Tószegi Zsuzsanna
Országos Széchényi Könyvtár
Magfolyóiratok Magyarországon
Felmérés a magyar könyvtárakban található szakfolyóiratokról a Science Citation Index, Journal Citation Reports,
Subject Category Listing (1988) alapján
Szakmai berkekben sokszor esik szó a hazai szakirodalmi ellátottságról - ezen belül is a különösképpen jelentős szakfolyóiratokról. Most a legfontosabb forrásnak tekinthető ún.
magfolyóiratok országos felmérésének elemzését adjuk közre.
A vizsgálat célja
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyvtári
Osztályának felkérésére 1993 nyarán az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Periodika Adatbázis {NPA) szerkesztősége megvizsgálta a Science Cita
tion Index (SCI), illetve a Social Science Citation Index
(SSCI) által feldolgozott időszaki kiadványok előfordu
lását a hazai könyvtárakban (lásd témakörönként rész
letesebben az 1. és 2. mellékletien). A felmérés alapja a folyóiratok címét tartalmazó Journal Citation Reports (JCR), illetve ennek szakterületenkénti csoportosítás
ban közreadott Subject Category Listing 1988. évi
összeállítása volt [1 j . A magyar könyvtárak szakfolyó
irat-ellátottságának feltérképezésére irányuló vizsgá
lat célja elsősorban a felsőoktatási intézményi könyvtá
rak átfogó fejlesztési tervének megalapozása volt.
A magfolyóiratok vizsgálatának elvi kérdései
Ha a szakirodalom eloszlásának vizsgálatára gon
dolunk, elsőként mindjárt Bradford szóródási törvénye jut eszünkbe. Bradford vizsgálatai azt mutatták, hogy egy téma releváns szakirodalma fordított arányban áll az Összes folyóiratcikk számával - ennek következté
ben ki lehet jelölni azokat az ún. magfolyóiratokat, amelyek a legtöbb releváns cikket tartalmazzák. A törvény megállapítása szerint az azonos számú rele
váns cikket tartalmazó folyóiratok száma a cikkek számával négyzetes arányban nő.
Bradford törvényéről több mint négy évtizede folyik a vita, igazságát cáfolni legalább annyian igyekeznek, mint megállapításait alátámasztani. Az egyik legkomo
lyabb kifogás a módszer ellen az, hogy kiindulásul Bradford is - mint oly sokan - egy kész bibliográfiát választott, amely már eleve szűrőt jelentett a további
vizsgálatok előtt. E törvény önmagában hordozza saját korlátait is: a folyóiratok száma oly mértékben növek
szik, hogy ezeknek már a puszta áttekintése - nem
hogy tartalmi elemzése - is gyakorlatilag lehetetlenné vált. (Elég csak arra gondolnunk, hogy a nemzetközi azonosító számmal ellátott, és az illetékes nemzeti központok által az ISDS nemzetközi rendszerbe beje
lentett folyóiratok száma 1994.1. negyedévében meg
haladta a 650 ezret.)
A szakirodalom fontos csomópontjainak meghatáro
zására irányuló másik nagyhatású „iskola" a hivatko
zások elemzésére épül. Ennek a látszólag kristály
tiszta elven alapuló vizsgálatnak is megvannak azon
ban a maga korlátai és buktatói, amelyeket Derek de
Solla Phce részletesen kifejtett Kis tudomány - nagytudomány c. kitűnő munkájában [2]. A kiválasztáson alapuló módszer szubjektív oldalaitól eltekintve is más
más eredményt kapunk, ha időben eltérő szakaszokat vizsgálunk, vagy pedig a cikkek összes, átlagos stb.
ídézettségét vizsgáljuk. Mindezek ellenére Garfield, az
Institute tor Scientitic Information (ISI) vezetője általkidolgozott impakt faktor, a folyóiratok idézettségének mutatója ma már világszerte ismertté és elismertté vált. Ez a mutató a folyóirat mindenkori utolsó két teljes évfolyamának cikkeire történő összes hivatkozás át
lagszámát jelenti. Minél többször hivatkoznak egy folyóirat cikkeire, annál magasabb ez a szám; az 1 -es érték azt jelenti, hogy a folyóirat minden egyes cikkére legalább 1 hivatkozást regisztráltak az utóbbi két évben.
A hivatkozáselemzés önálló műfaj lett, különösen mióta rendszeresen megjelenik a vizsgálatok eredmé
nyeit közlő periodikum, a korábban már említett SCI,
illetve SSCI. Természetesen ennek a világhírűvé vált
indexnek is megvannak a fogyatékosságai: legtöbben
regionális, illetve nyelvi szubjektivitását kárhoztatják-
ti. elsősorban az angol nyelvű lapokat (és ezen belül is
főként az USA-ban megjelenteket) vonja be a vizsgá-
latba - , mindezek ellenére azonban Garfield módsze
re, illetve az ISI kiadványa az évek során a tudományos világ képviselőinek egyértelmű elismerését vívta ki (1.
ábra).
