31.évf. 1984. augusztus
A TÖBBNYELVŰ INTEGRÁLT TEZAURUSZOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KILÁTÁSAI A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN
Sebestyén György
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A t ö b b n y e l v ű társadalomtudományi tezauruszok lét
rehozásának g o n d o l a t a n e m ú j ; fontosságát az 1977-ben Moszkvában t a r t o t t E C S S I D ( E u r o p e a n C o o p e r a t i o n i n Social Science I n f o r m a t i o n a n d D o c u m e n t a t i o n ) k o n f e rencián is hangsúlyozták [ 1 ] . A kérdés szorosan össze
függ az Unesco-nak és az I S O / T C 46-os munkabizottságá
n a k a m a törekvéseivel, h o g y a többnyelvű tezauruszok szerkesztési elveit és gyakorlatát nemzetközileg össze
hangolják, illetve szabványosítsák [ 2 ] .
1980-ban jelentős esemény történt: az Unesco Társa
d a l o m t u d o m á n y i N e m z e t k ö z i Fejlesztési Osztálya Párizs
b a n nemzetközi konferenciát hívott össze, a m e l y n e k témája a társadalomtudományi tezauruszok .nertizetközi integrációja v o l t [ 3 ] . A k o n f e r e n c i a f ő b b javaslatai az alábbi kérdésekre v o n a t k o z t a k :
• a nemzetközi társadalomtudományi t e z a u r u s z o k i n tegrációját elősegítő szabványok;
• a már létező társadalomtudományi t e z a u r u s z o k b i b liográfiájának elkészítése;
• fordítónyelvek kidolgozása a t e z a u r u s z o k k o m p a t i b i litásának biztosítására;
• o l y a n tezauruszmodel! kidolgozása, a m e l y e t bármely ország vagy szervezet k ö n n y e n adaptálhat, h a n e m kíván saját tezauruszt készíteni.
A k o n f e r e n c i a ajánlásai n y o m á n az I N F O T E R M elkészítette az egy- és t ö b b n y e l v ű társadalomtudományi tezauruszok bibliográfiáját [ 4 ] , m a j d az A s l i b könyvtár az Unesco-val együttműködve a bibliográfia bővített változatát d o l g o z t a k i [ 5 ] . 1981-től a t ö b b n y e l v ű társa
d a l o m t u d o m á n y i t e z a u r u s z o k integrációjának problémái
ról az Internationa! Classification c. szakfolyóiratban tanulmánysorozat j e l e n t meg.
/. Aithison, a nemzetközi elismerést kiváltott Unesco tezaurusz [ 6 ] készítője szerint a t e z a u r u s z o k integráció
ját a társadalomtudományokban u r a l k o d ó , egyre n ö vekvő terminológiai zűrzavar i n d o k o l j a ; ez a zűrzavar gátolja m i n d a hatékony t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó t , m i n d pedig az eredményes információfeldolgozást és -keresést.
A i t c h i s o n a t ö b b n y e l v ű integrált társadalomtudomá
n y i tezaurusz (a továbbiakban: T I T T ) lényegét így fogalmazza m e g :
„ O l y a n információkereső n y e l v , a m e l y az integrált tezaurusz funkcióinak megfelelően négy alapvető tulajdonsággal r e n d e l k e z i k : m i n d e n társadalomtudo
mányi szakterületre k i t e r j e d , u g y a n a k k o r rendkívül specifikus; összhangban v a n a tezaurusz-szabványok
k a l ; szisztematikus és a l f a b e t i k u s részekből áll; t ö b b nyelvű változatai v a n n a k " [ 7 ] ,
F o g l a l k o z n a k a T I T T - t e l a Manchesteri E g y e t e m e n is.
A z Unesco anyagi támogatásával összehasonlítják és e l e m z i k a társadalomtudományi t e z a u r u s z o k a t , javaslato
k a t d o l g o z n a k k i a t e z a u r u s z o k kompatibilitására, egye
temes osztályozási rendszert keresnek az integrált tezau
rusz f o g a l m a i n a k csoportosításához [ 8 ] , és társadalomtu
d o m á n y i deszkriptórbank [ 9 ] létrehozását tervezik.
A T I T T kidolgozását előkészítő vizsgálatokból és a jelenleg ismert jelentősebb törekvésekből mindenekelőtt
azt a tanulságot v o n h a t j u k l e , h o g y a nemzetközi érdeklődés és kutatómunka ellenére ez ideig számottevő gyakorlati eredmény nem született; m i n d a nemzetközi szervezetekben f o l y ó tevékenység, m i n d pedig a nemzet
közi szaksajtóban publikált tanulmányok elsősorban elméleti jellegűek és túlnyomórészt csak a tervezésre
2 8 5
Sebratyén Gy.: A többnyelvű integrált tezauruszok .
v o n a t k o z n a k . Joggal tehető f e l tehát a kérdés: vajon a
TITT egyetemes és nemzetközi rendszerének tervezett elkészítése valóban életképes vállalkozás-e? A z alábbiak
ban erre a kérdésre keresem a választ.
A társadalomtudományi információ fogalmi-termi
nológiai problémáit hivatott feloldani a TITT is. Melyek
a z o k az e l ő n y ö k , a m e l y e k e t a tezaurusz a természetes nyelvvei szemben nyújt, és h o g y a n lehet ezeket hasznosít a n i a társadalomtudományi információ területén?
A társadalomtudományi információ jellemzői
A társadalomtudományi információról n a g y o n s o k tanulmányt és könyvet írtak [ 1 0 ) . Érdemes összefoglalni a legjelentősebb tanulságokat, hiszen a T I T T g y a k o r l a t i megvalósításának problémái n e m tárgyalhatók anélkül, hogy ne tisztáznánk a létrehozandó rendszer működését meghatározó körülményeket.
A Bath U n i v e r s i t y 1 N F R 0 S S és DISSIS jelentései szerint [ 1 1 ] a társadalomtudományokra jellemző, h o g y a szakterületek k ö z ö t t nagyon g y a k o r i a k az interdiszcipli
náris összefüggések, s o k , viszonylag új és p o n t a t l a n u l meghatározott kutatási terület v a n ; részben e b b ő l követ
k e z i k , h o g y a társadalomtudományi szakterületek s t r u k túrája és terminológiája gyakran k i a l a k u l a t l a n , illetve helyenként eltérő és gyorsan változó. Szinte kivétel nélkül v a l a m e n n y i társadalomtudományi szakterületen n a g y o n f o n t o s a f o g a l m a k szerepe. E z t hangsúlyozták az Unesco szakértői is, a m i k o r az U N I S I S T - n e k a társada
l o m t u d o m á n y o k r a történő kiterjesztését vizsgálták [12J.
A f o g a l m a k jelölésében és értelmezésében m i n d n e m z e t i , m i n d pedig nemzetközi szinten általános a b i z o n y t a l a n ság. T ö m ö r e n azt m o n d h a t j u k , h o g y ugyanazt a fogalmat t ö b b k ü l ö n b ö z ő szakkifejezés jelölheti és fordítva:
u g y a n a n n a k a szakkifejezésnek n a g y o n sokféle jelentése lehet. E jelenség felszámolása érdekében d o l g o z t a k i F. W. Riggs az I N T E R C O N C E P T rendszertervezet alapját képező paradigmaelméletét [ 1 3 ] .
A f e n t i jelenséget igazolták Hoffer vizsgálatai is, a k i az Egyesült Államokban négy o l y a n társadalompolitikai intézmény adattárának terminológiáját elemezte, m e l y e k teljes mértékben azonos területre v o n a t k o z t a k . 6 0 év d o k u m e n t u m a i t t e k i n t e t t e át, és bennük összesen 6 8 3 alapvető szakkifejezést talált. K ö z ö t t ü k csak 8 3 kifeje
zést használt egynél t ö b b szervezet, míg a többi 6 0 0 kifejezést a négy intézmény közül m i n d i g csak egyetlen egy használta [ 1 4 ] . A H o f f e r jelentés mottója lehetne az, a m i t az angol küldött m o n d o t t az 1970-es ECSSID konferencián: „ A társadalomtudományi kutatások e g y i k fő akadálya a terminológia, magán az angol nyelven belül i s " [ 1 5 ] . E megállapítás érvényes más nyelvekre is. A nehézségek abból adódnak, h o g y a társadalomtudományi publikációk szövegében a természetes nyelv gazdagsága, bonyolultsága, árnyaltsága és redundanciája j o b b a n érvé
nyesül, m i n t a természettudományos s z a k i r o d a l o m b a n . Ezért g y a k o r i b b , h o g y ugyanazt az információt különfé
leképpen fogalmazzák m e g , és. ugyanazt a megfogalma¬
zást különféleképpen értelmezik.
