330 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
TÁRSADALOMSTATISZTI KA
TÁRSADALMI] ELZÖSZÁM-MODELLEK
(Social indicator models.) New York. 1975. Russel Sage Foundation. 411 p.
A kötet a társadalmi jelzőszámokból fel—
építhető modellek kérdéseivel foglalkozó ta—
nulmányokat gyűjti össze (K. C. Land és S.
Spilerman szerkesztésében). amelyeket egy amerikai konferenciára nyújtottak be. A mo- dellek segítségével meg lehetne határozni a politika által változtatható tényezők szám- szerű hatását és a politika által nem befo- lyásolható változók hatását a céljelzőszá- mokra, valamint e változók mellékhatásait.
Land definíciója szerint a társadalmi jel- zőszám olyan statisztikai adat, amely a tár- sadalmi körülményeket méri, szükség szerint dezaggregálható, megfelelő hosszúságú idő—
sorok állnak belőle rendelkezésre, és egy tár- sadalmi rendszer modelljének alkotóeleme- ként használható fel. Ezeknek a modelleknek alkotóelemei a következő négyfajta jelzőszá-
mok:
1. a politikai eszközökkel befolyásolható jelzőszá- mok,
2. a politikai eszközökkel nem befolyásolható jel- zőszámok,
3, output vagy céljelzőszámok,
4. a mellékhatásokat kifejező jelzőszámok
Az első két jelzőszám értékének alakulása határozza meg az utóbbi kétfajta alakulását.
A modellek ezeket az összefüggéseket szám- szerűsítik.
A társadalmi jelzőszámoknak jó keretet ad a szociológiai életciklus fogalma. Ennek az életciklusnak egyes részei a következők: szár- mazási család, iskolázás, foglalkoztatás, jö—
vedelem, fogyasztás. Ezeknek keretei közé rendezhetők a különböző jelzőszámok.
Land hangsúlyozza, hogy a társadalmijel- zőszám-modellek célja a változások mérése.
Különböző fajta változásokat különböztet meg, éspedig:
1. az egyéni életciklus folyamán bekövetkező vál- tozásokat,
2, az egymást követő kohorszok életciklusa közötti különbségeket,
3. a történeti periódusokkal összekötött változáso- kat (amelyek minden kohorszot érintenek),
4. a társadalmi szerkezet változásait,
5. a fentiek átal meg nem magyarázott rezidua'lis változásokat.
]. A. Davis a társadalmi jelzőszámok elem- zésénél jól használható és újabban nagyon népszerű log-lineáris analízis módszerét is- merteti. Különösen ajánlja felhasználását a megismételt adatfelvételek (például a tíz év elteltével megismételt amerikai társadalmi—
mobílitás—vizsgálat) eredményeinek elemzé- sénél, mert segítségével külön lehet válasz- tani egyrészt a történeti idő hatását (tehát a ,,tiszta" változást), másrészt a szerkezeti vál-
tozások (vagyis a táblák széleloszlásaiban bekövetkezett változások) hatását a vizsgált jelenségre.
0. D. Duncan kifejti, hogy a társadalmi jelzőszámok megállapításának leghatéko- nyabb módja a fontosnak ítélt adatfelvételek pontos megismétlése. Sok egyéb társadalmi jelenség közül például a következőket emeli ki. mint amelyeket célszerű lenne ily módon vizsgálni: a termékenység. az ideális gyer- mekszám, a jövedelem, az életszínvonal, (!
társadalmi mobilitás, a vallás. a politikai ide- ológia, az állami intézmények iránti bizalom vagy bizalmatlanság. a fehéreknek a nége- rekkel szembeni magatartása. A megismé- telt felvételeket le lehet bonyolítani a nép- számlálás, a folyamatos lakossági összeírá- sok, valamint más országos reprezentatív vizsgálatok és közvéleménykutatások kereté—
ben.