mányterület van azonban, amelynek szakirodalmi ellá
tottságát Magyarországon rendszeresen vizsgálják:
ez az é/erfuctomáriyo/íösszefoglaló névvel illetett bioló
gia és orvostudományok területe, amelynek felmérései
S C I J O U R N A L C I T A T I O N * C P 0 R T S J O U R N A L S BY C A T E G O R Y - R A N K E D BY I H P A C T P A C T S B
C 1 T E 0 C I T E D C I T E D
I H P A C T H A L F I H P A C T H A L T I H P A C T H A L F
RÁNK T I T L E F A C T O R L I F E R Á N K T I T L E F A C T O R L I F E R Á N K T I T L E F A C T O R L I F E
( C 0 1 H N U E 0 I ( C 0 N M N U E 0 1 ( C O N T I N u f O l
P S V C H 1 A T R Y flíOIULOG* 1 N U C L E A R 5 P 6 C T R 0 S C 0 R Y
M E D I C I NE
11 N E R V C N A R Z T 0 4 4 1 7 4 2 2 J C R Y S I S P E C I R O S C 1 4 2 1 1 i
2 4 F O R T S C H R N E U R O L P S Y C 0 i B B J 1 1 0 G A S T R O I N T E S T R A D I O L 0 ' 8 1 1 4 1 3 J U I C R O S C S P E C T E L E C 0 3 5 3 > 7
11 AM J P S Y C H O T H E R 0 • 58
*
3 1 J CL 1N U L T R A S O U N D 0 7 7 4 1 11 0 P S Y C H 0 P A T H 0 L O G Y 0 3 5 1 3 2 EUR J N U C L MED ű m 1 0
J l I P S Y C H 0 5 0 M U E D P S Y C 0 H O A
•
3 3 H E A L T H P H Y S 0 0 1 1 7 1 S T A ' I S T I C S A P R O B A B U I' Y U N E R V E N H E 1 L K U N O E B 2 0 4 3 1 C l I N R A O I O L•
í n 7 1J l 1 H N t Y R O P A T O L P S 1 K H 0 0 5 ' 7 3 1 A P P L R A O I A T t S O T O P E S 0 t l ! l I 1 J ROY S I A I SOC A S T A 1 5 1 Í > 1 0 0
J 4 A N N M É D - P S Y C H O L 0 0 4 0 > 1 0
•
M U L T R A S O N I C S 0 » 4 » •> * 2 B I O U E I R I I A 1 1 * 1 > 1 1 0J 4 A N N M É D - P S Y C H O L
3 7 UROL R A O I O L 0 0 1 1 t 7 ) AM S I A I 1 l f l 7
*
13 1 P E O I A T R R A O I O L 0 Í8S 5 1 4 A N N S T A T 1 1 1 * í 1
P S Y C H O L O G Y 3 * U L T R A S C H A L L M E D 0 í t n 1 4 5 J A U S I A T A S S D C 1 1 " > 1 0 0
4 0 NUCL MEO B I O L 0 ' »- 1 1 b B I O U E T R I C S 1 1 4 9 > 1 *
*
1 P S Y C H O L R É V 1 1 3 * > 1 0
•
• 1 CRC C R 1 T R 0 1 A G I H A G 0 1 ) 1 T J ROY S T A T SOC B U E T 1 1 ) 1 > : s 01 P S Y C H O L B U L I . 4 5* 0 1 4 2 S K E L E I A L R A O I O L
•
1 1 7 í• •
AC-V A P P L P R O B A B 1 1 1 0 1 1) A R N U REV P S Y C H O L I 1 2 4 i
•
4 3 F O R T S C M R CEO R O E R T G • 4 5 7 ', 0 4 I N T S T A T R E V 0 « T « b 11 PROG P S Y C H O B P H Y S I O L ) 6 Q 0 t 1 4 4 • R A O I A T R E S 0 1 1 1 7 1 1 0 A N N P R O B A B 0 1 6 9 7 1
P S Y C H O S O M M E D 1 B t O 1 0 0 4 5 C A R D I O V A S C I N T E R R A D 0
•
4 7 1 1 T E C H N O M E T R I C S 0 8 4 4 > 10 06 P S Y C H O P H Y S I O L O G Y 2 ; i i 7 1 4 6 O I A G N [ M A C C L 1N U E O B 12 P R O B A B T h E O R Y R E L 1 b l l 1 1 J P S Y C H O L M E D 1 2 0 a 7 4 4 ) S É M I N R O E N T G E H O L B • 2 1
•
0 1 3 J A P P L P R O B A B 0 5 5 8 4> J E I P P S Y C H O L AN1U • 1 I B I 6 1 4 1 J C A R D I O V A S C U L T R A S 0 1 5 5 1 4 A P P L S T A T - J ROY S T C 0 1 0 0
*
:*
J C L I N E > P N E U R 0 P 5 V C 2 1 1 7 I•
4 1 NUCL C O M P A C I 0 1 7 . 1 5 S T O C H PROC A P P L 0 4 4 * 7*
t v P H A R M A C O l 9 1 0 C H E M B E I 7 7 * 5 i SO S É M I N I H T E R V E N T R A O 0 1 1 7 I * F U Z Z Y SET SYST 1 1 1 * 0 •
1 1 B E H A V NE U R A L B I O L 1 M l 5 • 5 1 C L 1W N U C L M E D 0 1 1 * 1
•
1 7 S C A N D J S T A T • 1 7 1 J i1 2 N E U R O P S Y C H 0 L 0 G I A 1 4 7 1
*
4 1 1 J N U C L MED A L L I E O S 1 2 * 1 5 1 1 1 J M U L T I V A R [ A T E I N A L 0 1 7 1 7 0 i ; J COMP P S Y C H O L 1 2 7 1 4 1 5 3 R A D 1 A T PROT ;>••:-.:M 0 1 * 1 1 A 1 * S I A T P R O B A B 1 L L E T T 0 3 1 4 1 11 4 DEV P S Y C H O B I O L 1 2 5 7 T 0 5 4 R A O I O L O G E 0 I S I 4 f 2 0 J S T A T P L A N I N F E R 0 IBS 1 t
15 P S Y C H O B I D L O G Y 1 1 0 3 5 5 C I- J COMPUT I O U O G R 0 1 4 ! 4 T 1 1 THEDR P R O B A B A P P L * 0 ISO > 10 0
1b P E R C É P T P S Y C H O P H Y 5 • Í M a t 5 4 E U R J R A D ] O L 0 1 1 1 4 2 1 1 S A F R S T A T J 0 1 1 1
I I 0 J E I P P S Y C H O L - B
•
• 0 0 4•
57 J C A N A S S O C R A O I O L 0 1 1 1 ? 1 2 3 C A N J S T A T 0 2 1 *•
111 B R I T J MEO P S Y C H O L n A7T > 1 0
•
5 1 J N E U R O R A D I O L O G Y j 1 * 1 7 1 21 A N N 1 S T A I M A T H•
2 3 3 1 0 01 * H U H fA C T O R S
*
A l t 7 2 5 1 C O M P U T R A O I O L 0 l o c 1 5 COMPUT S T A T D A T A A H 1 1 4M I N T J R 5 Y C H O P H Y 5 I O L 0 5 7 5 1 1 5 1 A N N R A D I O L 0 i t o * 0 1 1 S T A T I S T I C I A N 0 1 1 8 1 4
1 1 P A V L O V I A K J S I O L S C I 0 i o ) ? 1 0 1 O I G I T A L E 9 I L 0 D I A G N o 1 1 1 1 7 S A N K H Y A SER A 0 2 0 Í > 1 0
*
I I AM J P S Y C H O T H E R g I t i 7 2 0 1 J EUR R A D I O T H E R 0 1 1 1 I S S A N K H Y A SER B 0 1 5 4 > 1 0 0
• 1 RES COMMUN P S Y C H P S Y 0 3 2 4 b i 4 3 5 T R A H L E N T H E R O N K O L 0 0 1 1 > 1 0 0 2 1 U T I L 1 T A S U A T H E M A T 1 C A 1 1 ) 6
1 1 P K Y S I O L P S Y C H O L t 2 * 0 1 2 3 0 CQWHUN STAT T H E O R Y 11 0 1 2 1 n • n i
*
0 t1 ábra Részlet a vizsgálat alapját képező SCI JCR-ből
Korábbi hazai szakirodalom-ellátottsági vizsgálatok
Az elmúlt évtizedekből mindössze egyetlen átfogó jellegű hazai felmérésről van tudomásunk [3], amelyet
Bükyné Horváth Mária, az MTA Könyvtárának osztályvezetője az NPA-vizsgálathoz hasonlóan az ISI in
dexei alapján készített [4]. Különösen fontos és érde
kes, hogy nemcsak a kiindulópont, de a hazai ellátott
ságvizsgálat eszköze is közös a mi felmérésünkével, ti. a 15 éve publikált tanulmány hazai adatai szintén az OSZK központi folyóirat-katalógusából, illetve az elő
deink által szerkesztett Kurrens külföldi időszaki kiad
ványok a magyar könyvtárakban 1976-1977 címmel
1978-ban megjelent lelőhelyjegyzékből származnak.