Természetes nyelv — tezaurusz
A tezaurusz-szerkesztés e g y i k legfontosabb művelete a terminológiai rendezés: a szakkifejezések szemantikai egységesítése. A h o l lehet, a tezauruszok a szaknyelvek kifejezésanyagára épülnek, így a természetes n y e l v v e l is megtartják k a p c s o l a t u k a t , elemi egységnek azonban nem
a szavakat, hanem a fogalmakat, HL az ezeknek megfe
lelő nyelvi kifejezésformákat tekintik, függetlenül attól, hogy ezek egyszerű vagy összetett szavak, vagy pedig kifejezések. A m i a lényeges, az a f o g a l o m és kifejezés- f o r m a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetése [ 1 6 ] . C.
Kim az A S I S égisze alatt készített átfogó tanulmányában szintén hangsúlyozza: „ A tezaurusz funkciója jóval t ö b b , m i n t h o g y pusztán a szavak visszakeresését biztosítsa.
F o g a l m a k a t képviselő szavakat k e l l visszakeresni. A szavak puszta visszakeresése önmagában véve n e m e g y é b , m i n t adminisztrációs r u t i n m u n k a A f o g a l m a k a t kifejező szavak visszakeresése azonban új dimenziót képvisel a problémák megoldásában" [ 1 7 ] , Ezzel az „ ú j dimenzió
v a l " függ össze D. J. Foskett szerint is a tezaurusz legfontosabb funkciója. Szerinte a tezauruszok elterjedé
sének o k a éppen a f o g a l m a k o n alapuló szókeresés, a m e l y n e k jelentősége a deszkriptorválasztás gépesítése
k o r nőtt meg. A gépi rendszerek ugyanis n e m rendelkez
nek az e m b e r i agy rendkívül f i n o m árnyalatokat is megkülönböztetni képes intelligenciájával. „ A megoldás az v o l t , h o g y a gépet o l y a n memóriával látták e l , amelyben — m i n t egyfajta „ t ö l c s é r b e " - a szinonimákat és a metaforákat betáplálhatták, és a memória kimenetén megjelentek a kész d e s z k r i p t o r o k . E z t a memóriát tezaurusznak nevezték e l . Nevezhették volna - igen primitív— osztályozási rendszernek i s " [ 1 8 ] . F o s k e t idézett megállapítása érzékelteti, h o g y m i a tezaurusz haszna a természetes nyelvvel szemben. Tezauruszokat persze nemcsak számítógéppel összekapcsolva használ
h a t n a k ; a manuálisan használt tezauruszok feladata semmiben sem különbözik a gépi információkereső rendszerben használt tezauruszokétól [ 1 9 ] .
A társadalomtudományi információ feldolgozásának, tárolásának és visszakeresésének legnehezebben m e g o l d ható problémája éppen az, h o g y a f o n t o s a b b f o g a l m a k a t a világnézeti és n e m z e t i s z e m p o n t o k függvényében értel
mezik. A tezaurusz alkalmas lehet arra, h o g y elősegítse az e b b ő l fakadó problémák megoldását: rendet t e r e m t a szinonimák, kváziszinon írnák és h o m o n i m á k k ö z ö t t , egységesíti a terminológiát, szabványosított relációszer
kezet kialakításával közelíti m e g a tárgykörök mélystruk-
2 8 6
T M T 3 1 . M. 1984/B.
túráját. Ezért a fogalmi és terminológiai káosztól fenye
getett társadalomtudományi információ számára m i n denképpen hasznos megoldásnak m u t a t k o z i k az informá
ciókereső nyelv terminológiai rendezését biztosító te
zaurusz.
Ezt az összefüggést a generatív g r a m m a t i k a nyelvén úgy ís m e g f o g a l m a z h a t j u k , h o g y a társadalomtudomány
ban a nyelvhasználat terén jelenleg nincs egységesen elfogadott kompetencia, azaz a k ü l ö n b ö z ő publikációk szerzői egymástól szükségszerűen eltérő módon perfor
málnak. Ezért van szükség a társadalomtudományi i n f o r máció v i s z o n y a i k ö z ö t t arra, h o g y — F o s k e t t szavaival élve — „ o l y a n eszközt találjunk, amely a szakkifejezése
ket a s z a k i r o d a l m i szövegkörnyezet v a l a m e n n y i összefüg
gésében képes k o o r d i n á l n i " [ 2 0 ] . A F o s k e t t által kere
sett eszköz a tezaurusz, a m e l y n e k funkcióját Ungváry Rudolf így fogalmazta m e g : „ A t e z a u r u s z o k k a l d o l g o z ó információkereső n y e l v e k b e n a kompetenciát e g y e z m é nyes és rögzített formában a tezaurusz és k ü l ö n b ö z ő használati utasításai ( p l . indexelési irányelvek) képvise
l i k , a performáció aktusa pedig a m i n d e n k o r i indexelés.
A z indexelés eredménye a deszkriptorlánc, a m e l y a természetes n y e l v mondatának felel m e g " [ 2 1 ] .
A f e n t i e k j ó l érzékeltetik azokat az e l ő n y ö k e t , a m e l y e k k e l a társadalomtudományi s z a k i r o d a l o m t e zaurusszal végzett indexelése és keresése járna.
Mindezzel kapcsolatban rá k e l l m u t a t n i a terminoló
giai és információkeresési szempontok közötti különbsé
gekre; a'tezaunisz feladatköre elsősorban nem terminoló
giai, hanem alapvetően információkereső jellegű. A
tezaurusz elkészítése n e m oldja m e g magának a társadalomtudományi szaknyelvnek a terminológiai problémáit, noha némileg csökkentheti a f o g a l m i zűrzavart i s . A tezaurusz ugyanis n e m terminológiai szótár, h a n e m az információkereső n y e l v szótára. A tezauruszban feltünte
tett relációknak elsősorban nem a természetes nyelv
terminológiáját meghatározó funkciója van. A terminológia előírására a terminológiai szótárak valók; a tezaurusz
nak, illetve a benne található relációknak v i s z o n t az a szerepe, h o g y elősegítsék m i n d a d o k u m e n t u m , m i n d pedig a keresőkérdések indexelésekor a legtalálóbb desz- k r i p t o r o k kiválasztását.
A z z a l tehát, h o g y a tezaurusztól az információkereső
nyelv terminológiai rendjének biztosítását várjuk, ko
rántsem azt akarjuk kijelenteni, hogy a tezaurusszal közvetlenül megoldhatnánk a társadalomtudományok
terminológiai problémáit, vagy valamiféle terminológiai tökélyt, egységet valósíthatnánk m e g . A tezauruszban ezeket a problémákat inkább kikerülik, mégpedig azáltal, hogy n e m d e s z k r i p t o r — d e s z k r i p t o r k a p c s o l a t o k a t alakítan a k k i , s ezáltal a terminológiailag v i t a t o t t kifejezéseket egyszerűen kiiktatják: a szóba j ö v ő n-számú kifejezés közül kiválasztják a legalkalmasabbat, azt deszkriptor- ként szerepeltetik, segítségül feltüntetnek h o z z á egy sor paradigmatikus relációt, és ezáltal az egész vitatható, ellentmondásos terminológiai káosz fölé e m e l k e d n e k .
Persze ennek a megoldásnak is megvannak a maga sajátos koriátai. A társadalomtudományok fejlődésére is jellemző, h o g y állandóan új i s m e r e t e k , ezek alapján pedig új és új f o g a l m a k , illetve szakkifejezések k e l e t k e z nek, a m e l y e k először a s z a k i r o d a l o m b a n j e l e n n e k meg. A változásokat a tezauruszok csak b i z o n y o s fáziskülönb
séggel képesek követni, és ezért szükség van a t e z a u r u szok rendszeres karbantartására, szókincsük állandó k i egészítésére. E z a karbantartás összefügg az osztályozási rendszerek stabilitása és d i n a m i z m u s a iránt támasztott igényekkel.