Négy további dolgozat egy-egy konkrét példát mutat be a megismételt adatfelvéte—
lekből nyerhető információkra. Ezek az infor- mációk a következők:
a nők kereső munkájával kapcsolatos vélemények (B. Duncan és M. Evers),
a kereső nők foglalkozási összetétele és annak el- térései a férfiakétól (D. ]. Treiman, K. Terrell),
a fehérek és a feketék kereseteinek egymáshoz vi- szonyított alakulása (H. H. Winsbarough),
a társadalmi mobilitás változásai 1962 és 1973 kö- zött (R. Hauser és D. Featherman).
A férfi és női foglalkozási szerkezet össze- hasonlításánál először kimutatják a nők ará- nyát a nagyobb társadalmi csoportokban és a foglalkozási kategóriákban, majd többvál- tozós regresszió-elemzéssel vizsgálják a nők arányának összefüggését a kérdéses kategó- ria átlagos iskolai végzettségével, átlagos jövedelmével, átlagos életkorával, a munka- idő hosszával, az önálló foglalkozási viszo- nyúak és az állami alkalmazottak, valamint a városi lakosok arányával. Megvizsgálják a népszámlálások között bekövetkezett változá- sok közötti összefüggéseket is. Egyik fő követ- keztetésük. hogy a nők azokban a foglalko- zási kategóriákban koncentrálódnak, ahol magasabb iskolázottság és szakképzettség szükséges, de a keresetek kisebbek. Az idő- beli változások alapján azt a következtetést vonják le, hogy a nők hátránya nem csök- kent, sőt kissé nőtt.
A fehérek és a feketék kereseteinek ösz- szehasonlításánál az 1960—1970. évekből származó öt egymást követő adatforrást hasz- náltak fel, és kohorszonként vizsgálták a ke—
reseti különbségek alakulását tíz év alatt.
lgy lehetőség nyílt az életkor emelkedése ha—
tásának, a kohorszok közötti különbségeknek és az egyes történeti évekhez kötődő válto—
zásoknak különválasztására.
STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ 331
A könyv további tanulmányai különböző longitudinális és dinamikus modelleket mu- tatnak be. R. Stone a demográfiai átmeneti matrixokon alapuló modelleket tárgyalja.
Ezek kimutatják a vizsgált népesség megosz- lását különböző kategóriák között az időszak (többnyire év) el ején és végén, valamint moz- gását a különböző kategóriák között. A konk- rét példákat az oktatás és az egészségügy köréből meríti. A tanulmány utal arra, hogy stabil átmeneti valószínűségek feltételezésé- vel előrebecsléseket lehet végezni. Még ér- dekesebb azonban az átmeneti valószinűsé- gek bizonyos változásainak feltételezésével végzett elemzés a jövőbeli tendenciákról.
]. Matras azt a gondolatot veti fel, hogy a demográfiai elemzés eszközeit a szervezetek vizsgálatára használják fel. A szervezetekbe való belépés (például munkavállalás a vál- lalatban) felfogható a születés, a kilépés a halálozás, a szervezetben eltöltött idő, az élet—
kor analógiájára, és a szervezeten belül a különböző munkahelyek és beosztások kö- zötti mozgást ugyanolyan matrixokkal lehet leírni, mint a társadalomban a különböző társadalmi csoportok közötti mozgást.
Két tanulmány foglalkozik a társadalmi mobilitás elemzésére használható új model- lekkel. Mindkettőhöz olyan adatok szüksége- sek, amelyek a teljes foglalkozási történetet tartalmazzák. ]. S. Coleman egy fehérekből
és egy négerekből álló minta adatai alapján meghatározta életkoronként az oktatási rend- szerben való tanulás, a fizikai és a szellemi foglalkozás. valamint a katonai szolgálat kö- zötti átmeneti valószínűségeket. így meg le- het rajzolni a fehérek és a feketék életútját.
Továbbá meg lehet vizsgálni. hogy egy-egy változás (például a feketéknek a fehérekkel egyenlő hosszúságú iskolázása) hogyan be- folyásolná életpályájuk alakulását.
