Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai a második világháború alatt

3—4. szám

ható, amennyiben étkezési) szalonna-, sza-

lámi— és kolbászkivitelünk csökkenő értékek—

kel szerepelt külkereskedelmi mérlegünkben, Kivitel/ünk a jövőben természetesen nem lehet egyenes folytatám háború előtti kivi—

telünlmelc_ Nemcsak a mi nemzetgazdasá—

gnnk szenvedett a kiviteli árucikkek előállt—

tasában nehezen pótolható veszteségeket, ha—

nem a fogyasztópiacok és azok szükségletei

is változtak. Az azonban kétségtelen, hogy mezőgazdasági termelésből eredő kivitelünk, ha valaha is fontos tényezője volt külkeres- kedelmi forgalmunknak, akkor ma — ami- kor a háborútól sújtott ipari termelésünk exportképessége is nagy mértékben visszaf esett s állattenyésztésiink jelenlegi súlyos helyzetében e tekintetben sem számíthatunk rövid időn belül számottevő kivitelre —— fo- kozottan az, Hogy ennek a fokozott feladat- nak megfelelhessen, a jelenleg is virágzó ter- melési ágak mellett, esetleg egyesek rová- sára olyanok kifejlesztésére is törekednünk kell, amelyek eddig kisebb jelentőséggel birtak ugyan, de fontos biztosítékai lehet- nek mezőgazdasági kiviteliinknek, Ilyen ter- melési ágak: a hüvelyes-, olajos- (napra- forgó, mák) és takarmánymagtermesztés, dohánytermesztés, ldinnyefélék, valamint egyes konyhakerti növények (különösen a hagyma, paprika, uborka, káposzta, paradi- csom) termesztése, végül gyógynövényter—

mesztés. E termelési ágak kifejlesztése

együtt jár mezőgazdasági termelésünk gyö—

keres átszervezésével. Mindenekelőtt a ga-

bonatermelést kell oly mértékre csökkenteni, hogy annak túlsúlya ne nehezedjék rá szán—

tóföldi termelésünki'e. Ma még ez a túlsúly nem nyomasztó, sőt biztató: megoldja az

90 194?

ország nehéz élelmezési helyzetét, sőt, ha Európa élelmezésében is újra szerephez

jutna, pillanatnyilag az ország gazdasági talpraállását szolgálná. De néhány esztendő mulva, ha Európa a mi gabonánkra már

nem fog igényt tartani, mert szükségleteit

a tengerentúli és esetleg a keletről szár—

mazó gabonából is jóval olcsóbban fogja

tudni kielégíteni, akkor a gabonatermelés

túlsúlya nyomasztóvá fog válni. Az intenzív

szántóföldi termelés ezt a nyomasztó túl-

súlyt természetesen enyhítheti, de egészen meg nem szüntetheti, E tehertétel alól a ma' gyar mezőgazdaság csak akkor szabadulhat, hogyha magát a szántóföldi termelést pró- Mljuk korlz'ttozni azáltal, hogy szántóföl—

di'mk egy részét és pedig egyelőre a szántó- földi termelésre legkevésbbé alkalmas terü—

leteit, mondjuk azokat, amelyek a kataszteri tiszta jövedelemnek egy bizonyos meghatá—

rozott minimumát sem érik el, átalakítjuk erdővé, állatállományunk fejlődésével pedig rétté és legelővél), az arra alkalmas t'ertile- teket viszont kertté vagy szőlővé, Az elmult évszázad második felében és a századfor- dulót követő időben ugyanis az erdőterület irtása, valamint a rét- és legelőterületek fel- törése és szántóföldi művelés céljára való felhasználása nagyon is túlzott mértékben folyt. Azáltal tehát, hogy a szántóföldi mü—

velésre kevésbbé alkalmas területeket ren- deltetésüknek inkább megfelelő mive-lési ágakká alakítjuk at, nem lépünk a külterje—

svbb gazdálkodás utjara, ellenkezőleg: az adottságok megfelelőbb hasznosításatól in—

kább mezőgazdasági termelésünk fellendü- lése várható.

Ivánfy János.

Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai a második világháború alatt.

Les échanges commerciaux de la Hongrie pendant Ia secundo! gnerre mondiale.

Résu'né. I/impéríalisme allemand dont les visées S'c'largissaíem sans cease, mul/urt dés 1938, outre Za. collaboration politiaue,

obmrber öconomiguement, avec le reste

(ch États européens du Sud-Est, la Hongrie aussi. Cette tentative, com/me ül *rcssort de la variation dos balances commercialeél, (lehozza, pour une large part, parce (me la vie économimze hong'roise tana-it obstine'ment a la l'iberté du commerce et, tírant parti des possibiliiés offertes, résistait ci l'opres- mon économiaue du Reich. Mais á mesure

gute la. guerre prenait de lteztension et

s'apm'oehrait du pays, la, pressionáoonomigw de l'Altmnagme pcsaít de plus en plus lourden'mnf sur la vie áconomiguc hongro'íso, Lu gímatitm de politigua eztém'eure du pays s'cnmímit de jour en jour, entraímant ses

?'("7;0I'C'Il.$*8i07i8 funcstes Sur l'indépendance (tumomígue également. titan! (lenné a—ue Ica Slmrutg'u'íe de Jim. Tiso et la Rozmwnie smmfo de aham dinasaut (Zu général Anto- nesoo se somnettaient au service des ten—

dtmccs impóríalistes allemandes, de sorig

1) Lásd még Soós Imre dr.-nak a Közgazdasági Társasága ban 1945 év őszén tartott előadását. *

i

' gue le denem—ment de la direction politigue et economigiáe de la Hongrie fut sub-itemeni aecule dans une impasse. Mais aussi long

,ienips ou'il fut possible, la Hongrie conti-

nuait des echanges oommeroiaua' avec les États allies, Guant aua: paya ueulres, elle _ _ amit progressivement reuSsi d'etenclre sur

ce plan ses relations commerciales: le resulr '

tat global des eohanges avec les olna pays

neutres (Suisse, Espagne, Portugal, Suede el Turguie) gui, en 1988, ne représentait encore gue 5.31% de la ivaleur du commerce

ewterieur total, augmenlait d'annee en annee pour aiteindre 12.10% én 1943. Jungau

printemps de 1944, la Hongrie fut le seul État en Europe sua-orientalt! gui ait pu con- server pour une bonne part son indepen- dance politiaue el évonomigue ; les Etats limitrophes l'agant totalement perdu au ddbut meine ou au cours de la guerre, leurs sources d'energie éoononu'gues ont (lú Servir

le mecanisme de guerre du Reich.

Touiours est-il aue la parl de l'Allemagne dans le commerce ea'térieur total de la

Hongrie se chiffrait en 1988 par 28.63%.

Aueo l'Autriche incorporée au Reich alle—

mond, le tauw des echanges montait a lő.2'7%, avec la Tchecoslooaguie —— surtout avec la Boheme et la Moravie —— a 5.24%, el avec la Pologne a 1.20% ; sans compier les Etats baltigues, ces trois derniers pour- centages font ensemble 21.71%_ En les ajoutant a la part valable pour l'Allemagne,

seule, la prOportion du commerce eaterieur de la Hongrie dans les relations allemandes était de 50.84% en 1988. Elle passait a 61,10% en 1948 et dans la. tragigue annee _ 1944, 'guand il ne pouoait plus etre auestion d'un regime economigue independent en pré-

ocnce de l'occupation allomande, a ,,76.44%.

