4. szám —528—— 1938
Szellemi élet.
Vie intellectuelle.
Résumé. La Hongrie produit chague année plus de 3000 livres. Dans les années guí sui- virent la guerre, le chi/fre correspondant a été 1.500 ir 2.000 seulement; en 1937, il siest élevé a 3.328. De ces ouvrages, 78'4% ont paru a Buda- pest, 4'8% étaient écrits en langues autres fjue le bongrois, 15'2% étaient des traductions, el 70'1%
avaient une étendue supérieure a 48 pages. La pro—
duction tolale des livres en 1937 comprend 486000 pages. Ces chiffres se rapportent aucc Iivres pro- prement dits, á l'exclusíon des editions de musigue et des reproductions diimages.
La presse périodigue, par laguelle on entend les journaux et revues, est l'objet d'un recensement tous les guatre ans en Hongrie. Le dernier de ces recensements, fait en 1934, a en—
regisiré 1.477 publications périodiaues dont 67'9%
paraissaient a Budapest. 66'4% de ces publications ont un intérét général. Le nombre des guotidiens, y compris ceux gui ont plusieurs éditions par jour, est de 86. Les publications périodigues non hon—
groises figurent avec la proportion de 2'8% seule- ment; 39070 des publications périodigues ont aussi un public étranger. Au point de vue du contenu, la proportion des journaux sloccupant de politiaue est de 19'0%; celle des journauac consacrés aux guestions sociales, á la vie mondaine, etc. 15'4%;
celle des publications périodigues de caractére religieua: 10'5%. Llensemble des produits diune année de la presse périodigue comporte une étendue de 68.000 métres carrés. L*administration des Postes royales hongroises dresse Ia statistigue des publi- cations périodigues transportées. Én 1921, elle a compté 639 publications de cette espéce; Paugmen- tation depuis cette année était continue, et en 1936, on en comptait 1.334. Le nombre des exemplaíres transportés par la poste a été de 76'2% millions en 1921, de 104'6 millions en 1936.
Les principales collections publigues de la Hongrie ont été réunies en organisation autonome par la loi VIII de 1934. Uinsiitution parte Ie titre de: Musée National Hongrois et comprend: 10 les 'Archiues Nationales Royales Hongroises, 20 la Bibliothégue Nationale Széchenyi, 3" le Musée Na—
tional Hongrois des Beaux-Arts, 41" le Musée de l'Histoire Hongroise, 5" le Musée National des Sciences Naturelles, 60 lilnspection Générale des Collections Publigues. Le service statistigue officiel établit la statistigue des princípales collections publigues par période de cing ans. Le Tableau 5 gut compare la situation des grands musées en 1925 et en 1935 rend compte d'un remarguable progres. Le Tableau 6 fait connaitre ínriividuelle-
ment liétat des principaux musées. Dans __la caté- gorie des bibliothétlues publiguesk on a trouve' 87 établissements en 1925 et 163 en,_1$35, gui possédaient plus de 10.000 volumes (Tableau 7). Entre ces deux années, le nombre des préts et des Iecteurs a considérablement augmenté. Celui des préts, par exemple, a passc' de 76.000 a 568000.
Selon le Tableau 8, il y a en Hongrie 15 biblio—
thégues posse'dant plus de 100000 volumes; parmi celles—ci, on doit mentionner la Bibliothégue cen—
trale a Pannonhalma de l'Ordre de Saint Benoit, (lui a été fondée en l'an 1001.
Le dernier recensemenr (1934/35) a conslaté liexistence de 410 théátres cinématogra- phiaues (sans compter ceux (lui sont réservés a un public détermíné), dont 75 se trouvaient á Budapest. Le nombre des places a été de 153000, le nombre des représentations ordinaires 148000, celui des billets uendus 19 millions. En 1934/35, 25 théátres cinématographigues représentaient des films muets. Les principaux fournisseurs de la Hongrie en matiére de films sont l'Allemagne et les États-Unis.
La derniére statistigue des théátres a été établie en 1929/30. A cette épogue, il y avait dans le pays 77 théátres bátis dont 18 81 Budapest. Les troupes se pariageant la province étaient au nom- bre de 15. Sans eompter Budapest, on organisait des representations théátrales dans 45 villes. Le nombre total des places était 82.000, le personnel se composaít de 4.000 membres environ, les billets vendus se chiffraient par 3-8 millions. 1.509 pieces ont été préseniées au public, dont 204 pour la premiere fois.
Le service régulier de la radio a été inauguré le 30 novembre 1925. Depuis cette date, le nombre des postes émetieurs a été porté a 8.
Le nombre des abonnés (Tableau 10) croit rapide- ment; á la fin de 1925, on en comptait 17.000;
pendant la crise écanomigue, une baisse légére se dessinaíi; á la fin de Ilannée derniére, on est arrivé au chi/rre de 383000. Le tiers des auditeurs de la radio habitent la capitale. On peut voir un indice du progrés dans le fait gulen 1928, la pro—
portion des appareils (: détecteur élait de 63%, tandis gu'aujourd'hui cette proportion se trouve ramenée a 20 % .