Ez a párhuzam a legfontosabb adatok összevetésére kiváló alkalmat ad.
Az Országos Könyvtárügyi Tanács 1984-85-ben
több tudományági felmérést is készíttetett a hazai szakirodalmi ellátottságról - így elkészült az élettudo
mányok, a közgazdaság-, a nyelv-, a jogtudomány, a szociológia, az elektronika stb. terén a vizsgálat, ezek közül több a szaksajtóban is megjelent, igen érdekes tanulságokat kínálva [5], Mindössze egyetlen tudó-
Marton Jánosnak, az MTA Szegedi Biológiai Kutató
központ könyvtárvezetőjének nevéhez fűződnek [6J.
Csak sajnálhatjuk, hogy a többi szakterületnek nincs ilyen „gazdája".
Az NPA által végzett felmérés jellemző adottságai és módszerei
A feladat megfogalmazását és ezzel együtt a felmé
rés kiindulópontját nem az NPA szerkesztősége hatá
rozta meg, mindezeket- így az SCI és SSC11988. évi tematikus listáját is - „készen kaptuk" a megrendelő
től, az MKM Könyvtári Osztályától.
Ha akarunk, számos kifogást felhozhatunk a vizsgá
lat alapját képező listában az angolszász, ezen belül is az egyesült államokbeli periodikumok túltengése, vagy az általunk követett módszer, a címek meglétére irányuló felmérés egyoldalúsága ellen. Annak ellenére azonban, hogy Marton János szinte valamennyi tanul
mányában figyelmeztet az „egyoldalúságból eredő
fogyatékosságokra", úgy véljük, az NPA által elvégzett
felmérés mégis kínál érdekes és megszívlelendő ta-
T M T 4 1 . é v f . 1 9 9 4 . 1 1 - 1 2 . s z .
nulságokal, amelyek miatt érdemes közreadni annak elemzését. Olyan részletező vizsgálódásra, amilyet egy szakterület kiváló ismerője tud folytatni (ti. az egyes folyóiratok tudományos súlyát Marton a cikkek átlagos számának és azok idézettségének szorzatá
val, az ún. befolyási tömeggel [7] határozza meg), az
NPA szerkesztősége nem képes - azon egyszerű oknál fogva, mivel nincs birtokában a folyóiratokra vonatkozó részletes adatoknak. A mi vizsgálatunkkal kapcsolatosan az egyoldalúságnál is nagyobb gondot jeleni, hogy a szakterületi csoportosításban közreadott folyóiratcímek közül jó néhány több szakcsoportban - sőt, az SCI-ben és az SSCI-ben is szerepel, de sajnos, az átfedésekről előzetesen nem volt tudomásunk, így azok kiszűrésére utólag már nem volt sem időnk, sem lehetőségünk. (Bükyné említett tanulmányában csak
nem 1400 olyan címet talált, amely mind a két adatbá
zisban szerepelt.)
A lelóhelykeresést az éppen frissen elkészült első kumulált CD-ROM adatbázis tette lehetővé. A korábbi
hoz hasonlóan ez a felmérés is n*nanuális módszerrel készült, de a számítógépes adatbázisban való keresés megkönnyítette a munkánkat. A rendelkezésünkre álló idő (alig három hét) rövidsége miatt nem kerestük ki valamennyi, az SCI és SSCI listáján szereplő folyó
iratcímet. Az MKM-mel való megállapodás alapján az egyes szakterületekből csak az első 30 címet hasonlí
tottuk össze a hazai lelőhely-nyilvántartással - ennek természetesen számottevő hatása van a százalékos eredményekre, ugyanakkor valamelyest kiegyenlíti a szakterületi különbségeket is. Van ugyanis olyan szak
csoport, ahol 5-8 folyóiratot sorol fel az SCI, van, ahol 120-at. Az idézettség szerint rangsorolt első 30 folyó
irat lelőhelyét minden esetben megkerestük - még akkor is, ha a cím többször is előfordult a szakcsopor
ton belül. Becslésem szerint a hibahatár 3 - 5 % között lehet; ezen eltérés miatt az elemzésben minden szá
mot kerekítve adunk meg. összes fogyatékossága ellenére a vizsgálat remélhetőleg alkalmas a tenden
ciák felrajzolására. Nagyon jó lenne, ha szakterületen
kénti vizsgálódások követhetnék ezt a felmérést is (bár korábban hiába sürgették a tanulságok érvényesülé
sét: vő. a Hegedűs Péter-Huszár Ernőné cikkében
foglaltakkal [5]).
Végezetül a felmérésnek még egy jellemző sajátos
ságát kell megemlíteni: tekintettel arra, hogy az NPA- ban dolgozók tapasztalata szerint 1981-hez képest folyamatosan csökken a bejelentett példányszám, a MKM-nek szóló, az egyes könyvtárak folyóirat-előfize
téseit részletező kimutatásban különválasztottuk azo
kat a folyóiratokat, amelyek 1-2 évig, majd 3 - 8 évig, illetve 9 évnél hosszabb ideig jártak az adott könyvtár
ba. (Míg a bejelentett folyóiratok átlagos példány
száma 1981-ben 5,9, addig 1993-ban már csak 3,1 volt.) A rövidebb idejű előfizetéseknél nem különítettük el viszont az új indulású folyóiratokat azoktól, amelyek
nek csak az előfizetésük szűnt meg - ezt egy további, nem kis időbefektetést igénylő vizsgálattal lehetne kiszúrni. Elemzésünkben viszont minden előfordulást 1-nek vettünk, függetlenül attól, hogy egy, vagy akár tizenkét éven át járt az országba.