Il s'ensuit donc one la proportion des echo/ri- ges cormnercíauw avec l'Allemagne et les pays contrólés par elle n'etait supérieure en 1943 aue de 10.76% a celle valable pour l'annee 1988. Tenant compte des efforts, menaces et de l'intimidation milita'ire gue

le , Reich amit mi depenser pour obtenir

cette modeste difference, on aura une idee

plus juste de la soi-discmte ,,collaboration"

de la vie economigue hongroise. Dans" tout ce gui surivenait en 1944, la maieure partie

des Hongrois eu. etaient innocents, parce gue

c'est un groupe irresponsable, meprisaui ks interets pol—itigues reels du pays et agissant a l'ombre des armes allemandes toujours

assez suggestives a de tels but—i, gui liorait

economiauement aussi la Hongrie a cette

Allemagnig) gui, guelgues mois plus lord, a

connu ele—memó une debacle entiere et to-

tale. La Hongrie recouvrit par la la liberte áconomigue avec toutes les possibilites ónoncées dans la ,,Charte de l'Atlantigue".

*

_ rinti

Most, hogy megtörtént a békekötés és gazdasági életünk fokozatosan újra bekap- csolódik a vilagkereskedelembe, érdemes

visszapillantanl külkereskedelmi forgalmunk

háboru alatti alakulására, miközben még csak a kereskedelmi mérleg alakulását fi—

gyelve is meggyőződhetünk arról, hogy a magyar gazdasági élet mily sávosan ra- gaxzkodott a kereskedel-em szabadsagahoz és milyen mértékben próbált az adott lehe- tőségeket kihasználva ellenállani a német gazdasági nyomásnak. ,

Az 1938. év, nevezhétö a második vilag—

haboru küszöbén általánosságban az utolsó békeeonelc, melyben hazánk gazdas—ági élete

* _az előző évekhez viszonyítva jelentős rend—

ellenességet még nem mutatott.

Ebben az esztendőben kereskedelmi ele- tüuk még alig érezte meg az év harmadik

negyedének politikai eseményeivel párhu—

zamosan alakuló gazdasagi valtozasokat.

Egyetlen momentum említhető meg: a ma- gyar-csehszlovák politikai feszültség által % előidézett északi határzár, mely a Cseh—

szlovákia felé irányuló forgalmat megbé—

nította, az átviteli forgalmat pedig meg

utakra terelte.

Kill-kereskedelmi forgalmunk 1938-ben részben a. háború előszelével'júmó áruhiány és részbenapolitikal jellegü árukorlatozáp miatt 13.4%-kal az 1937. évi szinvonal alá

esett.

Magyarorszag külkereskedelmi forgalmú- ban a vezető helyet 1938-ban az utódálla- mok (Ausztria 15.27%'-os,Romanla 6.55%-os,

Csehszlovákia 5.24%-os, Jugoszlávia 367

%—os részesedéssel) és a kontinens nagy—

hatalmú (Németország 28.63%'—ka1, Olasz.- ország T.49%-kal, Nagy—Britannia 7.28%—

kal), végül az Amerikai

(3.68%-kal) foglalták el. 'Világrészek sze-

megoszlúsban Európa 89.73%—kal,

Ázsia 1.72%—kal, Afrika 2.46%—kal, Amerika 6.03%-ka1 és Ausztrália 0.06%-kal szerepelt hazánk 1938. évi külkereskedelmi forgal-

mában. ' 4

A mindegyre növekvő német imperia- lizmus már az 1938. év végén a ,,Drang

mich Osten" eszméjétől áthatva a politikai együttműködésen kivül gazdaságilag akarta

Délkelet—Európa többi államaival hazánkat

is magához láncolni. E célkitűzések csak lassan—lassan sikerültek, minthogy a. ma-

gyar kormány, részéről több ízben erős el:

lenállás mutatkoZott. Ausztria bekebelezése

után azonban tagadhatatlanul komoly erőt

jelentett a nyugati határainkon a_ néma!

Egyesült Államok i—

' 92 194?-

l'. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása Németországgal és a kormányzósággal, a Balti államokkal és a megszállt

Répar/ition des échanges commercíaux de la Hongrie, en 1938—1944, avec I'Állemagne ef avec ment y íncorpore's, avec les États balffgues

'; 3—4, szám

Németország és alkőzigazr Nigelmsía'gzgs atlfztigaúzlv ' ' afásilag hozzácsalol terü en N' , - ga lag oz csa :) er ::

IÉ'IÚÉÉÉÉ gtek —— Allemagne et les Aü'gfnüzzü tek —— állama a; et les

Év ' territóires administra- territoire; :: ministre!—

Anne'es tivement ;; incorporés tivemem y Woman:

Behozatal érték Bthozatal érték Kivitel érték _ Kivitel érték , _ Vaiaur des importation Valeur des importations Valeur des exportatzons Valeur des ezportatwns

1.000 D ( % 1.000 P 3' % 1.000 13 l % 4 1.000!) %

1938 ... 123675 _ 3012 123673 3012 143350 27'44 143350 27'44

1939 ... 2365932 48'36 242929 49258 304251 * 50'40 309324 51???

1940 ... 318116 5289 343362 5706 25099? 4874 267.665 51 98

1941 . . . . . 429414 58'06 451800 6108 471034 59'88 513354 64'43

1942 483332 51'09 514236 5435 632501 54'94 68492? 5949

l943 612372 5337 663273 5780 776569 602? 825.168 64'04

1944 568.300 ('0'31 ól 6.226 (6'24 691107 ?3'63 721411 7661

hadigépezet; az így hazánkkal szomszé- dossú vált Némelbirodalom az első bécsi döntést követően ,,nagylelkü tettét" gazda- sági téren is ki akarta használni és 'köve- telte Magyarországon a maga érdekelnek

munk s az 1938. évi 7.49% helyett, 11.75%- kal ezerepelt az § ezévi összeredményben.

Viszont az angolszász hatalmakkal keres-' kedelmi kapcsolataink* egyre inkább la- zultak.

biztosítását. Igen alkalmas eSzközök vol- Az 1939, év őszén kirobbant háború már tak e terv megvalósítására a hazánkban le! lényegesen befolyásolta gazdasági életünk telepedett német: érdekeltségű ipari és ke- képét és lassan, de biztosan állami be—

reskedelml vállalatok. Ezek a magyar-né- met gazdasági kapcsolatok révén hazánkat fokozatosan a német háborús célkitűzések szolgálatába törekedtek beállítani,

Az 1939. év gazdasági élete már a háború

jegyében zajlott le; első háromnegyedében

lényegesen emelkedett külkereskedelmi for- galmunk, de az utolsó évnegyed folyamán, a háborús feszültség kirobbanása után, mint előrelátható volt, jelentős mértékben

avatkozás alá kerülő kereskedelmi életünk jelentős változásokat mutat. A fegyverek csatazajával párhuzamosan mindegyre fo- kozódott a küzdelem gazdasági téren is. Az

angolszász hatalmak életbeléptették a ten-

geri blokádot; ezáltal a tengerentúli álla- mokkal kereskedelmi forgalmunk lecsök- kent, noha még hadviselő állam sem vol- tunk.