*
Bár a szellemi élet jelenségei inkább egyéni, mint számszerű értékelésre alkal—
masak, a kultúra, a közművelődés mérő- számaínak kutatása mégis sok hasznOs ta- nulsághoz vezet. Ezért a kultúrstatisztíka
Jinn! nyelvü
Provinca En lunnue En !nnguus Duvraggg Traductíons mnhnladó meg nem hntadd
nonamiaa ánangáms angina! Compr. plus Gump!. moins
ne 48 pages de 48 ma
KULTÚRA.
DULTURE INTELLECTUELLE.
KWMLES. '—- mammut nfs uvm
mamát! %a És % a:
moszm sumreméxfx. —— Ptnmnluues.
BUDAPEST
Manor-kint mogialanő Havonkint 2—8-szor
Ouotídions ? á 3 fois par mois
L .
Hatankint 2—5-szőr . 8 f Havonkmt 1—sxer
M 5105: w temam lmtlllilmmglyz., ,, Mansuess
Hatanklnt Hur Egyébként
Hobdomadulm Paruissant moins souvent
mun mm mászna MMTENÉKEK. — mmm expémés m u mra
re nur Cilu-1.5 ?! mlm ! ! mmíocu-w
1'? 1'? 9 9
01 0'8 8 6
0'4 ! 0'4 3 3
SAJIOTFRMEKEK SZÁMA - mmm DE PEthlwmues, 'Ew PÉLDÁNYSZÁM — NOMBRE ANNUEL D'EXEMPLMRES
" .- . . 4- 0 0 'v— — ua 0
§§§5§§§§§§§§I§§§á §§§§§§§§§§§§§§§§
xnznünvmm. *— mmnmtouss nlmúvzvűnenennzzísex — mmmmuues Puauuuss
400 on! miNe- 400
MMM . ...
Bibliothöum ' /
/
Mkllmlzomk __ _____ _ . _ _ '
Emptayés 300 300
Kmtszúmúllnga _________ ' 1'0 manó
Effectii M valumos , 1'3 million!
Kötmúm egy "igynrapodún " ' 200 200
Aceroiusomem annual de Vance!" de volumen
! MM.... "ef
_ " ,, 621 mllle
100 100
MMM ' m,
Prlteum dt Won' """"' 568 mílie
Kiknlesönzéseku" _! _ __
Mt; de Iivres 0 __ D
§§§§§§§§§§§§§
_ _—
R. H. de SHB B,
4. szám —— 529 —— 1938 egyre több területe kerül művelésre. Ma- 2. Könyvtermelés. 1937.
gyarországon a korábban is jól kiépített Production du lwre. 1937.
közoktatási statisztika mellett ——- mellyel ism.")
más fejezet foglalkozik —— a szellerm élet Megnevezés _ Spécmmion ,ÉÉÉÉ'ZÉ %
számos ágazatából állanak statlsztikal ada— ama!
tok rendelkezésre.
* Művek száma —— Nombre des ou'vrages
1. Irodalmi termelés, pams ... 3.328 100
. d 1 . t 1, k 11 t. t.ka Ebből: —Dont:
, Az no a mi erme esne. a s a 152 1 Budapesten megjelent-áBudapest 2.608 784 szamara két fő megjelenes alakja van: a magyarnyelvű—de languehongroise 3.169 952
könyv és az időszaki sajtó. Az elobbit az egy- nem fordítás -— sans les tm-
szeri, az utóbbit a visszatérő megjelenés ductwns . ;"... 2.807 843
jellemzi. 48 oldazioníigeluh ——-— ouvmges de 2333 701
lés datait a Központi ]) "s e pages """" ' Statisztikai Hivatal a Magyar Könyvkiadók
és Könyvkereskedők Országos Egyesületé—
nek bibliografikus közléseiből (Corvina, Magyar Könyvészet) meríti. E nem kellően rendszeres és teljes forrás 1920-ban másfél- ezer könyv termelését regisztrálta, 1924-ig az évi könyvtermelés 1.500—2.000 körül volt, a; további években pedig rendszerint meghaladta a 3 ezer darabot (1. tábla).
!. Megjelent könyvek száma.
; Nombre dee livres pams.
