H I V A T K O Z Á S E L E M Z É S V A G Y H A G Y O M Á N Y O S I R O D A L O M K U T A T Á S ? *
Eugene Garfield
az Institute for Scientific Information (ISI) elnöke
A tudósok és a műszaki szakemberek tájékozódási szokásai viszonylag változatlanok, pedig információs igényeik gyors ütemben változnak. Ez az ellentmondás jelentős problémák forrása. Valamikor a vegyészek szá
mára szükséges információk túlnyomó része bizonyos vegyületek szerkezetére, szintézisére, fizikai és funkcio
nális jellemzőire vonatkozott. Ma az információs igény, különösen a vegyipari szakemberek körében, sokkai szélesebb körű: a különféle relációk és módszerek ismerete éppen olyan fontos, mint a hagyományos adatoké.
E változás tükrében feltűnő, hogy a vegyészek mennyire ragaszkodnak néhány alapvető, ismerős tájé
koztatási eszközhöz - elsősorban a Chemical Abstracts, a Current Abstracts of Chemistry/Index Chemicus, a Beilstein és más hasonló kiadványokhoz. Amíg azonban ezek az indexek kiválóak bizonyos vegyületek megkere
sésére, addig az eljárásokra, technológiákra, fogalmakra és módszerekre vonatkozó, szükséges információk az általános profiljukon, - sőt nem egyszer az általuk feldolgozott kémiai szakirodalom körén is — kívül esnek.
Ez viszont azt jelenti, hogy azok a vegyészek, akik nem hajlandók túllépni hagyományos információkereső esz
közeiken, nem használják a szakirodalmat olyan haté
konyan, ahogyan tehetnék és kellene tenniök. Szerencsé
re ez a probléma könnyen megoldható. Vannak ugyanis olyan fogalomra orientált indexek, amelyek segíthetnek.
Az egyik az 1964 óta megjelenő Science Citatíon Index (SCI). Az American Chemical Society egyik bizottsága által irányitott és Bruce HANNAY vezetésével lefolyt vizsgálat szerint azok a vegyészek, akik használják az SCI-t, hetenként átlagosan két órát takarítanak meg [1], A vizsgálat azonban azt is jelezte, hogy a megkérdezett vegyészeknek csak mintegy 20%-a hallott egyáltalán a hivatkozási indexről és használatáról. Ez a cikk az indexet nem ismerő 80% számára íródott.
* A C H E M T E C H c. folyóirat 1976. márciusi számában a 167-173. oldalakon megjelent cikk teljes szövegét közöljük a C H E M T E C H szerkesztőségének hozzájárulásával.
HANNAY megállapítása a hivatkozási index használa
tával megtakarított idörö! szinte túlságosan is lenyűgöző.
Csak akkor válik hihetővé, ha megismerjük a hivatkozási index lényegét és működését. Csaknem minden cikk, rövid közlemény, szemle, amely szakfolyóiratban jelenik meg, hivatkozik olyan dokumentumokra, amelyek a cikk álláspontját alátámasztják, illusztrálják vagy részletezik.
Ezek a hivatkozások olyan cikkeket kapcsolnak össze, amelyekben van valami közös.
A hivatkozási index e kapcsolatok köré épül. Közli azokat a publikációkat, amelyekre hivatkoztak és megad
ja azt az újabb cikket, amelyben a hivatkozás található.
Bárki, aki irodalomkutatást végez, legalább egy, de esetenként akár több tucat cikket találhat olyan szakte
rületeken, amelyeken legalább egy hivatkozott cikket ismer. Ha tehát pl. JONES hivatkozott SMITH cikkére, megkeressük ez utóbbit a hivatkozási indexben. Itt azonban nemcsak JONES írását találjuk meg, hanem mindazokat, amelyek hivatkoztak SMITH-re és így, valamilyen módon kapcsolódnak SMITH munkásságá
hoz, s a kereső számára érdekesek lehetnek.
A szakirodalom ilyenfajta feldolgozása némileg eltér a hagyományos, tárgy szerinti indexekétől, s ebből az eltérésből több előny is származik. Az alapvető eltérés az, hogy az indexelő által (néha észrevehetően önké
nyesen) adott tárgyszavakat a szerző neve és a cikk adatai helyettesitik. Ez az eltérés megszünteti a tárgyi indexeléssel kapcsolatos problémákat. Szükségtelenné teszi az indexelő intellektuális ítéletalkotását, amitől az indexelés mélysége (azaz: az egy tétel leírásához adott tárgyszavak száma) függ, csökkenti az indexelés idő
igényességét. Az SCI-ben feldolgozott cikkek átlagosan 15 hivatkozást tartalmaznak, de pl. a kémia területén ez az átlag 20. Ez meglehetősen sok lehetőséget nyújt a kereséshez.
A hivatkozási indexek felhasználásának másik előnye a leírás pontossága. A szóhasználat szinte egyénenként változik. Gyakorlatilag lehetetlen, hogy az indexelő, bármennyire is szakértő, elkerülje ezeket a személyi
T M T . 24. évf. 1977/6.
különbségeket és olyan tárgyszavakat válasszon, amelyek torzítatlanul közvetítik a tudományos műben lévő bo
nyolult információkat mindazokhoz, akik azokat keres
hetik. Mi több, az indexelőnek ügyelnie kell a nyelv dinamikájára: új kifejezések születnek, a régiek eltűnnek, bizonyos régebbi szavakhoz új tartalom kötődik. Ugyan
akkor az indexelő tárgy szó választását gyakran tudatosan korlátozza egy előre kidolgozott szótár, amely nem juttatja érvényre az index használójának nyelvi gazdag
ságát.
A szerző által hivatkozott közlemény viszont ponto
san és félreérthetetlenül utal arra, amire a szerző gondolt, nem igényel külön interpretációt, nem érzékeny a terminológia változására, pontossága nem változik az időben, sőt, egyik nyelvről a másikra is átvihető anélkül, hogy vesztene kommunikatív képességéből. Annak, aki tud a NOVACK-WINDSOR cikkről (szénhidrogén mole
kulák színképe lézersugaras gerjesztés hatására), a
„NOVACK, J.R. - WINDSOR, N. W. = Journal of Chemical Physics, 47. köt. 1967. p. 3075" hivatkozás mindig is a téma egyértelmű index-kifejezése lesz. Ha tudjuk, ki hivatkozott erre a cikkre, azt is tudjuk, ki dolgozik még ezen a területen vagy kapcsolódik leg
alábbis hozzá — gyakran igen meglepő módon.
A hivatkozási index azonban nemcsak a szakirodalom egyedi összetevőinek új, jobb kategorizálási módja; túl is lép ezen, amikor kimutatja a régi és az új összetevők közti intellektuális kapcsolatokat. Minthogy minden hivatkozás a tudományos fejlődési folyamat egyik elkü
löníthető eseményének publikált rögzítése, az ilyen események indexe a különféle időpontokban bekövet
kezett események közti kapcsolatokat is jelzi. Ez pedig azt jelenti, hogy a hivatkozási index hatékony eszköz annak meghatározására, mi történt egy tudományos ténnyel — megerősítették, korrigálták, kipróbálták, to
vábbfejlesztették vagy alkalmazták-e, s ha igen, hol és hogyan. Mindenkinek, aki egy folyamat kialakításával
Hivatkozott folyóiratok száma
1. ábra Hivatkozások megoszlása a hivatkozott folyóiratokra
vagy egy termék kívánt tulajdonságainak felépítésével foglalkozik, az ilyenfajta kérdések megválaszolása alap
vető fontosságú.
A hivatkozási index nyújtotta lehetőségek ugyan
akkor egyedülállóan függetlenek diszciplína-határoktól és időbeni korlátoktól, amelyek egyébként oly gyakran teszik bonyolulttá az irodalomkutatást. Minden cikk, amelyre az SCI által feldolgozott folyóiratok vala
melyike hivatkozik, a hivatkozás éve szerint megtalálha
tó az indexben, függetlenül attól, hogy mikor jelent meg. Az a cikk, amelyet az enzim disszociációs ál
landóinak meghatározásáról LINEWEAVER 1934-ben írt, még mindig megtalálható hivatkozásokban, a
„I.INEWEA VER, H. J. - American Chemical Society, 56 : 658, 1934" hivatkozás tehát még mindig használha
tó kifejezés azok számára, akik tudni akarják, hogy LINEWEAVER adatait, technikáját, fogalmait hogyan használják. Az SCI bármelyik évfolyama tartalmazhat hivatkozásokat erre vagy más cikkre, vissza egészen a középkorig, sőt azon túl is.
