Noll, H.-H.: A társadalmi jelzőszámok digitális információs rendszere

S'l'A'l'ISZTlKAI IRODALMI FIGYELÓ 775

amelyek a felsorolt területeken elfoglalt pozícióját

mérik. A szükségletek kielégítésében segíthet a csa- lád, a szűkebb közösség, a kormány vagy a piac. Ha az egyén szükségleteire nem érkezik válasz, akkor megjelennek a hátrányos helyzetű csoportok. A hi-

vatal az adatokat nem csupán területek, hanem né-

pességcsoportok szerint is gyűjti és rendezi. Néhány

csoport különleges szükségletei vagy veszélyezte—

tettsége alapján érdemel figyelmet. Ilyenek például:

— a nők;

— az idősek;

—— : gemekek, : fiatalok;

—- a családok;

— : tanósan munkanélküliek;

-— az egedül álló szülők;

— a fogyatékosok;

- az őslakók

A hivatal l 5 éve fejleszti háztartás—megfigyelé—

si programját, melyből számos szociális és munkaü—

gyi adat származik. A programot úgy alakították ki,

hogy a megfigyelések összekapcsolhatók legyenek.

Alapja a havi munkaerő-felvétel, ehhez havonta

kapcsolnak egy aktuális problémákat vizsgáló felvé—

telt, és évente végeznek speciális kiegészítő felvéte- leket, amelyek valamilyen területet vagy csoportot

széleskörűen és részletesen vizsgálnak (például lak—

hatási költségek, iskolázottság, időmérleg-felvételek stb.). Néhány felvételt részben vagy teljes egészében a felhasználó finanszíroz.

Az ötévenkénti népszámlálás temészetesen gazdag forrása az adatoknak, l'ő erénye, hogy na—

gyon finom területi szintekre lebontva is lehetővé

tesz vizsgálatokat. Az adminisztratív nyilvántartá-

sok (anyakönyv, oktatási intézmények nyilvántartá-

sai, társadalombiztosítási nyilvántartások stb.) szin- tén értékes adatokat szolgáltatnak.

Régóta folyik a vita a statisztikusszakmában ar- ról, hogy a hivatalnak kell—e elemző munkát végez—

nie? Akik ellenzik azzal érvelnek, hogy ez veszé- lyezteti az ABS objektivitását és politikai független—

ségét. A hivatal ezzel nem ért egyet, így az 1994-

ben első ízben megjelent éves kiadványsorozat az ,,Australian Social Trends" (Ausztráliai társadalmi

trendek) társadalmi riportként részletes áttekintést

nyújt a szociális helyzetről.

A szerző röviden kitér a mikorszimulációra is.

Az ausztrál statisztikai hivatal ( őleg csak adatokkal

támogatja a más intézményekben végzett mikorszi- mutációs modellezést.

A cikk végül az egységesítés fontosságával fog—

lalkozik, ami összehasonlíthatóvá és összekapcsol-

hatóvá tesn' a különböző adatbázisokat. A standar—

dizálásnak ki kell terjednie az összes munkafolya—

matra.

A függelék az ABS nagyobb társada-

lomstatisztikai felvételeinek rövid áttekintését tar—

talmazza.

(Ism.:LázárKatalín)

NOLL, H. — H.:

A TÁRSADALMI .]ELZÓSZÁMOK DIGITÁLIS INFORMACIÓS RENDSZERE

(The digital information system social indicators: a new form of persentation of the German system of social indicates.) — Stamrical Journal. l995. 3—4. sz 369—378. p,

A Társadalmi Jelzőszámok Digitális informáci- ós Rendszere a társadalmi jelzőszámok német rend—

szerének új formája. olyan számítógépes informáci—

ós rendszer, amelyet a németországi életkörülmé- nyekre és életminőségre vonatkozó statisztikai ada- tok kutatására fejlesztettek ki. A cél a társadalmi jel—

zőszámok idósorainak áttekinthetővé és elemezhe—

tővé tétele volt vagy PC-s kömyezetetben egyaránt

alkalmazható Macintosh gépeken, vagy IBM—kom—

patibilis számítógépeken mind DOS-, mind Win- dom—változatban.