A stabilitás és a d i n a m i z m u s közötti ellentmondás
A z osztályozási rendszereknek két, egymásnak e l l e n t m o n d ó követelményt k e l l kielégíteniük: egyrészt szilárd belső szerkezetüknek k e l l l e n n i , másrészt k ö v e t n i ö k k e l l a szaknyelv változását. Erre a változásra természetesen csak b i z o n y o s fáziskéséssel képesek. Mindenképpen i l l u zórikus d o l o g az osztályozási rendszereket örökérvényű
n e k t e k i n t e n i [ 2 2 ] ,
A f e n t i megállapítások a tezauruszokra is érvényesek.
A stabilitás és d i n a m i z m u s közötti ellentmondásból i n d u l k i F. Goodman, a m i k o r az E R I C Tezaurusz előszavában a k ö v e t k e z ő k e t írja: „Egyrészt tényként, másrészt p e d i g előnyként k e l l f e l f o g n i , h o g y a tezaurusz csak lassan képes követni az új problémák, kutatások és t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k során kialakuló f o g a l o m a l k o t ó tevékenységet. E z tény, hiszen a kifejezésnek már b i z o n y o s ideig szerepelnie k e l l a k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y o s közlemény ékben, mire észlelik és esetleg f e l is veszik a tezauruszba. És e l ő n y is, hiszen senkinek sincs j o g a a h h o z , h o g y megszabja az egyénnek, h o g y m i l y e n kifejezéseket válasszon problémái megfogalmazásá
h o z " [ 2 3 ] . K i m e z t a kérdést a tezauruszok szerkesztésé
n e k és karbantartásának szempontjából tárgyalja: „ K é t jellemző felfogást figyelhetünk m e g : ( a ) A z t , a m e l y az Unesco 1970-es Irányelveihez hasonlóan a tudást sta
t i k u s n a k t e k i n t i és ( b ) a z t , a m e l y szerint „ ú j " tudás csak alapozva, a n n a k m i n t e g y a növekményeként k e l e t k e z h e t . (Erről a felfogásról tanúskodnak a t e z a u r u s z o k jelenlegi karbantartási módszerei is. A l e g t ö b b információkereső tezauruszba például csak a k k o r vesznek f e l új szakkifeje
zéseket, h a a z o k kapcsolata a tezaurusz deszkriptoraival kimutatható, m i n t h a csak azt mondanánk: — ö n csak a k k o r g o n d o l k o d i k helyesen, h a az én f o g a l m a i m b a n g o n d o l k o d i k " [ 2 4 ] .
A z „ U N I S I S T útmutató az információkezelés szabvá
n y a i r ó l " tezaurusz-definíciójából - amely véleményem szerint az ( a ) felfogás a jellemző — hiányzik a változSs mozzanata: „ A t e z a u r u s z o k o l y a n tárgyköri c s o p o r t o k r a o s z t o t t információkereső n y e l v i szótárak, a m e l y e k b e n a k ü l ö n b ö z ő szakkifejezések k ö z ö t t többféle típusú sze
m a n t i k a i relációt tüntetnek f e l " [ 2 5 ] , Ezzel szemben Ungváry definíciója k i f e j e z i a lépéstartás szükségességét
2 8 7
Sebmtyin Gv : A többnyelvű integrált tezauruszok .
is a fejlődéssel: „ A tezaurusz legáltalánosabb rendelteté
sét úgy fogai mázhatjuk meg, hogy a mindenkori szeman
t i k a i térben szereplő elemek szótárszerűen kialakított l e x i k o n j a " [ 2 6 ] , (Kiemelés t ő l e m , S. Gy.)
Szabványosítás és merevség?
A terminológiai szabványosítás n e m jár-e azzal, h o g y merev, lezárt rendszerek k e l e t k e z n e k , a m e l y e k dina
m i k u s fejlesztéséhez nincsenek m e g a szükséges feltéte
lek? E z t a kérdést S. R. Ranganathan-nak is feltették, aki a következőket válaszolta: „ A m i k o r szabványosított terminológiáról beszélünk, ezt n e m úgy kell érteni, h o g y a terminológia Örökre megmerevedik. A tudomány fejlő
dése során az új ismereteknek megfelelően új szavakat a l k o t u n k . A z új ismerettel kapcsolatos jelentés - ahogy ennek lennie k e l l — változik, és e l ő b b - u t ó b b elérkezik az az i d ő , h o g y az eredetileg használt szó már n e m fejezi k i a teljes jelentést. E k k o r új szóra van szükség, vagy pedig be kell vezetni o l y a n új szakkifejezéseket, a m e l y e k két-három szó összetételéből k e l e t k e z n e k . M i n t láthat
j u k , a szabványosított terminológia is módosítható, továbbfejleszthető, n e m k e l l tehát attól t a r t a n u n k , h o g y kezdeti formájában örökre m e g m e r e v e d i k " [ 2 7 ] .
Szükségesnek látszik néhány megjegyzést fűzni R a n - ganathan f e n t i g o n d o l a t a i h o z . A m i k o r Ranganathan arról beszél, h o g y az „ ú j ismerettel kapcsolatos jelentés változik, illetve ez a jelentés o l y a n bonyolulttá és
újszerűvé válik, hogy az „eredetileg használt szó már n e m fejezi k i a teljes jelentést", a k k o r az indiai p r o fesszor tulajdonképpen igen b o n y o l u l t f o l y a m a t o t kör
vonalaz, mégpedig az új f o g a l m a k keletkezésének f o l y a matát.
Bár Ranganathan idézett fejtegetései a h a g y o m á n y o s osztályozási rendszerekkel és n e m a tezauruszokkal kapcsolatban h a n g z o t t a k e l , a fogalmak és a terminológia fejlődésével kapcsolatos megállapításai más területeken is figyelembe veendők. Hasonló a helyzet /. Dahlberg a n a l i t i k u s fogalomelméletének [ 2 8 ] tanulságaival is.
Lényegében K i m is Ranganathan fenti g o n d o l a t menetét követi, a m i k o r a tezaurusz-szerkesztés módsze
rével összefüggésben két utat különböztet meg: az e g y i k a „szavaktól a f o g a l m a k h o z " a másik pedig „fogalmaktól a s z a v a k h o z " vezet.
A „szavaktól a f o g a l m a k felé" tartó eljárás az egyediségből, a „fogalmaktól a szavak f e l e " tartó eljárás pedig az általános szférából történő kiindulást j e l e n t i . K i m így j e l l e m z i a két eljárás lényegét: „ , . . h a túlzásba visszük a .szavaktól a f o g a l m a k h o z ' irányuló tevékenysé
get a .fogalmaktól a szavakhoz' irányuló tevékenységgel szemben, a k k o r a szógyűjtést részesítjük előnyben az áttekinthető struktúra rovására, és a rendszerben túlságo
san kevés átfogó fogalmat találunk m a j d . H a viszont a .fogalmaktól a szavakhoz' eljárásra helyezzük a hang
súlyt, a k k o r a kelleténél n a g y o b b kategorizálás következ
tében káros méreteket Ölt a f o g a l m i szféra behatárolt- sága, túl sok mesterséges, kiagyalt f o g a l o m k e l e t k e z i k . A z első esetben tehát a tárgyi e l e m e k n e k a d u n k a szükségesnél n a g y o b b szerepet, és e m i a t t a fogalmakat csak nagyon leegyszerűsített m ó d o n rendezhetjük, a második esetben azt kockáztatjuk, hogy a tárgyi e l e m e k száma túlzottan csökken és az elvontság jelentősége n ő meg o l y a n káros mértékben, h o g y a f o g a l m i szféra szinte triviálisan leegyszerűsödik" [ 2 9 ] . A f e n t i e k alapján K i m ideális megoldásként az „arany k ö z é p u t a t " javasolja.
Minél általánosabb tehát egy f o g a l o m , annál kevésbé van kitéve a Ranganathan által ismertetett változások
nak [ 3 0 ] . A z új f o g a l o m megjelenése viszont a specifikus
ságot növeli.
A f e n t i e k tanulságát úgy is m e g f o g a l m a z h a t j u k , h o g y az elvontság, az általánosság és a stabilitás összefüggése a társadalomtudományi tezauruszok relációzerkezetének kialakításánál k a p jelentős szerepet, a m i egyben új megvilágításba helyezi a stabilitás és a d i n a m i z m u s közötti ellentmondás f e n t e b b már érintett jelenségét.
