Delors, J.: A társadalmi jelzőszámok

,310 STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELO

gatív termékenységi magatartással felruhá- zott Személyek és milyen akokat iSmernek el a magatartás mögött.

A szándékosan gyermektelen házaspárok—

kal foglalkozó eljövendő kutatások során to- vábbra is nehézségekbe fog ütközni. annyi gyermektelen házaspárt felkutatni, amennyi részletes táblák készítéséhez szükséges. A szerzők, mielőtt adataikat az AVS-től meg- kapták volna, más módokon is próbáltak

ilyen házaspárokat felkutatni. például hirdefk tések közzétételével, kérdőívek önkénteáx ki—j töltésével stb. A többféle módszer együtte—L'Ö ; , sen. hosszabb időtartamon át használva. na—

gyobb közösségen belül másfajta kiválasztott _ populációt nyújthat és a nyert adatok wz- * zájárulhatnak a negatív termékenységi ma— , gatartású házaspárok jobb megismeréséhez.,

(ism.: Vásárhelyi iludít)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

DELORS. J.:

A TÁRSADALMI JELZÖSZÁMOK

(Les indicateurs sociaux.) Paris. 1971 SE. D. $.le 392p

A könyvet az teszi érdekessé, hogy bemu- tatja a társadalmi jelzőszámok probléma—kö—

. rének francia megközelítését, amely sok te- kintetben különbözik a Daniel Bell kezdemé—

nyezésére az Egyesült Államokban kialakult felfogástól. Az elvi fejtegetéseken túlmenő-r en felsorolja azokat a társadalmi jelzőszá—

* mokat, amelyeknek alkalmazását javasolja.

és ; ha rendelkezésre állnak — bemutatja a megfelelő franciaországi statisztikai ada-

tokat. _

A szerző könyvében a következő különálló területek jelzőszámokkal való jellemzését

tárgyalja.

1. Élettartam Az emberi élet meghosszab- bítása, a korai elhalálozás csökkentése min—

denképpen célja, a társadalomnak. Ezért a legfontosabb, jelzőszámok közé tartoznak a különböző életkorokban várható átlagos élet- tartamok. A szerző ebbe a problémakörbe sorolja a népesség reprodukcióját is. abból a megfontolásból kiindulva. hogy a termé- kenységnek legalább az egyszerű reproduk—

ciót biztosítania kell.

2. Egészségvédelem. Kívánatos pontos sta- tisztikai képet alkotni a népesség egészségi állapotáról. Nagy nehézséget okoz azonban.

hogy a valóban betegek. a magukat beteg- nek vélők és az orvosi gyógykezelést igénybe vevők köre nem esik egybe. Adatot pedig az utóbbiról a legkönnyebb és az elsőről a leg- nehezebb szerezni. Ezért a javasolt jelzőszá—

mok egyrészt a halálozási adatokra, más—

részt az_egészségügyi szolgáltatások igénybe- vételére venatkoznak. tehát csupán közvetve jelzik a népesség egészségi állapotát.

3. A család fejlődése. A család egyrészt a népesség reprodukcióját biztosító intéz- ményként, másrészt az egyén pszichés egyen- súlyát erősítő intézményként igényli a társa- dalomstatisztika figyelmét. A javasolt társa—

dalmi jelzőszámok e két funkció köré cso- portosulnak; a nupcíalitást, az átlagos gyer—

mekszámot, a családi pótlék összegét, :: csa- ládok életszínvonalát. a veszélyeztetett gyer- mekek számát mérik.

4. A nők részvétele d'gazdasagx' és társa- dalmi életben. Kívánatos a nők és férfiak helyzete közötti különbségek csökkentése, . ezen belül a nők hátrányos helyzetének meg- szüntetése a foglalkoztatás területén. A jaj/a—

solt jelzőszámok egyrészt a nők elhel yezker dését mérik különböző foglalkozásákbanyü felsőfokú iskolákban, valamint a férfiak és nők béreinek különbségét, másrészt-azt feje- zik ki, hogy mit tesz a társadalom a nők ter—

heinek könnyítésére és az őket érintő hátrá—

nyok mérséklésére (óvoda. háztartási felsze- reltség, szakmai továbbképzés stb. );

5. Az idős emberek helyzete. Ez a réteg növekvő száma miatt a társadalompolitika különös figyelmét igényli. A jelzőszámok jö- vedelmi. egészségi helyzetükre. gazdasági aktivitásu'kra és életstílusukra vonatkoznak.

