4. BRICS ORSZÁGOK A NEMZETKÖZI HALLGATÓÁRAMLÁSBAN ÉS A VILÁGKERESKEDELEMBEN
4.5. N EMZETKÖZI HALLGATÓÁRAMLÁSI ELŐREJELZÉS A BRICS ORSZÁGOK TEKINTETÉBEN
felsőoktatási kapcsolataik tekintetében jelentősek a különbségek. A BRICS országokat nem tekinthetjük a nemzetközi hallgatóáramlásban betöltött szerepük alapján homogén országcsoportnak.
4.5. Nemzetközi hallgatóáramlási előrejelzés a BRICS országok tekintetében
A nemzetközi hallgatóáramlások előrejelzésével kapcsolatban számos országspecifikus tanulmány született. Böhm és szerzőtársai 2002-es tanulmányukban 130 országot vizsgálva, a várható nemzetközi hallgatói létszám alakulására vonatkozó előrejelzést készítettek Ausztrália számára. Elemzésükhöz az egy főre eső jövedelmi adatokat, a népességi adatokat, a küldő ország felsőoktatási adatait használták fel.
Előrejelzésük szerint 2025-re a globális kereslet 7,2 millió lesz a felsőoktatás nemzetközi piacán. Az előrejelzés szerint ebből a 7,2 millió nemzetközi hallgatóból 996 000 fő áramlik majd Ausztráliába (Böhm, 2002). Figyelembe kell venni, hogy ez a nagyon optimista előrejelzés a 2008-as gazdasági világválság előtt született.
Böhm és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban előrejelzést készítettek 2020-ra az Egyesült Királyság nemzetközi hallgatóáramlásban elképzelhető helyzetéről.
Elemzésükhöz a világ országaiban várható egy főre jutó jövedelem változását, a demográfiai előrejelzéseket, a nemzeti és nemzetközi felsőoktatás országspecifikus statisztikai adatait és a részvétel prognosztizált változásának mértékét használták fel.
Ezek mellett a fogadó ország oktatásának minőségét, munkaerő-piaci lehetőségeit, a
104
megélhetés költségeit, illetve a személyes biztonsági faktorokat vették figyelembe.
Előrejelzésükben a felsőoktatás nemzetközi hallgatói piacán 2020-ra a globális keresletet 5,8 millió fő körüli hallgatói létszámban határozták meg, amely, a 2002-es előrejelzésükhöz képest (7,2 millió fő) jelentős különbséget mutat. Az Egyesült Királyság számára három lehetőséget vázoltak fel. Alapesetben 2020-ra a nemzetközi hallgatói kereslet 511 ezer fő, optimista esetben 870 ezer fő, pesszimista előrejelzésben 254 ezer fő lesz (Böhm, 2003).
Ruby 2013-as előrejelzése más aspektusból vizsgálta a nemzetközi hallgatóáramlást.
Elemzése szerint 2020-ra Ausztráliában az összes felsőoktatásban tanulók 22,7%-át fogják kitenni a nemzetközi hallgatók (International Education Advisory Council, 2013). Kanada esetében, különösebb strukturális átalakítások és az ezzel járó költségnövekedés nélkül, a nemzetközi hallgatói létszám éves 7%-os növekedés várható az elkövetkezendő években (Advisory Panel on Canada’s International Education Strategy, 2012.). Az USA-ra vonatkozó előrejelzés szerint, ha képes a jelenlegihez hasonló piaci részesedését megtartani a nemzetközi hallgatóáramlásból, (ez 2013-ban 18% körüli érték) akkor további közel 260 ezer diákkal növeli meg a nemzetközi hallgatóinak számát (Ruby, 2013). Ezekben az előrejelzésekben az Egyesült Királyságban bekövetkezett változások (Brexit), illetve az Amerikai Egyesült Államok új elnökének (Trump – adminisztráció) nemzetközi hallgatóáramlásra gyakorolt hatásai nem szerepeltek.
