K UTATÁSI HIPOTÉZISEK

A kutatási kérdések alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:

H1: A nemzetközi hallgatóküldés támogatási rendszere és hallgatófogadási céljai befolyásolják a nemzetközi felsőoktatási mobilitást a BRICS országok esetében.

A feltörekvő országok esetében a versenyképes felsőoktatás létrehozása állami szerepvállalás nélkül szinte megvalósíthatatlan. A globalizációs folyamatok következtében a verseny a pénzügyi források megszerzése mellett a hazai és nemzetközi hallgatókért, illetve oktatókért is folyik (Horta, 2009). A nemzetközi hallgatóáramlás kétirányú folyamat. Feltételezem, hogy a BRICS országok kormányzati szakpolitikai céljai a hallgatóküldésre és a hallgatófogadásra is hatással vannak. A hipotézis igazolására dokumentumelemzést és szakirodalom feldolgozást végzek, amely során áttekintem a BRICS országok kormányainak felsőoktatással, illetve nemzetközi hallgatóáramlással kapcsolatos szakpolitikai céljait.

H2: Feltételezésem szerint a nemzetközi hallgatóáramlás skálafüggetlen hálózat és érvényesül rá a Pareto-elv szabálya.

A hallgatóáramlásokat szükségszerűen magas koncentráció jellemzi. Ennek történelmi, nyelvi, kulturális, demográfiai, gazdasági és politikai okai lehetnek (Daniel, 1998; Marginson, 2006; Horta, 2009; Azourya et al. 2014; Beinea et al. 2014;

Rugde, 2016). A különböző okok együttes hatásának eredményeként feltételezésem szerint a hallgatóáramlások hálózata skálafüggetlen, vagyis kevés olyan ország van, amelynek sok országgal van kapcsolata, és sok országból fogad hallgatókat, illetve sok olyan ország van, amelynek kevés kapcsolata van és szinte alig fogad hallgatókat.

Feltételezésem szerint a hallgatóáramlásokra jellemző a magas koncentráció, vagyis a hallgatóáramlásokban résztvevő országok kevesebb, mint 20%-a fogadja a hallgatók 80%-át. Hipotézisem igazolására hálózatelemzési módszereket alkalmazok a Gephi grafikon és hálózat elemző program segítségével.

16

H3a: A gazdaságilag versenyképesebb országok feltehetően a nemzetközi hallgatóáramlásban - a fogadói oldalon - jelentős szerepet töltenek be.

H3b: A felsőoktatási versenyképesség magasabb szintjén lévő országok a nemzetközi hallgatóáramlásban feltehetően erősebb hallgatófogadó szerepet töltenek be.

Az országok gazdasági és a felsőoktatási versenyképességet egymásra gyakorolt hatásuk miatt együtt célszerű vizsgálni (Chikán, 2014). Feltételezésem szerint az országok gazdasági és felsőoktatási versenyképessége, illetve a nemzetközi hallgatóáramlásban betöltött szerepe között van kapcsolat. Azok az országok, amelyek a versenyképesség alapján az élmezőnyhöz tartoznak, valószínűsíthető, hogy a nemzetközi hallgatóáramlásoknak is kiemelkedő célpontjai. A hipotésisek alátámasztása érdekében korrelációs vizsgálatot végzek.

H4. A világkereskedelmi kapcsolatok vizsgálatának bizonyos elemei felhasználhatók a nemzetközi hallgatóáramlási kapcsolatok elemzésénél is.

Feltételezem, hogy a kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják az adott ország helyzetét a hallgatói mobilitásban. Azok az országok, amelyek a világkereskedelemben az élmezőnyhöz tartoznak, valószínűsíthető, hogy a nemzetközi hallgatóáramlásban is kiemelt szerepet töltenek be. Feltevésem alátámasztásához hálózatelméleti eszközöket és leíró statisztikai módszereket használok, amelyhez a számításokat az SPSS Statistics és a Gephi programokkal végzem el.

H5: Feltételezésem szerint a BRICS országok nemzetközi felsőoktatásban betöltött pozíciója jelentősen javulni fog, így közép,- vagy hosszútávon versenytársai lehetnek a nemzetközi felsőoktatási piac jelenlegi vezető országainak.

A BRICS országcsoport globalizációs folyamatokban betöltött közép, illetve hosszabb távú térnyerésétől függően feltételezhető, hogy szerepük növekedhet a nemzetközi hallgatóáramlásban is. Hipotézisem alátámasztása érdekében idősor-elemzést végzek trendszámítás segítségével és prognózist készítek a BRICS országok helyének meghatározására a világ nemzetközi hallgatóáramlásában 2025-ben.

A disszertáció felépítése az 1. számú ábrán látható.

17 1. ábra: Disszertáció felépítése

Forrás: saját szerkesztés

BRICS országok nemzetközi felsőoktatásban betöltött szerepének vizsgálata

Szakirodalmi áttekintés

18

Értekezésem három részből áll. Az elméleti részben a nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozásán keresztül ismertetem a gazdasági és felsőoktatási versenyképesség nemzetközi szintű meghatározásait, a felsőoktatásban végbemenő globalizációs folyamatokat, illetve a társadalmi kapcsolathálózati elemzés módszertani alapjait. A hálózatelemzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalomból összegyűjtött empirikus kutatásokból kiemelem a társadalmi, gazdasági világkereskedelmi és felsőoktatási publikációkat.

Összefoglalom a BRICS mint országcsoport létrejöttének körülményeit, majd ismertetem a felsőoktatással kapcsolatos közös és ország specifikus célkitűzéseit.

Bemutatom a BRICS országok felsőoktatási piaci versenyben való helytállásának kormányzati stratégiáit. Ismertetem a főbb nemzetközi versenyképességi- és felsőoktatási rangsorokat, kritikájukat és hatásukat a nemzetközi hallgatóáramlásokra.

Vizsgálom a BRICS országok nemzetközi felsőoktatási versenyben betöltött szerepét és annak változását a versenyképességi rangsorok, valamint a hallgatóáramlási adatok elemzésén keresztül.

A kutatás második felében elemzéseket végzek a BRICS országok nemzetközi kereskedelmi és hallgatói mobilitás adatainak felhasználásával. A kutatást saját szerkesztésű nemzetközi adatbázisok hálózati és statisztikai elemzésével támasztom alá. Kísérletet teszek az elkövetkezendő évek nemzetközi felsőoktatásában bekövetkező változások és trendek meghatározására, ezen belül a BRICS országok szerepének alakulására. Végül összegzem a kutatás eredményeit, megfogalmazom a téziseket és a lehetséges jövőbeli kutatási irányokat.

19