2. VERSENYKÉPESSÉG, FELSŐOKTATÁS ÉS A BRICS ORSZÁGOK
2.4. A BRICS ORSZÁGCSOPORT JELLEMZŐI , FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
2.4.1. A BRICS létrejötte
Jim O’Neill a Goldman Sachs6 egyik vezető közgazdásza 2001-ben használta elsőként a feltörekvő gazdaságokról szóló elemzésében a BRIC7 (Brazília, Oroszország, India és Kína) mozaikszót. Feltételezte, hogy 2050-re ez a négy gazdaság együttesen gazdagabb lesz, mint a G6 (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) gazdasági nagyhatalmak. A Goldman Sachs elemzése nem azt mondta ki, hogy ezek az országok politikai szövetségre lépnek, mint például az Európai Unió, illetve azt sem tartalmazta, hogy egy hivatalos kereskedelmi szövetséget kötnének, csupán annyit, hogy szerintük megvan a lehetősége annak, hogy egy erőteljes gazdasági blokkot hozzanak létre (O’Neill, 2001).
Wilson és Purushothaman 2003-es jelentésében árnyaltabb prognózist készített a BRIC országokról, mint O’Neill. Az előrejelzés azt jósolta, hogy 2050-re a BRIC országok gazdasága sokkal meghatározóbb szerepet tölthet be a világgazdaságban, mint azt tette a XXI. század első éveiben. Véleményük szerint egy ország politikai és intézményi háttere egyáltalán nem garancia a gazdasági növekedéshez. A növekedési és a fejlődési folyamatok leírására több faktort is figyelembe vettek, így a gazdaság méretét és növekedését, a jövedelmek és demográfiai változások alakulását, a világkereskedelem keresleti mintáit és az árfolyamváltozásokat (Wilson et al. 2003).
2007-ben újabb könyvet adott ki a Goldman Sachs BRICs and Beyond címmel. A közel 300 oldalas jelentés középpontjában az a törekvés állt, hogy összegezze a BRIC országok gazdasági jellemzőit, úgymint a növekedési potenciál, a környezeti hatások a fejlődő gazdaságokban, valamint a fenntartható fejlődés. A jelentés felhívja a
6 A Goldman Sachs Group, Inc. 1869-ben alapított, globális piacokon működő befektetési banki, értékpapír- és befektetés-kezelő cég. Tanácsadási és pénzügyi szolgáltatásokat biztosít széleskörű ügyfélkörének (vállalatok, pénzügyi intézmények, kormányzatok és nagy privát vagyonnal rendelkező magánszemélyek) http://www.goldmansachs.com/
7 A betűszó a 4 feltörekvő ország angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brazil, Russia, India, China.
41
figyelmet egy újabb feltörekvő országcsoportra (N-118) és ennek a csoportnak a BRIC országok gazdaságára gyakorolt hatására (Goldman Sachs, 2007).
3. ábra: A BRICS országok földrajzi elhelyezkedése
Forrás: Google - Világtérkép
A BRIC9 Fórum mint szerveződés, 2009. június 16. alakult meg azzal az együttműködési céllal, hogy a nemzetközi színtéren közös érdekképviselettel lépjenek fel, ugyanakkor támogassák a békés és biztonságos gazdasági fejlődést. Dél-afrikai Köztársaság csatlakozásával 2010. december 24-én megalakult a BRICS10 (Russia, 2009; CIA-World Factbook, 2016).
A BRICS országok (3. ábra) csoportját nagymértékű gazdasági fejlődésük és páratlan felzárkózásuk kiemeli a többi felzárkózó országok közül, bár ezek az országok 2009 előtt sohasem alkottak szervezetet, történelmi örökségükben és gazdasági hátterükben is nagyok a különbségek. A Dél-afrikai Köztársaság 2010-es csatlakozásával a BRICS már három kontinensen reprezentált (Mészáros, 2012). Nemzetközi jogi besorolás tekintetében is vannak, akik formális világgazdasági szervezetként néznek rájuk,
8 Next-11: a Goldman Sachs közgazdászai által megalkotott mozaikszó, amely a következő feltörekvő országokat foglalja magába: Banglades, Egyiptom, Indonézia, Irán, Korea, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Törökország és Vietnam.