A hadviselő államok ebben az esztendő visszaesett. Mindezek ellenére , kereske— ben gazdasági crőtartalékok gyűjtésére ren- delml mérlegünk a világgazdasági válság dezkedtek be. Főleg a Némelbirodalom mélypontja óta ebben az évben maximumát kereSkedel—mi életét teljesen az irányi—

érte el. 1939. évi külkereskedelmi forgal—

munk értékének összeredménye 1093 millió pengő volt; ez az összeg, melyből a beho—

tott tervgazdálkodás keretébe állította be:

kivitelre csakis a nélkülözhető vagy pedig a kompenzációs forgalomra előnyös árn- zatal 4899, a kivitel 6037 millió pengő, cikkek kerülhettek, viszont a behozatali for-

17.2%—kal multa felül előző évi forgal- galomban túlnyomó részben élelmezési és

munk összeredményét. A mérleg aktiv bányászati nyersanyagok szerepeltek.

egyenlegeként 1138 millió pengő szerepelt, melynek több mint háromnegyed része a ,,tengelyállamokra" esett.

Ebben az évben a Németblrodalom a

Protektorátnssal együtt a külkereskedelmi

1940-ben külkereskedelmi forgalmunk lé- nyegesen nem emelkedett, bár Kárpátalja már 'az előző év folyamán, Erdély egy tésre pedig ennek az esztendőnek az őszén a magyar vámterülelhez került. Csupán 239 forgalmunkból már 50.54%—kal részesedett millió pengős értéktöbbletet mutattunk ki, (az előző évben Németország részesedése azonban ez is részben a háborús áruhiány- külkereskedelmi forgalmunkból Ausztria és nyal járó lassú, de fokozott, áremelkedésnek Csehország nélkül 286370 volt). Ezt a je, tulajdonítható. * lentős többletet Ausztria és Csehország be- Külkereskedelmi forgalmunk stagnálásd—

kebelezése okozta. Olaszország viszonylatá- ban is emelkedett külkereskedelmi forgal-

nil—ic jelentős oka egyrészt az, hogy a meg?

induló gazdasági konjunktúra következté-

— 3—4. szánt 93 '1947?

, ' közigazgatásilag hozzácsatolt volt Cseh-Morva védnökséggel, volt Lengyel lőt orosz Keleti területekkel az 1938—1944. évben.

l'ancien Protectoral Ade BohémefMoravíe, I'ancien Gouvernement général de Pologne administrative:

et les lem'toires russes occupés.

Behozatali — ill ivit i többlet

.—

Excédentdes importations (——) ou es ezportations(—H

. — _- 1——

Összes forgalom —- Commerce total

Németország és a közigazgatá- sila hozzácsatolt területek

Németország és a közigazgatá-

Némdomág ll gne et les Némdomág silaig hozzácsatolt területek

ama Allema ne et les

Aliemagne territoire: administrative— Allemagne territoires agminístraiíve-

' — ment ;; incorparés ment y incorporés

Érték 1.000 P-bcn Ének 1.000 Deben

Vdeur m 1000 pengő: Vuleur m 1000 pengő: 1.000 P ! "lom? 1.000 P ! 0[0

4— 19177? 4- 19577 261023 28'63 261023 28'63

J,- 67.319 4- 66.895 541.183 49-49 552153 50-54

—- 67.719 _ ,, 76.197 569113 5098 611527 5472

47.620 4— 61.554 906448 59-00 965454 6282

nem -l— 170691 t,115.833 53-20 i,!99.163 57'18

tomor 161395 i.388.94l 57—02 l,488.441 6110

128361 109.185 1,265.4oz' 72-10 134153? . (6414

ben a lakosság jelentős vásárlóerőhöz ju— ményhez viszonyított 3_45%—ról 4.99%-ra,

tott és így a fölösleges készletek nagy ré- Svájccal ,25%-ról 4.56%-ra, Svédország-

szét felvásárolta; másrészt és főleg az újra- gal 1.45%-ról 1.46%—ra, Bulgáriával 0.59

éledő; magyar ipar a nyersanyagok és a

félgyártmányok nagyobb hányadát dol-

gozta fel. Ipar-unk ebben az időben a világ-

politikai helyzet miatt a bled—i konferen- ciának a nagyobb katonai erők tartásához

hozzájáruló határozata alapján a nagyobb katonai szükségletek kielégítésére rendezke—

dett be.

1940. évi külkereskedelmi forgalmunk

11115 millio pengős összértékébői a nem";

zalai értéke 6025 millió pengő (53.9%), a kivitelé pedig 5143 millió pengő (46.1%) volt: egész forgalmunkból már 6115 mil-

lió pengő (54.72%) jutott Németországra, a

volt Lengyel Fökormányzóságm és

'a volt Cseh—Morva Védnökségre. Vitatha-

tatlan tény, hogy a háború kiterjedésével és közelebb jutásával Németország gazda- sági nyomása egyre inkább fokozódott a még semlegesnek (nem hadviselőnek) ne—

vezhető Magyarországon is. Ebben az év- ben lényegesen nehezebb hazánk külpoliti—

kai helyzete s ez a gazdasági függetlensé- günket is erősen befolyásolta. Hisz Tiso

Szlovákiája és Antonesen "tan—csapatokkal"

megtűzdelt Romániája egyre inkább a né- met imperialista törekvések szolgálatába állt és igy az önálló magyar politikai és

gazdasági irányvezetés további kibontako-

zása zsákutcába került, Mindezek ellenére Magyarország még nagyban—egészben meg

tudta tartani gazdasági függetlenségét, sőt a semleges államokkal egyre erösbítette

' külkereskedelmi kötelékeit. Külkereske-

delmi forgalmunk részesedési arány—

száma Jugoszláviával az elöző összel-ed-

,%-ról 1.33%—ra és Törökországgal 063

%-ról 1.82%—ra emelkedett. Noha a blokád

a tengerentúli államokkal az összeköttetést

lényegesen megnehezítette, az Amerikai Egyesült Államokkal lebonyolított kereske- delmi fergalmunk összeredménye az egész

forgalom 3.43%-áról annak 3.64%-ára emel- kedett. Magyarország még a háborús Aug- liával is fenntartotta a gazdasági összeköt-

tetést, ámbár külkereskedelmi forgalmunk

összeredménye szerint az angliai forgalom

aránya az előző évi 4.96%-ról 1.63%—ra

esett vissza. Érdekes eseménynek nevezhető,

hogy az Olaszországgal kapcsolatos áru-

forgalmunk 1940. évi hányadosa, melyhez hazánkat akkor még jelentős politikai kap- csol-atok fűzték, az előző évi összforga- lomhoz viszonyitva csak O.76%—os emelke—

dést mutat.

Míg az 1940. évben hazánk megőrizte

semleges (nem hadviselő jellegét), az 1941.