A vizsgálat eredményei
A Science Citation Index alapján 3319, a Social Science Citation Indexből pedig 1235 cím hazai előfor
dulását kerestük meg. Az SCI címei közül 2739, az SSCI folyóiratai közül pedig 862 található meg az országban (2. ábra). A vizsgálatba bevont 4554 cím közül 79%, 3601 cím volt meg legalább egy példány
ban, és legalább 1 évig valamelyik hazai könyvtárban (3. ábra). A főként a természet- és műszaki tudomá
nyokat feldolgozó SCI találati aránya 82,5%, a mi társadalomtudományi felosztásunktól némileg eltérő SSCI találati aránya 70% (1. táblázat). Az 1976. évi átfogó vizsgálathoz viszonyítva az SCI-ben feltárt címek hazai előfordulása valamelyest emelkedett: ak
kor 75% volt; az SSCI címeinek aránya viszont nem változott.
3319
• megtltíH
S S C I
2. ábra A felmérésben szereplő folyóiratok száma
4554'
• u ttsiZei rnwjt •táH-3601
3. ábra Az ö s s z e s keresett é s megtalált m a g f o l y ó i r a t s z á m a
1. táblázat
A keresett folyóiratok száma é s találati aránya Az index neve A keresett A megtalált Találati
folyóiratok folyóiratok arány
száma száma
SCI 3319 2739 8 3 %
SSCI 1235 862 7 0 %
Összesen 4554 3601 79%
A f e l m é r é s s o r á n a z N P A - n á l b e j e l e n t ő k ö n y v t á r k é n t s z á m o n tartott 1070intézményből ö s s z e s e n 385olyan k ö n y v t á r a t találtunk, a h o v á l e g a l á b b e g y , a z i m p a k t faktorral jelzett külföldi folyóirat jár, t e h á t a z 1 9 8 1 - 1 9 9 2 közötti i d ő s z a k b a n a m a g y a r k ö n y v t á r a k 36%-a m o n d h a t t a el m a g á r ó l , h o g y a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s é l e t b e n s z á m o n tartott s z a k f o l y ó i r a t o t fizetett elő.
(A múlt i d ő s a j n o s itt indokolt, u g y a n i s azt k ü l ö n n e m állt m ó d u n k b a n m e g v i z s g á l n i , h o g y a 9 0 - e s é v e k e l e j é r e h á n y ilyen k ö n y v t á r m a r a d t . E 3 8 5 k ö n y v t á r k ö z ü l jó n é h á n y m e g s z ű n t az e l m ú l t é v e k b e n , d e b e c s l é s e i n k szerint m é g t ö b b esett ki e b b ő l a k ö r b ő l , m i v e l a 8 0 - a s é v e k e l e j é n előfizetett ilyen folyóiratra, d e m a m á r n e m t u d j a ezt m e g t e n n i . ) A 9 0 - e s é v e k e l e j é n h a z á n k b a n f ö l t e h e t ő e n m i n t e g y 3 0 0 k ö n y v t á r b a járhat a z S C I , illetve a z S S C I által regisztrált folyóirat.
U g y a n e b b e n a z i d ő s z a k b a n a z ö s s z e s előfizetett p é l d á n y 20 765volt, e z m a j d n e m 6 p é l d á n y t jelent c í m e n ként. (A p é l d á n y s z á m o k a l a k u l á s á r a a k é s ő b b i e k b e n m é g v i s s z a t é r ü n k ; itt c s a k a n n y i t j e g y z ü n k m e g , h o g y a z i m p a k t faktorral r e n d e l k e z ő f o l y ó i r a t o k á t l a g o s p é l d á n y s z á m a m a g a s a b b , mint a z ö s s z e s külföldi f o l y ó iraté.)
A v i z s g á l a t e r e d m é n y e i n e k e l e m z é s e s o r á n s z á m o s é r d e k e s a d a t s z á r m a z o t t a b b ó l , h o g y b i z o n y o s c s o p o r t o k b a r e n d e z v e k ü l ö n - k ü l ö n is m e g v i z s g á l t u k a z e g y e s k ö n y v t á r a k a t , é s a z általuk előfizetett ö s s z e s folyóirat s z á m á t . A c s o p o r t o s í t á s a k ö v e t k e z ő volt ( z á r ó j e l b e n m e g a d j u k a v i z s g á l a t b a bekerült k ö n y v t á r a k s z á m á t ) :
• o r s z á g o s a n k i e m e l t k ö n y v t á r a k [8] (8),
•>• e g y e t e m i k ö n y v t á r a k ( 2 1 ) ,
ív főiskolai é s főiskolai kari k ö n y v t á r a k (22),
>> M T A k ö z p o n t i é s k u t a t ó i n t é z e t i k ö n y v t á r a i ( 4 3 ) , kV o r v o s i é s e g é s z s é g ü g y i s z a k k ö n y v t á r a k ( 1 9 5 ) , kv e g y é b s z a k k ö n y v t á r a k (96).
A k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k b a o l y a n k e v é s külföldi s z a k f o l y ó i r a t jár ( s a j n o s , e z n e m c s a k a z S C I által
„ j e g y z e t t " f o l y ó i r a t o k r a i g a z ) , h o g y e z e k e t a z i n t é z m é n y e k e t a t o v á b b i e l e m z é s b ő l k i h a g y t u k .
A m i n t a 4. é s 5. ábrán látható, a f ő v á r o s b a n s o k k a l t ö b b k ö n y v t á r m ű k ö d i k , é s e z e k b e n s o k k a l t ö b b f o l y ó irat t a l á l h a t ó , m i n t v i d é k e n . A n n a k e l l e n é r e , h o g y e g y e t e m i , illetve főiskolai k ö n y v t á r s z á m s z e r ű l e g t ö b b található a f ő v á r o s o n k í v ü l , a f o l y ó i r a t o k s z á m a m é g e z e k b e n a z e s e t e k b e n is B u d a p e s t e n t ö b b , n e m b e s z é l v e a z ö s s z e s t ö b b i k ö n y v t á r t í p u s r ó l , a h o l a k ö n y v -
• Budapest
• vidék
154
230
4 ábra A budapesti é s vidéki könyvtárak aránya
• Budapest
• vidék
7419
13346
5. ábra A Budapesten és vidéken előfizetett folyóiratok aránya
tárak é s a folyóiratok s z á m a e g y a r á n t m e s s z e m e g h a ladja a v i d é k i e k é t .