így azt is kifejezésre juttatják. hogy az idős emberek mekkora részének és milyen támo- gatásra van szüksége.

6. A ,,marginális emberek. Ebbe a foga- lomkörbe sorolják a szegényeket, rokkantakat, elmebetegeket, bűnözőket, tehát mindazokat, akik a társadalom ,,szélére" szorultak. A jel—

zőszámok egyrészt a számukat próbálják f_el- mérni, másrészt a társadalomba való .,rein- tegrálásukra" (a társadalmi életbe való be- vonásukra) irányuló erőfeszítések kifejezésére

is szolgálnak.

7. Foglalkoztatás. Az ebbe a nagyon szé—

les problémakörbe tartozó jelzőszámok a munkaerő struktúráját. a szakképzettségi igé—

nyek és a tényleges szakképzettség közötti .el—

téréseket a szakismeretek avulását és a mun—

kanélküliséget fejezik ki.

8. Oktatás. A jelzőszámok—egyrészt az isko—

larendszer kibocsátását, a különböző szinte- ken kiképzett tanulók számát, másrészt az is- kolarendszer működését (költségek, tanár—ta- nuló arány) fejezik ki.

9. Kulturális fel/ődés. Egyrészt attitűdöket kívánnak mérni (a népesség a munkaidő- csökkenést vagy a jövedelememelkedést tart—

STATlSlZTiKAl 'iRODALMl HFIGYELÓ !311

:jagekívánatosabbnak). másrészt a különböző kulturális 'Célokro és testedzésre fennmaradó időt fejezik ki, végül ; a hagyományos jel- legű adatokkal-ga könyvkiadáshxa mozi és a színházi előadások számát stb. adják meg.

10. Alkalma—zkodás- a változásokhoz. A ma- dern társadalom egyik alapvető jellemzőjé- nek tartják az állandó változást. Ezért látszik szükségesnek az ehhez való alkalmazkodó- _ képességi mérése. . Kérdéses azonban, hogy a javasolt jelzőszámok elérik-e ezt a. célt (új vállalatok alapítása, vállaiatokkoncentráció—

ja. a- lakásálglomány kióserélődése,, a foglal—

kozásváltozás'o'k, munkahelyváltozások és la—

kóhelyváltozások száma). . —

11. Társadalmígw'mobilitás. A nagyobb tár—

sadalmi mobilitást kéttény teszilszükségessé:

a gazdasági és műszaki :fejlődés és a, társa- dalom .demokratizálá'sáraxii/aló törekvés. _ A jelzőszámok— egyrészt a különböző társadalmi rétegekből származók továbbtanulási ésrfog—

lalkozási karrieresélyeit hasonlítjáknössze.

másrészt a mobilitás elősegítésére alkalma—

'zott eszközöket fejezik ki (ösztöndíjasok szá—

ma stb.) A rétegek közötti kapcsolat fokát jellemzi a házastársak társadalmi Csoportjá—

v nak összehasonlítása. ,

'172. A társadalom nyitottsága a külső ví- Iággal szemben. Teljesen új gondolat ezt a problémakört a társadalmi jelzőszámok rend- szerébe felvenni. *A javasolt—jelzőszámok na- ' gyon változatosak: a külkereskedelmi forga—

lom aránya a nemzeti jövedelemben) a sza- v badalmokuásárlása és eladása külföldre, a . ki.-' ésbeVÓndo'rlás, .a postaforgalom idegen -országokkal,.-külföldi könyvek __forclítása-, ki- adása. külföldi *filmek játszása', a kulturális export és az idegenforgalom általában.

13., Az ország erőforrásainak kihasználása, Ebbe a kérdéskörbe tartoznak a nemzeti "jö-

"vedelem felhasználása. a! másodlagos jöve—

delem-átcsoportosítások és a juttatások.