A relációk jelentősége
A deszkriptorok közötti rdációk meghatározása t ö b b
szempontból is nehéz a társadalomtudományi tezauruszok esetében. A társadalomtudományi kifejezések e l térő értelmezése következtében véleményem szerint gyakran szinte lehetetlen a relációk egyértelmű megálla
pítása.
Nem a terminológiai szabványosítás problematikus
mivoltáról van itt szó - többször is hangsúlyoztuk, h o g y a tezaurusz n e m a szaknyelv terminológiai szótára - , hanem arról, h o g y valószínűleg n e m lehet a társadalomtudomány egészének megfelelő, m i n d e n specifikus k i f e jezést tartalmazó m i k r o tezauruszt k i d o l g o z n i .
A n n a k érdekében, h o g y életképes, g y a k o r l a t b a n is j ó hatásfokú tezauruszokat t u d j u n k készíteni, mégis keresni kell annak lehetőségét, hogy biztosítani t u d j u k egy b i z o n y o s relatív állandóságot — márcsak anyagi meggon
dolásokból i s — , hogy a tezaurusz viszonylag egyeteme
sen használható legyen. Lehetséges-e o l y a n megoldást találni, amelyben a d e s z k r i p t o r o k közötti relációk a f e n t i követelményeknek megfelelnek?
A relációkról ugyanis n e m m o n d h a t u n k l e . A para-
digmatikus relációk maximális redukciója az adott szak
terület legspecifikusabb, legaktuálisabb - azaz legna
gyobb információértékű magjának a feldolgozásáról tör
ténő lemondást jelentené, nélküle a keresőrendszer csak a triviális információk és közhelyek szintjén m ű k ö d n e . A f e n t i e k részletes elemzésére azért v o l t szükség, m e r t az elmúlt évtizedben sajnos n e m egy esetben figyelmen kívül hagyták a f e n t említett problémákat. V é l e m é n y e m szerint például az Unesco, az U N I D O , az I L O és az O E C D tezauruszaihoz [ 3 1 ] - a m e l y e k b e n nagyon sok
2 8 8
T M T 3 1 . *vf. 1984/S.
társadalomtudományi vonatkozású rész is van - túlságo
san nagy reményeket fűztek, úgy vélve, h o g y e g y i k szervezet a másik tezauruszainak b i z o n y o s részeit átvéve mentesülhet saját munkáinak jelentós hányadától. G y a k o r l a t i tapasztalat, h o g y az egymással összefüggő, illetve r o k o n tudományágak tezauruszaiban elsősorban csak az általános és a „klasszikus" ismeretanyagot tartalmazó részek k ö z ö s e k , az igazán specifikus és korszerű ismeret
anyagra v o n a t k o z ó információkat sohasem lehet más szakterület tezauruszából átvenni. A specifikus és kor
szerű ismeretanyag információinak feldolgozása olyan feladat, amelyet önállóan kell elvégezni.
V é l e m é n y e m szerint v í n példa o l y a n törekvésekre, m e l y e k egyensúlyt keresnek az általános használhatóság és a specifikusság k ö z ö t t . I l y e t képvisel a Riggs-féle I N T E R C O N C E P T szótár, és az Akadémiai Könyvtár I N T E R M I N rendszer m o d e l l j e ( 3 4 ] . Hasonló jellegű a Fővárosi Szabó E r v i n Könyvtárban a S Z T Á R ( S z o c i o l ó giai Tájékoztató Rendszer) kettős deszkriptorlánca. A z e g y i k deszkriptorlánc deduktív m ó d o n , az általánosabb fogalmakkid, a másik pedig a lehető legspecifikusabb fogalmakkal j e l l e m z i a c i k k tartalmát [ 3 2 ] . I l y e n desz-
kriptorláncokat csak o l y a n tezauruszra támaszkodva lehet kialakítani, a m e l y b e n az általános f o g a l m a k állandó szerkezetet a l k o t n a k , és a specifikus fogalmakat képvi
selő kifejezéseket szabadon fel lehet használni, idővel beépítve a tezaurusz relációszerkezetébe is.
Kételyek a T I T T megvalósíthatóságával kapcsolatban
Kérdés tehát, h o g y reálisak-e a z o k a tervek, a m e l y e k célja a T I T T létrehozása? Úgy tűnik, hogy a T I T T túlméretezett, gigantikus tezaurusz lenne, amelyben a m a i h e l y z e t n e k megfelelő terminológiai káosz u r a l k o d i k és egy i l y e n „össz-társadalomtudományi" óriástezaurusz d e s z k r i p t o r a i közül g y a k o r l a t i l a g csak a legáltalánosab- b a k a t lehetne egységesen használni.
T o v á b b nehezíti a h e l y z e t e t , hogy még napjainkra sem a l a k u l t k i egységes nemzetközi álláspont arról, h o g y m i l y e n t u d o m á n y o k , tárgykörök, részterületek t a r t o z n a k a társadalomtudományok k ö r é b e . A i t c h i s o n írja erről az International Classification TITT-röl szóló c i k k sorozatában elsőként megjelent munkájában: „Bár a T I T T arra h i v a t o t t , h o g y a társadalomtudományok v a l a m e n n y i részterületét feldolgozza, ez i d e i g sajnos még n e m sikerült teljes mértékben tisztázni, h o g y m i l y e n részterületek t a r t o z n a k , illetve n e m t a r t o z n a k a társada
l o m t u d o m á n y o k h o z (vitás t u d o m á n y p l . a pedagógia, a pszichológia, a teológia s t b . ) [ 3 3 ] .
A társadalomtudományok globális meghatározása a z o n b a n n e m várható e g y i k napról a másikra. Ez v o n a t k o z i k az egyes részterületek szakkifejezéseinek nemzetközi egységesítésére is. Ezeket az egységesítési- szabványosítási f e l a d a t o k a t eredményesen csakis o l y a n nemzetközi szakértői c s o p o r t o k végezhetik e l , a m e l y e k
p o n t o s a n körülhatárolt részterületeken m ű k ö d n e k . A részterületek terminológiai szabványosításával e g y i d ő b e n kézenfekvő o l y a n nemzetközi terminológiai hálózat lét
rehozása, a m e l y n e k prototípusát v é l e m é n y e m szerint az I N T E R M I N rendszermodell képviseli [ 3 4 ] . A z említett terminológiai hálózatban f e l d o l g o z o t t szakkifejezéseket be lehetne építeni a társadalomtudományi tezauruszba, v a l a m i n t a tezaurusz p a r a d i g m a t i k u s relációinak a k i d o l gozásánál t e k i n t e t b e vehetnénk a definíciókban i m p l i c i t e m e g f o g a l m a z o t t relációkat is. I t t csak u t a l h a t u n k arra, h o g y az I N T E R M I N rendszermodelléhez hasonló alap
elvre épülő I N T E R C O N C E P T Glosszárium [ 3 5 ] is rejt magában i l y e n lehetőségeket.
A z I N T E R M I N rendszermodell és az I N T E R C O N C E P T Glosszárium o l y a n nemzetközi társadalomtu
dományi terminológiai rendszerek, a m e l y e k meghatáro
z o t t szakterületeken f o l y a m a t o s a n n y o m o n követik a szakkifejezéseket, és azokat f o k o z a t o s a n bevonják a terminológiai szabványosításba. Ezek a rendszerek tehát képesek arra, hogy d i n a m i k u s a n kövessék az a d o t t szakterület szókincsét, v a l a m i n t arra, h o g y megragadják a f o g a l m i összefüggéseket is. V é l e m é n y e m szerint az I N T E R M I N rendszermodell és az I N T E R C O N C E P T Glosszárium alkalmasak arra is, h o g y stabil s egyben d i n a m i k u s a n változó szókészletet biztosítsanak a társa
d a l o m t u d o m á n y o k részterületein megszülető tezauru
szok számára. A T I T T óriásrendszere ezzel szemben már létrehozása pillanatában túlhaladottá válnék.
Ha az I N T E R C O N C E P T , illetve az I N T E R M I N kere
tében létrehozott terminológiai szótárak tapasztalatainak felhasználásával, esetleg ezek k i - és továbbfejlesztésével párhuzamosan az egyes részterületeken információkereső tezauruszok szerkesztésére is sor kerülhetne, a k k o r ezek nemzetközi összekapcsolásával talán meg lehetne valósí
t a n i a T I T T célkitűzéseinek egy részét.