A hivatkozások alkalmazása pozitív eredményekkel kecsegtet a tudományágak osztályozásában is. Egyértel
mű összefüggéseket ad a különböző diszciplínák közt éppúgy, mint egyazon szakterületen belül. így pl. az SCI 1974-es évfolyamában P. V. DANCKWERT-nek A folyé
kony vékonyrétegek együtthatóiról gázabszorpcióban témáról 1951-ben írt cikke alatt felsorolja azokat a hivatkozó cikkeket is, amelyek az általános műszaki tudományok, a vegyészet, a környezetvédelem, a gépé
szet, a gyógyszerészet, a kohászat és a biokémia szakfo
lyóirataiból erre hivatkoznak.
Ily módon a hivatkozási index úgy rendezi az irodalmat, hogy a használó követheti a fejlődés időbeni útját, függetlenül attól, hogy ez a fejlődés milyen tudományág irányában halad. Ez különösen kedvező a multidiszciplináris irodalomkutatásban, amikor is rend
szerint több index együttes használatára lenne szükség.
Következésképpen a hivatkozási index a kereső számára nemcsak azokat a dokumentumokat jelzi, amelyekről nem tudott, hanem azokat is, amelyekről ugyan tudott, de amelyeknek releváns voltára nem is gondolt.
Az SCI a hivatkozási index elvét a szakirodalom olyan részére alkalmazza, amelynek ésszerű a volumene, sok
rétű a tematikája és a kutatói felhasználás szempontjából jelentős. A szakirodalom lefedése háromféleképpen mér
hető - két mennyiségi és egy minőségi módszerrel.
A mennyiségi módszerek részben az indexelt folyó
iratok és cikkek számán, részben az indexeléshez felhasz
nált hivatkozások számán, tematikai megszervezésén és időbeni kiterjedésén alapulnak. Az SCI a legkülönfélébb tudományterületek mintegy 2600 folyóiratában megje
lent valamennyi cikket, szerkesztőségi közleményt, le
velet, konferencia-beszámolót és más közleményt dolgoz fel. E folyóiratok közül kb. 1000 kizárólag kémiai, vagy pedig rendszeresen közöl kémiai és vegyipari cikkeket.
GarfieW, E . : Hivatkozáselemzés vagy hagyományos irodalom kutatás?
Ami a második mérési módszert, - az indexeléshez használt hivatkozások számát - illeti, az SCI minden hivatkozást közöl függetlenül attól, hogy a hivatkozott dokumentum mikor és hol jelent meg. Ebből következik, hogy a feldolgozott folyóiratok jellege nem korlátozza a keresés lehetőségeit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feldolgozott hivatkozások között minden szerepel, amire a szerző hivatkozott, függetlenül attól, hogy hol, mikor és milyen formában (cikk, könyv, disszertáció, levél, report, szabadalom stb.) jelent meg a jelzett dokumen
tum. Emellett a hivatkozások időben sem korlátozottak, s ha a szerző DA VINCI vagy KOPERNIKUSZ műveire hivatkozik, akkor ezek is megtalálhatók. Az 1974. évi SCI-ben például 2,9 millió hivatkozás van, amelyeknek segítségével a felhasználó megkezdheti vagy folytathatja az irodalomkutatást.
Az SCI tartalmának minőségi megítélése az indexelt folyóiratok fontosságával függ össze. Nézetem szerint egy folyóirat fontosságát leginkább azon lehet lemérni, hogy hányszor idézik. Az effajta statisztikához az SCI primer forrásul szolgál. Vizsgálataink szerint a szakfolyó
iratok közti átfedések oly nagyok, hogy tekintettel a tudományos szakirodalom összességére, a legfontosabb folyóiratok száma biztosan nem haladja meg az ezret, sőt
esetleg 500 körül van [2]. Bár 5O00és 10 000 közt lehet azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyek céljaik, periodicitásuk és előéletük alapján komoly tudományos folyóiratnak tekinthetők. Vizsgálataink szerint azonban ezeknek csak töredéke közli az olyan cikkek nagyobb részét, amelyeket a tudósok hivatkozásra érdemesnek tartanak. A legújabb vizsgálatok szerint az 1969. évi SCI hivatkozásainak 84%-a alig 2000 folyóiratból szárma
zott. Ezen belül a hivatkozott dokumentumok felét mindössze 150 folyóirat közölte (!. ábraj.
Az SCI naptári éveknek megfelelő évfolyamokban, negyedévenként jelenik meg. Az utolsó negyedévi füzet, amely mind a négy negyedet kumulálja, a tárgyév után öt hónapon bélül készül el. Ez azt jelenti, hogy minden cikk, amely pl. a CHEMTECH vagy más folyóirat 1975.
évi számaiban jelenik meg, két hónapon belül hozzáfér
hető.
A legfrissebb SCI évfolyam nyolc kötetes és öt részből áll. A központi rész a Source Index (forrásindex,
Szerző A cikk címe
A cikk hivatkozásainak száma NAUMANM R
A cikk nyelve — w O H C M U U T I O* t» I R K E S O F M cu C D I K zwc
. „ - , i » * D ( U K M I T S e> MUKK H N M M C v O L T m m t H
(nemet) ; < « i cnfu trewm n I' Folyóirat
Kötet Lapszám
Megjelenés éve
Szám
2. ábra Az SCI Source Index egy tétele
2. ábra}. Ez a tárgyévben megjelent valamennyi közle
mény teljes bibliográfiai leírását tartalmazza (az ezekben közölt hivatkozásokat dolgozzuk fel részletesen). A szerzők betűrendje szerint rendezett Source Index elsőd
leges feladata, hogy megadja a teljes és részletes biblio
gráfiai leírást, a további négy részben található rövidített bibliográfiai leírásokhoz.
A további négy rész adja az index legfőbb irodalom
kutatási bázisát. Közülük kettő - a Citation Index (hivatkozási index) és a Patent Index (szabadalmi index) olyan irodalomkutatásra szolgál, amelyeknek kiinduló pontja egy olyan dokumentum, amelyről ismeretes, hogy a szóban forgó témával foglalkozik. A Citation Index (3.
ábraj az év folyamán megjelent és feldolgozott cikkeket köti össze az általuk hivatkozott dokumentumokkal, a hivatkozott szerzők betűrendjében. Minden hivatkozott szerző alatt megtalálhatók azok a tételek, amelyek a szerző cikkére hivatkoznak. A hivatkozott, de szerző nélküli dokumentumok külön részben találhatók. A hivatkozó tételre utaló információ elegendő ahhoz, hogy a Source Index-ben a teljes bibliográfiai leírást megtalálja a kutató.
A Patent Index (4. ábra) olyan hivatkozási index, amelynek kiinduló pontjai kizárólag szabadalmak. Ezért nem a hivatkozott szerző (tulajdonos) betűrendje, ha
nem a hivatkozott szabadalom száma szerint van rendez
ve, s szintén rövidített leírását adja a hivatkozó tételek
nek, akárcsak a Citation Index. Az 5. és 6. ábra az SCI által nyújtott további irodalomkutatási megközelítéseket illusztrálja.
Az említett részekből Összetevődő rendszer alkalmas arra, hogy a használót a szakirodalom labirintusán át elvezesse a szükséges információhoz, feltárja a kérdés-
A Citation Index tétele jelzi R E I D korábban megjelent cik
keit, amelyekre az index által feldolgozott időszakon belül hivatkoztak.
REID JC
- » i m CHlf soc • I S I M J 0 * S M
f i i ac
KOBIUVÍH IM M i S S Y B C
WVUTIL B
P A M O H R t
!2 VHt J IKOOG X U C OK H » i S SP IHORG C K E M
• S CM F R I I I U H
1 1 M H t l j H C U R J M I D C 1 I I ) I I F U R N É R R l J H*T ~AHt~_ i « j n
rjj cikkek, amelyek az index által feldol
gozott időszakban jelentek meg és hivat
koztak az adott REID-cikkre.