A társadalmi jelzőszámok adatbázisa a társada—

lom következő szegmenseit öleli fel: a népességszám alakulása, a társadalmi-gazdasági státus és szubjek—

tív osztályhoz tartozás, a munka és munkaerőpiac, a

jövedelem és annak megoszlása, a javak és fogyasz—

tási cikkek, valamint szolgáltatások vásárlása, a köz—

lekedés, a háztartás, az egészségi állapot. az oktatás, a társadalmi kapcsolatok. a környezet, közbiztonság és a bűnözés, a szabadidő— és média-felhasználás.

E részterületek mindegyike maga is számos di—

menzióra, aldimenzióra oszlik. Az egészségi állapot modul például az általános egészségi állapot, egész—

ségvédelem és az egészségi állapotot befolyásoló életkörülmények moduljait foglalja magában, me-

lyek maguk is tovább bonthatók a főmodult bef olyá—

soló további indikátorokra. ilyenek lehetnek a vár—

ható élettartam, a halálokok, az egészséges életmód, illetve az egészségi állapot szubjektív megítélésének

kategóriái. Az így összeállított mintegy 300 jelző—

szám csaknem 1000 idősora lehetővé teszi a népes- ség életkörülményeinek és a társadalom makro—

struktúrája változásának nyomon követését,

Az elemzés az ötvenes évek elejétől kezdődően a kilencvenes évek elejéig terjed. A jelzőszámok alapvetően az egyéni jólét mérését célozzák, kiala—

kításuk összetett, többlépcsős folyamat eredménye.

Először az adott részterületet jelölték ki, majd annak részletes elemzésére került sor. Ebbe beletartozott

az adott területre vonatkozó jogi szabályozás alaku-

776 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

lásának vizsgálata, a kormányzati intézkedések és

hatásuk elemzése, továbbá a számottevő poltikai

pártok, társadalmi szervezetek -- mint például a

szakszervezetek - programjai is. A következő lé—

pésben került sor a szisztematikusan összeállított to—

vábbi vizsgálati dimenziók és aldimenziók kijelölé—

sére. A legvégső fáz'sban minden szegmens vonat—

kozásában meghatározták a lényeges jelzőszámok területét, illetve összeállították a jelzőszámokat. Az ennek eredményeképpen létrejött adatbázis lehető—

vé teszi a népesség életkörülményeinek hosszú távú

vizsgálatát, az alakulásukat befolyásoló tényezők és hatások megfigyelését. A társadalmi jelzőszámok idősorai lehetővé teszik speciális területek. népes—

ségcsoportok jellemzőinek vagy a társadalmi egyen -

lőtlenségeknek az elemzését is.

A jelzőszámok rendszere a társadalmi és kör- nyezeti változásoknak megfelelően bővült és kor-

szerűsödött, magába foglalva a ,,környezet", a ,.köz—

biztonság és bűnözés", majd a ,.szabadidő— és a mé—

diafelhasználás" területeit is. E területek alkotóré- szeit vizsgálva nagyobb figyelem fordítható a szub—

jektív egyéni közérzet alakulásának mérésére. Az erre vonatkozó adatbázis még nem áll rendelkezés—

re, erre az életminőség alakulását befolyásoló objek—

tív és szubjektív tényezőket elemző széles körű ku—

tatások során lesz lehetőség.

A társadalmi jelzőszámok tekintetében kulcs- fontosságú az adatok folyamatosságának és flexibi-

litásának biztosítása. Csak a vizsgálati szempontok

állandósága ad lehetőséget a társadalom hosszú távú

változásainak nyomon követésére. Ugyanakkor a jelzőszámok rendszerének nyomon kell követnie a társadalom életében bekövetkező változásokat is.