9 http://archive.kremlin.ru/eng/text/docs/2009/06/217963.shtml
10 Dél-afrikai Köztársaság (Republic of South Africa) 2010-es csatlakozása után a BRIC országok csoportjának neve BRICS-re változott a csatlakozott új tagország nevének kezdőbetűjének hozzáadásával.
42
mások csupán érdekegyesülési fórumnak tekintik őket (Casella, 2011; Morazán et al.
2012; Utzig, 2014).
Meghatározó szerepet töltenek be a globalizációs folyamatok alakulásában, illetve az újabb gazdasági pólusok létrejöttében. A BRICS elsősorban egy olyan világgazdasági csoportosulásnak tekinthető, amely a tagországok közös érdekeit képviselve, befolyását növelni szándékszik a világ gazdasági és politikai szervezeteiben egy új, megreformált, diverzifikáltabb, gazdasági és pénzügyi rendszer kialakítása érdekében (BRIC Forum, 2009; Kumar, 2012).
Egyes elemzők a BRICS-et alkotó országok kapcsolatainak további fejlődését és országainak nagyhatalommá válását feltételezik (Piper, 2015). Ezzel ellentétben, egyes elemzők a laza szerveződésű fórum megszünését sem tartják kizártnak (Kappen, 2014). Számos tanulmány rámutat arra, hogy ezek az országok nagymértékű fejlődésen mennek keresztül, ugyanakkor jelentős belső problémáik, a nagy jövedelemkülönbségek, a regionális fejlettségbeli eltérések és a korrupció miatt (EC, 2012b) a XX. század utolsó évtizedeinek növekedési üteme nem lesz hosszú távú (O’Neill et al. 2005; Pant, 2013).
A BRICS országok együttesen a világ területének körülbelül 30%-át, lakosságának pedig 42%-át adják. A Dél-afrikai Köztársaság kivételével, a világ 10 legnagyobb gazdasága közé tartoznak. Ezek az országok jelentős természeti erőforrásokkal rendelkeznek, olcsó a munkaerő és jelentősek a külföldi befektetések. A BRICS országok specifikus történelmi, gazdasági hátterének összefoglalója, illetve a 2003-as, a 2008-as, illetve a 2013-as évekre vonatkozó jelentősebb gazdasági mutatók az 1. és 2. számú mellékletben olvashatók.
2.4.2. A BRICS országcsoport gazdasági és politikai jelentőségének megítélése
A világ gazdasági pólusainak átalakulásával kapcsolatban az elemző közgazdászok és kutatók véleményeiben jelentősek az eltérések. Blahó és szerzőtársai 2010-es és Genatti és szerzőtársai 2015-ös tanulmányukban egy esetleges bipoláris világ
43
kialakulását feltételezik az USA és a Kína főpólusokkal (Blahó et al. 2010; Genatti et al. 2015). Wilson és szerzőtársai 2010-es tanulmányukban a multipolaritás kialakulását, így a BRICS országok pozícióinak megszilárdulását jelezték (Wilson et al. 2010). Ezzel ellentétben, Friedman 2009-ben megjelent könyvében pedig arról írt, hogy ezek a feltörekvő országok nem válnak majd tényleges nagyhatalommá (Friedman, 2009).
Mészáros 2012-es tanulmányában a több pólusú világrend kialakulásáról, illetve a pólusok nélküli világrend lehetőségéről írt. Az elmúlt évtizedekben sok új, a már meglévő és működő gazdasági világszervezethez vagy regionális integrációhoz nem köthető formáció alakult, ilyen a BRIC, illetve a BRICS országcsoport szerveződés is (Mészáros, 2012).
A világgazdaságban végbemenő folyamatokat a centrum és periféria országok közötti gazdasági, politikai hatalmi viszonyok változása jellemzi. A BRICS országok a régióik lehetséges feltörekvő centrumjai, jelenlegi domináns pozíciójuk megtartása mellett befolyásuk további növelésére törekednek (Majoros, 2011). A fejlődéshez szükséges feltételek nem állnak egységesen rendelkezésükre, de mind az öt országról elmondható, hogy meghatározó szereplői a világban végbemenő globalizációs folyamatoknak, illetve regionálisan vezető országnak tekinthetők.