A Source Indexben szereplő' tétel az egyik új cikkről, amely hivatkozott R E l D-re.
I 1 - NAVRATTL 0
I C ! ) U S E Of I' M E N Y I t. M E T H V L - 4 - W I » P ' R A Z O L O N E S
« E I T R M I I 0 N 1 G E N T S
CHCU USTY UlUtJH 74 MM
3. ábra Részlet az S Q Citation Index-b6l
TMT. 24. évf. 1977/6.
komplexum hátterét, tisztázzon valamely konkrét kér
dést vagy új gondolatokat ébresszen. A rendszer egyik előnyös tulajdonsága, hogy kevesebb keresést igényel és gyorsabban ad eredményt, mint a tárgy szerinti iroda
lomkutatás. Sokszor olyan szakterületről is információt nyújt, amely egyébként kívül esett volna a kutatás körén.
A hivatkozott szabadalom száma
A szabadalom tulajdonosa
l-iA szabadalmazó ország A szabadalmazás éve - • • • 'íJjjVSSn «w-l «
U t " P O r n * 5 * j O P C Ü I P ( H
A szabadalomra hivatkozó szerző
Folyóirat Kötet
4. ábra Részlet az SCI Patent Index ből
— Év
Lapszám
MDROGCN-SULFIOl CUPWUS • • n s p m JP CY51EINE
O T 1 0 I N E D I T 1 - DAT[ - - - D í C W P O S I T DEFICIfNCV D t G R E Í S DINSITV • D E U V K I V E S M 5 U L E H Y 0 Í - O f l E B U I N A T
D U C Í I l l l N E D3ETHAK0L.A DIFRCtHYE • OIHCTHtLSI DISPMPOIT DI550CIATI D I S S 0 1 Y E 0 OISTSIBUTl
DHEimtltV
E1STEKN • EffECI • •
T D í y v A H A I tVIOA 1
- " 4 - : •!: h VG KIIUIMKO s«
FIOSI ii Iwa^AYrA Y TOKU'AWA 1 EVANS J l IOHHC DI MITIPHY IA PA>S"INA IV FOnirYdiAA T HATUSÍN n r s 'KU'MAU J C
VOI AH 1(1 J l [ 0 1 » a na'A i >
H l l &AWOI AG
• IIU1NI0 W 5PEII »S« Mb
•.ú • M H U h I P t S S * '
AH
• M H O N O V A 0'
• - '.-.V: 1
Az indexelt időszak alatt mindezek a szerzők használták a Hydrogen-Sulfide kifejezést cikkük címében, a szerző neve előtt feltüntetett szóval együtt.
-FMTUSCH DFS
S E W E L l J l tAJMER R l - O E I E R U H H I I O ' I 0 1 H Y D I O C f N S u l ' I D S IN i l P A ! 5 F 5 5 U F I I T Of INFPREGHAIEO PAPER r*PI ME 1 * 0 0 5
AKAIIT ÍHÍ* H l } ' 4 ic M ? I P
ROUSSEAU JC
K i i SPECIFIC. P O I E N t l M I I R K HCTCRMIH*rMM 01 H'OPOGIN 5UL.FI0E IH P E I f i O L E U M FflACTIONS UTILI7ATI0N Or CADM1UM ION S E l E C I I V í E l E C T R O D E
*»ÁIUSIS iiieiirit 74 «a
A S o u r c e I n d e x - b e n szereplő tételek olyan cikkről, . amelyek címé
ben egyaránt szerepel Hydro
gen-Sulfide és Determinat.
5. ábra
Az SCI Permuterm Subjcct Index (PSI) a hagyományos kulcsszó index változata. A cikkek címében szereplő valamennyi kulcsszó alalt felsorolja azokat a további, címből származó szavakat, amelyekkel együtt fordul elő. A z egyes kifejezések mellett annak a szerzőnek a neve szerepel, aki cikke címében a k é t kifejezést együtt használta. A szerző neve és a két címbeli kifejezés együtt elvezeti a használót a teljes bibliográfiai leíráshoz a Source Index-ben. A PSI révén a Citation Index megkerülhető, ha hiányzik az indító hivatkozás vagy meghatározható olyan cikk, amelynek hivatkozásai közt a hivatkozáskereséshez több indító tétel is található. A PSI, mellékesen, megkönnyíti a hivatkozás
keresést azzal, hogy segítségével a keresés hagyományosabb technikával indítható.
Amit CIMAim CO.CHtM «ES orv.
Szerzők a jelzett testű- , STAVFOKO.CT otm. USA letbol, akik az indexelt D I E N E * n
időszak alatt publikál- — F NÍE * * "
tak. BAUCN FC 11 R U D I M
DBG t - m 1 I I S L i P E C S P I C A C I A
$ 0 i P C0SME T 1 Imi C H I M 1APPI
I I
< K I
• I I Ali H I I I I I l i i 51 I*
A 7-10. ábra néhány tipikus hivatkozáskeresésre nyújt példát.
Ha a kutató már talált egy számára lényeges doku
mentumot, akkor az kiindulási alapként szolgálhat a hivatkozások révén a további kutatáshoz (11. és 12.
ábra).
A 7. ábra tipikus multidiszciplináris irodalomkutatást mutat be. A biológiai anyagok hűtőtárolásához használt kémiai additívumok gyártója arra kíváncsi, hogy termé
keit használják-e általa nem ismert célokra, és hogy mennyire válnak be a növénytermesztésben és az állat
tenyésztésben. Hagyományos irodalomkutatás során e kérdés megválaszolásához legalább két, de inkább öt különböző indexben kellene kutatni. A releváns doku
mentumok zöme feltehetően megtalálható a Biological Abstracts, a Chemical Abstracts és az Index Medicus
segítségével. Ezek mellett azonban még legalább két speciális referálólap vagy index kellene a növénytermesz
tési és az állattenyésztési itodalom átkutatására.
riEBYF5AN H l - C I Y Q P R O T E C T I V E ACENTS C R T B I O L O C Y fl:IIi. 197L
DEAL PH - E F F E C T OP F R E F Í E N C AND THAUINC OH A MODERATELY H A I O P H Í L I C BACTERIITH AS A FUHCTION Or N A t 1+ AND HL 2+ CONCKNFRATION
CAYIIOLOCY ,11(1)11) 74 l ] P KUTOIA &
GRAHAH FF CRAIO I C UUEHEI PC DFET3XAH IX - INFLUF.NCE OF DHSO DI5TRIIÜTEOH ITPON R E N A L - F U K Í t [ O N FULLOVIHC FREE7[NC AKD IHAU1NC
J SIIF.C WES 16(61:581 74 I I P
LEHESHKO VY
I l L O U S AH - t U I ) A P P L I C A T I O N O F OLYCEPFH F0» PREVENTINC AFFECTLOH OF RAT-LLVEH 7ÜTOCHŰNOHIA LÍNDER DFÉP FREEí.FNC
UKR SI01HTH A í í l l i i l s I I |||t KA7UR p
LEUO SP HILLEH RH - PEAHEAB11.1TY OF BOYINE KÜD-CELL 1 0 OLYCEÍOL IN HYPEI05KJTIC SOLONOKS AI VAPII1IH T£RM?EBATI:RFS
J FFFffllt ÍIO l í ( I ) : 1 0 7 14 ) M 'Pl BOR 01
HUI.TIFACTOR THEORY FO" AC7ION OF CfYOPKOTFCriVF ACKNTS IIÍYIIBIOLOCY 10161:514 14 H HU I WBEUI At
CUkHAfl EF CRABO BO I I LLEKÉI PC DIETZFtU* RH - SURGICAL PREFARATIUNh P F B F U í l ű N rECMNll)UE5. ANO CHYOPPOlFCTANIS USEO in SDCCCSSPUL FPl 1.7ENO OF K1UNFY
5UPt:EP.V 'bili: 119 14 Í9B stxjtm TJ
CONPARLSON OF VARIOL'S CPYOPPOTECTIVE A C E N T Ü ON NA5NED ClllOKEfJ S P E R H A T O Í U A 4 HETABOLISN AND ICLEASE IH C L t l T A H l i : - tnCAlJhCETIC CPANSAN1NASE
POULTÍY SCI 5 1 ( 1 ] ; I 8 i '4 ) 0 R Srtltrf H
HETFFOLI FOK SIORIBC TOI0PLASFU-CUNO11 IW S T R A I N ) I H L l O U I D - H i r j t O O E N
A P n . MICRUB 1 6 ( 0 1 : 1 0 1 1 lí N * S TATI.üK A
•J1AHS 'iOI I Ű A R D T W CF R A L L I S RG - CAYOPIH1TFCTIINI PEPHF>N1 V S NONPEHXEA^T AUDITIVES
CRYOIIDUHIY 1115> :410 ? 4 J4P UILATHERH. I.