A z e l ő b b i e k b e n ismertetett i n t é z m é n y t í p u s o n k é n t j e l e n t ő s e l t é r é s m u t a t k o z i k a z á t l a g o s e l ő f o r d u l á s o k s z á m á t illetően is: a z o r s z á g o s á t l a g 54folyóirat/könyv
tár, e h h e z k é p e s t l e g t ö b b a z e g y e t e m i , illetve a z o r s z á g o s k i e m e l t k ö n y v t á r a k b a jár ( 3 7 9 , illetve 2 3 6 ) , a z á t l a g h o z közeli a z M T A h á l ó z a t a (64) é s a z e g y é b s z a k k ö n y v t á r a k é (44). M e s s z e e l m a r a d a z átlagtól a z o r v o s i k ö n y v t á r a k 19, v a l a m i n t a f ő i s k o l á k 13 c í m e k ö n y v t á r a n k é n t (2. táblázat). A z o r s z á g o s á t l a g h o z v i s z o n y í t o t t eltérést l é p c s ő s f ü g g v é n n y e l á b r á z o l t u k (6. ábra).
2. táblázat
A m a g f o l y ó i r a t o k átlagos előfordulása k ö n y v t á r i ípusonként
Könyv Folyó Átlag tárak iratok száma száma Országos kiemelt könyvtárak 8 1889 236
Egyetemek 21 7961 379
Főiskolák 22 279 13
MTA-központ és kutatóintézetek 43 2773 64 Orvosi központi és
szakkönyvtárak 195 3684 19
Egyéb szakkönyvtárak 96 4179 44
Összesen 385 20765 54
T M T 4 1 . é v f . 1 9 9 4 . 1 1 - 1 2 . sz.
19
13
> (fljífSi D v v o i l
• MTA C ' í
• •gy<j4*vn
• orulgDI
236
379
4. táblázat
A felmérésbe b e v o n t fővárosi és vidéki k ö n y v t á r a k b a járó folyóiratok száma k ö n y v t á r t í p u s o n k é n t
Budapest Vidék Együtt
Országos kiemelt 1 889 1 889
Egyetemek 4 0 8 4 3877 7 961
Főiskolák 89 190 279
MTA kutatóintézetek 2281 492 2 7 7 3
Egyéb szakkönyvtárak 5 0 0 3 2860 7 8 6 3
ö s s z e s e n 13346 7419 2 0 7 6 5
6. ábra A m a g f o l y ó i r a t o k átlagos számának eltérése az o r s z á g o s átlagtól k ö n y v t á r t í p u s o n k é n t
További érdekes adalék a szakfolyóiratok területi eloszlásához a fővárosi és a vidéki könyvtárak száma (3. táblázat, 7. ábra), illetve az egyes könyvtártípusok
ban található folyóiratok száma (4. táblázat, 8. ábra). A budapesti és a vidéki könyvtárak arányára (vagy in
kább aránytalanságára?) a későbbiekben még vissza
térünk, itt csak azt említjük meg, hogy a 385 könyvtár 60%-a, és az összes folyóirat 65%-a a fővárosban található meg. Az adatok áttekinthetősége érdekében itt összevontuk az orvosi és az egyéb szakkönyviára
kat.
3. táblázat
A felmérésbe bevont fővárosi és vidéki könyvtárak száma t í p u s o n k é n t
Budapest Vidék Együtt
Országos kiemeli 8 8
Egyetemek 9 12 21
Főiskolák 8 14 22
MTA kutatóintézetek 31 12 43
Egyéb szakkönyvtárak 175 116 291
ö s s z e s e n 231 154 385
1 « J 1 2 0 UM
ao
•o
40 jn0
H,Ba
Orsz.
kiemelt Egyetemek Főiskola* MTA kuLM.
Orvod
•zaMtvI. Egyéb szakkvt.
7 ábra A felmérésbe b e v o n t f ő v á r o s i és vidéki könyvtárak száma t í p u s o n k é n t
-a Gr
m
m
w
Orsz.
kiemeli
Egyetemek Faiskolák MTA
kut.int. Orvosi Egyéb szakkvt. szakkvt.
8 ábra A felmérésbe b e v o n t fővárosi és vidéki könyvtárakba járó folyóiratok száma
Bár az adatok önmagukért beszélnek, mégis szeret
nék kiemelni egy jellemző sajátosságot. Mindannyian tudjuk, hogy a vidéki szakkönyvtári ellátottság szintje messze elmarad a budapestitől (amelynek értékelése nem ennek a tanulmánynak afeladata). Hangsúlyozot
tan felhívom azonban a figyelmet arra, hogy Budapes
ten és a három nagy vidéki egyetemi városban (Debre
cenben, Pécsett és Szegeden) található a számottevő
szakfolyóiratok 80%-a - vagyis a többi városban és a falvakban lakó 8 millió embernek mindösszesen 2 0 % - nyi szakirodalom jut (ha jut, ugyanis a vidéki könyvtá
rak java része zárt intézeti könyvtár). Nem szándéko
zom különösebben dramatizálni ezt a kérdést, de ideje lenne változtatni azon a helyzeten, amely a kisebb vidéki városokban élőket még attól a lehetőségtől is megfosztja, hogy rendszeresen találkozhassanak a világ élvonalbeli szakirodalmával.