A z I N T E R M I N és az I N T E R C O N C E P T Glosszárium elkészítése t ö b b éves munkát igényel. Ha elkészültek és az egyes részterületeken bevezették ő k e t , a k k o r vélemé
n y e m szerint sor kerülhet a már f e n t e b b is említett összekapcsolásra is. A z összekapcsolásra a társadalomtu
dományi információigények t u d o m á n y k ö z i szerepe m i a t t is nagy szükség v o l n a . Elképzelhető a k ü l ö n b ö z ő tipusú szótárak ( p l . terminológiai szótár, tezaurusz, osztályozási rendszerek) összekapcsolása is. E n n e k alap
ján válhatnak időszerűvé Riggsnek az integrált, számító
gépesített, nemzetközi társadalomtudományi informá
ciósrendszerre v o n a t k o z ó javaslatai. „ A z egy- és t ö b b nyelvű szótárak, az osztályozási táblázatok, a t e z a u r u szok és a terminológiai szótárak tulajdonképpen u g y a n azt az alapvető információt tartalmazzák, u g y a n a k k o r m i n d e n egyes rendszer - a maga specifikus funkciójának megfelelően - a k ö z ö s alaphoz e g y f a j t a sajátos informá
ciótöbbletet tesz hozzá. O l y a n egyesített, számítógépesí
t e t t a d a t b a n k o t kell létrehozni, amely a f e n t e b b felsorolt összes rendszer kezelésére képes [ 3 6 ] .
2 8 9
Sebestyén Gy.: A többnyelvű integrált tezauruszok .
Ennek az elképzelésnek a megvalósítása sem képzel
hető el a közeli j ö v ő b e n , de némileg reálisabbnak tűnik, m i n t a T I T T ambiciózus, de véleményem szerint utópisz
t i k u s terve. Lényegében arról van tehát s z ó , h o g y m e g kell o l d a n i o l y a n szótárak összekapcsolását, a m e l y e k e t egymástól függetlenül h o z t a k létre, és ezért tulajdonsá
gaik rendszerint nagyon eltérőek. Összekapcsolásukra az átkapcsoló és a közvetítő n y e l v e k ( m e l y e k e t összefog
lalóan fordítónyelveknek nevezik) alkalmasak. N e m lenne tehát teljes a tezauruszok integrációjáról felvázolt kép, ha n e m foglalkoznánk a fordítónyelvek szerepével.
A fordítónyelvek szerepe a tezauruszok integrációjában
A nemzetközi információcsere fejlődése t ö b b e k k ö z ö t t a k ü l ö n b ö z ő információkereső n y e l v e k k o m p a t i bilitásától függ. Ennek elérésére két fő eszköz szolgál;
egyrészt a már érintett szabványosítás, másrészt pedig az egymástól eltérő információkereső nyelveket összekap
csoló fordítónyelvek alkalmazása. A z utóbbiakkal kap
csolatos kutatások összefüggnek az információkereső n y e l v e k kompatibilitásának vizsgálataival |37], a társa
dalomtudományi információkereső n y e l v e k összehason
lító elemzésével [ 3 8 ] , a kompatibilitási mátrixok k i d o l gozásával [ 3 9 ] , v a l a m i n t a B S O (az Unesco égisze alatt k i d o l g o z o t t átfogó tárgyköri osztályozás) alkalmazásá
nak vizsgálatával [ 4 0 ] .
A z átkapcsoló nyelv ( s w i t c h i n g language) E. J. Coates szerint arra való, hogy egy A típusú információkereső n y e l v e n tárolt információt B típusú információkereső nyelven is információveszteség nélkül vissza lehessen keresni [ 4 1 ] .
A tezauruszok integrálására alkalmas fordítónyelvek másik fajtája a közvetítő nyelv ( i n t e r m e d i a r y language).
Egy i l y e n nyelv szótára az I n t e r m e d i a t e L e x i c o n , amely
n e k kifejlesztését a Marseilles-i E g y e t e m e n kezdték e l , és az angol P o l y t e c h n i c o f N o r t h L o n d o n , School o f
L i b r a r i a n s h i p kutatásai keretében fejezték be [ 4 2 ] . A i t c h i s o n az I n t e r m e d i a t e L e x i c o n tapasztalatai alapján k i f e j t i , h o g y ha a fordítónyelv szélesebb, m i n t a lefordí
tandó n y e l v , szükségszerűen információveszteség követ
k e z i k be, hiszen i l y e n körülmények között a for
dítónyelv n e m képes megragadni a lefordítandó n y e l v specifikus információtartalmát [ 4 3 ] . A közvetítő nyelvek m i n d i g szélesebbek, á t f o g ó b b a k , m i n t a közvetítendő nyelv, ezért alkalmazásukkor — szemben az átkapcsoló n y e l v e k k e l — az információveszteség elkerülhetetlen.
A z I n t e r m e d i a t e L e x i c o n viszonylag már régen levont tanulságai még ma is érvényesek és aktuálisak. E z e k f i g y e l m e n kívül hagyása súlyos k u d a r c o k h o z vezet.
Érdemes megemlíteni a többnyelvű környezetben a l k a l m a z o t t vezérnyelvvel kapcsolatos tapasztalatokat is, amelyeket Ungváry a következő m ó d o n foglal össze:
„ . . . kiderült, h o g y a bázis- vagy vezérnyelv szerepének sokkal n a g y o b b v o l t a jelentősége, a m i n t át k e l l térni a kétnyelvű környezetből a többnyelvű környezetbe. Míg a kétnyelvű környezetben m i n d e g y v o l t , h o g y az adott nyelve közül m e l y i k e t választják vezérnyelvnek, addig többnyelvű körülmények k ö z ö t t rendkívül hátrányosan h a t o t t , ha a vezérnyelv a résztvevő n y e l v e k közül n e m a legfejlettebb v o l t , azaz n e m rendelkezett a legnagyobb és az a d o t t szakterületen a l e g b o n y o l u l t a b b szókinccsel. A két- és többnyelvűség közötti különbségek hátterében m i n d e n j e l szerint az áll, hogy a többnyelvű tezauruszok
tól a közvetítőrendszer szerepe elválaszthatatlan, míg kétnyelvű tezaurusz esetében közvetítőnyelvre — leg
alább is látszólag - nincs szükség" [ 4 4 ] .
Tanulságossk H. H. Neville eredményei, a m e l y e k egy
aránt alkalmazhatók m i n d az egy-, m i n d p e d i g a t ö b b nyelvű tezauruszok összeegyeztetésére.
A z ugyanarra a szakterületre v o n a t k o z ó egynyelvű tezauruszok összeegyeztetésének módszereit k u t a t v a Neville [ 4 5 ] abból i n d u l t k i , h o g y az azonos fogalmak
n a k (függetlenül attól, h o g y m i l y e n kifejezéssel jelölik az egyes tezauruszokban) ugyanazt a kódszámot kell a d n i . A tezauruszok egyeztetésére lényegében o l y a n kódszá
m o k a t alakítanak k i , a m e l y e k egyformán jelölik m i n d e n tezauruszban az azonos f o g a l m a t , és egyben utalnak arra, h o g y ezek m i l y e n általánosabb f o g a l o m alá t a r t o z n a k .
Az egyeztetési eljárás alapja tehát a tárgyszavak jelenté
sének feltárása és ezek kódolása. A z eljárást bármelyik tezaurusszal elkezdhetjük: fogalmait k ó d o l j u k , m a j d ugyanezekkel a kódokkal látjuk el a soron következő második tezaurusz megfelelő f o g a l m a i t is, és így tovább.
A f e n t i eljárás persze n e m mentes a problémáktól.
Neville összesen 11 problématípust sorol f e l , és u g y a n csak 11 megoldást dolgoz k i elhárításukra.
A 11 eseten kívül a Nevüle-féle eljárás általános ismérveként még meg kell említeni azt is, hogy a tezauruszok egyeztetésére k i d o l g o z o t t f o r d í t ó k ó d o k — a reprezentált f o g a l m a k k a l és utalásokkal együtt - felfog
hatók „közvetítő t e z a u r u s z n a k " is.