V: 8 "* 8
— 3 3 § ! " 3 3 § I *
Ev bd**-§m s: ÉV bak-Év; s)
ma egÉ: 33; Armées 333: %%
39233 Es— mao—33 553
1920 1.554 1000 1929 2.982 1919 1921 2.012 1295 1930 3.403 2190 1922 1.349 1190 1931 3.169 2039 1923 1.556 1001 1932 2.342 1329 1924 2.000 1237 1933 2.563 1649 1925 3.421 2201 1934 3.920 2522 1926 3.644 234-5 1935 3.246 2039 1927 3.379 2493 1936 3.392 2133 . " 1928
3.433 2212 1937 3.328 214 2
A könyvte'rmelés darabszámának ala- kulásánál jellemzőbbek az évi könyvterme—
lés keresztmetszetére vonatkozó adatok (2.
tábla). Ezek szerint 1937-ben Magyaror- szág tiszta könyvtermelése —— melybe a ze- neművek, térképek és egyéb képes ábrá- zolások nem számíttattak be — 3.328 íkönyv (mű) volt, összesen 486 ezer oldal terjedelemben. A könyvek 78'4%—a Buda- pesten jelent meg. 3.169 (95 2 7 ) magyar nyelvű könyvvel csak 58 német 5 54 egyéb nyelvű áll szemben, ezenkívül 47 könyv többnyelvű volt. A könyvek 15'7%-át más nyelvről fordították le magyarra. A biblio—
gráfia által számontartott könyvek között
az első kiadásúak 91'9% -ot képviseltek. Az
említett évben a könyvtermel—ésben szereplő
különlenyomatok aránya minimális (1'4%).
A könyvtermelési statisztika különbséget tesz a könyvek között terjedelem szerint is:
2.333 (70'1%) 48 oldalon felüli, a többi ezen aluli (füzet) volt Tartalmi megoszlás szerint legnagyobb a szépirodalmi müvek aránya: 30 07
Időszaki sajtó címen a statisztika a hír- lapokat és folyóiratokat veszi számba s időszaki sajtóterméknek tekinti az egy hó—
napot meghaladó időközökben, de évente többször megjelenő, tehát a sajtótörvény szerint az ,,időszakí lap" jogi fogalma alá nem vonható periódikus termkeket is.A
934, az 1930. évi . " 4. évi pedig 1. 477 időszaki sajtóterméket mutatott ki.
Az 1934. évi összeírás (3. tábla) Buda—
pesten 1.003 időszaki sajtóterméket talált, a 3. Időszaki sajtótermékek. 1934.
Périodigues. 1934.
Szám
Megnevezes — Dészgnatum 553322; %
ubsolus
Időszaki saitótermékek— Périodigues 1.477 1000
Ebből: — Dont:
budapesti — a Budapest ... 1.003 67!)
országos érdekű — d'intérét général . 981 664 (,, avant 1880 —— 1880 előtt megindult . . 73 4'9
% 1881—1930 közt megindult —— entre 1881
§ et 1930 ... 1.043 706
% aprés 1.931 __ 1931 után megindult. . 361 24'5 hetenkint legalább 6-szur megjelenő —par
semaine au moins 6 fois ... 86 58 hetenkint legalább 5—2—szer megjelenő
É par semaine 5 á 2 fois ... 35 24
3 hetenkint legalább 1--szer megjelenő ——
52 par semaíne Z fois ... 345 234
§ havonkint legalább 3—2szer megjelenő
§ par mois 3 ou 2 fois ... 219 14'8 havonkint legalább 1--szer megjelenő
par mois ] fois ... 432 2.9'2
ritkábban és egyébként— mvins som/ent 360 244 magyar nyelvű —— de langue hongroíse
1.436 972
4. szám
vidék részesedése tehát csak egyharmadre'sz
(32'1%). A vezető vidéki városok: Debrecen
30, Szeged 26, Miskolc 19, Győr 18, Ujpest 17 sajtótermékkel. Időszaki sajtótermék vala—
mennyi városban, a községek közül 72—ben, tehát összesen 127 helyen jelent meg. Egy időszaki sajtótermékre országos átlagban 5.985, Budapesten 1.024 lélek jut., Az idő—
szaki sajtótermékek kétharmadrésze (66470) országos érdekű. A termékek kö- zül 890 olyan volt, amely 1921 óta indult meg. A napilapok száma (a naponta több- ször megjelenőkkel) 86; Az időszaki sajtó- termékek közül kizárólag magyar nyelven 1.358 (91995) jelent meg, de további 78 termékben (8'2%) főnyelvként, vagy leg- alább egyenrangú társnyelvként a magyar nyelv szintén szerepelt. A nem magyar nyelvű termékek aránya 2895 (1926. és l930:3-0%). A hirdetést közlő időszaki
sajtótermékek aránya 73'7%. Lapjaink
39'0%-a a külföldön is talál olvasót. Tar- talom szerint 'a vezető csoportok a követ—
kezők:
Szám szerint %
Politikai ... 281 190 Társadalmi . . . . 227 154 Vallási ... 153 105
1934-ben az összes sajtótermékek egy évfolyamának terjedelme 68 ezer négyzet—
métert tett. *
E statisztikai hivatali adatgyűjtések mellett a M. kir. Posta is feldolgozta a postai szállításra kerülő időszaki sajtóter- mékek adatait (4. tábla). Ezekben a fejlő- dés már szemlélhető. 1921—ben a posta 639 4. A Magyarországon postára adott időszaki
sajtótermékek.
