BRICS országok hallgatóküldés- és fogadás adatainak hálózati vizsgálata

A hálózatok jellemezésére használható mutatószámok közül elemzésemhez a fokszámokat (in és outdegree), a súlyozott fokszámokat (weighted in és outdegree), a közelség (closeness) és a közöttiség (betweenness) centralitásokat, valamint a PageRank rangsorértékeket használom fel.

A vizsgálat 150 ország hallgatóáramlási hálózati jellemzőit a 2003-as 2008-as és a 2013-as évekre a 12. 13. 14. számú mellékletek tartalmazzák. A BRICS szervezet országainak nemzetközi hallgatóáramlási hálózatának jellemzőit kiemeltem és a 16.

számú táblázatban mutatom be.

16. táblázat: BRICS országok nemzetközi hallgatóáramlási hálózatának jellemzői (2013)

Ország Brazília Oroszország India Kína Dél-afrikai K.

Kód 19 118 65 31 129

Befokszám 73 102 76 10³⁰ 80

Kifokszám 39 56 57 55 37

Fok (be és kifok) 112 158 133 65 117

Súlyozott befok 9171 156220 21251 201769 22589

Súlyozott kifok 29645 63992 187433 702284 5848

Súlyozott fok 38816 220212 208684 904053 28437

Közelség centralitás 0,6857143 0,8089888 0,8275862 0,8089888 0,6728972 Közöttiség centralitás 173,78892 426,28202 403,23111 24,203294 379,71507 Pageranks 0,0177407 0,0177096 0,0155242 0,0034869 0,0178982 Forrás: Gephi program felhasználásával, saját számítás

A hálózatokat több mutatószámmal jellemezhetjük, de ezek közül a csomópontok és élek írják le legjobban a kapcsolatokat (Barabási, 2014). A hálózatokban az élek lehetnek nem irányítottak és irányítottak. A nemzetközi hallgatóáramlások esetében egyértelműen meghatározható, hogy melyik ország a küldő és melyik ország a fogadó, ezért az ilyen jellegű kapcsolatok irányított élekkel írhatók le. Két ország, vagyis a csomópontok közötti kapcsolat mennyiségét az őket összekötő vonalak vastagsága

30 Kína esetében az adatszolgáltatás hiányossága miatt ez az érték nem értelmezhető, hiszen az adatszolgáltatás csak a Kínába hallgatókat küldő Top 10 országokra vonatkozott a vizsgált években.

99

mutatja. Két csomópont között minél szélesebb (vastagabb) a vonal, annál több a kapcsolatban álló országok közötti hallgatóáramlás volume.

A fokok száma megmutatja, hogy a vizsgált országok hány másik országgal álltak kapcsolatban. A befokszám a csomópont felé irányuló élek számát mutatja meg, a kifokszám pedig az egy csomóból kiinduló élek számát jelzi. A 2013-as évben a befokszám Oroszország esetében a legnagyobb, amely értéke 102. Ez azt jelenti, hogy 102 országból érkeztek hallgatók Oroszországba felsőfokú tanulmányokat folytatni.

Kína esetében az adatszolgáltatás hiányossága miatt ez az érték nem értékelhető, hiszen az adatszolgáltatás csak a Kínába hallgatókat küldő Top 10 országokra vonatkozott a vizsgált években. A többi BRICS országról elmondható, hogy nagyságrendileg hasonló számú országból (73 és 80 ország között) fogadtak hallgatókat. A hallgatóküldés, vagyis a kifokszám Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság esetében a legalacsonyabb (39 és 37). Kína, Oroszország és India esetében ez a szám szinte azonos (55, 56, 57), vagyis hasonló számú országba küldenek hallgatókat.

Az egyes csomópontokat összekötő, eltérő súllyal rendelkező élek számát a súlyozott fokszám (weighted degree) jelzi (Barabási, 2014). A vizsgálat szempontjából fontos az adott országba érkező és induló hallgatók között különbséget tenni. A súlyozott befokszám (weighed indegree) azt mutatja meg, hogy mennyi külföldi hallgató érkezik az országba. A vizsgált 2013-as évben Kínába érkezett a legtöbb külföldi hallgató 201769 fő. Oroszország nagyságrendileg megközelítette ezt a hallgatói számot 156220 fő. Indiába 21251 fő és a Dél-afrikai Köztársaságba 22589 fő, vagyis hasonló számban érkeztek hallgatók. Brazília súlyozott befokszám értéke 9171 volt.

A súlyozott kifokszám (weighed outdegree) azt mutatja meg, hogy mennyi hallgató ment külföldre tanulni az adott országból. A 2013-as évben Kínából ment a legtöbb hallgató külföldre 702284 fő. India súlyozott kifokszáma 187433, Oroszországé 63992, Brazíliáé 29645 és a Dél-afrikai Köztársaságé 5848 volt.