, 14. A jövedelmek feihasználása. Az ide ' tartozó jelzőszámok mutatják a társadalmi rétegek. régiók jövedelmei közötti különbsé- geket, az alacsony "jövedelműek arányát, va—

_ lamint a háztartási jövedelmek megosztását különböző célok (megtakarítás, élelmiszer-fo—

gyasztás stb.) között.

15. A vagyon megoszlása. itt mérik a la—

kás- és más ingatlan vagyon megoszlásának egyenlőtlenséget. a takarékbetét—állományt.

az egyéni lakásépítést stb. *

* v 16; Gondoskodás a jövőről. Ebbe —- a tár—

sadalmi jelzőszámok—irodalmában új téma—

, körbe —- tartozik a,_különböző tajta kockáza—

__ tokkal. jövőbeli "helyzetekkel (betegség-, rok-

— 'k'antság', öregség, munkanélküliség) szembeni [biztosításkiterjedtsége. '

( 175 A "társadalmi"szolidaritás. Ez azugyan—

csak- új problémakörtartalmazza mindazo—

kat a társadalmi juttatásokat, másodlagos

' beköVetkezhet annak minőségi

' mutat a

jövedelem-átcsoport_osításokat, melyeknek cél- ja a __tárSadalmi egyenlőtlenség csökkentése.

18. Lakás, Az ide tartozó jelzőszámokegy—

részt a lakásállomány állapotát. másrészt a lakásépítést. mutatják be. ;

.19; A vidéki (falusi) tér felhasználása. A

"gazdasági fejlődéssel párhuzamosan szorul vissza a mezőgazdaság szerepe, ezzel.párhu—

;zamosan átalakul a' vidéki. tér felhasználása.

A környezet szennyeződésével kapcsolatban romlása is.

A jelzőszámok egyrészt a mezőgazdasági termelésre és népességrefa falvak infrastruk- turális ellátottságára, másrészt .a természeti környezet felhasználásának és minőségének

változásaira vonatkoznak. . ' 20. Városfejlődés. A városok népességszá—

mának növekedése mellett e problémakörben

— tárgyalják avárosi élet különböző nehézsé- geit: a- lakások zsúfoltságát. a közművesí- tést. a közlekedést. és az e problémák meg—

oldására tett erőfeszítéseket, az ezekre fordí—

tott összegeket.

21. Időfe/haszná/ás. Ezek a jelzőszámok ki—

fejezik a társadalom tagjainak időmérlegét egy napra vonatkoztatva. valamint —- egy hi- potetikus konstrukció alapján — egész éle—

tükre kivetítve. hogy mennyi időt forditanak tanulásra. kereső és háztartási munkára, uta- zásra, szórakozásra, testedzésre. kulturális el—

foglaltságokra.

A könyvet bezáró függelékben a szerző rá—

kiépítendő társadalmi jelzőszám

rendszer problémáira: —

1. a jelzőszámok sokszor nem fejezik ki pontosan a társadalmi életnek azt az oldalát, amelyet velük

jellemezni kívánnak; '

2. az alapadatok pontatlanok;

§). egyes jelzőszámok között ellentmondások van-

na : '

4. sok szükséges adat hiányzik;

— 5. a különböző fogaimi rendszerek etlentmondásai.

a különböző folyamatok értékelésének eltérései.

A

E problémák ellenére szükség van a társa—

dalmi jelzőszámok rendszerének továbbfej- iesztésére, hogy a társa'dalompolitikai intéz—

kedéseket (a gazdaságpolitikaiakhoz hason—

lóan) objektív alapokra támaszkodva lehes'

sen megtervezni. * '

(ism.: Andorka Ruda/í)

GIRARDEAU. C.:

EGY TÁRSADALOMSTATISZTIKAl KIALAKITASA FELÉ

(Vers un systéme de stotistiaues sociales.) —— Éco- nomie et Statistiaue. 1972. febr. 3—21, p.

RENDSZER

A cikk írója a bevezetőben meghatározza a' társadalmi jelenség (phénoméne social) fogalmát, mely egyrészt az embereknek egy—

, más közötti kapcsolatát. másrészt az őket kö- rülvevő valósághoz. természethez való viszo—