Felmerülhet tehát az az eldongolás', h o g y a Neville- féle tezaurusz-egyeztetés során k a p o t t „közvetítő tezau
r u s z " képviselhetné a T I T T megoldását is. Egyrészt, m e r t az eljárással elvben korlátlan számú tezaurusz egyezte
tése elvégezhető. Másrészt pedig, mert nemzetközi r e n d szerről lévén s z ó , a „közvetítő t e z a u r u s z t " alkotó fordi- tókódok kiküszöbölnék a n y e l v i korlátokat. Rendkívül óvatosnak kell azonban lennünk a rendszer g y a k o r l a t i alkalmazásával, mindenekelőtt az indexelés szempont
jából. A f o r d í t ó k ó d o k alkalmazásával kapcsolatban j e l e n leg számos egymásnak e l l e n t m o n d ó nézet u r a l k o d i k . Érdemes idézni például Ungváry véleményét: „ E z e k a f o r d í t ó k ó d o k valójában csak közvetítő e l e m e k , s ezért n e m automatizált körülmények k ö z ö t t nincs értelmük;
n e m arra valók ugyanis, h o g y velük i n d e x e l j e n e k ( m i n t a h c g y az univerzális g r a m m a t i k a mélystruktúrái vagy a
2 9 0
T M T 3 1 . M . 1984/8.
ranganathani ideák sem aira valók, h o g y közvetlenül használják Őket). Alapvető tévedés tehát, h a a fordító
k ó d o k rendszerét t e k i n t i az indexelés eszközének. Osztá
l y o z n i az egyes n y e l v e k kifejezéseivel képviselt f o g a l m a k kal k e l l , és az információkereséskor a nyelvközötti kompatibilitás mértékét kifejező relációjelek figyelembe
vételével k e l l a t ö b b n y e l v ű - tehát a kevert - keresőpro
f i l t megszerkeszteni. Feltehetően éppen a két- és t ö b b nyelvű indexelés hosszabb g y a k o r l a t i tapasztalatainak hiánya o k o z z a , h o g y a f o r d í t ó k ó d o k alkalmazásával m a j d n e m m i n d e n rendszerben m e g p r ó b á l k o z n a k " [ 4 6 ] .
Az Interdiszciplináris igények maradéktalan érvényesítése
A z e l ő z ő alfejezetben felvázolt törekvések e g y i k legfontosabb k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a k ü l ö n b ö z ő társa
d a l o m t u d o m á n y i diszciplínák összekapcsolása a u t o m a t i k u s a n maga után vonja az interdiszciplináris informá
c i ó k feltárásának lehetőségét is. Ez jelentős e r e d m é n y , hiszen a társadalomtudományokon belül az egyes szak
területek n e m nélkülözhetik a többi társadalomtudo
mányi szakterület információit. Ezért m i n d e n egyes részrendszer tezauruszában g o n d o t k e l l fordítani a fogal
m a k k ö z ö t t i interdiszciplináris - a többi részrendszer felé mutató - kapcsolat feltárására, még abban az esetben is, h a a részrendszer rendkívül szűk szakterületre v o n a t k o z i k .
Mát léteznek o l y a n tezauruszok, a m e l y e k b e n vélemé
n y e m szerint sikerült az interdiszciplináris összeluggé- w e k e t a tezauruszon belül is feltárni. E z e k k ö z é t a r t o z i k az Unesco égisze alatt készült SPINES-tezaurusz is [ 4 7 ] ; ennek példáján m e g p r ó b á l o m szemléletesen b e m u t a t n i a f e n t i problémák néhány részletét.
12 Termeiéi t%
elainíi
t6 Tettinolöflii.
éTvittI íi dtmret- kSil kspcsoIstók
30 Tflriínelfm,
idO eirtr
17
Információ. 18
Arislfeldolgniíl
31 FÖldnJi
33 Oicégok
34 Hiboni Síteké
i 2 7 38 79 J Technológia 1 Taetinologli 2 Technolóflle 3
1. ábra SPINES tezaurusz: globális gráf
2 9 1
Sebestyén Gy.: A többnyelvű integrált tezaurusok .
A Z ISMERETEK FEJLŐDÉSE
Sí ENSZ in rruh nerurttköíl uervnatvk Kormányok
Pertomanipk Egyetemek PéniügyJ OBrvflrtrtflfr Tar metfl válla Ipok
Tudoményoi #1 müíraki izolgdltBttaolr Kutstdinlér#ftk
TudomAnyoi ót müirakl vamdk Tudományú* kutatok Ál'cmpnlpn.ofc
2 áöra A S P I N E S tezaurusz f o g a l m i köre - A S P I N E S rendszer felhasználói
T M T 3 1 . 4 v f . 1984JB.
s í
— c M ^ ] .5 5 N J£ >- c
P c «£
í E í
£ O *
Jll
21 i
* B 2
M l
._ » - J3 S 3
3
I 5 f Jff
c n> B
i f i
Q ro <D
1 i 1 1
6I
N U. _
f i 2 s c
ü l
•B -3
2 E
IS I S5 j
? • a «0
9
E o-a
• « J Í — s *
If
•a a
1
• &
á l < I
t 2 9 3
Sebestyén Gy.: A többnyelvű integrált tezaurutzok .
INDEXELENDŐ DOKUMENTUM
KERESŐKÉRDÉS TERMÉSZETES
NYELVEN
DOKUMENTUM
ELEMZÉS , y feltárt
tartalom
FORDlTÁS INFORMÁ
CIÓKERESŐ NYELVRE koordinált deszkriptorok
KÉRDÉSELEMZÉS
" V a keresőkérdés feltárt tartalma
FORDÍTÁS INFORMÁCIÓ
KÉ RESÖ NYELVRE logikai relációkkal összekapcsolt deszkriptorok
AZ INDEXELT
$\ DOKUMENTUMOK GYŰJTEMÉNYE
3Z
ÖSSZEHASONLÍTÁS
VÁLASZ
4. ábra A tezaurusz felhasználása a dokumentumfeldolgozásban
A SPINES tezaurusz csúcs-gráfján (1. ábra) azonnal szembetűnik a k ü l ö n b ö z ő társadalomtudományi (és ter
mészettudományi) szakterületek közötti összefüggésnek b o n y o l u l t szövevénye. E n n e k megfelelően dolgozták k i a tezaurusz f i n o m a b b relációszerkezetét is.
Fentebb már u t a l t u n k Dahlberg fogalomelemzési e l méletére, illetve az ezzel kapcsolatos definíciókra [ 4 8 ] , a m e l y e k n e k f o n t o s vonatkozásai vannak a társadalomtu
dományi információ osztályozáselméleti problémáival kapcsolatban is. Ehhez a problematikához a gyakorlat
ban történő alkalmazás oldaláról a részterületek közötti összefüggésekkel párhuzamosan f o k o z o t t f i g y e l m e t szen
teltek a tezaurusz felhasználási körének felmérésére (2. ábra). A z általuk használt f o g a l m a k n a k nyilván össz
hangban kel) lenniök a tezaurusz fogalmaival.
A funkcionális-strukturális egység példája a SPINES tezaurusznak a műszaki—tudományos szervezésre v o n a t k o z ó információkereső m o d e l l j e (3. ábra). E z a m o d e l l még az e l ő z ő ábráknál is j o b b a n szemlélteti a tezaurusz szerkesztésének interdiszciplináris s z e m p o n t j a i t .
A SPINES tezaurusz d o k u m e n t á c i ó s szerepéből 14. ábra) is következik, h o g y az indexelő és kereső müveletek elvégzését is összehangolják az i n t e r d i s z c i p l i náris követelményekkel.
A TIT/T-ről szólva elengedhetetlen u t a l n i arra, h o g y a M I S O N ( M e z d u n a r o d n a a i n f o r m a c i o n n a a sistema p o obsestvennym n a u k a m ) keretében is k o m o l y erőfeszíté
seket tesznek az információkereső n y e l v e k integrációjá
n a k megvalósítására [ 4 9 ] . Ezek részletes ismertetése, elemző értékelése azonban külön tanulmányt érdemel.