Pérz'odt'gues transportés par la paste de Hongrie.
ki ?;J'líiíífíífííí
Annees des ;;ggodígztes d,? xm"? [ Ú 1.735
1921 ... 639 762
1922 ... 545 640
1923 ... 575 667
1924 ... 615 654
1925 ... 770 822
1926 ... 823 832
1927 ... 902 940
1928 ... 961 980
1929 ... 989 1095
1930 ... 1.035 1106
1931 ... 1.035 1089
1 932 ... 1.086 1037
1933 ... 1.252 1012
1934 ... 1.289 100").
1935 ... 1.290 1032
1936 ... 1.334 1046
_ 5130, —
1938időszaki sajtóterméket szállított, amely szám állandó növekedéssel 1936-ig 1.334-re ment fel. A szállított példányszám már
kevésbbé emelkedett. 1921-ben a pesta 762
millió lappéldány szállítását regsztrálta, 1936-ban már 104'6 millióét, melynél csak az 1929. és 1930. évek 110 millió példány körüli adata magasabb.2. Közgyüjtemények.
A közgyűjtemények közül a múzeu—
mokról és a könyvtárakról van számszerű tájékozódásunk, míg a levéltárakról a sta- tisztika kevésbbé képes adatokat szolgál- tatni.
Magyarország közgyüjteményeinek szer- vezetét az 1934 : VIII. t.-c. helyezi új alapra.
E törvény az 1922—ben életrehívott országos Magyar Gyüjteményegyetemnek kizárólag gyüjteményjellegű intézményeit fogta ösz- sze önkormányzati szervezetbe ;,Magyar
Nemzeti Múzeum" néven. Ez áitiésíítelliát
1934 óta legfőbb közgyüjteményeink egye—
temét jelenti. Tagolódása: 1. Magyar kir.
Országos Levéltár, 2. Országos Széchényi Könyvtár, 3. Országos Magyar Szépművé- szeti Múzeum, 4. Magyar Történeti Mú- zeum, 5. Országos Természettudományi Múzeum, 6. Közgyüjtemények Országos Főfelügyelőségei Az újabb törvényhozás a jövőben a múzeum vagy közkönyvtár meg—
jelölés használatára csak azokat a gyüjte- ményeket jogosítja, amelyek erre engedélyt kapnak.
Jelentősebb közgyüjteményeink adatait ' nonti Statisztikai Hivatal újabban on osabb hazai múzeumok 1925. és 1935. évi adatait összehasonlító 5. sz. táb- lázat jelentős fejlőd—ésről számol be; gyüj—
teményeink darabszáma majdnem megkét- szereződött.
A főmúzeumokat egyenkint is tárgyaló
5. A jelentősebb múzeumok adatainak alakulása.
Données sur les principaum musées.
' V) ! u
5 s § ; § ; a: Giga
§ § § § Állagaz év ÉV: § §; 23
, §: mu elejen 55! mg ma§8
Ev a § % 5?) État vá §: ga :
C 'S § §§ au debnt 8—8 3'3§ guta—x' Armées § "3 S '3 § de l'annéz §; %i; gif—Ég § §
§§ Egg gége gége—3
E § § §§ darabszám *
": Z ? Za nombre des objeís
1925 39 270 3,954.887 57.129 602031 1935 46 408 7,715.960 96.884 791.579
4. szám —— 531 — 1938
6. Jelentősebb múzeumok. 1935. —— Principaua: muse'es. 1935.
. Ég Gyarappdás a: ,: e';
e Éliás? fans. %% l
A múzeum neve és székhelye %% § K: 3 État y - m 3. "3 8.3,
" .a. u § § §- au débu/tde Augánígíííwn :ÉÉ § : §
Nem et elege du musée §? : § É-ÉE pannee de Mmm §; §í§
939 $$$" ___—___— És es)"
%%: § "ÁÉ'S darabszám-nombre des objm É " Za hm:
Budapesten: —— A Budapest:
Magyar Nemzeti Múzeum —— Musée National Hongrois
Országos Magyar Szépművészeti Múzeum — Musée —
Hongrois des Beaux-Arts ... 1894 35 250102 1.404 * ' 99.568 Magyar Történeti Múzeum —— Musée Historigue
Hongroise ... - 1808 76 256480 8.640 79.418 Országos Természettudományi Múzeum —— Musé
Hongrois des Sciences Naturelles ... 1802 50 6,085.072 44.889 80.860 , Együtt: —— Ensemble . . . — 161 6,591.654 54.933 259.846 ,
Magyar kir. Közlekedési Múzeum — Musée Royal Hon- ;
groz's des Transports et des Communications . . 1899 8 6.644 207 97.212 ;
Magyar kir. Mezőgazdasági Múzeum — Musée Royal .