A vizsgált öt ország közül három a világgazdaság fő centrum országai (Oroszország, Kína és India). Világgazdasági szerepüket nagyban befolyásolják egyedi adottságaik.
A BRICS országok rendelkeznek olyan demográfiai és gazdasági háttérrel, amely adottságok megfelelő felhasználásával a világ gazdaságilag legnagyobb és politikailag legbefolyásosabb országcsoportjává válhatnak a XXI. században (Frigyesi, 2014).
A BRICS tagok gyorsan fejlődő, jelentős regionális és globális befolyással rendelkező országok. Közös jellemzőjük az erős gazdasági koncentráció, a nagy terület és népesség, illetve az olcsó és jelentős mennyiségű munkaerő-állomány. A BRICS országok számára pozitív adottságaik mellett egyre nagyobb problémát jelent a környezetszennyezés, és részben az ehhez kapcsolódó, környezetkímélő technikák bevezetésének következményeként a termelés drágulása (Agtmael, 2012; Atale, 2012).
44
2.4.3. A BRICS országok felsőoktatással kapcsolatos célkitűzései
A BRIC megalakulása óta eltelt időszakban 2009 és 2015 között 7 találkozóra került sor az öt ország részvételével. Disszertációm szempontjából a BRICS országok közös és országspecifikus a felsőoktatással kapcsolatos célkitűzései a fontosak, így a gazdasági és történelmi hátterük összefoglalója, illetve a 2003-as, 2008-as és 3013-as évekre vonaltkozó jelentősebb gazdasági mutatók a 2. számú mellékletben olvashatók.
A BRICS fórum alapító okiratában a tudományos együttműködésekkel és az oktatással kapcsolatos célkitűzések csak érintőlegesen szerepelnek (BRIC Forum, 2009). A következő két fórum ülésén nem is született erre a területre irányuló megállapodás (BRIC Forum, 2010; BRIC Forum, 2011).
A 4. találkozó alkalmával megfogalmazódott olyan kommunikációs csatornák megnyitásának ötlete a BRICS országok között, amely a fiatal állampolgárok helyzetét, az oktatást, a kulturális kapcsolatokat, a turizmust és a sport kapcsolatokat érintik (BRICS Forum, 2012).
Oktatás, kutatás és készségfejlesztés az iparosodó gazdaságok fejlődése elősegítése név alatt olyan célkitűzéseket fogalmaztak meg a BRICS 5. találkozóján, amely formális keretet ad a BRICS országok közötti tudományos kapcsolatok intézményi, hálózati és program szintű együttműködéseihez. Az oktatással kapcsolatos célok között szerepel egy olyan független intézmény létrehozása, amely közös adatbank és digitális platform létrehozásán keresztül összefogja és koordinálja az öt ország oktatási intézményeit, illetve egyetemeit (BRICS Forum, 2013).
A 2014. évi találkozón a BRICS Network University létrehozásának lehetőségeiről is tanácskoztak a résztvevők. A fenntartható fejlődés, a minőségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás összefüggéseinek fontossága is hangsúlyt kapott a BRICS országok egymás közötti és egyéb nemzetközi szervezetekkel történő együttműködéseiken keresztül (BRICS Forum, 2014).
BRICS Forum 7. találkozóján (2015), a következő célok fogalmazódtak meg: erősíteni és megismertetni a felsőoktatás és tudományos mobilitás nemzetközi lehetőségeit,
45
támogatni az UNESCO Oktatás - 203011 programot, illetve megalkotni a BRICS Network University alapszabályzatát (BRICS Forum, 2015; UNESCO 2013).
A BRICS országok Fórumának 2011-es megalakulásától eltelt évek alatt kiadott dokumentumok alapján megállapítható, hogy az oktatással kapcsolatban az érintett felek csak a szándékok és a hosszabb távon megvalósításra váró feladatok megfogalmazásáig jutottak. Ezek a célok is lényegében csak az OECD országokban már működő rendszerek és alkalmazások adaptálására irányulnak. Ezen rövid összefoglalón keresztül egyértelműen látható, hogy ezek az országok elsődlegesen nem közös célok megvalósítása felé haladnak, hanem a saját országuk országspecifikus felsőoktatási céljainak a megvalósításán munkálkodnak.