5PENCFP HEI KNORPF CT LINŰFNAIT.SK CEKAS PV FHOHPSQH NV - COACULAT1 :IN SHID1ES AFTER RPANSFOSIOH HP HYDPOXYETHIL 6TAPCH PKINFCIED FP02EN ILOOD IN PREHATF5
TRANSFO&IOH I 6 4 ? ) : ! 0 ? 74 2IP .
VŰULCAI AF J H E H i m i S OF WUWN RED SLOŰD-CELLS IY FREE7 INC AfD
I H A U I N Ü [ « S O L l i r i O N S C O K I A I H I N C POLYVI NYLFYRPOLI D O N É - KELAIKMSHIP MITU POSIHYFERTOH1C HEHOLYSIS AND S0U.TE H0VEFIENI5
CPYOBIOLOCY IKDlSl 74 J J R
6. ábra Részlel az SCI Corporate Index-bői 7. ábra Tipikus hivatkozáskeresés multidiszciplináris témában
C-aiTield, E.r Hivatkozísetemzés vagy hagyományos irodalomkutatás?
Esztiinkben azonban a kutató inkább a hivatkozások keresését választotta az általa ismert cikk alapján (az első tétel a 7. ábrán). A Gtation Index az említett cikk alatt 11 erre hivatkozó cikket közöl (7. ábra). Érdemes megfigyelni, mennyire tág a feldolgozott folyóiratok köre: Cryobioiogy, Journal of Surgical Research, Ukra- inszkij Biohimkseszkij Zsurnal, Journal of Membráné Biology, Surgery, Poultry Science, Applied Microbiology és Transfusion. Még érdekesebb azonban azoknak a szakterületeknek a köre, amelyekből e cikkek előkerül
tek: kettő a baktériumtárolásról, kettő a veseműködésről és a vesék védelméről, egy a mitochondriáról, három a vörös vérsejtek védelméről és tárolásáról, kettő a hűtéssel védett ágensek teljesítmény-adatairól, egy pedig a spermavédelemről szól. Meglehetősen nehéz feladat lenne ugyanilyen széles körből cikkeket szerezni a hagyományos indexek segítségével. Az ehhez szükséges tárgyszavak megválasztása ugyanis nemcsak annak elő
zetes feltételezését igényli, hogy ki mit keres, hanem az egyes indexek eltérő nyelvi szerkezetének alapos ismere
tét is. Hagyományos indexeknél az ilyen keresés szeré
nyen becsült időigénye 3 óra. A hivatkozások alapján a keresés mindössze 20 percet igényelt.
Egy gyors háttér-információkeresést mutat be a 8.
ábra. Szemle-típusú cikkeket keresünk, amelyek gyors
DE "EAD1ER CH
LOH BINDIHC OF I , 1 DlPHUSPHOO LYC E R A T £ TO KAF.K>CLOBIN F . A CONTBIBL'TION TO THE K A O J I F K F OF THE & 1 N D 1 H Ü S 1 T L AND ERPIANATIOH FOR THE NICH OXYCEN A F F 1 N I T Y OF FOETAL MAXID
SCAHD J C L I H L A I INV Z 3 l l 6 * 69
• E L L I H G H . J J
CR1HES AJ - R E D - C E L L 2.J-DlPH05PHOLLYCERATE BR J KAEH 1 5 ( 5) 1 5 5 1 73 H r » p l
BBUlfl SHD
JANSSFH O H - IHTFRACTIOH OF í , 3 - D l PH05PHOCLYCERATE NTTH HUHAN HEHOCLOBIN - E F F E C T S OH A I X A L J H E AND ACID BQBIR E F F E C T
J B 1 Ű L LHEH r 4 0 ( 8 1 : T 7 7 G ' ) Z7R
BUNH HF
K I T C H E N H - HEHOGLOBIN FUNCTKIN ]H MORSE - R 0 1 E OF í . 1 - 01 PKriSPHOGLY L E R A T E IH NODIFYINC O Í Y C E N AFF1HITY OF HATERNAL AND F E T A l BLOOD
BLIIOD 1 1 ( 1 1 : 4 7 1 11 r i T i n COHEHSOL.H
T H I L L E T I C A I L L A U . J P05A J - FViNCTIDNAL P R O P E R T I E 5 OF HEPUCLCigiH 5A1K1 E T I E N N E - VAUAJFE C Í R R Y 1 N G HEHE O N L Í ON ALPHA-CHA1NS
t t v F Ü R ETU l 7 ( l f » : 9 N U S ! ' « JAN55FN LHH
DFSRIJIH SH - A I L . 0 5 T E R I C HODFE.S FOB IHTERACTIOH OF L I D I ? HOS P HO(. LYC E KI C JECID U I T H NFHHJIAI6IN
INT J PEPT S ( l l : 7 7 71 I B P
I I L H A Í T I . J V
S 0 S 5 1 B E R . L - 1 H T E R A C í I"N OF HEHOGLOBIN L." 1TH HYDROCEN I O N S , C A Í Í O N - O I O U D E , A T O O R C A N I C PHOSPHATES
P H Y S I O L REV 5 ) ( 4 ) ; A 1 6 7 ] | I 9 M K ]
OPZALESI HH
HAI NV - R E L A T I Y E E F F E C T OF í.1-D1PHOSPIHICLTCEHATE ON OCTGEN A F F I Hl TY OF F E T A L AND APUI.T HEHDGLDIIH IN V H O I E - H O O D
E X P E R I F N T I A 2 I ( I 1 ) ; 1 ) M 7 ; K P
S I E K N I.
USE AND HI5U5E OF OXYCEN IN HEWBORH 1HFAHT _ PED C L I N NA M ( l) l i 4 1 11 \mx I VERSHOLD H
S E I F E R T 0 R 1 E C E L KP - BLOOD OXYCEN A F F I H I T Y IN INFANCY 1NTERACTION OF F E T A L AND ADULT HEHDCLOBIH OXYCEN CAFACITY AND R E D - C E L L NYDROCEN-ION AND 7. h J-DIPHOSPHOCLYCERATE CONCENTRAT ION
RE5P PHYSL 1 B ( 1 ) : I 4 71 137R I
fi. ábra Tipikus hivatkozáskereséi szemlecikkek meghatározására
áttekintést adnak esetünkben a hemoglobin-kötések té
maköréről. A szemlecikkek kritériuma, hogy 30-nál több hivatkozást tartalmaznak. A keresés kiindulópontja egy C. H. DE VERDIER cikk (az ábra első tétele), amit az irodalomkutató ismert. Az 1973. évi SCI kilenc olyan cikket említ, amely erre a cikkre hivatkozott; közülük öt 30-nál több hivatkozást tartalmaz,
A 9. ábrán egy olyan irodalomkutatás példáját mutat
juk be, amelynél azt kellett eldönteni, hogy egy elmélet
RAE PHH
CNROMOSOHAL 0 1 J T R U t T I O H OF I A P 1 D L T REAKHtAL W C DKA IH D R 0 5 0 P H 1 L A - M L A I H I C A Í I E «
P HAS US 6 7 ( I ) : 1 0 1 1 7 0 J.J.