Hongroise de l'Agricultu're ... 1896 31 38.861 86 91.545 *
Magyar kir. Társadalomegészségügyi Intézet és Múzeum ;
Institut el Musée Roy. H. d'Hygiene Sociale . . 1901 11 5.400 . 27.716 ! Aguineumi Múzeum — Musée d'Aguz'ncum ... 1888 3 14.000 500 29.874 ?
Székesfővá'rod Történeti Múzeum — Musée Histom'gue (
. de la Capitale ... 1900 6 28.434 875 25.687
Országgyűlési Múzeum -— Musée Parlameutaire . . . 1923 1 10.522 1.210 24.581 :
Magyar kir. Földtani Intézet Múzeuma — Musée d **
l'Institut Boy H. de Géologie ... 1869 56 34.840 6.371 3.825 j Vidéken : —— En province:
A Sz. kir. Város Déri-Múzeuma, Debrecen — Musée Déri ::
de la Ville Autonome de Debrecen ... 1902 10 59.570 2268 52.196 lr Jász-Múzeum, Jászberény —— Musée Iazyge a Jászberény 1874 3 12.519 35 18.000 Városi Múzeum. Kecskemét —— Musée Municipal de
Kecskemét ... 1898 3 40.814 487 3.964.
Borsod'Miskolci Múzeum, Miskolc —— Musée de Borsod—
Miskolc, a Miskolc ... 1899 4 41.526 2.559 8.360 ,
Városi Múzeum, Pécs —— Musée Municipal de Pécs . . 1904 2 85.399 ' 2.027 18.802 Barney-Múzeum, Sümeg — Musée Damay, Ez Sümeg . 1877 2 22.352 32 14.974 . Városi Múzeum, Szeged — Musée Municipal de Szeged 1883 12 111328 4.921 28.662 ; Csongrád vármegye Múzeuma, Szentes —— Musée du
Comiial Csongrád, a Szentes ... 1897 3 80.310 3.882 5.290 "
Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum, Székes—
fehérvár ——- Musée du Comitat Fejér et de la,
Ville de Szekesfehérvár ... 1910 6 28.717 1.894 8.560 .
Vas vármegye Múzeuma, Szombathely—Musée du Co- .
mitet Vas, e Szombathely ... 1900 5 29.295 1.206 5.228 Veszprémvármegyei Múzeum, Veszprém — Musée du
Comitat, ?: Veszprém ... 1904 3 85.265 817 8.401
Egyéb jelentősebb múzeumok —— Autres musées impor—
tants (25 múzeum — au total, 25) ... — 78 388.510 12.579 63.856 , Osszesen —— Totauac. . . — 408 7,715.960 96.834 791579 ,
6. sz. tábla szerint a Nemzeti Múzeum ere-
dete több, mint ötnegyed századra nyúlik
zeum ( 14 budapesti, 32 vidéki) összesen vissza; legrégibb, természettudvományi
gyűjteményével azonban egyidős s 1802- ből való a táblázatba fel nem vett pannon- halmi Szentbenedekrend Központi Mú- zeuma is. Egyébként múzeumaink nagy—
része csak néhány évtized óta áll fenn. A táblázatunk összesítésében szereplő 46 mú-
408 alkalmazottjából tisztviselő 184, egyéb alkalmazott 76, altiszt (szolg-a) 148 volt. E.
múzeumok állaga 7-7 millió darabot, egy- évi gyarapodása (1935) 97 ezer darabot tett. Többet mond a látogatók számának adata: 1935-ben a fővárosi múzeumokat 561 ezren, "a vidékieket 230 ezren látogat—- ták, az összes látogatók száma 791 ezer volt.
4. szám
Leglátogatottabb a Szépművészeti, a Köz- lekedési, a Mezőgazdasági, a Természettu- dományi és a Történeti Múzeum (egyen- kint 80—100 ezer látogatóval). Egy mú- zeumra évi átlagban Budapesten 40 ezer, a vidéken 7 ezer látogató jut.
Nézzük a közkönyvtárak fontosabb adatait (7. sz. tábla).
7. A 10.000-nél több kötetet számláló könyvtárak adatainak alakulása.
Donne'és sur les bibliothégues publigues de plus de 10.000 volumes.
§ §§§ Nombre des
%. : Eau: ::
ifi 3 S §S§ :! ',xw'o ?:
: % U: ggg 3 trom§ ?)
w— EN hu'—U § *Nma ::
'n szí"; m$ sS— m GW: 10
És Ek 'H§*% -0'§§ 2 10: x
' de . a 23: ___c a 333; ::
Ev N: %S 0;§ mg. "* "re :o
"_a mu § w'fA a :0 NV:
, m._ _ ;M— m s; ;. x§w ::w
Annus x'5 x? *mEN ÉÉS § (ÉVM—§ mi?)
'smsm NWM (;an ; 'bNx SU—
dem SN Wx'ü a—ű'Btg ")? '%ÉE 7.3.
*** MG $$$ ese: SN Sas fávr
;? gu See aea§ végtag EÉ
ÉÉ É§§ (Zrt ww'nr— 412 [4.139 (C:—É
o is: ., , .