Feltevésem szerint a kereskedelmi adatok változása és a hallgatói mobilitási adatok alkalmasak a hallgatóáramlás előrejelzések készítésére. Megkísérlem a világ hallgatóáramlásának előrejelzését 2025-re. A prognózis készítés célja, hogy alátámasszam vagy elvessem a H5 hipotézist, miszerint a BRICS országok képesek lesznek a felsőoktatás nemzetközi piacán a jelenlegi piacvezető országok versenytársaivá válni. Elemzésem további részében a nemzetközi hallgatófogadás és -küldés adatait vizsgáltam. Célom a BRICS országok helyének meghatározása a világ nemzetközi hallgatóáramlásában 2025-ben.
A trendvizsgálat során alapvető fontosságú, hogy az idősorban tartósan fennálló hatásnak kell érvényesülnie. Az analítikus trendszámítás módszerével valamilyen ismert matematikai függvénnyel fejezzük ki az idősorban érvényesülő alapirányzatot.
105
A trend leírására általában a lineáris (egyenes) függvény, az exponenciális függvény, a másodfokú polinom, illetve a logisztikus görbe függvénytípusokat alkalmazzák (Ács et al. 2011).
Az idősor tulajdonságai határozzák meg azt, hogy melyik függvényt választjuk ki.
Amennyiben az idősorban a szomszédos időszakok közötti változás:
(yt – yt – 1)
– állandóságot mutat (növekedés, vagy csökkenés), a lineáris függvényt alkalmazzuk.
Ha a változás relatív nagyságánál, üteménél a hányadosoknál tapasztalunk állandóságot:
(yt/yt – 1)
– azaz a folyamat relatív (százalékos) változása állandó, exponenciális függvényt alkalmazunk.
Az előrejelzés elkészítéséhez a vizsgált 150 ország, 2008-tól 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó teljes kereskedelmi (export és import) (10. és 11. számú melléklet) és hallgatóáramlási (hallgatófogadás és hallgatóküldés) (12. 13. és 14. számú melléklet) adatait vettem alapul. Feltételeztem, hogy a kereskedelmi export és import változása (növekedése) egy lineáris görbe mentén és nem egy exponenciális görbe mentén fog haladni az elkövetkezendő évtizedben (British Council, 2013). A fejlett országok jelenlegi alacsony szintű, stagnáló gazdasági fejlődése miatt választottam ezt az általam még így is optimistának tartott növekedési lehetőséget.
Az elemzett 150 ország között volt olyan, amely országnál a vizsgált évekre vonatkozóan nem állt rendelkezésre hallgató be vagy hallgató ki áramlási adat. Ilyen esetben az előrejelzésnél is nullának vettem azt (pl.: számos afrikai ország esetében, ahol eddig sem volt hallgatófogadás, feltételeztem, hogy a közeljövőben nem is lesz).
Ha volt egy adat is, de alapvetően hiányos volt az adatszolgáltatás, akkor a meglévő adatnak a 115%-át vettem az előrejelzéshez, amelyhez az US Census Bureau 2016 évi kiadványában szereplő népességváltozási előrejelzést vettem alapul (22. számú melléklet). A kereskedelmi adatok esetében, (World Bank, 2015.; HSBC Trade Connections report, 2011.; HSBC Global Connections; 2016) előrejelzéseket vettem figyelembe (23. számú melléklet).
106
A 2025-os előrejelzés hallgatóküldés súlyozott kifok értékeket a 15. számú melléklet, a hallgatófogadás súlyozott befok értékeket a 16. számú melléklet tartalmazza.
Előrejelzésem alapján, Kína közel 27% -át fogja adni a nemzetközi hallgatóknak, India pedig közel 7%-át. A nemzetközi hallgatóküldés a kereskedelmi adatok függvényében előrejelzés a 17. számú ábrán látható. A BRICS országok az előrejelzés alapján, együttesen 37%-át fogják adni és közel 17%-át fogják fogadni a nemzetközi hallgatóknak.