A T L E S C l
SANDURS TG H I E l t R B [ S U Z U I 1 DT - T E H P E R A T U R E - S E N 5 1 I I < Í E KUTATIONS IH DROSOPNILA-KELANCCASTTR II NA L E S T E R I I E B U T A M S OF r - C H U C - W S O H I
DEVELOP B I O 3 7 ( 2 1 : 7 ) 9 73 7 6 1 1ALSAH0 1
U R A F I S HIERRQ J H - n i R T H E R S T V D I E S OH CHARACTER1LAT10H OF R E P E T I T 1 V E IHYHCHOSCTARA DNA
C E L L D I F T E R J ( I ) : I ) I 13 10P
BERENDES KD
S Y N T H E T I C A C T I Y I T Y OF POLYTENE CHROHOSOKES
I N T RFY CTT 3 5 : 6 1 7 ) « 5 I 5 R
BONNEB J
NO JN - PROFOSAL TOR STRUCTURE OF DROSOPHILA CEHOHE
P NAS D5 7 0 ( 1 1 : 5 3 í 13 IBR
BULTIHNH H
LA:5." CD - H1T0CH0N0H1AL OHA FROH DROSOPNILA-HELANOCASTEB HOC »I0P A !99(!):196 7 3 3SR
HENN1C u
H0LEC1ILAJE HYBR1DIZATION OF OHA AND U I A I N - S I I U
INT REY a T 3 6 : 1 73 R J10R
U C 7 a S K I JH
YO H W F C R R E S T KS L A I R D CD - D I S P E R S I T Y OF REPEAT DHA SECTIENCES IN O N C O P E L T U R - F A 5 C I A T I Í S . AH ORCAHISh U I T H D I T U S E CENTBOHERES
C H R O Í W S O N A 4 ) ( 4 J : 3 4 Í 7 J 4 3 P
LAHBERT G
ECYHA21 E DANEH01T B R 1 H C Í O R C U - O U A N T I T A T I V E M I C P P - ASSAY fOR R H A / Í N A HYBRIDS IN STUDT OF NUCLEOLAR RHA FROH CHlflONONVS-tENTAHS SALIVAPY-OLAND r F I I 5
E Í F C E L L RE 7 6 ( I ) : ! 6 Y 73 7 9 « F F R R E A l l L .
KAUFHANy BP CAY H - REPEATED DNA 5E0HENCES IN HETEROCHP0HAT1C T - C H R O W S O X E OP A K I L T DPOSOFH [ L A - HELANOCASTEP
í NAS US 7 0 ( J ) : 7 7 3 71 2 I R
POLAN HL
FRIEDHAN S GALL J C C E H R I B C V - ISOLATION AND CKARACTERI7ATIOH OF S t r o C H O N D I l A L - D N A FKOK O B O S O P K E U - H i U N í J C A S T E l l
J C E L L H O L 5 6 ( I ) : 5 B 0 73 !S>
SHYTK OR
STEfLN H - REPEATED DNA SY1TTHESIZE0 D U I I N C PACNYTENE t.H L I L I IDf-NENRYL
N A T O R E - Í I O L U S ( l t l ) ; W I J ; ip .
SPEAR EB
D A L L J C - I N O E P E H Í E N T CONTROL OF RIBOSONAL C E N E R E P L I C A T I O N IN POLYTENE CHJICIHOSOHIS OF DROSOPHILA-HELAHIKASTER - ( R H A - DHA HYBRlDliATION-EUCHROHATlN-HETEROCHROHATlN)
I HAi US 7 0 ( 5 1 : 1 ) 5 9 7 3 I B R ULLhAN J S
LINAJJEFA.A JAUORSKA H B R Y N C E L S . T - A H P L I F I C A T I O H OF RIBOSOHAL DNA IN A C H E T A . J . H Y Í R 1 D l I A T I O N OF RNA C O H P L E J E N I A R I TO R I B O S O K M DNA U I T H PACNYTENE C H R O H J J S O H Í S
K É R E D I T A S J 1 ( I J : I 3 13 ! 3 R
U E I N Í L U H 0
C O N C E R I C . U C E I S E I I t H 7.AHN R í - OCC1TRRENCE OF R E P E T 1 T I Y E S E Q I Í E N C E S IN DNA OF S O K É K A R Í N É I U Y E R T E B R A T E S
B I O C B I O P A : 9 9 ( ! ) : 7 3 1 71 2 9 (
V D L S I E H H . D R
R E P L 1 C A T I H C DHA K O L E C U L E S PROH E C C S OF O R O S O P H 1 L A - N E L A H O C A S T E Í
CHRONOSOHA *J(I):I 73 tOR
9. ábra Tipikus hivatkozáskeresés speciális kérdés megválaszolására
T M T . 24. évf. 1977/6.
bebizonyitottnak tekinthető-e. A kutatást az 1973. évi Citation Index-ben végeztük, RAE cikkéből - az ismét
lődő DNA láncok elméletéről - indultunk k i (az ábra első tétele. Az index tizenöt olyan cikket sorol fel, amely hivatkozott RAE cikkére; közülük ötnek (sor
rendben a 3.-nak, 8.-nak, 10.-nek, 12.-nek és 15.-nek) a címe arra utal, hogy ismételt DNA láncokat írnak le, ilyen vagy olyan organizmusban. (A többi cikk relevan
ciája külön vizsgálatra szorul.)
A 10. ábra azt a keresést vázolja, amelynek arra kell választ adnia, hogy egy speciális reakcióról jelent-e meg egyáltalán valami, s ha igen, mi. A kiindulópont az a cikk (az ábrán az első), amely elsőként írta le a reakciót. A kereséshez szükséges idő kb. 10 perc.
Valamivel kiterjedtebb és összetettebb annak kutatá
sa, hogy egy adott vegyületről mit publikáltak {!!•
ábraj. A kutatás az SCI 9 évfolyamára terjedt ki
D I L L E H C Wl
KETAL HTDR1DE U D U C T I O H S O F E H D O T H C 1 C L C - J . 1 . 0 1 , 1 - D S C A - l . I - D I E H - 1 - 0 H E Í E H D O D I C T C L O r n r t A D l E H O H E )
J ORC CHEK 3 J : 1 » 7 I 7 0 SAUEAS EE
HErOE.R50.TR - P H O T O C H E M í t « » O F P O L T C I C I K 5-ACT L í O H O RHtHIS J "El. CHEK !1[ 1 » 74 J J I U l l D E R P
P O R T I S AR U R I C H I CU S K E P K E U J J H - OCTKERCURAJ1OH- O E H í R C U R A T l O H AHD HYOROSORATION-OJIDAIIOH OF EHDO- DECYCLOPEHTADl EHE ( E H D O - I R L a C L O 5 . 1 . 1 . 0 1 . 6 D E C A - 3 . 1 - 0 1 E H E l
J ORG C S E H M ( i : ) s l 6 3 6 76 S » CKAU AST
DEMAIO I ATS1H0H I V [1JCC1HI J A F R O C H I E I A - CKR0HUU5 CHLORIOE REDITCIIQH í . REACTIOH O F SOHE D E R I V A T E U E S AHD DECIADATIOH PROWJCTS O F HEPTACHLOl MITH CHROHOUS C H E D R 1 D E - E T H U E H E D 1 A K I R E COHPLEX AHD KUCLEAA K A C H E T I C - 1 E S 0 H A H C E AHO K A S S - S P E C T P A O F PRODUCTS
' AOAC 5 7 ( 1 1 : 1 0 5 J t 1 4 1 CA'RAHD J
TROSCAHR í HDET J - ( F R 1 R F C I O S E L E C T I V I T T I K REDUCTIOK 1Y H - Í D R I D E S - CTCLOPEHTEKORE AHD CTCL0HE1EH0RE
T E l KAR E D I L I t ü l Í H 1 : 1 J » 7 ? 4 1 1 1
10. ábra
Tipikus hivatkozískeresés annak meghatározására, hogy adott reakcióval kapcsolatban milyen későbbi megállapításokat tettek.
n ő m t
3 - I E H E T L - lh4 - 0 I A M l R o m i m a i H U AS A H T I - l A Í T f I E 4 L A C R H T S 1- 5TNTHE313 AHD A H T I I A C T EP141 A C t l v l I T I H "1TR0
J KEK K 3 t l l « J 11
EL
H1TCHIHG3 Ch X ML BIT ION OF FOLYTÉ FOB CHEKDTHUATT
*D¥ F-Mít-CL
Hi.Ti.THEf. IS W fU'.CTirN AB * felHl
? ) i t 1 7 15 HA Hl LM PC
TUATKEVT OT ACUTE FALCIPAfTIH hALAHIA VITH flULFAlEHP AKD r m ^ n t c F H i h ;
PAJUULL JM
T I M I O T T I O M L I H - LABORATOM AHD CLUHC-M- STUS1E3 J CL1N FATH 21 -.202 6ft
EU5HEY S U
T?HOTH3?R[.i - A SULFKONArilDL POTEFtTlATOB
A Í I H I L U G i . O O
T! 1 HETHOFH11 AHfi SL'l PHArtE THOKAZiJL E H l l l l l l
PLA&HODILM bEftCHEI D T I T Í D I W r O U T E UDVCTASE - ISOLATION FBDFEIirlES AND I Nhl I I H 0* F' AMTIFOUTES
HOL PHAAH S . f c í 69 Ih TTFHDID | Q | ^
c i M m i a HM
TFIMETHOPBIH IN TUAIHZKT 07 U H E H U I T 1 N F E C T I Ű H S I h H O S P I T Á L
BOTM -1
; . -L' . l A M i b . : - - R K i , : i M ' i ; CYC L HAT IOH ' WD CH 12:3!)