Visszatérve a száraz adatokhoz, folytassuk az elem
zést: a könyvtártípusok szakterületenkénti megosz
lása nagyon változatos. A kép árnyaltabbá tétele érdekében a fentiekben megadott csoportosítástól itt is eltértünk némileg: az országos központok közé átsoroltuk az MTA Könyvtárát, illetve az orvosi hálózati központot, az „egyéb szakkönyvtárak" csoportokba pedig összevontuk az orvosi, a műszaki, a mezőgaz
dasági stb. gyűjtőkörű intézményeket. A szakterületi csoportosítás különösebb magyarázatot nem igényel - t a l á n egyedül a „multidiszcipünáris könyvtárak" érde
mel egy rövid kiegészítést: az MTA Könyvtárával együtt ide a tudományegyetemi és a tanárképző főis
kolai könyvtárakat soroltuk (5. táblázat, 9. ábra és
6. táblázat, 10. ábra).5. táblázat
A felmérésben szereplő könyvtárak szakterületi megoszlása
Multidiszciplináris Tárdadalom Természet Műszaki Orvosi-biológiai Agrár
tudományok tudományok tudományok tudományok tudományok tudományok
Országos kiemelt 1 6 1 1 1
Egyetemek 4 3 3 5 6
Főiskolák 5 3 9 5
MTA kutatóintézetek 14 14 3 4 7
Egyéb szakkönyvtárak 26 5 133 95 31
6. láblázat
Az előfizetett folyóiratok száma a felmérésben szereplő könyvtárak szakterületi megoszlása szerinti c s o p o r t o s í t á s b a n Multidiszciplináris Tárdadalom Természet Műszaki Orvosi-biológiai Agrár
tudományok tudományok tudományok tudományok tudományok tudományok
Országos kiemelt 411 449 1072 169 368
Egyetemek 2159 202 1963 3029 608
Főiskolák 50 13 179 37
MTA kutatóintézetek 407 1228 124 285 318
Egyéb szakkönyvtárak 298 250 2645 4010 491
külföldi folyóirat az 1 9 8 1 -es 5,9 p é l d á n y / f o l y ó i r a t s z á m ról 1 9 9 3 - b a n m á r 3,1-re, tehát 4 8 % - k a l c s ö k k e n t ) . H a u g y a n e z t a j e l e n s é g e t a M a r t o n J á n o s által az öt
„ s z u p e r f o l y ó i r a t n a k " n e v e z e t t c í m e k p é l d á n y s z á m á n vizsgáljuk, n é m i l e g e l t é r ő adatot k a p u n k . A Nature 3 6 , a Science is 3 6 , a Lancet 18, a Proceedings of the National Academy of Science 3 3 % - k a l c s ö k k e n t , a New England Journal of Medicine e l ő f i z e t é s e v i s z o n t 2 5 % - kai nőtt. ö s s z e s s é g é b e n a z öt folyóirat á t l a g o s p é l d á n y s z á m a „ c s a k " 2 5 % - k a I c s ö k k e n t (7. táblázat,
11. ábra).
7. táblázat
Az öt l e g f o n t o s a b b é l e t t u d o m á n y i folyóirat előfizetésének alakulása 1981 é s 1 9 9 1 között
1981 1984 1988 1991 Nature 73 46 50 47 Science 44 31 31 28 Lancet 78 72 71 64 Proceedings of the National
Academy of Science 24 21 18 16 New England Journal of Medicine 31 38 44 39
E n n é l r o s s z a b b k é p e t m u t a t a z N P A - b a k o r á b b a n a l e g t ö b b p é l d á n y b a n előfizetett m a g f o l y ó i r a t o k p é l d á n y s z á m c s ö k k e n é s e . A 8. táblázatbö\ é s a 12. ábrán látható, h o g y n i n c s s z ü k s é g k ö z p o n t i b e a v a t k o z á s r a , a m i n i s z t é r i u m b ó l elrendelt k é n y s z e r ű l e m o n d á s r a ; a p é n z h i á n y e g y m a g a „ e l i n t é z i " m i n d a z t , amit a n n a k i d e j é n kézi v e z é r l é s s e l e g y c s a p á s r a elintézni véltek.
{ H o g y a p é n z h i á n y h o n n a n e r e d , „ f e l ü l r ő l " v a g y m á s h o n n a n - a b b a n e m k í v á n o k b e l e b o n y o l ó d n i , . . ) T é n y , h o g y a l e g n a g y o b b p é l d á n y s z á m ú m a g f o l y ó i r a t o k
V u l D d i i f r T i f i M f a l o m - T a n é i u l . U ü i i - i M O r v a i i- A t j ' i f -
• " L • .'.""3": .. i.,.: ... • • i : - i •. - • •• :•-.].:,i J-,,- •
••. i J- , •• tudományok
9. ábra A felmérésben szereplő könyvtárak szakterületi m e g o s z l á s a
•000
7000 B M T A k u l i n t M M • l ő i t l i o l f k
E K H • e r i z . k l e m t l l
*00fl M M
I %
V
1000-
«-
O r v o t l - Agrár- t u d o r ú n r e *
10. ábra A z előfizetett folyóiratok száma a felmérésben szereplő könyvtárak szakterületi
megoszlása szerinti c s o p o r t o s í t á s b a n
K o r á b b a n e m l í t e t t e m m á r e g y o r s z á g o s a n é r v é n y e sülő j e l e n s é g e t , a z előfizetett p é l d á n y o k s z á m á n a k á l l a n d ó c s ö k k e n é s é t (az N P A - b a bejelentett ö s s z e s
TMT 4 1 . évf. 1994.11-12. sz.
összes előfordulása 10 év alatt 52% -kai csökkent, és a negatív tendencia egyre erősödik.
8. táblázat
Az öt l e g n a g y o b b p é l d á n y s z á m ú magfolyóirat előfizetésének alakulása 1981 é s 1990 között
1981 1986 1990 A csökkenés
Electronics 95 79 35 6 3 %
Economist 87 60 20 7 7 %
Deutsche medizinische
Wochenschrift 81 64 47 4 2 %
Current Contents:
Life Sciences 74 71 55 2 6 %
Analytical Chemistry 68 50 32 5 3 %
0 i 1 1 1 1 1 1
1 9 1 0 1 9 1 1 1 9 3 4 19SG 1 M B 1 1 M 1 9 9 2
— * > - N i t u r e
— A S c i e n c e É L t n c e t
• P r o c . N M I . A c e d . S c i . )K t l e w E n g l . J . M t d .
11. ábra Az öt l e g f o n t o s a b b é l e t t u d o m á n y i folyóirat előfizetésének alakulása 1981 é s 1991 között 109
12. ábra Az öt l e g n a g y o b b p é l d á n y s z á m ú magfolyóirat előfizetésének alakulása 1961 é s 1990 között
Összegezésre nehezen vállalkoznék; úgy érzem, nem is az én tisztem értékelni a magfolyóiratok hazai előfordulásával kapcsolatos szerteágazó probléma
kört. Naponta látom, milyen heroikus küzdelmet folytat
nak a könyvtáros kollégák a szakirodalmi bázis minő
ségének biztosításáért - mármint azok, akik „alatt"
nem szűnt meg a könyvtár, akiknek nem kellett asszisztálniuk az évtizedes fáradságos munkával összegyűjtött állomány szétzilálásához. Azt is tudom, a megmaradókat nem vigasztalja a többiek széthullása - márcsak azért sem, mert ahogy szűkül a könyvtári ellátottság, úgy hárul egyre nagyobb teher a viszonylag jobban ellátott intézményekre. Hogy ez a „viszonylag jobb" önmagában véve mennyire jó, vagy rossz, ítéljék
meg az illetékesek.