42 412 3; kotetszam szerint s z á m a
1925 87 359 6,983.385 113280 191350 76.426 800397 1935 163 761 7,588.169191.893 620.824567.671 1,827.962
A nagyobb —— 10 ezernél több kötetet számláló 1— közkönyvtárakról szóló 7. sz.
tábla szerint 1925-ben 87, 1935-ben 163 ilyen könyvtárt vettek számba. A könyvtá—
rak állománya csak kismértékben —— 70 millió kötetről 7-6 millió kötetre —— gyara- podott. Ezzel szemben az alkalmazottak száma kétszeresre (359—ről 761-re) emelke—
dett, a forgalom pedig megsokszorosodott.
Kimagasló vezetőhelyen a Fővárosi Nyilvá- nos Könyvtár forgalma áll. 1925—ben 197 ezer, 1935-ben 621 ezer látogatója volt a könyvtáraknak, a kikölesönzők száma 76 ezerről 568 ezerre, a kikölcsönzöttkötetek száma pedig 800 ezerről 18 millióra ugrott fel. Bár a statisztikai számbavétel ezen a téren nagy nehézségekkel küzdő módszere az idő folyamán változhatott is, e számok beszédes tanúi a magyar kultúra fejlődé- sének.
A 100.000-nél több kötetet számláló könyvtárak 1935. évi adatait 8. számú táb- lázatunk könyvtárankint is közli. Ilyen nagy könyvtárunk mindössze 15 van (a Magyar Nemzeti Múzeum egyéb szak- könyvtárait egy könyvtárnak számítva). A táblázatban egy gyüjtötételben szerepel ezenkívül 148 kisebb, de a 10.000 kötetet meghaladó könyvtár. A legalább 10.000 kö—
tettel rendelkező 163 könyvtár közül 68 van Budapesten 5 95 a vidéken, a 100.000—né1
———532— 1938
több kötetet számláló könyvtárak közül pedig 8 van a fővárosban és 7 a vidéken.
Legrégibb könyvtárunk, a pannonhalmi Szentbenedekrendi Központi Könyvtár az 1001. évben (1) keletkezett.
3. Mozgófényképüzemek, színházak.
A mozgóíényképüzemek eleinte éven- kint, újabban ötévenkint begyűjtött adatai- ban (9. sz. tábla) fejlődést nem észlelhe- tünk?) Ennek oka egyrészt az, hogy az adatgyüjtés technikája nem volt egységes (pl. az utolsó, 1934/35. évi felvétel a zárt—
körű mozgókat nem vette számba), más—
részt, hogy táblázatunk a mult évtizedvégi konjunktúrális évekkel a még válságot tükröző 1934/35. évet állítja szembe. De az említett adatokban a fejlődés még egy igen lényeges okból sem mutatkozik. 1929—
ben a hangosfilm jut uralomra, amely tö- kéletesebb produkció lévén, előállítása, drá, gább és nehezebb. A hangosfitmreiyaló át?;—
_térés_ a nagy beruházásokat nem biró kié sebb üzemeket megfojtja s legalább—átme- netileg a fejlődést megzavarja.
Az 1934/35. évi felvétel szerint az or- szágban 410 mozgó működött. Budapest 75 mozgója mellett a mozgóval legjobban ellá-
tott városok (Újpest 6, Kispest és Pest-
szenterzsébet 5, Szeged 4, Miskolc, Buda—
fok, Rákospalota 3 mozgóval) adata is el- törpül. Nézőhely szempontjából a hivata—
los felvételek során a maximumot az 1928/29. év mutatta 186 ezer nézőhellyel, az utolsó felvétel 153 ezer nézőhelyet álla- pított meg. Az előadások száma (csak a rendes előadások) 148 ezer, az elkelt je- gyek száma 185 millió, amelyből némely
— főleg kisebb —— üzem adata hiányzik. A mozgók között 75 létezett 1914—ben is. A mindennapos mozgók száma 94. Végül ér- dekes adat, hogy az ország mozgófénykép- üzemei közül az 1934/35. évadban még 25 üzem játszott néma filmet, valamennyi a
vidéken.
Filmszükségletünk legfőbb ellátója Né- metország és az Egyesült Államok, bár filmgyártásunk "újabb lendülete számot-
tevő. ' ,
A színházak statisztikája fejletlen. Utol- jára az 1929/30. színiévadról számolt be hi—
vatalos adatgyüjtés. E szerint az országnak
a főváros- 1) Magánadatok szerint 1920 óta
ban a mozgok száma nem szaporodott, befogadó—
képességük emelkedett.