A 15. ábrán a BRICS szervezet országainak nemzetközi hallgató áramlásban (hallgatófogadás és küldés) 2013-as kapcsolati hálózata látható. Két ország közötti kapcsolat intenzitását a csomópontok közötti vonalak szélessége jelzi, azaz minél szélesebb a vonal, annál jelentősebb a kapcsolat. Brazíliával kapcsolatban álló

100

országokhoz vezető élek színe: lila. Oroszországgal kapcsolatban álló országokhoz vezető élek színe: zöld. Indiával kapcsolatban álló országokhoz vezető élek színe: kék.

Kínával kapcsolatban álló országokhoz vezető élek színe: bordó. Dél-afrikai Köztársasággal kapcsolatban álló országokhoz vezető élek színe: narancs. Az ábra jól szemlélteti egyrészt, hogy a BRICS országok a földrajzi környezetükben lévő országokkal állnak szorosabb kapcsolatban a hallgatóáramlások tekintetében, másrészt kitűnik a vizsgált országok közül Kína domináns szerepe (az élek vastagsága).

101

15. ábra: A BRICS országok a nemzetközi hallgatóáramlásban (2013)

Forrás: saját szerkesztés, az UNESCO adatbázis alapján, a Gephi program felhasználásával

102

A közelség és a közöttiség a hálózatokon belüli távolságok jellemzésére használhatók (Kumar et al. 2014). Azt mutatják meg, hogy az egyes csomópontoknak hol van a relatív helyük a hálózatban. A csomópontok közelségére utal a közelség centralitás, ami azt mutatja meg, hogy egy adott csomópont és a többi csomópont között mekkora az átlagos távolság. (Barabási, 2014). A közelség centralitás azoknál az országoknál magasabb, amelyek a többi vizsgált országhoz képest viszonylag kevés országgal állnak kapcsolatban. A BRICS országok esetében a közelség centralitás értékek Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság esetében a legalacsonyabbak, ami azt mutatja, hogy a nemzetközi hallgatóáramlás 150 vizsgált országa közül több olyan ország (csomópont) van, amellyel nem köti össze őket (él) vonal.

A közöttiség centralitás azt mutatja meg, hogy milyen gyakran jelenik meg egy adott csomópont a csomópontok közötti legkisebb útvonalaknál (Kumar et al. 2014). A csomópontokat összekötő legkisebb útvonalak tekintetében - Kína hiányos adatszolgáltatása miatt - csak a többi BRICS ország értéke értelmezhető, amely azt mutatja, hogy Oroszország (426,28202), India (403,23111) és a Dél-afrikai Köztársaság (379,71507) olyan csomópontok, amelyeknél a centralitás értéke magas, vagyis gyakran megjelennek a csomópontok közötti legkisebb útvonalaknál. Az ilyen csomópontokat, ahol a centralitás magas, „hidaknak” tekinthetjük, ha a hálózatból kiesnének, az valószínűleg a hálózat életképességére lenne negatív hatással (Kumar et al. 2014).

Brin és Page 1998-ban az Internet gráf-szerkezetének vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy ha két internetes oldalnak, azonos számú hivatkozása van, vagyis a befok számuk azonos, akkor sem tekinthető a hálózatban betöltött szerepük egyformának. Megállapították, hogy azok a pontok, amelyekhez sok kapcsolattal rendelkező pontokból bejövő kapcsolataik vannak, fontosabb szerepet töltenek be a hálózatban, mint azok, amelyekhez olyan pontból érkezik kapcsolat, amelynek eleve kevesebb kapcsolata van. Az így felállított sorrend, a PageRank, melynek értéke általában 0,0 és 1,0 között van (Brin et al. 1998).

A PageRank rangsorolja a csomópontokat aszerint, hogy a hálózat kapcsolatait követve az egyes csomópontokból milyen gyakran lehet elérni az adott csomópontot (Page et al. 1996). A BRICS országok közül a nemzetközi hallgató mobilitás

103

hálózatában legnépszerűbbnek a PageRank 2013-as évre vonatkozó értékei alapján a Dél-afrikai Köztársaság (0,0178982), Oroszország (0,0177096) és Brazília (0,0177).

Ez valószínűleg egyrészt földrajzi adottságaikkal (Brazília és Dél-afrikai Köztársaság), illetve történelmi hátterükkel (Oroszország) magyarázható. Ha az egész 150 ország PageRank rangsorát nézzük, akkor a legmagasabb presztízsű ország az USA (0,0277) értékkel.

Összességében elmondható, hogy a vizsgált 5 ország a nemzetközi hallgatóáramlás