Feltételezésem szerint a BRICS országok közül Kína, Oroszország szerepe nőni fog a nemzetközi hallgatóáramlásban, mint fogadó ország (16. számú ábra) de ennek nagysága nem fogja meghaladni a jelenlegi vezető országokba irányuló hallgatóáramlási adatokat (2013 top célországok: USA, UK). A BRICS országok együttes hallgatófogadása meg fogja közelíteni az Egyesült Államokba irányuló hallgatói létszámot 2025-re, ami a világ hallgatófogadásának 18%-a körül várható.
107
16. ábra: Előrejelzés, nemzetközi hallgatófogadás a kereskedelmi adatok függvényében (2025)
Forrás: saját számítás, a World trade és az UNESCO tényleges adatai alapján
Megjegyzés: A számok jelölése a 16. táblázat szerint. A BRICS országok sárga színnel jeöltem: 31 Kína, 118 Oroszország, 65 India, 29 Brazília és 129 Dél-afrikai Köztársaság
6 19
31
50
53
65
72 118
129
143
144
$0,00
$0,50
$1,00
$1,50
$2,00
$2,50
$3,00
$3,50
$4,00
$4,50
$0,00 $0,50 $1,00 $1,50 $2,00 $2,50 $3,00 $3,50 $4,00 $4,50
Exportmilliárd
Import milliárd
108
17. ábra: Előrejelzés, nemzetközi hallgatóküldés a kereskedelmi adatok függvényében (2025)
Forrás:(saját számítás) a World trade és az UNESCO tényleges adatai alapján
Megjegyzés: A számok jelölése a 16. táblázat szerint. A BRICS országokat sárga színnel jelöltem: 31 Kína, 118 Oroszország, 65 India, 29 Brazília és 129 Dél-afrikai Köztársaság
19
31
50
53
65
77 102 72 118
129
144
$0,00
$0,50
$1,00
$1,50
$2,00
$2,50
$3,00
$3,50
$4,00
$4,50
$0,00 $0,50 $1,00 $1,50 $2,00 $2,50 $3,00 $3,50 $4,00 $4,50
Exportmilliárd
Import milliárd
109
A K5 kutatási kérdés alapján felállított H5 hipotézis, vagyis, hogy feltételezésem szerint a BRICS országok nemzetközi felsőoktatásban betöltött pozíciója javulni fog rövidtávon, így méltó ellenfelei lehetnek a nemzetközi felsőoktatási piacon a jelenlegi vezető országoknak, részben bizonyult igaznak, hiszen a BRICS országok nemzetközi felsőoktatásban betöltött szerepe nem egységes. Kína és Oroszország hallgatófogadásban tovább erősödhet, de Brazília, India és a Dél-afrikai Köztársaság nagy valószínűséggel nem fog jelentősebb szerepet betölteni a 2013-as állapothoz képest a nemzetközi hallgatófogadásban.
Ezt az előrejelzést erősen befolyásolhatja, illetve megváltoztathatja a nemzetközi politikai helyzet alakulása. Elemzésem nem terjed ki, de fontosnak tartom megemlíteni a Brexitet31 (Török, 2016, 2017; Kierzenkowski et al. 2016), ami jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatait és az országba irányuló nemzetközi hallgatóáramlás nagyságát és összetételét. A Horizon 2020 program keretében az Egyesült Királyságba érkező nemzetközi hallgatók 30%-a az Európai Unió országaiból származik (European University Association, 2016; Times Higher Education, 2016; Pop, 2016).
Az USA-ba irányuló nemzetközi hallgatóáramlásokat befolyásolhatja az amerikai választások eredménye. A Trump-adminisztráció migrációs politikája negatív hatással lehet az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi hallgató fogadókészségére, illetve a küldő országok külföldi egyetem választásaira (Choudaha, 2016).
31 Brexit (British Exit) Referendum: 2016. június 23-án az Egyesült Királyság megszavazta az Európai Unióból való kilépést.
110