év már lényeges változásokat okozott poli—

tikai és gazdasági életünkben. Hiába kö- töttiik meg' reálpolitikai eszméktől áthatva a magyar-jugoszláv örökbaráti szerződést,

mert rövidesen ez a dél felől oly biztosnak

ígérkező terület is hadszíntérré vált. A be!

kerített Jugoszlávia a főleg Románia és

Bulgária felől felvonuló német hadoszlopok centrális támadásának áldozatává lett s így ez a gazdasági nyersanyagokban bővel-

kedő _középhatalom' kiesett kereskedelmi

életünkből, holott az előző évben még kül—

kereskedelmi forgalmunk 4'.99%—át bonyo-

lította le. A háború szelétől oly borzaszs

tóan megtépázott akkori utódállamaival

3—4. szám 94 , , , 1947

2. Magyarország külkereskedelmi forgalma

Commerce exlérieur de la Hongfíé

m

Behoutal —— Importations Kiviiel

1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1933 1939 1940 1941

a) Érték 1000 pengőben

1 Auszmm ... 47.143 . . . . . . 95.405 .

2 Csehszlovákia ... . . 27.264 5.813 . . . 21.629 4.403 . . 3 Csehvylorva védnökség . . . 5.997 24.585 21.980 29.694 41.987 46.681 . 5.573 16.460 31.662

4 Szlovákia. . . . 8.447 19.817 22.637 30.295 43.510 37.634 . 4.045 13.555 17.019 3 Románia 40.133 23.926 23.719 4.071 14.402 15.806 16.801 20.946 17.019 10.263 1.059 6 Jugoszlávia . .. 18.579 23.583 33.336 4.922 —— — — 15.654! 14.088 22.457 6.994 _ 7 Németország?) . ... 123673 236932 313716 429414 483332 612372563300143350304251250997477034 8 Svájc ... 10.423 13.749 18.364 21.591 33.664 44.688 33.916 16.664 21.845 32.608 64.369 9 Olaszország ... 25.659 34.866 55.788155353 243479 201272 1.873 44.196 93.677 83.961 113.460 10 Franciaország . ... 6.193 6.429 883 2.601 4.344 2.916 1.1301 9.772 7.046 11.497 1.891 11 Belgium ... 4.186 6.514. 3.334 2.471 5.096 13.036 9.652 3.972 2.711 1.273 10.136 12 Némz1a1161d ... 15.200 14.949 3.443 1.428 2.026 3.299 2.929 8.115 11.342 4.359 2.307 13 Nagy-Britannia. ... 25.739 24.034 6.393 191 55 11 21 42.220 30.182 11.773 ——

14 Svédország ... 3.732 5.848 6.302 14.760 21.489 25.699 7.967 10.013 9.976 9.979 17.565 15 Finnország... ... 1.214 1.355 426 3.161 7.439 15.140 19.660- 1.130 913 1.138 3.906

16 Lengycbrszág . ... 5.853 8.011 -—— v— — —— M 5.361 4.706 —— ——

!? SzovielrUnió . ... —— — 531 1 1.330 7— ' —- * —— —— —' 1.494

113 Bu'gária ... 3.197 4.604 0.374 6.393 11.333 23.271 9.527 5.131 1.844 5.956 15.336 19 Görögország . ... 5.112 3.572 2.825 102 330 3.166 2.424 1.486 5.159 3.339 464 20 Törökország ... 2.556 3.554 13.927 21.128. 32.067 64.198 28.422 4.254 3.343 6.358 17.162 21 Egyéb curópa1ánamok ... 3.854 3.741 5.231 10.624123205 37.020 21.357 13.119 11.521 5.935 12.570 Európa összesen ... 369.710!440.924l552.049l734.157l944.255l1,147.431[600294 467422!553.654l492.012(793.628 22 Ázsia ... . ... 4.309 5.969 2.698 3.912 1.654 47 .2 11.744 9.343 4.713 131

23 Afrika 9.954 12.632 5.924 62 33 3 _ 13.037 11.045 6.637 168

24 Amerika 26.465 30.203 41.329 1.546 31 18 12 29.742 29.455 11.502 750 25 Ebből/lm. Egyesült Államok 21.590 22.519 35.832 1.519 21 1 12 12.762 14 996 4.863 277 26 Ausztrália ... . . 169 180 34 —— —- —— _ 437 208 18 ——

Mindössze ... 410407 489308 602534 739677 945373 1,147.499 803306 522382 603.705 514932 796677

b) Érték ola-ban

1 Ausztria. . . . . 11-43 — _ — * —— .. 18'26 —— _—

2 Csehszlovákia . 6.64 119 —— —— —— _. —— 4-14 -73 — M

3 Cseh-Morva vé _ 1-22 4—08 2—97 3-14 366 578 — 0-92 3 20 -97

4 Szlovákia . — 1-72 3-29 3-06 3-20 3-79 4-66 —- 067 2-63 2-24

3 Ron—14613 .. . . 9.77 591 394 72—55 1-52 133 208 401 282 199 0— 13

6 Jugoszlávia . ... 4.5: 4'81 5753 067 —— — — 3-00 2-33 4'36 038

7 Németország... ... 30—12 48'36 5289 5806 51- 33-37 70-31 27-44 50-40 48-74 59—83 8 Svájc ... 254 ?S! 305 292 3156 3'89 4—20 3-19 3-62 633 3703 9 Olnszerszág ... 6—25 7—12 926 2100 25-74 1734 11-23 8'46 15—52 1631 14-24 10 Franciaország . ... 151 131 0—15 11-35 (746 0—26 0-14 1-87 117 223 024 11 Belgium ... 1-02 1-33 0-64 033 0154 1-14 1-19 0—76 0-45 0—25 1'28 12 Németalföld ... 370 305 1-40 019 022 029 0'38 1-55 1'88 085 029

13 Nagy—Britannia . ... 6'2? 4*9l 1'06 0'03 0'01 0'00 0'00 8'08 5'00 2'29 2 —

14 Svédország ... 0-91 1-19 1-04 2-00 227 224 0-99 192 165 194 220 15 Hmm,; ... 030 028 0-07 043 079 1—32 2-43 0-22 12-15 11—22 049

16 Lengyelország . ... 1'43 1'64 —— —— —— -— " 1'03 0'78 —— ——-—

!? SzovieírUnió. . . ... — —— 0'09 1'53 —-— " - — — —-- —— 0'19

13 Bulgária ... 0-78 0-94 1-47 0'87 1-20 2-03 117 098 0-31 1-16 1-93 19 Görögország . ... 124 0173 047 0101 003 028 047 028 085 066 0'06 20 Törökország ... . 062 073 231 286 3-39 5-59 332 0182 12-55 123 215 21 Egyéb európai államok ... 094 0-75 0-87 1-42 766 3-21 2-45 347 191 PM 162 Európa összesen ... 9004] 90001 91'61] 99-25! 99-82! 9999110000 89'48l 9171! 9535! 99-87 22 Ázsia ... ._ 1715 122 0-45 0—53 0- 18 0—0: ._ 2—25 1-55 0-92 0—02

23 Afrika 242 2'58 098 0—01 0-00 0-00 _ 250 1193 1-30 0-02

24 Amerika 6'45 6-16 6-95 021 0100 0700 000 569 488 223 009

25 EbbölAm. Egyesült Államok 526 4190 595 0421 12-00 0—00 0—00 244 249 094 003 26 Auszirália ... 0—04 0-04 0—01 — —— ., —— 003 0-03 0—00 _—

Mindössze 10000 10000 10900 10000 10000 10000 10000 10000 10000 leo-oo 100-00

1) 1939-15! Ausztria adatai Németország forgalmában mulatlaifak ki.