Következtetés
A társadalomtudományokban n e m z e t i és nemzetközi szinten uralkodó fogai m i - t e r m i n o l ó g i a i ellentmondások, v a l a m i n t a társadalomtudományok egységes meghatáro
zásának hiánya o l y a n t é n y e z ő k , m e l y e k máról-holnapra
2 9 4
TMT 3 1 . évf. 1984/8.
n e m szűnnek meg, s ezért a T I T T megalkotása rendkívül lassúnak ígérkezik, m e l y e t várhatóan számos más té
n y e z ő is hátráltat. A tezaurusz stabilitása és d i n a m i z musa k ö z ö t t j e l e n l e g aligha oldható fel az ellentmondás, és t ö b b fogalomelméleti kérdés sincs még kellően tisz
tázva. Ezért a többnyelvű integrált társadalomtudományi tezaurusz várhatóan már megalkotásának pillanatában elavult lenne. Túlméretezettsége következtében a gya
k o r l a t i alkalmazhatósága amúgy is kétségbe vonható.
Egy i l y e n óriástezaurusz készítése h e l y e t t e l ő n y ö s e b b speciális t e z a u r u s z o k a t készíteni, és szókészletük kialakí
tásához felhasználni különféle terminológiai szótárak szakkifejezéseit ( p l . a Riggs-féle I N T E R C O N C E P T Glosszáriumot stb.). A terminológiai szótárakban egyér
telműen definiált szakkifejezések szerepelnek, m e l y e k d i n a m i k u s a n f e j l ő d ő , aktuálisabb i s m e r e t a n y a g o k r a v o n a t k o z n a k . A terminológiai tevékenység nemzetközileg összehangoltan f o l y i k , f i g y e l e m b e veszi a nemzetközi integráció szükségleteit.
A k ü l ö n b ö z ő szűkebb szakterületeken készült tezau
r u s z o k összekapcsolása ma még sajnos igen b o n y o l u l t és nehéz feladat. A Riggs-féle integrált, számítógépesített terminológiai a d a t b a n k a későbbiekben sok segítséget nyújthat ehhez az összekapcsoláshoz, mert ezt az inter
diszciplináris követelményeknek megfelelően alakítják k i .
A z interdiszciplináris szükségletek kielégítését azon
ban n e m l e h e t kizárólag az egyes tezauruszok összekap
csolásával biztosítani: már az egyes tezauruszok szerkesz
tésekor figyelembe k e l l v e n n i az interdiszciplináris igé
n y e k e t .
Hivatkozások ás jegyzetek
1. International Conference on Information and Documcnta- tion in the Social Sciences. Moscow, June, 1977. Papcrs of the International Conference on Information and Documentation in the Social Sciences. Paris-Moscow 1977. ECCRDSS-ISSC, Unesco.
2. SOMERS, H. L.: Observations on standards and guidelines conceming thesaurus contmclion = International Classifi
cation, 8. köt. 2. sz. 1981. p. 6 9 - 7 4 .
UNGVÁRY R.: A'Magyarországon készülő tezauruszok a nemzetközi szabványosítás tükrében * Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 30. köt. 8 - 9 . sz. 1983 p 3 2 8 - 3 2 9 .
3. UNESCO Consultative Meetíng on the Establishment of an Integrated Thesaurus o f the Social Sciences. Paris, 9 - 1 1 )une 1980. (SS/CS/26/80)
4. KROMMER-BENZ, M . : Bibliopaphy o f mono- and multi- lingual vocabularies and thesaurí in the social sciences.
Prepared for Unesco Division for the International Dc- velopment of Social Sciences. Vienna, Infoterm, 1981.
5. Bibliography of mono- and multiüngual vocabularies, thesaurí, subject headings and classificatíon schemes in the social sciences. Prepared by the Aslib Library in collaboration with I . Aítchison and G. G. Allén. Paris, Unesco, 198Z 101 p. (Reports and papers i n the social sciences, 54.)
6. AITCHISON, J . : UNESCO Thesaurus: a structured list of descriptors for indexing and retrieving literature in the fields of education, science, social science, culture and Communications. Paris, Unesco, 1970.
7. AITCHISON, !.: Integration of thesaurí in the social sciences = International Classificatíon, 8. köt. 2. sz. 1981.
p. 75.
B. SAGER, J. C.-SOMERS, H. L - M c N A U G H T , J . : The
saurus-integrál ion in the social sciences. Part I . Com
parison of thesaurí = International Classificatíon, 8. köt. 2.
sz. 1981. p. 133-138. Part I I . Slages towards integration
= International Classification, 9. köt. 1. sz. 1982. p.
1 9 - 2 6 .
9. WHITELOCK, P. C : A descriptor bank of social science terms • International Classification, 9. köt. 3. sz. 1982. p.
1 4 5 - 1 5 1 .
10. HOGEWEG de H A A R T , H. P.: Characteristics of social science informatíon: a selected teview of the literature.
Budapest, F I D Studies in Social Science, 1981. 82 p. ( F I D Publicattons, 606.)
11. SKELTON, B.: Scientists and social scientists as informá
ljon users: a comparison o f results of science user studies with the invesligation into information requtrements of the social sciences - lournal of Librarianship, 5. köt. 2. sz.
1973. p. 138-156.
SKELTON, B.: Comparison of results o f science user studies with invcstigation into information requirements of the social sciences. Bath, Bath Unrversity Library, 1971. 44 p.
12. Meeting of Experts cn the Problems and Strategies of lncotporating the Social Sciences into the World Science Information System (UN1S1ST). 2 4 - 2 8 June 1974. Final rcport and rccommendations. ( S C H - 7 4 / C O N F . 609/20)
13. RIGGS, F. W.: INTERCONCEPT Report. Á new para- digm for solving the terminology problems o f the social sciences. Paris, Unesco, 1981. 49 p. (Reports and papcrs in the social sciences, 47.)
14. Becise terminology means better communication. I n : Community organization 1960. New York, Columbia University Press, 1960. p. 2 2 - 4 1 .
15. MacGREGOR, A . : The UK Pattem of information and documentation in the social sciences. Ld. 1. jegyzetünket, p. 273.
16. HORVÁTH T . - V A R G A D.: Információs tezauruszok.
Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1977. 80 p.
Ip. 11.1
17. K I M , C : Theoretical foundations o f thesaurus construc- tion and somé methodological considerations for the- saurus-up-dattng - Journal of ASIS, 24. köt. 2. sz. 1973.
p. 1 5 1 - 1 5 1
18. FOSKETT, D. J.: Classi(kation and indexing in the social sciences. 2. kiad. London, Butterworths, 1974. 106 p.
2 9 5
Sebeityen Gy.: A többnyelvű integrált tezauruszok .
19. A tezauruszok hagyományos, nem számitógéppel történő szerkesztésének ma is nagy jelentősége van, ezt jól kiemeli a következő kézikönyv is:
GEE, R. D . - T O W N L E Y , H. M.: Thesaurus-making.
Grown your own word-stock. London, André Deutsche, 1980. 206 p.
20. Ld. 18. jegyzetünket, p. 34.
21. UNGVÁRY R-: Tezaurusz-technológia. Az információke
reső tezauruszok készitésének folyamata. Budapest, Nép
művelési és Propaganda Iroda, 1979. 159 p.
22. BABICZKY, B.: Bevezetés a könyvtári osztályozás elméle
tébe és gyakorlatába. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978.
p. 12.
23. GOODMAN, F.:Ttierole and function of the thesaurus in education. I n : Thesaurus of R1C deseriptors. New York, Macmillan Information, XX. p.
24. Ld. 17. jegyzetünket, p. 153.
25. UNISIST Guide to standards for information handling.
Prep. by the UNISIST Working Group on Bibliographic Data Interchange. Comp. by E. Vajda. Paris, Unesco, 1980.41 p.
26. Ld. 21. jegyzetünket, 92 p.
27. R A N G A N A T H A N , S. R.: The colon classification.
[Szcrk.r| Graduate School of Library Service, Rutgers, the State University. New Brunswick, N. J . , 1965. p.
281-282. (Rutgers series on systems fot the intellectual organtzation of information, 4. köt.)
28. Ld. elsősorban 1. Dahlberg kategóriái! és alkategóriáit, az ezekre alapozott osztályozási rendszermodellt, valamint az analitikus fogalom osztályozás során kiépített hier
archialánc vizsgálatából eredő konklúziókat a következő' cikkekben;
DAHLBERG, [.: A referent-oriented analytical con- cept-theory for INTERCONCEPT - Internationa! Classi
fication, 5. köt. 3. sz. 1978. p. 1 4 2 - 1 5 1 .
DAHLBERG, I . : ConceptuaI definitions for INTERCON
CEPT • International aassification, 8. köt. I . sz. 1981.
p. 1 6 - 2 2 .
