. A kapott adatokból láthatjuk, hogy 1974-ig az előzetes klinikai vizsgálatok leírásán felül nem jelent meg a Prazosin-ió\

lényeges munka.

A gyógyszer hatékonyságára, gyógyhatására és mel­

lékhatásaira vonatkozó előrehaladottabb klinikai és labo­

ratóriumi vizsgálatokat csak 1975-től kezdik ismertetni.

A keresést tehát 17 cikk bibliográfiai adatainak birtoká­

ban befejezhetjük.

9. Fogalmak keresése

Ha nem hivatkozási indexből akarunk fogalmakra vonatkozó információt keresni, rendszerint több tárgy­

szót kell megnéznünk, mivel valamely fogalmat általában több szakterületen használhatnak. Az SCI azonban

lehetővé teszi, hogy a keresett információt egyszeri irodalomkutatással megkaphassuk.

9.1 Keresési példa 9.11 A kérdés

Hogyan kapcsolódik a Kerr-geometria a csillagászati fekete lyuk jelenségéhez.

9.12 Az eljárás

Kiindulópontunk / . M. Bardeen cikke: Ken Metric Black Holes, amely 1970-ben jelent meg a Nature 226.

kötetének 64. oldalán.

1. lépés

Megkeressük Bardeen cikkét a Citation Indexben.

Az 1975. évfolyamban 5 szerzőt találunk, akik hivatkoztak Bardeen cikkére (24. ábra.).

70 N A T Ú R É 176 64

EAROLEY DM ANNfl ASTBO B 13 381 75 HILLS JG NATURE 154 295 TS SAN DBERG VD P H Y 5 REV D 12 2236 7S SILK J ASTflOPHTS J 100 L131 I S TEBNOY IM ZH EK5P TEO E l 3T7 7S

24. ábra 2. lépés

Megkeressük az öt cikk bibliográfiai leírását a Source Indexben (25. ábra).

E A R D L E Y DM

PBESS WH—ASTBOPHYSICAL PflOCESSES NEAB BLACK-HOLES ANN fl ASTRO 7J.-38I-422 75 R 209R H I L L S J G

POSSIBLE POWEB SOURCE OF SEYfEHT-GALAXIES AND OSOS

NATURE 231(54981:295.791 75 T3R S A N D B E H G VD

LIGHT-SCATTEBING PROPEBTIES OF NAKED SING ULAHITIES

PNTS BEV D 12(81:2226-7229 76 6fl S I L K J

ARONS J—NATURE OF GLOBULAB CLUSTEB X.flAY SOUBCES

A5TPOPHYS J 200(JJ:LT3J-L175 75 38B T E R N O V IM

SHALILOV VB CHIZHOV GA MAGLEVAN. " — ( R S ) 0 RAVITATIONAL SYNCHROTRON RABIATION EMITTEO BY A PARTICLE IN A KERR Ű R SCHWAH25CHILD FIELO

ZN EHSP 7EO 6 B(2):3 77-336 7 í 22R

25. ábra

9.13 Az eredmény

Címeikből ítélve Eardley és Ternov cikke valószínűleg releváns. Eardley szemlecikke, amely 209 hivatkozást tartalmaz, különösen értékes. (A szemlecikkeket a Source Indexben a megjelenés éve és a közölt hivatkozá­

sok száma között feltüntetett R jelzi.) A többi három cikk címéből nem tudjuk megállapítani, hogy azok relevánsak-e, vagy sem, azt legfeljebb feltételezhetjük.

10. Speciális kérdések megválaszolása

Ha speciális kérdésre keresünk választ, rendszerint terjedelmes anyagot kell átnéznünk ahhoz, hogy a 53

(10)

szakirodalomban taMljunk az adott kérdésre vonatkozó irodalmat.

Az SCI hatékonyan alkalmazható speciális informá­

ciók gyors kikeresésére is.