* * *
Végezetül engedtessék meg egy szubjektív meg
jegyzés: napjainkban, amikor a külföldi időszaki kiad
ványok központi katalógusa számítógépen elérhető, egy másik számítógépes folyóirat-adatbázissal való összehasonlítást jó lenne gépi úton elvégezni, így kiküszöbölhetőek lennének a manuális felmérésből adódó hibák. Mégis, az ismert és az előttünk minded
dig rejtve maradt hibák ellenére is érdemes a fenti adatokat áttekinteni mindazoknak, akik bármilyen poszton felelősek a hazai szakirodalmi ellátottságért.
Kíváncsian várjuk, lesz-e eredménye, illetve folytatása a munkánknak.
1. melléklet
A
Soclal Science Citation Index
a l a p j á n k e r e s e t t c í m e k , i l l e t v e t a l á l a t o k s z á m a , é s a t a l á l a t i a r á n y s z a k t e r ü l e t e n k é n tA téma megnevezése Cim Találat Találati arány
Anthropology 39 31 79,5%
Archaeology 16 15 93,8%
Area studies 31 26 83,9%
Business 40 29 7 2 , 5 %
Business, fináncé 30 18 6 0 . 0 %
Communication 18 8 4 4 . 4 %
Crimtnology and penology 18 7 3 8 . 9 %
Demography 17 14 8 2 . 4 %
Economics 30 29 9 6 . 7 %
Education and educational
research 30 17 5 6 , 7 %
Education, spéci a I 19 16 8 4 , 2 %
Environmental studies 30 24 8 0 , 0 %
Ergonomics 11 11 100,0%
Ethnic studies 9 2 2 2 , 2 %
Family studies 18 8 4 4 . 4 %
Geography 25 19 76,0%
Geriatrics and gerontology 6 5 6 2 . 5 % Health policy and services 11 9 8 1 . 8 %
History 20 20 100,0%
History and philosophy of science 11 10 9 0 . 9 %
Az 1. melléklet folytatása
A téma megnevezése Cim Találat Találati arány History ot social sciences 14 10 71,4%
Industhal relations and labor 18 11 6 1 , 1 % Information science and library
science 54 43 79,6%
International relations 51 40 78,4%
Language and linguístics 35 31 88,6%
Law 30 19 63,3%
Management 30 15 50.0%
Nurslng 13 7 53,8%
Philosophy 17 11 64,7%
Planning and development 3 2 29 90,6%
Political science 25 19 76,0%
Psychiatry 3 0 20 66,7%
Psychology 30 16 53,3%
Psychology, applied 29 16 55,2%
Psychology, cl inical 30 16 53,3%
Psychology,developmental 27 21 77,8%
Psychology, education al 22 11 50,0%
Psychology, experimentál 30 24 80,0%
Psychology, mathematical 8 6 75,0%
Psychology, social 26 16 61,5%
Public administration 18 14 77,8%
Public health 21 9 42,9%
Rehabilitation 30 17 56,7%
Social issues 30 16 53.3%
Social sciences, biomedical 5 3 60,0%
Social sciences, interdisciplinary 30 22 73,3%
Social sciences,
mathematical methods 23 19 82,6%
Social work 21 11 52,4%
Sociology 30 23 76.7%
Substance abuse 10 4 40,0%
Transportation 10 9 90,0%
Úrban studies 19 14 73.7%
Women's studies 6 2 33,3%
Összesen 1235 862 69,8%
2. melléklel
A
Science Citation Index
a l a p j á n k e r e s e t t c i m e k , i l l e t v e t a l á l a t o k s z á m a ,é s a t a l á l a t i a r á n y s z a k t e r ü l e t e n k é n t
A téma megnevezése Cim Találat Találat.arány
Acoustics 18 16 88,9%
Aerospaceengineeringand
lechnology 19 16 84,2%
Agricuftural economics and policy 7 6 85,7%
Agric ultural experiment station
reports 11 4 36,4%
Agriculture 30 30 100,0%
Agriculture, dairy and animál
science 28 21 7 5 , 0 %
Agriculture, soil science 21 19 9 0 , 5 %
Allergy 18 13 7 2 , 2 %
Anatomy and morphology 15 12 8 0 , 0 %
Andrology 4 2 50,0%
Anesthesiology 16 12 75,0%
Astronomy and astrophysics 30 28 93,3%
A téma megnevezése Cím Találat Találati arány
Behavioral sciences 23 17 73,9%
Biochemistry and molecular
biology 30 26 8 6 , 7 %
Biology 30 23 76,6%
Biology, miscellaneous 23 17 73.9%
Biophysics 30 28 93,3%
Biotechnology and applied
microbiology 30 26 86,7%
Botany 30 25 83,3%
Cardiovascular system 30 28 93,3%
Chemistry 30 25 83,3%
Chemistry, analytical 30 27 90,0%
Chemistry. applied 14 3 21,4%
Chemistry, inorganicandnuclear 2 8 16 5 7 , 1 %
Chemistry, organic 34 25 73,5%
Chemistry, physical 51 ' 43 84,3%
Computer applications and
cybernetics 100 92 92,0%
Construction and building
technology 17 15 88,2%
Cryslallography 14 12 85.7%
Cytology and histology 30 28 93,3%
Dentistry and odontology 30 27 9 0 , 0 % Developmental biology 11 10 9 0 . 9 %
Ecology 30 25 83,3%
Education, scientific disciplines 10 7 70,0%
Electrochemistry 9 8 88,9%
Endocrinologyandmetabolism 30 26 8 6 , 7 %
Energy and fuels 30 28 9 3 , 3 %
Engineering 30 2 9 9 6 , 7 %
Engineehng, biomedical 26 18 6 4 , 3 %
Engineering, chemical 30 28 93,3%
Engineering, civil 30 27 90,0%
Engineering, electrical and
electronic 30 30 100,0%
Engineering. mechanical 40 33 82,5%
Entomology 54 29 53.7%
Environmentái sciences 84 57 67,9%
Ergonomics 5 4 9 0 . 0 %
Fisheries 16 10 6 2 , 5 %
Food science and technology 61 45 73,8%
Forestry 17 16 9 4 , 1 %
Gastroenterology 31 27 8 7 , 1 %
Genetics and heredity 33 37 89,2%
Geography 10 4 4 0 , 0 %
Geology 30 28 9 3 , 3 %
Geo sciences 30 26 8 6 , 7 %
Geriatrics and gerontology 13 10 76,9%
Hematology 30 26 8 6 , 7 %
History and philosophy ot science 10 8 80,0%
Horticulture 12 11 91,7%
Immunology 80 69 86,3%
Information science and library
science 7 6 85,7%
Instruments and instrumentation 33 28 8 4 , 8 %
Law 1 0 0 0 , 0 %
Limnology 10 8 80,0%
Mari ne and freshwater biology 38 18 47,4%
Materials science 41 34 8 2 , 9 %
Materials science, ceramics 14 11 7 8 , 6 %
T M T 4 1 . évf. 1994.11-12. sz.
