4. BRICS ORSZÁGOK A NEMZETKÖZI HALLGATÓÁRAMLÁSBAN ÉS A VILÁGKERESKEDELEMBEN
4.3. BRICS ORSZÁGOK A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI HALLGATÓKÜLDÉS ÉS HALLGATÓFOGADÁS PIACÁN
4.3.1. A világ vezető országai a nemzetközi hallgatómobilitásban
A nemzetközi felsőoktatási mobilitásban a vizsgált időszak elején, 2003-ban közel 2 millió hallgató vett részt összesen 97 országból. A hallgatói létszám és a mobilitásban résztvevő országok száma több mint 30%-al növekedett 2013-ra (UNESCO, 2003, 2008, 2013). A világ fő fogadó és küldő országai a 10. táblázatban láthatók.
10. táblázat: Top 10 ország a nemzetközi hallgatóáramlásban (2003 - 2008 - 2013)
2003 2008 2013
Országok száma 97 100 79
Hallgatók száma 1906933 2254283 2600431
Legjelentősebb Forrás: UNESCO adatok (2003, 2008, 2013) saját számítás és szerkesztés
Megjegyzés: Piros színnel kiemeltem a BRICS országokat.
77
A legjelentősebb fogadó országok között két BRICS ország: Kína és Oroszország szerepel a Top 10-es listán. Ezeknek az országoknak a pozíciója jelentősen erősödött a 2003-tól eltelt időszakban. Kína közel ötszörösére, Oroszország közel négyszeresére növelte a fogadott nemzetközi hallgatók létszámát a 2003-tól eltelt 11 éves időszakot figyelembe véve (10. ábra).
A Top 10 hallgatófogadó ország közül az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália megtartották vezető pozícióikat annak ellenére, hogy az országokba érkező hallgatók számának növekedési üteme elmarad a feltörekvő kínai és oroszországi növekedési ütem mögött. Az élvonalbeli fogadó országok közül a nemzetközi hallgatók fogadásában 2003-ról 2013-ra a legnagyobb változás Kína esetében történt ahol, a nemzetközi hallgatói létszám több mint négyszeresére nőtt a vizsgált időszakban.
10. ábra: A világ Top 10 hallgatófogadó országa (2003 - 2008 - 2013)
Forrás: UNESCO adatok (2003, 2008, 2013), saját számítás és szerkesztés
A Franciaországba és Spanyolországba érkező felsőoktatásban résztvevő nemzetközi hallgatók száma szinte nem változott a vizsgált években (10. ábra). Ez alapvetően csökkenést jelent, hiszen a világ összes nemzetközi oktatásban résztvevő hallgatói létszáma 36%-os növekedést mutatott 2003 és 2013 közötti időszakban. Németország esetében folyamatos csökkenés tapasztalható. Balve tanulmányában összegezte, hogy ez az abszolút értékben csökkenő nemzetközi hallgatói létszám a nyugati országok egyetemeinél általánosan tapasztalható. Az European mobility programs (Erasmus) keresztül a Németország egyetemein tanuló nemzetközi hallgatók létszáma sem
0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000 800000
2003 2008 2013
78
növekedett signifikánsan. A nemzetközi hallgatói létszám stagnálásának elsődleges okát Balve a külföldi hallgatók beilleszkedését elősegítő programok hiányában látja (Balve, 2014).
11. ábra: A világ Top 10 hallgatóküldő országa (2003 - 2008 - 2013)
Forrás: UNESCO adatok (2003, 2008, 2013), saját számítás és szerkesztés
A hallgatóküldő országok (11. ábra) élvonalában szereplő Kína megtartotta első helyét és a legnagyobb növekedési (több mint kétszeres) ütemet mutatja a vizsgált időszakra vonatkozóan. A létszámváltozásban és a növekedés ütemében hasonló India és Dél-Korea. A legjelentősebb változás Vietnam esetében tapasztalható. A 2003-as évhez képest 2013-ra közel négyszeresre nőtt a vietnámi hallgatók száma a nemzetközi hallgatóáramlásban.
4.3.2. BRICS országok szerepe a nemzetközi hallgatói mobilitásban
A BRICS országainak nemzetközi felsőoktatásban résztvevő hallgatói létszámát és annak változását a 2003-as, a 2008-as és a 2013-as évekre vonatkozóan a 12. ábrán összegeztem. A hallgatófogadás és a hallgatóküldés adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a BRICS szervezet országai sem jelentőségükben, sem fejlődésben nem képeznek homogén csoportot. Kína és Oroszország helyzete és
0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000 800000
2003 2008 2013
79
szerepe kiemelendő a hallgatófogadásban, addig a hallgatóküldésben India és Kína játszik meghatározó szerepet. A vizsgált országokat eltérő demográfiai hátterük (2.
számú melléklet) miatt nem célszerű egymáshoz viszonyítani. A nemzetközi felsőfokú hallgatóáramlás (a 2003, 2008 és 2013 évek statisztikai adatai) az adott országban bekövetkezett változások bemutatására szolgálnak.