') 193946! Auszkia adaíaí is banüoglahainak,

31-44.'kfszárxn

országok szerint 193846! 1944uig.

suivan! les pays, de 1938 é 1944.

Exportations Unazfofgabm —— Mouvement total

1942 1943 1944 1938 1939 1940 . 1941 1942 1943 1944

Valea! en 1000 pengős

. . . 142548 . . . . Áulricbel) !

. . . 48.893 10.216 . . . * . . che'coslovaguie 2

47.923 43.207 25.317 ——- 11.570 41.045 53.642 77.617 85.194 71.998 Proleclor. de Bohéme-Moravie 3 35.328 44.515 42.027 —— 12.492 33.372 40.456 65.623 88.025 79.661 Slovaguie 4

927 6.758 3.099 61.079 45.945 33.984 5.130 15.329 22.564 19.900 Roumaníe 5

4-— —— —— 34.233 37.671 55 .793 1 1.916 —- —— " Yougoslawe 6

632501 776.509 (97.167 267.023 541.183 569.713 906.448 i,115.833*1,388.941 1,265.4ó7 Allemagnea) 7 53.813 77.984 54.399 27.087 35.594 50.972 85.960 87.477 122672 ' 88.315 Suisse 8 229010 158.288 10.470 69855 128543 139749 268813 472519 359.560 12.343 Ila/ie 9 7.721 12.550 23.988 15.965 13.475 12.380 4.492 12.065 15.506 25.118 France 10 15.967 23.008 7.957 8.158 9.225 5.107 12.657 21.063 36.044 17.609 Belgígne 11

2.691 2.086 5.344 23.315 26.291 12.807 3.735 4.717 5.385 8.273 Pays-Bús 12

-—— —— —— 67.959 54.216 18.166 191 55 1 1 21 Grande:Brelague 13

23.052 32.358 10.848 13.750 15 .824 16.281 32 .325 49.541 58.057 18.815 Suéde 14

7.845 13.424 13.836 2.344 2.273 1.564 7.067 15.284 28.564 33.496 leande 15

—— -- -—— 11.214 12.717 -—— —— —— —— —— Pologne 16

—- —-— -— -—— —— 531 12.824 —— -— -—- Union Soviéhgue !?

22.813 24.585 7.131 8.328 6.448 14.832 21 .779 34.151 47.856 16.658 Bulgaria 18

1.249 5.720 4.308 6.598 8.731 6.214 566 1.579 8.886 6.732 Gléce 19

39.478 32 .347 17.930 6.810 6.902 20.285 38.290 71 .545 96.545 46.352 Turguie 20 25.284 35.197 22.977 21.973 15.262 11.266 23.494 50.489 72.217 44.334 Aulres pays d'Eumpe 21

1,150.632h_,zss.5%l 946.T98 831132! 994578]194496!l1.52918512,094.88712.436.02711,?55.092 Europe au lola!

-— -— —— 16.053 15.312 7.411 4.043 1.654 47 __ Ásie 22

673 1 —— 22.991 23 .677 12 .61 1 230 706 4 .... Afrigue 23

"— — — 56.207 59.658 53.331 2.296 31 18 12 Amérivye 24

—— —- —— 34.352 37.515 40.695 1.796 21 l 12 Don!: biaISIUm's 25 _

. -— —— —-— 606 388 52 .... —— —-— x -—- Oce'anie 26

msmos x,2ss.597l 946.798 952.989 um (zulu17.466!153645412997378!2,436.096l1,755.104 Totaux génélaux

Valent en %

—-— -—— —— 15'27 —— -— —— —— —— —— Auiríche 1

—— " —— 524 0'93 —— —— —— —— .., Tche'coslovagvie .,) 2

4'16 3'35 2'67 —— 1'06 3'68 3'49 370 350 4'10 Proleclot. de'Bobéme'Momvie 3

307 . 3'46 4'44 M— 1'14 299 763 313 361 4254 Slovagule 4

008 0'53 033 6255 4'20 3'04 0'33 0'73 0'93 1'13 Roumam'e É

—— .. r— 3'67 3'45 499 077 —-— -— —— Yougoslavie 6

5494 6027 73153 28'63 49'49 50'98 59'00 53'20 5702 7210 Allemagne 7

4'68 6'05 564 290 375 4'56 560 417 504 5'03 511355: 8

19'89, 12'28 ul'll 7'49 11'75 "' 12'51 17'50 22153 1476 070 Dalia 9

0'67 0'97 2'54 1 ' 71 1'23 I' 1 ! 079 0258 068 143 France 10

1'39 1'79 0'84 0'87 0'85 046 082 1'00 1'48 1'00 Belgigue 11

023 0'16 0156 750 ?40 I' 15 024 0'23 022 (747 Pays: 15.25 12

—- _. -— 7'28 4'96 1'63 0'01 0'00 000 000 Grande—Brelagne 13

2'44 2'51 1'15 1'47 1'45 1'46 210 236 2'38 1'07 Suéde 14

. 0'68 1'04 1'46 025 0'21 0'14 0'46 073 I'" 191 Finlande 15

— —— —— 1'20 I' 16 —-F — ——- -—- -—- Pologne 16

—— —— —— —— —— 0.04 0'83 —- ,— -— Union Soviéligue 1?

1 98 1'91 0'75 0'90 0'59 1'33 1'42 1'63 1'96 0'95 Bulgarie 18

0' ! ! 0'44 0'45 0'71 0'80 0'56 0'04 0'07 0'36 0'38 Gréta 19

3743 2'51 l'89 0'73 0'63 1'82 3'49 3'41 3'96 2'64 Turguie 20

2 19 2'73 2'54 2'37 1'39 0'99 1'55 2'41 2'93 2'55 Auhes pays d'Eumpe 21

9994 ! 10000 [0000 89-72 ] 90-94 § 93-44 ! 99-57 ] 99'88 ! zoo-oo § zoo-00 Europe au mm

—- '— —— I' 72 1'40 0156 026 0'08 0'0) .. Ásie 22

006 0'00 '— 2'46 2'17 I' 13 002 0'03 0'00 —— Aflígue 23

—- —— —— 6'03 5'46 4'7'7 015 001 000 000 Amétrgue .. 24

7— —— — 3'68 3-43 364 o' 12 0—01 0-00 0-00 Doru: ÉtalsrUnis 25

**" '*' "" 0'06 0'03 0'00 '— ... —- ., Oce'anie 26

100'00 ! 100'00 * 100'00 100'00

100'00 100'00 100'00 100'00 100'00 100'00 Tolaux généraux 1) A parti! de 1939, les données de l'Aum'che sont comprises dans celles de I'Allemágne.