A 2. melléklet folytatása
A téma megnevezése Cim Találat Talalatlarány Materials science, paper and
wood 14 12 8 5 , 7 %
Malhematics 30 27 90,0%
Mathematics,applied 30 27 90,0%
Mathematics, miscellaneous 6 6 100,0%
Mechanics 30 25 83,3%
Medical laboratory technology 14 10 71,4%
Medicine, generál and internál 30 27 90,0%
Medicine, legal 5 4 80,0%
Medicine, miscellaneous 30 24 80,0%
Medicine, researchand
experimentál 30 24 80.0%
Metallurgy and mining 30 28 9 3 . 3 % Meteorology and atmospheric
sciences 28 28 100,0%
Micro biology 30 27 9 0 . 0 %
Micro sco py 11 10 9 0 , 9 %
Minerabgy 17 16 9 4 , 1 %
Multidisciplinarysciences 30 25 8 3 . 3 %
Mycology 14 11 7 8 . 6 %
Neurosciences 30 2 4 80,0%
Nuclear science and technology 30 27 90,0%
Nutrition and dietetics 30 22 73,3%
Obstetrics and gynecotogy 30 21 70,0%
Oceanography 30 14 46,7%
Oncology 30 22 73,3%
Operations research and
management science 30 28 93,3%
Ophthalmology 30 19 63,3%
Optics 27 23 85,2%
Ornithology 13 2 15.4%
Orthopedics 31 20 64,5%
Otorhinolaringology 19 11 58,0%
Paleontology 5 5 100,0%
Parasitology 19 17 89,5%
Pathology 30 27 90.0%
Pediatrics 30 28 93,3%
Pharmacology and pharmacy 30 26 86,7%
Photographic technology 11 10 9 0 , 9 %
Physics 49 41 8 3 , 7 %
Physics, applied 36 30 8 3 , 3 %
Physics, atomic, molecular
and chemical 16 16 100,0%
Physics, condensed malter 25 24 9 6 , 0 % Physics, f luids and plasmas 8 8 100,0%
Physics, mathematical 10 6 8 0 , 0 %
Physics, nuclear 13 12 9 2 , 3 %
Physics, part iclesandfields 8 8 100,0%
Physiology 30 27 90,0%
Polymer science 30 28 93.3%
Psychiatry 26 23 88,5%
Psychology 24 21 87,5%
Public health 3 0 29 96.7%
Radiology and nuclear medicine 3 0 26 86,7%
Respiratory system 22 20 90,9%
Rheumatology 16 14 87,5%
SpecCroscopy 10 10 100,0%
Statistics and probability 30 29 96,7%
Substance abuse 10 4 4 0 , 0 %
Surgery 30 27 9 0 , 0 %
Telecommunications 30 29 9 6 , 7 %
Toxicology 3 0 17 56.7%
Tropical medicine 17 8 4 7 , 1 %
Urology and nephrology 30 24 80,0%
Vetehnary medicine 30 26 8 6 , 7 %
Virology 18 17 94.4%
Waterresources 30 26 8 6 , 7 %
Zoology 30 24 80.0%
ö s s z e s e n 3319 2739 82,5%
J e g y z e t e k , i r o d a l o m
[1] A felmérést az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Periodika Adatbázis szerkesztőségének munkatársai készítették: Kónyáné Csúcs Dalma. Nagy Katalin, Pap Imréné, Pásztóyné Kővári Katalin, Pávelka Rita, Szepes Gézárié, Tímár Judités Tószegi Zsuzsanna.
[2] SOLLA PRICE, D. J. de: Kis t u d o m á n y - nagy tudomány.
Bp : Akadémiai, 1979.
[3] A szakirodalomban való tájékozódást a Könyvtártudomá
nyi Szakkönyvtár lette lehetővé, a témafigyelést a könyv
tár munkatársa. Felmer Ágnes készítette számomra, akinek segítségét ezúton is köszönöm.
[4] BÜKYNÉ HORVÁTH Mária: Az Institute tor Scientific Information gépi adatbázisainak alapját képező folyóira
tok hozzáférhetősége Magyarországon. = TMT, 26. köt 5. sz. 1979. p. 220-237.
[5j A felmérések közül többel a Könyvtári Figyelő közölt, így pl. 1985-ben: BÜKY Béláné: Külföldi nyelvtudományi folyóiratok a magyar könyvtárakban {2. sz. p. 149-159.), 1987-ben: HEGEDÚS Péter-HUSZÁR Ernőné: Magfo
lyóiratok a közazdaságtudományban: milyen a hazai ellá
tottság? (3. sz. p. 2 4 8 - 2 5 7 ). BUDAI Tamás: Beszámoló egy szakirodalmi el látottság vizsgálatról (2. sz. p. 179—
186.).
[6] Számos publikációja közül csak néhányra hívom fel itt a figyelmet. A TMT közölte M A R T O N János: Hét szúk esztendő. A magyar tudomány információellátásának le
romlása 1978-1985 között - négy élettani diszciplína külföldi folyóirat-beszerzéseit például véve (1991. p 325¬
328.) és Az élettudományi folyó iratéi látottság alakulása Magyarországon 1970-1976 között cimú felmérésekel. A Könyvtári Figyelőben jelent meg Az élettudományok leg
fontosabb folyóiratai (1985. p. 583-602 ), Az élettudomá
nyi mag folyóiratok előfizetése Magyarországon 1974 és 1983 között (1986. p. 173-177.), Mi az országos? (1987.
p. 284-285.) címmel.
[7] MARTON, i.m. 1985.
[8] A 8 kiemelt könyvtár a kódok sorrendjében: Országos Széchényi Könyvtár (B 1), Országos Műszaki Könyvtár (B 4), Országos Mezőgazdasági Könyvtár (B 5), Országos Pedagógiai Könyvtár (B 7). Országgyűlési Könyvtár (B8), Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára (B 9), Szabó Ervin Központi Könyvtár (B10), Országos Idegennyelvú Könyv
tár (B 14).
Beérkezett: 1994, augusztus 29-én.