12. ábra: Nemzetközi felsőfokú hallgatóáramlás a BRICS országokban
Forrás: UNESCO adatok (2003, 2008, 2013), saját számítás és szerkesztés
Megjegyzés: Student ”export” a hallgatóküldést, student ”import” a hallgatófogadást jelenti (Brista et al.
2015)
Kína vezető szerepe mind a felsőfokú oktatásban résztvevő nemzetközi hallgatófogadásban, mind a hallgatóküldésben kimagasló a BRICS csoporton belül is.
Oroszország, jelentős szerepet tölt be a hallgatófogadásban. Az Oroszországba érkező nemzetközi hallgatók száma 2013-ban közel négyszerese volt a 2003-es létszámnak.
India, Kína után a második legjelentősebb ország a hallgatóküldésben a világon. A brazil egyetemekre a legkisebb arányú a nemzetközi hallgatók beiratkozási aránya a BRICS országok közül (QS, 2016). A hallgatóküldésben aktívabb a Dél-afrikai Köztársaság, de messze elmarad a létszámnövekedés üteme Oroszország, India és Kína mögött. Dél-afrikai Köztársaság a csökkenő tendencia ellenére több nemzetközi
Brazília Oroszország India Kína Dél-Afrika
Student "export" 2003 18534 34859 110389 289423 6044 Student "export" 2008 20832 52180 184144 444934 4993 Student "export" 2013 29645 63991 187433 702284 5848
Student "import" 2003 423 44250 5076 46222 28940
Student "import" 2008 8689 129934 7501 152159 21560 Student "import" 2013 9171 156220 21251 201769 22589
0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000 800000
Hallgatók száma
80
hallgatót fogad, mint India a vizsgált időszakban. A hallgatók száma küldés tekintetében is csökkent a 2003-as évhez képest (12. ábra).
4.3.3. A nemzetközi hallgatóáramlások és a versenyképességi rangsorok Disszertációmban a WEF-GCR összesített indexét és az 5. pillérjének adatait használom fel. Az összehasonlításom célja megvizsgálni, hogy a BRICS országok az összesített index és a felsőoktatási versenyképességi (5. pillér) rangsorban elfoglalt helye milyen kapcsolatban van az adott ország hallgatófogadásban elfoglalt helyével.
Igaz-e az a feltevés, hogy a gazdaságilag, illetve a felsőoktatásban versenyképesebb országok nagy valószínűséggel a hallgatóáramlások szempontjából, mint fogadó országok az élvonalhoz tartoznak.
11. táblázat: Korreláció a WEF (2012-13) versenyképességi értéke, az 5. pillér értéke és az UNESCO nemzetközi hallgatófogadás (2013) adatai között
Correlations
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
Forrás: saját szerkesztés, WEF és UNESCO 2013-as adatai
Megjegyzés: A 2013-as év WEF versenyképességi rangsorában 148 ország szerepel, de az elemzés 120 országra terjed ki az UNESCO adatbázisának hiányossága miatt. A korrelációs vizsgálatban a csökkentett adatok ellenére szerepel az összes BRICS ország.
A feltevés igazolása vagy elvetése érdekében korrelációs vizsgálatot végeztem, amelyhez a WEF GCI 2013-as összesített versenyképességi és az 5. pillér rangsor értékek adatait, illetve az UNESCO 2013 évre vonatkozó felsőfokú nemzetközi hallgatóbeáramlás létszám adatait használtam fel. A 6. számú melléklet tartalmazza a vizsgált országok listáját és a 2013. évre vonatkozó adatokat.
81
Megállapítható, hogy a korrelációs együtthatók szignifikánsak 0,01 szintnél, illetve, hogy a Pearson-féle korrelációs vizsgálat közepesen erős pozitív kapcsolatot mutat a vizsgált országok összesített versenyképességi értékei és a nemzetközi hallgató beáramlás létszámadatai (0,424), illetve az 5. pillér értékei és a nemzetközi hallgató beáramlás létszámadatai (0,351) esetében is. A táblázatban szereplő GCI összesített értékek és az 5. pillér értékek közötti kapcsolat nem értelmezhető, hiszen az 5. pillér része az összesített versenyképességi index értéknek (3. táblázat).
K3 kutatási kérdés alapján, ”hogyan írható le és milyen erősségű a kapcsolat a vizsgált országok gazdasági és felsőoktatási versenyképessége, illetve a nemzetközi hallgatói mobilitása között?”, felállított H3 hipotézis igaznak bizonyult.
H3a: A gazdaságilag versenyképesebb országok feltehetően a nemzetközi hallgatóáramlásban - a fogadói oldalon - jelentős szerepet töltenek be.
H3b: A felsőoktatási versenyképesség magasabb szintjén lévő országok a nemzetközi hallgatóáramlásban feltehetően erősebb hallgatófogadó szerepet töltenek be.
A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy van kapcsolat az általános és felsőoktatási versenyképesség és a között, hogy egy adott ország milyen szerepet tölt be a nemzetközi hallgatóáramlásokban.