') A perm de 1939, y sont comprises les données de I'Aulricbc égalemenI,

3—4. szám

(Szerbiával és Horvátországgal) még meg—

közelítőleg sem tudtuk a régi jugosúáv vi—

szonylatú külkereskedelmi forgalmat lebo- nyolítani. Bács-Bodrog vármegyének hoz-

zánk területileg visszakerült déli része vi—

szont bőséges mezőgazdasági kincseivel majdnem teljes egészében német gazdasági

kihasználás alá került.

A semleges államokkal ez évben is bővíl

tettük kereskedelmi kapcsolatainkat, noha

a német politikai nyomás egyre jobban fo- kozódott és ezáltal az orszag egyre erősen

ben sodródott be a háborúba.! Svájc for-

96 1947 :

Ambar magyar részről a gazdasági füg-

getlenség eszméje elég erős volt, Német- ország 1941—ben gazdasági téren egyre je- lentősebb pozíciókra tett szert. A Német- birodalom 1941—ben a közigazgatása alatt álló volt Cseh—Morva l'rotekturátussal ésa volt Lengyel Főkormányzósággal együtt kül—

kereskedelmi forgalmunk 62.82%—át bonyo- lította le, Külkereskedelmi forgalmunk összeredménye ebben az esztendőben 15364 millió pengő volt. Ebből a behozatal értéke 7393? millió pengőt (48.12%), a kivitelé pe- dig 7963? millió pengőt (51.88%) tett, Mér—

legiínk 57 millió pengő aktivummal zárult, galma az előző évi magyar külkereske-

delmi forgalom ösmeredményéhez viszo— ami túlnyomó részben a 615 millió pengés

nyitott 4.56%-I'Ól 5.60%-ra, Svédországé német kiviteli többlet eredménye volt, 1-46%'1'Öl 2-10%'1'3, Törökországé pedig Az 1941. évi külkereskedelmi forgalmunk- 1—82%'1'61 2.49%—ra emelkedett. Lengyei— hoz viszonyítva (15364 millió pengő)

orszag összeomlása után a kereskedelmi kapcsolatokat az akkor még csak átmeneti- leg a szomszédságnnkba kerülő Szovjet—Unió—

val is felvettiik, mellyel klilt'orgahnuuk össz eredményének 0.83%—at bonyolítottak le. A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok

azonban hamarosan megszakadtak, mert a

német—orosz összecsapás után, melynek elő—

készítésében Magyarország nem vett reszt, a magyar nép nagy többségének " akarata ellenére belesodródtnnk a háborúba.

Formális hadbalépésiink és a jóval előbb éietbeléptetett tengeri kereskedelmi zárlat

folytán a többi világrész már csupán 0.43%-

kai részesedett az 1941. évi kereskedelmi

forgalmunkban. A németekkel szemben,

hogy gazdasági integritásunkat némileg megőrizzük, a semlegeseken kivül Olaszor—

szággal mélyítettük iii/jelentősebben a ke—

reskedelmi kapcsolatokat, úgyhogy az olasz viszonylatban külkereskedelmi forgal—

ninnknak az egész forgalomhoz mért aránya

az előző évi 12,51%—ról ebben az esztendő—

ben 17.50%—ra emelkedett,

1942—ben lényegesen növekedett a forgalom értéke: 946 millió pengő behozatali és 11513 millió pengő kiviteli értékkel zárult;

vagyis összforgalmunk 20973 millió pen—

gőt ért el. A közel 2.1 milliárd pengés for—

galom több mint egyharmaddal, 36.5%—kal

haladta meg az előző évit. Ez a nagy emelkedés érthető okokból, a háború mér—

hetetlen anyagszükségletének pótlása cél- jából főként a kivitelben keletkezett. Ke- reskedelmi mérlegiinknek ez az oldala 44.594;—

kai növekedett, a behozatalunk pedig 279

%-l—:al volt magasabb az előző évinéL Az

első világháború befejezése óta ebben az

esztendőben közelítettük meg legjobban kiil- kereskedelmi forgalmunk csúcsteljesitmé nyét, az 1929. évi forgalom eredményét, amikor az export és az import értéke ösz- szesen 2.102_2 millió pengőt tett ki, Ez az értékemelkedés azonban a, forgalomba kerülő áruk mennyiségi gyarapodásán kivül jelen- tőa részben az árszínvonal növekedésének

tudható be. '

Bár 1942. januárjában mindegyre erő—

3. Magyarország külkereskedelmi forgalma az

Les écbanges commerciaux de la Hongrie avec

r

Behozatal -— Importat'ions Érték — Valeur Ország —— Pays

1.000 P 0/0

1942 ] 1943 ] 1944 1942 ] 1943 [ 1944

Sváic —- Suisse ._ ... §... 33.664 44.688 33.916 3'56 3'89 4'20

Spanyolország —— bspagne ... 2013 6.414 2.468 021 (756 031

Pctlugalia — Portugal 6.050 2.344 2.225 (773 020 0'28

Svédország -— Suede 21.489 25.699 7.967 2'27 2'24 0'99

Torokorszag —- Turguze 32.067 64.198 28.422 339 559 3252

ww- Összesen —— Totaux ... 96.183 143.343 74.998 1016 ! 12'48 ; 9330

södött az ipari együttműködésre vonat- kozó német követelés, ebben az évben kül—

kereskedelmi forgalmunk százalékos meg-

oszlása szerint német viszonylatban mégis

visszaesés történt, * mert míg 1941-ben a

külkereskedelmi forgalomnak 62.82%-át bo- nyolítottuk ie Németországgal, 1942—ben cSak 57.18% volt a Németbirodalom része—

sedése A lehetőséghez képest Magyaror-

szág még 1942- ben is láthatóan igyekezett ellenállni a német gazdasági befolyásnak.

Kereskedelmi mérlegünk német viszonyla—

tában 170.7 millió pengő aktivum mutatko zik, ami érzékelhetően ábrázolja a gazda- sági kizs'ákmányolásra irányuló német

törekvéseket, Olaszországgal, mely már

ebben az esztendőben határozott lépéseket tett a háborúból való kilépésre és a mi

elkülönülő törekvéseinket is támogatta, áru

esereiorgalmunk 22. 53%- -át bonyolitottulx 19, noha az előző évben csak 17. 50% volt az

olasz viszonylatú behozatalunk és kivite—

lünk aránya, A semleges államok közül Svájc, Svédország és Törökország forgalmát

szemlélve, megállapítható, hogy ebben az

esztendőben ezekkel az országokkal csak 9.94%-ra esett vissza a külkereskedelmi forgalmunk aránya az_ előző évi 10.19%-os

* részesedésről, noha svájci viszonylatban az előző évi 5.60%-kal szemben 4.17%-os ré-

szesedés mutatkozik. A német árucserefor

galom részesedésének visszaeséséhez annak

az egyre nyilvánvalóbb ténynek a felisme-

rése is hozzájárult, hogy a tengelyálla—

* mok előbb vagy utóbb ebből a háborúból vesztesként kerülnek ki. Kézzelfogható bi- zonyiték volt erre a külkereskedelem ie- rén a háborús blokád fokozása és annak jelentős eredményei. Ebben az esztendőben

' a tengerentúli forgalmunk aránya már csak 0.12% volt,-mégpedig 0.18% a behozni-ale

és 0.6% a kivitelé; behozatali viszonylat-

ban javarészt az előző évben elküldött árucikkek szerepeltek. '

1943—ban külkereskedelmi forgalmunk 2.436; millió pengőt eredményezett; Ez az értékmennyiség 33321nillio') pengővel ha- ladta túl az 1929. évi 21029 millió pen—

gős csúcsteljesítményt.