10.1 Keresési példa 10.11 Akérdés

Beigazolódott-e Rae elmélete, amely előrejelezte is­

métlődő DNS láncrészletek létezését?

10.12 Az eljárás

Kiindulópontunk Rae cikke: ChromosomalDistribu- tion of Rapidly Reanneating DNA in Drosphüia-Melano- gaster, amely 1970-ben jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 67. kötetének 1018. oldalán.

1. lépés

Megkeressük Rae cikkét a Citation Indexben.

Az 1975. évfolyamban hét szerzőt találunk, akik ebben az évben hivatkoztak Rae cikkére (26. ábra).

hivatkoznak Rae-ia - valószínűleg DNS-láncrészletekkel is. A címek alapján nem tudjuk megállapítani, hogy Funaki és Fimpinelli cikkei relevánsak-e vagy sem.

Egyetlen kereséssel tehát hét cikket találtunk, közülük három biztosan, kettő valószínűen, kettő pedig esetlege­

sen releváns.

11. Multid iszciplináris keresés több tudományágat érintve

11.1 Irodalomkutatás

A multidiszciplináris keresés legáltalánosabb formájá­

ban tudatosan keresünk több tudományág területéről információt, mivel a keresett téma több szakterülettel állhat kapcsolatban. Az ilyen típusú kereséshez rendsze­

rint többféle indexet kell használni. A multidiszciplináris jellegű SCI azonban egyszerre több tudományág területé­

ről képes információt keresni.

11.1.1 Keresési példa

RAE PMM 70 P 7MT ACAD 5C(

COBDEIBO « ENDOW SA FUNAKI K HAMEB DH LEE CS MAYFIELD JE PIMPINEL S

CHROMOSOMA j MOL BIQL CH P.0 M O S Ó MA GENETIC5 CHROMOSOMA N A T Ú R É

26. ábra

VOL PC YR

I I 65 T I I I 665 71 43 317 75 49 9*3 »

79 417 75 13 37 75 M l 33 S 71

2. lépés

A hét cikk bibliográfiai leírását megkeressük a Source Indexben (27. ábra).

CW H E E L E B LM LEE C S KA5TBITS. CD RICHAROS. HM—HETEBOCHRO- MATIC CHFiOMOSOMES ANO SATELLITE DNA5 OF OROSOPHILANASU-

CWfiOAJOSOVA STÍf):65-73 75 2ŰP.

EP 0 ? A N ML GALL J G — S A T E L L I T É DNA SEQUENCES OF DROSOPHILA- MELANOGASTER

J VOL BIOL 9(f4):MS-f92 75 J6A

FM A * S U |KS SASAKI M—LOCAIION OF NUCLEOLAR OBCANIIERS IN A N I M Á L AND P L Á N T CHROMOSOMES BY MEANS OF AN IMPROVED N - B A N D I N ü TECHNIQUE

CHROMOSOMA 49(4.1:357-370 7! J3H THOMAS CA—CLEAVAGE OF DROBOPN ILA.MELANOGASTER DNA BY RESTRICTION ENDONUCLEASES

CHROMOSOMA 49(31.243-26 7 75 35H

L EP 0 S S ^ B L E ROLE OF HEPETITIOUS DNA IN RECOMBINATORI JOININO DUBING CHBOMOSOME H E A H R A N G E M É N T IN DRO50PNILA-MELAN0-

GG E,N E T I C S 7S(3J;467-J70 75 < « « ELLISON JR—ORGANIIATION OF INTERPHASE CHBOMATIN IN DH0S0-

PHILIDAE—SELF AOHESIOH OF CKROMATIN CONTAINING SAME DNA

SEQUENCES , „ , . CHROMOSOMA J2(IJ:37-49 ' 5 29B

P TG A T T ÍEM ' DEMAHCO A - E V I O E N C E FOB HETEROGENEITY IN NETEHO-

27. ábra

10.13 Az eredmény

Endow, Lee és Mayfield cikkei első látásra közvetle­

nül relevánsnak látszanak ismétlődő DNS-láncrészletek témájában, mégpedig Drosophiláknál. Cordeiro és Hamer foglalkoznak a DNS-sel a Drosophilákban és - mivel

11.1.11 Akérdés

Biológiai anyagok mélyhűtött állapotú tárolásához használt kémiai adalékanyagokat gyártó vállalat szeretné tudni piackutatási célból, termékeit a vártnál szélesebb körben alkalmazzák-e és hogy miként váltak be biológiai és mezőgazdasági használatban.