azonban 29 ezer nézőről 37 ezerre
4. szám —— 533 —— 1938
8. Jelentősebb közkönyvtárak. 1935. — Principales bibliothégues. 1935.
ég : §§§ Nombre
z e% : § § § § ' ;: § § §
"' " %a § 3 :o a o s
! §: § '5 § 8 (s: m v: 33; _
de 5 x.y, *"x__ " atm: Akl-
§ eg "§ ; : Eft E *: E § 5—3 g; kölcsönzött A könyvtar neve es szekbelye :; § % a §§ (sg 3 § § %% ge konyvek
§ :; ?— s, —— gun szama
.. . . _ rt, ; , u !" _e, s, __
Nam et stage de la Inblwthegne a §"; " '3 u § ÉÉ %% 3 g ' *? N b
;0 H N ut? OWNm xw xx'oü- om re
*" K " M N ** *"3 ON m *" to ** des livres
- a; 05 a; 003: EBU ngc .,
Én §v, §? §:h Rám?! 4: § pretes
*S* e E§ : o§ § 0§§ Ah,—_,
*a § ;; " %c ? UFC szama az ev fo—
S § Eg —' ' lyamán — au
§ ?: (c kötet cours de l'année
Budapesten: — A Budapest :
! Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi Könyv- 1 tára — Bibliothégue Széchenyi du Musée National
_ Hongrois ... 1802 52 796.564 25.672 22.136 7.803 7.303 Magyar Nemzeti Múzeum Egyéb Szakkönyvtarai —
; Autres Bibliothegues Spéciales dn Musée National
Hongrois ... 1) 11 143254 2.799 21.458 654 3.308 ' Fővárosi Nyilvános Könyvtár —— Bibliothegnc Pn-
blz'gne de la Capitale ... 1893 134 458.112 16.443 106148 290116 948176 , Kir. Magyar Pázmány P. Tudomány egyetem Könyv-
( tára —— Bibliothégue de FUni'uersité Royale Hon-
' groise "Pierre Pázmány" ... 1635 32 680610 9.822 54.171 9.566 13.821 M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egy.
Közp. Könyvtára — Bibliothégne Centrale de l' Um"—
versité Roy. H., ,,Palatin Joseph", des b'ciences
j Technigues et Economigues ... 1846 13 144036 2.611 27.172 3.625 8.319
*' M. kir. Közp, Statisztikai Hivatal Könyvtára — Bi-
I bliothégne de l'Of/ice'Central Roy. H. de Statistigue 1871 13 182753 5.368 3.684 2.177 5.836
; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára -— Bi—
bliothégne de l'Académie Hongroise des Sciences. 1826 14 454934 8.429 3.445 2.570 6.514 Országgyűlési Könyvtár—Bibliothégne du Parlament 1866 16 144511 5.391 5.348 2.841 4.143
Vidéken: —— En province:
1 M. kir. Tisza I. Tudományegyetem Könyvtára, Deb-
* regen — Bibliothégne de l' Université Roy. H.
,,Etienne Tisza", a Debrecen ... 1916 12 137.000 11.068 80.219 2.564 4.692 Református Főiskolai Nagykönyvtár, Debrecen —-
Bibliothe'gne du College Calvinz'ste de Debrecen . 1549 11 250000 6.852 9.968 1.683 3.472 Főszékesegyházi Könyvtár. Esztergom — Biblio- 13
thégne Primatiale, a Esztergom ... század 1 120.000 1.700 230 ]80 320 Szentbenedekrendi Központi Könyvtár. Pannonhalma Siede
— Btbliothégue Bénédictine Centrale ri Pannon-
' halma ... 1001 3 233.620 1.382 6.049 1.069 3.521 _ M. kir. Erzsébet Tud. Egyetem Könyvtara, Pécs ——
; Bibliothegue de 1 Université Roy H. ,,Eltw'sabeth
a Pécs ... 1914 17 117439 4.976 15.768 845 11.221 '— Somogyi Könyvtár, Szeged — Bibliothégne Somogyi,
a Szeged ... 1881 0 121.775 1.201 19.245 39 102
M kir. Ferenc József Tud. Égy. Könyvtára, Szeged
—- Bibliothégue de l Unitersite' Roy. H. "Francois
? Joseph", a Szeged ... 1872 21 184.718 12.848 47.395 2.948 7225 Egyéb 10. 000 nél gtöbb kötetet számláló közkönyv-
tarak (148 könyvtár) — Autres bibliothégnes pu
bligues de plus de 10.000 volnmes (au total, 148) —— 405 3,418.843 75.836 248388 239496 799.989 Összesen . —— Totaum . . — 761 7,588.169 191893 629824 567671 1,827.962
1) Különböző időpontban keletkeztek. — Fonde'es ;; diverses épognes.