10
B A H B t
:Ríf,.,F.fc5[p;.E E h l f W I N t l B I T O U H . IHHlBITIQNS •" PIUTDÜDFOLIC flEHOASE -H I T-H DEI1VATIVE5 OF 2.6, Pl M l N O m IHES •
• HETElLD CH 6 t
GftUNEflU BH
Í I H C l - E - D M E T H E A T Í f f H T CT ACUTC UHIHAlIf T U C l I V F E t f l O H * A QLWTIRLLtP tJtlAL
BUJ J:6*9 49
11
I M H U K . f
RFHAJ -WD WWECT- EXCRCTIUN " TNIHETHOPRI^ m COATÜ
V » T HEC flí,.* ' 0
12
11. ábra
Tipikus hivalkozáskeresés annak meghatározá
sára, hogy adott vegyülettel kapcsolatban mi
lyen későbbi megállapításokat tettek. A vízszin
tes vonalak a Citation Index-ben kikeresett hivatkozás-tételeket jelzik. A vízszintes és füg
gőleges vonalak találkozásánál lévő pontok és a függőleges vonalak ezekre hivatkozó dokumen
tumokra utalnak.
D U L A H E Í E L
TY1L1C 4CLD LINKED S V S T E H I h M C l C R l A L I T . . I KALL S I N T H E S I S
J A P T I I I O T 14:111 I I
É T
AlhtTIC& AHO H £ C H A r i L S r C QF ACTIDH 07 l ( L l « T H O F R I H AHO
14
fULFOKATriDCS ALOMÉ Olt IK COnihATlOfl UFO" I . COU.
CHtfOTHEHA í}.Hl ?2
FDTEKTIATIOM OF COlTtOCEMIC ACTIDN Of SULrOHAMDfc BT T i I HETHOFIl h
F SOC (Xt K : 4 J : ? 7 6 J l K ... f.Al'l.TK -
TMMSI EMT EBtTHMUD HT DSDFLAi IA JH A f A T l B f T OH UH4C- TESH CO-TfiI>OXA20L TMEBAPT
FO&tC HTD J Í O ; J J J »
16
1962
1965
1968
1968
1968
1968
1969
1969
1969
1969
1969
1970
1971
1972
1973
1974
Ga/field, E . : Hrvatkttáselemzés vagy hagyományos irodalomkutatás?
BŰHHEAU •
f A V U J JUUS9DI-IWIIIJI J - SCNtLEi - 3 1 K L E T A J I Ú t V T I i m WD IKTEUTSTEJn t K l í ^ l r K FtOH H t » J U 51ATE D F r'AFHTKAlDIF
•KEH PK-5 LETT Ilii tfl
HIHEH J$
O Ü L Ű F F >• CT AL - W r i A T l U E AKD H A H U T I Ü r > L t S & tATt C O H Í T A J i T S OF AJ-VMTIC ifi DHOCAUOtlS.-CHHT I f J I B
J nOLCC SPKTtvOSC é t I '«
•XLICEt B
ALHECH1 '•: - WOSECOHD E X Í I T I O - & T A T H FOLAIIZED A U Ű V T E U « SFECI1IOECIJPT rjF •.ThHACEKE IH T r l l Y I B Ü U BJCION
J E K E I rKiS JfliAIDfl 1 ? L U H
LlTSETT Tt
EHFB7I T H U S F E I IH FOLT Af EBE 5 0 L I D BOLUTIOHS.
M ül fDCKAFHl TOH 19 H
HOLEC CUTST * : | J J 6<* H
ü t
72. ábra
Tipikus hivatkozáskeresés helyzetkép {state-of- the-art) meghatározására. A vízszintes vonalak a Citation Index-ben kikeresett hivatkozás-tétele
ket jelzik, A vízszintes és függőleges vonalak találkozásánál iévő pontok és a függőleges vonalak az ezekre hivatkozó dokumentumokra
utalnak.
l-HEAHP L H
Fr.TEHSOi TC tfiLHUlO U - llAJ-fiBEf OHO F U L S E fcWLOLTSCB Of LIOUID lUFHTHALENt AHD I I F H E N T L
J '-HÍ- PUTS n-.iiii -.9 ,o*
PH7VA/ JH
krrHIKOR I* - LASEH FHCTOLTBIS AHD SPECTHOSCOFT . A HlTU TEChNIQUE F Ü * ThE STULTl Of H I F I D U A C I I O h S IH THE HAHOSECWD T I T . U t . C E
FBOC > J Ü C J M h M (4 MM PATIEHSDH L
FOHTEH C - LA5EHS |V F H Ö T O C H E H I C A L . l v . l l . S C H E * Í F I T Í-Ui H-Q
5CAM.ET Hl FICUEllLA J F L1FETI ftí
APPL PlTIS LETT
HAf.y H - D[HECT NJT>SU KHENT O F F IC OS E C O * &
HíJi W L T i
8
1968 1969 1969 1969 1969 1968 1970 1968
(1965-től) és a szóban forgó vegyület - trimethoprim - felfedezését leíró 1962. évi cikkből indul ki (az ábrán az első tétel). Ez a cikk az SCI 1965-1974-es évfolyamai alapján meghatározza az ábra többi tételeiből a 2.-at, 3.-at, 4.-et, 7.-et, 8.-at, 9.-et, 12.-et, 13--at, 14.-et és 16.-at. Ha a kutatást a 2. cikk alapján folytatjuk, ugyanezekben az évfolyamokban újra felbukannak a 7., 9. és 13. sz. cikkek, de három új is akad: az 5., 10. és 15.
A 3. és 4. cikk alapján végzett keresés semmi újat nem produkál. Az 5. cikk alapján 1974-ben újra megtaláljuk a 8., 9., 12., 13., 14., 15. és 16. cikket, viszont első ízben találkozunk a 6. cikkel. A 6. és 7. ismét nem vezet eredményre, de a 8. cikk elvezet a 11.-hez, amely új, továbbá a 9.-hez és 10.-hez ismételten. A 9-14. cikkek mint kiindulópontok nem adnak új eredményt, így a keresés folyamata befejeződött. Azonban tovább lehetne kutatni bármelyik megtalált cikk erre alkalmasnak tűnő hivatkozásával.
Ez a kutatás egy 15 tételes bibliográfiához vezetett, amelynek tételei - címük alapján - végig követik a trimethoprim útját a teljes klasszikus gyógyszervegyé
szeti cikluson a hatásmód meghatározásától a klinikai kipróbáláson és a toxicitás meghatározásán át a mellék
hatásokig.
A 12. ábra rövidebb, de ugyancsak bonyolult keresést mutat be szénhidrogénekben nanoszekundumos lézer
nyalábok által kiváltott múlékony abszorpciós szín
képekre vonatkozólag. Ezt a keresést az teszi bonyo
lulttá, hogy két különálló ciklusból áll. Indításaként a kutató által ismert 1. sz. cikket a 12. ábrán kerestük meg az SCI 1969-es évfolyamában. Az ott feltüntetett cikkekkel (a 2., 3., 4. és 5. cikk az ábrán) a kutatás be is fejeződhetnék. E cikkeket elolvasva azonban a kutató észrevette, hogy mindegyikük hivatkozik a 6., 17.
cikkre. Így érdemesnek látszott még egy kutatást végezni a 6. cikkből kiindulva. Ez elvezetett a 7. cikkhez, amelyik viszont hivatkozott az 1968-ban megjelent 8.
cikkre. Ez utóbbi elvezette a kutatót a pikoszekundumos nagyságrendű területre. A mintakeresést ezen a ponton befejeztük, de folytatható lenne annyi ciklusban, amennyit a kutató ígéretesnek tekint az új keresés indítására.