11.1.12 Az eljárás

A keresés kündulópontja H. T. Meryman jól ismert cikke: Cryoprotective Agents, amely 1971-ben jelent meg a Cryobiology 8. kötetének 173. oldalán.

/. lépés

Megkeressük Meryman cikkét a Citation Indexben.

Az 1975. évfolyam 12 szerzőt sorol fel, akik 1975- ben hivatkoztak Meryman cikkére (28. ábra).

MERYMAN HT . .

VOL PO *H 7T CBTOBfOLOGT 1 173

H l 71 ASHWOOOS. MJ ANN NT AOAD 243 H l 71

GRAHAM WP 243 317 Y5

KONEY YE ANTIBIOTIKI 20 3*1 T I LIOHETTI FJ CBYOBIOLOGY '.7 111 75 LIVESON JA E I P NEUROL 49 624 TI MENZ L l CRYOBIOLOGY 12 * H 71 MILLER LK NATURE ?5h 113 75 NATH J CBYOBIOLOGT 11 391 75 RAG.AB AH SOUTH MED J « 1117 76

S E J T Ő N TJ POULTRY SCI 54 1297 75 5JOSTAOM M .. MICROSC O 105 <7 75 WEATHERB. L CRYOBIOLOGY 11 11* 71

28. ábra 2. lépés

Megkeressük a cikkek bibliográfiai leírását a Source Indexben (29. ábra)-

11.1.13 Az eredmény

Egyetlen keresés a legváltozatosabb tudományágak folyóirataiból szolgáltatott cikkeket:Annals oftheNew

(11)

TMT. 26. *vf. 1979/2.

A S H W 0 O D 5 MJ

CURRENT CONCEPTS CONCERNING RADIOPROTECTIVE AND CRYO- PROTECTIVE PROPERTIES OF DIM ETH Y L-S U LF OXI DE IN CELLULAH SYSTEMS

ANN NY 1CID 2A3ÍJAN27;;24 6-236 IS 33B GRAHAM WP

COHPARISON OF GLYCIROL AND DIMETHYL-SULFOXIDE AS CRTO- PROTECTIVE AGENTS FOR AN E X P E R I M E N T Á L TUMOR— PILOT-STUDY

ANN NY ACAD 243(JAN27).3T? 75 *R KONEV V E

ZHILINA 2A CHAMIN NN—(RS) 50ME PECULIARITIES OF POLYALCO- HOL U5E AS CRYOPROYECTORS IN STORAGE OF ACTINOMYCES NOURSEI LIA-0471

A N 7TB10 TIKI 20(4;: 342-345 71 'Jfi LIONETTI F J

HUNT SM GORE JM CURBY WA—CRYOPRESEHVATION OF hUMAN GPANULOCYTES

CRYOBIOLOGY Í2(3|:1S1.191 75 31R L I V E S O N JA

PE T E Á S O N ER CRAIN SM B O R S I É I N M a-REG E NEP AT ION INVIIRO OF PHEVIOUSLY FROZEN ADULT MOUSE AND H U M Á N STRIATED- MUSCLE COUPLED WITH FETAL SPINAL-CORD

ErP .'.EUROL 4 S Í 3 Í 5 2 4 . 6 J 5 75 1 GR MENZ L J

EFFECT OF CRYOPPOTECTIVE AGENTS ON PAT GUTANEOUS NERVES c n r o s i O L O G r I2|4):4űs-<i6 75 I S A MILLER LK

SMITH JS—PRODUCTION OF THREITOL AND S O R É I T Ó L BY AN ADULT INSECT — AS50CIATION WITH FREEZING TOLERANCE

NATURE 25S(JÍ 35 |:S 19520 75 17R NATH J

GONOA S R — E F F E C T S OF FREEZING ANO THAWING ON OLYCEROL MUTANTS OF ESCM E RICHIA-COLI

C R Y Ű B J O L O G Y 1 H1);32t -32J 75 17P.