Az egyéni jólétet meghatározó tényezők dina—

mikusan változnak. Egy résztlk veszíthet jelentősé—

géből, míg mások szerepe megnőhet, sót meghatáro—

zóvá válhat. Mindez szükségessé teheti a jelzőszá-

mok újradefiniálását. A német idősorok esetében ez

némelykor azt jelenti, hogy azokat a teljes vizsgálati

időszakra vonatkozóan át kell számítani.

Az NDK megszűnése olyan társadalmi átstruk—

turálódási folyamattal járt, amely az egész népesség életfeltételeit befolyásolta. Ez a nagy változás kihí- vást jelentett a társadalmi jelzőszámok adaptációja

tekintetében is. Mindazonáltal a jelzőszámok erede- ti rendszere az egykori NDK területére vonatkozó

adatsorok átszámítás—ával megfelelőnek bizonyult az egyesült Németország életkörülményeinek elemzé—

sére is. Bizonyos esetekben azonban a megfelelő

adatok hiánya nehézségeket okozott.

A jelzőszámrendszerre vonatkozóan számos publikáció látott napvilágot. erk közül az egyik

legátfogóbb a W. Zapf szerkesztésében, 1977—ben

mejelent ,,Életkörtllmények a Német Szövetségi Köztársaságban" címő, továbbá a Ii-HNol és E.

Wiegand szerkesztésében l993—ban mejelent mil.

Az informatikában és a számítástechnikában bekö—

vetkezett fejlődés eredményeképpen ,,A társadalmi

jelzőszámok digitális információs rendszere" cím—

mel új kutatás indult ezen információk számítógépes feldolgozására. ütnek kettős célja van: egyrészt biz—

tosítani a statisztikai adatok szélesebb körű hozzá—

férhetőségét, másrész pedig megkönnyíteni értel- mezésbket, felhasználásukat.

A mind a Macintosh-, mind a DOS—Windows—

változattal működő program indításkor a társadalom 12 szegmensét foglalta magában, melyek bármelyi—

kéből további információkat nyerhettek. Első válto—

vitában csak az NSZK—ra vonatkozó adatokat tar-

talmazta, ám a következő verzió már az 5 keleti tar-

tományt is magába foglalva Németország egészét

reprezentálja majd.

Az adatokhoz jutás legegyszerűbb módja, ha követjük a társadalmi területek program által meg—

adott bontását. Az ,,egészség" esetében például há—

rom alcsoportból választhatunk: ,,egészségi állapot",

egészségi intézményi ellátottság", valamint ,,egész—

ségi állapotot befolyásoló életkörülmények". Ezek bármelyikének kiválasztásával a vonatkozó jelző—

számok listájához jutunk. A jelzőszámok bármelyi- két kiválasztva a program retrospektív idősorok

adatait felhasználva hisztogrammon ábrázolja azok értékeit, sőt lehetőség van azok szöveges megielení — tésére is.

Az adatokhoz való hozzáférésnek más módjai is vannak. ezek egyike a tartalomjegyzék szerinti ke-

resés. Ezt választva a program alfabetikus sorrend—

ben kilistázza a választott terület jezőszámait. Lehe—

tőség van adott szakterület anyagának meghatáro—

zott kulcsszavak alapján történő keresésére is. A fel -—

használónak módjában áll saját keresési profil meg—

adására is, melyben közvetlenül szerpeltetheti az őt érdeklő területeket.

A felhasználónak lehetősége van arra, hogy

bármely jelzőszámról rövid szöveges információt is kapjon. Ez csatolt nyomtató esetén közvetlenül ki—

nyomtatható, vagy ASCII file—ként elmenthető. A

program módot ad különböző területek két vagy több idősorának kombinációjára is.

Az adatbázis első német változata 1995 au—

gusztusa óta hozzáférhető. Az angol változat jelen—

leg előkészítés alatt áll. Az elképzelés szerint a jövő—

ben mód nyílik majd az adatok folyamatos bővítésé—

re, periodikus aktualizálására is, továbbá ezen új in—

formációs rendszer további bővítésére.

(Ism.:ReerLászló)