11475 millió pengő (47.10%) és a kivitele

13886 millió pengő (52. %%) volt; tehát

kereskedelmi mérlegünk 141.1 millió pengő aktivummal zárult.

Olaszországgal külkereskedelmi forgal—

munk az előző évhez viszonyítva az egész ;

évi forgalom 22.53%'-áról 1943-ban 14.76%—ra

csökkent. Ennek oka javarészt Italia liá-

borúból való kiugrása és hadszíntérré vá-

lása volt. Az öt semleges állammal (Svájc,

Spanyolország:, Portugália, Svédország és;

Tőiökország)lebonyolított külkereskedelmi.

forgalmunk aránya az előző évi 10.53 százalékról 1943-ban 12.10 százalékra emel kedettt, ami 'a gazdasági függetlensé—

giinkért folyó aktizdelem eredményessé—

gónek egyik tanujeie. Németországgal, a

volt Cseh—Morva Védnökséggel, a volt! (Len—

gyel Főkormányzósággal, valamint az át- menetileg német megszállás alá került úgy—

nevezett ',,líeleti területekkelű bonyolítot- tuk le külkereskedelmi forgalmunk 61.10

százalékát, 14884 millió pengő értékben;

ebből 6633 millió pengő a behozatali és

8251 millió pengő a kiviteli forgalomra ju-

tott. Az 1943-es kereskedelmi mérlegünk német viszonylatában 1619 millió pengő aktívum mutatkozik, mely csak jelentékte- len mériékben maradt el az előző évi 170,7

millió pengés aktívum mögött.

Ebben az esztendőben a magyar kor- mány; már felvette a Szövetségesekkel az

összeköttetést és azon fáradozott, hogy a kedvező alkalmat kihasználva előbb-utóbb kiváljék a háborúból. Ezek a politikai tö-

európai semleges államokkal az lé42—l944. évben.

les pays neulres de l'Europe, en 1942—1944.

Kivitel —— Exportattom

Érték —-— Valeur

M

Osszes forgalom —— Commerce total Érték —— Vuleur

1.000 P 0/0 1.000 P 0lo

1942— 1943 1944 1942 l ] *1944 1942 I 1943 ] 1944 194é 1943 1944

53.813 77.984 54.399 4'68 6—05 '5'64 ' 87.477 mm 88.315 4—1? 5104 5-03 2206 5.827 ma 019 . 045 032 4.219 12.241 5.204 0-20 0-50 0-30

1.121 2.876 536 010 022 0'06 S.Oi'l 5.220 2.761 039 0'22 0'16

zsmz 32.358 10.848 2-44 2—51 1-15 49.541 58.057 18.815 .?"36 238 z-or

39.478 32.347 17.930 343 2'51 1'89 71.545 96.545 46.352 3'41 3'96 2'64

124670 — 151392 86.449 10'6'4 ! 1174 ! 9'06 220353 294.735 ; 161447! 10—53 12—10 9—20

A behozatal értéke ,

3—4; szám

rekvesek gazdasági téren is éreztették ha-

tásukat, mert a magyar-német kereske- delmi szerződésben vállalt kötelezettségem-

ket, amennyire lehetséges volt, csak vonta—

tottan és részben teljesítettük.

A háborúból való kiugrás jegyében zaj-

"lott le az 1944. év eleje is. Magyarország

volt Délkelet-Európában az egyetlen állam,

amely még jórészt meg tudta őrizni politikai és gazdasági függetlenségét. De ez nem tartott sokáig. 1944 március 19, után

már egyre erősebb lett a német nyomás 8 az gazdasági téren is mindegyre inkább éreztette hatását. Az év második felében a hadszíntér közeledése, politikai (függet—

lenségünk elvesztése és ax légitámadások

majdnem teljesen megbénították külkeres- kedelmi kapcsolatainkat,

Ebben az esztendőben külkereskedelmi for-

galmunk az előző évi 24361 millió pengős eredménnyel szemben 17551 millió pengőt

ért el, ami 28,8%-os visszaesést jelent. A

behozatal értéke 8083 millió pengő, a kivi—

tele pedig 9468 millió pengő volt. Német-

ország a Cseh-Morva Protektorátussal, a Lengyel Főkormúnyzósággal és a még ke- zében lévő keleti területekkel külkereske—

delmi forgalmunk 76.44%—át bonyolította le.

Olaszországgal jóformán teljesen megszűnt

a kereskedelmi lmpcsolatunk; aránya az

előző évi 14.76%—ról 0.70%—ra csökkent. A

semlegesekkel (Svájc; Spanyolország, Por- tugália, Svédország és Törökország) az év első felében még jobban megszilárdítottuk a külkereskedelmi kapcsolatokat; mégis,

mig semleges vlszonylatú külkereskedelmi

forgalmunk az összfmrgalomnak 1943—ban még 12.10%-át érte gel, addig az egész 1944, évben a killkereslmdelmi forgalom összeredményében a semleges államok már csak 9.20%-kal szerepeltek. Ezt az érték- eltolódást részben hazánk hadszíntérré vá-

lása, de főként az év őszén történő politi-

kai események okozták.

Ha behatóbban figyeljük a háborús évek- ben a magyar külkereskedelem alakulását,

meggyőződhetünk arról, hogy gazdasági

életünk a lehetőségekhez képest erösen

szembehelyezkedett a német imperialista . törekvésekkel s a nyilasok hatalomra jn-

túsáig hazánk legalábbis részben meg

őrizte gazdasági függetlenségét, melyet a

szomszéd államok még a háború előtt vagy pedig a háborúw folyamán elveszitettek.

Ausztria már 1938-ban német érdekeltség lett, Csehország 1939, őszétől iparának tel-

_ 15.27% -os,

*.98 ! — ; 194?—

jes mozgósításával a németek szolgálata?

ban állt, ugyanakkor $lovákia, a németek _

csatlósáva szegődött. Lengyelország bá—

nyúit 1939 őszétől a németek aknázták ki—

és a lengyel mezőgazdaság is a Német—

birodalom részére volt kénytelen termelni.;

Az akkori Románia a háború továbbvitele szempontjából nélkülözhetetlen román pet:- rólenmot bocsátotta a német hadigépezet

rendelkezésére és az oly bőven termő román gabonaföldek terméséből is sok _ke—

rült a német tárházakba. Bulgaria külke—

reskedelmi forgalmának legjelentősebb (ré—

szét szintén Németországgal bonyolította le.

