Allardt, E.: Elméleti keret a társadalmi jelzőszámok kiválasztásához

548 STATISZTlKAl lRO DALMl FlGYELÓ

TÁRSA DALOMSTATlSZTl KA

ALLARDT. E. : ELMÉLETI KERET

A TÁRSADALMI JELZÓSZÁMOK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

(A frame of reference for selecting social indi- cators.) — Commentationes Scientiarum Socialium.

Societas Scientiarium Fennica. 1972. 1. sz. 16 p.

Az elmúlt években sok országban tettek kisérleteket a társadalmi jelzőszámok olyan rendszerének kidolgozására, amely megfele- lően tükrözné a társadalom fejlettségét. E- mögött az a felismerés húzódik meg, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem egyma- gában nem tükrözi kellőképpen a társadalmi fejlettségnek vagy a népesség jólétének min- den oldalát. Problémát okoz azonban a meg—

felelő jelzőszámok kiválasztása és annak a tisztázása. hogy egy-egy jelzőszám a társa- dalmi jólétnek milyen oldalát jellemzi. A szerző ebben 'a tanulmányban elméleti ke- retet vázol fel, amely a fejlettség vagy jó- lét különböző dimenzióinak elméleti tisztázá- sával kiván rámutatni arra. hogy milyen ter- mészetű társadalomstatisztikai adatokra len—

ne szükség ahhoz, hogy a társadalom hely—

zetét minden oldalról jellemezni lehessen.

A társadalmi jelzőszámok javasolt elméle- ti kerete Abraham Maslow amerikai pszicho- lógusnak az emberi szükségletek hierarchiá- járól leírt modelljére támaszkodik. Maslow szerint az emberi szükségletek öt kategóriára oszthatók. Ezek: 1. a fizikai szükségletek. 2.

a biztonság, 3, a szeretet szükséglete, 4. a megbecsülés, elismerés szükséglete, 5. az önmegvalósítás szükséglete. Allardt osztályo—

zása ettől annyiban tér el. hogy az első két szükségletet, valamint a harmadikat és a ne—

gyediket összevonva három kategóriát hasz- nál, amelyeket a ,.birtoklás", ,,szeretet" és ..létezés" névvel jelöl meg. A szükségletek között hierarchikus viszony van, elsőrendűek a fizikai és biztonsági szükségletek (amelyek a birtoklás kategóriájába tartoznak), és csak ezeknek bizonyos fokú kielégítése után kerülnek előtérbe a más emberekkel való kapcsolatok területén jelentkező szükségle- tek (a közösségekhez tartozás és megbecsült- ség) és az önmegvalósítás igénye.

A társadalmi intézményeket a szükséglet- szintek kielégítése szerint csoportosítja, éspe- dig a fizikai szükségletek kielégítését szol—

gálják elsősorban a gazdasági élet intézmé—

nyei, a biztonsági szükségletekét a közrend intézményei, a ,,szeretet" szükségleteket az

integratív intézmények (családi, más kiscso-

portok), az önmegvalósításét pedig az akta—

tási és kulturális intézmények.

A különböző szükségletkategóriáknak meg—

felelő társadalmi célok a következők: a gaz- dasági jólét és növekedés, a politikai intéz-

mények hatékonysága, a társadalom tagjai- nak bekapcsolódása. részvétele a társadalmi és politikai életben és a modernizálás. A társadalmi célok mellett jelentkeznek egyéni célok is. az egyéni jólét növelése. A szerző a jólétnek két, definíciós tipusát emliti. Az első -—- szűkebb —— meghatározás szerint a jó- létet azok az erőforrások (jövedelem, egész—

ség, képzettség stb.) határozzák meg, ame—

lyekkel az egyén rendelkezik. és amelyeket fel tud használni életkörülményeinek alakí—

tásában. Ezt a definíciót használta R. Tit- muss angol szociológus, valamint a svédor- szági alacsony jövedelmű csoportok vizsgáld-,

tóban S. Johansson. Ennek a definíciónak eiő-

nye az, hogy konkrét és gyakorlatias, hátrá- nya, hogy nem terjed ki a jólétnek azon ele—

meire, amelyeket nem lehet az erőforrások- kal megszerezni. A tágabb definíóió figye- lembe veszi ezeket az elemeket is. mert azon- kívül, hogy az egyén mit és mennyit birtokol, kiterjed arra is, hogy hogyan viselkedik és vele szemben mások hogyan viselkednek. Ez a definíció tehát kiterjed a szeretet és ön- megvalósítás igényére is. Hátránya, hogy ne—

hezen alkalmazható és mérhető. Bár a szű—

kebb definició elemeivel kapcsolatban is ne- hézséget okoz a szükségletek elérendő mini- mális szintjének definíciója mert azt a bioló- giai szükségletek mellett nagymértékben be- folyásolja az adott társadalom, de ugyanez a nehézség a tágabb definiciónál még fo- kozottabban jelentkezik, mert a szeretet és önmegvalósítás igényét erősen meghatározza a társadalom.

Az elméleti keretben további kétfajta ele- met különböztet meg: differenciálódási fo- lyamatokat és a konformitás irányába ható pressziókat.

A szerző végül a használt fogalmakat be—

leépíti a társadalom rendszerelméleti modell—

jébe, amely a Stinchombe által használt funk—

cionális elemzés fogalmait és nyelvezetét használja. E szerint az egyéni szükségletek homeosztatikus változók. Amikor ezeknek a szükségleteknek kielégítése bizonyos tűrési határokat túllép (nem éri el a megkövetelt minimumot). akkor működésbe lépnek erők annak érdekében, hogy az egyensúly helyre—

álljon. A homeosztatikus változók mellett működnek feszültségváltozók. amelyek a tár—

sadalmi egyenlőtlenségeket növelik és ezál- tal a tűrési határok megsértése irányában hatnak. Viszont a kontrollváltozók e feszült—

ségokozók ellen és o tűrési határok megtar- tása irányában hatnak. Hangsúlyozni kell, hogy a tűrési határok (például a minimális jövedelem, iskolai végzettség stb.) társadal—

milag meghatározottak és változnak.

(lsm. : Andorka Rudolf)