Bár az effajta hivatkozáskeresés teszi az SCI-t a szakirodalomhoz való hozzáférés egyik legfontosabb eszközövé, felhasználható a hagyományosabb, - szerző, testület vagy szakterület szerinti - kereséshez is.
Bármilyen irodalomkutatási eszközként használjuk is, akár kurrens, akár retrospektív keresésre, a hivatkozási indexelés egyik legfontosabb szerepe, hogy rá tud világítani a tudomány és technika folytonosan változó szerkezetére, fejlődésük rendkívül összetett jeliegére, mégpedig többféleképpen.
Szerzők, cikkek és folyóiratok aktivitásának mérésére két mérőszámot határozhatunk meg: a hivatkozottsági arányt (milyen gyakran hivatkoznak rá) és a hivatkozási kapcsolatokat. Ezek a mérőszámok igen hasznosak a kutatásirányításban, nem is annyira a célok és az ütemezés részletezéséhez, hanem az erőforrások elosztá
sára és a fejlődés mérésére.
Számos tanulmány [ 3 - 6 ] utal arra, hogy a hivatko
zottsági mérőszám a tudományos minőségnek bár nyers, de objektív és hasznos relatív mértéke. így pl. hatóságok hivatkozáselemzéssel kívánják a kutatási irányokat ki
jelölni. Az NSF (National Science Foundation = Nemzeti Tudományos Alap) számára végzett vizsgálatunk (a gyakran hivatkozott kémiai cikkek jellegzetességeiről) tipikusan ilyen célú.
T M T . 2 4 . é v f . 1977/6.
bebizonyitottnak tekinthető-e. A kutatást az 1973. évi Qtation Index-ben végeztük, RAE cikkéből - az ismét
lődő DNA láncok elméletéről - indultunk k i (az ábra első tétele. Az index tizenöt olyan cikket sorol fel, amely hivatkozott RAE cikkére; közülük ötnek (sor
rendben a 3.-nak, 8.-nak, 10.-nek, 12.-nek és 15.-nek) a címe arra utal, hogy ismételt DNA láncokat írnak le, ilyen vagy olyan organizmusban. ( A többi cikk relevan
ciája külön vizsgálatra szorul.)
A 10. ábra azt a keresést vázolja, amelynek arra kell választ adnia, hogy egy speciális reakcióról jelent-e meg egyáltalán valami, s ha igen, mi. A kiindulópont az a cikk (az ábrán az első), amely elsőként írta le a reakciót. A kereséshez szükséges idő kb. 10 perc.
Valamivel kiterjedtebb és összetettebb annak kutatá
sa, hogy egy adott vegyületről mit publikáltak (11.
ábra). A kutatás az SCI 9 évfolyamára terjedt k i
DIL.LF.KC; HL
W T A 1 H T D I I D E HECKJCTIOHS O r E H D C T H I C 1 C L O - J . 7 . . 0 I . ( - D E C A - A
" - D 1 E H - 3 - O R F (EHDODICTC LOPEHTAIllEHQHE>
J OK CHEH I S i l f J l 7 0 SAUEA5 IH
HEHDERSO.TP - PHOTOCHEhlST1T O F P O L T C T C L K S-ACTLHOUC-RH EH1S J OPC CHEH l í i l l ) : ) 6 ) 0 7 ( M I
U I L O E H P
P O Í T I S U t UHICHT L v SHEPHERO J H - DXTHZP.CUPAT10H- OEHZFCITRATIOH AHD I T F D Í t l l O I t A I [ OH - 0 1 ! DAT I O H OF E H 0 0 - D I C T C L O P E R T A D I E H E (EHDO-THICTCLO 1 . J . I . 0 J . 6 D E C A - 3 , 1 - D I E H E )
J O I C CHEH M( l l) l l » M 71 S 2 « CHAU A51
0EHAYO A APS1HOH J U I K t l K I JA F I U C H 1 E I A - C K P O H Ű U S CHLOFLDE PEDUCTIOH 8 . P Í A C T I O H OF SDK1 D E S I V A T I V E S AHD D E G Í A D A T I O H PPODUCIS OF HEPtACHLOF, U I T H C k í O H O U S CH LOP I DE - ETHT L F N EDIAHI HE COMPLEI AHD HIICLEAP HACHETIC-RESOHAHCE AHD HAS S - SP ECT KA OF FKODOCTS
J AOAC 5 7 ( 1 1 : 7 . 0 3 J A 1 A F . DLIRAHD I
TPORCASK H Hl'ET J - ( F í | R E C I O S E L E C T I Y I T Y I N ( E D U C T I O K ST HTDP.1DES - CYCLOFEHTEHOHE AHD CTCLOHFJEHOWE
TETRAHEDR L 1 9 7 4 < 7 3 1 :23 9 7 1 4 ; ; B
10. ábra
Tipikus hivatkozáskeresés annak meghatározására, hogy adott reakcióval kapcsolatban milyen későbbi megállapításokat tettek.
ROTH •
S - R E H E T L - J . A - D I A n H 0 P I I I H 1 D I H D AS A H T I - U C T I P l A L ACEHTS I S I H Y 1 I H U AHD A H T i l A C T K l I U , A C r t l t t t IH V1TR0
J HED PK 3:1101 I I
-LTL
H I T C H I H C * C H
1 M I I E T I 0 H Cf FOLAlE 31 OJTHTHE!\í. AHD FUHCTIOtf AJ A U H FOl CUpDTHEHAFT
ADY EHTTHOL 21.H} t í
t
rhjnm DC
1 U A T H 1 I T a r A"vTE T A l t I FAJLl UH H A U Ű H A •HTH 3ULFALEHE WD T l l l f f T I U P I t l H
JAJtA ? 0 1 : 4 t f i M
D A J J L E L L J H
n i H E T H D P l I H - LAJOKATOPT AHD C L I H I C 4 L flTVDLiö 1 C L l H P-TK 2 I I : D J 61
lUAHn SÍM
T H l r t l T h O F í r i H - A Í L i L P K O H A Í U D E POTEHT IATOH
IH J PKAU* U l f l bfl
THIKETHOFBIH AHD S U L P h A H X I h O I A Í O L E
FEHOHE t
r A_W:H:M HEHCHEI DTHYDROFOUTE UDUCTASE - ISOLAT1 ON
t H O P E H T l ö AHD IMHIAITIOH HT i-HTIFCUTES
HOL FHARH I : t 9 69
KETKOIXZOLI I H TTPHOID ft 1
GHUNEBEH Kjf
THIrBTKliFHIH I H TUATHEHT OF UtJlHAHT INFTCTIGNS IH H O S P I T Á L
HOT* B
JF4FD l A H l H t ? ; " > l .:lr.h.S ; CTCLIEATIOH
J HED CH \7:7Í7
b U E H an
I H H E V E U I B L E EHlTHE Í K H I H I T O U 9*- lrtHllHTIONS CF D1 HT DHOFOLIC ptECJCTASE V I T h DU1VATIVES OF Z,6,DlAFIIHOFkTHI '• • • •
i K É T Í A O CH 4 ' Z I 6 6 1
10
CHUHEHIH HU
S J K C L í - M J S k THEATHZHT CT ÁCUTt UHIHAHT T U C T I V F E C l I O H
A COHTROLLED TJI1AL
UU >:U9 41
•LüT
R l ü M r U C . F
KEHAL AHD H U W K V E I C H E T I U K U F T>IHETHOP11 K
VET PEC 07:14 70 IH CDATS 2^
11. ábra
Tipikus hivatkozáskeresés annak meghatározá
sára, hogy adott vegyülettel kapcsolatban mi
lyen későbbi megállapításokat tettek. A vízszin
tes vonalak a Citation Index-ben kikeresett hivatkozás-tételeket jelzik. A vízszintes és füg
gőleges vonalak találkozásánál lévő pontok és a függőleges vonalak ezekre hivatkozó dokumen
tumokra utalnak.