RAGAB AH

AUTOLOGOUS BONE.MARROW THANSPLANTATfON

SOUTH V E D J 69(91:1157.1160 75 33H S E X T O N TJ

COMPARISON OF VARIOUS CRYOPROTECTIVE AGENTS ON WASHED CHICKEN SPERh-ATAZOA 5. EFFECT OF GLUCOSE. 5URCROSE AND POLIVINYLPVRROLIDONE

P O U L T R Í SCI 54.4): T 297-1299 75 7A S J O S T R O M M

ICE CRYSTAL-GHOWTH IN SKELETAL.MUSCLE FIBERS

J MICROSC D 105íSEP):67-B0 75 S Í P W E A T H E R B . L

A L L É N ED 5PENCER HH L I N O É N A U SM PERMOAD PA—EFFECT OF PLASMA OH HYDHOlTETHYl STARCH-PRESERVED R E D C E L L S

CBTOBIOLOGY 12(2J:11S-T22 75 9R

29. ábra

York Academy of Science, Antibiotiki, Cryobiology, Experunental Neurology, Journal of Microscopy-Oxford, Nature és Poultry Science.

A cikkek - címeik szerint - kriogén hűtöanyagoknak számos kémiai és biológiai anyagra gyakorolt hatásával foglalkoznak, ezért feltehetően sok releváns információt tartalmaznak.

Ha ugyanilyen széles körben hagyományos indexek­

ben kerestünk volna irodalmat, akkor legalább két vagy három tárgyszót kellett volna megnéznünk két - vagy inkább három — indexben.

A megfelelő tárgyszavak kikereséséhez alaposan is­

mernünk kellene az egyes indexek információkereső nyelvének szerkezetét. Hagyományos indexeknél egy ilyen keresés időigénye kb. 3 óra. Az SCI-ben a keresés mindössze 20 percet igényelt.

/1.2 Irodalomkutatás egyetlen tudományágban más szakterületről is gyűjtve releváns információt A multidiszciplináris keresés másik típusa az, amely egyetlen tudományág vagy szakterület irodalmát vizsgál­

ja, de az adott tudományágon kívül eső szakterületek irodalmából is keres releváns anyagot. Tegyük fel pél­

dául, hogy egy növény-genetikai kutató szemletanul­

mányt kíván készíteni a növények hibridizációjáról.

11.2.1 Keresési példa 11.2.11 Akérdés

Milyen folyóiratokat kell áttanulmányozni a növé­

nyek lúbridizációjáról szóló s^rnletanulinány elkészíté­

séhez?

11.2.12 Az eljárás

Keresünk egy régebbi tanulmányt a növények hibridi­

zációjáról, melyet felhasználhatunk a legújabb irodalom felkutatására a hivatkozások alapján.

1. lépés

Megkeressük a PLANT/HYBRIDIZATION tárgyszó- párt a Permuterm Subject Indexben.

Az 1972. évi PSI-ben azt látjuk, hogy 1972-ben Carlson publikált egy cikket, melynek címében szerepel ez a két szó (30. ábra).

2. lépés

Megkeressük Carlson cikkének bibliográfiai leírását a Source Indexben (31. ábra).

PLÁNT

HVBRIDIZATION .CARLSON PS

30. ábra

C A R L S O N P S

SMITH HH DEARING RD— PARASEXUAL INTERSPECIFIC P L Á N T NY.