77 színházépülete volt, közülük 18 Buda— sok és községek száma, amelyekben színi—
pesten. A vidéki színházi kerület-ek (szín— előadásokat tartottak, Budapesten kívül 45 társulatok) száma 15, kevesebb, minta bu- volt. A vidéki színházak száma csak 59 lé- dapesti állandó színházak száma. A váro— Vén, előadáshelyül sokhelyütt beépített
§!
il
ki,
4. szám — 534 —- 1938
9. Mozgófényképüzemek!) — Cinémas')
, _ , Mozgók Nézőhelyek —— Places
SZlnl evad Cine'mas dans les einémas Saison théálrale
száma —— en nombres
1926/27 501 171.717
1928/29 555 185.654
1934/35 *) 410 152.615
t) Az elvi engedélyes ill. szünetelő mozgók ada- tai nélkül. — Ne sont pas compris les cine'mas pour lesguels une autorisation éta'it aoeorde'e en prin- cipe, m' les cinémas temporaz'rement ferme's. — 2) A zártkörű mozgok levonásával. -— Sans les cine'mas non publics.
színpaddal bíró termek (46) vagy ideigle- nesen felállított színpadok (40) szolgáltak. A nézőhelyek országos száma 82 ezer, fővá- rosi száma 17 ezer volt. A színházak sze—
mélyzetének Összes száma 3.892. Az 1929—
30. évi színiévadban 11.780 előadást tartot- tak. Az eladott jegyek száma 3-8 millió, az előadott színdarabok száma 1.599. Ebből 204 színdarab elsőízben került előadásra.
4. Rádió.
E csodálatraméltó találmány, mely ma a kultúraterjesztés egyik legfőbb eszköze, hazánkban is gyorsan terjedt el. A rendsze- res műsorközvetítés 1925 november 30-án indult meg. Az adóállomások száma azóta S—ra szaporodott A rádióelőfízetők (vevő- berendezések) számának rohamos szaporo—
dásáról 10. sz. táblázatunk nyujt áttekin- tést. Számuk 1925 Végén 17 ezer volt, 1931 végéig 325 ezerig emelkedett, majd kis visszaesés után ismét, bár lassúbb ütemben, tovább növekedett s a mult év végén 383 ezret tett. Budapesten, ahonnan korábban
10. Rádíóvevőberendezések száma.
(Évvégi adatok.)
Nombre des postes fre'cepteurs radiophonigues (a, la [in de l'année).
ÉV Engedélyesek száma Index __ Indice §
Anne'cs de§Ziig11i2és 1925 : 100
1925 16.927 ' 1000
1925 59.529 ! 351-7
1927 83.314 4923
1928 163553 9958
1929 266567 1.574'8 ;
1930 307909 1819 0 ,
1931 325032 1.920-2 -
1932 321976 1.909]
1933 328179 19338
1934 340117 20093
1935 352907 ! 2.084'9
1986 865.854 31.534
1937 383274 ; 2.264'3
az ország rádióelőfizetőinek nagyobbik fele került ki, az előfizetők száma annyira, te- lítődött, hogy 1937 végén, a hallgatóknak, csak egyharmad része (383274—bőlá 134465) esik Budapestre. Fővárosunkban az lélekszámhoz viszonyított rádiósűrűség a ví—
dékének négyszerese. Budapest 134 ezer rádióhallgatójával szemben a rádióval leg—
ellátottabb vidéki városok (Szeged 8.350, Debrecen 8.121, Pécs 7.157, Újpest 7.153, Kispest) rádióelőfizetőinek száma is csak.
7—8 ezer körül mozog. A rádiókultúra hatal—
mas fejlődésének jelzője az is, hogy míg 1928—ban az országban számbavett 169 ezer vevőkészülék közül 105 ezer (62'6%) volt detektoros—készülék, 1936-ban a 365 ezer készülék közül detektorosvevő csak 74 ezer
('20-1%) volt.
Elelces Dezső dr.
/,
/ Egyházi és hitélet.
Eglises.
Résumé. Dans toute Ia Hongrie, la population est méle'e au point de vue de la religion. [1 y a des régions oü prédomine telle ou telle religion; il nly en a aucune oü les habítants appartiennent tous á la méme confession.
En ce gui concerne Porganísatíon des Eglises, Ia Hongrie a 3 archevéche's catholigues avec 14 évéchés de culte romain et 2 évéchés gréco—catho- ligues; elle a en outre un diocése dont le chef est celui de llordre bénédíctin de' Pannonhalma.
-—— L'Eglise calviníste a 4 districts; llEglise Iulhé—
ríenne également á; llEglise unitaire a ] surinten—
dance; PEglise gréco-orientale, ] évéche'. Les Is-
raélites ont des communautés religieuses (consis—i—
toires) appelées orthodoxes, congressistes et ,,statw guo". Les baptistes ont, a Budapest, une commu—v nauté religieuse réguliérement constitue'e.
Le Tableau ! fait connaítre le nombre des—_
communaute's religieuses (principales, succursa—
les, associées, secondaires) et le nombre (les:
ministres desseruants. Les fide'les víuant sou- vent disse'míne's, les eommunautés non princi- pales ont dans toutes les religions une proportion' tres élevée. Ainsi, en 1935, les catholígues romains avaient 1.580 paroisses princípales et 2.669 paroisses non principales; le nombre correspondani étaíf