DULAHEf EL
F0L1C 4CLD LINKED STSTEH IH B4CIEKIAL CELL KALL SfFfTMESJS
J AHTIIIOT M l l l l 7L
LüT
s r r o E L JR
HIHETIC^ AHD HTCHAN1SHS OF A d l O H OF T*l I Í T H D F H I H AHD S U L F C W l i H I O C á ALONZ, OH IH COKIIMATION UFÓN • • CO: I .
CHEPDTHEHA I T l l l l II
14
BD1A1A5H.H
FDTEHTIATIOC OF D E T t O C U I C A C T I Ű N C f SULFOHAHIDrL HT H E TH I HTTHDPtl H I ' THIHETHOPIHH
P C l P H
E L I • • n : i K H
T I L U I & L E H T EHTTHHOlfl HTDHOFLASIA IH A PAT1EHT OH UrHC- TEHH C Ö - T I I W J W Ö L THEHAFT
POSTC ft-.ll J iO-.líi T*
16
1962
1965
1968
1968
1968
1968
1969
1969
1969
1969
1969
1970
1971
1972
1973
1974
Gacfield, E . : HivaCkozáselemzés vagy hagyományos irodalomkutatás?
KHHb-IT *
F u f U J J L " ; - 5 S - . - 1 - Í . M ».i J - - I - « : L Í T A J S O V T I O * A.-.;. inTTtufSTD* ch*sr>c rvm int i n S T A T E 01- H - ^ T T U L E A I
CHEK FM'T L F T T tlii 6*
I I IN I H JS
DHLOFF I* ET JU. - RAJJIATlVE •J'D RA= I 'T l O f . E S S M I T
COHSIANTS OF AKIWATIC rTiDfix^ims-cHiii^i-Fí
J BOLEC BHCTOSC > Í : 1 6 » W IT>
I L I G T P Drt
A l & Í Z C H T AC * HA-METUNO EJCITED-5TATE P Ű U H I E D A B S Ű H F T | O "
£ F E L 7 T I Q 3 C 0 r t OF AHTOBACEr*! IN THE V I S I B L E V 1.1 GM J CHEH P r í T Í » : 4 | 0 9 é.4 L | t i
E.IFSETT Fi.
EPEICT TKAttFEB IN FOLTACEHE SOLID JŰUTIOr-S, fl A EIBLlOCHAFriTI FOl
WL Fi. CHtST 6 : 1 ? * 6« • J U
ábra
Tipikus hivatkozáskeresés helyzetkép (state-of- trie-art) meghatározására. A vízszintes vonalak a Citation Index-ben kikeresett hivatkozás-tétele
ket jelzik. A vízszintes és függőleges vonalak találkozásánál lévő pontok és a függőleges vonalak az ezekre hivatkozó dokumentumokra utalnak.
THEAKD LN
FETFK5QN Fű HOLltii»D RA - NAHOSECCHD FULSE AAMOLTilS OF LlQtJID -ju-KivAi AND n\
J CrlEJT K H . S H ; « | 2 6 bt l O í
NOVAK JB
flNDSOH m - LASEI F H O T O L T Í T S AHD if F.:v R . « - " i T T A N H TECHHlqUE FON THE STUDT OF -UF1D BEACTLOHS IN T H E H A H Ü S E C O N D TIHZ BAHCE
PIIOC 1 I C C 9 0 4 : * ) (-B S 0 « P A l T E r t á O X L
FOBTEB " - L_*í r.S.1 IN P H O T O C H ( H I C A L K.IHET1CS CHEH BBET 6 : Zt* ' 0
5L7.AHLET Hl
FICUEIHA J F HAHB H - DIBECT l í . ' . K I - : - : ÜT PTC'HECQND
Limiias
AFr>L PHTS LETT I J . í í * * L I I
8
1968 1969 1969 1969 1969 1968 1970 1968
(1965-től) és a szóban forgó vegyület — trimethoprim — felfedezését leíró 1962. évi cikkből indul ki (az ábrán az első tétel). Ez a cikk az SCI 1965-1974-es évfolyamai alapján meghatározza az ábra többi tételeiből a 2.-at, 3.-at, 4.-et, 7.-et, 8.-at, 9.-et, 12.-et, 13.-at, 14.-et és 16.-at. Ha a kutatást a 2. cikk alapján folytatjuk, ugyanezekben az évfolyamokban újra felbukannak a 7., 9. és 13. sz. cikkek, de három új is akad: az 5., 10. és 15.
A 3. és 4. cikk alapján végzett keresés semmi újat nem produkál. Az 5. cikk alapján 1974-ben újra megtaláljuk a 8., 9., 12., 13., 14., 15. és 16. cikket, viszont első ízben találkozunk a 6. cikkel. A 6. és 7. ismét nem vezet eredményre, de a 8. cikk elvezet a 11.-hez, amely új, továbbá a 9.-hez és 10.-hez ismételten. A 9-14. cikkek mint kiindulópontok nem adnak új eredményt, így a keresés folyamata befejeződött. Azonban tovább lehetne kutatni bármelyik megtalált cikk erre alkalmasnak tűnő hivatkozásával.
Ez a kutatás egy 15 tételes bibliográfiához vezetett, amelynek tételei — címük alapján — végig követik a trimethoprim útját a teljes klasszikus gyógyszervegyé
szeti cikluson a hatásmód meghatározásától a klinikai kipróbáláson és a toxicitás meghatározásán át a mellék
hatásokig.
A 12. ábra rövidebb, de ugyancsak bonyolult keresést mutat be szénhidrogénekben nanoszekundumos lézer
nyalábok által kiváltott múlékony abszorpciós szín
képekre vonatkozólag. Ezt a keresést az teszi bonyo
lulttá, hogy két különálló ciklusból áll. Indításaként a kutató által ismert 1, sz. cikket a 12. ábrán kerestük meg az SCI 1969-es évfolyamában. Az ott feltüntetett cikkekkel (a 2., 3., 4. és 5. cikk az ábrán) a kutatás be is fejeződhetnék. E cikkeket elolvasva azonban a kutató észrevette, hogy mindegyikük hivatkozik a 6., 17.
cikkre. így érdemesnek látszott még egy kutatást végezni a 6. cikkből kiindulva. Ez elvezetett a 7. cikkhez, amelyik viszont hivatkozott az 1968-ban megjelent 8.
cikkre. Ez utóbbi elvezette a kutatót a pikó szekundumos nagyságrendű területre. A mintakeresést ezen a ponton befejeztük, de folytatható lenne annyi ciklusban, amennyit a kutató Ígéretesnek tekint az új keresés indítására.
Bár az effajta hivatkozáskeresés teszi az SCI-t a szakirodalomhoz való hozzáférés egyik legfontosabb eszközövé, felhasználható a hagyományosabb, — szerző, testület vagy szakterület szerinti — kereséshez is.
Bármilyen irodalomkutatási eszközként használjuk is, akár kurrens, akár retrospektív keresésre, a hivatkozási indexelés egyik legfontosabb szerepe, hogy rá tud világítani a tudomány és technika folytonosan változó szerkezetére, fejlődésük rendkívül összetett jellegére,
mégpedig többféleképpen.
Szerzők, cikkek és folyóiratok aktivitásának mérésére két mérőszámot határozhatunk meg; a hivatkozottsági arányt (milyen gyakran hivatkoznak rá) és a hivatkozási kapcsolatokat. Ezek a mérőszámok igen hasznosak a kutatásirányításban, nem ís annyira a célok és az ütemezés részletezéséhez, hanem az erőforrások elosztá
sára és a fejlődés mérésére.
Számos tanulmány [ 3 - 6 ] utal arra, hogy a hivatko
zottsági mérőszám a tudományos minőségnek bár nyers, de objektív és hasznos relatív mértéke. Így pl. hatóságok hivatkozáselemzéssel kívánják a kutatási irányokat ki
jelölni. Az NSF iNational Science Foundation = Nemzeti Tudományos Alap) számára végzett vizsgálatunk (a gyakran hivatkozott kémiai cikkek jellegzetességeiről) tipikusan ilyen célú.