A. B. Sorensen viszont azt tanulmányozta.
hogy a nemzedékeken belüli foglalkozásvál- tozások mennyire emelik a megvizsgáltak fog—
lalkozási presztízsét és jövedelmét, valamint vizsgálta, hogy ez összefügg—e azzal, hogy a foglalkozás változása saját elhatározásból történt, vagy kényszerű volt. Végül azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a presztízs és a jövedelem emelkedését meg lehet-e magya- rázni az ..emberi tőke" (iskolai végzettség, a munka közben szerzett tapasztalatok stb.) növekedésével.
A kötetben szerepel még D. D. McFarland tanulmánya a modellezés általános kérdé—
seiről. S. Spilerman dolgozata a modellek alapján végezhető előrebecslésekről, vala- mint A. Stinchcombe és ]. C. Webdt módszer- tani fejtegetései a társadalmi jelzőszámok segítségével végzett mérés kérdéseiről.
(lsm. : Andorka Rudolf)
BlBLlOGRÁFlA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek
érkeztek be:
STATlSZTlKAl ÉVKUNYVEK
ANUARIO estadistico de Bogota. d. e. 1972—1974.
Ed. Departemento Administrative Nacional de Esta—
distica. Bogota. 1978. DANE. 272 p.
Bogota statisztikai évkönyve. 1972—1974.
! 76 B 6/1972—1974 ANUARIO estatistico, 1976. Continente Acores e Madeira. — Annuaire statistiaues. Continent Azores et Madére. Lisboa. 1977. lnst. Nac. de Estatist. Xl,423.
p., 5 térk.
Portugália statisztikai évkönyve, 1976.
l 35 B 1/1976 CANADA 1977. La 46e revue annuelle des condi- tions actuelles et des progrés récents. Éd. par le Mi- nistre de l'lndustrie et du Commerce. Ottawa. 1977.
lnf. Canada. 376 p., 1 térk.
Kanada, 1977,
470 851/1977 DIGEST of Welsh statistics. No. 21. 1975. — Cryn- hoad o ystadegau Cymru. No. 21. 1975. Ed. by Welsh Office. Cardiff. 1975. H. M. S. 0. 168 p.
Wales statisztikai zsebkönyve. 1975.
i 36 B 246/21 NARODNOE hozjajsztvo Latvijszkoj SZSZSZR v 1976 godu. Sztatiszticseszkij ezsegodnik. lzd.: Central'noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Riga. 1977. lzdat. Li- eszma. 225 p.
Lettország népgazdasága 1976—ban, Statisztikai év- könyv.
! 42 C 131/1976
NARODNOE hozjajsztvo RSZFSZR za 60 let. Szta- tlszticseszkij ezsegodnlk. lzd.: Central'noe Sztatiszti- cseszkoe Upravlenie. Moszkva. 1977. lzdat. Sztatiszt.
366 pl.
Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köz- társaság 60 éve. Statisztikai évkönyv.
l 42 C 202/1977 NARODNOE hozjajsztvo Tadzsikszkoj SZSZR v 1976 godu. Sztatiszticseszkij ezsegodnik. lzd.: Central'noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Dusanbe. 1977. lzdat.
lrfon. 205 p.
Tadzsikisztán népgazdasága 1976-ban.
I 42 C 176/1976 RESUMEN estadistico 1977. Sector Campesino. Ed.:
Comité Estate de Estadisticas. La Habana. 1977. JU- CEPLAN. 62 p.
Kuba statisztikai zsebkönyve, 1977.
l 75 C 7 STATISTICAL pocketbook of the Republic of Sri Lanka 1977. Colombo. 1977. Dept. of Census and Statist. Vlll, 158 p.
Sri Lanka statisztikai zsekönyve, 1977.
l 54 D 1/1977
STATISTIK tiars-overslgt 1976. Köbenhavn. 1978. Dan- marks Statist. 124 p.
Dánia statisztikai zsebkönyve, 1978.
l 39 B 8/1978 2STATISZTIKAI évkönyv. 1977. Bp. 1978. Stat. K. XVl,
5 8 p.
(KSH kiadványa.)
l 1 C 1/1977