29. Ld. 17. jegyzetünket, p. 152.
30. Ld. 28. jegyzetünket.
31. PARADIC, B. de |et a!.]: SPINES thesaurus: a controlled and structured vocabulary of science and technology for policy-making, management and deve lop ment. Paris, Unesco, 1976.
International Labour Office: I L O Thesaurus. 2. kiad.
Geneva, I L O , 1978. 223 p.
VIET, J.l Macrothesaurus: liste de principaux deseripteurs relatifs au dévcloppement économique et social. (Macro
thesaurus for information processing in the field of cconomic and social dcvelopment.) 2. kiad. Paris, OECD, 1972. 222 p.
VIET, J.: Thesaurus of industrial development terms. New York, UNIDO, 1976. X I . 151 p.
VIET, I . : Macrothesaurus for information processing in the ficld of cconomics and social development. New English ed. Paris, OECD, 1978. X I I I . 438 p.
Ld. 6. jegyzetünket.
32. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által kiépítendő Szo
ciológiai Tájékoztatási Rendszer vázlatos ismertetése. Elő
terjesztés a Társadalomtudományi Információs Munkabi
zottság számára. Budapest, 1982. 2 p.
33. Ld. 7. jegyzetünket, p. 75.
34. MOLNÁR I.-RÖZSA Gy.: A nemzetközi társadalom
tudományi terminológiai hálózat (INTERMIN) rendszer- modelljének létrehozása = Könyvtári Figyelő, 28. köt. 1.
sz. 1982. p. 6 3 - 6 8 .
MOLNÁR I.-RÖZSA Gy.: Establishing the INTERMIN system model within the UNESCO-INTERCONCEPT framework. The CONTA Conference. Proceedings of the Conference on ConceptuaI and Terminological Analysis of the Social Sciences, Bielefeld, 2 4 - 2 7 . May, 1981. Frank
furt, INDEKS Verlag, 1982. p. 2 7 7 - 2 8 1 . 35. Ld. 13. jegyzetünket.
36. RIGGS, F. W.: The CONTA Conference. The CONTA . . . ld. 34. jegyzetünk 2. tételét, p. X I .
37. DAHLBERG, 1.: Towards the establishment of com- patibility between indexing languages = International aassification, 8. köt. 2. sz. 1981. p. 8 6 - 9 1 .
38. MEYRIAT, J . : Evaluation of information languages in the social sciences = The CONTA . . . l d . 34. jegyzetünk 2.
tételét, p. 182-184.
MEYRIAT, J . : Social science information languages: a comparative analysis = International Classification, 7. köt.
2. sz. 1980. p. 6 0 - 6 5 .
39. SAGER, J. C. et ah: Guidelines for the establishment o f comparison and compatibility matrices between thesaurí in the social sciences, submitted to the UNESCO bivision for the International Development of Social Sciences.
Manchester, University o f Manchester, Institute ot Science and Technology, 1981.
40. DAHLBERG, I . : The Broad System of Ordering (BSO) as a basis for an integrated social science thesaurus? = International aassification. 7. köt. 2. sz. 1980. p. 6 6 - 7 2 . 41. COATES, E. ) . : Switching languages for indexing =
Journal of Documentation, 26. köt. 2. sz, 1970. p.
102-110.
42. G A R D I N , N.: The Intermadiate Lexicon: a new step towards international cooperation in scientific and tech- nical information = UNESCO Bulletin for Libraries, 23.
köt. 2. sz. 1969. p. 5 8 - 6 3 .
HORSNELL, V . : Intermediate Lexicon for Information Science: a fcasability study. London, Polytechnic of North London, School of Librarianship, 1974.
HORSNELL, V . - M E R R E T , A . : Intermediate Lexicon rescarch project, phase 2. London, Polytechnic of North
London, School of Librarianship, 1978.
43. Ld. 7. jegyzetünket, p. 75.
44. Ld. 2. jegyzetünk 2. tételét, p. 326.
45. N E V I L L E , H. H . : FeasibUity study of a scheme for recondling thesaurí covering a common subject = Jorunal of Documentation, 26. köt. 4. sz. 1970. p. 313-336.
46. Ld. 2. jegyzetünk 2. tételét, p. 326.
47. Ld. 33. jegyzetünket, 1. tétel.
48. Ld. 28. jegyietünket.
49. VILENSKAA, S. K.: Lingvisticeskoe obespecenie sistemy informacii po obsestvennym naukam - Sovetskoe Biblio- tekovedenie, 2. sz. 1979. p. 3 6 - 4 9 .
2 9 6
TMT31.évf. 19B4Í8.
SEBESTYÉN György: A többnyelvű integrált tezauruszok kilátásai a társadalom tudományo kban
A t ár sad atomtudomány o k b a n n e m z e t i és nemzetközi szinten uralkodó fogai mi-terminológiai ellentmondások, v a l a m i n t a társadalomtudományok egységes meghatáro
zásának hiánya o l y a n t é n y e z ő k , m e l y e k n e k következ
tében a többnyelvű integrált társadalomtudományi t e zauruszok megalkotása rendkívül lassúnak ígérkezik.
E l ő n y ö s e b b speciális tezauruszokat készíteni különféle terminológiai szótárak szakkifejezéseinek felhasználá
sával, f i g y e l e m b e véve az interdiszciplináris igényeket is.
* * •
U I E E E L L I T E H , Jb>.: Byaytuee MHorojrebiiHbix H H - r e r p a J i b H b i x T C 3 a y p y c o B u o6;iacTH o6iuecTBeHHbix Hayic
TepMHH0.10rn4ecK.il e npoTKBopeMMH, rocnoA- c T B y i o i u H e B HainioHa/ibHbix H w e w i i y H a p o f l b i x Mac- u i T a ö a x , a r a K w e o T c y T C r B H e euHHoro o n p e a e/ i e - HHH o Ö m e C T B e H H W X HayK HB./15TKJTCH T3KHMH cpait- T o p a M H , B p e 3 y j ] b T a r e KOTOpbrx c03jiaHHe M H O - r o t T 3 b i i H b i x iiHTerpadbHbix T e 3 a y p y c o s H a m e i a e T C H
•ipc iRM'iaiiüo M e a^ e H H b i M n p o u e c c o M . r i p e a n o i T H - Te/ibHee c o i a a s a T b cneuna;ibHbie T e 3 a y p y c b i c H C - n o ^ b 3 0 B a H n e M cneitHaiibHoií TepMHHO-iorHH, HMeio- UiettCfl B pa3^1H>1HblX TepMHHOJlOrHiecKHX C / I O - B a p n x , y i H T b i B a n H uHTepüHcuHn/iiiHapttbie I I O T - peÖHOCTH.
SEBESTYÉN, Gy.:Perspectives of multilingual integrated thesaurí in social sciences .
T h e c o n t r a d i c t i o n s at national and i n t e r n a t i o n a l levél i n t h e concepts a n d t e r m i n o l o g y o f social sciences as well as t h e lack o f their u n i f o r m d e t e r m i n a t i o n are factors h i n d e r i n g t h e establishment o f m u l t i l i n g u a l i n tegrated thesaurí i n social sciences. C o n s e q u e n t l y , t h e a u t h o r advocates t h e d e v e l o p m e n t o f special thesauri using t h e t e r m s o f d i f f e r e n t glossaries, t a k i n g i n t o a c c o u n t i n d i s c i p l i n a r y requirements as w e l l .
» * •
SEBESTYÉN, Gy.:Aussichten fürdie Entwicklung mehrsprachtger integríerter Thesauriauf dem Gebiete der Gesellschafts- wissenschaften
Die a u f nationaler u n d i n t e r n a t i o n a l e r Ebene be- stehenden Widersprüche h i n s i c h t l i c h d e r Begriffe u n d der T e r m i n o l o g i e , sowie e i n Fehlen einheiflicher D e f i - n i t i o n e n i n d e n Gesellschafts wissenschaften s i n d - F a k torén, denen zufolge d i e E n t w i c k l u n g mehrsprachiger integríerter Thesauri a u f d e m Gebiete der Gesellschafts- wissenschaften n i c h t schnell z u erwarten ist. Es erscheint günstíger - unger V e r w e n d u n g der Fachausdrúcke ver- schiedener t e r m i n o l o g i s c h e r Wörterbücher — auch d i e i n t e r d i s z i p l i n a r e n Ansprüche berücksichtigende spezielle Thesauri anzufertigen.
297