BRIDIZATION

P NAS US Í S ( t ( . J 2 S ! 72 TJR

31. ábra 3. lépés

Az 1975. évfolyam Citation Indexében megtaláljuk azt a 25 szerzőt, akik hivatkoztak Carlson munkájára (32. ábra).

C A R L S O N P S

VOL PQ YH 72 P NAS US 69 2292

B07T1NO PJ RAOIAT BOT H 11 t 78 BRAUN E P L Á N T A 125 IBI 78

BRIGHT SWJ 139 79 73

CARLSON PS SCIENCE IBS 831 75 CHAXRABA. SN 1 J EX BIOL 13 9B1 73 ENGVILO KC PHY5L P L Á N T 33 350 78 GAM80RG OL CAN J GENET 11 737 75 GLEBA YY DAN 55SH 121 1l?5 75 GORDONS J CELL BIOL A t r 197 75 KAMEYA T JAP J GENET (0 13S 78 KARTHA KK CAN J BOTAN 52 3438 fs KUNG SD SCIENCE 187 383 78 MELCHERS G HOL G GENET 138 217 71 P L Á N T A MED I S J í 73 MESSERSC M Z PFLANZENP 74 175 78 PAIN1ER RB GENETICS a 7B Í J ! 75

PONTECOH. G 79 939 73

POWER JB P L Á N T SCI L t 197 75 REOEI GP BIOL ZBL H 11 381 75 RICE TB ANN R P L Á N T H 1B 371 73 SAUNOERS JW AM J BOTANY ti 6'v 73 SCHIEDER O Z PFLANZENP 7t 357 73 SCNILOER. L RECHERCHE 8 430 78 SHAPIRO NI GENETIKA R 11 159 73 SHEPARD JF P L Á N T PHYSL 35 388 73 SMITK HH BROOK S 810 1973 109 7 Í

32. ábra 4. lépés

Megkeressük a 25 cikk bibhográfiai leírását a Source Indexben. Többek között a 33. ábrán feltüntetteket találjuk.

11.2.13 Az eredmény

A cikkek címeiből kiderül, hogy legtöbbjük a növé­

nyek hibridizációjával, a termés javításának örökléstani vonatkozásaival és növényi sejttenyésztési módszerekkel foglalkozik, ezért relevánsnak tekinthető. A m i még fontosabb, ezek a cikkek — melyek között hat szemle­

cikk van - több ezer hivatkozást tartalmaznak, melyek további, esetlegesen releváns anyaghoz vezethetnek. A 55

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

utolsó képviselőjét, a sokáig utolsó magyar filozófiai rendszerkísérlet, az úgy tűnik, csak szándékként létező konkrétizmus atyját, majd Horváth nagy

„Úgy vélem mindnyájunknak meg kell hallgatnunk egy helyes ítélőképességű férfiút, aki együtt élt a türannosszal, részt vett házi, mindennapi életében, látta

Az interdiszciplináris tanulási forma alkalmazásánál csökkentjük a tudományok vagy a tantárgyak közötti határokat, mégpedig úgy, hogy a középpontba helyezünk

A megnyilvánulás az erőnek nemcsak megjelenése, hanem való- sága is.” 22 Másrészt Hegelnek az erő dialektikájával kapcsolatos gondolataira hivatkozva rámutat arra, hogy

Tehát míg a gamifikáció 1.0 gyakorlatilag a külső ösztönzőkre, a játékelemekre és a mechanizmu- sokra fókuszál (tevékenységre indítás más által meghatározott

Ez olyan mérce, amihez úgy kell közeledni, hogy azért elvarázsolt se legyen az ember, s utánozni semmi- képp sem szabad, mert abból lesz az epigonizmus?. Úgy érzem, hogy

Azonban bármennyire is jellemző méretű és alakú szemcse alapján végezzük e számításokat, az így kapott eredmény általában nagyságrendekkel kisebb, minta a valós érték

 Belső fajlagos felület: nyílt pórusok belső felülete.  Külső fajlagos felület: szemcsék alakja és