Szerbia és Horvátország nyersanyag—ából pedig nagy mennyiség került a _Németblro—

d—alomba. '

Magyarország gazdasági függetlensége megvédése érdekében a lehetőségekhez ké-

pest nem tett eleget a németek gazdasági

követeléseinek, sőt nem tartotta be a kény—

szerítő nyomatékok hatása alatt létrejövő

magyar-német kereskedelmi szerződésben

vállalt kötelezettségeit sem. Inkább olasz

kereskedelmi kapcsolatokkal ellensúlyozta

résten a német befolyást, *sőt a semleges államokkal is jobban kimélyitette gazdasági összeköttetéseit; hiszen kereskedelmi for- _ galmunk összeredménye az öt semlegessel

(Svájc, Spanyolorszag, Portugália, Svéd- ország és Törökország) 1938-ban az egész külkereskedelmi forgalom értékének csak 5.31%-a volt, az évek folyamán aztán fo—

kozatosan emelkedett és 1943—ban már

12.10%-ot ért el. E forgalomban csak 1944—

ben mutatkozik némi visszaesés de ez az

év folyamán történő német megszállásnak

tulajdonítható,

Tény, hogy 1938-ban százalékos megosz-

lásban Németországgal a külkereskedelmi forgalmunk összeredménye az egész forga- lom 28,63%-a volt. A Németbirodalomba beolvadt Ausztriával külkereskedelmi (for—

galmunk összeredménye alapján azonban

az egész forgalomhoz viszonyítva 1938-ban

Csehszlovákiával, melynek je-

lentős részét a cseh és morva viszonylatú

forgalom tette, 5.24%—os és Lengyelország- gal 1.20%—os forgalmat bonyolitottnnk le,

ami összesen ._. a Balti államok forgalmát

tilgyelembe se véve —— még 21.71%-os része- sedést jelent. Igy ha Németország 1938. évi forgalmához ezeknek az államoknak for- galmát is hozzákapcsoljnk, a Német forgo.-

lom aránya Magyarország külkereskedelmi

forgalmának 50.84%—úra nő. Ez 1%3-ban

'61.10%—vra, majd a tragikus 1944. évben,

melyben a német megszállás miatt önálló

gazdasági erőkifejtésünk már nem volt le—

hetséges, 76.44%'-ra emelkedett Tehát a németviszonylatú forgalom aránya 1943-ban csak 10.76%-kal multa felül az 1938. évi német viszonylatú forgalom részesedését.

Ha figyelembevesszük, hogy ezt az arány- lag csekély eredménykülönbözetet iNémet- ország mily nagy erőfeszítések, fenyegeté—

sek és katonai nyomas alapján tudta csak elérni, a magyar gazdasági élet ,,egyíitt-

működéséről" már helyesebb képet kapunk.

Ami 1944-ben történt, azért a magyarság

tekintélyes része nem felelős, mert egy az

ország reálpolitikai érdekét semmibe sem vevő csoport az akkor még erre a célra

eléggé ütőképes német fegyverek oltalma

alatt szolgáltatta ki_ gazdasági téren is

hazánkat annak a Németországnak, mely

néhány hónap mulva x a maga egészében összeroppant a szövetséges hatalmak ököl—

csapásn alatt. Igy ezáltal újra megadatott, gazdasági téren is a lehetőség arra a sza—

badságra, amelyet az emberi szabadságjo-

gok nagy alapokmánya —— az ,,Atlantic

Charta" — hirdetett meg.

Ligeti Imre dr.

A Magyar Államvasutak berendezései és forgalma az 1946. évben.

Les installations et le lrafic de; Chemin: de fer de l'État hongrois en 1946.

Résumé. Le fléan de la gnerre fit de grands

meal/es en Hongrie dans le résean des noies, les pants, les batiments, les installa—

tions de súfr'eté et le matériel ronlant des

(lhemins de fer de Z'État_ Par exemple, la

gnewe en amit détrnit 35.6% da resea-u

des noies, 38.770 des appareils d'éoi—

imnent et 10.4% des tnnnels. Les tra-

lvailieurs du chemin de fer s*acgnitterent

cependa/nt, pendant des mois entiem, d'un

iabeur aeharne pour rajnster les installa- tions du résean de l'IL'tat, de sorte gne valni—ci a pu assurer le tnafic, en 1946, d'une Men statisfaisante a tous les égards.

A la fin de 1946, les C'hemins de fer de l'Éiat honyrois una/lent nne lon—gnenr de construction de 7.997.5 hm, et une longneur Welt-ploitation de 8.108.8 km, on ronlaient

1.180 locomotioesl a vapenr, 1.370 wagons

a ooyagenra et 12.197 wagons a marchandi—

ses anpartenant en propre anm O'hemins de fer de i'État honyrois. An snrplus, on aoazit

mis en service aussi les nekie—ules éirangers

laissós sur les lignes hongroises,

lies Chemins de fer de l'lí'tat hongrois ont

transporte em 1946 au total 62.33 millions de

voyayenrs et 9.2 millions de tonnes de

marchandises Ces chiffres montrent res—

pectieement une régreasíon de 58.670 et de 12.570 par rapport am: ooyageurs et

marchandises transportés dans l'ea-ercice 1936/37.

*

A másodlk világháború Magyarországon is véglgsepert és nagy pusztítást végzett a

M agyar Államvasutak. vágányhálózatában,

llldaiban, épületeiben, biztosító berendezései—

ben és járómüállomúnyában. A háború el- vonulása utún a MAV nagy lendülettel dol- gozó alkalmazottjai hónapokon keresztül

hatalmas munkát végeztek és elérték azt,

hogy a MAV az 1946. év végére sok tekin—

tetben már majdnem békebeli színvonalon állt. Az Államvasutak 11.655 km (hosszú vágányhosszúból 4.148 fkm. pusztult el vagy sérült meg, ami 35.6%-os károsodást je- lent. Az 1946. év végére 3.148 km vágányt

építettek újjá. A MÁV 13.784 drb kitérő

szerkezetéből 5.330 drb puSztult el, tehát az állomány 38.7%-a, Az 1946. év végéig 4.358 drb kitérő szerkezetet hoztak helyre.

A MÁV vonalain lévő 10.219 drb áteresz- ből és hldból 832 pusztult el vagy rongáló- dott meg. Az 1946. év végéig 799 drb—ot

állítottak Helyre, IDG-ot végleges, 693-at pe- dig ideiglenes formában Az Államvasutak _hálózatán levő 2.074 folyóméter alagútból

215 folyóméter pusztult el, ami az állomány 10.4%-n. Az 1946. év végéig az elpusztult ulngutakból 200 folyóméter újjáépült. A biz—

lusíló berendezések is nagy veszteségeket szenvedtek. Biztosított állomás 347 volt, ebből elpusztult vagy megrongálódott 272.

üzembe helyeztek az 1946. év végéig 3l9et, ebből 70—et végleges formában. A jel- zőkkel fedezett állomások száma 241 volt, ebből elpusztult 113, az 1946. év végéig helyre—z'tllltottak 141—et (m$-at véglegesen).

'Vonalnn fekvő blztosított hely 108 volt, el- pusztult belőle 77, llelyreállítottak 55-öt (SO-at véglegesen). Térközblztosltó őrhely 224 volt, elpusztult 220, helyreállítva 70

(10 véglegesen), Jelzőberendezéssel felszerelt

őrhely volt 48, elpusztult 26, véglegesen helyrez'úlltottz'tk valamennyit, *

A. Magyar Államvasutak vonalainak épi- tési hossza az 19—16. év végén, 79975 km—t